Időállapot: közlönyállapot (1998.XI.14.)

1998. évi LXI. törvény

a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról * 

1. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. §-a 9. pontjának a), c) és e) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában

9. beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházást üzembe helyező; a beruházás megkezdésének napja: az építési, szerelési naplóba történő első bejegyzés vagy a beruházás célját szolgáló első gép, berendezés, jármű átvételének napja; a beruházási és a térségi adókedvezmény vonatkozásában]

a) gép: a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405–8408, 8410–8430, 8432–8447, 8449–8465, 8467, 8468, 8474–8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504–8507, 8511–8513, 8530, 8531, 8535–8537, 8539, 8543–8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés, valamint az összekapcsolásukkal összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés,”

c) kereskedelmi szálláshely: a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Építményjegyzékben (a továbbiakban: ÉJ) az 544 termékjel alá sorolt épület,”

e) infrastrukturális beruházás: a vasúti, közúti, vízi áru- és személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és -szolgáltatáshoz, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41, ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-ből, ÉJ 71-ből, ÉJ 91-ből, illetve a HR 8401, 8405–8408, 8410–8430, 8432–8447, 8449–8465, 8467, 8468, 8474–8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504–8507, 8511–8513, 8530, 8531, 8535–8537, 8539, 8543–8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés);”

(2) A Tao. 4. §-ának 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

28. külföldön tevékenységet végző: az a belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel az a)–f) alpontokban megjelölt valamennyi feltételnek, azaz

a) rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabad területi társaságokat megillető kedvezményeket biztosító – 1992. december 31. napját követően megadott – engedélyével, vagy amelyet 1996. december 31. napjáig a pénzügyminiszter, ezt követően az állami adóhatóság a b)–f) alpontokban foglalt feltételek együttes fennállására tekintettel nyilvántartásba vett, és e nyilvántartásból – a társaság kérelmére vagy a feltételek bármelyikének való meg nem felelés miatt – nem törölt,

b) kizárólag olyan kereskedelmi tevékenységet végez, amelynek során a vele szerződő fél nem minősül belföldi személynek, és a teljesítés helye a szerződés szerint és ténylegesen is külföld és/vagy kizárólag olyan (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján pénzügyi szolgáltatásnak vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő) szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló törvény előírása szerint külföld,

c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásban képviseletével kizárólag belföldi ügyvédet bíz meg, valamint együttesen, a társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsága tagjainak és alkalmazottainak többsége a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének belföldön bejegyzett könyvvizsgáló által tesz eleget,

d) a belföldi hitelintézetnél vezetett bankszámlájáról teljesíti a székhelye és telephelye fenntartásához szükséges kiadásait és a vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsága tagja, alkalmazottja, ügyvédje és könyvvizsgálója részére történő kifizetéseket, valamint az államháztartás alrendszerei részére fizetendő kötelezettségeit,

e) a társaság és tagja (részvényese) – ha részvénytársaság – kizárólag névre szóló részvényt bocsátott ki, továbbá a társaságnak és tagjának (részvényesének) sem közvetlenül, sem közvetve nincs más belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban vagy egyesülésben részesedése, valamint a társaság tagjának (részvényesének) nincs belföldön telephelye, kereskedelmi képviselete,

f) a társaságnak nincs belföldi személy tagja (részvényese), továbbá a társaság tagjának (részvényesének) a tagjai (részvényesei) között sincs belföldi személy, illetve – ha a társaság tagja (részvényese) nyilvánosan működő részvénytársaság – a tag (részvényes) jegyzett tőkéjének legfeljebb három százalékát képviselő részvény van belföldi személy(ek) tulajdonában;”

(3) A Tao. 4. §-ának 28/a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„28/a) országos érdek-képviseleti szervezet: az a társadalmi szervezetként bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók vagy a munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különböző megyében működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége van;”

(4) A Tao. 4. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

37. vámtarifaszám: a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló, 1998. június 30-án hatályos jogszabályban meghatározott besorolási szám.”

2. § A Tao. 5. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény előírása nem vonatkozik.”

3. § (1) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]

e) a vállalkozási övezetben székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó által a vállalkozási övezetté minősítést követően ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett

1. épület, építmény beszerzési költségének (előállítási költségének) adóévenként 10 százaléka, de összességében legfeljebb a beszerzési költség (előállítási költség),

2. tárgyi eszköz – kivéve a közúti gépjárművet (HR 8701–8705, 8710, 8711 vtsz.-ok), az épületet és az építményt – beszerzési költsége (előállítási költsége) az üzembe helyezés adóévében,

mindkét esetben, feltéve, hogy az adózó nem veszi igénybe a 22. § (1)–(2) bekezdése szerinti adókedvezményt,”

(2) A Tao. 7. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot és – ha a közhasznú szervezetté minősítéséről bíróság határoz – a bírósági határozat számát.”

4. § A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az adózás előtti eredményt növeli:]

i) a jogutódnál a jogelőd által az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg alapján való részesedése arányában számított (azzal egyező, összesített, megosztott) része, a kiválással, vagy részleges átalakulással megalakuló adózónál az átalakulási vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet, bármely esetben az átalakulást követő három adóévben egyenlő részekre megosztva,”

5. § (1) A Tao. 13. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(1) A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6. § előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény, módosítva a 7. § (1) bekezdésének a)–g), i), j), l), n)–r), t) és u) pontjaiban és (2)–(4) bekezdésében, a 8. § (1) bekezdésének a)–e), h)–k), m), o) és p) pontjaiban és (2) bekezdésében, továbbá a 16., a 18., a 28. és a 29. §-okban foglaltakkal, továbbá növelve]

b) a közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, a tagsági viszony megszűnésekor, vagy a jegyzett tőke leszállításakor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tőkeként kimutatott értéket meghaladó részével,

c) közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál – akkor, ha az átalakulás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik – a (4) bekezdés szerint az adómentesen képzett saját tőke csökkentéseként elszámolt összeggel,”

