1. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások [1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. § 23. pont] ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.
(9) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt.”
2. § Az Art. a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg.”
3. § Az Art. 3. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed)
„a) az adóval, a járulékkal [97. § z) pont], az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó),
b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (a továbbiakban együtt: költségvetési támogatás),”
4. § Az Art. 11/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével - be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénz szolgáltatást,
b) egyéb esetben az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénz szolgáltatást.”
5. § Az Art. 13. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Visszterhes ingatlanátruházás esetén - a kizárólag magánszemélyek által kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő ingatlan átruházásának kivételével - az ingatlant értékesítő és vevő magánszemélynek; az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélynek - a jogügyletet tartalmazó okiratnak a földhivatalhoz történő benyújtásakor - az erre a célra az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon be kell jelentenie a 12. § (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú magánszemélynek az útlevélszámát).
(3) Ha a magyar állampolgárságú magánszemély nem rendelkezik adóazonosító jellel, az illetékhivatal a (2) bekezdésben meghatározott nyomtatványnak a földhivataltól az illetékhivatalhoz való továbbítását követő 15 napon belül, a természetes azonosító adatok közlésével megkeresi az állami adóhatóságot a magánszemély adóazonosító jelének megállapítása céljából. Az állami adóhatóság az illetékhivatal megkeresésére a 12. §-ban meghatározott módon állapítja meg a magánszemély adóazonosító jelét, és egyidejűleg megküldi azt a megkereső szervnek.”
6. § Az Art. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes azonosító adatok, és a 14. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.”
7. § Az Art. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie. A magánszemély az adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú magánszemély az útlevélszámát) közli a munkáltatóval, a kifizetővel, a földhivatallal, az illetékhivatallal, a megyei (fővárosi) munkaügyi központtal, az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást kiállító szervvel, a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítójával, továbbá a biztosítóintézettel, hitelintézettel, társadalombiztosítási szervvel, ha az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az előzőekben felsorolt adatszolgáltatásra kötelezettek felhívására a magánszemély bemutatja adóigazolványát (útlevelét). Ha a magánszemély adóazonosító jelét nem közli, a munkáltató és a kifizető a kifizetést, az adatszolgáltatásra kötelezett személy az adókedvezmény (adómentesség), a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítását - az adóazonosító jel közléséig - megtagadja.”
8. § (1) Az Art. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról - az eljárási illeték kivételével -, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.”
(2) Az Art. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adózó az állami adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon abban az esetben is adóbevallást nyújt be, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 15-ig - bevallást helyettesítő nyomtatványon - nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a biztosító egyesület, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.”
9. § Az Art. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Az adó, a költségvetési támogatás bevallásának rendjét - a 22-23. és a 96/A. §-okban foglalt kivételekkel - e törvény 1., 5. és 8. számú melléklete állapítja meg.”
10. § Az Art. 23. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az adóévben átalakuló adózó - ideértve az átalakulással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is - az átalakulás napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg bevallást tesz.”
11. § (1) Az Art. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adózó a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésekor az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában az állami adóhatóság járulékigazgatóságánál, más adóhatóságnál (vámhatóságnál) van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű.”
(2) Az Art. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(9) bekezdés számozása (6)-(10) bekezdésre változik:
„(5) Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság a támogatás esedékessége napjával azonos határidejű - az adózó által megjelölt - adó megfizetésére számolja el. A jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési támogatás kiutalása, illetőleg az adó megfizetése időpontjának a támogatás esedékessége napját kell tekinteni.”
12. § Az Art. 35. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kifizető olyan bizonylatot (igazolást) állít ki az osztalékban részesülő személynek és a külföldi szervezetnek, amely tartalmazza a kifizető és a bevételt, jövedelmet szerző nevét (elnevezését), adóazonosító számát, székhelyét (telephelyét), lakóhelyét, a kifizetés jogcímét, az adó alapját és a megállapított adó összegét. Osztalékelőleg fizetése esetén, illetőleg ha az osztalékadót a kifizető nem vonta le, adóvisszatérítésre jogosító igazolás nem állítható ki.”
