1. § A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A MOK feladat- és hatásköre
2. § (1) A MOK
a) az orvosi hivatás gyakorlásával és az orvosi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi az orvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, továbbá az orvosok jogait, és - külön jogszabályokban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;
b) megalkotja Alapszabályát;
c) az orvosi hivatás gyakorlására vonatkozó szakmai magatartási szabályokat, orvosetikai szabályokat, etikai statutumot alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben az orvosokkal szemben etikai eljárást folytat le;
d) működteti az orvosszakmai kollégiumokat;
e) egyetértési jogot gyakorol
ea) és részt vesz az orvosi hivatás gyakorlói és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerződési feltételek kialakításában,
eb) a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett orvosi oklevél által tanúsított szakképzettségnek az elismerése, illetve az oklevél honosítása nélkül, határozott ideig végezhető orvosi tevékenységre irányuló kérelmek ügyében;
f) véleményezési jogot gyakorol
fa) az orvosok szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,
fb) az orvosi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét, az egészségügyi ellátást érintő főbb fejlesztési terveket, irányokat meghatározó állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati - az fa) pont hatálya alá nem tartozó - döntések meghozatalánál,
fc) a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az orvostudományi egyetemek magasabb vezető és vezető beosztású orvosainak orvosi diplomához kötött tevékenység végzésének körében történő vezetői megbízása, illetve a vezetői megbízás visszavonása, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben, munkajogi jogviszony keretében történő foglalkoztatása, illetőleg a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében,
fd) az orvosképzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének, valamint az orvostudományi egyetemek felvételi és a szakorvosképzés szakmánkénti keretszámainak meghatározása tekintetében,
fe) a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél által tanúsított szakképzettség elismerési, vagy az oklevél honosítási feltételeinek, továbbá a szakorvosi oklevél honosítási feltételeinek megállapítása során,
ff) a helyi önkormányzatok alapellátási területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó orvosok és a helyi önkormányzat közötti szerződés általános szerződési feltételeinek kialakításában,
fg) az igazságügyi orvosszakértők névjegyzékébe történő felvétel tekintetében;
g) felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az orvosi diplomához kötött tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;
h) részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek, illetőleg bizottságok munkájában;
i) ajánlásokat ad az egyes orvosi szolgáltatások egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételei alsó határaira;
j) nyilvántartást vezet a tagjairól, és vezeti az orvosok működési nyilvántartását;
k) a szakmai kollégiumok véleménye alapján meghatározza - az 1997. évi CLIV. törvény 115. §-ának (3) bekezdésére és 117. §-a (2) bekezdésének c) pontjára, valamint a 140. §-ára tekintettel - a tagjai körében kötelező továbbképzés szakmai feltételeit, egységes elveit és programjait, rendszeresen ellenőrzi a teljesítést, továbbképzést szervez;
l) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába - szükség szerint - bevonja az érintett egészségügyi érdek-képviseleti szerveket;
m) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja;
n) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az orvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetőleg személyek kötelesek
a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a MOK-nak véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésére;
b) a MOK véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetőleg
c) a MOK véleményének figyelmen kívül hagyása, vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt, illetve szervet, valamint - a jogszabályok és a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a MOK-ot írásban tájékoztatni;
d) az (1) bekezdés fb)-fc) alpontjaiban foglalt, elfogadott döntésekről, határozatokról a MOK-ot tájékoztatni.
(3) A MOK az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt véleményezési jogkörét a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetőleg - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő tűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a MOK a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, illetve nem kéri a határidő meghosszabbítását, a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek vagy személyek a MOK véleményének hiányában is kezdeményezhetik a döntés meghozatalát, illetve a jogszabály kiadását. Nem hosszabbítható meg a MOK véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.
(4) A MOK a működési engedély kiadására irányuló eljárást megelőzően, a működési engedélyt kérelmező számára igazolást ad arról, hogy az egészségügyi szolgáltatást nyújtó vagy abban részt venni szándékozó orvos
a) rendelkezik-e kamarai tagsággal, továbbá nem áll-e a tervezett tevékenységet kizáró vagy korlátozó kamarai etikai büntetés hatálya alatt;
b) szerepel-e az orvosok működési nyilvántartásában;
c) esetében nem áll-e fenn olyan, a MOK által ismert, jogszabályon alapuló kizáró ok, amely az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában való részvételét megakadályozhatja.
(5) Az (1) bekezdés fc) alpontjában megjelölt jogviszonyok keletkezésével összefüggő véleményezési jogkör gyakorlása során a MOK - a vezetői megbízás, illetőleg az alkalmazás szempontjából jelentős bármely körülményre kiterjedő - véleményét a munkáltatói jogkört gyakorló számára adja meg.
(6) Az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt egyetértési jogkör gyakorlása során - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek a szakhatóság közreműködésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, és a MOK a kérelemmel kapcsolatos elutasító véleményét írásban indokolni köteles.”
2. § A Tv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azokon a településeken, fővárosi kerületekben, ahol az orvosi diplomához kötött tevékenységet helyben végző kamarai tagok száma
a) az 50 főt eléri, helyi kamarát lehet,
b) a 300 főt eléri, helyi kamarát kell
létrehozni.”
