Időállapot: közlönyállapot (1999.V.5.)

1999. évi LXXIII. törvény

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról * 

1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak az intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat.”

2. § (1) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja a „nyugdíjjárulékkal,” szövegrészt követően a „magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal” szövegrésszel egészül ki, valamint a „Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély,” szövegrészt követően „a lakásfenntartási támogatás,” szövegrésszel egészül ki.

(2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő m) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

j) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, ide értendő az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy tevékenysége is;

m) fenntartó:

ma) az államigazgatási szerv, a helyi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),

mb) egyházi jogi személy és egyéb egyházi szervezet (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó),

mc) a természetes személy, jogi személy – ide nem értve az ma)mb) pontokban megjelölt szervet –, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervei (a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó)

ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint szociális intézményt létesít és működtet. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.”

(3) Az Szt. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ahol e törvény jövedelmet említ, a nevelési ellátást, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.”

3. § Az Szt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte.”

4. § Az Szt. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) Állami fenntartó által működtetett intézmény (a továbbiakban: állami fenntartású intézmény) esetén, ha az intézményvezető férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet, beutaló határozatot a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kérelem beadásának, a beutaló határozat közlésének időpontját,

b) a kérelmező személyazonosító adatait,

c) a kérelmező lakó-, illetve tartózkodási helyét,

d) a tartásra köteles személy, illetve törvényes képviselője természetes személyazonosító adatait.

(3) A nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell. A vizsgálatot, ha az intézményi jogviszony keletkezését

a) az intézményvezető döntése alapozza meg, az intézményvezető,

b) beutaló határozat alapozza meg, az intézményvezető megkeresése alapján a beutaló önkormányzat

végzi el.

(4) A nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény teljesül, illetve ha az ellátásra vonatkozó igény megszűnik.”

5. § (1) Az Szt. 34. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a munkanélküli)

„d) jövedelempótló támogatásának folyósítása szünetel és a szünetelés időtartama a (4) bekezdés szerinti esetben a huszonnégy hónapot, az (5) bekezdés szerinti esetben a harminchat hónapot meghaladja.”

(2) Az Szt. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jövedelempótló támogatás folyósítása a szünetelésre okot adó körülmény fennállásáig, de legfeljebb – az (5) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – huszonnégy hónapig szüneteltethető.

(5) Ha a jövedelempótló támogatás folyósítása a gyermekgondozási segély, ápolási díj igénybevétele miatt szünetel, a szünetelés időtartama legfeljebb harminchat hónap.

(6) Ha a szünetelés oka megszűnik és a támogatás folyósításának a feltételei fennállnak, a támogatást – figyelemmel a 33. § (3) bekezdésében foglaltakra is – tovább kell folyósítani.”

6. § Az Szt. 34/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a folyósítás szüneteltetésére az (1) bekezdésben foglalt ok miatt kerül sor, a támogatás szüneteltetésének időtartama hat hónap. Ezen időtartam mindaddig meghosszabbodik, amíg a munkanélküli nem kéri az ellátás továbbfolyósítását. Ezt követően az önkormányzat felülvizsgálja, hogy

a) a munkanélküli együttműködőnek minősül-e, továbbá

b) a jövedelempótló támogatás továbbfolyósításának feltételei fennállnak-e.

Az önkormányzat a felülvizsgálat eredményétől függően dönt az ellátás továbbfolyósításáról.”

7. § (1) Az Szt. 35. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az ellátást az önkormányzat megállapítja, a jegyző a határozat egy példányát nyolc napon belül megküldi a munkanélkülit nyilvántartó munkaügyi központnak.”

(2) Az Szt. 35. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A támogatás megszüntetéséről, illetve szüneteltetéséről – a szüneteltetés okának feltüntetésével – az önkormányzat dönt, és döntéséről az önkormányzat jegyzője nyolc napon belül értesíti a (2) bekezdés szerinti munkaügyi központot.”

8. § (1) Az Szt. 37/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki

a) a jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamát kimerítette, vagy

b) jövedelempótló támogatásban nem részesült, de igazolja, hogy a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző három évben az illetékes munkaügyi központtal legalább két év időtartamig együttműködött

és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve azt a nem rendszeres munkavégzéssel járó keresőtevékenységet, amelynek havi ellenértéke nem éri el a jövedelemmel nem rendelkező munkanélkülit megillető jövedelempótló támogatás összegének ötven százalékát.”

(2) Az Szt. 37/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A rendszeres szociális segély iránti kérelem a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap.”

