1. § Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.
2. § Az ügyvéd a Magyar Köztársaság valamennyi bírósága és hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét.
3. § (1) Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.
(2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
(3) Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.
4. § Ügyvédet mindenki szabadon választhat.
5. § (1) Az ügyvéd
a) képviseli az ügyfelét,
b) büntetőügyben védelmet lát el,
c) jogi tanácsot ad,
d) szerződést, beadványt, más iratot készít,
e) az a)–d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak ellenérték fejében történő rendszeres ellátására – ha törvény másképpen nem rendelkezik – kizárólag ügyvéd jogosult.
(3) Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:
a) adótanácsadás,
b) társadalombiztosítási tanácsadás,
c) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,
d) ingatlanközvetítés,
e) szabadalmi ügyvivői tevékenység,
f) olyan tevékenység, amelyre – helyi önkormányzati rendelet kivételével – jogszabály felhatalmazza.
6. § (1) Az ügyvéd
a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester,
b) nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet.
(2) Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá
a) a tudományos, művészeti és sporttevékenység,
b) az oktatói tevékenység,
c) a nem igazságügyi szakértői tevékenység,
d) a választottbírói tevékenység,
e) az országgyűlési, helyi önkormányzati és társadalombiztosítási önkormányzati képviselői jogviszony,
f) a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság,
g) a kuratóriumi tagság és tisztségviselés.
(3) Az ügyvéd az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles az ügyvédi kamarának bejelenteni.
7. § Az ügyvéd 2 évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága előtt bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja volt.
8. § (1) Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad.
(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.
(3) A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd és az alkalmazott ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.
(4) A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira megfelelően irányadó.
9. § (1) Az ügyvédet a tevékenységéért megbízási díj és költségtérítés illeti meg.
(2) Az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya.
10. § (1) Az ügyvéd a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint felel.
(2) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt ügyvédi tevékenységének tartama alatt fenntartani.
(3) Az ügyvéd felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.
11. § (1) Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásakor a saját családi és utónevét vagy a leánykori nevét, valamint doktori címét használja az ügyvédi minőségre utalással.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott névhasználattól az ügyvéd kizárólag a 112. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kiadott szabályzat szerint térhet el.
12. § (1) Az ügyvédi kamara az ügyvédek önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdek-képviseleti feladatokat ellátó köztestülete.
(2) Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. Ennek során
a) gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségeik teljesítését, szervezi a szakmai továbbképzésüket,
b) véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
c) dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről,
d) vezeti az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédi irodák névjegyzékét.
(3) Az ügyvédi kamara területi kamaraként (a továbbiakban: kamara) és országos kamaraként (Magyar Ügyvédi Kamara) működik.
13. § (1) Ügyvédi tevékenységet – az alkalmazott ügyvéd kivételével – az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.
(2) A kamara a tagjai közé felvett ügyvédet nyilvántartásba veszi, és igazolvánnyal látja el.
(3) A kamarába – kérelmére – ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:
a) magyar állampolgár, kivéve, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik,
b) Magyarországon lakóhelye van,
c) büntetlen előéletű,
d) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
e) magyar jogi szakvizsgát tett,
f) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van,
g) az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik a kamara működési területén,
h) nem esik a (4) bekezdésben felsorolt kizáró okok alá.
(4) Nem vehető fel a kamarába az,
a) akivel szemben a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg,
b) aki a közügyektől vagy a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll,
c) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a büntetés kitöltésétől, illetőleg a végrehajthatóság megszűnésétől számított 10 évig, akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a próbaidő leteltétől számított 3 évig,
d) akit az ügyvédi kamarából kizártak, a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,
e) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk. 17. §),
f) aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen.
(5) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel az irodai tagként felvételét kérő esetén a 68. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti felelősségbiztosítással teljesül.
14. § (1) A kamara a felvétel iránti eljárást felfüggeszti, ha a kérelmező ellen – közvádra üldözendő – szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult eljárás.
(2) A felfüggesztés a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, ezt követően a felvételi kérelem elbírálására meghatározott határidő újból kezdődik.
(3) A felfüggesztésről hozott határozat ellen jogorvoslatnak van helye.
15. § (1) A kamara arra illetékes szerve [106. § (2) bek.] a kérelemről a benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A határidő indokolt esetben egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet elutasító határozatot indokolni kell.
(2) A határozat ellen a kérelmező a kézbesítésétől számított 15 napon belül a másodfokú kamarai szervhez [113. § (2) bek.] fellebbezhet.