3. § A Tv. 5. §-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Egy vagy több helyi kamara írásban megállapodhat a területileg illetékes megyei kamarával arról, hogy feladat- és hatáskörének egy részét a megyei kamara látja el. Helyi kamarák írásbeli megállapodást arról is köthetnek, hogy feladat- és hatásköreiket részben vagy egészben társult módon látják el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a helyi kamarák hatásköréből, illetőleg egyes helyi kamarák illetékességéből, az érintett helyi kamarák arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják.
(4) Egy vagy több megyei kamara írásban megállapodhat arról, hogy feladat- és hatáskörének egy részét részben vagy egészben társult módon látják el, illetve arról, hogy a feladat- és hatáskör egy részét a megállapodásban megjelölt megyei kamara látja el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a megyei kamarák hatásköréből, illetőleg egyes megyei kamarák illetékességéből, az érintett megyei kamarák arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják.
(5) A (3)-(4) bekezdésekben meghatározott megállapodások érvényességéhez a MOK országos elnökségének a jóváhagyása szükséges.”
4. § A Tv. 6. §-ának (4) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Az újra összehívott küldöttgyűlés - változatlan napirenddel - határozatképes, ha azon a küldöttek több, mint 33%-a jelen van.”
5. § A Tv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fővárosi területi kamara illetékességi területén egyidejűleg több etikai bizottság is működhet. Ezek számát és illetékességi területét az Alapszabály határozza meg.”
6. § A Tv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A megyei kamarának a kamara képviseleti vagy ügyintéző szervének, illetőleg valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatainak irányítását, illetve összehangolását - amennyiben az ellátandó feladatok azt indokolják - a megyei kamara ügyviteli szervezetének vezetője (a továbbiakban: megyei ügyviteli vezető) látja el. A megyei ügyviteli vezető a megyei kamarával munkaviszonyban áll. Ügyviteli vezető csak az lehet, aki
a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy
b) általános orvosi vagy fogorvosi oklevéllel és közigazgatási alapvizsgával
rendelkezik.
(2) A megyei ügyviteli vezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat a megyei kamara elnöksége, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(3) A megyei ügyviteli vezető gyakorolja a megyei kamara irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
(4) A megyei ügyviteli vezető igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg.”
7. § A Tv. 12. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik)
„c) az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a 2. § (1) bekezdésében meghatározott véleményezési, egyetértési, illetőleg ajánlási jogkörök gyakorlása.”
8. § A Tv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Az országos képviseleti, illetőleg ügyintéző kamarai szervek vagy azok valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó országos kamarai feladatok irányítását, illetve összehangolását az országos ügyviteli szervezet vezetője (a továbbiakban: országos ügyviteli vezető) látja el. Az országos ügyviteli vezető az országos elnökséggel munkaviszonyban áll.
(2) Az országos ügyviteli vezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az országos elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(3) Az országos ügyviteli vezető képesítési követelményeire a megyei ügyviteli vezető 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott képesítési követelményei az irányadóak.
(4) Az országos ügyviteli vezető gyakorolja az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - országos kamarai ügyviteli szervezetnél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
(5) Az országos ügyviteli vezető feladatait az Alapszabály határozza meg.”
9. § A Tv. 18. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A kamarai tisztségviselőt az üzemi tanács elnökére vonatkozó munkaidő-kedvezmény és a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelem, az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkaidő-kedvezmény illeti meg. A választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme tekintetében a felettes szakszervezeti szervet külön törvény szerint megillető jogosultságokat helyi és megyei kamarai tisztségviselő esetén a megyei kamara elnöksége, országos tisztségviselő esetén az országos elnökség gyakorolja.
(5) A kamarai tevékenységet teljes munkaidőben végző tisztségviselőt megválasztásának időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg.”
10. § A Tv. 20. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) MOK tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt
a) olyan nem magyar állampolgár végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy külföldön szerzett orvosi diplomájának honosítása vagy szakképzettségének elismerése nélkül meghatározott ideig és helyen orvosi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;
b) közszolgálati jogviszony keretében eljárva
ba) nem kizárólag orvosi képesítéshez kötött munkakörben végzik,
bb) olyan magasabb vezető, illetve vezető megbízású köztisztviselő végzi, akinek feladatkörébe tartozik a MOK egyetértési, illetőleg véleményezési jogával érintett jogszabályok, illetve egyéb döntések meghozatala.
(3) A (2) bekezdés ba) alpontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott orvosok a kamarai tagságot önként vállalhatják, a bb) alpontjában megjelölt személyek közszolgálati jogviszonyával a kamarai tagság összeférhetetlen.
(4) Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezés nem érinti az orvos külön törvényben meghatározott elsősegélynyújtási kötelezettségét, illetőleg a külön jogszabály szerinti pro família gyógyszerrendelés lehetőségét.”
11. § A Tv. 21. §-ának (6) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„A tevékenység helyének megváltozását az orvos ebben az esetben a területileg a helyváltoztatásig illetékes helyi kamarának is bejelenti.”