9. § (1) Az Szt. 37/B. §-a (1) bekezdésének ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem állapítható meg rendszeres szociális segély annak

b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki]

„ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásra való jogosultságának időtartama alatt együttműködést nem vállalónak minősült a 34/A. § (1) bekezdése szerint,”

(2) Az Szt. 37/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetésétől számított harminchat hónapon belül ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételei egyébként fennállnak.”

10. § (1) Az Szt. 37/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzat rendelete az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a családsegítő szolgálattal vagy a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettséget írhat elő, amennyiben az önkormányzat rendelkezik az ehhez szükséges intézményi feltételekkel. Együttműködésen az ellátásban részesülő személy szociális helyzethez és mentális állapotához igazodó programban történő részvételt kell érteni.”

(2) Az Szt. 37/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

„(3) Az együttműködés keretében végzett közcélú munkajellegű tevékenységért díjazás jár.”

(3) Az Szt. 37/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az együttműködésre kijelölt családsegítő szolgálat vagy szociális intézmény és a segélyben részesülő személy írásban megállapodik az együttműködés tartalmáról.”

11. § Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont), ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló

a) súlyos fogyatékos, vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi.”

12. § Az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése a következő c)–d) ponttal egészül ki:

(Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha)

„c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója;

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.”

13. § Az Szt. 44. §-ának (3) bekezdése a „nyugdíjjárulék” szövegrészt követően „és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj” szövegrésszel egészül ki.

14. § Az Szt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni.

(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.”

15. § Az Szt. 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást

a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,

b) a rehabilitációs intézmény,

c) a lakóotthon (a továbbiakban a)–c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény),

d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)–d) pont együtt: bentlakásos intézmény),

e) a nappali ellátást nyújtó intézmény,

f) az egyéb speciális szociális intézmény

nyújtja.

(3) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározott intézmény legalább tíz fő, legfeljebb azonban százötven fő ellátását biztosítja.”

16. § Az Szt. a következő 57/A. §-sal egészül ki:

„57/A. § (1) A települési önkormányzat az időskorúak alap- és nappali ellátásának biztosítására gondozási központot működtethet.

(2) A gondozási központ ellátja

a) az idősek klubjának feladatait,

b) az étkeztetést, a házi segítségnyújtást,

c) az ellátási területen jelentkező gondozási igények felmérését, a gondozás megszervezését,

d) a nappali ellátást nyújtó egyéb intézmények tevékenységének összehangolását.

(3) Az önkormányzat rendelete a gondozási központ részére a (2) bekezdésben meghatározott feladatokon túl egyéb gondozási feladatok ellátását is előírhatja.

(4) Gondozási központot egyházi fenntartó is működtethet.”

17. § Az Szt. 58. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók a személyes gondoskodást nyújtó, normatív állami hozzájárulást igénybe vevő nem állami fenntartókra is.”

18. § Az Szt. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hatszáz lakosnál kisebb településen, illetve külterületi lakott helyen az egyes alapellátási feladatok falugondnoki szolgálat keretében is elláthatók. A települési önkormányzat a falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok körét, valamint a falugondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatokat és azok mértékét rendeletben állapítja meg. Amennyiben a falugondnoki szolgálat létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik hatszáz lakos fölé, a szolgálat tovább működtethető.”

19. § Az Szt. 64–65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § A családsegítő szolgáltatás célja a települési önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

65. § (1) A települési önkormányzat a családsegítő szolgáltatás (2)–(4) bekezdésben megjelölt feladatait családsegítő szolgálat működtetésével, vagy más személyes gondoskodást nyújtó intézmény keretében annak önálló szakmai egységeként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával látja el (a továbbiakban együtt: családsegítő szolgálat).

(2) A családsegítő szolgálat a megelőző tevékenységek körében

a) figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban előforduló, az egyén és család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé;

b) veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben.

(3) A családsegítő szolgálat az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében

a) tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról;

b) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt;

c) segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében;

d) meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében;

e) családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását;

f) ellátja a 37/C. §-ban megjelölt együttműködési kötelezettségből fakadó feladatokat.

(4) A családsegítő szolgálat egyéb feladatai:

a) elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket;

b) kezdeményezi a települési önkormányzatnál

ba) az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezését,

bb) új szociális ellátások bevezetését,

bc) egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek e törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását.

(5) A családsegítő szolgálat a (3) bekezdés d)e) pontjaiban meghatározott tevékenységét az egyénre, családra vonatkozóan elkészített gondozási terv alapján, személyes kapcsolat keretében végzi.

(6) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

(7) A családsegítő szolgálat együttműködik a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott intézményekkel, személyekkel, összehangolja tevékenységüket a jelzett probléma megoldása érdekében.

