1. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkb.) 6. §-a új (2), (4), (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(5) bekezdések jelölése (3), (5), (7)-(8) bekezdésre változik:
„(2) Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok több településre terjednek ki, és valamelyik településen a földkijelölés vitás, azokon a településeken, ahol a földrészletek kijelölését nem vitatják, a földkiadást - a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-tulajdon tekintetében a településen e célra kijelölt föld nyolcvan százalékáig terjedően - el lehet végezni a jogosultsági sorrend betartásával, elsősorban a jelen törvény 5. § (1) bekezdésben előírt határidőben földkiadás iránti kérelmet benyújtott kérelmezők részére. A kiadásra kerülő földrészletek körét a megyei földhivatal által szolgáltatott adatok alapján az illetékes megyei FM hivatal határozza meg.”
„(4) Ha a részarány kiadásánál AK hiány mutatkozik, a földalapba be nem vont, illetve a kárpótlásból visszamaradt, önkormányzati tulajdonba nem került termőföldet - a védett vagy védelemre tervezett természeti területek kivételével - a részarány kiadására fel kell használni.”
„(6) A részarány-tulajdonos jogutódja a földkiadási eljárásban az eredeti jogcím szerint vesz részt.”
2. § Az Fkb. 7/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a részarány-földtulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke és a szövetkezetnél a földkiadásra még fel nem használt és a részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek nem fedezik az igényeket, azok a részarány-tulajdonosok, akik kérelmüket határidőben nem nyújtották be, vagy igényüket rajtuk kívül álló okból nem elégítették ki, az államtól kártalanításra jogosultak 3000 Ft/AK értékben.
(4) A földhivatal az adott szövetkezetet érintő valamennyi földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről az utolsó határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül értesíti az illetékes FM hivatalt. Az FM hivatal az értesítés alapján határozattal dönt a (3) bekezdés szerinti kártalanításról.
(5) A határozatot meg kell küldeni a kártalanításra jogosultnak és az FVM Költségvetési Irodának, valamint az illetékes körzeti földhivatalnak. A határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A bíróság az FM hivatal határozatát megváltoztathatja.”
3. § Az Fkb. 9/B. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A földkiadás során az FM hivatal az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályai szerint jár el.
(5) A határidőben földkiadási kérelmet be nem nyújtott részarány-tulajdonos többféle jogcímen járó és különböző földalapokba tartozó részarány-földtulajdonait az FM hivatal a földkiadási eljárás során összeszámítja. Több részarány-tulajdonos írásbeli kérelme alapján a földet lehetőség szerint az általuk kért módon kell kiadni.
(6) Az FM hivatal a sorsolás napját követően 15 napig cserelehetőséget biztosít az érintett részarány-tulajdonosok kérésére a határozathozatal előtt. Az FM hivatal a földkiadó határozatokat a részarány-tulajdonosok közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodásában foglaltaknak megfelelően köteles kiadni.
(7) Ha a földkiadáskor a tényleges művelési ág nem azonos az ingatlan-nyilvántartás szerintivel, és az eltérés már a földalap-kijelölés időpontjában is fennállt, a földkiadás alapját a tényleges művelési ág szerinti AK érték képezi.”
4. § (1) Az Fkb. 10. §-ának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tényleges értéknövekedést eredményező költségeket az FM hivatal szakhatóság bevonásával állapítja meg. A föld tulajdonba adásáról, továbbá az értékkülönbözet megfizetésére történő kötelezésről külön határozatot kell hozni.”
(2) Az Fkb. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezés ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság az FM hivatal határozatát mind a jogalap, mind az összegszerűség vonatkozásában megváltoztathatja.”
(3) Az Fkb. 11. §-ának (5) bekezdéséből a „10. § szerinti költségek és a” szövegrész hatályát veszti.
5. § Az Fkb. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt határozatnak a részarány-tulajdonos által megadott, vagy az ingatlan-nyilvántartás szerinti címre történő kézbesítése eredménytelen, valamint, ha a kézbesítés a személyi vagy lakcímadatok nem pótolható hiányosságai miatt nem lehetséges, a határozat közszemlére tétel útján is közölhető. A határozatot a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, valamint a részarány-tulajdonos utolsó ismert belföldi lakhelye szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalában kell harminc napra közszemlére tenni.”
