Az Országgyűlés a nyugdíjrendszer megújítása érdekében új törvényeket alkotott, és határozatot fogadott el a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátó rendszerének átalakításáról.
Annak érdekében, hogy az új nyugdíjrendszer bevezetése
- a munkáltatók és a munkavállalók terhelésének növekedése nélkül,
- zökkenőmentesen, az összes kapcsolódó szabályozás ismeretében,
- az új nyugdíjrendszert választók számára elegendő információt és felkészülési időt biztosítva
valósuljon meg, az Országgyűlés a következőket határozza:
1. A nyugdíjreformra vonatkozó törvényekhez kapcsolódó, az azok végrehajtását szolgáló kormányrendeletek és egyéb jogszabályok legkésőbb szeptember 30-ig kerüljenek kihirdetésre. A kapcsolódó törvények (szolgálati törvények, adótörvények, adóigazgatási törvény stb.) módosítására vonatkozó törvényjavaslatot augusztus 31-ig be kell nyújtani az Országgyűléshez, ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére vonatkozó törvényjavaslatot.
2. Az új nyugdíjrendszerre történő átmenet elősegítése érdekében azok számára, akik koruk miatt nem választhatják a magánnyugdíjrendszerbe való átlépést és 2009-2019 között töltik be 62. életévüket, az önkéntes nyugdíjpénztárakban történő részvétel esetén további személyi jövedelemadó-kedvezménnyel kell megteremteni annak lehetőségét, hogy az új nyugdíjmegállapítási szabályok miatt ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.
3. A nyugdíjrendszer átalakítása nem eredményezheti sem a munkaadók, sem a munkavállalók terheinek növekedését. Ennek érdekében az egyéni társadalombiztosítási járulékok fokozatos emelkedését a személyi jövedelemadózás szabályainak megfelelő, fokozatos változtatásával teljeskörűen ellentételezni kell.
4. A magánnyugdíjrendszerben lehetséges többlet tagdíjbefizetéseket a személyi jövedelemadózásban az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetések adókedvezményének megfelelő kiterjesztésével kell ösztönözni.
5. A felsőfokú oktatásban résztvevők a képzési idő, valamint a gyermek otthoni gondozása idejének szolgálati időként történő megvásárlásakor, a megfizetett nyugdíjbiztosítási hozzájárulás és a nyugdíjjárulék összegéhez személyi jövedelem-adókedvezmény kapcsolódjék.
6. A jelenleg folyósított és a 2008. december 31-ig megállapított nyugdíjak nem kerülnek bruttósításra és adót változatlanul nem viselnek.
7. 2002. december 31-ig dolgozzon ki a Kormány javaslatot a magánnyugdíj biztosítás rendszerében a rokkant és a hozzátartozói ellátásokra.
8. 1999. január 1-jéig vizsgálja meg a Kormány, hogy az alacsony saját jogú, illetve özvegyi nyugdíj miatt az időskorúak járadékára szoruló ellátottak a nyugdíjbiztosítás rendszeréből részesülhetnek-e végkielégítésben, illetve megszerzett társadalombiztosítási jogosultságuk miként ismerhető el az időskorúak járadékának folyósítása mellett.
9. 2000. december 31-ig vizsgálja meg a Kormány, hogy a gazdaság teljesítőképességével összhangban van-e lehetőség az özvegyi nyugdíj 20%-os mértékének emelésére.
10. 2005. december 31-ig vizsgálja meg a Kormány, hogy a nyugdíjbiztosításra és az egészségbiztosításra vonatkozó törvények összerendezhetők-e egy-egy elkülönült ágazati biztosítási törvénybe.
11. A résznyugdíj és nyugdíjminimumok 2009. január 1-jétől bekövetkező megszűnése idejére dolgozza ki a Kormány a társadalombiztosítási járulékvisszatérítés rendszerét, a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározásánál az utolsó három év kereseti valorizálásának lehetőségét, valamint határozza meg a 30-40 év szolgálati időhöz kötődő minimális ellátásokat, illetve teremtsen összhangot a társadalombiztosítási ellátások és az időskori járadék összege között.