12. § A Tv. 25. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A MOK etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség:)
„c) az Alapszabályban, illetőleg a MOK más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek”
13. § A Tv. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 20. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, kamarai tagsággal nem rendelkező köztisztviselőkkel szemben etikai eljárás kizárólag a közszolgálati jogviszony keretein kívül elkövetett, a 25. § a)-b) pontjaiban foglalt, kamarai tagsági viszonnyal nem összefüggő etikai vétség alapos gyanúja esetén folytatható le. Ebben az esetben az etikai eljárás során az etikai felelősség tárgyában hozható döntés, etikai büntetés azonban nem szabható ki. Az eljárásra egyebekben a 27-31. §-okban foglalt rendelkezések irányadóak azzal, hogy az eljárás lefolytatására az érintett lakóhelye szerint illetékes megyei kamara etikai bizottsága jogosult.”
14. § (1) A Tv. 30. §-ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi a)-d) pontok jelölése b)-e) pontokra változik:
(Kiszabható etikai büntetések:)
„a) a figyelmeztetés,”
(2) A Tv. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban megjelölt etikai büntetés jogerős kiszabásáról értesíteni kell az érintett személy munkáltatóját is.”
15. § A Tv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„32. § (1) Az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a MOK működése felett. Ebben a jogkörében ellenőrzi, hogy az Alapszabály jogszerű-e, továbbá más kamarai szabályzatok, illetve a kamarai szervek és tisztségviselők határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetőleg az Alapszabályt. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetőleg egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
(2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály, más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselő határozata jogszabálysértő, illetőleg alapszabályellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv (tisztségviselő) köteles - a miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a jogsértést megszüntetni vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.
(3) Ha az érintett kamarai szerv (tisztségviselő) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - a Polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet országos kamarai szerv vagy tisztségviselőjének jogsértése esetén az országos kamarai szervvel, helyi vagy megyei kamarai szerv, illetőleg tisztségviselőjének jogsértése esetén az illetékes megyei kamarával szemben kell benyújtani.
(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja,
a) a jogsértő Alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértő részét hatályon kívül helyezi, és új döntés meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,
c) a jogsértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy a kamarai szerv ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelő biztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelő bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.
(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az illetékes megyei kamara küldöttgyűlését, illetőleg - megyei küldöttgyűlés vagy országos kamarai szerv jogsértő működése esetén - a küldöttközgyűlést. A felügyelő biztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelő biztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint - a felügyelő biztos felmentésével vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki.
(7) A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a kirendelő bíróságot és a minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenőrzött kamarai szerv viseli.
(8) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a MOK-ban tisztséget nem viselhet, valamint az sem, akit az ellenőrzött kamarai szerv közvetlenül irányít. A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, illetőleg e tevékenységéért vele szemben hátrányos kamarai jogkövetkezmény nem alkalmazható.
(9) Az országos elnökség az Alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül - törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter álláspontjáról az országos elnökséget a döntés, határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja.”
16. § (1) A Tv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A MOK működésének költségeit
a) a tagjai által befizetett tagdíj és egyéb díjbevételek,
b) a törvényben meghatározott vagy a megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetéstől átvett pénzeszközök,
c) alapítványi és más támogatások,
d) szolgáltatási, vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
e) pályázat útján elnyert pénzösszegek,
f) nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegek,
g) jogszabály által nem tiltott egyéb bevételek
fedezik.”
(2) A Tv. 42. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A MOK részére törvényben megállapított közfeladat ellátásához szükséges költségvetési hozzájárulás mértékéről és annak - az Egészségügyi Minisztérium fejezetén belül - elkülönített biztosításáról az Országgyűlés dönt.
(4) Amennyiben közfeladat ellátására az arra egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervvel vagy más személlyel kötött megállapodás alapján válik a MOK jogosulttá, a feladat átadásáról szóló megállapodás tartalmazza az elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását is.”
17. § A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény (a továbbiakban: Gyktv.) 2. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A Kamara feladat- és hatásköre
2. § (1) A Kamara a gyógyszerészi hivatás gyakorlásával és a gyógyszerészi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi a gyógyszerészi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a gyógyszerészek jogait, és - külön jogszabályban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését.
