Időállapot: közlönyállapot (1998.III.7.)

1998. évi IX. törvény

az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított és 1995. január 1-jén hatályba lépett, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezményt és mellékleteit (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló nyilatkozat letétbe helyezése 1994. december 29-én megtörtént, ennek alapján az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1995. január 1-jén lépett hatályba.)

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű fordítása a következő:

„A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény

Az Egyezményben részt vevő Felek

elismerve, hogy kereskedelmi és gazdasági törekvéseik terén kapcsolataikat az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatottság és a reáljövedelem és valós kereslet nagy és kitartóan növekvő volumenének biztosítása, az áruk és szolgáltatások előállításának és kereskedelmének növelése érdekében kell alakítaniuk, miközben lehetővé teszik a világ erőforrásainak optimális használatát összhangban a fenntartható fejlődés céljával, kívánva mind a környezet védelmét és megóvását, mind az ezt szolgáló eszközök erősítését oly módon, ami megfelel igényeiknek és aggályaiknak a gazdasági fejlődés különböző szintjein,

elismerve továbbá, hogy pozitív erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy biztosítsák a fejlődő és különösen a legkevésbé fejlett országok számára, hogy gazdasági fejlődésük szükségleteihez mérten részesülhessenek a nemzetközi kereskedelem növekedéséből,

kívánva, hogy e célokhoz kölcsönös és kölcsönösen előnyös, a vámok és más kereskedelmi akadályok lényeges csökkentésére és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban meglévő hátrányosan megkülönböztető elbánás felszámolására irányuló megállapodások megkötésével hozzájáruljanak,

eltökélten azért, hogy egy integrált, életképesebb és tartósabb multilaterális kereskedelmi rendszert fejlesszenek ki, felölelve az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményt, a korábbi kereskedelem liberalizálási erőfeszítések eredményeit és a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguayi Fordulója összes eredményét,

elhatározva, hogy a multilaterális kereskedelmi rendszer alapelveit megőrzik, és alapvető céljainak megvalósulását elősegítik

a következőkben állapodnak meg:

I. Cikk

A Szervezet létrehozása

A Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) ezennel létrejön.

II. Cikk

A WTO hatálya

1. A WTO közös intézményi keretet nyújt a Tagjai közötti kereskedelmi kapcsolatok alakítására, a jelen Egyezmény Mellékleteiben szereplő megállapodásokkal és kapcsolódó jogi szabályozásokkal összefüggő ügyekben.

2. Az 1., 2. és 3. Mellékletekben szereplő megállapodások és kapcsolódó jogi szabályozások (a továbbiakban: Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások) a jelen Egyezmény szerves részét alkotják, minden Tagra nézve kötelezőek.

3. A 4. Mellékletben szereplő megállapodások és kapcsolódó jogi szabályozások (a továbbiakban: Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások) ugyancsak részei a jelen Egyezménynek az azokat elfogadó Tagok számára, és azokra kötelezőek. A Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások nem teremtenek sem jogot, sem kötelezettséget olyan Tagok számára, akik azokat nem fogadták el.

4. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény 1994, ahogyan azt az 1. A) Melléklet meghatározza (a továbbiakban: GATT 1994) jogilag különböző az 1947. október 30-i keltű, az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Foglalkoztatási Konferenciája Előkészítő Bizottságának Második Ülésszakát befejezően elfogadott Záróokmányhoz mellékelt, a későbbiekben kiigazított, kiegészített vagy módosított Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménytől (a továbbiakban: GATT 1947).

III. Cikk

A WTO funkciói

1. A WTO a jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások végrehajtását, igazgatását és működését segíti elő, céljaikat előmozdítja, valamint keretet ad a Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások végrehajtásához, igazgatásához és működéséhez.

2. A WTO tárgyalási fórumot nyújt Tagjai számára multilaterális kereskedelmi kapcsolataikat illetően olyan ügyekben, amelyekkel a jelen Egyezmény Mellékleteiben szereplő megállapodások foglalkoznak. A WTO szintén fórumot biztosíthat a Tagjai közötti további tárgyalásokra multilaterális kereskedelmi kapcsolataikat illetően és keretet nyújthat az ilyen tárgyalások eredményeinek végrehajtásához, ha a Miniszteri Konferencia így határoz.

3. A WTO működteti a Vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló Egyetértést (a továbbiakban: Vitarendezési Egyetértés vagy DSU), amit a jelen Egyezmény 2. Melléklete tartalmaz.

4. A WTO működteti a Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Mechanizmust (a továbbiakban: TPRM), amit a jelen Egyezmény 3. Melléklete tartalmaz.

5. Annak érdekében, hogy a globális gazdaságpolitika alakításában nagyobb összhang valósuljon meg, a WTO megfelelő módon együttműködik a Nemzetközi Valutaalappal és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint a hozzájuk tartozó szervezetekkel.

IV. Cikk

A WTO struktúrája

1. Az összes Tag képviselőiből álló Miniszteri Konferencia létesül, amely legalább kétévente egyszer ülésezik. A Miniszteri Konferencia ellátja a WTO funkcióit és intézkedéseket hoz ezzel kapcsolatban. A Miniszteri Konferencia jogosult bármely Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás alá tartozó valamennyi ügyben döntést hozni, ha ezt egy Tag igényli, összhangban a jelen Egyezmény és az érintett Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás különös döntéshozatali követelményeivel.

2. Az összes Tag képviselőiből álló Általános Tanács létesül, amely szükség szerint ülésezik. A Miniszteri Konferencia ülései közötti időszakokban annak funkcióit az Általános Tanács gyakorolja. Az Általános Tanács emellett gyakorolja a jelen Egyezményben ráruházott funkciókat is. Az Általános Tanács kialakítja eljárási szabályait és jóváhagyja a 7. bekezdésben említett Bizottságok eljárási szabályait.

3. Az Általános Tanács szükség szerint ül össze, hogy ellássa a Vitarendezési Egyetértésben hivatkozott Vitarendezési Testület feladatait. A Vitarendezési Testületnek külön elnöke lehet, aki megállapíthatja a feladatok végrehajtásához szükségesnek ítélt eljárási szabályokat.

4. Az Általános Tanács szükség szerint ül össze, hogy ellássa a TPRM-ben hivatkozott Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Testület feladatait. A Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Bizottságnak külön elnöke lehet, aki megállapíthatja a feladatok végrehajtásához szükségesnek ítélt eljárási szabályokat.

5. Létrejön az Árukereskedelmi Tanács, a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács és a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzataival foglalkozó Tanács (a továbbiakban: TRIPS Tanács), amelyek az Általános Tanács általános irányítása alatt működnek. Az Árukereskedelmi Tanács felügyeli az 1. A) Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások működését. A Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács felügyeli a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény (a továbbiakban: GATS) működését. A TRIPS Tanács felügyeli a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzatairól szóló Megállapodás (a továbbiakban: TRIPS Megállapodás) működését. Ezek a Tanácsok ellátják azon funkciókat, amelyeket a vonatkozó egyezmények és az Általános Tanács részükre meghatároznak. Eljárási szabályaikat az Általános Tanács jóváhagyásával alakítják ki. A Tanácsokban való részvétel minden Tag képviselője előtt nyitva áll. A Tanácsok szükség szerint üléseznek feladataik ellátása érdekében.

6. Az Árukereskedelmi Tanács, a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács és a TRIPS Tanács szükség szerint alárendelt szerveket létesít. Ezek az alárendelt szervek eljárási szabályaikat az illetékes Tanácsok jóváhagyásával alakítják ki.

7. A Miniszteri Konferencia létrehoz egy Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottságot, egy Fizetési Mérleg Korlátozások Bizottságot és egy Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottságot, amelyek ellátják a jelen Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban számukra meghatározott feladatokat és az Általános Tanács által rájuk ruházott bármely további funkciót. A Miniszteri Konferencia a megfelelőnek tartott funkciókkal további ilyen Bizottságokat is létrehozhat. Feladatai részeként a Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottság időszakonként áttekinti a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások legkevésbé fejlett fejlődő országok javát szolgáló előírásait és jelentést tesz az Általános Tanácsnak megfelelő intézkedésre. A részvétel e Bizottságokban nyitva áll minden Tag képviselői számára.

8. A Többoldalú Kereskedelmi Megállapodásokban hivatkozott testületek ellátják a Megállapodásokban számukra előírt feladatokat és a WTO intézményi keretein belül tevékenykednek. E testületek rendszeresen tájékoztatják az Általános Tanácsot tevékenységükről.

V. Cikk

Kapcsolatok más szervezetekkel

1. Az Általános Tanács megfelelő megegyezéseket hoz létre a hatékony együttműködésre más olyan kormányközi szervezetekkel, amelyek feladatai kapcsolatosak a WTO feladataival.

2. Az Általános Tanács megfelelő megegyezéseket hozhat létre konzultációra és együttműködésre olyan nem-kormányzati szervezetekkel, amelyek a WTO-val kapcsolatos ügyekben érdekeltek.

VI. Cikk

A Titkárság

1. Létrejön a WTO Titkársága (a továbbiakban: Titkárság), amit a Vezérigazgató vezet.

2. A Miniszteri Konferencia kinevezi a Vezérigazgatót és elfogadja a Vezérigazgató jogkörét, kötelezettségeit, szolgálati feltételeit és hivatali idejét meghatározó előírásokat.

3. A Vezérigazgató kinevezi a Titkárság személyzetének tagjait és meghatározza feladataikat és szolgálati feltételeiket, összhangban a Miniszteri Konferencia által elfogadott előírásokkal.

4. A Vezérigazgató és a Titkárság személyzetének felelőssége kizárólagosan nemzetközi jellegű. Feladataik ellátása során a Vezérigazgató és a Titkárság személyzete nem kérhet és nem fogadhat el utasítást egyetlen kormánytól sem, illetve a WTO-n kívüli egyetlen más hatóságtól sem. Tartózkodniuk kell bármely tevékenységtől, ami hátrányosan érintheti nemzetközi tisztviselői pozíciójukat. A WTO Tagjai tiszteletben tartják a Vezérigazgató és a Titkárság személyzete felelősségének nemzetközi jellegét, és nem kívánják befolyásolni őket feladataik ellátásában.

VII. Cikk

Költségvetés és hozzájárulások

1. A Vezérigazgató a Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottság elé terjeszti a WTO éves költségvetési tervét és pénzügyi beszámolóját. A Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottság megvizsgálja a Vezérigazgató által előterjesztett éves költségvetési tervet és pénzügyi beszámolót, és ajánlást tesz ezekre vonatkozóan az Általános Tanácsnak. Az éves költségvetési tervet az Általános Tanács hagyja jóvá.

2. A Költségvetési, Pénzügyi és Igazgatási Bizottság pénzügyi szabályokat javasol az Általános Tanácsnak, amelyek előírásokat tartalmaznak, meghatározva:

a) a hozzájárulások mértékét, a WTO kiadásait felosztva a Tagok között; és

b) a hátralékban levő Tagokkal szemben teendő intézkedéseket.

A pénzügyi szabályokat, amilyen mértékben alkalmazható, a GATT 1947 szabályaira és gyakorlatára kell alapozni.

3. Az Általános Tanács a pénzügyi szabályokat és az éves költségvetési tervet a WTO Tagok több mint felét jelentő kétharmados többséggel fogadja el.

4. Minden Tag késedelem nélkül befizeti hozzájárulását a WTO-nak a WTO kiadásaiban való részesedése szerint, összhangban az Általános Tanács által elfogadott pénzügyi szabályokkal.

VIII. Cikk

A WTO jogállása

1. A WTO jogi személy és minden egyes Tag olyan jogképességgel ruházza fel, amely szükséges lehet feladatai ellátásához.

2. A WTO számára minden egyes Tag olyan előjogokat és mentességeket biztosít, amelyek szükségesek feladatai ellátásához.

3. A WTO tisztviselőinek és a Tagok képviselőinek a Tagok hasonlóan olyan előjogokat és mentességeket nyújtanak, amelyek szükségesek a WTO-val kapcsolatos feladataik független ellátásához.

4. Egy Tag által a WTO, annak tisztviselői és Tagjainak képviselői részére nyújtandó előjogok és mentességek hasonlóak azon előjogokhoz és mentességekhez, amelyeket az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1947. november 21-én jóváhagyott, a Szakosított Szervezetek Előjogairól és Mentességeiről szóló Konvenció tartalmaz.

5. A WTO székhely megállapodást köthet.

IX. Cikk

Döntéshozatal

1. A WTO folytatja a GATT 1947 alatt követett konszenzuson alapuló döntéshozatali gyakorlatot * . Más rendelkezés hiányában, ha egy döntést nem lehet konszenzussal meghozni, az ügyet szavazással kell eldönteni. A Miniszteri Konferencia és az Általános Tanács ülésein a WTO minden egyes Tagja egy szavazattal rendelkezik. Ahol az Európai Közösségek gyakorolja szavazati jogát, annyi számú szavazata van, amennyi azon tagállamainak *  száma, amelyek a WTO Tagjai. A Miniszteri Konferencia és az Általános Tanács döntéseit a leadott szavazatok többségével hozza, ha a jelen Egyezmény vagy az érintett Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás *  más előírást nem tartalmaz.

2. A Miniszteri Konferencia és az Általános Tanács kizárólagosan jogosult a jelen Egyezmény, illetve a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások értelmezéseit elfogadni. Az 1. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások értelmezése esetében ezt a jogkört az adott Egyezményt felügyelő Tanács ajánlása alapján kell gyakorolni. Az értelmezést elfogadó döntést a Tagok háromnegyedes többségével kell meghozni. Ezt a bekezdést nem lehet olyan módon alkalmazni, hogy aláássa a X. Cikk kiegészítésekkel foglalkozó előírásait.

3. Kivételes körülmények között a Miniszteri Konferencia elhatározhatja, hogy felmentést ad egy Tagot a jelen Egyezmény vagy bármely Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás szerint terhelő kötelezettség alól, feltéve, hogy az ilyen döntést a Tagok háromnegyedes többségével hozzák * , kivéve, ha a jelen bekezdés másként rendelkezik.

a) A jelen Egyezményt érintő felmentési kérelmet a Miniszteri Konferencia elé kell terjeszteni megfontolásra a konszenzuson alapuló döntéshozatal gyakorlatának megfelelően. A kérés tanulmányozására a Miniszteri Konferencia egy 90 napot meg nem haladó időszakot határoz meg. Amennyiben az időszak során nem sikerül konszenzust elérni, a felmentés megadásáról szóló döntés a Tagok háromnegyedes többségével hozható.

b) Az 1. A) vagy 1. B) vagy 1. C) Mellékletekben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokat és ezek mellékleteit érintő felmentési kérelmeket először az Árukereskedelmi Tanács, a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács vagy a TRIPS Tanács elé kell vinni 90 napot meg nem haladó időszak alatti megfontolásra. Az időszak végén az érintett Tanács jelentést tesz a Miniszteri Konferenciának.