6. § Az Fkb. 12. §-a a következő új (5), illetve (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szövetkezet használatában lévő, vagyonnevesítéssel nem érintett, kivett területeket (felhagyott külszíni bányák, tavak, vízállások, mocsarak, holtágak stb.) és a halastavakat a részarány-tulajdonú földek kiadására fel kell használni, azonban a jogosult az ingatlan elfogadására nem kötelezhető. Az ingatlanok tényleges művelési ágát meg kell állapítani, a földminősítést el kell végezni, ha pedig ez nem lehetséges, a területet a település legalacsonyabb AK értékű szántó, a halastavat a legmagasabb AK értékű szántó AK értékével kell figyelembe venni. A halastóban lévő halállomány értéke, valamint a halastó létesítéséhez szükséges építmények értéke AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésnek minősül. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerint kell a nyilvántartásba felvenni.
(6) Amennyiben további AK hiány kielégítéséhez már nem szükséges, az (5) bekezdésben megjelölt ingatlanokat az Ámt. 25/A. §-ában foglaltak figyelembevételével árverésen kell értékesíteni.”
7. § Az Fkb. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A részarány-tulajdonú földek kiadásának lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai - ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában - az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába vagy - a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján - a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanok kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok alapján adja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és az illetékes nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletek önkormányzati tulajdonba kerüléséről a körzeti földhivatal a kiadás lezárását követő 30 napon belül határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fővárosban a főpolgármestert. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a kézbesítéstől számított 60 napon belül fellebbezhet.
(4) Fellebbezés hiányában a földhivatal az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.”
8. § Az Fkb. a következő 12/B. §-sal egészül ki:
„12/B. § (1) Ha a földkiadó bizottság a részarány-tulajdonost jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel vagy bizonyíthatóan más módon birtokba helyezte, de erről az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okiratot nem adott ki - feltéve, hogy a birtokolt terület AK értéke a tulajdonos jogos igényét nem haladja meg, és a birtokba helyezés más részarány-tulajdonos kérelmének teljesítését nem sérti -, az okiratot az FM hivatal határozattal pótolja.
(2) Ha a kiadott földrészlet területnagysága és AK értéke a határozat szerinti állapottól legfeljebb 5%-kal, illetve 1 AK-val tér el - ide nem értve az utak kialakításához szükséges területcsökkentést -, a tényleges és a határozat szerinti állapotot azonosnak kell tekinteni.
(3) Ha a részarány-tulajdonos földtulajdonának önálló földrészletté alakítását kérte, de az FM hivatal felszólítása ellenére, annak kézhezvételétől számított 90 napon belül nem nyújtja be a földhivatali záradékkal ellátott földmérési munkarészt, földtulajdonát osztatlan közös tulajdonként kell kiadni. A határidőt az FM hivatal az ügyfél kérésére indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.”
9. § Az Fkb. a következő 12/C. §-sal egészül ki:
„12/C. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott azon földrészlet vonatkozásában, amelynek részarány-földalapba történő kijelöltsége megszűnt, az FM hivatal megállapítja azoknak a személyeknek a körét és - a ki nem elégített AK-igénynek megfelelő - jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor a kártalanításra jogosultak. A jogosultak nevét és jogosultságuk mértékét az FM hivatal közli az illetékes körzeti földhivatallal és az illetékes nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság) is.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védett és védelemre tervezett, és emiatt magántulajdonba nem adható földrészletre vonatkozó tulajdonosi jogosítványokat - az elidegenítés kivételével - az igazgatóság a földrészlet állami tulajdonba kerüléséig gyakorolja.
(3) A földrészletek hasznosítása során befolyt ellenértéket az igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott jogosultak között, igényjogosultságuk arányában osztja fel. Az (1) és (5) bekezdés szerinti kisajátítási kártalanítás összegének kifizetéséig az igazgatóság a tulajdonosi jogok gyakorlása fejében évenként előre a korlátozással arányban álló kártalanítást fizet az arra jogosultaknak.