(2) A Kamara az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében különösen
a) megalkotja
aa) Alapszabályát,
ab) a gyógyszerészi tevékenység etikai szabályait, valamint az etikai-fegyelmi szabályzatot;
b) véleményezi
ba) a gyógyszergyártást, a gyógyszerellátást és forgalmazást, a gyógyszerészek szakmai tevékenységét, illetve anyagi helyzetét, valamint a Kamara feladatait és működését közvetlenül érintő jogszabályok tervezeteit,
bb) a gyógyszerészeti tevékenység szervezeti vagy működési rendjét, a gyógyszerellátást és forgalmazást érintő főbb fejlesztési terveket, irányokat meghatározó állami, helyi önkormányzati, egészségbiztosítási - a ba) alpont hatálya alá nem tartozó - döntések tervezeteit,
bc) a gyógyszerészképzés, szakképzés és szakmai továbbképzés követelményszintjét, az orvostudományi egyetemek gyógyszerésztudományi karai felvételi és a szakgyógyszerészképzés szakmánkénti keretszámait,
bd) a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, helyi önkormányzati egészségbiztosítási szervek, valamint az orvostudományi egyetemek magasabb vezető és vezető beosztású gyógyszerészeinek, gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzésének körében történő vezetői megbízását, illetve a vezetői megbízás visszavonását,
be) a külön jogszabályban meghatározott esetekben a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadását,
bf) a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett gyógyszerészi, valamint szakgyógyszerészi oklevél által tanúsított szakképzettség elismerési, illetőleg az oklevél honosítási feltételeit;
c) egyetértési jogot gyakorol a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzők és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerződési feltételek meghatározása során;
d) tagjairól nyilvántartást vezet és vezeti a gyógyszerészek működési nyilvántartását;
e) működteti a gyógyszerész szakmai kollégiumokat;
f) elmarasztalja az etikai és szakmai szabályokat vétkesen megszegő gyógyszerészeket;
g) részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek, illetőleg bizottságok munkájában;
h) javaslatok, tájékoztatások adásával előmozdítja a gyógyszerészetet közvetlenül érintő jogszabályok és egyéb állami, helyi önkormányzati, egészségbiztosítási döntések, illetve intézkedések kidolgozását, illetőleg végrehajtását;
i) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében a gyógyszerészi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben;
j) a gyógyszerész szakmai kollégiumok véleménye alapján - a külön törvényben foglaltakra figyelemmel - meghatározza a tagjai körében kötelező továbbképzés szakmai feltételeit, egységes elveit és programjait, továbbá ellenőrzi a továbbképzések teljesítését, továbbképzéseket szervez;
k) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervtől jogszabály nem tiltja.”
18. § A Gyktv. a 2. §-át követően a következő címmel és 2/A. §-sal egészül ki:
„A véleményegyeztetés rendje
2/A. § (1) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési, illetőleg a 2. § (2) bekezdésének c) pontja, valamint a külön jogszabály szerinti egyetértési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetőleg személyek kötelesek
a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a Kamarának véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésre;
b) a Kamara véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetőleg
c) a Kamara véleményének figyelmen kívül hagyása vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól és véleményéről a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt vagy szervet, illetve - a jogszabályok, valamint a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a Kamarát írásban tájékoztatni;
d) a 2. § (2) bekezdésének bb) és bd) alpontjaiban foglalt, elfogadott döntésekről, határozatokról a Kamarát tájékoztatni.
(2) A 2. § (2) bekezdésének bd) alpontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljárva a Kamara a munkáltatói jogkört gyakorló személyt tájékoztatja különösen arról, hogy a megbízandó, illetőleg a vezetői megbízással már rendelkező gyógyszerész
a) rendelkezik-e kamarai tagsággal, illetőleg nem áll-e a vezetői megbízást kizáró kamarai etikai büntetés hatálya alatt;
b) szerepel-e a gyógyszerészek működési nyilvántartásában;
c) esetében nem áll-e fenn olyan, a Kamara által ismert, jogszabályon alapuló vagy egyéb ok, amely vezetői megbízatását kizárhatja vagy befolyásolhatja.
(3) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési jogkörét a Kamara a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetve - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő kitűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a Kamara a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, vagy nem kéri a véleményezési határidő meghosszabbítását, a jogszabályok, egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetve személyek a Kamara véleményének hiányában is kezdeményezhetik a jogszabály kiadását, illetőleg az egyéb döntés meghozatalát. Nem hosszabbítható meg a Kamara véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.
(4) A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a külön jogszabályban meghatározott kamarai egyetértési jogkör gyakorlása során - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek a szakhatóság közreműködésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, és a Kamara - egyet nem értése esetén - döntését írásban indokolni köteles.”
19. § A Gyktv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5. § (1) A képviseleti szerv az e törvényben és az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi elnökséget választ, amely az új területi elnökség megválasztásáig látja el feladatait.
(2) A területi elnökségbe elnököt, az Alapszabályban meghatározott számú alelnököt és elnökségi tagot kell megválasztani.
(3) A területi elnökség határozatképességére és a határozathozatal módjára a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.
(4) A területi elnökség tagjai, ha nem küldöttek, a küldöttgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.
(5) A területi szervezet tisztségviselői:
a) az elnök,
b) az alelnök(ök),
c) az etikai-fegyelmi bizottság elnöke.”
20. § A Gyktv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„7. § (1) A területi szervezetnek a képviseleti szerv, a területi elnökség, az etikai-fegyelmi bizottság vagy valamely tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatait a területi szervezet titkára irányítja, illetőleg hangolja össze. A titkár a területi szervezettel munkaviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki
a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy
b) gyógyszerészi diplomával és közigazgatási alapvizsgával rendelkezik.
(2) A titkár igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg.
(3) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat a területi elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(4) A titkár gyakorolja a területi szervezetnek az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben, valamint a 4-6. §-okban meghatározott szerveken kívül további szervek megalakításáról az Alapszabály rendelkezik.”
21. § A Gyktv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Egy vagy több területi szervezet írásban megállapodhat arról, hogy feladat- és hatásköreik egy részét részben vagy egészben társult módon látják el, illetve arról, hogy azt a megállapodásban megjelölt területi szervezet látja el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a területi szervezet hatásköréből, illetőleg egyes területi szervezetek illetékességéből, az érintett területi szervezetek arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások érvényességéhez a Kamara országos elnökségének a jóváhagyása szükséges.”
