Időállapot: közlönyállapot (1999.V.14.)

1999. évi XLIV. törvény

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról * 

1. § A közjegyzőkről szóló, módosított 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.

(2) A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének biztosításával – tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.

(3) A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.

(4) A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.”

2. § A Ktv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként.

(2) A közjegyző nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet, ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat.

(3) A 24/A. §-ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá

a) a választottbírói tevékenység,

b) a területi kamara elnökségének előzetes engedélyével létesített kuratóriumi tagság és tisztségviselés.

(4) A közjegyző a fél részére nem készíthet magánokiratot, kivéve az aláírási címpéldány tervezetet.”

3. § A Ktv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A károk megtérítésének fedezésére a közjegyző köteles legalább hétmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni, és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani.”

4. § A Ktv. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává.”

5. § A Ktv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § Az igazságügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzői önkormányzati szervek működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.”

6. § (1) A Ktv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Közjegyzővé – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen előéletű,

c) választójoggal rendelkezik,

d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

e) a jogi szakvizsgát letette,

f) legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol.”

(2) A Ktv. 17. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem nevezhető ki közjegyzővé az,

a) aki a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll,

b) akivel szemben szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát, gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, illetve akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel,

c) akit a közjegyzői fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,

d) aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására alkalmatlan,

e) aki életmódja vagy magatartása miatt a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen,

f) akivel szemben a 7. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl a bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait az igazságügyminiszter szerzi be, és azt a közjegyző kinevezésekor mérlegeli.”

7. § A Ktv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyző a kinevezését követő 3 hónapon belül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke előtt esküt tesz. Ezt megelőzően bemutatja a bélyegzőjét, aláírásmintáját és a hivatali helyiségének a hivatás gyakorlására való alkalmasságát megállapító kamarai igazolást, igazolja továbbá, hogy kötelező felelősségbiztosítást kötött és megszüntette az összeférhetetlenséget [17. § (3) bekezdés f) pont].”

8. § (1) A Ktv. 22. §-ának b)–d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői szolgálat megszűnik:)

„b) a magyar állampolgárság vagy a választójog elvesztésével,

c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével történő eltiltással,

d) ha a közjegyzőt hivatásának gyakorlására alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánították (110. §),”

(2) A Ktv. 22. §-a a következő f)–j) ponttal egészül ki:

(A közjegyzői szolgálat megszűnik:)

„f) a 70. életév betöltésével,

g) ha a közjegyzővel szemben a 17. § (3) bekezdésének b) pontjában megjelölt kizáró ok áll fenn,

h) ha a közjegyző a 21. §-ban meghatározott esküt nem tette le,

i) a közjegyző halálával,

j) ha a közjegyző a kinevezésekor fennálló összeférhetetlenséget az eskütétel időpontjáig nem szüntette meg vagy ha az összeférhetetlenség a kinevezést követően keletkezett.”

9. § A Ktv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Ha a területi kamara elnöksége a 17. § (3) bekezdésének b) pontjában, valamint a 22. § b), c) vagy f), h) pontjában felsorolt körülményről szerzett tudomást, köteles azt az igazságügyminiszternek haladéktalanul jelenteni.

(2) Az igazságügyminiszter – miután a területi kamara elnökségének véleményét beszerezte – a 22. § a) pontjában említett esetben a közjegyzőt a szolgálat alól felmenti; a 17. § (3) bekezdésének b) pontjában, valamint a 22. § b), c), f) és h) pontjában említett esetekben a közjegyzői szolgálat megszűnését állapítja meg, és erről értesíti a területi kamara elnökségét.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a közjegyző kinevezése után állapítják meg, hogy kinevezésének a 17. § (1)–(2) bekezdésében említett feltételei nem állottak fenn, vagy a közjegyzővel szemben már a kinevezésekor a 17. § (3) bekezdésének a)–c) pontjában említett kizáró ok állt fenn.