4. A Miniszteri Konferencia felmentést megadó döntésének rögzítenie kell a döntést indokló különleges körülményeket, a felmentés alkalmazásának előírásait és feltételeit, valamint a felmentés megszűnésének időpontját. Minden egy évet meghaladó időszakra nyújtott felmentést a Miniszteri Konferenciának felül kell vizsgálnia a megadást követő egy éven belül, és azután évente, amíg a felmentés le nem jár. A Miniszteri Konferenciának minden felülvizsgálat során meg kell vizsgálnia, hogy a felmentést indokló különleges körülmények léteznek-e, és a felmentéshez szabott előírások és feltételek teljesültek-e. A Miniszteri Konferencia az éves felülvizsgálat alapján meghosszabbíthatja, módosíthatja vagy megszüntetheti a felmentést.

5. A Többoldalú Kereskedelmi Megállapodások szerinti döntésekre, beleértve az értelmezésekről és felmentésekről szólóakat, az adott Megállapodás előírásai az irányadók.

X. Cikk

Kiegészítések

1. A WTO bármely Tagja kezdeményezhet javaslatot a jelen Egyezmény vagy az 1. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek kiegészítésére e javaslatnak a Miniszteri Konferencia elé terjesztése útján. A IV. Cikk 5. pontjában felsorolt Tanácsok ugyancsak javasolhatják a Miniszteri Konferenciának az 1. Mellékletben szereplő, általuk felügyelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek kiegészítését. Amennyiben a Miniszteri Konferencia nem határoz meg hosszabb időszakot, a javaslat Miniszteri Konferencia elé történő hivatalos benyújtását követő 90 napon belül a Miniszteri Konferencia minden olyan döntésének, miszerint a javasolt kiegészítést a Tagok elé terjeszti elfogadásra, konszenzuson kell alapulnia. Kivéve, ha a 2., 5. vagy 6. pontok rendelkezései alkalmazandók, a döntésnek meg kell határoznia, hogy a 3. vagy 4. pont rendelkezéseit kell-e alkalmazni. Konszenzus esetén a Miniszteri Konferencia a javasolt kiegészítést haladéktalanul a Tagok elé terjeszti elfogadásra. Amennyiben a meghatározott időn belül a Miniszteri Konferencia ülésén nem születik konszenzus, a Miniszteri Konferencia a Tagok kétharmados többségével határoz arról, hogy a javasolt kiegészítést a Tagok elé terjessze-e elfogadásra. Kivéve a 2., 5. és 6. pontokban rögzítetteket, a javasolt kiegészítésre a 3. pont rendelkezései vonatkoznak, kivéve, ha a Miniszteri Konferencia a Tagok háromnegyedes többségével úgy határoz, hogy a 4. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. A jelen cikk rendelkezéseinek és a következő Cikkek rendelkezéseinek módosításai csak az összes Tag általi elfogadás után lépnek hatályba:

– a jelen Egyezmény IX. Cikke;

– a GATT 1994 I. és II. Cikke;

– a GATS II:1. Cikke;

– a TRIPS Megállapodás 4. Cikke.

3. A jelen Egyezmény vagy az 1. A) és 1. C) Mellékletekben felsorolt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek módosításai, a 2. és 6. pontokban említetteken kívüli módosítások, amelyek olyan jellegűek, hogy módosítják a Tagok jogait és kötelezettségeit, a Tagok kétharmadának elfogadásával a módosítást elfogadó Tagokra nézve hatályba lépnek, majd ezt követően minden más Tagra nézve is, amikor azok azt elfogadják. A Miniszteri Konferencia a Tagok háromnegyedes többségével határozhat úgy, hogy a jelen pont szerint hatályosuló bármely módosítás olyan természetű, hogy a Miniszteri Konferencia által esetenként megállapítandó határidőig a módosítást el nem fogadó Tagnak szabadságában áll a WTO-ból kilépni vagy tagságát fenntartani a Miniszteri Konferencia egyetértésével.

4. A jelen Egyezmény vagy az 1. A) és 1. C) Mellékletekben felsorolt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek, a 2. és 6. pontokban említetteken kívüli módosításai, amelyek olyan jellegűek, hogy nem változtatják meg a Tagok jogait és kötelezettségeit, a Tagok kétharmadának elfogadásával minden Tagra nézve hatályba lépnek.

5. A 2. pontban említettek kivételével a GATS I., II. és III. Részeinek és azok Mellékleteinek módosításai a Tagok kétharmados elfogadásával a módosítást elfogadó Tagokra nézve lépnek hatályba, majd ezt követően minden más Tagra nézve is, amikor azok azt elfogadják. A Miniszteri Konferencia a Tagok háromnegyedes többségével határozhat úgy, hogy a fenti rendelkezés szerint hatályosuló bármely módosítás olyan természetű, hogy a Miniszteri Konferencia által esetenként megállapítandó határidőig a módosítást el nem fogadó Tagnak szabadságában áll a WTO-ból kilépni vagy tagságát fenntartani a Miniszteri Konferencia egyetértésével. A GATS IV., V. és VI. Részeinek és azok Mellékleteinek módosításai a Tagok kétharmadának elfogadásával minden Tagra nézve hatályba lépnek.

6. Függetlenül e cikk más rendelkezéseitől, a TRIPS Megállapodás módosításait, ha azok teljesítik a TRIPS Megállapodás 71. Cikke 2. pontjának követelményeit, a Miniszteri Konferencia további formális elfogadási eljárás nélkül elfogadhatja.

7. A jelen Egyezmény vagy az 1. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás módosítását elfogadó Tag a WTO Vezérigazgatójánál helyezi letétbe az elfogadási okiratot a Miniszteri Konferencia által meghatározott elfogadási határidőn belül.

8. A WTO bármely Tagja kezdeményezhet javaslatot a 2. és 3. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseinek módosítására, a javaslat Miniszteri Konferencia elé terjesztése útján. A 2. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás módosításainak jóváhagyásáról konszenzussal döntenek és ezek a Miniszteri Konferencia jóváhagyásával az összes Tagra nézve hatályba lépnek. A 3. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás módosításainak elfogadásáról szóló döntések a Miniszteri Konferencia jóváhagyásával az összes Tagra nézve hatályba lépnek.

9. Azon Tagok kérésére, akik egy kereskedelmi megállapodás részesei, a Miniszteri Konferencia kizárólag konszenzussal dönthet úgy, hogy a Megállapodást a 4. Melléklethez csatolja. Azon Tagok kérésére, akik egy Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás részesei, a Miniszteri Konferencia dönthet úgy, hogy az Egyezményt törli a 4. Mellékletből.

10. Egy Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás módosításaira az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók.

XI. Cikk

Eredeti Tagság

1. A WTO eredeti Tagjaivá válnak, akik a jelen Egyezmény hatálybalépése napján a GATT 1947 Szerződő Felei, valamint az Európai Közösségek, amennyiben elfogadják a jelen Egyezményt és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokat, valamint Engedményekről és Kötelezettségvállalásokról szóló Listáikat a GATT 1994-hez, és Specifikus Kötelezettségvállalási Listáikat a GATS-hoz csatolják.

2. Az Egyesült Nemzetek által legkevésbé fejlett fejlődő országnak elismert országoktól csak olyan mértékben igénylik engedmények és kötelezettségek vállalását, ami összhangban van egyedi fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteikkel vagy igazgatási és intézményes lehetőségeikkel.

XII. Cikk

Csatlakozás

1. Bármely Állam vagy önálló vámterület, amely teljes autonómiával rendelkezik külkereskedelmi kapcsolatai alakításában és a jelen Egyezmény, illetve a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások alá tartozó más ügyekben, csatlakozhat a jelen Egyezményhez az adott Fél és a WTO közötti megállapodás feltételei szerint. Az ilyen csatlakozás vonatkozik a jelen Egyezményre és az ahhoz mellékelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokra.

2. A csatlakozásról a Miniszteri Konferencia határoz. A Miniszteri Konferencia a csatlakozás feltételeit rögzítő megállapodást a WTO Tagok kétharmados többségével hagyja jóvá.

3. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodáshoz való csatlakozásnál az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók.

XIII. Cikk

Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások nem alkalmazása meghatározott Tagok között

1. A jelen Egyezmény és az 1. és 2. Mellékletben szereplő Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások nem alkalmazandók bármely Tag és bármely más Tag között, ha a Tagok valamelyike Taggá válásakor, nem adja egyetértését az alkalmazáshoz.

2. A WTO eredeti Tagjai között, akik a GATT 1947 Szerződő Felei voltak, az 1. pontra csak akkor lehet hivatkozni, ha a GATT 1947 XXXV. Cikkére korábban hivatkoztak, és az hatályos volt ezekre a Szerződő Felekre azon a napon, amikor rájuk nézve a jelen Egyezmény hatályba lépett.

3. Az 1. pont csak akkor alkalmazható egy Tag és egy, a XII. Cikk szerint csatlakozott Tag között, ha az Egyezmény alkalmazásával egyet nem értő Tag a Miniszteri Konferenciát értesítette a csatlakozás feltételeit rögzítő megállapodás Miniszteri Konferencia általi jóváhagyását megelőzően.

4. A Miniszteri Konferencia felülvizsgálhatja a jelen cikk működését konkrét esetekben bármely Tag kérésére és megfelelő ajánlásokat tehet.

5. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás nem alkalmazásánál az adott Megállapodás előírásai az irányadók.

XIV. Cikk

Elfogadás, hatálybalépés és letétbe helyezés

1. A jelen Egyezmény elfogadásra nyitva áll, aláírással vagy másként, a GATT 1947 Szerződő Felei és az Európai Közösségek számára, akik jogosultak a WTO eredeti Tagjává válni, összhangban a jelen Egyezmény XI. Cikkével. Az elfogadás a jelen Egyezményre és az ehhez mellékelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokra vonatkozik. A jelen Egyezmény és az ehhez mellékelt Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások a Miniszterek által a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguay-i Fordulójának eredményeit tartalmazó Záróokmány 3. bekezdésével összhangban meghatározott napon lépnek hatályba, és az ezt követő két éven át állnak nyitva elfogadásra, amennyiben a Miniszterek másként nem határoznak. A jelen Egyezmény hatálybalépését követő elfogadás az annak napja utáni 30. napon lép hatályba.

2. A jelen Egyezményt, annak hatálybalépése után elfogadó Tagnak a Multilaterális Kereskedelmi Egyezményekben foglalt azon engedményeit és kötelezettségeit, amelyek végrehajtási időszaka a jelen Egyezmény hatálybalépésével kezdődik, úgy kell végrehajtania, mintha a jelen Egyezményt hatálybalépésekor fogadta volna el.

3. A jelen Egyezmény hatálybalépéséig a jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások szövege a GATT 1947 Szerződő Felei Vezérigazgatójánál kerül letétbe helyezésre. A Vezérigazgató a jelen Egyezményt elfogadó minden kormánynak és az Európai Közösségeknek azonnal eljuttatja a jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások hiteles példányát, és értesítést ad azok elfogadásairól. A jelen Egyezmény és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások és bármely módosításuk a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján a WTO Vezérigazgatójánál kerül letétbe helyezésre.

4. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás elfogadásánál és hatálybalépésénél az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók. Ezen Megállapodások a GATT 1947 Szerződő Felei Vezérigazgatójánál kerülnek letétbe helyezésre. A jelen Egyezmény hatálybalépésének napján az említett Megállapodások a WTO Vezérigazgatójánál kerülnek letétbe helyezésre.

XV. Cikk

Felmondás

1. Bármely Tag felmondhatja a jelen Egyezményt. A felmondás egyaránt vonatkozik a jelen Egyezményre és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokra. A felmondást írásban kell beterjeszteni a WTO Vezérigazgatóhoz és az a beterjesztéstől számított hat hónap elteltével lép érvénybe.

2. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás felmondásánál az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók.

XVI. Cikk

Vegyes rendelkezések

1. Ahol a jelen Egyezmény vagy a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások másként nem rendelkeznek, a WTO-t azok a határozatok, eljárások és szokásos gyakorlat vezérlik, amelyeket a GATT 1947 Szerződő Felei és a GATT 1947 keretében létrehozott testületek követtek.

2. Az alkalmazhatóság mértékéig a GATT 1947 Titkársága válik a WTO Titkárságává, és amíg a Miniszteri Konferencia a jelen Egyezmény VI. Cikk 2. bekezdésével összhangban nem nevez ki Vezérigazgatót, a GATT 1947 Szerződő Felei Vezérigazgatója lesz a WTO Vezérigazgatója.

3. Amennyiben a jelen Egyezmény rendelkezése és bármely Multilaterális Kereskedelmi Megállapodás rendelkezése között ellentét keletkezik, úgy az ellentét mértékéig a jelen Egyezmény rendelkezése az irányadó.

4. Minden Tag biztosítja törvényeinek, rendelkezéseinek és közigazgatási eljárásainak összhangját a mellékelt Megállapodások szerinti kötelezettségeivel.

5. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezésével szemben sem lehet fenntartással élni. A Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezéseivel szemben csak olyan mértékben lehet fenntartásokkal élni, amennyiben az adott Megállapodások lehetővé teszik. Többoldalú Kereskedelmi Megállapodás rendelkezéseivel szembeni fenntartásnál az adott Megállapodás rendelkezései az irányadók.

6. A jelen Egyezmény az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkének rendelkezései szerint kerül bejegyzésre.

Készült ezerkilencszázkilencvennégy év április havának tizenötödik napján, egy példányban, angol, francia és spanyol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.

Magyarázó jegyzetek:

A jelen Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban használt „ország” vagy „országok” megnevezés úgy értendő, hogy tartalmazza a WTO önálló vámterület Tagjait.

A WTO önálló vámterület Tagjai esetében, ahol a jelen Egyezményben és a Multilaterális Kereskedelmi Megállapodásokban egy kifejezéshez a „nemzeti” kitétel kapcsolódik, a kifejezés úgy olvasandó, hogy vonatkozik az önálló vámterületre, kivéve, ha másként rögzítik.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. A) Melléklet
MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNYEK AZ ÁRUK KERESKEDELMÉRŐL
Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, 1994.
Mezőgazdasági Megállapodás
Megállapodás az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról
Textil és Ruházati Megállapodás
Megállapodás a kereskedelem technikai akadályairól
Megállapodás a kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedésekről
Megállapodás a GATT 1994. VI. Cikkének végrehajtásáról
Megállapodás a GATT 1994. VII. Cikkének végrehajtásáról
Megállapodás az előzetes áruvizsgálatról
Megállapodás a származási szabályokról
Megállapodás az importengedélyezési eljárásokról
Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről
Megállapodás a védőintézkedésekről
1. B) Melléklet
ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNY A SZOLGÁLTATÁSOK KERESKEDELMÉRŐL
1. C) Melléklet
MEGÁLLAPODÁS A SZELLEMI TULAJDONJOGOK KERESKEDELMI VONATKOZÁSAIRÓL
2. Melléklet
EGYETÉRTÉS A VITARENDEZÉS SZABÁLYAIRÓL ÉS ELJÁRÁSAIRÓL
3. Melléklet
KERESKEDELEMPOLITIKAI FELÜLVIZSGÁLATI MECHANIZMUS
4. Melléklet
TÖBBOLDALÚ KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK
Megállapodás a polgári légi járművek kereskedelméről
Megállapodás a kormánybeszerzésekről
Nemzetközi Tejtermék Megállapodás
Nemzetközi Marhahús Megállapodás

1. A) Melléklet

MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNYEK AZ ÁRUK KERESKEDELMÉRŐL

Általános értelmező jegyzet az 1. A) Melléklethez:

Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény 1994. egy rendelkezése, illetve a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Egyezmény [az 1. A) Mellékletben foglalt Egyezményekben a továbbiakban: WTO Egyezmény] 1. A) Mellékletében foglalt valamely más Megállapodás rendelkezése közötti konfliktus esetén az egyéb Megállapodás rendelkezése az irányadó a konfliktus mértékéig.

AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY

1. Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT 1994) az alábbiakból áll:

a) az 1947. október 30-án kelt Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény rendelkezései, melyet az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Foglalkoztatási Konferenciájának Előkészítő Bizottsága 2. Ülésszakának befejezésével elfogadott záróokmányhoz csatoltak (kivéve az átmeneti alkalmazásra vonatkozó jegyzőkönyvet), a WTO Megállapodás hatálybalépését megelőzően hatályba lépett jogi szabályozások feltételei szerinti javításokkal, módosításokkal vagy kiegészítésekkel;

b) az alábbiakban lefektetett jogi szabályozások rendelkezései, melyek a WTO Egyezmény hatálybalépése előtt a GATT 1947 alapján léptek hatályba:

(i) a vámtarifa engedményekre vonatkozó jegyzőkönyvek és igazolások,

(ii) csatlakozási jegyzőkönyvek (kivéve azon rendelkezéseket, amelyek

– az átmeneti alkalmazásra, illetve az átmeneti alkalmazás visszavonására vonatkoznak, valamint

– lehetővé teszik, hogy a GATT 1947 II. Részét átmenetileg a legteljesebb olyan mértékben alkalmazzák, amely nem ellentétes a Jegyzőkönyv keltekor fennálló törvényekkel),

(iii) a GATT 1947 XXV. Cikkelye szerint nyújtott és a WTO Egyezmény *  hatálybalépésének időpontjában még érvényben lévő, felmentésekről szóló határozatok,

(iv) a GATT 1947 Szerződő Feleinek egyéb határozatai;

c) az alábbiakban felsorolt Egyetértések:

(i) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény II:1 b) Cikkelyének értelmezéséről,

(ii) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XVII. Cikkelyének értelmezéséről,

(iii) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény fizetési mérleg rendelkezéseiről,

(iv) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XXIV. Cikkelyének értelmezéséről,

(v) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény szerinti kötelezettségek alóli felmentésekről,

(vi) Egyetértés az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XXVIII. Cikkelyének értelmezéséről; valamint

d) az 1994. évi GATT-hoz csatolt Marrakesh-i Jegyzőkönyv.

2. Magyarázó jegyzetek:

a) A „Szerződő Félre” történő hivatkozások a GATT 1994 rendelkezéseiben „Tag”-ra történő hivatkozásként értelmezendők. A „kevésbé fejlett Szerződő Félre”, illetve „fejlett Szerződő Félre” történő hivatkozások „fejlődő ország Tag”-ra, illetve „fejlett ország Tag”-ra történt hivatkozásként értelmezendők. A „Végrehajtó Titkár”-ra történő hivatkozások „a WTO Vezérigazgató”-jára történő hivatkozásként értendők.

b) A GATT 1994 XV. Cikk 1., 2., és 8. pontjaiban, a XXXVIII. Cikkben, illetve a XII. és XVIII. Cikkekhez fűzött megjegyzésekben, valamint a XV. Cikk 2., 3., 6., 7. és 9. pontjaiban a speciális árfolyam-megállapodásokról szóló rendelkezésekben a közösen fellépő Szerződő Felekre történő hivatkozásokat a WTO-ra történt hivatkozásként kell értelmezni. Azon egyéb funkciókat, amelyeket a GATT 1994 rendelkezései a közösen fellépő Szerződő Felekre ruháznak, a Miniszteri Konferencia osztja fel.

c) (i) A GATT 1994 szövege angol, francia és spanyol nyelven hiteles.

(ii) A GATT 1994 francia nyelvű szövege az MTN.TNC/41 dokumentum A) Mellékletében szereplő kijavított kifejezésekkel módosítandó.

(iii) A GATT 1994 hiteles spanyol nyelvű szövege az Alapvető Jogi Szabályozások és Válogatott Dokumentumok sorozat 4. kötetében található szöveg, mely az MTN.TNC/41 dokumentum B) Mellékletében szereplő kijavított kifejezésekkel módosítandó.

3. a) A GATT 1994 II. Részének rendelkezései nem vonatkoznak a specifikus kötelező törvénykezés szerint valamely Tag által hozott intézkedésekre, melyet az érintett Tag az előtt léptetett életbe, mielőtt a GATT 1947 Szerződő Felévé vált volna, és amelyek tiltják a külföldi építésű vagy külföldi átépítésű hajók kereskedelmi célú használatát, értékesítését vagy bérbeadását nemzeti vizek vagy valamely kizárólagos gazdasági zóna vizeinek pontjai között. Ez a mentesség az alábbiakra alkalmazandó:

– az ilyen jogszabály GATT 1947-nek nem megfelelő rendelkezésének folytatására vagy azonnali megújítására, valamint

– az ilyen jogszabály GATT 1947-nek nem megfelelő rendelkezésének módosítására olyan mértékig, hogy a módosítás ne csökkentse a GATT 1947 II. Része rendelkezéseivel való összhangot.

Ez a mentesítés a fent leírt jogszabályok alapján foganatosított olyan intézkedésekre korlátozódik, melyeket a WTO Egyezmény hatálybalépése előtt bejelentettek és meghatároztak. Ha az ilyen jogszabályokat utólagosan oly módon módosítják, hogy az csökkentse a jogszabálynak a GATT 1994 II. Részével való összhangját, az már nem minősül a jelen pont szerint megengedettnek.

b) A Miniszteri Konferencia a WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától számított nem később mint 5 éven belül át fogja tekinteni e mentesítést, majd ez után minden két évben mindaddig, amíg a mentesítés hatályban van, azzal a céllal, hogy megvizsgálja, hogy a mentesítés szükségességét létrehozó feltételek fennállnak-e még.

c) Az a Tag, amelynek intézkedései a jelen mentesség alá tartoznak, köteles évente részletes statisztikai bejelentést benyújtani, mely a releváns hajók tényleges és várható szállításainak 5 éves mozgó átlagából, valamint a jelen mentesség hatálya alá tartozó releváns hajók használatára, értékesítésére, bérletére vagy javítására vonatkozó további információból áll.

d) Az a Tag, amely úgy véli, hogy e mentesség oly módon működik, hogy az indokolja a mentességet igénybe vevő Tag területén épített hajók használatának, értékesítésének bérbeadásának vagy javításának a viszonossági alapon történő arányos korlátozását, szabadon bevezethet ilyen korlátozást a Miniszteri Konferencia előzetes értesítése mellett.

e) A jelen mentesség nem sértheti a jelen mentesség hatálya alá tartozó jogszabályok specifikus vonatkozásaival kapcsolatos megoldásokat, melyeket ágazati egyezmények keretében vagy más fórumokon tárgyalnak ki.

EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY II. CIKK 1. b) PONTJA ÉRTELMEZÉSÉRŐL

A Tagok ezennel a következőkben állapodnak meg:

1. A II. Cikk 1. b) pontjából adódó jogok és kötelezettségek átláthatóságának biztosítása érdekében, az abban a rendelkezésben hivatkozott, a lekötött vámtételekre kivetett „egyéb vámok, vagy illetékek” jellegét és szintjét a GATT 1994-hez csatolt Engedményes Listában annál a vámtételnél kell feltüntetni, amelyre alkalmazzák. Egyetértés van arról, hogy ez értelemszerűen nem változtat az „egyéb vámok, vagy illetékek” jogi karakterén.

2. Az „egyéb vámok vagy illetékek” lekötésének napja a II. Cikk céljaira 1994. április 15. Az „egyéb vámok vagy illetékek”-et ezért az ezen a napon érvényes szinten kell az Engedményes Listában feltüntetni. Az engedmények minden egyes későbbi újratárgyalásakor vagy új engedmények tárgyalásakor a kérdéses vámtétel alkalmazásának kezdési időpontja az új engedménynek a megfelelő Engedményes Listába való foglalásának napja lesz. Mindamellett annak az okmánynak a dátumát, amellyel egy adott vámtételre vonatkozó engedményt először foglaltak a GATT 1947-be vagy a GATT 1994-be, továbbra is szerepeltetni kell a Cserelapos Listák 6. oszlopában.

3. Az „egyéb vámokat vagy illetékeket” minden egyes vámlekötés esetében fel kell tüntetni.

4. Ahol egy vámtétel már korábban is engedmény tárgya volt, ott a megfelelő Engedményes Listában feltüntetett „egyéb vámok vagy illetékek” szintje nem lehet magasabb, mint az a szint, amelyet az engedménynek azon Engedményes Listába történt első beépítésekor elértek. Minden Tag számára fennáll a lehetőség, hogy kétségbe vonja valamely „egyéb vám vagy illeték” fennállását azon az alapon, hogy a kérdéses tétel eredeti lekötése idején ilyen „egyéb vám vagy illeték” nem létezett, valamint bármely feltüntetett „egyéb vám vagy illeték” szintjének összhangját a korábban lekötött szinttel, a WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától számított három éven belül vagy ha ez későbbi időpont, akkor a kérdéses Listának a WTO Vezérigazgatójánál történt letétbe helyezésének napjától számított három éven belül.

5. Az „egyéb vámok vagy illetékek” Engedményes Listában való feltüntetése nem érinti azok összhangját a GATT 1994 szerinti jogokkal és kötelezettségekkel kivéve a 4. pont által érintetteket. Minden Tag fenntartja a jogot, hogy bármikor kétségbe vonja bármely „egyéb vám vagy illeték” ezen kötelezettségekkel való összhangját.

6. A jelen Egyetértés alkalmazásának céljaira a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkek rendelkezései szolgálnak, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza.

7. Az Engedményes Listából, annak a GATT 1994-be történő foglalásáról rendelkező okmánynak a WTO Egyezmény hatálybalépéséig a GATT Szerződő Felek Vezérigazgatójánál vagy azután a WTO Vezérigazgatójánál történő letétbe helyezésének időpontjában kihagyott „egyéb vámokkal vagy illetékekkel” azt a későbbiekben kiegészíteni nem lehet és semelyik „egyéb vám vagy illeték”, amely az alkalmazás kezdési időpontjában az akkor érvényes szinthez képest alacsonyabb szinten lett megjelölve, nem állítható vissza arra a szintre, kivéve, ha az ilyen kiegészítések vagy változtatások az okmány letétbe helyezésének napjától számított hat hónapon belül történnek.

8. A 2. pontban leírt, az egyes engedmények GATT 1994 II. Cikk 1. b) pontja szerinti alkalmazásának kezdési időpontjára vonatkozó határozattal az 1980. március 26-i, az alkalmazás kezdési időpontjára vonatkozó határozat (BISD 27S/24) hatályát veszti.

EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY XVII. CIKKE ÉRTELMEZÉSÉRŐL

A Tagok

figyelembe véve, hogy a XVII. Cikk a Tagok számára kötelezettségeket ír elő a XVII. Cikk 1. pontjában hivatkozott állami kereskedelmi vállalatok tevékenységére vonatkozóan, melyeknek összhangban kell lenniük a magánkereskedők importját vagy exportját érintő kormányzati intézkedésekre a GATT 1994-ben előírt diszkriminációmentes elbánás általános elveivel,

figyelembe véve továbbá, hogy a Tagok a GATT 1994 szerinti kötelezettségei vonatkoznak az állami kereskedelmi vállalatokat érintő kormányzati intézkedésekre,

elismerve, hogy jelen Egyetértés nem sérti a XVII. Cikkben leírt tartalmi fegyelmet

ezennel a következőkben állapodnak meg:

1. Az állami kereskedelmi vállalatok tevékenysége átláthatóságának biztosítása érdekében, ezen vállalatokat a Tagok az Árukereskedelmi Tanács részére bejelentik, hogy azokat az 5. pontban leírtak szerint felállított munkacsoport felülvizsgálhassa, összhangban az alábbi munkaértelmezéssel:

„A kormányzati és nem-kormányzati vállalatok, beleértve a terméktanácsokat is, amelyeknek kizárólagos vagy különleges jogokat vagy előjogokat biztosítottak, a törvényi vagy alkotmányos jogkört is beleértve, amelynek gyakorlásakor ezek vásárlásaikon vagy eladásaikon keresztül befolyásolják az import vagy export szintjét vagy irányát.”

Ez a bejelentési követelmény nem vonatkozik olyan termékek importjára, amelyek azonnali vagy végső fogyasztása kormányzati vagy a fentiekben meghatározott vállalat általi felhasználás során történik, és a termék más módon nem kerül viszonteladásra vagy eladásra szánt áruk előállításához való felhasználásra.

2. Ezen Egyetértés előírásainak figyelembevételével minden egyes Tag felülvizsgálja az állami kereskedelmi vállalatokról az Árukereskedelmi Tanács számára benyújtandó bejelentések vonatkozásában követett politikáját. A felülvizsgálat során minden Tag tekintettel lesz a bejelentések lehetséges maximális átláthatósága biztosításának szükségességére oly módon, hogy az lehetővé tegye a bejelentésben szereplő vállalatok működési módjainak és működésük nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásának világos megítélését.

3. A bejelentéseket az állami kereskedelemre vonatkozó, 1960. május 24-én elfogadott kérdőív alapján (BISD 9S/184–185) készítik el azon egyetértés szerint, hogy a Tagok az 1. pontban említett vállalatokat bejelentik függetlenül attól, hogy importra vagy exportra ténylegesen sor került-e.

4. Bármely Tag, amelynek oka van azt hinni, hogy egy másik Tag nem megfelelően teljesítette bejelentési kötelezettségét, az érintett Taghoz fordulhat az ügyben. Ha az ügyet nem sikerült kielégítően megoldani, viszontbejelentést nyújthat be az Árukereskedelmi Tanácshoz az 5. pont szerint felállított munkacsoportban történő vizsgálat céljából az érintett Tag egyidejű értesítése mellett.