22. § A Gyktv. 9-10. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„9. § (1) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, jogszabályban, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyűlés országos ügyintéző, illetve ellenőrző szerveket és tisztségviselőket választ.
(2) Az országos szervezet ügyintéző, illetve ellenőrző szervei
a) az elnökség,
b) a felügyelő bizottság,
c) az országos etikai-fegyelmi bizottság.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az Alapszabály más ügyintéző vagy egyéb szerv létrehozásáról is rendelkezhet.
10. § (1) Az elnökség tagjai az elnök, az Alapszabály szerint meghatározott számban megválasztott alelnökök és egyéb tagok.
(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a küldöttközgyűlés üléseinek összehívása;
b) a 2. § (2) bekezdésének b)-c) pontjaiban meghatározott véleményezési és egyetértési jog gyakorlása;
c) a 17. § (4) bekezdésében, illetőleg a 19. § (4) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása;
d) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály, illetve az Alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában megjelölt véleményezési, illetve egyetértési jogkörök, továbbá az Alapszabály szerint az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásához utasítást adhat.
(4) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az Alapszabály az elnökség kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.
(5) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.
(6) A Kamara országos tisztségviselői
a) az elnök,
b) az alelnök(ök),
c) az országos etikai-fegyelmi bizottság elnöke,
d) a felügyelő bizottság elnöke.”
23. § A Gyktv. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) Az országos szervezetnek a küldöttközgyűlés, a 9. § (2) bekezdése szerinti ügyintéző vagy ellenőrző szerv, illetőleg valamely országos tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatainak irányítását, illetve összehangolását az országos szervezet titkára látja el. A titkár az országos szervezettel munkaviszonyban áll. A titkár képesítési feltételeire a 7. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(2) A titkár igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg.
(3) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(4) A titkár gyakorolja az országos szervezetnek az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.”
24. § A Gyktv. 13. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„13. § (1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki a gyógyszerészet szakmai irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vesz, valamint ha más, a gyógyszerészet területén működő érdekvédelmi szervezetben vagy politikai pártban tisztséget tölt be.
(2) Kamarai tisztségviselő a kamarai szervezetben más, az 5. § (5) bekezdésében, illetve a 10. § (6) bekezdésében megjelölt tisztséget nem tölthet be.
(3) A területi szervezet, illetve az országos szervezet elnökségének, valamint a felügyelő bizottság tagjai, továbbá - a képviseleti szervek kivételével - az egymással irányítási, ellenőrzési viszonyban álló kamarai szervek tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és munkájuk során egymás alá- és fölérendeltjei.”
25. § A Gyktv. 14. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A tisztségviselőt az üzemi tanács elnökére vonatkozó munkaidő-kedvezmény és a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelem, az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkaidő-kedvezmény illeti meg. A választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme tekintetében a felettes szakszervezeti szervet külön törvény szerint megillető jogosultságokat a területi szervezet tisztségviselője esetén a területi elnökség, az országos szervezet tisztségviselője esetén az országos elnökség gyakorolja.
(5) A kamarai tevékenységet teljes munkaidőben végző tisztségviselőt megválasztásának időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg.”
26. § A Gyktv. 16. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„16. § (1) Gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak az végezhet, aki
a) tagja a Kamarának, valamint
b) külföldön szerzett gyógyszerészi diploma honosítása, illetve szakképzettség elismerése, vagy magyar egyetemen idegen nyelvi képzés keretében szerzett diploma esetén a külön jogszabályban meghatározottak szerint a szakmai nyelvvizsgát letette.
(2) Kamarai tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt
a) olyan nem magyar állampolgár végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy külföldön szerzett gyógyszerészi diplomájának honosítása vagy szakképzettségének elismerése nélkül meghatározott ideig és helyen gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;
b) közszolgálati jogviszony keretében eljárva
ba) nem kizárólag gyógyszerészi képesítéshez kötött munkakörben végzi,
bb) olyan személy végzi, akinek feladatkörébe tartozik a Kamara egyetértési, illetve véleményezési jogával érintett jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítése, illetőleg meghozatala.
(3) A (2) bekezdés ba) alpontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott gyógyszerészek a kamarai tagságot önként vállalhatják.”
27. § A Gyktv. 20. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) a gyógyszerészi foglalkozás szakmai szabályainak, illetve az Alapszabályban vagy a Kamara más, a b) pontban meg nem jelölt belső szabályzatában meghatározott, illetőleg a választott tisztségből eredő kötelezettségek vétkes megszegése fegyelmi vétségnek,”
28. § A Gyktv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 16. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, kamarai tagsággal nem rendelkező köztisztviselőkkel szemben fegyelmi eljárás kizárólag a közszolgálati jogviszony keretein kívül, a gyógyszerészi foglalkozás szakmai szabályainak megszegésével elkövetett fegyelmi vétség, illetve a 20. § b) pontja szerinti, kamarai tagsági viszonnyal össze nem függő etikai vétség alapos gyanúja esetén folytatható le. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás során a fegyelmi felelősség tárgyában hozható döntés, fegyelmi büntetés azonban nem szabható ki. Az eljárásra egyebekben a 22-26. §-okban foglalt rendelkezések irányadóak azzal, hogy az eljárás lefolytatására az érintett lakóhelye szerint illetékes területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága illetékes.”