(4) Ha a közjegyzői szolgálat megszűnése a felső korhatár elérése miatt történik, a megszűnésre vonatkozó előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a közjegyző a megszűnésről szóló okiratot a 70. életéve betöltését megelőzően megkapja.”

10. § A Ktv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § A közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását

a) a 22. § a) pontjában említett esetben a felmentéséről szóló okirat kézhezvételének napjától,

b) a 22. § b)–e) és g), h), j) pontjában felsorolt esetekben, és felfüggesztés esetén az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától,

c) ha a 70. életévét betöltötte.”

11. § A Ktv. a következő alcímmel és 24/A. §-sal egészül ki:

„A közjegyzői szolgálat szünetelése

24/A. § (1) Ha a közjegyzőt országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma megszűnéséig közjegyzői szolgálata szünetel. A közjegyző a szünetelés időtartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni.

(2) A közjegyzői szolgálat szünetelése alatt a közjegyző kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek.”

12. § A Ktv. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban.”

13. § A Ktv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Közjegyzőjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki:

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen előéletű,

c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

d) igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőjelölti munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.

(2) A 17. § (3)–(4) bekezdésének rendelkezéseit a közjegyzőjelölt névjegyzékbe történő felvételénél is alkalmazni kell.”

14. § A Ktv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § Közjegyzőhelyettesként a közjegyzői kamara névjegyzékébe azt a kérelmezőt lehet felvenni, aki a 26. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában és (2) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, jogi szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.”

15. § A Ktv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes munkabérét a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményére is figyelemmel kell megállapítani.”

16. § (1) A Ktv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyzőjelöltet és a közjegyzőhelyettest a közjegyző valamennyi közjegyzői ügykörben köteles foglalkoztatni és a gyakorlati képzéséről gondoskodni.”

(2) A Ktv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A titoktartás (9. §) és az összeférhetetlenség (7. §) szabályai a közjegyzőjelöltre és a közjegyzőhelyettesre, a kizárás szabályai (4. §) a közjegyzőhelyettesre is irányadóak.”

17. § A Ktv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyző 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi kamara elnöke helyettest rendel.”

18. § A Ktv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § A területi közjegyzői kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és -jelöltek alkotnak.”

19. § A Ktv. 45. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a területi kamara tagjainak száma a 80 főt meghaladja, a területi elnökség az elnökből, 11 közjegyző és 3 közjegyzőhelyettes tagból áll.”

20. § A Ktv. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása 3 évre, a közjegyzőhelyettes tagoké 1 évre szól.”

21. § (1) A Ktv. 49. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:)

„a) engedélyezi és nyilvántartja a közjegyző távollétét, részére helyettest rendel,”

(2) A Ktv. 49. §-a a következő h)–j) ponttal egészül ki:

(A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:)

„h) megválasztja a vizsgálóbiztosokat,

i) meghatározza a közjegyzők helyettesítésének rendjét, illetve a közjegyző akadályoztatása esetén kijelöli a tartós helyettest,

j) kirendeli a közjegyzőhelyettest.”

22. § A Ktv. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább az elnökségi tagok fele jelen van.”

23. § A Ktv. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az országos kamara köztestület, amely mint legfőbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit.”

24. § (1) A Ktv. 54. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)

„e) központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását és a zálogjogi nyilvántartást,”

(2) A Ktv. 54. §-a a következő j)k) ponttal egészül ki:

(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)

„j) működteti a közjegyzői levéltárat,

k) nyilvántartást vezet a jogerős fegyelmi határozatokról.”

(3) A Ktv. 54. §-a a következő l)–m) ponttal egészül ki:

(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)

„l) pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzésére vonatkozó szabályok megsértése miatt keletkezett és a közjegyző vagyonából nem fedezhető károk legalább részbeni megtérítésének fedezésére alapot képez vagy felelősségbiztosítást köt, * 

m) e törvényben vagy más jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok ellátásához közjegyzői hozzájárulás fizetésére kötelezi a közjegyzőt.”