(8) Családsegítő szolgálatot egyházi fenntartó is működtethet.”

20. § Az Szt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona.”

21. § Az Szt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

(2) Enyhe értelmi fogyatékos kiskorú csak kivételes esetben helyezhető el a fogyatékos személyek otthonában.”

22. § Az Szt. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását.

(2) A fogyatékos gyermekek esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan – a külön jogszabályban foglaltak szerint – biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, ötéves kortól a fejlesztő felkészítést, valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését.

(3) A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. A fogyatékos személy részére biztosítani kell – a fogyatékosságának megfelelő – szinten tartó, képességfejlesztő, munkajellegű foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését is.

(4) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten rehabilitációs részleg is működtethető, feltéve, hogy az a külön jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeknek egyébként megfelel.”

23. § Az Szt. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

„71/A. § A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de – a külön jogszabályban meghatározott – kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.”

24. § Az Szt. IV. fejezete III. címének „Ápolást, gondozást nyújtó intézmények” alcíme a következő 71/B. §-sal egészül ki:

„71/B. § A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.”

25. § Az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Rehabilitációs intézmény

a) a pszichiátriai betegek,

b) a szenvedélybetegek,

c) a fogyatékos személyek,

d) a hajléktalan személyek

rehabilitációs intézménye.”

26. § Az Szt. IV. fejezete III. címének „Rehabilitációs intézmények” alcíme a következő 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt.”

27. § Az Szt. 75. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nappali ellátást nyújtó intézmény az idősek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye, a szenvedélybetegek nappali intézménye, a pszichiátriai betegek nappali intézménye, továbbá a nappali melegedő.”

28. § Az Szt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nappali melegedő elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. A nappali melegedő feladata továbbá – utcai szociális munka keretében – az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, szükség esetén ellátásának kezdeményezése, illetve a szükséges intézkedés megtétele helyzete javítása érdekében.”

29. § Az Szt. IV. fejezete III. címének „Nappali ellátást nyújtó intézmények” alcíme a következő 79/A. §-sal egészül ki:

„79/A. § A pszichiátriai betegek nappali intézményében az a személy gondozható, aki

a) korábban pszichiátriai betegsége miatt gyógykezelés alatt állt, illetve akit pszichiátriai betegek intézményében gondoztak,

b) az a) pontban megjelölt intézményi kezelés, gondozás megelőzése miatt erre rászorul és napközbeni ellátása másképp nem oldható meg.”

30. § Az Szt. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével – ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátást biztosítanak.”

31. § Az Szt. IV. fejezetének III. címe a következő alcímmel és a 85/A. §-sal egészül ki:

„Lakóotthonok

85/A. § (1) A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt befogadó intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.

(2) A lakóotthonok típusai a következők:

a) a pszichiátriai betegek lakóotthona,

b) a fogyatékos személyek lakóotthona.

(3) A lakóotthonba az a személy helyezhető el, aki

a) önmaga ellátására részben képes és

b) lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltételektől kivételes esetben a külön jogszabályban meghatározottak szerint el lehet térni.

(5) A lakóotthonban elhelyezett személy részére szükség szerint étkezést, ruházattal, illetve textíliával való ellátást, mentális gondozást, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint az önálló életvitelhez szükséges feltételeket kell biztosítani.”

32. § Az Szt. 88. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A megyei önkormányzat a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével – a szociális és családügyi miniszter előzetes véleményének kikérésével – az általa vagy a megye, főváros területén lévő települési önkormányzat által fenntartott ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézmények közül módszertani feladatokat ellátó intézményt jelöl ki. A kijelölés öt évi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

(4) A megyei, fővárosi módszertani intézmény feladata a megyei, fővárosi önkormányzat által fenntartott, illetve területén lévő helyi önkormányzat által működtetett, továbbá a megye, főváros területén székhellyel rendelkező nem állami fenntartású szociális intézmény szakmai munkájának segítése, a szociális intézmény szakmai ellenőrzésében való részvétel a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(5) A legalább harminc szociális intézményt működtető egyházi fenntartó – a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével – a szociális és családügyi miniszter előzetes véleményének kikérésével egy módszertani intézményt jelölhet ki. A kijelölés öt évi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető. Amennyiben az egyházi fenntartó a fentiekben meghatározott számú intézményt nem működtet, a módszertani intézményt csak a szociális és családügyi miniszterrel kötött megállapodás alapján jelölheti ki.”