29. § A Gyktv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy gyógyszerészi tevékenységének helye szerint illetékes területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága (a továbbiakban: első fokú etikai-fegyelmi bizottság) jogosult.”
30. § A Gyktv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a Kamara működése felett. Ebben a jogkörében ellenőrzi, hogy az Alapszabály jogszerű-e, továbbá más kamarai szabályzatok, illetve a kamarai szervek és tisztségviselők határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetőleg az Alapszabályt. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetőleg egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
(2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály, más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselő határozata jogszabálysértő, illetőleg Alapszabály-ellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv (tisztségviselő) köteles - a miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a jogsértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.
(3) Ha az érintett kamarai szerv (tisztségviselő) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - a Polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet országos kamarai szerv vagy tisztségviselőjének jogsértése esetén az országos kamarai szervvel, területi kamarai szerv, illetőleg tisztségviselőjének jogsértése esetén az illetékes területi szervezettel szemben kell benyújtani.
(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja,
a) a jogsértő Alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértő részét hatályon kívül helyezi, és új döntés meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,
c) a jogsértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti vagy a kamarai szerv ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelő bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.
(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az illetékes területi szervezet képviseleti szervét, illetőleg - a területi szervezet képviseleti szervének vagy országos kamarai szerv jogsértő működése esetén - a küldöttközgyűlést. A felügyelő biztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelő biztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint - a felügyelő biztos felmentését követően vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki.
(7) A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a kirendelő bíróságot és a minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenőrzött kamarai szerv viseli.
(8) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a Kamarában tisztséget nem viselhet, illetve az, akit az ellenőrzött kamarai szerv közvetlenül irányít. A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, illetőleg e tevékenységéért vele szemben hátrányos kamarai jogkövetkezmény nem alkalmazható.
(9) Az országos elnökség az Alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül - törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter álláspontjáról az országos elnökséget a döntés, határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja.”
31. § (1) A Gyktv. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) A Kamara működésének költségeit
a) a tagjai által fizetett tagdíj és egyéb díjbevételek,
b) alapítványi és más támogatások,
c) szolgáltatási, vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
d) törvényben meghatározott vagy megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetésből átvett pénzeszközök,
e) pályázat útján elnyert pénzeszközök,
f) nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzeszközök,
g) jogszabály által nem tiltott egyéb bevételek
fedezik.”
(2) A Gyktv. 38. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A Kamara részére törvényben megállapított közfeladat ellátásához szükséges költségvetési hozzájárulás mértékéről és annak - az Egészségügyi Minisztérium fejezetén belül - elkülönített biztosításáról az Országgyűlés dönt.
(4) Amennyiben közfeladat ellátására az arra egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervvel vagy más személlyel kötött megállapodás alapján válik a Kamara jogosulttá, a feladat átadásáról szóló megállapodás tartalmazza az elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását is.”
32. § A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Gyltv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyógyszertár a gyógyszer ellátásra irányuló egészségügyi és kiskereskedelmi tevékenységet végző intézmény. A gyógyszertár közforgalmú, fiók, intézeti és kézigyógyszertárként működhet.”
33. § A Gyltv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Olyan településen, ahol közforgalmú gyógyszertár nem működik, kérelemre fiókgyógyszertár létesítése engedélyezhető.”
34. § A Gyltv. 16. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a személyi jog megszűnt, az OTH a személyi jogra vonatkozó pályázatot hivatalból kiírja
a) ha azt az arra jogosultak nem kezdeményezik,
b) a 23. § (1) bekezdésének ab) alpontjában, illetőleg b) pontjában foglalt esetben.
(4) Az országos pályázati felhívást, valamint a pályázat tartalmi követelményeit a 3. § (3) bekezdésének b) pontjában, a (4) bekezdésének c) pontjában és (5) bekezdésének a) pontjában foglaltakra is kiterjedően az OTH
a) a pályázati kiírás kezdeményezésétől, illetve
b) a személyi jog megszűnéséről való tudomásszerzés napjától
számított hatvan napon belül az Egészségügyi Közlönyben közzéteszi.”
35. § A Gyltv. 18. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (3) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(A határozat egy-egy példányát a személyi jog jogosultján kívül meg kell küldeni)
„b) a Kamara területileg illetékes szervének,
c) az ÁNTSZ-nak.”
36. § A Gyltv. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha)
„a) a személyi jog jogosultja a személyi jog elnyerése, valamint a gyógyszertár létesítése iránti eljárás során az ügy érdemi elbírálása szempontjából rosszhiszemű volt,”
37. § A Gyltv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Az OTH a személyi jogot visszavonja, ha az ÁNTSZ
a) a közforgalmú gyógyszertárba három éven belül legalább két alkalommal a személyi jog jogosultjának felróható okból hatósági vezetőt rendelt ki,
b) ismételt figyelmeztetése ellenére a közforgalmú gyógyszertárat nem személyesen vezeti.