25. § (1) A Ktv. 55. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:)

„a) a közjegyzők, közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek magatartási szabályairól,”

(2) A Ktv. 55. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:)

„j) a közjegyzőkkel, közjegyzőhelyettesekkel és közjegyzőjelöltekkel szemben támasztott követelményrendszerről, továbbképzésükről.”

26. § A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országos elnökség intézi azokat az ügyeket, amelyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet, valamint elbírálja a területi elnökség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.”

27. § A Ktv. 63. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos elnök)

a) képviseli az országos kamarát, annak választmányát és elnökségét,”

28. § A Ktv. 66. §-a a következő (4)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az igazságügyminiszter által indított perben fél lehet az az önkormányzati szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.

(5) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,

a) az iránymutatást, szervezeti és működési szabályzatot, illetőleg az önkormányzati szerv határozatát megsemmisítheti,

b) a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelheti a jogszabálysértően működő önkormányzati szerv választására jogosult önkormányzati szerv, illetve a kamarai tagok összehívását,

c) a jogszabálysértő önkormányzati szerv működését felfüggesztheti, és ellenőrzésére – a kamarai tagok közül – felügyelőbiztost rendelhet ki, feltéve, hogy a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.

(6) A felügyelőbiztos köteles haladéktalanul összehívni a területi kamara ülését, illetőleg az önkormányzati szerv ülését a törvényes működés helyreállítása céljából. Ha a területi kamara, illetve az önkormányzati szerv a működés törvényességét helyreállította, a felfüggesztést meg kell szüntetni.

(7) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet.

(8) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint az igazságügyminisztert.

(9) A felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg, és azt az érintett kamara viseli.”

29. § A Ktv. 67. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az elnöki, az elnökhelyettesi és a pénztárosi tisztség ellátója részére tiszteletdíj állapítható meg.”

30. § A Ktv. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet.”

31. § A Ktv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyző, az a közjegyzőhelyettes vagy az a közjegyzőjelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy),

a) aki e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy elmulasztja, illetve

b) akinek vétkes magatartása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásába ütközik – annak súlyára való tekintettel –, vagy egyébként alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására.”

32. § A Ktv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § Ha az eljárás alá vont személy vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem jár, vagy csekély mértékben jár következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a felmerült költségek viselésére kötelezhető.”

33. § A Ktv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) a kamarai tisztségtől való megfosztás,

d) pénzbírság,

e) határozott időre szóló hivatalból való felfüggesztés,

f) hivatalvesztés.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) a kamarai tisztségtől való megfosztás,

d) pénzbírság,

e) törlés a kamarai névjegyzékből.”

34. § A Ktv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) A pénzbírság és a kamarai tisztségtől való megfosztás más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható. A pénzbírság összege közjegyzővel szemben kétmillió forintig, közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel szemben ötszázezer forintig terjedhet.

(2) Pénzbírság kiszabásánál figyelembe kell venni az eljárás alá vont személy jövedelmi viszonyait. A pénzbírság azt a területi kamarát illeti meg, amelyhez az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás megindításakor tartozott.

(3) A hivatalból való felfüggesztés 6 hónaptól 2 évig terjedhet. A fegyelmi bíróság a felfüggesztés tartamára az eljárás alá vont személyt a területi, illetve az országos kamara által szervezett továbbképzésre kötelezheti.

(4) A felfüggesztés büntetéssel sújtott közjegyző a felfüggesztés tartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, munkaviszonyt, szolgálati viszonyt, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt azonban létesíthet, illetve vállalkozást tarthat fenn.”

35. § A Ktv. 74. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) A fegyelmi bíróságot a fegyelmi büntetés nemére és mértékére tett indítvány nem köti. A fegyelmi bíróság szabadon felhasználhatja és értékelheti a rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítást hivatalból is elrendelhet.”

36. § A Ktv. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fegyelmi ügyben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság jár el, amelyik területi kamarának az eljárás alá vont személy a tagja.”