13. § Az Art. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság az adózót - a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében, az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatásához - felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.”
14. § (1) Az Art. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adatszolgáltatásra kötelezett személy adatszolgáltatásának tartalmaznia kell a magánszemély adóazonosító számát.”
(2) Az Art. 45. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az állami adóhatóság adatot szolgáltat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) részére az adóval, járulékkal összefüggő adatról, tényről, körülményről, amely valamely ellátás megállapítása, valamint a folyósítás jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges. A társadalombiztosítási igazgatási szerv az állami adóhatóság írásbeli megkeresésére az általa kezelt adatról tájékoztatást ad, ha az adóhiány megállapításához szükséges.”
15. § Az Art. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)
„c) a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot,”
16. § (1) Az Art 49. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(2) A Hivatal területi szervei]
„d) járulékügyben a fővárosban és Pest megyében a Hivatal Fővárosi és Pest Megyei Járulékigazgatósága, más megyékben a Hivatal megyei járulékigazgatóságai (a továbbiakban együtt: járulékigazgatóság);”
(2) Az Art. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban és a végrehajtási eljárásban a központi költségvetést megillető vám- és jövedéki követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként, illetőleg az ingó-, ingatlan-végrehajtási eljárásban - ideértve a kötelezett követeléseinek végrehajtását is - a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el. A végrehajtási eljárást a 87. § (6) bekezdése alapján folytatja le. Ha az érvényesített összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az adóhatóság a bevételt a különböző tartozások arányában számolja el, és utalja át a megkereső vámhatóságnak.”
17. § Az Art 50. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az 1998. december 31. napján hatályos jogszabály alapján a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság, illetőleg az Újságíró tagozat illetékességébe tartozó járulék ügyében 1999. január 1. napjától az eljárásra kizárólag a Hivatal Fővárosi és Pest Megyei Járulékigazgatósága jogosult. A fegyveres erők és rendvédelmi szervek, továbbá azok hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjai, polgári alkalmazottai adóügyeiben - a helyi adók és az illetékügyek kivételével - az eljárásra kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága illetékes.”
18. § Az Art. 56. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Helyszíni ellenőrzést az adóhatóság megbízólevéllel ellátott alkalmazottja végezhet. A helyszíni ellenőrzés része az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is. Az alkalmazott ellenőrzési jogosultságát az ellenőrzés megkezdésekor szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel köteles igazolni. Az ellenőrzést csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van.
(4) Próbavásárlás, leltárellenőrzés, illetve az adókötelezettséget érintő tények, adatok, körülmények vizsgálata esetén a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja van jelen. Az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni. E bekezdés alkalmazásában alkalmazottnak minősül az a személy is, aki az üzletben árusít.”
19. § Az Art. 60. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában jelentősnek tekinthető tény, adat, körülmény különösen a számla- (egyszerűsített számla-), nyugtaadási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása. A becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni és együttesen értékelni.”
20. § Az Art. 74. §-a (13) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek 100 ezer, más adózók 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók, ha)
„b) hibás, valótlan vagy hiányos adatszolgáltatással,”
21. § Az Art. 74/B. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, illetőleg igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség 12 napra lezárható, vagy az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlása ugyanezen időtartamra felfüggeszthető. Ismételt előfordulás esetén a lezárás, illetőleg a felfüggesztés időtartama 60 nap.”
22. § Az Art. 78/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami adóhatóság a bevallásra előírt határidő lejártát követően azonnali ellenőrzést rendel el a 60. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, valamint ha a bevallás alapján megállapítható, hogy a 60. § (3) bekezdésének d) pontjában szabályozott becslés feltételei fennállnak.”
23. § Az Art. 84. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglalt, az adózó terhére történő módosítás korlátozása nem érvényesül, ha]
„a) a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az adózó adókötelezettsége teljesítésével összefüggésben csalást, illetve adó-, társadalombiztosítási csalást követett el,”
24. § Az Art. a következő 88/A. §-sal egészül ki:
„88/A. § Ha az adóhatóság az adófizetésre kötelezett személyt megillető járandóságot (kifizetést), a hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, kifizető, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság a rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása) iránt.”