5. Munkacsoport felállítására kerül sor az Árukereskedelmi Tanács nevében a bejelentések és viszontbejelentések felülvizsgálatára. E felülvizsgálat fényében és a XVII. Cikk 4. c) pontjának sérelme nélkül, az Árukereskedelmi Tanács ajánlásokat tehet a bejelentések megfelelő voltára és további információk szükségességére vonatkozóan. A munkacsoport a kapott bejelentések fényében ugyancsak megvizsgálja az állami kereskedelemre vonatkozó, fent említett kérdőív megfelelő voltát és az 1. pont szerint bejelentett állami kereskedelmi vállalatok körét. Ugyancsak kidolgoz egy, a kormányok és vállalatok közötti kapcsolatok fajtáit és az ezen vállalatok által folytatott tevékenységek típusait bemutató illusztratív listát, amely releváns lehet a XVII. Cikk céljaiból. Egyetértés van arról, hogy a Titkárság a munkacsoport számára általános háttérdokumentumot készít az állami kereskedelmi vállalatok nemzetközi kereskedelmet érintő tevékenységéről. A munkacsoportban való tagság nyitva áll minden olyan Tag előtt, aki részvételi szándékát jelzi. A munkacsoport a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül, ezután legalább évente egyszer ülésezik. Évenként jelentést készít az Árukereskedelmi Tanácsnak.  * 

EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY FIZETÉSI MÉRLEG RENDELKEZÉSEIRŐL

A Tagok

elismerve a GATT 1994 XII. és XVIII. B) Cikkeinek és az 1979. november 28-án elfogadott, Fizetési Mérleg Okokból hozott Kereskedelmi Intézkedésekről szóló Nyilatkozat (BISD 26S/205–209 a jelen Egyetértésben a továbbiakban: 1979. évi Nyilatkozat) rendelkezéseit, és abból a célból, hogy világossá tegyék e rendelkezéseket * 

ezennel a következőkben állapodnak meg:

Az intézkedések alkalmazása

1. A Tagok megerősítik kötelezettségüket, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosan meghirdetik a fizetési mérleg okokból hozott importkorlátozó intézkedések megszüntetésének menetrendjét. Egyetértés van arról, hogy e menetrendek a fizetési mérleg helyzet változásainak figyelembevételével, ahogyan az helyénvaló, módosíthatók. Ha a menetrend nyilvános meghirdetését valamely Tag elmulasztja, ennek okait igazolnia kell.

2. A Tagok megerősítik kötelezettségüket, hogy előnyben részesítik azokat az intézkedéseket, amelyek a legkisebb mértékben kereskedelem zavaró hatásúak. Az ilyen intézkedések (jelen Egyetértésben a továbbiakban: áralapú intézkedések) úgy értendők, hogy magukban foglalják az import vámpótlékot, az import letéti követelményeket vagy más egyenértékű kereskedelmi intézkedést, amely az importált áruk árát befolyásolja. Egyetértés van arról, hogy a II. Cikk rendelkezései ellenére a fizetési mérleg okokból hozott áralapú intézkedések az adott Tag Engedményes Listájában szereplő vámokon túlmenően alkalmazhatók. A Tagnak továbbá jeleznie kell azt a mértéket, amellyel az áralapú intézkedés túllépi a lekötött vámot, világosan és elkülönítve, a jelen Egyetértés bejelentési eljárásának megfelelően.

3. A Tagok törekszenek arra, hogy elkerüljék új mennyiségi korlátozások bevezetését fizetési mérleg okokból, kivéve, ha kritikus fizetési mérleg helyzetben áralapú intézkedések nem képesek megállítani a külső fizetési helyzet súlyos romlását. Azokban az esetekben, amelyekben egy Tag mennyiségi korlátozásokat alkalmaz, igazolnia kell annak okait, hogy az áralapú intézkedés miért nem megfelelő eszköz a fizetési mérleg helyzet kezelésére. A mennyiségi korlátozást fenntartó Tagnak az egymást követő konzultációkon jeleznie kell az ilyen intézkedések kiterjedésének és korlátozó hatásának jelentős csökkentése terén elért előrehaladást. Egyetértés van arról, hogy fizetési mérleg okokból egynél több fajtájú korlátozó importintézkedés nem alkalmazható egyazon termékre.

4. A Tagok megerősítik, hogy fizetési mérleg okokból bevezetett importkorlátozó intézkedések csak abból a célból alkalmazhatók, hogy az import általános szintjét ellenőrzés alatt tartsák, és nem haladhatják meg a fizetési mérleg helyzet kezeléséhez szükséges mértéket. Azért, hogy minimálisra csökkenjen bármely járulékos védelmi hatás, a Tagnak a korlátozásokat átlátható módon kell működtetnie. Az importőr Tag hatóságainak megfelelően indokolniuk kell azokat az ismérveket, amelyek alapján a korlátozás alá vont termékeket meghatározták. A XII. Cikk 3. és XVIII. Cikk 10. pontja szerint a Tagok bizonyos alapvető termékek esetében kizárhatják vagy korlátozhatják az általánosan alkalmazott vámpótlékok vagy egyéb fizetési mérleg okokból hozott intézkedések alkalmazását. Az „alapvető termékek” fogalma alatt olyan termékek értendők, amelyek alapvető fogyasztási szükségletet elégítenek ki vagy amelyek hozzájárulnak a Tag erőfeszítéseihez a fizetési mérleg helyzetének javítására, mint például tőkejavak vagy termeléshez szükséges inputok. A mennyiségi korlátozások működtetésekor az egyedi engedélyezést a Tag csak akkor alkalmazhatja, ha az elkerülhetetlen, és azt fokozatosan meg kell szüntetnie. Megfelelő indoklást kell adni arról, hogy milyen ismérvek alapján történik a megengedett import mennyiségének és értékének meghatározása.

Fizetési mérleg konzultációs eljárások

5. A Fizetési Mérleg Korlátozások Bizottsága (jelen Egyetértésben a továbbiakban: Bizottság) konzultációkat tart az összes létező fizetési mérleg okokból alkalmazott importkorlátozó intézkedés felülvizsgálatára. A bizottsági tagság nyitva áll minden olyan Tag előtt, amely részvételi szándékát kinyilvánítja. A Bizottság az 1970. április 28-án elfogadott fizetési mérleg korlátozásokra vonatkozó konzultációs eljárásokat (BISD 18S/48–53 jelen Egyetértésben a továbbiakban: teljes körű konzultációs eljárások) követi, az alábbi rendelkezésekre figyelemmel:

6. Az új korlátozásokat alkalmazó vagy a meglévő korlátozásai általános szintjét az intézkedések lényeges fokozásával emelő Tag az ilyen intézkedés elfogadásától számított négy hónapon belül konzultál a Bizottsággal. Az ilyen intézkedést bevezető Tag kérheti, hogy a konzultáció a XII. Cikk 4. a) pontja vagy a XVIII. Cikk 12. a) pontja alapján történjen, ahogyan az helyénvaló. Ha ilyen kérés nem érkezik, a Bizottság elnöke felkéri a Tagot ilyen konzultáció tartására. A konzultáción megvizsgálható tényezők magukban foglalják többek között a fizetési mérleg okokból hozott új fajtájú importkorlátozó intézkedések bevezetését vagy a korlátozás szintjének, illetve termékkörének növelését.

7. A Bizottság minden fizetési mérleg okokból alkalmazott korlátozást időszakonként felülvizsgál a XII. Cikk 4. b) pontja vagy a XVIII. Cikk 12. b) pontja alapján annak lehetőségével, hogy a konzultációk periódusát módosítsa a konzultáló Taggal egyetértésben vagy valamilyen külön felülvizsgálati eljárás alapján, amelyre az Általános Tanács tehet ajánlást.

8. Legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok vagy liberalizációs erőfeszítéseiket a Bizottságnak korábbi konzultációk alkalmával bemutatott menetrenddel összhangban folytató fejlődő ország Tagok esetében konzultáció tartható, az 1972. december 19-én jóváhagyott egyszerűsített eljárás (BISD 20S/47–49 a jelen Egyetértésben a továbbiakban: egyszerűsített konzultációs eljárás) szerint. Egyszerűsített konzultációs eljárást akkor is lehet folytatni, amikor a fejlődő ország Tag Kereskedelempolitikai Felülvizsgálata ugyanabban a naptári évben szerepel napirenden, mint a konzultációkra kijelölt időpont. Ilyen esetben a döntést, hogy teljes körű konzultációt tartsanak-e, az 1979. évi Nyilatkozat 8. pontjában felsorolt tényezők alapján kell meghozni. A legkevésbé fejlett fejlődő ország Tagok esetét kivéve, egyszerűsített konzultációs eljárás keretében legfeljebb két egymást követő konzultáció tartható.

Bejelentés és dokumentáció

9. A Tag bejelenti az Általános Tanács részére a fizetési mérleg okokból alkalmazott importkorlátozó intézkedések bevezetését vagy az azok alkalmazásában bekövetkezett bármilyen módosítást, valamint az ilyen intézkedések visszavonására vonatkozó, az 1. pontban foglaltak szerint bejelentett menetrend bármilyen módosítását. Lényegi változásokat a közzététel előtt vagy legkésőbb 30 nappal az után kell az Általános Tanács részére bejelenteni. A Tag évente összegző bejelentést bocsát a Titkárság rendelkezésére, mely tartalmazza a törvényekben, a szabályozásban, a politikai állásfoglalásokban vagy nyilvános közleményekben bekövetkező minden változásról, hogy a Tagok azokat megvizsgálhassák. A bejelentéseknek teljes körű információt kell tartalmazniuk, amennyire csak lehetséges a vámsorok szintjén, az alkalmazott intézkedések fajtájáról, az intézkedés működtetésének ismérveiről, a termékkörről és az érintett kereskedelmi forgalomról.

10. Bármely Tag kérésére a Bizottság felülvizsgálhatja a bejelentéseket. Az ilyen felülvizsgálat a bejelentéssel kapcsolatban felvetődő egyedi kérdések tisztázására vagy annak vizsgálatára korlátozódik, hogy szükséges-e a XII. Cikk 4. a) pontja vagy a XVIII. Cikk 12. a) pontja szerinti konzultáció. Azok a Tagok, amelyeknek okuk van feltételezni, hogy egy másik Tag importkorlátozó intézkedést fizetési mérleg okokból alkalmaz, felhívhatják erre a Bizottság figyelmét. A Bizottság elnöke információt kér az intézkedésről, és azt az összes Tag rendelkezésére bocsátja. A Bizottság tagjai azon jogának sérelme nélkül, hogy a konzultáció során az ügyeket megfelelő módon tisztázhassák, a konzultáló Taghoz megfontolás céljából előzetesen kérdések intézhetők.

11. A konzultáló Tag a konzultációkra elkészíti az Alapdokumentumot, amely más fontosnak tartott információn túl az alábbiakat tartalmazza:

a) áttekintést a fizetési mérleg helyzetről és kilátásokról, beleértve a fizetési mérleg helyzetre hatással lévő belső és külső tényezőkre vonatkozó megfontolásokat és azokat a hazai politikai intézkedéseket, amelyeket a megalapozott és tartós egyensúly helyreállítására hoztak;

b) a fizetési mérleg okokból alkalmazott korlátozások teljes körű leírását, jogi alapját, valamint a védelem mellékhatásainak csökkentésére tett lépéseket;

c) a legutolsó konzultáció óta tett intézkedéseket az importkorlátozások liberalizálására a Bizottság következtetései fényében;

d) a fennmaradó korlátozások kiküszöbölésére és fokozatos enyhítésére vonatkozó terveket.

Utalás történhet, amennyiben idevág, arra az információra, amelyeket a WTO-hoz más bejelentésekben vagy jelentésekben benyújtottak. Egyszerűsített konzultációs eljárás esetén a konzultáló Tag az Alapdokumentumban felsorolt elemekről szóló lényeges információt tartalmazó írásos nyilatkozatot tesz.

12. A Titkárság a Bizottságban történő konzultációk megkönnyítésére tényszerű háttéranyagot készít, amely a konzultációkra vonatkozó terv különböző aspektusaival foglalkozik. Fejlődő ország Tag esetében a Titkársági dokumentum a külpiaci környezetnek a konzultáló Tag fizetési mérlegére és kilátásaira kifejtett hatására vonatkozó releváns háttér- és elemző anyagot is tartalmaz. A Titkárság technikai segítségnyújtási szolgálata a fejlődő ország Tag kívánságára segítséget ad a konzultációk dokumentációjának elkészítéséhez.

Fizetési mérleg konzultációk során született következtetések

13. A Bizottság konzultációiról az Általános Tanácsnak jelent. Teljes körű konzultációs eljárás alkalmazása esetén a jelentés megjelöli a Bizottságnak a konzultációs terv különböző elemeiről szóló következtetéseit, valamint azokat a tényeket és indítékokat, amelyeken ezek alapulnak. A Bizottság törekszik arra, hogy következtetései a XII., XVIII. B) Cikkek, az 1979-es Nyilatkozat és a jelen Egyetértés végrehajtásának elősegítését célzó ajánlásokra vonatkozó javaslatokat is tartalmazzanak. Azokban az esetekben, amikor fizetési mérleg okokból hozott korlátozó intézkedések visszavonására menetrendet adnak meg, az Általános Tanács ajánlhatja, hogy azt a Tagot, amely az ilyen menetrendet betartja, tekintsék úgy, mint amely eleget tesz a GATT 1994 alapján fennálló kötelezettségeinek. Minden olyan esetben, amikor az Általános Tanács konkrét ajánlásokat tesz, a Tag jogait és kötelezettségeit az ilyen ajánlások fényében kell értékelni. Az Általános Tanács által teendő ajánlásokra vonatkozó konkrét javaslat hiányában a Bizottság következtetései a Bizottságban elhangzott különböző nézeteket rögzítik. Egyszerűsített konzultációs eljárás alkalmazása esetében a jelentés magában foglalja a Bizottságban megvitatott fő elemek összefoglalását és határozatot arról, hogy szükség van-e teljes körű konzultációs eljárásokra.

EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY XXIV. CIKKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRŐL

A Tagok

tekintetbe véve a GATT 1994 XXIV. Cikkének rendelkezéseit,

elismerve, hogy a GATT 1947 létrehozása óta a vámuniók és szabadkereskedelmi övezetek száma és fontossága nagymértékben megnőtt, és mára már a világkereskedelem jelentős hányadát fedik le,

elismerve, hogy az ilyen megállapodások felei, szorosabb gazdasági integrációjuk révén hozzájárulhatnak a világkereskedelem bővüléséhez,

elismerve továbbá, hogy ez a hozzájárulás nő, ha a vámoknak és egyéb korlátozó kereskedelmi szabályozásoknak az integrációt alkotó területek között történő megszüntetése kiterjed a kereskedelem egészére, és csökken bármely főbb kereskedelmi szektor kizárása esetén,

újra megerősítve, hogy az ilyen megállapodások célja a kereskedelem előmozdítása az integrációt alkotó területek között, és nem akadályok emelése más Tagok ezen területekkel folytatott kereskedelme elé; és azt, hogy ezek kialakításánál vagy bővítésénél az abban résztvevők a lehető legnagyobb mértékben kerüljék el a többi Taggal folytatott kereskedelemre való kedvezőtlen hatás kiváltását,

abban a meggyőződésben, hogy szükség van az Árukereskedelmi Tanács szerepe hatékonyságának megerősítésére a XXIV. Cikk szerint bejelentett megállapodások felülvizsgálata során, az új vagy bővített megállapodások értékelésére vonatkozó kritériumok és eljárások tisztázásával, és az összes, XXIV. Cikk szerinti, megállapodás átláthatóságának javításával,

elismerve a közös értelmezés szükségességét a Tagok XXIV. Cikk 12. pontjában leírt kötelezettségeinek tekintetében

ezennel a következőkben állapodnak meg:

1. A vámunióknak, szabadkereskedelmi övezeteknek és vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet létrehozásához vezető ideiglenes megállapodásoknak ahhoz, hogy összhangban álljanak a XXIV. Cikkel, meg kell felelniük, többek között ezen Cikk 5., 6., 7. és 8. pontjában szereplő rendelkezéseknek.