37. § A Ktv. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A területi elnökség a kamara tagjai közül 3 évre a megyei fegyelmi bírósághoz két közjegyzőt választ vizsgálóbiztosnak.

(3) Fegyelmi bírónak és vizsgálóbiztosnak azt a közjegyzőt lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves közjegyzői gyakorlata van, és vele szemben nincs kizáró ok.”

38. § A Ktv. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok működésük megkezdése előtt a megyei bíróság elnöke előtt esküt tesznek kötelességük lelkiismeretes és pártatlan teljesítésére.”

39. § A Ktv. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el

a) a közjegyző, ha ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig, ha pedig az említett eljárás során a közjegyzőt elmarasztalják, fegyelmi bírói vagy vizsgálóbiztosi tisztsége megszűnik,

b) az a közjegyző, akire nézve a 4. §-ban vagy a 43. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn,

c) az a közjegyző, akinek tanúkénti meghallgatása szükségessé válhat,

d) az eljárás alá vont személy képviselője,

e) a vizsgálóbiztos fegyelmi bíróként,

f) a fegyelmi bíró vizsgálóbiztosként.”

40. § A Ktv. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § (1) A fegyelmi ügyben az igazságszolgáltatási érdeket az Igazságügyi Minisztérium, a szolgálati érdeket a vizsgálóbiztos képviseli.

(2) Ha az Igazságügyi Minisztérium és a vizsgálóbiztos nyilatkozatai, indítványai egymástól eltérnek, a bíróság azokat az ügy egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

(3) A fegyelmi tanács a határozathozatal előtt az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét és a vizsgálóbiztost meghallgatja, részükre az iratokat kézbesíti.”

41. § (1) A Ktv. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi feljelentést az eljárás alá vont személlyel a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul közli, és kijelöli az ügyben eljáró vizsgálóbiztost.”

(2) A Ktv. 86. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Fegyelmi eljárást kimondó határozatában a fegyelmi tanács fegyelmi vizsgálatot rendel el.

(4) Egyszerű ügyben a tanács elnöke – a fegyelmi vizsgálat elrendelését mellőzve – azonnal tárgyalást tűz ki vagy fegyelmi intézkedést hoz (103. §).” * 

42. § A Ktv. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„88. § A fegyelmi vizsgálatot az ügyben kijelölt vizsgálóbiztos folytatja le.”

43. § A Ktv. 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tárgyalásra a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a képviselőjét meg kell idézni, az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét és a vizsgálóbiztost a tárgyalás időpontjáról értesíteni kell.”

44. § A Ktv. 94. §-ának (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bizonyítási eljárás során a fegyelmi tanács az erre vonatkozó indítványra vagy hivatalból tanút és szakértőt hallgathat meg, okiratokat és a vizsgálat során felvett jegyzőkönyveket ismertethet, továbbá egyéb bizonyítási eszközöket használhat fel, kényszerintézkedést azonban nem alkalmazhat.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselője a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést intézhet.

(4) A bizonyítási eljárás befejezése után sorrendben a vizsgálóbiztos, az Igazságügyi Minisztérium képviselője, majd a fegyelmi eljárás alá vont személy és a képviselője kap szót; legvégül a fegyelmi eljárás alá vont személy nyilatkozhat.”

45. § A Ktv. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi határozatot és indokait a tárgyalás befejezése után ki kell hirdetni, és 15 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselője és a vizsgálóbiztos részére kézbesíteni kell.”

46. § A Ktv. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megyei bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselője és a vizsgálóbiztos fellebbezést terjeszthet elő a Legfelsőbb Bíróságon működő közjegyzői fegyelmi bírósághoz (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács).”

47. § A Ktv. 103. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi intézkedés hatályát veszti, és az első fokú fegyelmi tanács elnöke a tárgyalást kitűzi, vagy szükség esetén fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendeli el.”