25. § Az Art. 96. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bejelentés, a bevallás és az adatszolgáltatás - az önkormányzati adóhatósághoz és az illetékhivatalhoz teljesítendők kivételével - az adóhatóság vezetője által közzétett módon, mágneses adathordozón vagy elektronikus úton is teljesíthető. Az adóhatóság határozatával a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő adózót az adóbevallás és az adatszolgáltatás mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő teljesítésére kötelezheti. A mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő bevallás, adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott - a határozattal kötelezett adózók esetében az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott - számítógépes program felhasználásával teljesíthető.”
26. § Az Art. 96/B. §-ának (13)-(14) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(13) A magánszemély járuléktartozása a 82. § (1) bekezdésében meghatározott bírság- és pótléktartozás kivételével nem mérsékelhető, és nem engedhető el.
(14) A Tbj. 50. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott megfizetési és összesítő bevallási kötelezettség teljesítésére az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a vele közvetlen elszámolásban álló fegyveres erők, rendvédelmi szervek és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a megyei (fővárosi) járulékigazgatóságok pedig a több megyére (fővárosra) kiterjedő telephelyhálózattal rendelkező központi társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó gazdálkodó szervezetek részére legfeljebb a tárgyhót követő hó 20. napjáig terjedően halasztást engedélyezhetnek.”
27. § Az Art. 97. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„j) kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). Külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek,”
28. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az Art. 1., 2. és 5. számú mellékletei az e törvény 1-3. számú mellékleteinek megfelelően módosulnak.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja, a 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja, a 32. §-a (4) bekezdésének első mondatában „... a társadalombiztosítási szerv, ...” szövegrész, a (8) bekezdésében a „... vagy túlfizetést ...” szövegrész, a 45. §-a (4) bekezdésének k) pontja, a 96/B. §-ának (5)-(6), (10) és (12) bekezdése, az 1. számú melléklet II/1. c) pontja, a 2. számú melléklet I. Általános rendelkezések 1. pontjából a „..., továbbá az 1. számú melléklet II. rész 4. a) pontjában ...” szövegrész, az I. Határidők 5. pontja, a 3. számú mellékletének G/1-2. és H) pontja, L) pontja második mondatából az „... ennek hiányában azonosítására alkalmas adatokat és ...” szövegrész, az Art. módosításáról szóló 1996. évi LXXXVI. törvény 39. §-ának (8) bekezdése, továbbá a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 149-151. §-a.
(3) Az Art. 32. § (10) bekezdésében a „... (8) bekezdésben ...” szövegrész „... (9) bekezdésben ...” szövegrészre, az Art. 3. számú mellékletének C/2. pontjában a „... lakástulajdon, lakótelek ...” szövegrész „... ingatlan ...” szövegrészre változik.
(4) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az 1998. december 31. napjáig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.
(5) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét az 1998. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
(6) Az e törvény 2. §-ával megállapított Art. 1/A. §-át az 1999. január 1. napját követő nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén, a 32. §-ban foglaltakat pedig az 1997. december 31. napját követően teljesítendő adókötelezettségekre kell alkalmazni.
(7) Az 1998. december 31. napján hatályos jogszabályok szerint a társadalombiztosítási igazgatási szerv feladatkörébe tartozó, a kötelezettség bejelentésével, a járulék bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapításával, a járuléktartozás beszedésével, behajtásával kapcsolatos hatósági ügyben, továbbá a járulékkötelezettség ellenőrzésével, valamint az ezzel összefüggő hatósági ügyben az első fokú adóhatósági feladatokat 1999. január 1. napjától az állami adóhatóság járulékigazgatósága látja el. Az 1999. január 1. napjától hatályos 1998. évi LXVI. törvény alapján fizetendő egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adókötelezettségeket az adózók az állami adóhatóság általános hatáskörű területi szervénél teljesítik.