(3) Ha a másodfokú kamarai szerv a fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a Polgári perrendtartás közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhat. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
16. § (1) Az ügyvéd a kamarai felvételét követő egy hónapon belül a kamara elnöke előtt esküt tesz.
(2) Az eskü szövege a következő:
„Én, ... esküszöm, hogy ügyvédi hivatásomat az ügyfelem érdekében, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és jogszabályai szerint lelkiismeretesen gyakorlom, és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen.”
(3) Az ügyvéd a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.
(4) Az eskütételről a kamara okiratot készít, amely az eskü szövegét, letételének és az ügyvédi tevékenység megkezdésének időpontját tartalmazza. Az okiratot az ügyvéd és a kamara elnöke aláírja. Az esküokiratot a kamara őrzi meg.
(5) Ha az ügyvéd az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha az ügyvéd az esküt határidőben nem tette le, a kamarai tagsága a határidő lejártát követő napon megszűnik.
17. § (1) Az ügyvéd a tevékenységét – a kamara engedélyével – szüneteltetheti. A szünetelés legrövidebb időtartama 3 hónap. A szüneteltetés engedélyezését a kamara abban az esetben tagadhatja meg, ha az ügyvéd nem gondoskodott megfelelően megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, valamint – ha a szüneteltetést bejelentő ügyvéd alkalmazott ügyvédet, ügyvédjelöltet foglalkoztat – az alkalmazott ügyvéd, illetve ügyvédjelölt munkaviszonyának a Munka Törvénykönyve szerinti rendezéséről.
(2) A kamara a szüneteltetés iránti kérelemről határozatot hoz. A kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.
18. § (1) A kamara engedélyezése nem szükséges az országgyűlési képviselői vagy a polgármesteri megbízatás miatti szüneteltetéshez. Ez esetben a szüneteltetés időtartama a megbízatás lejártáig tart. Az ügyvéd az ilyen szüneteltetést köteles a kamarának bejelenteni.
(2) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába.
(3) A szüneteltetés alatt az ügyvéd nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.
19. § (1) Az ügyvéd Magyarországon egy kamara tagja lehet, és ennek a kamarának a területén tarthat fenn irodát és alirodát.
(2) Ha az ügyvéd az irodát más kamara területére kívánja áthelyezni, kérnie kell a másik kamaránál az átjegyzését. Az átjegyzésig az ügyvéd kamarai tagsága a korábbi kamaránál fennáll. Az átjegyzés iránti kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.
20. § (1) Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, ha
a) a kamarai tagságáról lemondott,
b) a 13. § (3) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem felel meg,
c) a kamarai tagdíjfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette,
d) a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenséget felszólítás ellenére nem szüntette meg,
e) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alá került, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk. 17. §),
f) az esküt határidőben nem tette le,
g) az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének lejártát követően a tevékenységét nem folytatja,
h) a kamarából kizárták,
i) meghalt.
(2) A kamara az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén írásban felszólítja az ügyvédet, hogy fizesse be a tagdíjat, illetve a 6. §-ban szabályozott összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg. Az (1) bekezdés d) pontja esetén a kamara összeférhetetlenségi bizottságának állásfoglalását be kell szerezni.
(3) A kamara az (1) bekezdés a)–g) pontja esetén a kamarai tagság megszüntetéséről határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A határozatra a 15. § rendelkezései az irányadók.
(4) Ha az ügyvéd kamarai tagsága az (1) bekezdés a)–c) pontjában szabályozott eset alapján szűnt meg, az újbóli kamarai felvételének a kamarai tagság megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év elteltével van helye.
21. § (1) Kamarai tagságának megszűnésekor a kamara az ügyvédet törli a nyilvántartásából, és az igazolványát visszavonja.
(2) Az ügyvéd kamarai tagságának megszűnését az ügyvéd nevének és irodája címének közlésével a megszűnést követő 15 napon belül egy országos napilapban a kamara közzéteszi, kivéve, ha a kamarai tagság elhalálozás folytán szűnt meg.
22. § Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése alapján is eljárhat.
23. § (1) Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.
(2) A megbízást – a tanácsadás esetét kivéve – írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
(3) A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el.
(4) A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el.
(5) Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.
24. § (1) Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.
(2) A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
(3) Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az (1)–(2) bekezdéstől eltérően rendelkezhetnek.
(4) Az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.
(5) A megbízás az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül megszűnik
a) a megbízás teljesítésével,
b) az ügyvéd vagy a megbízó halálával,
c) a megbízó jogutód nélküli megszűnésével,
d) az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével.
(6) Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.
(7) Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda (67–83. §) tagjaként folytatja, a megbízás nem szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően, illetőleg a (3) bekezdés szerint meghatározott felmondási idő kezdete előtt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a (2)–(3) bekezdésben foglalt lehetőségekről.