XXIV. Cikk: 5. pont

2. A vámunió kialakítása előtt és után alkalmazott vámok és más kereskedelmi rendelkezések általános hatásának a XXIV. Cikk 5. a) pontja szerinti értékelése a vámok és illetékek vonatkozásában a súlyozott vámátlag és a beszedett vám átfogó felmérésére épül. Ez a felmérés a vámunió által egy korábbi reprezentatív időszakról szolgáltatott import statisztikákon alapul, vámsoronként, értékben és mennyiségben, WTO származási ország szerinti bontásban. A Titkárság a súlyozott vámátlagot és a beszedett vámot a Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások Uruguayi Fordulója vámajánlatainak értékelésénél használt módszer szerint számítja ki. Az e célra figyelembe veendő vámok és illetékek a ténylegesen alkalmazott vámtételek. A Tagok elismerik, hogy az egyéb kereskedelmi rendelkezésekből eredő hatás átfogó felmérése céljaira – amelyeknél a számszerűsítés és összesítés nehéz – szükséges lehet egyes intézkedések, szabályok, termékek és az érintett kereskedelmi forgalom vizsgálata.

3. Az „ésszerű időtartam”, amelyre a XXIV. Cikk 5. c) pont utal, csak rendkívüli esetben haladhatja meg a 10 évet. Azokban az esetekben, amikor a Tagok, akik egy ideiglenes megállapodás felei, úgy gondolják, hogy 10 év nem lesz elégséges, teljes körű magyarázatot kell adniuk az Árukereskedelmi Tanácsnak a hosszabb időszak szükségességéről.

XXIV. Cikk: 6. pont

4. A XXIV. Cikk 6. pontja határozza meg azt az eljárást, amelyet követni kell, amennyiben egy vámuniót létrehozó Tag lekötött vámtétel emelését javasolja. Ebben a vonatkozásban a Tagok újra megerősítik, hogy a XXVIII. Cikkben meghatározott eljárást, ahogyan azt az 1980. november 10-én (BISD 275/26–28) elfogadott irányelvek és a GATT 1994 XXVIII. Cikkének értelmezéséről szóló Egyetértés kifejti, azelőtt kell megkezdeni, mielőtt vámengedmények módosítására vagy visszavonására sor kerül vámunió vagy vámunió létrejöttéhez vezető ideiglenes megállapodás létrehozása alkalmával.

5. Ezeket a tárgyalásokat jóhiszeműen folytatják egy kölcsönösen kielégítő kompenzációs kiigazítás elérése érdekében. Az ilyen tárgyalások során, a XXIV. Cikk 6. pontjának megfelelően figyelembe veszik vámunió létrehozásakor az azonos vámsorokhoz tartozó vámoknak a vámunió más tagjai által történő csökkentését. Amennyiben e csökkentések nem lennének elegendőek a szükséges kompenzációs kiigazításra, a vámunió kompenzációt ajánl fel, amely más vámsorhoz tartozó vámok csökkentésének formáját öltheti. Ezt az ajánlatot azok a Tagok fontolják meg, amelyek a módosítandó vagy visszavonandó lekötésre vonatkozó tárgyalási joggal rendelkeznek. Amennyiben a kompenzációs kiigazítás elfogadhatatlan marad, folytatni kell a tárgyalásokat. Ahol az ilyen erőfeszítések ellenére kompenzációs kiigazításról a XXVIII. Cikk – amint azt a GATT 1994 XXVIII. Cikke értelmezéséről szóló Egyetértés kifejti – szerint folytatott tárgyalásokon egy, a tárgyalások megkezdésétől számított ésszerű időn belül nem sikerül megegyezést elérni, a vámunió mindazonáltal szabadon módosíthatja vagy vonhatja vissza az engedményeket; ezután az érintett Tagok is lényegében azonos értékű engedményeket szabadon visszavonhatnak a XXVIII. Cikkel összhangban.

6. A GATT 1994 nem ró kötelezettséget azon Tagokra, amelyek vámunió létrehozása vagy vámunió létrehozásához vezető ideiglenes megállapodás következtében vámcsökkentésből származó előnyökhöz jutnak, hogy az abban résztvevőknek kompenzációs kiigazítást nyújtsanak.

Vámuniók és szabadkereskedelmi övezetek felülvizsgálata

7. A XXIV. Cikk 7. a) pontja alapján tett összes bejelentést munkacsoport vizsgálja meg a GATT 1994 vonatkozó rendelkezései és ezen Egyetértés 1. pontjának fényében. A munkacsoport jelentést tesz az Árukereskedelmi Tanácsnak az e téren tett megállapításairól. Az Árukereskedelmi Tanács olyan ajánlásokat tehet a Tagoknak, amelyeket megfelelőnek tart.

8. Ideiglenes megállapodások vonatkozásában a munkacsoport jelentésében megfelelő ajánlásokat tehet a javasolt időkeretre és a vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet létrehozásának befejezéséhez szükséges intézkedésekre. Amennyiben szükséges, a megállapodást tovább vizsgálhatja.

9. Ideiglenes megállapodásban részt vevő Tagok a megállapodásban lefektetett terv és ütemezés lényegi módosításairól értesítik az Árukereskedelmi Tanácsot és a Tanács – kérésre – a módosításokat megvizsgálja.

10. Ha a XXIV. Cikk 7. a) pontja szerint bejelentett ideiglenes megállapodás nem tartalmaz tervet és ütemezést, ellentétben a XXIV. Cikk 5. c) pontjával, a munkacsoport jelentésében ajánlást tesz ilyen tervre és ütemezésre. A résztvevők nem tarthatnak fenn, illetve nem hozhatnak létre – az esettől függően – ilyen megállapodást, ha nem hajlandók az ezen ajánlásoknak megfelelő módosításokra. Az ajánlások alkalmazásának további felülvizsgálatáról intézkedni kell.

11. A vámuniók és szabadkereskedelmi övezetek tagjai időszakonként jelentést tesznek az Árukereskedelmi Tanácsnak a vonatkozó megállapodások működéséről, ahogyan azt a GATT 1947 Szerződő Felei előirányozták a GATT 1947 Tanácsa számára adott, a regionális megállapodásokról szóló jelentéstételre vonatkozó utasításukban (BISD 18S/38). A megállapodásokban bekövetkezett bármely lényeges változást és/vagy fejleményt megtörténtükkor kell bejelenteni.

Vitarendezés

12. A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezéseit, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza, igénybe lehet venni minden olyan ügyben, amely a XXIV. Cikk vámuniókra, szabadkereskedelmi övezetekre vagy vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet létrehozásához vezető ideiglenes megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásából adódik.

XXIV. Cikk: 12. pont

13. A GATT 1994 alapján minden egyes Tag teljes felelősséget visel a GATT 1994 összes rendelkezéseinek betartásáért és minden rendelkezésére álló ésszerű intézkedést meghoz annak érdekében, hogy ezeket a területén belüli regionális vagy helyi kormányok és hatóságok is betartsák.

14. A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezéseit, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza, lehet igénybe venni olyan, valamely Tag területén belüli regionális vagy helyi kormány intézkedéseire, amelyek annak betartását érintik. Amikor a Vitarendezési Testület úgy dönt, hogy a GATT 1994 rendelkezését nem tartották be, a felelős Tag megteszi az annak betartását biztosító, rendelkezésére álló, ésszerű intézkedéseket. A kompenzációra és az engedmények vagy egyéb kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a kötelezettségek betartását nem volt lehetséges biztosítani.

15. Minden egyes Tag vállalja, hogy a GATT 1994 évi működését érintő, saját területén belül hozott intézkedéseire vonatkozó, más Tag által tett felvetéseket méltányos megfontolás tárgyává teszi, és megfelelő alkalmat nyújt konzultációkra.

EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY SZERINTI KÖTELEZETTSÉGEK ALÓLI FELMENTÉSRŐL

A Tagok ezennel a következőkben állapodnak meg:

1. A felmentésre vagy meglévő felmentés időbeli hatályának meghosszabbítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a Tag által javasolt intézkedéseket, a specifikus politikai célokat, amelyek elérésére a Tag törekszik, és azokat az okokat, amelyek a Tagot meggátolják abban, hogy politikai céljait a GATT 1994 szerinti kötelezettségeivel összhangban lévő intézkedésekkel érje el.

2. Minden, a WTO Egyezmény hatálybalépése napján érvényben lévő felmentés megszűnik, kivéve, ha a fenti eljárásoknak és a WTO Egyezmény IX. Cikkének megfelelően annak időbeli hatályát meghosszabbítják a lejárata napján, vagy a WTO Egyezmény hatálybalépését követő két éven belül, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

3. Bármely Tag, amely úgy ítéli meg, hogy a GATT 1994-ből eredő valamely előnye hatálytalanításra vagy hatásában gyengítésre kerül

a) annak következtében, hogy a Tag – amely a felmentést kapta – elmulasztja a felmentés feltételeinek betartását; vagy

b) a felmentés előírásainak és feltételeinek megfelelő intézkedés alkalmazásából adódóan

igénybe veheti a GATT 1994 XXIII. Cikkének rendelkezéseit, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza.

EGYETÉRTÉS AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY XXVIII. CIKKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRŐL

A Tagok ezennel a következőkben állapodnak meg:

1. Engedmények módosítása vagy visszavonása céljára, az a Tag tekintendő főszállítói érdekeltséggel rendelkezőnek, amennyiben nem rendelkezik máris a XXVIII. Cikk 1. pontjában leírt eredeti tárgyalási joggal vagy főszállítói érdekeltséggel, akinek az engedmény által érintett exportja (azaz a terméknek az engedményt módosító vagy visszavonó Tag piacára irányuló exportja) teljes exportjához viszonyított részaránya a legnagyobb. Mindazonáltal megállapodás jött létre arról, hogy az Árukereskedelmi Tanács ezt a pontot a WTO Egyezmény hatálybalépésétől számított öt éven belül felülvizsgálja, hogy eldöntse, kielégítően működött-e ez az ismérv a tárgyalási jogok kis- és közepes exportőr Tagok számára kedvező újraelosztásának biztosításában. Amennyiben nem, megfontolja a lehetséges továbbfejlesztést, beleértve – megfelelő adatok rendelkezésre állásának fényében – olyan ismérv elfogadását, amely az engedmény által érintett exportnak a szóban forgó termék összes piacára irányuló exportjában való részarányán alapul.

2. Amennyiben valamely Tag úgy véli, hogy fennáll az 1. pont szerinti főszállítói érdekeltsége, igényét írásban közli az ezt alátámasztó bizonyítékkal együtt az engedményt módosítani vagy visszavonni szándékozó Taggal, és egyidejűleg tájékoztatja a Titkárságot. Ezekben az esetekben az 1980. november 10-én elfogadott, a „XXVIII. Cikk szerinti Tárgyalási Eljárások” 4. pontját (BISD 27S/26–28) kell alkalmazni.

3. Annak meghatározásában, hogy mely Tagok rendelkeznek főszállítói érdekeltséggel (akár a fenti 1. pont, akár a XXVIII. Cikk 1. pontja szerint) vagy lényeges érdekeltséggel, csak az érintett termék legnagyobb kedvezményes elbánás alapján folytatott kereskedelmét lehet figyelembe venni. Mindazonáltal figyelembe veszik az érintett termékek nem szerződéses preferenciák keretében bonyolított kereskedelmét is, amennyiben a szóban forgó kereskedelem preferenciális elbánásából történő részesedése megszűnt, és ilyenformán, az az engedmények módosítására vagy visszavonására vonatkozó tárgyalások idejére vagy a tárgyalások lezárásáig az legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti kereskedelemmé válik.

4. Új termékre vonatkozó vámengedmény módosítása vagy visszavonása esetén (azaz olyan terméknél, melyről nem áll rendelkezésre hároméves kereskedelmi statisztika) azt a Tagot, amelynek arra a vámsorra, amely alá a terméket jelenleg vagy korábban osztályozták, eredeti tárgyalási joga volt, úgy kell tekinteni, hogy a szóban forgó engedményre is eredeti tárgyalási joga áll fenn. A főszállítói vagy a lényeges érdekeltség meghatározásánál és a kompenzáció kiszámításánál tekintetbe kell venni, többek között, az exportáló Tag termelési kapacitását és beruházásait az érintett termékben, valamint az export növekedésére vonatkozó becsléseket, illetve az importőr Tagnál adott termék esetében a keresletre vonatkozó előrejelzéseket is. Egyetértés van arról, hogy e pont céljaira az „új termék” tartalmazza a meglévő vámsorból való kiemeléssel létrehozott új vámtételt is.

5. Amennyiben valamely Tag úgy véli, hogy a 4. pont alapján főszállítói vagy lényeges érdekeltsége van, igényét írásban kell közölnie az ezt alátámasztó bizonyítékkal együtt az engedményt módosítani vagy visszavonni szándékozó Taggal, és egyidejűleg tájékoztatnia a Titkárságot. Ezekben az esetekben a fent említett „XXVIII. Cikk szerinti Tárgyalási Eljárások” 4. pontját kell alkalmazni.

6. Amennyiben valamely korlátozás nélküli vámengedményt vámkontingenssel váltják fel, a kompenzáció mértékének meg kell haladnia az engedmény módosítása által ténylegesen érintett kereskedelem nagyságát. A kompenzáció kiszámításának alapjául az a mérték szolgál, amellyel a jövőre vonatkozó kereskedelmi kilátások a kontingens szintjét meghaladják. Egyetértés van arról, hogy a jövőbeni kereskedelmi kilátások kiszámítása az alábbi tényezőkön alapszik, attól függően, hogy melyik a nagyobb:

a) a legutolsó reprezentatív hároméves időszak átlagos évi kereskedelmi forgalma megnövelve ugyanezen időszak átlagos évi importnövekedési ütemével vagy 10%-kal, attól függően, hogy melyik a nagyobb; vagy

b) a legutolsó év 10%-kal megnövelt kereskedelmi forgalma.

Egy tag kompenzációs kötelezettsége egy esetben sem haladhatja meg azt a kötelezettséget, amelyet az engedmény teljes visszavonása vonna maga után.

7. Minden Tag, amelynek akár a fenti 1. pont vagy a XXVIII. Cikk 1. pontja alapján módosított vagy visszavont engedmény esetén főszállítói érdekeltsége van, eredeti tárgyalási jogot élvez a kompenzációs engedmények terén, hacsak a kompenzáció más formájában nem egyeznek meg az érintett Tagok.

1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁMTARIFA- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNYHEZ KAPCSOLT MARRAKESH-I JEGYZŐKÖNYV

A Tagok

tárgyalásokat folytatván a GATT 1947 keretében az Uruguayi Fordulóról szóló Miniszteri Deklaráció szerint

ezennel a következőkben állapodnak meg:

1. A jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt, valamely Tagra vonatkozó engedményes lista a GATT 1994-hez csatolt azon Tagra vonatkozó Engedményes Listává válik azon a napon, amikor a WTO Egyezmény az adott Tag számára hatályba lép. Bármilyen, a legkevésbé fejlett országok javára szóló intézkedésekről hozott Miniszteri Határozat szerint benyújtott engedményes listát a jelen Jegyzőkönyvhöz csatoltnak kell tekinteni.