(2) A személyi jog visszavonását az ÁNTSZ, valamint a Kamara területileg illetékes szerve kezdeményezheti.
(3) A személyi jog visszavonásáról az OTH a Kamara véleményének kikérése után határozattal dönt. A határozat egy példányát az OTH az érintett gyógyszerészen kívül a közforgalmú gyógyszertár székhelye, valamint telephelye szerinti települési önkormányzatnak, a Kamara területileg illetékes szervének, valamint az ÁNTSZ-nak is megküldi.”
38. § A Gyltv. 24. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hozzátartozói személyi jog a 45. § (1) bekezdés bb) pontjában szabályozott nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Erről]
„c) a Kamara területileg illetékes szervét, és az ÁNTSZ-t,”
39. § A Gyltv. 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a hozzátartozói személyi jog jogosultja)
„a) a túlélő házastárs vagy nagykorú leszármazó, a hozzátartozói személyi jognak a 45. § (1) bekezdésének bb) pontjában szabályozott nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított öt évig,”
40. § A Gyltv. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyógyszertárak szakmai felügyeletét az ÁNTSZ gyakorolja.”
41. § Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 4. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazásában:)
„m) a gyógyszer gyártója: az a gazdálkodó szervezet, amely rendelkezik a gyógyszer gyártására jogosító hatósági engedéllyel;”
42. § (1) A Gytv. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magisztrális és a galenusi gyógyszerek csomagolására vonatkozó szabályokat a Magyar Gyógyszerkönyv, illetve a Szabványos Vényminta Gyűjtemény állapítja meg.”
(2) A Gytv. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés a), b), d) és h) pontjaiban meghatározott adatokat a gyógyszer közvetlen csomagolásán kell feltüntetni.”
43. § A Gytv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gyógyszer - a magisztrális és a galenusi gyógyszer kivételével - csak betegtájékoztatóval együtt hozható forgalomba. Mellőzhető a csomagolásban elhelyezett betegtájékoztató, ha a (2) bekezdésben meghatározott adatok a gyógyszer külső vagy közvetlen csomagolásán fel vannak tüntetve.”
44. § A Gytv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha
a) a gyógyszer gyártója saját előállítású termékeit,
b) az állami katasztrófa és védelmi készlet kezelője az általa készletbe vett gyógyszert - a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézet intézeti gyógyszertára számára értékesíti.
(3) Az engedélyt az Országos Gyógyszerészeti Intézet a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala véleményének figyelembevételével akkor adja meg, ha a kérelmező megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek.”
45. § (1) A Gytv. 14. §-ának (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közvetlen lakossági gyógyszerellátás keretében gyógyszert - a kiadhatóságtól függően - csak gyógyszertár szolgáltathat ki.”
(2) A Gytv. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyógyszertár - ha törvény másként nem rendelkezik - gyógyszert csak olyan gazdálkodó szervezettől szerezhet be, amely rendelkezik gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységre jogosító hatósági engedéllyel.”
46. § A Gytv. 21. §-ának (2)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyógyszer alkalmazásával összefüggésben bekövetkezett kárért történő felelősség kérdésében a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény (a továbbiakban: Tftv.) rendelkezéseit a következő eltéréssel kell alkalmazni:
(3) Abban az esetben, ha a gyógyszer előírás szerinti alkalmazása következtében bármely természetes személy súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, azonban a Tftv. szerinti kártérítésre kötelezett a Tftv. 7. § (1) bekezdésének d) pontja alapján mentesül a felelősség alól, az állam a kárt szenvedett személyt, illetve halála esetén eltartott hozzátartozóját kártalanítja.
(4) A kártalanítás, illetve kártérítés esetén az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. általános kártérítési szabályait kell alkalmazni.
(5) E § alkalmazásában eltartott hozzátartozón azt a személyt kell érteni, akiknek a tartásáról a kárt szenvedett személy jogszabály vagy szerződés alapján gondoskodni köteles.”