25. § (1) Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el.
(2) Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt.
(3) A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató az e §-ban foglalt korlátozás alól írásban felmentést adhat.
(4) Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként vagy nyomozó hatóság tagjaként eljárt.
26. § (1) Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia.
(2) A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
(3) Ha a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte.
(4) A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.
(5) Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.
27. § (1) Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy
a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és
b) az okiratban megjelölt fél az okiratot előtte vagy helyettese [23. § (5) bek.] előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat az ellenjegyzésnek nem kell bizonyítania az olyan aláíró esetében, aki az okiratot külföldön írta alá, és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyző hitelesítette. Ezt a kivételt az ügyvédnek ellenjegyzésében fel kell tüntetnie.
(3) Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre.
28. § (1) Az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a megbízót haladéktalanul értesíteni.
(2) Az ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a megbízójával szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a megbízót írásban köteles értesíteni.
(3) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti beszámításnak, ha
a) a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni,
b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg,
c) más jogszabály a beszámítást tiltja.
29. § (1) Az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről – a megbízó kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.
(2) Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – másolatot köteles kiadni.
(3) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg.
30. § (1) Az ügyvéd az 5. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügyvédi letétet
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére,
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre
fogadhat el.
(2) Készpénz és értéktárgy letétként való átvételét az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni.
(3) Az ügyvéd az átvett készpénzt és értéktárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel.
31. § (1) Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el.
(2) A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni.
(3) A kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő- és munkaszüneti napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani.
(4) A kirendelt ügyvéd a külön jogszabályban meghatározott díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt.
32. § A kirendelt ügyvéd részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata pótolja.
33. § (1) A kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az az eljárást ne akadályozza, és ne sértse a terhelt, illetve a képviselt személy érdekét.
(2) A kirendelt ügyvéd a helyettesítésével olyan ügyvédet nem bízhat meg, aki a 34. § alapján a kirendelés alól felmentését kérheti.
34. § (1) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmenti, ha a kirendelt ügyvéd
a) kamarai tagsága megszűnt,
b) az ügyvédi tevékenységét szünetelteti,
c) ügyvédi tevékenységét felfüggesztették,
d) nem szerepel a kirendelt ügyvédi jegyzéken,
e) az ellenérdekű felet más ügyben képviseli,
f) az ellenérdekű fél hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.], gyámja, gondnoka,
g) a terhelttel, illetve a képviselt személlyel ellentétesen érdekelt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetek fennállását a kirendelt ügyvéd köteles a hatóságnak bejelenteni.
(3) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmentheti, ha
a) a kamara működési területén kívül kell eljárnia,
b) olyan körülmény merült fel, amely a kirendelés ellátását akadályozza,
c) a terhelt, illetve a képviselt személy alapos okkal kéri a kirendelt védő felmentését.
(4) A (3) bekezdésen alapuló felmentés iránti kérelem elbírálásakor arra kell törekedni, hogy a kirendelt ügyvéd személye az ügy során állandó legyen.
35. § (1) A kamara a kirendelhető ügyvédekről jegyzéket vezet.
(2) A hatóság a kamarától kapott jegyzékben feltüntetett ügyvédet rendelhet ki.
36. § (1) A kamara a kirendelt ügyvédi jegyzéket úgy köteles összeállítani, hogy abban a kirendelést igénylő feladatok ellátásához, valamint az igazságszolgáltatás működőképességéhez szükséges számú ügyvéd szerepeljen.
(2) A kirendelt ügyvédi jegyzék összeállításának szabályait a kamarának úgy kell megállapítania, hogy – az önkéntes jelentkezésen túlmenően – minden ügyvéd az egyenlőség elvének alkalmazásával kerüljön a kirendelt ügyvédi jegyzékbe.
(3) A kamara köteles a kirendelt ügyvédi jegyzék változásait folyamatosan, a változást követő 15 napon belül közölni a hatóságokkal.
37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
38. § A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható büntetések a következők:
a) megrovás,
b) pénzbírság,
c) a kamarából való kizárás (a továbbiakban: kizárás).
39. § (1) A pénzbírság összege a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedhet.
(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályának rendelkezései az irányadók.
40. § (1) A kizárás végrehajtása 3 évre felfüggeszthető.
(2) Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt az ügyvéddel szemben jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
(3) A kizárás végrehajtása csak egy ízben függeszthető fel.
41. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.
(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
(3) A fegyelmi megbízott által végzett vizsgálat (a továbbiakban: előzetes vizsgálat) tartama alatt az elévülés nyugszik.