(4) A földrészlet tulajdoni lapján - annak állami tulajdonba kerüléséig - a tulajdonos helyén tulajdonosi jogokat gyakorló személyként az igazgatóságot kell bejegyezni.
(5) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kijelöléssel nem érintett azon védett vagy védelemre tervezett természeti területek tekintetében, amelyeket - természetvédelmi oltalom hiányában - a szövetkezetnek az Ámt. 25. §-a alapján a vagyonnevesítés szabályai szerint ki kellene adnia, a kisajátítási eljárást a szövetkezettel szemben kell lefolytatni. A kisajátítási kártalanítás összegét a szövetkezet haladéktalanul köteles a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai között a vagyonnevesítés szabályai szerint felosztani.”
10. § Az Fkb. a következő 12/D. §-sal egészül ki:
„12/D. § (1) A földkiadás lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak - ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik - az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába, vagy a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott utak kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján adja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott utak közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és az illetékes nemzeti park igazgatósága kezelésébe kerülnek.
(3) Az utak önkormányzati tulajdonba kerüléséről az illetékes körzeti földhivatal határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fővárosban a főpolgármestert. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a kézbesítéstől számított 60 napon belül fellebbezhet.
(4) Fellebbezés hiányában a földhivatal az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.
(5) Ha az út a kárpótlási földalapot is érinti, az (1)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.
(6) A szövetkezet vagyonnevesítésében szereplő út esetében a 12/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.”
11. § Az Fkb. 12/D. §-át követően a következő alcímmel és a 12/E-12/K. §-okkal egészül ki:
„A közös tulajdon megszüntetésének külön szabályai
12/E. § (1) A részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerződéssel nem szüntetik meg, s az - a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva - nem várható.
(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az erdőkre, kivéve az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottakat.
12/F. § (1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnál kezdeményezheti.
(2) A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül a körzeti földhivatal díjtérítés ellenében a tulajdoni lap másolatot és a földmérési alaptérkép hiteles másolatát megküldi a kezdeményezőnek.
(3) A kezdeményező a rendelkezésre álló adatok alapján gondoskodik a természetbeni megosztásra irányuló tervezet elkészítéséről. A tervezetnek tartalmaznia kell a földrészletek megközelítéséhez szükséges utakat is. Az utak kialakítása mentes a földvédelmi járulék megfizetése alól.
(4) A megosztási tervezetet úgy kell elkészíteni, hogy a kialakítandó új földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó új földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.
(5) A megosztási tervezetnek - a megosztás módjának meghatározásán kívül - tartalmaznia kell a megosztandó földrészleten fennálló jogok és terhek sorsának rendezését, valamint az érintett szakhatóságok hozzájárulását, továbbá az előkészítéssel kapcsolatban felmerült költségeket és azoknak a tulajdonosok közötti felosztását. A felosztás alapja - eltérő megállapodás hiányában - az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadának aránya.
12/G. § (1) A megosztási tervezet elkészülése után a kezdeményező összehívja a tulajdonosok közgyűlését.
(2) A tulajdonosok közgyűléséről - annak időpontját legalább 30 nappal megelőzően - valamennyi tulajdonost írásban, a megosztási tervezet másolatának egyidejű megküldésével kell értesíteni, ezenkívül az értesítést, valamint a megosztási tervet az érintett településen hirdetményi úton és a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni.
(3) A tulajdonosok közgyűlésén a tulajdonostársak személyesen vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező képviselőjük útján vehetnek részt.
12/H. § (1) A tulajdonosok közgyűlésén a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A közgyűlést a kezdeményező hívja össze, és a jelenlévők által megválasztott személy vezeti. A közgyűlésről készített jegyzőkönyvet az elnök, az általa felkért jegyzőkönyvvezető és a kezdeményező írja alá.
(2) A tulajdonosok közgyűlése határozatképes, ha azon az ingatlan összesen kétharmad tulajdoni hányadával rendelkező tulajdonostárs jelen van. A közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza.