47. § A Gytv. 24. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy)
„k) az emberi felhasználásra kerülő tápszerek előállításának, forgalmazásának, reklámozásának és kiadásának szabályait, továbbá az emberi szervezetbe nem kerülő, illetve emberi szervezettel nem érintkező diagnosztikumok körét”
48. § (1) Ez a törvény - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - 1999. július 1. napján lép hatályba azzal, hogy a kamarai szervek összetételére és választására vonatkozó rendelkezéseit 2000. január 1. napjától, az orvosok, illetőleg a gyógyszerészek működési nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit e nyilvántartások felállítását követően, legkésőbb 2000. január 1. napjától kell alkalmazni. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Tv. 3. §-ának (4) bekezdésében a „10 tagonként” szövegrész helyébe a „20 tagonként” szövegrész, 6. §-ának (2) bekezdésében a „10 tagja után” szövegrész helyébe a „30 tagja után” szövegrész, 30. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „a)-b) pontjában” szövegrész helyébe az „a)-c) pontjaiban” szövegrész, 30. §-ának (3) bekezdésében a „c) pontja” szövegrész helyébe a „d) pontja” szövegrész, 31. §-ában a „d) pontjában” szövegrész helyébe az „e) pontjában” szövegrész lép;
b) a Gyktv. 4. §-ának (5) bekezdésében az „A területi vezetőségnek” szövegrész helyébe az „A területi elnökségnek” szövegrész lép, továbbá a Gyktv. 27. §-ának (3)-(5) bekezdése hatályát veszti;
c) a Gyltv. 2. §-ának f) pontjában a „népjóléti miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH)” szövegrész, a 3. §-ának (2) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az OTH” szövegrész, a 4. §-ának (2) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az OTH” szövegrész, az 5. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „a meglévő közforgalmú gyógyszertárak és az újonnan létesítendő közforgalmú gyógyszertár között” szövegrész helyébe a „a meglévő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az újonnan létesítendő közforgalmú gyógyszertár bejárata között” szövegrész, az 5. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az OTH” szövegrész, a 6. §-ának (2) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az OTH” szövegrész, a 8. §-ának (1) bekezdésében az „a miniszter a földművelésügyi miniszterrel” szövegrész helyébe az „az OTH a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel (a továbbiakban: FVM)” szövegrész, a 9. §-ának (1) bekezdésében a „a földművelésügyi miniszter” szövegrész helyébe az „az FVM” szövegrész, a 15. §-ának (1) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az OTH” szövegrész, a 17. §-ának (5) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az OTH” szövegrész, a 18. §-ának (1) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az OTH” szövegrész és a „a Népjóléti” szövegrész helyébe a „az Egészségügyi” szövegrész, a 18. §-ának (3) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az OTH” szövegrész, a 20. §-ának (1) bekezdésében az „a miniszterhez” szövegrész helyébe az „az OTH-hoz” szövegrész, a 20. §-ának (3) bekezdésében az „a miniszter előzetes” szövegrész helyébe az „az OTH” szövegrész, a 21. §-ának (3) bekezdésében az „a minisztert” szövegrész helyébe az „OTH-t” szövegrész, a 23. §-ának (2) bekezdésében az „a Népjóléti” szöveg rész helyébe az „az Egészségügyi” szövegrész, a 24. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „a miniszterhez” szövegrész helyébe az „az OTH-hoz” szövegrész, a 26. §-ának (1) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az OTH” szövegrész, a 34. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az OTH” szövegrész, a 43. §-ának (1) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az OTH” szövegrész, a 44. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az OTH” szövegrész lép, továbbá a 20. §-ának (2) bekezdése, a 24. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „kiskorú” szövegrész és a 40. §-ának d) pontja a hatályát veszti;
d) a Gytv. 5. §-ának (1) bekezdésében „a népjóléti miniszter” szövegrész helyébe „az Országos Gyógyszerészeti Intézet” szövegrész, valamint az „Ipari és Kereskedelmi Miniszter” szövegrész helyébe a „Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala” szövegrész, a Gytv. 13. §-ának (1) bekezdésében a „Népjóléti Minisztérium” szövegrész helyébe az „Országos Gyógyszerészeti Intézet” szövegrész, a Gytv. 14. §-ának (6) bekezdésében a „Gyógyszer-kiskereskedelmi” szövegrész helyébe a „Közvetlen lakossági gyógyszerellátó” szövegrész, a 24. §-a (2) bekezdésének i) pontjában a „13. § (3) bekezdésének a) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (2) bekezdésében” szövegrész lép, továbbá a Gytv. 5. §-ának (3)-(4) bekezdése, a 11. §-a (3) bekezdésének j) pontja, a 12. § (2) bekezdésének d), e) és f) pontja, a 13. §-ának (7) bekezdése, a 24. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a „valamint 13. § (7) bekezdésében meghatározott gyógyszerek körét” szövegrész, a 25. §-ának (3) bekezdése, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének h) pontja a hatályát veszti.
(2) Az egészségügyi miniszter, illetve az Egészségügyi Minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott hatásköri változásokra tekintettel köteles
a) a folyamatban lévő gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységgel, valamint a gyógyszergyártási tevékenységgel kapcsolatos ügyek iratanyagát az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek,
b) a gyógyszertárak létesítésére vonatkozó folyamatban lévő ügyek, továbbá a személyes gyógyszertár működtetési jogra vonatkozó ügyek iratanyagát, valamint a Gyltv. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve ba)-bb) alpontjai szerinti nyilvántartásokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalának (a továbbiakban: OTH)
1999. július 1-jét követő 15 napon belül átadni.
(3) Az e törvénnyel megállapított feladatait az OTH az országos tisztifőgyógyszerész útján látja el. Az országos tisztifőgyógyszerésznek ezekben az ügyekben hozott határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni.
(4) A Tv. e törvénnyel megállapított 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja, valamint a Gyktv. e törvénnyel megállapított 2. §-a (2) bekezdésének e) pontja 2000. január 1. napján lép hatályba.
(5) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek az alábbi felsorolt irányelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 92/25 EGK irányelve az emberi alkalmazásra szolgáló gyógyászati termékek nagykereskedelmi elosztásáról,
b) a Tanács 92/27 EGK irányelve az emberi alkalmazásra szolgáló gyógyászati termékek feliratozásáról és a csomagoláson elhelyezett tudnivalókról.