33. § Az Szt. a következő 88/A. §-sal egészül ki:

„88/A. § (1) A szociális és családügyi miniszter a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével – a fenntartó egyetértésével – az ápolást, gondozást nyújtó, a rehabilitációs intézmények, illetve a szociális szolgáltatást alaptevékenységként végző, jogi személyiséggel rendelkező szervezetek közül országos vagy regionális hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményt jelöl ki. A kijelölés öt évi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módszertani intézmény a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások szervezésének és működtetésének hatékonyabbá tétele érdekében közreműködik az új ellátási formák és gondozási módszerek bevezetésének kidolgozásában és megvalósításában.”

34. § Az Szt. 92. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Ha törvény másként nem rendelkezik, a helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza]

„g) az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket.”

35. § Az Szt. IV. fejezete a következő V–VI. címmel egészül ki:

„V. cím

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladat- és jogköre

92/A. § (1) A szociális intézmény működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket külön jogszabály határozza meg.

(2) A szociális intézmény a külön jogszabályban meghatározott működési engedély alapján végzi tevékenységét.

(3) A fenntartó köteles biztosítani a szociális intézmény folyamatos működésének feltételeit, amelyhez az állam szociális szakmai programok meghirdetésével nyújt segítséget a 131. § szerint.

(4) A működést engedélyező szerv – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a szociális intézmény működési engedélyét visszavonja és az intézményt bezáratja, ha működése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

92/B. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója

a) meghatározza az intézményi térítési díjat;

b) ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét;

c) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet;

d) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét;

e) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről;

f) az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat;

g) gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról;

h) kikéri az ellátottak országos érdek-képviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt. Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása.

(2) Az állami fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, valamint a szakmai program jóváhagyását megtagadja, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a külön jogszabályban előírt feltételeknek.

(3) Az állami fenntartó ha az intézmény működésének ellenőrzése során jogszabálysértést állapít meg, intézkedik annak megszüntetéséről.

92/C. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény egyházi fenntartója a 92/B. § (1) bekezdésének a), e)f) pontjaiban, nem állami fenntartója a 92/B. § (1) bekezdésének a), e), f) és h) pontjaiban meghatározott feladatokon túl

a) gondoskodik az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának, szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében házirendjének elkészítéséről,

b) biztosítja az intézmény gazdálkodásának és működésének törvényességét.

VI. cím

A működési nyilvántartás

92/D. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző és a képesítési előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy (a továbbiakban: személyes gondoskodást végző személy) a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésben vesz részt.

92/E. § (1) A személyes gondoskodást végző személy – ide nem értendő az egyházi fenntartású intézményekben személyes gondoskodást végző személy – e törvényben meghatározott adatait működési nyilvántartásba kell venni.

(2) A működési nyilvántartás célja a személyes gondoskodást végző személy szakvizsgáztatásának, továbbképzésének megszervezése, valamint a képzési követelmények teljesítésének ellenőrzése.

(3) A szociális személyes gondoskodást végző személy esetében a működési nyilvántartást (a továbbiakban: szociális nyilvántartás) a Népjóléti Képzési Központ, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi személyes gondoskodást végző személy esetében a működési nyilvántartást (a továbbiakban: gyermekjóléti nyilvántartás) az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet vezeti.

92/F. § (1) A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a személyes gondoskodást végző személy neve (leánykori neve), születési helye és ideje, anyja neve;

b) a munkahely megnevezése és címe;

c) a személyes gondoskodást végző személy által betöltött munkakör megnevezése, a foglalkoztatás kezdő időpontja;

d) a megszerzett szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése;

e) a jogszabály által előírt továbbképzés elvégzésének, illetve szakvizsga letételének adatai.

(2) A szociális, gyermekjóléti, továbbá gyermekvédelmi intézmény (a továbbiakban együtt: munkáltató) bejelenti a működési nyilvántartást vezető szervnek

a) a személyes gondoskodást végző személy foglalkoztatását az (1) bekezdésben megjelölt adatok közlésével, továbbá

b) a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást.

(3) A munkáltató az adatbejelentést a foglalkoztatás megkezdésétől, illetőleg az adatváltozás időpontjától számított 30 napon belül teszi meg.

(4) A személyes gondoskodást nem intézményi keretek között végző személy adatainak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartására a (2) bekezdés rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a munkáltató bejelentési kötelezettségének a személyes gondoskodást végző személy tesz eleget.

92/G. § (1) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, aki

a) elhunyt,

b) foglalkozása gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági határozat hatálya alatt áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl törölni kell

a) a szociális nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akinek már nem áll fenn munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szociális intézménnyel;

b) a gyermekjóléti nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akinek már nem áll fenn munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézménnyel.