(3) Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő három napnál későbbi, de legfeljebb 15 napon belüli időpontra, az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni.
(4) A megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül és tulajdoni hányadukra tekintet nélkül határozatképes. Ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában kell feltüntetni. A megismételt közgyűlésen a megjelent tulajdonosok csak a saját tulajdoni hányaduk önálló ingatlanná alakításáról hozhatnak döntést oly módon, hogy a kiméretéssel nem érintett részarány-tulajdonok - beleértve a törvény 12/F. § (4) bekezdése szerinti 3000, illetve 1500 m2-nél kisebb földrészleteket - egy tagban maradjanak.
(5) A közgyűlés határozatát valamennyi tulajdonostársnak meg kell küldeni. A közgyűlés határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül bármelyik tulajdonostárs kérelemmel fordulhat a helyi bírósághoz. A kérelmező a kérelem egy példányát a bírósághoz történő benyújtással egyidőben köteles megküldeni a kezdeményezőnek.
(6) Ha a közgyűlés nem hozott határozatot a tulajdonközösség megszüntetéséről, bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a tulajdonközösségnek a megosztási terv szerinti megszüntetését.
12/I. § (1) A tulajdonosok közgyűlésének feladata a megosztási terv megtárgyalása, az attól eltérő javaslatok vagy a tulajdonostársak közötti megállapodások rögzítése és a megosztási terv véglegesítése.
(2) A közgyűlésen a tulajdonostársak egymás között a megosztási tervtől eltérően megállapodhatnak egymás tulajdoni hányadának megváltásában, vagy több tervezett földrészlet helyett egy, közös tulajdonba kerülő földrészlet kialakításában, valamint a megosztás költségeinek viselésében. A megosztási tervtől eltérő megállapodást a közgyűlés határozatába bele kell foglalni.
(3) A közgyűlési határozatnak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon tartalmaznia kell a földrészletek és a tulajdonosok megjelölését, tulajdoni hányadukat, valamint az eredeti földrészletre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogoknak, tényeknek és azok jogosultjainak az új földrészletekre vonatkozó meghatározását. A közgyűlés határozatában rendelkezni kell a felmerült költségek viseléséről. Amennyiben a közgyűlés nem változatlan formában fogadja el a megosztási tervezetet, a végleges megosztási vázrajz közgyűlési jegyzőkönyv alapján történő elkészítéséről a kezdeményező gondoskodik. Ebben az esetben a végleges megosztási vázrajzot a kezdeményezőnek és a közgyűlés által megválasztott két másik személynek is alá kell írnia.
(4) Ha a tulajdonostársak többsége között a tulajdoni hányadoknak megfelelő használat kialakult, és azt a többi tulajdonostárs nem kifogásolja, ezt a közgyűlési határozatban rögzíteni kell.
(5) A közgyűlés meg nem támadott határozatát a 12/H. § (5) bekezdésében írt határidő lejártát követő 15 napon belül a kezdeményező köteles megküldeni a körzeti földhivatalnak, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés céljából. A közgyűlési jegyzőkönyv és az annak alapján elkészített megosztási vázrajz együttesen képezik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratot. A földhivatal a közgyűlési határozat és az annak megfelelően elkészített vázrajz alapján átvezeti a változásokat az ingatlan-nyilvántartásban. A bejegyzés illetékmentes.
12/J. § (1) A közgyűlési határozat elmaradása miatt, illetve a határozat ellen előterjesztett kérelemhez mellékelni kell a megosztási tervezetet és a közgyűlés jegyzőkönyvét.
(2) A bíróság a tulajdonközösség megszüntetése felől - szükség esetén az érdekeltek, valamint szakértők meghallgatásával - peren kívüli eljárásban határoz.
(3) A bíróság határozatának tartalmaznia kell a 12/I. § (3) bekezdésében foglaltakat. A bíróság, amennyiben változatlan formában nem fogadja el a megosztási javaslatot, határozatában feljogosítja a kezdeményezőt vagy más személyt, hogy a végleges megosztási vázrajz elkészítéséről a bíróság határozatának megfelelően gondoskodjon. Ebben az esetben a bírósági határozat és a megosztási vázrajz együttesen képezik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratot.