48. § A Ktv. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács ideiglenes intézkedésként az eljárás alá vont személyt szolgálatából felfüggeszti, ha

a) a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személyt letartóztatták,

b) az eljárás alá vont személy ellen a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezés iránt eljárás indult,

c) a fegyelmi vagy a büntetőeljárás során a felfüggesztés más fontos okból indokolt.

(2) A felfüggesztés elrendelésére a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselője indítványt tehet.

(3) Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselője a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet; a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(4) A felfüggesztés alatt az eljárás alá vont személyre a munkaviszony, szolgálati viszony, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszony létesítésének és vállalkozás fenntartásának tilalma nem vonatkozik.”

49. § A Ktv. 105. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az eljárást befejező jogerős határozatot kézbesíteni kell a területi elnökség, a megyei bíróság elnöke, a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselője részére.”

50. § A Ktv. 107. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, köteles az eljárási költséget egészben vagy részben megtéríteni.”

51. § A Ktv. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi bíróság a jogerős határozatát megküldi a területi elnökségnek, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának. Az országos kamara a fegyelmi bíróság határozatairól nyilvántartást vezet.”

52. § A Ktv. 109. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fegyelmi büntetés törléséről a közjegyző székhelye, közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetében pedig a munkáltató közjegyző székhelye szerint illetékes területi elnökség kérelmére az első fokon eljárt fegyelmi bíróság dönt, és erről a területi elnökséget, valamint az országos kamarát értesíti.”

53. § A Ktv. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„110. § (1) A területi elnökség javaslatára az igazságügyminiszter a 17. § (3) bekezdésének d)–e) pontjában említett körülmények fennállása esetén felszólítja a közjegyzőt, hogy meghatározott idő alatt mondjon le közjegyzői szolgálatáról.

(2) Ha a közjegyző a felszólításnak nem tesz eleget, az igazságügyminiszter értesíti az első fokú fegyelmi bíróságot. Az első fokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával határoz a közjegyző alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a közjegyzői szolgálatának megszűnését állapítja meg.

(3) Az alkalmatlanságról és az érdemtelenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.

(4) A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt esetén az igazságügyminiszternek az (1)–(2) bekezdésben írt jogköre az illetékes területi kamara elnökét illeti meg.”

54. § A Ktv. 114. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az igazságügyminiszter a közjegyzőhelyettest foglalkoztató közjegyző kérelmére a közjegyzőhelyettes részére nyelvi jogosítványt adhat, ha a közjegyzőhelyettes a nyelvismeretét megfelelően igazolta, és a kérelmet előterjesztő közjegyző az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik.

(4) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a nyelvi jogosítvány iránti kérelmet a véleményével együtt terjeszti fel az igazságügyminiszterhez.”

55. § A Ktv. 136. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) A tanúsítvány kiállítása esetén a törvénynek a közjegyzői okiratokra vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közjegyző felelőssége a tanúsítvány, mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért áll fenn.” * 

56. § A Ktv. 138. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven a közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.”

57. § A Ktv. 166. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

„KÖZJEGYZŐI LEVÉLTÁR

166. § (1) A közjegyzői levéltárban kell elhelyezni az 1992. január 1-jén, illetve ezt követően hivatalba lépett közjegyző okiratait, nyilvántartásait és hivatali bélyegzőjét, ha a közjegyző szolgálata megszűnt vagy áthelyezték.

(2) A közjegyzői levéltár a Magyar Országos Közjegyzői Kamara mellett működik.

(3) A közjegyzői levéltár fenntartásának költsége a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát terheli.”

58. § A Ktv. 167. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„167. § (1) A közjegyzői levéltárban egy vagy több közjegyzői levéltárost és ügykezelői feladatokat ellátó más személyeket kell alkalmazni.

(2) A közjegyzői levéltárost az igazságügyminiszter nevezi ki. A közjegyzői levéltáros és a levéltárban foglalkoztatott, ügykezelői feladatokat ellátó személy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara alkalmazásában áll.

(3) A közjegyzői levéltárosi állás betöltésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke ír ki pályázatot, és tesz javaslatot.