(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletében szabályozza az adóbevallás, adatszolgáltatás elektronikus úton történő teljesítésének feltételrendszerét.
(9) Amennyiben 1999. január 1. napját követően adó, járulék vagy adók módjára behajtandó köztartozás beszedésére egyidejűleg indul végrehajtási eljárás, és az ennek eredményeként beszedett összeg a tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, a beszedett összeget 1999. december 31. napjáig az állami adóhatóság a tartozások arányában számolja el a jogosultak között, és utalja át a tartozásokat nyilvántartó szerv számlájára.
29. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 7. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
„(2) Ha az adóhatóság az adóév október hó 31. napjáig az adózót a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelemmel kapcsolatban nem értesíti, hiánypótlásra nem hívja fel, a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni.
(3) Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatt e törvény szerint érvénytelennek minősül, az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az indok megjelölése nélkül, alakszerű határozat mellőzésével értesíti. Az értesítésre nyitva álló határidő 30 nap, melyet az adóév szeptember hó 30. napjától kell számítani.”
(2) A Tv. 7. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell.”
30. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)
„i) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei (fővárosi) járulékigazgatósága a járulékkötelezettségek nyilvántartására, a Hivatal járulékügyekkel foglalkozó szervezeti egységei a járulékügyekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban.”
31. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vámtörvény) 128. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kiszabott vámteherből az importált dohánygyártmányra az országos parancsnokságtól átvett, ideiglenes kiviteli eljárásban kiszállított és külföldön felragasztott, illetve az országos parancsnokságtól a belföldi forgalom számára történő vámkezelést megelőzően átvett és belföldön felragasztott adójeggyel megfizetett vagy megfizetésre kerülő jövedéki adót és általános forgalmi adót nem kell megfizetni, feltéve, hogy az importáló a vámkezeléskor az adójegy ideiglenes kivitelét, illetve az országos parancsnokságtól történt átvételét igazolja, és a jövedéki törvény szerint az adójegy megfizetésére adott fizetési halasztás a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor még nem járt le.”
(2) A vámtörvény 148. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„148. § (1) A vámhatóság a vámtartozás végrehajtása előtt jogosult a vámárun a 11. § alapján fennálló törvényes zálogjogból eredő igényei érvényesítésére az e törvényben szabályozott feltételek szerint. Amennyiben a zálogjogból történő kielégítésre nincs lehetőség, a vámtartozás megfizetésére a vámfizetésre kötelezettet felhívja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtási eljárást megindítja.
(2) A vámhatóság a vámtartozást a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező vámfizetésre kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással, bankszámlával nem rendelkező vámfizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással hajtja végre az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályainak alkalmazásával.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt végrehajtás nem vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a vámhatóság a vámfizetésre kötelezett személy követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: állami adóhatóság) illetékes szervét keresi meg.
(4) A vámtartozást a vámhatóság megkeresésére az állami adóhatóság nyilvántartásba veszi, és az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó szabályok szerint hajtja be.”
32. § Az Art. módosításáról rendelkező 1997. évi CX. törvény 26. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A külföldi székhelyű vállalkozó a társasági adóval összefüggő, az Art.-ban meghatározott kötelezettségeit 1999. december 31. napjáig az Art. 1997. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint teljesíti, és a külföldi székhelyű vállalkozás az 1997. december 31. napjáig megszerzett adószámával az általános forgalmi adó alanyiságát 1999. december 31. napjáig megtarthatja, kivéve, ha 1997. december 31. napját követően a külföldi székhelyű vállalkozó (vállalkozás) belföldön fióktelepet alapított.”
1. Az Art. 1. számú mellékletének I/2-5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A havi vagy évközi adóbevallásra nem kötelezett adózó valamennyi adóról a megállapításra előírt időszakonkénti részletezésben éves bevallást tesz.
3. A fogyasztási adóról termékcsoportonként, a fogyasztói árkiegészítésről szolgáltatáscsoportonkénti részletességgel éves összesítő, a havi vagy évközi bevallás benyújtására kötelezett adózónak negyedéves összesítő bevallást kell benyújtania.