42. § (1) Az ügyvéd fegyelmi ügyében első fokon a kamara fegyelmi bizottságából, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságából alakított fegyelmi tanács jár el.
(2) Az első fokú és a másodfokú fegyelmi tanács – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 3 tagból áll.
(3) A másodfokú fegyelmi tanács 5 tagból áll, ha az első fokú fegyelmi tanács kizárás fegyelmi büntetést szabott ki, vagy a kamara elnökének fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés kimondására irányul.
(4) A kamara elnökének, elnökhelyettesének, főtitkárának, titkárának, fegyelmi megbízottjának, elnökségi tagjának fegyelmi ügyében – ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is – a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége által kijelölt kamara jár el.
43. § A fegyelmi megbízott és a fegyelmi főmegbízott az első fokú eljárásban a kamara elnökének, a másodfokú eljárásban a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megbízásából jár el.
44. § A fegyelmi tanács tagjaként és fegyelmi megbízottként nem járhat el,
a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,
b) aki az eljárás alá vont ügyvéd hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.],
c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) a kamara elnöke,
e) a másodfokú eljárásban az, aki az első fokú eljárásban eljárt,
f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
45. § (1) A fegyelmi tanácsba jelölt tag, illetve a fegyelmi megbízott haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(2) Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi tanács elnökének, tagjának vagy a fegyelmi megbízottnak az elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
(3) A kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke határoz. Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné vált, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki.
46. § (1) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont ügyvédet, és közli vele az eljárás okát.
(2) A fegyelmi megbízott feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont ügyvédet, meghallgathatja a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait az ügyvédtől bekérheti és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A fegyelmi megbízott vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont ügyvéd a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozik. Erről az ügyvédet tájékoztatni kell.
(4) A fegyelmi megbízott a vizsgálatának eredményéről jelentést készít a kamara elnöke részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat.
(5) Az előzetes vizsgálatot 3 hónap alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbítható.
47. § (1) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat után a következő határozatot hozza, illetve intézkedést teszi:
a) megszünteti az előzetes vizsgálatot,
b) az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásban figyelmeztetést alkalmaz,
c) elrendeli a fegyelmi eljárást.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozatról, illetve intézkedésről az eljárás alá vont ügyvédet és a panasz előterjesztőjét értesíteni kell.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt határozat ellen a panasz előterjesztője a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a fellebbezést elutasítja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi, és a kamara elnökét új eljárásra utasítja.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd is fellebbezhet. Ilyenkor a kamara elnöke az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedést teszi, egyidejűleg a figyelmeztetés a hatályát veszti.
48. § (1) Fegyelmi vétség gyanúja esetén – kivéve a 47. § (1) bekezdésének b) pontja esetében – a kamara elnöke elrendeli a fegyelmi eljárást.
(2) A fegyelmi eljárás elrendelését nem akadályozza, ha az ügyvéd a kamarai tagságáról lemondott.
49. § A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi bizottság elnöke kijelöli az eljáró első fokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét.
50. § A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak beérkezése után a következő intézkedéseket teheti:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi megbízottnak,
b) tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedés meghozatalát kezdeményezi,
c) kitűzi a tárgyalást.
51. § (1) Egyszerű megítélésű ügyben – ha a fegyelmi vétség egyértelmű – a fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.
(2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban – a kizárás kivételével – bármely büntetés kiszabható. A fegyelmi tanács az eljárás megszüntetése mellett írásban fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazhat.
(3) Ha az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi intézkedés a hatályát veszti, és az első fokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
52. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont ügyvédet és képviselőjét meg kell idézni. A tárgyalásról a kamara elnökét értesíteni kell.
(2) Ha az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről az ügyvédet az idézésben tájékoztatni kell.
(3) Az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi megbízott az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
53. § A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot a tárgyalás bármely szakában kizárhatja, ha az ügyvédi titok vagy a személyiségi jogok védelmében szükséges.
54. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti, ha
a) ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb,
b) a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára való tekintettel indokolt.
(2) A felfüggesztés időtartama az (1) bekezdés a) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve, ha első fokon az ügyvédet felmentették; az (1) bekezdés b) pontja esetén 3 hónap, amely egy ízben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.
(3) Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.
(4) Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.
(5) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába.
55. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(2) A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként a fegyelmi tanács elnöke szavaz.
(3) A fegyelmi tanács a határozatában
a) az eljárást megszünteti,
b) fegyelmi intézkedést tesz,
c) az eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki,
d) dönt az eljárási költség viseléséről.
(4) A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.
(5) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 30 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, valamint a kamara elnöke részére kézbesíteni kell.