(4) A bíróság határozatát a tulajdonosokon és az új földrészleteket terhelő jogok jogosultjain kívül közölni kell a körzeti földhivatallal is. Amennyiben a bíróság a megosztási javaslatot változatlan formában jóváhagyja, a körzeti földhivatal a változást az ingatlan-nyilvántartáson további kérelem nélkül átvezeti.
12/K. § A közös tulajdonnak az e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
12. § Az Fkb. 13. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a földkiadás, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából az FM hivatal nyilvános sorsolást tart, ezt a sorsolást megelőzően legalább 30 nappal a Magyar Közlönyben közzéteszi. A hirdetménynek tartalmaznia kell a sorsolás helyét, időpontját, a sorsolásra kerülő táblák helyrajzi számát, területét, AK értékét, a terület hasznosítására vonatkozó korlátozásokat (védett természeti terület stb.) és az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelőjét. A hirdetményben meg kell jelölni a sorsoláson részvételre jogosultak körét. A sorsolást a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenő jogosult később a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot sem érvényesíthet, ebből az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg.”
13. § Az Fkb. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szövetkezet a földhasználati jogával terhelt földeket a földalap elkülönítési tervezetet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedése után egy évnél hosszabb időre haszonbérbe nem adhatja.”
14. § (1) E törvény - a 7. és a 10. § kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A törvény 7. és 10. §-a 2000. január 1. napján lép hatályba.
(3) Az Fkb. 7/A. § (4) bekezdésében szereplő 60 napos határidő a törvény hatálybalépését követő hónap első napján kezdődik azokban az esetekben, amikor az adott szövetkezetet érintő valamennyi, földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzés a törvény hatálybalépése előtt megtörtént.
(4) Az Fkb. 12/A. § (1)-(2) bekezdése és a 12/D. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat vagy a Magyar Állam tulajdonába kerülő ingatlanok esetében az azt létesítő szövetkezet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (7)-(8) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával a társasági adóból adókedvezményt érvényesíthet.
(5) Az Fkb. 12/A. § (1) bekezdése és a 12/D. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatok tulajdonába kerülő ingatlanok kezelésével kapcsolatban az önkormányzatoknál felmerülő költségek fedezésére 2000. január 1-jétől kezdődően az állami költségvetésben normatív támogatásként fedezetet kell biztosítani.
(6) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdésben írt esetben a kisajátítási eljárás során a részarány-tulajdonosokat a közgyűlésükön többségi szavazással meghatalmazott személy képviseli.”
b) a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A II. földalap árverésén értékesített földek által határolt helyi közutak e törvény erejénél fogva ingyenesen kerülnek a települési önkormányzat tulajdonába.”
c) e törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, egyidejűleg az Fkb. 13. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat az Fkb. 9/B. §-a (7) bekezdésének figyelembevételével kell alkalmazni.
d) az Ámt. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés második fordulata és a (3) bekezdés szerinti vagyonnevesítésre - ha az még nem történt meg - csak a részarány-tulajdon rendezésénél mutatkozó AK hiány megszüntetése után kerülhet sor.”
e) az Ámt. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) Ha a jogutód nélkül megszűnt, illetve a törvény hatálybalépését követően megszűnő szövetkezet után marad fel nem osztott termőföldvagyon, azt az FM hivatal árverésen értékesíti.
(2) Ha a részarány-tulajdon kielégítését követően 100 AK-nál kisebb értékű földterület marad a szövetkezet használatában, és ennek felosztása során az egy főre jutó hányad a 0,5 AK-t nem éri el, az FM hivatal az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(3) Az árverés lefolytatására a bírósági végrehajtási eljárásról szóló törvény ingatlan árverésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az árverésen az ingatlant nem lehet becsérték alatt eladni.
(4) A vételárat - az árveréssel kapcsolatos költségek levonása után - a szövetkezetben részarány-tulajdonra jogosultak között, tulajdoni hányaduk arányában kell felosztani.”