92/H. § A működési nyilvántartásból adatok a nyilvántartásba vett személy, a munkáltató, valamint a továbbképzést, szakvizsgáztatást szervező, továbbá – az adatvédelmi jogszabályok megtartásával – tudományos, statisztikai feldolgozást végzők részére továbbíthatók.”

36. § Az Szt. 93–94. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„93. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

(2) Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt.

(3) Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

94. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését

a) a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata,

b) a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése,

c) a bírói ítélet,

d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata (a továbbiakban a)–d) pont alattiak együtt: beutaló határozat),

e) az intézményvezető intézkedése,

f) a 94/D. § szerinti esetben a megállapodás

alapozza meg.”

37. § Az Szt. a következő 94/A–94/D. §-okkal egészül ki:

„94/A. § (1) Az állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről

a) a települési önkormányzat által fenntartott alap-, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezető,

b) a megyei, fővárosi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,

c) a települési önkormányzat – ide nem értve a fővárosi önkormányzat – által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,

d) a Szociális és Családügyi Minisztérium által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető

dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az intézményvezető írásban értesíti döntéséről az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.

(3) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó (önkormányzati intézmény esetén az önkormányzat képviselő-testülete) határozattal dönt a beutalás kérdéséről.

(4) A tartós bentlakásos intézménybe történő beutaló határozat tartalmazza

a) az ellátást nyújtó intézmény megjelölését,

b) az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan idejű megjelölését),

c) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét.

A beutaló határozat egy példányának megküldésével az ellátást nyújtó intézmény vezetőjét is értesíteni kell.

94/B. § (1) Az állami fenntartású intézmény esetén, ha az intézményben történő felvételről az intézményvezető dönt, úgy az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az intézményvezető a megállapodást tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

a) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,

c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,

d) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat.

(3) Az átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személlyel megállapodást akkor kell kötni, ha az ellátás időtartama a 30 napot meghaladja.

94/C. § (1) Az intézményvezető – a 20/A. §-ban foglaltak szerint – az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről.

(2) Az intézmény vezetője az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben, illetve a beutaló határozatban fel kell tüntetni.

(3) Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem, illetve beutaló határozat esetén az intézményvezető az igény kielégítésének sorrendjéről az intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének bevonásával dönt.

94/D. § Nem állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt. A megállapodás a 94/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza még az ellátás

a) kezdetének időpontját,

b) megszüntetésének módjait.”

38. § Az Szt. 95. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bentlakásos intézményi ellátás esetén az (1) bekezdés szerinti értesítés, illetőleg tájékoztatás tartalmazza”

39. § Az Szt. a következő 96/A. §-sal egészül ki:

„96/A. § (1) A tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében a megyei, fővárosi módszertani intézmény ismertetőt készít a megye, főváros területén működő szociális intézményekről. Az esetleges intézményi változások ismeretében évente elvégzi az adatok szükség szerinti módosítását. Az ismertető az intézmény székhelyét, telephelyeit, a szolgáltatások körét, valamint az intézménybe történő felvétel, illetve az elhelyezés körülményeire vonatkozó adatokat tartalmazza.

(2) A szociális intézmény a módszertani intézmény feladatának teljesítéséhez közli az (1) bekezdésben meghatározott adatokat. Az esetleges változásokat azok keletkezésétől számított 30 napon belül közli a módszertani intézménnyel.”

40. § Az Szt. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„97. § Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen.”

41. § (1) Az Szt. 99. §-ának (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)c) pontok jelölése c)d) pontokra módosul:

(Választás alapján az érdek-képviseleti fórum tagjai)

„b) a fogyatékosság jellege szerinti országos érdek-képviseleti szervezet területileg illetékes szervének képviselője,”

(2) Az Szt. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott tagok száma nem lehet kevesebb a c)–d) pont szerinti tagok összlétszámánál.”

42. § Az Szt. 100–101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Szt. a következő 102. §-sal egészül ki:

„100. § Az intézményi jogviszony megszűnik

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.

101. § (1) Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,

b) a házirendet súlyosan megsérti,

c) intézményi elhelyezése nem indokolt.

(3) Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.

(4) Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszony megszüntetésére az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azonban a jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg.

102. § A nem állami fenntartású intézmény esetén az intézményi jogviszony a 100. §-ban meghatározott eseteken túl a megállapodás bármelyik fél részéről történő felmondásával is megszűnik. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.”

43. § Az Szt. 108–109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„108. § (1) Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozott időre szól, annak lejárta előtt az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete megvizsgálja, hogy az elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak-e. Ennek eldöntéséhez a jogosult kezelőorvosának szakvéleményét is ki kell kérni.