2. Az egyes Tagok által jóváhagyott vámcsökkentéseket öt egyenlő csökkentési ütemben kell végrehajtani, kivéve, amennyiben azt a Tag Engedményes Listája ezt másképpen határozza meg. Az első ilyen csökkentést a WTO Egyezmény hatálybalépésének napján kell végrehajtani, majd minden egyes ez után következő csökkentés a rákövetkező évek mindegyikének január 1. napjától hatályos, és a végső szint végrehajtási időpontja nem lehet később, mint a WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától számított négy év, kivéve, amennyiben az adott Tag Engedményes Listája ezt másképpen határozza meg. Az a Tag, amely a WTO Egyezményt annak hatálybalépése után fogadja el, kivéve, amennyiben az adott Tag Engedményes Listája ezt másképpen határozza meg, köteles azon a napon, amelyen az Egyezmény az ilyen Tag számára hatályba lép mindazokat a csökkentési ütemeket végrehajtani, amelyek már megvalósultak, együtt azokkal a csökkentésekkel, amelyeket az előző mondat szerint a rákövetkező év január 1-jével köteles lett volna végrehajtani, és köteles az összes fennmaradó csökkentési ütemet az előző mondatban meghatározott menetrend szerint végrehajtani. A csökkentett vámokat minden egyes szakaszban az első tizedesjegyre kell kerekíteni. A Mezőgazdasági Megállapodás 2. Cikkében meghatározott mezőgazdasági termékeknél a csökkentések szakaszolását oly módon kell végrehajtani, ahogyan azt a Tagok Engedményes Listáinak vonatkozó részei meghatározzák.

3. A jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes listákban foglalt engedmények és kötelezettségvállalások végrehajtását kérésre a Tagok általi multilaterális vizsgálatnak vetik alá. Ez azonban nem sértheti a Tagoknak a WTO Egyezmény 1. A) Mellékletében foglalt egyezmények szerinti jogait és kötelezettségeit.

4. Azt követően, hogy a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt valamely Tagra vonatkozó engedményes lista a GATT 1994 Engedményes Listájává vált az 1. pont rendelkezései szerint, az ilyen Tag bármikor szabadon visszatarthatja, vagy visszavonhatja részben vagy egészben az ilyen Engedményes Listában megadott engedményt bármely olyan termék tekintetében, amelynek a fő szállítója egy olyan másik Uruguayi Forduló résztvevő, melynek engedményes listája még nem vált a GATT 1994 Engedményes Listájává. Az ilyen intézkedést azonban csak az után lehet foganatosítani, hogy az Árukereskedelmi Tanácsot az engedmény visszatartásáról vagy visszavonásáról írásban értesítették, és miután, kérésre, bármely Taggal, amelynek vonatkozó engedményes listája már GATT 1994 Engedményes Listájává vált, és amelynek az érintett termékhez lényegi érdekei fűződnek, konzultációt tartottak. Az így visszatartott vagy visszavont engedményeket attól a naptól fogva kell alkalmazni, amely napon a fő szállítói érdekeltséggel rendelkező Tag engedményes listája a GATT 1994 Engedményes Listájává válik.

5. a) A Mezőgazdasági Megállapodás 4. Cikke 2. pontjában foglalt rendelkezések sérelme nélkül a GATT 1994 II. Cikkének 1. b) és 1. c) pontjaiban az Egyezmény keltére történt hivatkozás céljaira minden egyes olyan termék tekintetében, amelyre a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes listában engedményt nyújtanak, az alkalmazandó dátum a jelen Jegyzőkönyv dátuma.

b) A GATT 1994 II. Cikkének 6. a) pontjában az Egyezmény dátumára történő hivatkozás céljaira a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes listák tekintetében az alkalmazandó időpont a jelen Jegyzőkönyv dátuma.

6. Az engedményes listák III. Részében foglalt, nem vám jellegű intézkedésekkel kapcsolatos engedmények módosítása vagy visszavonása esetén a GATT 1994 XVIII. Cikkének és az 1980. november 10-én elfogadott „XXVIII. Cikk szerinti Tárgyalási Eljárások” (BISD 27S/26–28) rendelkezései alkalmazandók. Ez nem sértheti a Tagoknak a GATT 1994 szerinti jogait és kötelezettségeit.

7. Minden esetben, amikor valamely, a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt engedményes lista bármely termék esetében kevésbé kedvező elbánást eredményez, mint amilyet az ilyen termékre a GATT 1947 Engedményes Listái a WTO Egyezmény hatálybalépése előtt tartalmaztak, az a Tag, amelyre az engedményes lista vonatkozik, úgy tekintendő, hogy megtette a megfelelő intézkedéseket, ami a GATT 1947 vagy 1994 XXVIII. Cikke releváns rendelkezései szerint egyébként szükségesek lettek volna. E pont rendelkezései kizárólag Egyiptomra, Perura, Dél-Afrikára és Uruguayra vonatkoznak.

8. Az ide csatolt Engedményes Listák angol, francia vagy spanyol nyelven hitelesek, ahogyan azt az egyes Engedményes Listák meghatározzák.

9. A jelen Jegyzőkönyv 1994. április 15-én kelt.

MEZŐGAZDASÁGI MEGÁLLAPODÁS

A Tagok

elhatározván, hogy megteremtik a mezőgazdasági kereskedelem reformjának kiindulási alapját a Punta del Este-i Nyilatkozatban lefektetett tárgyalási célokkal összhangban,

emlékeztetve arra, hogy az Uruguayi Forduló Félidős Felülvizsgálata során megállapodás született arról, hogy a hosszú távú cél „a tisztességes és piacorientált mezőgazdasági kereskedelem rendszerének a megteremtése, valamint, hogy a reformfolyamatot a támogatásokkal és az importtal szembeni védelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalásokról szóló tárgyalásokkal és a szilárdabb és hatékonyabban működő GATT szabályok és kötelmek megalkotásával indítsák”,

emlékeztetve továbbá arra, hogy „a fent említett hosszú távú cél a mezőgazdasági támogatások és az importtal szembeni védelem egy – megegyezés alapján – meghatározott időn belül történő jelentős és fokozatos csökkentése, melynek eredményeként lehetővé válik a világ agrárpiacán fennálló korlátozások és torzulások kiigazítása, illetve elkerülése”,

elkötelezve amellett, hogy specifikus és kötelező erejű kötelezettségeket vállalnak a következő területek mindegyikén: piacra jutás, belső támogatás, exportverseny, továbbá megállapodásra jutnak az állat- és növény-egészségügyi kérdésekben,

megállapodva abban, hogy a piacra jutási kötelezettségvállalások végrehajtása során a fejlett ország Tagok teljes mértékben figyelembe veszik a fejlődő ország Tagok sajátos szükségleteit és körülményeit azzal, hogy ezen Tagok szempontjából különös érdeket képviselő mezőgazdasági termékek számára, beleértve a Félidős Felülvizsgálat során született megállapodásoknak megfelelően a trópusi mezőgazdasági termékek kereskedelmének lehető legteljesebb libaralizálását, valamint a tiltott kábítószerek alapanyagául szolgáló növények termesztésével való felhagyáshoz szükséges termelési diverzifikáció szempontjából különösen fontos termékek számára nagyobb mértékben javítják a piacra jutás lehetőségeit és feltételeit,

figyelembe véve, hogy a reformprogram részét képező kötelezettségeket a méltányosság szem előtt tartásával minden Tagnak vállalnia kell, figyelemmel a nem-kereskedelmi vonatkozásokra, beleértve az élelmiszer-ellátás biztonságát és a környezet védelmének szükségességét; figyelembe véve azt, hogy megállapodás szerint a fejlődő országoknak nyújtott különleges és megkülönböztetett elbánás a tárgyalások szerves részét képezi és számításba véve, hogy a reformprogram végrehajtása negatív hatást gyakorolhat a legkevésbé fejlett és nettó élelmiszer-importőr fejlődő országokra

ezennel a következőkben állapodnak meg:

I. Rész

1. Cikk

Fogalommeghatározások

A jelen Megállapodásban, hacsak a szövegösszefüggésből másképp nem következik:

a) az „összesített támogatottsági mutató”, illetve „AMS” azon támogatás pénzformában kifejezett éves szintjét jelenti, amelyet adott mezőgazdasági termékre a mezőgazdasági alaptermékek termelői vagy nem termékspecifikus formában általános körben a mezőgazdasági termelők számára nyújtanak, kivéve az olyan programok keretében nyújtott támogatásokat, amelyek a jelen Megállapodás 2. Mellékletében szereplő mérséklések alól kivételt képeznek, és amelyeket:

(i) a bázisidőszakban nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag vonatkozó táblái határoznak meg, és

(ii) a végrehajtási időszak bármelyik évében és az után nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a jelen Megállapodás 3. Mellékletében szereplő rendelkezések szerint számítanak ki, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag táblázataiban használt adatok és módszertan figyelembe vétele mellett;

b) a „mezőgazdasági alaptermék” a belső támogatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban azt a terméket jelenti, amely a lehető legközelebb áll az értékesítési lánc kiindulópontjához, ahogyan ezt a Tagok Engedményes Listái, illetve a vonatkozó segédanyagok meghatározzák;

c) a „költségvetési kiadások” vagy „kiadások” magukba foglalják a bevételekről való lemondást is;

d) az „egyenértékű támogatottsági mutató” a támogatás azon pénzformában kifejezett éves szintjét jelenti, amit a mezőgazdasági alaptermékek termelői kapnak egy vagy több olyan eszköz alkalmazása révén, amelynek kiszámítása az AMS módszertana szerint nem megoldható, kivéve az olyan programok keretében nyújtott támogatásokat, amelyek a jelen Megállapodás 2. Mellékletében szereplő csökkentések alól kivételt képeznek, és amelyeket:

(i) a bázisidőszakban nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag vonatkozó táblái határoznak meg, és

(ii) a végrehajtási időszak bármelyik évében és az után nyújtott támogatásokra vonatkozóan, a jelen Megállapodás 4. Mellékletében szereplő rendelkezések szerint számítanak ki, a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag táblázataiban használt adatok és módszertan figyelembevétele mellett;

e) az „exporttámogatások” az exportteljesítménytől függő támogatásokat jelentik, beleértve a jelen Megállapodás 9. Cikkében felsorolt exporttámogatásokat;

f) a „végrehajtási időszak” az 1995. évvel kezdődő hatéves időszakot jelenti, kivéve a 13. Cikk céljára, amikor is az 1995. évvel kezdődő kilencéves időszakot öleli fel;

g) a „piacra jutási engedmények” magukba foglalják a jelen Megállapodás szerint vállalt összes piacra jutási kötelezettséget;

h) a „teljes összesített támogatottsági mutató”, illetve „teljes AMS” a mezőgazdasági termelőknek juttatott valamennyi belső támogatás összegét jelenti, amit a mezőgazdasági alaptermékekre számított összes összesített támogatottsági mutató, a mezőgazdasági termékekre érvényes összes nem-termékspecifikus összesített támogatottsági mutató és az összes egyenértékű támogatottsági mutató összegeként számítanak, és amit:

(i) a bázisidőszakban nyújtott támogatások (azaz „bázis teljes AMS”) és a végrehajtási időszak alatti bármely évben és az után megengedett maximális támogatások (azaz „évenkénti és végső lekötött kötelezettségi szintek”) vonatkozásában, a Tagok Engedményes Listáinak IV. Része határoz meg, és

(ii) a végrehajtási időszak alatti bármely évben és az után ténylegesen juttatott támogatás szintjének (azaz „folyó teljes AMS”) vonatkozásában, a jelen Megállapodás rendelkezéseivel, beleértve a 6. Cikket, és a Tagok Engedményes Listái IV. Részébe hivatkozások révén belefoglalt segédanyag tábláiban használt adatokkal és módszerekkel összhangban számítanak ki;

i) az „év” a fenti f) pontban és a Tagok specifikus kötelezettségei vonatkozásában naptári, pénzügyi vagy gazdasági évet jelent, az adott Tag Engedményes Listájában meghatározott módon.

2. Cikk

Termékkör

Jelen Megállapodás hatálya alá ezen Megállapodás 1. Mellékletében felsorolt termékek tartoznak, amelyeket a továbbiakban a mezőgazdasági termék megnevezés jelöl.

II. Rész

3. Cikk

Az engedményeknek és a kötelezettségeknek a GATT 1994-be foglalása

1. A belső és export támogatásokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségek, amelyeket az egyes Tagok Engedményes Listájának IV. Része tartalmaz, a támogatások korlátozására vonatkozó kötelezettséget jelentenek, és ezennel a GATT 1994 szerves részét képezik.

2. A 6. Cikk rendelkezéseinek függvényében a Tagok nem támogathatják hazai termelőiket az Engedményes Lista IV. Rész I. Szakaszában meghatározott kötelezettségi szinteket meghaladó mértékben.

3. A 9. Cikk 2. b) és 4. pontjában foglalt rendelkezések függvényében a Tagok nem nyújthatnak az Engedményes Lista IV. Rész II. Szakaszában meghatározott mezőgazdasági termékekre vagy termékcsoportokra a 9. Cikk 1. pontjában felsorolt exporttámogatásokat olyan mértékben, amely meghaladja a költségvetési kiadásokra és a mennyiségre vonatkozóan ugyanott meghatározott kötelezettségek szintjét és nem nyújthatnak ilyen támogatást az Engedményes Listájuk említett szakaszában fel nem sorolt más mezőgazdasági termékre.

III. Rész

4. Cikk

Piacra jutás

1. Az Engedményes Listák által tartalmazott piacra jutási engedmények, az azokban meghatározott módon, a vámok lekötésére és csökkentésére és a piacra jutást szolgáló egyéb kötelezettségvállalásokra vonatkoznak.

2. A Tagok nem tarthatnak fenn, nem folyamodhatnak illetve nem térhetnek vissza olyan intézkedésekhez, amelyeket normál vámokká alakítottak * , kivéve az 5. Cikk és az 5. Melléklet ettől eltérő rendelkezéseit.

5. Cikk

Különleges védőintézkedésekre vonatkozó rendelkezések

1. A GATT 1994 II. Cikk 1. b) pontja előírásaitól függetlenül, bármely Tag folyamodhat az alábbiakban szereplő 4. és 5. pontban foglalt rendelkezésekhez, olyan mezőgazdasági termék importjával kapcsolatban, amelyek esetében ezen Megállapodás 4. Cikke 2. pontjában hivatkozott intézkedéseket normál vámokká alakítottak át, és amelyeket az Engedményes Listán „SSG” rövidítéssel megjelölt, mint olyan engedmény tárgyát, amellyel kapcsolatban ezen Cikk rendelkezéseire lehet hivatkozni, ha

a) az adott termék importjának mennyisége, amely belép az engedményt nyújtó Tag vámterületére, bármelyik év során meghalad egy olyan küszöbszintet, amely a 4. pontban értelmezett létező piacra jutási lehetőséghez kapcsolódik vagy de ezzel nem párhuzamosan:

b) az adott termék c.i.f. paritáson számított és nemzeti pénznemben kifejezett ára, amelyen belép az engedményt nyújtó Tag vámterületére, egy olyan küszöbár szintje alá süllyed, amely egyenlő az érintett termék 1986–1988. évi átlagos referencia árával.  * 

2. A folyó és minimális piacra jutási kötelezettségekkel összefüggő importot, ami a fenti 1. pont szerinti engedmények részét képezi, hozzá kell számítani az import azon mennyiségéhez, amely az 1. a) pontban és a 4. pontban foglalt rendelkezések alkalmazásához szükséges, azonban az ilyen kötelezettségek szerinti importra nem vethető ki pótvám sem az 1. a) alpontra és az alábbi 4. pontra, sem az 1. b) alpontra és az alábbi 5. pontra való hivatkozással.