4. Az adózónak az éves bevallást a II. rész 3. pontja szerinti határidőig kell az adóhatósághoz benyújtania.
5. Ha az évközi adóbevallás gyakoriságát törvény valamely elszámolási időszak adójának összegétől teszi függővé, és az adó összegét az adózó önellenőrzéssel megváltoztatja, ennek a bevallás alapján megállapított adóbevallási kötelezettségre nincsen hatása.”
2. Az Art. 1. számú mellékletének II/1. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. Havi vagy évközi bevallásra kötelezettek)
„a) Az adózónak valamennyi adóról - az általános forgalmi adó és a társasági adó (adóelőleg) kivételével -, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított, elszámolandó általános forgalmi adója, vagy a nettó módon számított fogyasztási adója, vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg, vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege
- a 10 millió forintot elérte
havonta,
- ha a 4 millió forintot elérte
negyedévenként
kell bevallást tennie.”
3. Az Art. 1. számú mellékletének II/2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A havi és évközi bevallás határidői
a) A havi adóbevallást
a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig,
az évközi bevallást
a negyedévet követő hó 20. napjáig
kell az adóhatósághoz benyújtani.
b) Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa tv.) 39. §-ának (2) bekezdésében és 60. §-ának (2) bekezdésében előírt kötelezettséget az adóév utolsó adóbevallási időszakáról szóló bevallásában nem teljesítette, ezt önellenőrzési pótlékmentesen az adóévet követő év február 15-ig elvégzett önellenőrzéssel korrigálhatja. Ha az adóalany az idegenforgalmi tevékenysége utáni általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét az áfa tv. 66. §-ának (1) bekezdése szerint előkalkuláció alapján teljesíti, azt az árrés megállapításához szükséges adat kézhezvételének időpontját követő első adóbevallás benyújtására előírt időpontig, de legfeljebb az adóévet követő év június 30-ig pótlékmentesen önellenőrizheti.”
4. Az Art. 1. számú mellékletének II/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Éves adóbevallás
a) A havi, illetőleg évközi adóbevallás-tételre nem kötelezett adózónak - a b)-c) pontban foglalt kivétellel - adónként
az adóévet követő év február 15-ig,
b) a magánszemélyek jövedelemadójáról a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett
az adóévet követő év március 20-ig,
c) a társasági adóról, az osztalékadóról
az adóévet követő év május 31-ig
kell bevallást tenni.”
5. Az Art. 1. számú mellékletének II/4. a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az általános forgalmi adóról havi vagy negyedéves adómegállapításra kötelezett adózó az adómegállapítási időszakot követő hó 20. napjáig, az éves adómegállapításra kötelezett adózó az adóévet követő év február 15-ig nyújtja be adóbevallását.”
„d) A külföldi személy egyes jövedelmeinek adóbevallási szabályaira az 5. számú melléklet rendelkezései az irányadóak.”
6. Az Art. 1. számú mellékletének II. pontja a következő 5. ponttal egészül ki:
„5. A költségvetési támogatás bevallása
a) A költségvetési támogatást a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell megállapítani.
b) Az adózó a feltétel teljesítéséhez kötött költségvetési támogatást az a) ponttól eltérően a támogatást megállapító jogszabály rendelkezései szerint állapíthatja meg. A feltétel teljesítésének igazolását az igényléshez mellékelni kell.
c) Az adózó kérelmére az adóhatóság a költségvetési támogatás gyakoribb (öt-tíz-tizenöt naponkénti) igénybevételét engedélyezheti. A költségvetési támogatás gyakoribb igénybevételére jogosult adózó a költségvetési támogatást havonta állapítja meg, és arról
a tárgyhót követő hó 20. napjáig
bevallást tesz.”
7. Az Art. 1. számú mellékletének II. pontja a következő 6. ponttal egészül ki:
„6. Az e mellékletben nem szabályozott adóbevallási kötelezettséget a fizetési kötelezettséget előíró törvény rendelkezései szerint kell teljesíteni.”