(2) Ha az intézményi elhelyezés feltételei nem állnak fenn, az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést megszünteti és erről a jogosultat, valamint a tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozót értesíti.

(3) Ha az intézményi elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak, az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést további egy évvel meghosszabbíthatja vagy a jogosultat más, az állapotának megfelelő intézménybe helyezi át.

(4) Ha az intézményi jogviszonyt az intézményvezető intézkedése keletkezteti és a jogosult, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2)–(3) bekezdésben meghatározott intézkedésével nem ért egyet, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.

109. § (1) Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti.

(2) Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult

a) egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre,

b) az adott intézményben állapotára tekintettel tovább nem rehabilitálható,

c) a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdek-képviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja.

(3) Ha az intézményi jogviszonyt

a) beutaló határozat alapozza meg, az áthelyezésről a beutaló önkormányzat képviselő-testülete határozattal dönt,

b) az intézményvezető intézkedése keletkezteti, az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges.

(4) A (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetekben a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az önkormányzat képviselő-testülete megszünteti.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a jogosultat egy intézményen belül másik szakosított ellátási formában kell gondozni.”

44. § (1) Az Szt. 112. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rehabilitációs intézménybe történő elhelyezésre vonatkozó kérelemhez, illetve a beutaló határozathoz csatolni kell”

(2) Az Szt. 112. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A beutaló határozaton alapuló intézményi jogviszony esetén a rehabilitációs intézmény vezetője a (2) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát kérheti a megyei, fővárosi tisztifőorvos által kijelölt szakértői bizottságtól, ha az ügy összes körülményeire tekintettel az a véleménye, hogy a jogosult rehabilitációra nem alkalmas, vagy az elhelyezést más típusú intézményben kell biztosítani. A szakértői bizottság legalább négy tagból áll. Tagjai a megyei, fővárosi pszichiátriai szakfelügyelő szakfőorvos, a megyében, fővárosban működő rehabilitációs szakfőorvos, a megyei, fővárosi módszertani feladatok ellátására kijelölt, személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője, a fogyatékosság típusa szerinti szakgyógypedagógus.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak alapján a rehabilitációs intézmény vezetője a szakvélemény felülvizsgálatát kérte, a jogosult az intézményben csak ideiglenesen helyezhető el. Vissza kell vonni a beutaló határozatot, illetve az ideiglenes elhelyezést meg kell szüntetni, ha a szakvélemény megállapítása során a szakértői bizottság az intézményi elhelyezés feltételeinek hiányát állapítja meg. Ebben az esetben az önkormányzat képviselő-testülete a kérelmező ellátását – állapotának megfelelő – más személyes gondoskodási formában biztosítja.”

45. § Az Szt. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„113. § (1) A rehabilitációs intézményben elhelyezett jogosultak állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Ha a megállapodásban, a beutaló határozatban foglalt időtartam vagy az elhelyezés ötéves időtartama eltelt, illetőleg pszichiátriai és szenvedélybetegek esetében, ha a jogosult kéri, a 112. § (3) bekezdésében meghatározott szakértői bizottság megvizsgálja a gondozás további szükségességét.

(2) A szakértői bizottság vizsgálatának eredményéről az intézmény vezetője a jogosultat, a törvényes képviselőjét, valamint az önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatja.

(3) Ha a szakértői bizottság véleménye alapján a jogosult rehabilitációs intézményben tovább nem gondozható vagy az elhelyezés feltételei már nem állnak fenn, az intézmény vezetője a (2) bekezdésben meghatározott személyeket, illetve szervet haladéktalanul tájékoztatja és

a) a gondozás megszüntetését, vagy

b) a jogosult áthelyezését

kezdeményezi.

(4) Ha a megállapodásban, a beutaló határozatban vagy a 112. § (1) bekezdésében foglalt időtartam eltelt, a szakértői bizottság véleménye alapján azonban a jogosult további gondozása szükséges, az intézményvezető, az önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezés időtartamát meghosszabbíthatja.

(5) A rehabilitációs intézményi elhelyezés szükségességének a szakértői bizottság által történő vizsgálatával kapcsolatos részletes szakmai szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”

46. § Az Szt. V. fejezetének II. címe a következő alcímmel és a 113/B–113/C. §-sal egészül ki:

„A fogyatékos személyek otthonára vonatkozó külön szabályok

113/B. § (1) A fogyatékos személyek otthonába felvett kiskorú ellátását, valamint gyógypedagógiai fejlesztését ellenőrizni kell. Ennek keretében a tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs bizottság – a külön jogszabályban foglaltak szerint – felülvizsgálja a kiskorú fejlődését. A bizottság megküldi az intézmény vezetőjének a felülvizsgálat eredményét tartalmazó értékelését, amit a kiskorú ellátása, fejlesztő foglalkoztatása során figyelembe kell venni.