56. § (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(2) A jegyzőkönyvvezető kizárására a 44. § megfelelően irányadó.
57. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A fellebbezést az első fokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az első fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(3) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(4) Az első fokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi tanácshoz.
58. § A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke kijelöli a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét.
59. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú fegyelmi tanács elnöke tűzi ki.
(3) A tárgyaláson ismertetni kell az első fokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi főmegbízott felszólalhat.
(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.
60. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait szóban kihirdeti, és az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke részére 15 napon belül kézbesíti.
(2) Ha az első fokú határozat megalapozatlan – a tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz –, a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata jogerős és végrehajtható.
(4) A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Bíróság illetékes.
61. § A jogerős fegyelmi határozatot a panasz előterjesztője részére meg kell küldeni.
62. § (1) Az eljárás alá vont ügyvéd elleni büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni.
(2) A büntetőügyben eljáró hatóság ügyvéd ellen indított büntetőeljárásról és befejezéséről értesíti a kamarát.
(3) Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni.
63. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a kamara elnöke vagy az ügyvéd, az ügyvéd halála esetén hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.] új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.
(2) Új eljárás kezdeményezésének az ügyvéd terhére csak az ügyvéd életében, az elévülési időn belül van helye.
(3) Új eljárás elrendeléséről az első fokú fegyelmi tanács határoz. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az új eljárást kezdeményező fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz.
64. § (1) A fegyelmi eljárás költségét a kamara előlegezi.
(2) Ha a fegyelmi eljárás során az ügyvéd felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészen vagy részben megtéríteni.
65. § (1) Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig, felfüggesztett kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig az ügyvéd kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik.
(2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács – kérelmére – a büntetés hatálya alól mentesítheti az eljárás alá vont ügyvédet, ha arra érdemes.
(3) A mentesítés iránti kérelem elbírálására egyebekben a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.
66. § (1) E fejezet rendelkezéseit az alkalmazott ügyvédre, a külföldi jogi tanácsadóra és az ügyvédjelöltre is alkalmazni kell.
(2) Az alkalmazott ügyvéd, a külföldi jogi tanácsadó és az ügyvédjelölt esetében a fegyelmi büntetésként alkalmazott névjegyzékből való törlés jogkövetkezményei azonosak az ügyvéddel szemben alkalmazott kizárás fegyelmi büntetéssel.
67. § (1) Az ügyvédi tevékenység végzésére ügyvédi iroda (a továbbiakban e fejezetben: iroda) alapítható. Az iroda jogi személy.
(2) Irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat.
(3) Az iroda alapításához alapító okirat szükséges. Az alapító okiratban meg kell határozni
a) az iroda nevét, székhelyét, az irodavezetőt és a tagokat nevük, lakcímük feltüntetésével,
b) az iroda vagyonának mértékét és rendelkezésre bocsátásának esedékességét, valamint módját,
c) a szavazati jogot és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást,
d) az iroda képviseletének, a megbízás elfogadásának szabályait,
e) több irodavezető esetén az irodavezetés szabályait,
f) a taggyűlés működésének szabályait,
g) a tagok közötti elszámolás szabályait,
h) az irodából való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony megszűnésének szabályait,
i) az iroda megszűnésének szabályait.
(4) Egyszemélyes irodánál az alapító okiratban a (3) bekezdés a)–b) és i) pontjában felsoroltakat kell meghatározni.
(5) Az iroda tagja jogosult az iroda könyveibe, elszámolásaiba betekinteni. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
68. § (1) Ügyvédi tevékenységet az az iroda végezhet, amelyet a kamara az ügyvédi irodák névjegyzékébe felvett.
(2) Az ügyvédi irodák névjegyzékébe – kérelmére – fel kell venni az irodát, ha
a) az alapító okirat tartalmazza a 67. § (3), illetve (4) bekezdésében foglaltakat,
b) az alapító okirat nem ütközik jogszabályba,
c) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van.
(3) Az ügyvédi iroda által kötött felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott kockázatvállalásnak legalább olyan mértékben kell mentesítenie az ügyvédi irodát az általa okozott károk megtérítése alól, mint amennyire az iroda tagjaival egyenlő számú ügyvédet egyéni felelősségbiztosítása mentesítené.
(4) A kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.
(5) Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétellel jön létre.
(6) Az iroda, illetve az ügyvéd köteles az iroda adataiban vagy a személyi adatokban bekövetkezett változást a kamarának 30 napon belül bejelenteni.