(4) Közjegyzői levéltárossá lehetőleg közjegyzői gyakorlattal rendelkező jogászt kell kinevezni. A közjegyzői levéltáros a kinevezésének napjától közjegyzőként nem működhet.”

59. § A Ktv. 168. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„168. § (1) A közjegyzői levéltárak által kezelt okiratokról a közjegyzői levéltáros adhat ki hiteles kiadmányt, hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át őrizetben levő okiratot, és engedélyezheti az iratokba való betekintést.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt okiratokat a közjegyzői levéltáros írja alá, és látja el a közjegyzői levéltár bélyegzőlenyomatával.

(3) A közjegyzői levéltár által kiadott okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzői díjszabás szerint kell felszámítani, a díjak a közjegyzői kamarát illetik.”

60. § A Ktv. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„169. § (1) Az 1992. január 1-je előtt keletkezett közjegyzői iratok, okiratok, nyilvántartások és hivatali bélyegzők elhelyezésére és kezelésére a bírósági ügyek nyilvántartására és kezelésére vonatkozó szabályok szerint a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok irattárai kötelesek.

(2) A bírósági irattárban őrzött közjegyzői okiratról a bíróság elnöke által kijelölt bíró vagy bírósági titkár adhat ki hiteles kiadmányt, hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át őrizetben lévő okiratot, és engedélyezheti az iratokba való betekintést.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt okiratokat a bíróság elnöke által kijelölt bíró vagy bírósági titkár írja alá, és látja el a bíróság bélyegzőlenyomatával.

(4) A (2) bekezdés szerinti okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzői díjszabás szerint kell felszámítani, és a Fővárosi, megyei bíróság előirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni.”

61. § A Ktv. 170. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közjegyzőnél bizalmi őrzésben vagy letétként lévő okiratot, pénzt, értéktárgyat, értékpapírt, továbbá az ezekhez tartozó iratokat és nyilvántartásokat a területi elnökség a közjegyző utódjának, ha ilyen nincs, a területi elnökség által kijelölt közjegyzőnek adja át. Az őrzési megbízást ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő közjegyzőnek adták volna.”

62. § A Ktv. a következő 172/A. §-sal egészül ki:

„172/A. § Ha a közjegyzőnek a nemperes eljárás során hozott határozata több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a határozat rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából bármely hatóságnak, intézménynek (pl. földhivatal, pénzintézet), illetve egyéb érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a határozatnak lehetőleg csak az adott személyre, illetve vagyontárgyra vonatkozó azon rendelkezését küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges.”

63. § A Ktv. a következő 172/B. §-sal egészül ki:

„172/B. § (1) Ha a közjegyző nemperes eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, az eljáró közjegyzőt a székhelye szerint illetékes területi kamara elnöke jelöli ki, feltéve, hogy az eljárás lefolytatására a területi kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül másik közjegyző kijelölhető.

(2) Ha a területi kamarához tartozó valamennyi közjegyző kizárt, az eljáró közjegyzőt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke jelöli ki.

(3) Amennyiben a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, illetőleg kizárásához nem járult hozzá, a kizárásról a Pp. megfelelő szabályainak alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság nemperes eljárásban határoz. A bíróság végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Amennyiben a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló határozatot az eljáró közjegyző kijelölése végett megküldi az illetékes területi kamara elnökének.”

64. § A Ktv. a következő 174/A. §-sal egészül ki:

„174/A. § (1) A közjegyző által lefolytatott nemperes eljárásban az adatok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak.

(2) A közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha a jogszabályban előírt adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget.”

65. § A Ktv. 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„175. § (1) Ha a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, más hatóság vagy közigazgatási szerv eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. A közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg.

(2) A közjegyző az (1) bekezdésben rögzítetten túlmenően jogi képviseletet nem láthat el.”