3. Bármely szóban forgó terméket tartalmazó szállítmány, mely az 1. a) alpont és a 4. pont alapján meghatározott pótvám kivetése előtt megkötött szerződés értelmében már úton volt, mentesül bármely ilyen pótvám kivetése alól, amennyiben a szóban forgó termék következő évi import mennyiségébe az 1. a) alpont rendelkezéseinek alkalmazása céljából beleszámíthatók.

4. Bármely pótvám, amit az 1. a) alpont értelmében vetnek ki, csak a bevezetés évének végéig maradhat érvényben, és nem haladhatja meg az alkalmazás évében érvényes normál vámtétel egyharmadát. A küszöbszint megállapítása az alábbi módon történik, az adott termék piacra jutási lehetőségén alapulva, amely az importnak a hazai fogyasztáshoz *  viszonyított százalékos arányát jelenti, azon megelőző három év vonatkozásában, amelyre adatok rendelkezésre állnak:

a) ahol az adott termékre ily módon megállapított piacra jutási lehetőség kisebb vagy egyenlő 10%-kal, ott a bázis küszöbszint 125%-nak felel meg;

b) ahol az adott termékre ily módon megállapított piacra jutási lehetőség 10%-nál nagyobb, de kevesebb vagy egyenlő 30%-kal, ott a bázis küszöbszint 110%-nak felel meg;

c) ahol az adott termékre ily módon megállapított piacra jutási lehetőség 30%-nál nagyobb, a bázis küszöbszint 105%-nak felel meg.

Minden esetben a pótvám bármely olyan évben kivethető, amikor az engedményt nyújtó Tag vámterületére belépő import abszolút mennyisége meghaladja azt az összeget, amelyet

(x): a fentiekben meghatározott bázis küszöbszint és a megelőző azon három év, melyre adatok rendelkezésre állnak, átlagos import mennyiségének szorzata, és

(y): a szóban forgó termék belső fogyasztásában a legutóbbi olyan évben, amelyre adatok rendelkezésre állnak, az azt megelőző évihez képest bekövetkezett abszolút mennyiségi változás

képez, feltéve, hogy a küszöbszint nem lehet kevesebb az (x) szerinti átlagos import mennyiség 105%-ánál.

5. Az 1. b) alpont értelmében kivetett pótvám a következő módon állapítható meg:

a) ha a szállítmány nemzeti pénznemben kifejezett c.i.f. paritáson számított importára (a továbbiakban: importár) és az ezen alpont alapján meghatározott küszöbár közötti különbözet kisebb vagy egyenlő a küszöbár 10%-ánál, nem vethető ki pótvám;

b) ha az importár és a küszöbár közötti különbözet (a továbbiakban: különbözet) nagyobb 10%-nál, de kisebb vagy egyenlő a küszöbár 40%-ával, a pótvám annak az értéknek a 30%-a lehet, amennyivel a különbözet a 10%-ot meghaladja;

c) ha a különbözet a küszöbár 40%-ánál nagyobb, de kevesebb vagy egyenlő annak 60%-ával, a pótvám annak az értéknek az 50%-a lehet, amennyivel a különbözet a 40%-ot meghaladja, plusz a b) alpont szerinti megengedett pótvám;

d) ha a különbözet a 60%-nál nagyobb, de kevesebb vagy egyenlő 75%-kal, a pótvám annak az összegnek a 70%-a lehet, amennyivel a különbözet meghaladja a küszöbár 60%-át, plusz a b) és c) alpontok szerint megengedett pótvámok;

e) ha a különbözet a küszöbár 75%-ánál nagyobb, a pótvám annak az összegnek a 90%-a lehet, amennyivel a különbözet meghaladja a 75%-ot, plusz a b), c) és d) alpontok szerint megengedett pótvámok.

6. Romlandó és szezonális termékek esetében a fenti feltételek a szóban forgó termék sajátosságainak figyelembevételével alkalmazandók. Ez különösen vonatkozik arra, hogy az 1. a) alpont és a 4. pont esetén rövidebb időszakot lehet figyelembe venni a bázisidőszak megfelelő időszakaira való hivatkozásoknál és az 1. b) alpont esetén különböző időszakokra különböző referencia árak alkalmazhatók.

7. A különleges védőintézkedéseket átlátható módon kell működtetni. Valamennyi Tag kötelezettsége a fenti 1. a) pont szerinti intézkedés megtétele esetén, hogy azt a Mezőgazdasági Bizottságnak a vonatkozó adatok ismertetésével együtt előzetesen a lehető leghamarabb, de mindenképpen az intézkedés megtételét követő tíz napon belül írásban bejelentse. Abban az esetben, ha a fogyasztás mennyiségének változását a 4. pont szerinti intézkedéssel sújtott egyedi vámsorokra kell felosztani, a vonatkozó adatoknak tartalmazniuk kell e változások felosztásakor felhasznált információt és módszereket. Az a Tag, amelyik a 4. pont értelmében hoz intézkedést, konzultációs lehetőséget biztosít valamennyi érdekelt Tagnak az intézkedés alkalmazásának feltételeivel kapcsolatban. Minden Tag köteles a fenti 1. b) pont szerinti intézkedés megtétele esetén a Mezőgazdasági Bizottságnak a vonatkozó adatok ismertetésével együtt tíz napon belül írásban bejelenteni az első ilyen intézkedés alkalmazását vagy romlandó és szezonális termékek esetében a bármely időszakban elsőként hozott intézkedést. A Tagok kötelezik magukat, hogy amennyire lehetséges, nem veszik igénybe az 1. b) alpont rendelkezéseit, ha a szóban forgó termék importmennyisége csökken. Mindkét esetben, ha a Tagok ilyen intézkedést hoznak, az intézkedés alkalmazásának feltételeivel kapcsolatban konzultációs lehetőséget kötelesek biztosítani bármely érdekelt Tag számára.

8. Ha a fenti 1–7. pontokkal összhangban hoznak intézkedéseket, a Tagok kötelezik magukat, hogy ezen intézkedések vonatkozásában nem folyamodnak a GATT 1994 XIX. Cikkének 1. a) és 3. pontjai vagy a Védőintézkedésekről szóló Megállapodás 8. Cikkének 2. pontja szerinti rendelkezésekhez.

9. Jelen cikk rendelkezései a 20. Cikkben meghatározott reformfolyamat időtartamára maradnak érvényben.

IV. Rész

6. Cikk

Belső támogatásokra vonatkozó kötelezettségvállalások

1. Az egyes Tagok által a belső támogatások csökkentésére tett és az Engedményes Listáik IV. Részében szereplő kötelezettségvállalások, a mezőgazdasági termelőknek juttatott valamennyi belső támogatási intézkedésre vonatkoznak, kivéve azon belső intézkedéseket, amelyek a jelen cikk és a jelen Megállapodás 2. Mellékletében szereplő feltételek értelmében nem esnek csökkentési kötelezettség hatálya alá. A kötelezettségvállalások teljes összesített támogatottsági mutatóban és „évenkénti és végső lekötött kötelezettségi szintben” vannak kifejezve.

2. A Félidős Felülvizsgálat során született Megállapodásnak megfelelően, amely szerint azon közvetlen vagy közvetett kormányzati támogatási intézkedések, amelyeket a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése előmozdítása céljából alkalmaznak, a fejlődő országok fejlesztési programjainak szerves részét képezik, a fejlődő ország Tag mezőgazdasága számára általános körben rendelkezésre álló beruházási támogatások és a fejlődő ország Tag alacsony jövedelmű és erőforrásokban hiányt szenvedő termelői számára általános körben rendelkezésre álló mezőgazdasági input támogatások nem esnek a belső támogatásokra vonatkozó csökkentési kötelezettség hatálya alá, amelyekre egyébként ilyen fennállna; ez vonatkozik a fejlődő ország Tagokban juttatott olyan belső támogatásokra is, amelyek a tiltott kábítószer előállítását szolgáló növények termesztésével való felhagyáshoz szükséges termelési diverzifikációt ösztönzik. A jelen pont előírásainak megfelelő belső támogatásokat a Tagok folyó teljes AMS számításaiban nem kell figyelembe venni.

3. Adott Tag, bármelyik évre vonatkozó belső támogatás csökkentési kötelezettségeinek akkor felel meg, ha a mezőgazdasági termelőknek juttatott belső támogatás, folyó teljes AMS-ben kifejezve, nem haladja meg az adott Tag Engedményes Listája IV. Részében meghatározott megfelelő évenkénti és végső lekötött kötelezettségi szinteket.

4. a) A Tagok nem kötelesek a folyó teljes AMS kiszámítása során figyelembe venni és csökkenteni:

(i) azokat a termékspecifikus belső támogatásokat, amelyeket egyébként a folyó AMS kiszámítása során az adott Tagnak számításba kellene vennie, ha ezen támogatás mértéke a vizsgált évben nem haladja meg az adott Tag érintett mezőgazdasági alapterméke teljes termelési értékének 5%-át, és

(ii) azokat a nem termékspecifikus belső támogatásokat, amelyeket egyébként a folyó AMS kiszámítása során az adott Tagnak számításba kellene vennie, ha ezen támogatás mértéke nem haladja meg az adott Tag teljes mezőgazdasági termelési értékének 5%-át;

b) a fejlődő ország Tagok számára a jelen alpontban előírt de minimis százalékos érték 10%-nak felel meg.

5. a) A termeléskorlátozó programok részeként nyújtott közvetlen kifizetések nem esnek a belső támogatások csökkentésének kötelezettsége alá, ha

(i) ezek a kifizetések rögzített termőterületekre és hozamokra, vagy

(ii) ezek a kifizetések a termelési alapszint 85%-ára vagy kevesebbre, vagy

(iii) az állatállományt érintő kifizetések rögzített állománynagyságra vonatkoznak.

b) A fenti feltételeknek megfelelő közvetlen kifizetések esetén a csökkentési kötelezettség alóli kivételnek tükröződni kell abban, hogy ezen közvetlen támogatások értéke a Tag által elvégzett folyó teljes AMS számításból ki van zárva.

7. Cikk

Belső támogatásokra vonatkozó általános fegyelem

1. Minden Tag biztosítja, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott bármilyen belső támogatást, amelyre nem vonatkozik csökkentési kötelezettség, mivel az megfelel a jelen Megállapodás 2. Mellékletében meghatározott feltételeknek, ez utóbbival összhangban tart fenn.

2. a) Bármilyen belső támogatási intézkedést, amit a mezőgazdasági termelők érdekében alkalmaznak, beleértve ezen intézkedések bármilyen módosítását, és bármely később bevezetett olyan intézkedést, amely esetében a jelen Megállapodás 2. Mellékletében meghatározott feltételek teljesítése nem igazolható vagy a jelen Megállapodás bármelyik más előírása alapján csökkentési kötelezettség alól nem mentesül, az egyes Tagok kötelesek a folyó teljes AMS kiszámításába bevonni.

b) Ahol valamely Tag Engedményes Listájának IV. Része nem tartalmaz teljes AMS-re vonatkozó kötelezettségeket, az adott Tag nem nyújthat támogatást mezőgazdasági termelőinek a 6. Cikk 4. pontjában lefektetett de minimis szinten felül.

V. Rész

8. Cikk

Exportversennyel kapcsolatos kötelezettségek

Minden egyes Tag vállalja, hogy exporttámogatást csak a jelen Megállapodás és Engedményes Listája által meghatározott kötelezettségekkel összhangban nyújt.

9. Cikk

Exporttámogatásra vonatkozó kötelezettségek

1. Az alábbi exporttámogatások tartoznak jelen Megállapodás csökkentési kötelezettségei alá:

a) kormányok vagy azok szervezetei által nyújtott közvetlen támogatások, beleértve a természetbeni kifizetést, amelyben cég, iparág, mezőgazdasági termékek termelői, szövetkezet vagy más termelői szövetség, vagy terméktanács exportteljesítménytől függően részesülnek;

b) mezőgazdasági termékek nem kereskedelmi jellegű készleteinek kormányok vagy azok szervezetei által történő export eladásai vagy értékesítései alacsonyabb áron, mint a hasonló termék után a hazai piac vásárlói felé érvényesített megfelelő ár;

c) mezőgazdasági termékek exportja esetén nyújtott olyan kifizetések, amelyek finanszírozása kormányzati intézkedés eredménye, függetlenül attól, hogy a költségvetést terheli-e vagy sem, beleértve az olyan kifizetéseket, amelyeket az érintett mezőgazdasági termékre vagy az exportált termék előállításához felhasznált mezőgazdasági termékre kiszabott befizetési kötelezettség teljesítéséből finanszíroznak;

d) olyan támogatások nyújtása, amelyek célja mezőgazdasági termékek exportjával kapcsolatos marketing költségek (amelyek különböznek a széles körben nyújtott exportösztönzési és tanácsadói szolgáltatásoktól) csökkentése, beleértve a kezelési, feljavítási és más feldolgozási, valamint a nemzetközi szállítmányozási és fuvarozási költségeket;

e) kormányok által, a belföldi célú szállítmányoknál kedvezőbb feltételek mellett nyújtott vagy előírt belföldi szállítási és fuvarköltségek az exportra kerülő szállítmányokra;

f) mezőgazdasági termékekre juttatott támogatások, amelyek feltétele, hogy ezen termékeket az exportált termékek előállításához felhasználják.