(7) Az alapító okirat módosításáról rendelkező taggyűlési határozatot, továbbá az iroda jogutódlással történő megszűnése esetén (77. §) az új iroda (irodák) alapító okiratát (okiratait) a taggyűlés döntését követő 30 napon belül kell a kamarához benyújtani.
69. § (1) Az iroda tagjának felelőssége az irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. Az iroda kötelezettségéért a tag – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem felel.
(2) Az irodára a 10. § (1) bekezdését akként kell alkalmazni, hogy ha az iroda vagyona a követelést nem fedezi, a kárt okozó ügyvéd a saját vagyonával korlátlanul felel. Az alapító okirat meghatározhatja, hogy a kárt okozó ügyvéd milyen esetekben és mértékben köteles az iroda által megfizetett kártérítést az iroda részére megtéríteni.
(3) A kárt okozó ügyvéd – mögöttes felelősségének érintése nélkül – az ügyvédi irodával együtt is perelhető.
70. § (1) A taggyűlés az iroda tagjaiból áll, az irodát érintő összes kérdésben határoz.
(2) Egyszemélyes irodánál a taggyűlés hatáskörét az alapító gyakorolja.
71. § (1) Az iroda tagja kérheti a kamarától a taggyűlés határozatának felülvizsgálatát, ha az jogszabályba vagy az alapító okiratba ütközik.
(2) A taggyűlés határozatának felülvizsgálata során hozott kamarai határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik nem kérték a határozat felülvizsgálatát.
72. § (1) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmet – jogvesztés terhe alatt – a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a kamarához. A kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya, de a kamara a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A kamara a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi.
(2) A kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a határozatot minden esetben indokolni kell.
73. § (1) Az iroda cégneve a következő lehet:
a) az egyik tag családi neve és a „társai”, valamint az „ügyvédi iroda” kifejezés,
b) a tagok egy részének családi neve és az „ügyvédi iroda” kifejezés.
(2) Az iroda nevében az elhunyt tag vagy a vagyoni tag családi neve akkor szerepelhet, ha ahhoz maga a tag vagy halála után az örökösei hozzájárultak.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott névhasználattól az iroda kizárólag a 112. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kiadott szabályzat szerint térhet el.
74. § (1) A megbízási jogviszony az irodával jön létre.
(2) Az irodára a 25. §-ban foglalt korlátozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.
(3) A megbízás – a szerződés felmondásán kívül – megszűnik:
a) a megbízás teljesítésével,
b) a megbízó halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
c) az iroda jogutód nélküli megszűnésével.
(4) Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik. Az iroda a megbízott személyében várható változásról megbízóját a 24. § (7) bekezdés szerint köteles értesíteni.
75. § Ahhoz, hogy az iroda tagja az ügyvédi tevékenységét szüneteltethesse, az iroda előzetes hozzájárulása is szükséges.
76. § (1) Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel szűnik meg.
(2) A kamara az ügyvédi irodák névjegyzékéből törli az irodát, ha az iroda
a) a 68. § (2) bekezdésében írt feltételeknek nem felel meg,
b) jogutód nélkül megszűnt,
c) más irodával egyesült (összeolvadt, beolvadt) vagy különvált,
d) valamennyi tagjának kamarai tagsága megszűnt.
(3) A kamara a (2) bekezdés a) pontja esetén felszólítja az ügyvédi irodát, hogy a 68. § (2) bekezdésében írt feltételeknek 30 napon belül tegyen eleget.
(4) A kamara a törlésről határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A határozatra a 15. § rendelkezései az irányadók.
(5) Az irodát a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a taggyűlési határozatban megjelölt nappal, a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben az utolsó tag kamarai tagsága megszűnésének napjával kell a névjegyzékből törölni.
(6) Az iroda jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – az alapító okirat eltérő rendelkezése vagy megegyezés hiányában – a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani.
(7) A jogutód nélkül megszűnt iroda tagja az iroda tartozásaiért az iroda vagyonából rá eső rész erejéig felelős.
77. § (1) Az iroda jogutódlással történő megszűnéséről különválás, kiválás (a továbbiakban: szétválás) esetén az iroda taggyűlése dönt, összeolvadás, beolvadás (a továbbiakban: egyesülés) esetén az érintett irodák taggyűlései döntenek.
(2) Különváláskor az iroda megszűnik, az iroda vagyona a létrejövő irodákra száll át; kiváláskor az irodából kivált tagok új irodát hoznak létre, vagy a kivált tag egyszemélyes irodát alapít az iroda vagyona egy részének felhasználásával, a kiválással érintett iroda az alapító okiratának módosítása mellett fennmarad.
(3) Beolvadás esetén az iroda megszűnik, vagyona az iroda tevékenységét folytató (átvevő) másik irodára száll; összeolvadás esetén az irodák megszűnnek, és vagyonuk a létrehozásra kerülő új irodára száll.