1. Az Art. 2. számú mellékletének I. Általános rendelkezések 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót - a magánszemély által fizetett jövedelemadót kivéve -, a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. A magánszemély a 100 forintot el nem érő jövedelemadóját nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adóvisszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván.”
2. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az általános forgalmi adó
a) Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét
- ha havonta tesz adóbevallást
a tárgyhót követő hó 20. napjáig,
- ha negyedévente tesz adóbevallást
a negyedévet követő hó 20. napjáig
- ha évente tesz adóbevallást
az adóévet követő év február 15-ig
fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
b) A havonként bevallásra kötelezett adózó kérheti az adóhatóságtól, hogy az adó nettó, elszámolandó összegét 15 naponként, a tárgyhót követő hó 5-én, illetve 20-án számolhassa el és vallja be. A negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti vagy a havonként kétszeri elszámolás és bevallás, az évente bevallásra kötelezett adózó a negyedévenkénti vagy a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg.”
3. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 3. C) pontjának g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„C) Az osztalékadó
g) A kifizető az osztalékadót
a levonást, juttatást követő hó 12. napjáig
fizeti meg.”
4. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 4. B) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„B) A fogyasztási adó
Az adózó a fogyasztási adó előlegének és a megállapított nettó fogyasztási adónak a különbözetét havonta,
a tárgyhót követő hó 20. napjáig
fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti.”
5. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Sertésállomány mentesítési hozzájárulás
A sertésfeldolgozó üzem a sertésállomány mentesítési hozzájárulást
a feldolgozást, illetve az átvételt követő hó 20. napjáig
fizeti meg.
A támogatás a sertésállomány mentesítéséről szóló jogszabály szerint
a tárgyhót követő hó 20. napjától
vehető igénybe.”
6. Az Art. 2. számú mellékletének IV. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV.
KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK
1. Az állami adóhatóságtól a költségvetési támogatást az adózó 1000 forintra kerekítve igényelheti.
2. Ha a támogatást megállapító jogszabály eltérően nem rendelkezik,
a) a havonta megállapított költségvetési támogatást az adózó havonta
a tárgyhót követő hó 20. napjától
b) a feltétel bekövetkeztéhez kötött költségvetési támogatást az előírt mellékletekkel ellátott
bevallás benyújtása időpontjától
igényelheti.
3. Az adózó a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatást havonta,
a tárgyhót követő hó 20. napjától
igényelheti.
4. Gyakoribb igénybevétel, egyszeri támogatási előleg
a) Az adóhatóság az adózó igénylésére a költségvetési támogatásokat kiutalja, kérelemre azt indokolt esetben gyakrabban folyósítja, illetve a költségvetési támogatásra egyszeri támogatási előleg kiutalását engedélyezi.
b) Ha az adóhatóság az adózó kérelmére gyakoribb (öt-tíz-tizenöt naponkénti) igénybevételt engedélyez, a hó közben igénybe vett előleg és a tárgyhónapra igényelhető tényleges támogatás különbözetét
a tárgyhót követő hó 20. napjától
lehet igényelni, vagy eddig kell megfizetni.
c) Egyszeri előleg igénybevételének engedélyezése esetén az igénybevétel lehetősége a tárgynegyedév első hónapjának 20. napjától nyílik meg, és azt
a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig
kell visszafizetni.
5. Adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés
A visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalása az igény benyújtását követő hó utolsó napján esedékes, ha az adózó az általános forgalmi adónak nem alanya, de a beszerzéseit terhelő általános forgalmi adót visszaigényelheti, és nem kérte a 14. § (4) bekezdése szerinti visszaigénylést. Egyebekben az adó visszaigénylésének, illetve visszatérítésének határidejére a 27. § (4) bekezdésének a rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Az Art. 5. számú mellékletének 2. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A külföldi személy adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és
a kifizetést követő hó 12-ig
fizeti meg.”
„4. A társasági adót és az osztalékadót a kifizető a társasági adóbevallásában, amennyiben társasági adóbevallási kötelezettsége nincs, külön nyomtatványon
az adóévet követő év május 31-ig
vallja be.”