(2) A kiskorú szülei, illetve törvényes képviselője – évente legalább egyszer – tájékoztatást kap a gyermek állapotáról, fejlődéséről, egyéni fejlesztési tervéről. A szülők, illetve a törvényes képviselő számára biztosítani kell a foglalkozások látogatásának lehetőségét.

113/C. § (1) A fogyatékos személyek otthonában élő felnőtt személy állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A 112. § (3) bekezdése szerinti szakértői bizottság az ápoló, gondozó otthonban ellátott fogyatékos személy állapotát, annak változását ötévenként felülvizsgálja. A szakértői bizottság felülvizsgálatának eredményéről az intézmény vezetője tájékoztatja az ellátást igénybe vevő személyt, annak hozzátartozóját, törvényes képviselőjét.

(2) A fogyatékos személy állapotának vizsgálatát a más intézménybe történő áthelyezése előtt az (1) bekezdésben meghatározott időtartamtól függetlenül el kell végezni. Az új intézménybe kerülést követő fél éven belül az intézmény a fogyatékos személyről részletes gyógypedagógiai felmérést végez és ennek alapján elkészíti egyéni fejlesztési tervét.

(3) A felülvizsgálatra vonatkozó részletes szakmai szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”

47. § Az Szt. 115. §-a (5) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha a kötelezett jövedelme”

48. § (1) Az Szt. 117. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

(A személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások intézményi térítési díjának alapja)

„b) átmeneti, ápolást, gondozást nyújtó, továbbá rehabilitációs intézmény esetén az egy ellátottra jutó önköltség napi összege;

c) lakóotthoni ellátást nyújtó intézmény esetén az egy ellátottra jutó lakhatási költség napi összege, továbbá étkezés igénybevétele esetén az élelmezési térítés, valamint szolgáltatások igénybevétele esetén az egy ellátottra jutó összköltség napi összege.”

(2) Az Szt. 117. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult havi jövedelmének]

„c) 50%-át a lakóotthoni elhelyezést,

d) 80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést”

(nyújtó intézmények esetén.)

(3) Az Szt. 117. §-a (3) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a (2) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott intézményi ellátásban részesülő a havi jövedelméből nem tudja megfizetni az intézményi térítési díj mértékével azonos személyi térítési díjat, a fenntartó határozattal állapítja meg a személyi térítési díjat az alábbiak figyelembevételével:”

49. § Az Szt. 117/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti egyszeri hozzájárulás összegének legalább harminc százalékát szociális intézményfejlesztésre, működtetésre, valamint a tárgyi, személyi feltételek javítására kell fordítani.”

50. § Az Szt. 124. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az önkormányzat a központi költségvetés részére a költségviselés arányában visszafizeti

a) a jogosulatlanul, illetve rosszhiszeműen igénybe vett pénzbeli szociális ellátás [17. § (1) bekezdés a) pontja], valamint

b) az időskorúak járadéka esetén hagyatéki teherként bejelentett ellátás összegének

megtérítésével befolyt összeget.”

51. § Az Szt. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„127. § (1) A szociális intézményi normatívák tartalmazzák a személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások működési költségeihez történő állami hozzájárulást.

(2) Az az egyházi és nem állami fenntartó, amely e törvény hatálybalépését követően kér szociális intézmény működéséhez engedélyt, a szociális intézmény működési költségeihez történő állami hozzájárulásra csak akkor lehet jogosult, ha erre vonatkozó igényét a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig bejelenti.”

52. § Az Szt. 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„128. § (1) Kötött felhasználású állami támogatásként a helyi önkormányzatok

a) címzett és céltámogatást a külön törvényben foglaltak szerint,

b) központosított előirányzatot,

c) szociális szakmai programokhoz nyújtott támogatást

kaphatnak.

(2) Az egyházi és nem állami fenntartó szociális szakmai programokhoz támogatást kaphat.”

53. § Az Szt. 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„131. § A szociális szakmai programok meghirdetésével kell elősegíteni a fenntartó számára a szociális intézmények olyan mértékű fejlesztésének támogatását, hogy az érintett önkormányzatok eleget tudjanak tenni az e törvényben előírt kötelezettségüknek.”