(4) A szétválásról, egyesülésről hozott döntésnek tartalmaznia kell az érintett irodák adatait (név, székhely), a szétválás, egyesülés módját, az új iroda (irodák) létrehozásának (alapító okirat elfogadásának) napját, az új iroda (irodák) tagjainak nevét, a vagyonmegosztást, a megbízási szerződések elosztását.
(5) A megbízásnak a jogutód irodára való átszállásáról a megbízott iroda a megbízót a 24. § (7) bekezdése szerint köteles értesíteni.
(6) Az átalakuló, az átalakulással létrejövő iroda vagyonmérleg-készítési, vagyonértékelési, vagyonmegállapítási kötelezettségére, az átalakulás eljárási szabályaira a gazdasági társaságokról szóló törvény átalakulásra vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(7) A szétváló iroda jogutódai az irodának a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha valamely vagyontárgyról a szétválás során nem rendelkeztek, a vagyontárgy vagy annak ellenértéke valamennyi jogutód irodát a vagyonmegosztás arányában illeti meg. Ha a kötelezettség csak a szétválást követően válik ismertté, a jogutód irodák felelőssége egyetemleges. Egyetemleges a jogutód irodák felelőssége akkor is, ha a szétválás során rendelkeztek ugyan a kötelezettségről, de a kötelezettséget a kötelezett iroda nem teljesítette. E rendelkezéseket a megbízásból fakadó kötelezettségeket illetően csak az esetleges kártérítési felelősségre (69. §) lehet alkalmazni.
(8) Az irodának az e § szerint történő átalakulásakor – törvény eltérő rendelkezése hiányában – külön adó- és illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
78. § (1) Az irodában a tagsági viszony megszűnik
a) a tag kamarai tagságának megszűnésével,
b) a tagok közös megegyezésével,
c) a rendes felmondással,
d) a rendkívüli felmondással,
e) a kizárással,
f) a tag halálával,
g) az iroda megszűnésével.
(2) A tagsági viszony megszűnésekor az iroda a taggal köteles elszámolni.
79. § (1) A tagsági viszonyt az iroda tagja 3 hónapra felmondhatja. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, az iroda a felmondási időt legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja.
(2) A tagsági viszonyt az iroda 3 hónapra felmondhatja, egyidejűleg közölnie kell a tagot megillető vagyonrészt, amelyet a tagság megszűnésének napján az iroda köteles kiadni. Ha a tag a számára megállapított vagyonrészt vitatja, azt a felmondás közlését követő 15 napon belül köteles az irodának bejelenteni. Megegyezés hiányában a vagyon kérdésében bármelyik fél bírósághoz fordulhat.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben szabályozott rendes felmondás kizárása vagy korlátozása semmis.
(4) Az iroda tagja a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondhatja, ha az iroda másik tagja az alapító okiratban foglaltakat súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a vele való együttműködést, illetve az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti (rendkívüli felmondás).
80. § (1) A tagot az iroda taggyűlése fontos okból kizárhatja. Fontos ok különösen, ha a tag az iroda tevékenységét a magatartásával súlyosan veszélyezteti.
(2) A kizárást kimondó határozatra a 71. és a 72. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felülvizsgálatra vonatkozó kérelem benyújtásának halasztó hatálya van, de a kamara az iroda kérésére a tag tagsági jogait a jogerős határozat meghozataláig felfüggesztheti. A kizárás a jogerős kamarai határozattal válik végrehajthatóvá.
81. § (1) Az iroda alapító okirata úgy rendelkezhet, hogy a tagsági viszony megszűnése után a tagot megillető vagyonrész, ha a tag kéri, az irodánál marad (vagyoni tagság).
(2) Vagyoni tagság esetén az alapító okiratban rendelkezni kell a vagyoni tag jogairól és kötelezettségeiről, valamint a vagyonrész kiadásának, illetve elszámolásának módjáról.
82. § (1) A vagyoni tag nem végezhet ügyvédi tevékenységet, az ügyvédi igazolványát vissza kell vonni.
(2) A vagyoni tagság a vagyoni tag halálával megszűnik, az iroda köteles a vagyoni tag örököseivel elszámolni.
83. § Az irodára egyebekben az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
84. § (1) Alkalmazott ügyvéd az, aki az ügyvédi tevékenységét ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszony alapján végzi.
(2) Az alkalmazott ügyvéd ügyvédi tevékenységet kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás alapján végezhet. Az alkalmazott ügyvéd a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.