2. a) A b) alpontban leírtak kivételével, a végrehajtási időszak egyes éveire vonatkozó exporttámogatási kötelezettségek szintjei, ahogyan ezt a Tagok Engedményes Listái meghatározzák, a jelen cikk 1. pontjában felsorolt exporttámogatások vonatkozásában az alábbiakat jelentik:

(i) a költségvetési kiadások csökkentési kötelezettségei esetében, a szóban forgó mezőgazdasági termékre vagy termékcsoportra az adott évben elkülöníthető vagy kifizethető ilyen támogatási kiadások maximális szintjét, és

(ii) az export mennyiség csökkentési kötelezettségei esetében, a mezőgazdasági termék vagy termékcsoport azon maximális mennyiségét, amelyre az adott évben exporttámogatás nyújtható.

b) A végrehajtási időszak másodiktól ötödik évéig tartó részének bármelyik évében egy Tag a fenti 1. pontban felsorolt exporttámogatást nyújthat, a Tag Engedményes Listája IV. Részében foglalt termékek vagy termékcsoportok vonatkozásában, a kötelezettség éves szintjét meghaladó mértékben, feltéve, hogy:

(i) az ilyen támogatásokra nyújtott költségvetési kiadásoknak a végrehajtási időszak kezdetétől a kérdéses évig halmozott összegei az ilyen költségvetési kiadások bázisidőszaki szintjének 3%-ánál nagyobb mértékben nem lépik túl azon halmozott összegeket, amelyeket a Tag Engedményes Listájában meghatározott vonatkozó, éves kötelezettségszintek teljes betartása eredményezett volna,

(ii) ezen exporttámogatásokban részesülő exportnak a végrehajtási időszak kezdetétől, a kérdéses évig, halmozott mennyisége nem lépi túl a bázisidőszaki mennyiség 1,75%-át meghaladó mértékben azokat a halmozott mennyiségeket, amelyeket a Tagok Engedményes Listájában meghatározott vonatkozó, éves mennyiségi kötelezettségszintek teljes betartása eredményezett volna,

(iii) ezen exporttámogatásokra folyósított költségvetési kiadások összes, a teljes végrehajtási időszak alatt halmozott összege, és az ilyen exporttámogatásokban részesülő mennyiségek nem haladják meg azt a mértéket, amit a Tagok Engedményes Listáiban meghatározott, vonatkozó, éves kötelezettségszintekkel való teljes összhang eredményezett volna, és

(iv) a Tagok exporttámogatásokra fordított költségvetési kiadásai és az ilyen támogatásokban részesülő mennyiségek a végrehajtási időszak befejeztével nem lehetnek nagyobbak, mint az 1986–1990-es bázisidőszaki szint 64, illetve 79%-a. A fejlődő ország Tagok esetében ezek a százalékos értékek 76 és 86%-osak lesznek.

3. Az exporttámogatás körének kiterjesztésére vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos kötelezettségek az engedményes listákban vannak meghatározva.

4. A végrehajtási időszak folyamán a fejlődő ország Tagok nem kötelesek kötelezettséget vállalni a fenti 1. pont d) és e) alpontjaiban felsorolt exporttámogatások vonatkozásában, feltéve, hogy ezeket nem alkalmazzák oly módon, hogy csökkentési kötelezettségeket kerüljenek meg.

10. Cikk

Exporttámogatásra vonatkozó kötelezettségek kijátszásának megelőzése

1. A 9. Cikk 1. pontjában nem említett exporttámogatások nem alkalmazhatók oly módon, hogy az az exporttámogatásra vonatkozó kötelezettségek kijátszását eredményezze vagy azzal fenyegessen, illetve nem kereskedelmi jellegű ügyletek sem használhatók ezen kötelezettségek kijátszására.

2. A Tagok vállalják, hogy exporthitelek nyújtására, exporthitel garanciákra vagy biztosítási programok kialakítására vonatkozó nemzetközileg elfogadott kötelmek kialakításán fognak munkálkodni és az ilyen kötelmekről szóló megállapodás után exporthiteleket, exporthitel garanciákat vagy biztosítási programokat csak ezekkel összhangban nyújtanak, illetve működtetnek.

3. Bármely Tagnak, amelyik azt állítja, hogy a csökkentési kötelezettsége szintjét meghaladó mennyiséget támogatás nélkül exportált, bizonyítania kell, hogy exporttámogatást, attól függetlenül, hogy az a 9. Cikkben szerepel-e vagy sem, a kérdéses exportmennyiségre nem nyújtott.

4. A nemzetközi élelmiszersegélyt adományozó Tagok biztosítják, hogy

a) a nemzetközi élelmiszersegély nyújtása közvetlenül vagy közvetve ne legyen a mezőgazdasági termékeknek a fogadó országba történő kereskedelmi exportjához kötve;

b) a nemzetközi élelmiszersegély-ügyleteket, beleértve a pénzformában nyújtott kétoldalú élelmiszersegélyt is, a FAO-nak „A feleslegek felszámolására és a konzultációs kötelezettségekre vonatkozó irányelvei”-vel, és ahol helyénvaló, az Általános Piaci Követelmények rendszerével összhangban hajtják végre;

c) az ilyen segélyt ellenszolgáltatás nélkül vagy az 1986. évi Élelmiszer Segély Megállapodás IV. Cikkében biztosítottal nem kedvezőtlenebb formában nyújtják.

11. Cikk

Felhasznált termékek köre

A felhasznált elsődleges mezőgazdasági termék esetében a támogatás termékegységenként semmiképpen sem haladhatja meg az elsődleges termék exportja után fizetendő exporttámogatás termékegységenkénti értékét.

VI. Rész

12. Cikk

Az exporttilalmakra és -korlátozásokra vonatkozó fegyelem

1. Amikor bármely Tag a GATT 1994 XI. Cikk 2. a) alpontjával összhangban lévő új exporttilalmat vagy -korlátozást vezet be élelmiszerekre vonatkozóan, az adott Tag az alábbi rendelkezéseket köteles betartani:

a) az exporttilalmat vagy -korlátozást bevezető Tag tekintettel van az ilyenfajta tilalomnak és korlátozásnak az importáló Tagok élelmiszer-ellátása biztonságára gyakorolt hatásaira;

b) mielőtt bármely Tag exporttilalmat vagy -korlátozást vezet be – lehetőség szerint minél hamarabb és előzetesen – írásban jelzi ezt a Mezőgazdasági Bizottságnak, kitérve ezen intézkedések természetére és időtartamára, és kérés esetén konzultál bármelyik olyan Taggal, amely importőrként jelentős mértékben érdekelt a szóban forgó intézkedésekhez kapcsolódó bármely kérdésben. Ilyen exporttilalmat vagy -korlátozást bevezető Tag kérés esetén ellátja az ilyen Tagot a szükséges információval.

2. A jelen cikk rendelkezései nem alkalmazhatók fejlődő ország Tag esetén, hacsak az intézkedéseket nem egy olyan fejlődő ország Tag hozta, amely az adott élelmiszer nettó exportőre.

VII. Rész

13. Cikk

Megfelelő önmérséklet

A végrehajtási időszak alatt, függetlenül a GATT 1994 és a Szubvenciókról és Kiegyenlítő Intézkedésekről szóló Megállapodás (jelen cikkben a továbbiakban: Szubvenciós Megállapodás) rendelkezéseitől:

a) a jelen Megállapodás 2. Mellékletének rendelkezéseivel teljes összhangban lévő támogatási intézkedések:

(i) kiegyenlítő vámok céljából *  ellenintézkedés alá nem vonható szubvenciók,

(ii) mentesek a GATT 1994 XVI. Cikke és a Szubvenciós Megállapodás III. Része alapján hozható intézkedések alól, és

(iii) mentesek azon intézkedések alól, amelyek a GATT 1994 XXIII. Cikk 1. b) pontja értelmében egy másik Tag részére a GATT 1994 II. Cikke alapján nyújtott vámengedmények hatálytalanítása vagy hatásuk gyengítése esetén hozhatók;

b) azon belső támogatási intézkedések, amelyek a jelen Megállapodás 6. Cikke rendelkezéseivel teljes összhangban vannak – beleértve annak 5. pontja követelményeivel összhangban lévő közvetlen kifizetéseket –, ahogy ez a Tagok Engedményes Listáiban tükröződik, valamint a de minimis szintet el nem érő és a 6. Cikk 2. pontjával összhangban lévő belső támogatások:

(i) mentesek a kiegyenlítő vámok kivetése alól, kivéve, ha a károkozás vagy kárveszély megállapítása a GATT 1994. VI. Cikke és a Szubvenciós Megállapodás V. Része alapján történik, ugyanakkor bármely kiegyenlítő vámeljárás elindításánál megfelelő önmérsékletet kell tanúsítani,

(ii) mentesek a GATT 1994 XVI. Cikke 1. pontja vagy a Szubvenciós Megállapodás 5. és 6. Cikke szerinti intézkedések meghozatala alól, feltéve, hogy ezek az intézkedések meghatározott árucikk tekintetében nem eredményeznek az 1992-es gazdasági évre meghatározott szintet meghaladó támogatást, és

(iii) mentesek azon intézkedések alól, amelyek a GATT 1994 XXIII. Cikke 1. b) pontja értelmében egy másik Tagnak a GATT 1994 II. Cikke alapján nyújtott vámengedmények hatálytalanítása vagy hatásuk gyengítése esetén hozhatók, feltéve, hogy ezek az intézkedések meghatározott árucikk tekintetében nem eredményeznek az 1992-es gazdasági évre meghatározott szintet meghaladó támogatást;

c) azon exporttámogatások, melyek a jelen Megállapodás V. Részének rendelkezéseivel teljes összhangban vannak, ahogy ez a Tagok Engedményes Listáiban tükröződik:

(i) kiegyenlítő vámok hatálya alá csak akkor esnek, ha a károkozásnak vagy kárveszélynek a megállapítása a mennyiség, árakra gyakorolt hatás vagy következmény alapján a GATT 1994 VI. Cikkével és a Szubvenciós Megállapodás V. Részével összhangban történik, ugyanakkor bármely kiegyenlítő vámeljárás elindításánál megfelelő önmérsékletet kell tanúsítani, és

(ii) mentesek a GATT 1994 XVI. Cikke vagy a Szubvenciós Megállapodás 3., 5. és 6. Cikke alapján hozható intézkedések alól.

VIII. Rész

14. Cikk

Állat- és növény-egészségügyi intézkedések

A Tagok megegyeznek abban, hogy érvényt szereznek az Állat- és Növény-egészségügyi Intézkedésekről szóló Megállapodásnak.

IX. Rész

15. Cikk

Különleges és megkülönböztetett elbánás

1. Annak felismerésével, hogy a fejlődő ország Tagok számára nyújtott megkülönböztetett és kedvezőbb elbánás a tárgyalások szerves részét képezi, a kötelezettségek vonatkozásában különleges és megkülönböztetett elbánás érvényesítendő, amint azt a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezései és az engedményeket és kötelezettségeket magukban foglaló Listák tartalmazzák.

2. A fejlődő ország Tagok számára rendelkezésre áll az a lehetőség, hogy csökkentési kötelezettségeiket legfeljebb 10 év alatt hajthassák végre. A legkevésbé fejlett ország Tagok nem kötelesek csökkentési kötelezettséget vállalni.

X. Rész

16. Cikk

A legkevésbé fejlett és nettó élelmiszer-importőr fejlődő országok

1. A fejlett ország Tagok kötelesek meghozni azon intézkedéseket, amelyekről a Reformprogramnak a Legkevésbé Fejlett és a Nettó Élelmiszer-importőr Fejlődő Országokra gyakorolt Lehetséges Negatív Hatásaival kapcsolatos Intézkedésekről szóló Döntés keretében rendelkezés született.

2. A Mezőgazdasági Bizottság megfelelő módon nyomon követi ezen Döntés következményeit.

XI. Rész

17. Cikk

Mezőgazdasági Bizottság

A Mezőgazdasági Bizottság ezennel megalakul.

18. Cikk

A kötelezettségek teljesítésének felülvizsgálata

1. Az Uruguayi Forduló reformprogramja részeként kitárgyalt kötelezettségek végrehajtásának alakulását a Mezőgazdasági Bizottság vizsgálja felül.

2. A felülvizsgálati eljárás, később meghatározandó témákban és időszakonként, a Tagok által benyújtott bejelentések és olyan dokumentációk alapján történik, amelyet a felülvizsgálati eljárást megkönnyítendő, kérés esetén a Titkárság készít.

3. A 2. pont szerinti benyújtandó bejelentéseken túl, bármely belső támogatási intézkedést vagy egy olyan meglévő támogatás módosítását, amelyre csökkentés alóli mentességet igényel valamely Tag, azonnal be kell jelenteni. E bejelentésnek tartalmaznia kell az új vagy módosított intézkedéssel kapcsolatos részleteket és annak összhangját a 6. Cikkben vagy a 2. Mellékletben szereplő feltételekkel.

4. A felülvizsgálat során a Tagoknak megfelelő módon tekintettel kell lenniük a túlzott mértékű infláció hatására, amely befolyásolhatja a Tagoknak azon képességét, hogy eleget tudjanak tenni a belső támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségeknek.

5. A Tagok egyetértenek abban, hogy a Mezőgazdasági Bizottságban évente megvitatják részvételüket a mezőgazdasági termékek világkereskedelmének rendes növekedésében a jelen Megállapodás exporttámogatással kapcsolatos kötelezettségeinek keretében.

6. A felülvizsgálati eljárás a Tagok számára lehetőséget fog adni arra, hogy bármilyen ügyet felvessenek, ami a jelen Megállapodás reformprogramjában lefektetett kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos.

7. Bármely Tag felhívhatja a Mezőgazdasági Bizottság figyelmét bármely olyan intézkedésre, amelyről úgy véli, hogy arról egy másik Tagnak értesítést kellett volna benyújtania.

19. Cikk

Konzultáció és vitarendezés

A jelen Megállapodással kapcsolatos konzultációk és viták rendezése során a GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkeinek rendelkezései alkalmazandók, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza.

XII. Rész

20. Cikk

A reformfolyamat folytatása

Felismerve, hogy a támogatások és az importtal szembeni védelem hosszú távú célként megjelölt jelentős és növekvő ütemű csökkentése, amely alapvető reformot eredményez, egy folyamatot alkot, a Tagok egyetértenek abban, hogy a folyamat folytatására irányuló tárgyalásokat a végrehajtási időszak vége előtt egy évvel kezdeményezni fogják, figyelembe véve:

a) a csökkentési kötelezettségek végrehajtásából addig származó tapasztalatokat;

b) a csökkentési kötelezettségek hatását a mezőgazdasági világkereskedelemre;

c) a nem-kereskedelmi vonatkozásokat, a fejlődő ország Tagoknak nyújtott különleges és megkülönböztető elbánást és a tisztességes és piacorientált mezőgazdasági kereskedelmi rendszer kialakításának célját, valamint a jelen Megállapodás preambulumában említett egyéb célokat és szempontokat; és

d) azt, hogy milyen további kötelezettségvállalásokra van szükség ahhoz, hogy a fent említett hosszú távú célokat el lehessen érni.

XIII. Rész

21. Cikk

Záró rendelkezések

1. A GATT 1994 és a WTO Egyezmény 1. A) Mellékletében szereplő egyéb Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások rendelkezései a jelen Megállapodás rendelkezéseinek függvényében érvényesek.

2. A jelen Megállapodás mellékletei ezennel jelen Megállapodás szerves részét képezik.

1. Melléklet
a Mezőgazdasági Megállapodáshoz

Termékkör

1. A következő termékek tartoznak a jelen Megállapodás hatálya alá:

(i) HS 1–24 közötti árucsoportba tartozó termékek a hal és haltermékek kivételével, továbbá * 

(ii) HS vtsz. 29.05.43 (mannit)

HS vtsz. 19.05.44 (szorbit)

HS vtsz. 33.01 (illóolajok)

HS vtsz. 35.01–35.05 (albuminok, átalakított keményítő, enyvek)

HS vtsz. 38.09.10 (végkikészítő szerek, keményítőtartalommal)

HS vtsz. 38.23.60 (szorbit, a 29.05.44 vtsz. alszám alá tartozó kivételével)

HS vtsz. 41.01–41.03 (nyersbőrök)

HS vtsz. 43.01 (nyers szőrmék)

HS vtsz. 50.01–50.03 (nyers selyem és selyemhulladék)