(2) A Tao. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság (értékelési tartalék nélküli) saját tőkéjének az évenkénti változását köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre, és ennek figyelembevételével meghatározni az adóévi (értékelési tartalék nélküli) saját tőke záróállományának az adózottan és az adómentesen képzett részét. Az adóévi változásból az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni. Az évenkénti változás megbontásakor figyelmen kívül kell hagyni a jegyzett tőkének, a tőketartaléknak, az eredménytartaléknak alapítás, tőkeemelés vagy tőkeleszállítás miatti változását, ugyanakkor a jogutód közhasznú társaságnak az átalakulást követő első adóévben figyelembe kell vennie az összevont átértékelési különbözet értékét. Az alapítás és a tőkeemelés során a jegyzett tőke és a tőketartalék növekedéseként megjelenő tagi hozzájárulást az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni. A tőkeleszállításkor a társaság tagja részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett saját tőke csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett saját tőke terhére kell elszámolni. Ha a közhasznú társaságot nem közhasznú társaság átalakulásával alapítják, akkor a közhasznú társaság alapításkori saját tőkéjét – az összevont átértékelési különbözet kivételével – az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni.”

6. § A Tao. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A külföldi pénznemben keletkezett bevételeket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – pénzügyi teljesítés napján érvényes – devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan közzétett, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.”

7. § A Tao. 17. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az (1) bekezdés rendelkezése az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben, és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előbbiek elháríthatatlan külső ok miatt következtek be.”

8. § A Tao. 21. §-ának (8) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A (7) bekezdés szerinti adókedvezmény – az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is – a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 100 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.”

„(12) A (11) bekezdés szerinti adókedvezmény – az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is – a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.”

9. § A Tao. 29/B. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-ig megkezdte, akkor a beruházás értékének meghatározásakor figyelembe veheti a 4. § 9. pontjának 1998. december 31-én hatályos rendelkezéseit is.

(7) Az 1998. december 31-én külföldön tevékenységet végzőnek minősülő adózó 1999. június 30-ig köteles írásban nyilatkozatot tenni az állami adóhatóságnak arról, hogy a nyilatkozattételkor megfelel a 4. § 28. pontjában előírt feltételeknek, nyilatkozattétel hiányában az állami adóhatóság az adózót – 1999. június 30-ával – hivatalból törli a külföldön tevékenységet végzők nyilvántartásából. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A nyilatkozattétel napjáig az adózó a 4. § 28. pontja 1998. december 31-én hatályos rendelkezésének köteles megfelelni.

(8) Az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközre vonatkozóan az adózó változatlanul alkalmazhatja az 1. számú és a 2. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseit, de ebben az esetben a tárgyi eszköz besorolásánál az 1995. december 31-én hatályos KSH Ipari Termékek Jegyzéke az irányadó.

(9) Az az adózó, amely a 21. § (7) vagy (10), illetve (11) bekezdésében meghatározott adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-ig megkezdte, az adókedvezmény első igénybevételekor benyújtott adóbevallásában választhat, hogy az adókedvezményt a 21. § (8), illetve (12) bekezdésének 1998. december 31. napján vagy 1999. január 1. napján hatályos előírása szerint veszi igénybe, de választásától ezt követően nem térhet el.”

10. § A Tao. 1., 2. és 5. számú melléklete e törvény mellékletének megfelelően módosul.

Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben – figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra – az 1999. évi adóalap megállapítására és az 1999. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tao. 4. §-ának 26. pontjában az „1995. december 31.” szövegrész helyébe „1998. június 30.” szövegrész, a Tao. 21. §-ának (14) bekezdésében az „és dönteni kell arról, mely rendelkezés” szövegrész helyébe „és az adózónak döntenie kell arról, hogy e § mely rendelkezése” szövegrész kerül.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tao. 29. §-ának (6)–(7), (9), (11)–(12) bekezdése, valamint a Tao. 1. számú mellékletének 8. pontja, továbbá a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 36. §-ának (6) bekezdése és az e rendelkezéssel beiktatott Tao. 20. §-a (1) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.

(4) Az 1998. évi társasági adókötelezettség megállapításakor az adózó a Tao. 21. §-ában meghatározott adókedvezmények igénybevételekor az árbevétel változását a megelőző adóév árbevételének a jövedéki termékek után fizetett környezetvédelmi termékdíjjal és útalap-hozzájárulással csökkentett értékéhez mérheti.

Melléklet az 1998. évi LXI. törvényhez

1. A Tao. 1. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a HR 8401, 8405–8408, 8410–8430, 8432–8447, 8449–8465, 8467, 8468, 8474–8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504–8507, 8511–8513, 8530, 8531, 8535–8537, 8539, 8543–8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.”

2. A Tao. 1. számú mellékletének 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. A 7. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.”

3. A Tao. 2. számú melléklete IV. fejezetének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

1. A HR 8456–8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések.

2. A HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések.

3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.

4. A HR 9012, 9014–9017, 9024–9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezések.

5. A HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám.

6. A HR 8419 11 00 00, 8419 00 00, 8541 40 91 00 vtsz.-alszámok.

7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések.

8. A HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a HR 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.

9. A HR 8421 21 vtsz.-alszámok.

10. A HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések.

11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz.-alszámok.

12. A HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018–9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

A HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702–8705, 8710, 8711 vtsz.-ok.”

4. A Tao. 5. számú melléklete a következő 10. ponttal egészül ki:

„10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság.”