(3) Alkalmazott ügyvédi tevékenységet az végezhet, akit a kamara az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe felvett.
(4) A kamara az alkalmazott ügyvédet igazolvánnyal látja el.
85. § (1) Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe – kérelmére – fel kell venni azt, aki
a) a 13. § (3) bekezdésének a)–e) és h) pontjában írt feltételeknek megfelel, és
b) ügyvéddel, ügyvédi irodával ügyvédi tevékenység végzésére munkaviszonyt létesített.
(2) Az alkalmazott ügyvéd nem kamarai tag.
(3) A felvétel iránti eljárás felfüggesztésére a 14. §-t, a kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.
86. § (1) Az alkalmazott ügyvéd kizárólag egy ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával állhat munkaviszonyban.
(2) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya – a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok szerint – megszűnik, ha a kamara a munkáltatót a névjegyzékből törli, vagy a munkáltató tevékenységét felfüggesztik.
(3) A munkáltató felelősségbiztosítása az alkalmazott ügyvéd tevékenységére is kiterjed.
(4) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó.
87. § A fegyelmi vétséget elkövető alkalmazott ügyvéddel szemben a 38. § a) és b) pontjában felsorolt, valamint az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.
88. § (1) Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből törölni kell azt,
a) aki a 13. § (3) bekezdésének a)–e) és h) pontjában írt feltételeknek nem felel meg,
b) akinek a munkaviszonya megszűnt,
c) akivel szemben az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki,
d) aki meghalt.
(2) A kamara a törlésről határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A határozatra a 15. § rendelkezései az irányadók.
(3) Nem kell a névjegyzékből törölni az (1) bekezdés b) pontja alapján azt az alkalmazott ügyvédet, aki 3 hónapon belül más ügyvéddel, ügyvédi irodával munkaviszonyt létesített.
(4) Az alkalmazott ügyvédnek a névjegyzékből való törlésekor a kamara az alkalmazott ügyvéd igazolványát visszavonja.
89. § (1) A törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az alkalmazott ügyvédekre is megfelelően irányadók azzal, hogy az alkalmazott ügyvédnek ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszonya nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába.
(2) Ha az alkalmazott ügyvéd a tevékenységét ügyvédként kívánja folytatni, a kamara a 13. § szerint folytatja le az eljárást azzal, hogy azokat a feltételeket, amelyek az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe való felvételhez szükségesek voltak, újra nem kell vizsgálnia.
90. § (1) Külföldi jogi tanácsadó az, aki a 92. § (1) bekezdésében meghatározott jogi tevékenységét magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján végzi. A külföldi jogi tanácsadó a tevékenységét kizárólag annak az ügyvédnek, ügyvédi irodának adott megbízás alapján végezheti, amellyel az együttműködési szerződést kötötte. Ha az együttműködési szerződés úgy rendelkezik, a külföldi jogi tanácsadó a tevékenységi körében maga is elfogadhatja a megbízást.
(2) Az együttműködési szerződés a külföldi jogi tanácsadó külföldi ügyvédi irodájával (a továbbiakban: külföldi iroda) is megköthető.
(3) Külföldi jogi tanácsadói tevékenységet – legkorábban a felvétel időpontjától kezdődően – az végezhet, akit a kamara a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe felvett. Ez a rendelkezés nem érinti a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályokat.
(4) A kamara a külföldi jogi tanácsadót igazolvánnyal látja el.
91. § (1) A külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe – kérelmére – fel kell venni azt, aki
a) a 13. § (3) bekezdésének c), f) és h) pontjában foglalt feltételeknek megfelel,
b) a 90. § (1)–(2) bekezdésében megjelölt együttműködési szerződést kötött,
c) igazolta, hogy külföldön ügyvédi tevékenység végzésére jogosult,
d) igazolta, hogy a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti országban jó hírnévnek örvend, és nem áll büntető- vagy fegyelmi eljárás hatálya alatt,
e) a tevékenységét magyar ügyvédi irodában vagy magyar ügyvéddel közös irodában végzi.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjáról a külföldi ügyvéd működési helye szerint illetékes ügyvédi kamara vagy ennek hiányában az arra illetékes külföldi hatóság igazolását lehet elfogadni.
(3) Nem vehető fel a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe az a külföldi ügyvéd, aki, illetőleg akinek a külföldi irodája Magyarországon kereskedelmi képviseletet létesített.
(4) A kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.
92. § (1) A külföldi jogi tanácsadó a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti hazai jogáról, az Európai Közösségek jogáról, valamint a nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról adhat jogi tanácsot.
(2) A külföldi jogi tanácsadó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül jogi tevékenységet nem végezhet.