66. § (1) Ez a törvény – a (4) bekezdésben írt kivétellel – a kihirdetését követő 3. hónap 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a „megyei bíróság elnöke” szövegrész helyébe a „területi kamara elnöke” szövegrész lép a Ktv. következő rendelkezéseiben:

a 33. §,

a 36. § (1)–(2) bekezdése;

b) a „közjegyzők” szövegrész helyébe az „eljárás alá vont személyek” szövegrész lép a Ktv. következő rendelkezéseiben:

a 76. § (1) bekezdése,

a 80. § (1) bekezdése,

c) a „közjegyző” szövegrész helyébe a „személy” szövegrész lép a Ktv. következő rendelkezéseiben:

a 82. § (1) bekezdése,

a 89. § (2) bekezdése,

a 90. § (2) bekezdése,

a 92. § (2)–(3) bekezdése,

a 101. § (3) bekezdése,

a 102. § (4) bekezdése,

a 103. § (1) bekezdése,

d) a „közjegyzőt” szövegrész helyébe a „személyt” szövegrész lép a Ktv. következő rendelkezéseiben:

a 89. § (1) bekezdése,

a 94. § (1) bekezdése,

a 97. § (1) bekezdése,

e) a Ktv. 17. §-ának (2) bekezdésében az „e) pontjában” szövegrész helyébe az „f) pontjában” szövegrész, 22. §-ának e) pontjában a „[72. § d) pont]” szövegrész helyébe a „[72. § (1) bekezdés f) pont]” szövegrész, 84. §-ának (1) bekezdésében a „közjegyzőnek” szövegrész helyébe a „személynek” szövegrész, 97. §-ának (2) bekezdésében, valamint 106. §-ának (1)–(2) bekezdésében a „a közjegyző” szövegrész helyébe az „az eljárás alá vont személy” szövegrész, 183. §-ának b) pontjában a „betöltésének részletes szabályait” szövegrész helyébe a „számát és székhelyét a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményének ismeretében, továbbá a közjegyzői állások betöltésének részletes feltételeit” szövegrész lép. * 

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ktv. 16. §-ának (4) bekezdése, 49. §-ának f) pontjában a „a közjegyzőjelöltekkel és” szövegrész, 69. §-ának (1) bekezdése, valamint 183. §-ában a „és a 16. § (4) bekezdésében” szövegrész.

(4) A törvény 7. §-a (2) bekezdésének a 70. életév betöltésével kapcsolatos rendelkezése, a törvény 3. §-a, 24. §-ának (3) bekezdése és 57–60. §-ai 2000. január 1-jén lépnek hatályba. Ezzel egyidejűleg a Ktv. 170. §-ának (1) bekezdésében a „közjegyzői irattárba” szövegrész helyébe a „ közjegyzői levéltárba” szövegrész, 170. §-ának (2) bekezdésében a „közjegyzői irattárnak” szövegrész helyébe a „közjegyzői levéltárnak” szövegrész, 171. §-ának (2) bekezdésében az „irattáros” szövegrész helyébe a „levéltáros” szövegrész lép. 2000. január 1-jét követően a Fővárosi, megyei bíróság elnöke gondoskodik a közjegyzői levéltárba kerülő okiratoknak, nyilvántartásoknak és bélyegzőknek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére történő átadásáról.

(5) A törvénynek a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait a törvény hatálybalépése után elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. A törvény egyéb rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(6) Az a közjegyző, aki a jogi szakvizsga letétele alól bármely jogszabály alapján korábban felmentést kapott, e törvény hatálybalépésétől számított 9 hónapon belül köteles a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendeletben írt jogi szakvizsgát letenni. A jogi szakvizsga sikeres letételének elmulasztása esetén az igazságügyminiszter a közjegyző szolgálatának megszűnését állapítja meg a Ktv. 23. §-ának (3) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával.

67. § (1) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg e törvény végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

(2) E törvény céljával és a Ktv. 16. §-ában foglaltakkal összhangban az igazságügyminiszter a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményének beszerzését követően, a közjegyzői szolgáltatások zavartalan és megfelelő színvonalú biztosítása érdekében évente köteles felülvizsgálni a közjegyzői állások számát és székhelyét.