54. § Az Szt. 132. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő e)–h) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„b) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladataira és működésük feltételére vonatkozó szabályokat,”

e) a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat,

f) a szociális szakképesítést szerzett személyek szakvizsgáztatására, valamint a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzésére vonatkozó szabályokat, ide nem értve a szakirányú továbbképzési szakokon folyó továbbképzést,

g) a rehabilitációs intézményben elhelyezett és a fogyatékos személyek otthonában élő személyek állapotának felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat,

h) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére vonatkozó szabályokat.”

Záró rendelkezések

55. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdés kivételével – a kihirdetés napját követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(2) A 37. §-sal megállapított Szt. 94/A. § (1) bekezdésének b) pontja 2001. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.

a) 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában „a házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelempótlék” szövegrész,

b) 4. §-ának (4) bekezdése,

c) 33. §-a (2) bekezdésének második mondata,

d) 37/F. §-ában az „elszámolására” szövegrész,

e) 42. §-ának (3) bekezdése,

f) 71. §-ában a „nem is rehabilitálhatóak” szövegrész,

g) 74. §-a (1) bekezdésében a „nem tanköteles enyhe és középsúlyos értelmi” szövegrész,

h) 88. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „ennek keretében megbíz valamely ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézményt e feladatok ellátásával.” szövegrész,

i) 91. §-ának (2) bekezdése,

j) 96. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „és átmeneti” szövegrész,

k) 105. §-ának (1) bekezdése,

l) 110. §-a,

m) 136. §-ának (3) bekezdése

hatályát veszti.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.

a) 3. §-ának (4) bekezdésében „a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Csp.),” szövegrész helyébe „a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.),” szövegrész,

b) 22. §-ában „Az, akire a 18. §-ban és a 20. §-ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz,” szövegrész helyébe „Az, akire a 18. §-ban, 20. §-ban, valamint a 20/A. §-ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz,” szövegrész,

c) 37/F. §-ának (2) bekezdésében a „Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „Belügyminisztérium” szövegrész,

d) 112. §-ának (1) bekezdésében a „beutalás” szó helyébe az „elhelyezés” szó,

e) 129. §-ában a „Céltámogatás” szó helyébe a „Címzett támogatás” szövegrész

lép.

56. § (1) A szociális intézményben ellátottak számára vonatkozó, – az e törvény 15. §-ának (3) bekezdésével megállapított – Szt. 57. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést azon intézmények esetében kell alkalmazni, amelyek e törvény hatálybalépését követően kapnak működési engedélyt.

(2) A működési nyilvántartások tárgyi és személyi feltételeit legkésőbb 2001. január 1. napjáig kell biztosítani.

(3) A munkáltató a személyes gondoskodást végző személy e törvényben meghatározott adatait 2001. január 1. napjától köteles a működési nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni.

(4) A fogyatékos személyek otthonában élő felnőtt személy felülvizsgálatát első alkalommal e törvény hatálybalépésétől számított két éven belül kell elvégezni. Az első felülvizsgálatot a szociális és családügyi miniszter által kijelölt bizottságok végzik. A bizottság pszichológus, pszichiáter és a fogyatékosság jellege szerinti szakgyógypedagógus képesítéssel rendelkező személyekből, valamint a megyei módszertani feladatok ellátására kijelölt intézmény vezetőjéből áll.

(5) Az egyszeri hozzájárulás összegének felhasználására vonatkozó, – az e törvény 49. §-ával megállapított – Szt. 117/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést az e törvény hatálybalépését követően befizetett hozzájárulásokból származó bevételekre kell alkalmazni.

(6) A helyi önkormányzat e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül – az e törvényben foglaltak alapján – köteles felülvizsgálni a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozó rendeletét.

(7) Az Szt. 74/A. §-ában előírt – a hajléktalanok rehabilitációs intézményére vonatkozó – ellátási forma feltételeinek megteremtéséről fokozatosan, de legkésőbb 2004. december 31-ig kell gondoskodni.

(8) Az Szt. 85/A. §-ában előírt – a lakóotthonra vonatkozó – ellátási forma feltételeinek megteremtéséről fokozatosan, de legkésőbb 2009. december 31-ig kell gondoskodni.

(9) A 37. §-sal megállapított Szt. 94/A. § (1) bekezdés b) pontjának hatálybalépéséig a megyei, fővárosi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézményi ellátás iránti kérelemről a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete dönt.

(10) A 37. §-sal megállapított Szt. 94/A. § (1) bekezdés b) pontjának hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete bírálja el.

57. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 137. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

„(2) Az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet gondoskodik a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző és a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy adatai működési nyilvántartásának az Szt.-ben meghatározottak szerinti vezetéséről.”