1. § A törvény célja, hogy meghatározza a bűnügyi nyilvántartások körét és az azokban nyilvántartott adatokat, megállapítsa az egyes nyilvántartások részére történő adatközlés, valamint az adatigénylés és adatszolgáltatás szabályait, továbbá rögzítse az adatkezelés feltételeit.
2. § E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartás
a) a bűntettesek,
b) a kényszerintézkedés alatt állók,
c) a büntetőeljárás alatt állók,
d) az ujj- és tenyérnyomatok, a fényképek (a továbbiakban: daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás), valamint
e) a DNS-profilok
nyilvántartása.
3. § A bűnügyi nyilvántartás az e törvényben meghatározott adatokat tartalmazó, közhitelű hatósági nyilvántartás, amelynek feladata az e törvényben meghatározott adatok gyűjtése, kezelése, azokról okirat kiadása, törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.
4. § A bűnügyi nyilvántartásra és a törvényben szabályozott hatósági eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
5. § A bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a büntetőeljárás alatt állók, a DNS-profilok nyilvántartását, illetve a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartást a belügyminiszter irányítása alatt álló, a belügyminiszter rendeletében kijelölt szerv kezeli.
6. § A 2. §-ban meghatározott nyilvántartás törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el.
7. § A bűnügyi nyilvántartás tartalmazza annak a személynek (a továbbiakban: nyilvántartott) az adatait,
a) akivel szemben a bíróság jogerősen a Büntető Törvénykönyvben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott;
b) akire vonatkozóan az ügyész a vádemelést elhalasztotta vagy megrovást alkalmazott;
c) akivel szemben a külföldi bíróság bűnösséget megállapító határozatot hozott, ha azt a magyar bíróság ítéletével azonos érvényűnek nyilvánították, vagy a külföldi bíróság által kiszabott büntetés végrehajtását a magyar hatóság átvette;
d) aki kegyelemben részesült;
e) akivel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, illetve ideiglenes kényszergyógykezelést (a továbbiakban együtt: kényszerintézkedés) rendeltek el;
f) akit gyanúsítottként, illetve vádlottként büntetőeljárás alá vontak;
g) akinek ujj- és tenyérnyomatát, illetve fényképét e törvény hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vették, továbbá akinek ujj- és tenyérnyomatát, valamint fényképét e törvény alapján nyilvántartásba veszik;
h) akinek DNS-profilját e törvény alapján nyilvántartásba veszik.
8. § (1) Az adatokat a (2) bekezdésben meghatározott, önálló nyilvántartásokban kell kezelni.
(2) Az adatokat
a) a 7. § a)–d) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a bűntettesek nyilvántartásában,
b) a 7. § e) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásában,
c) a 7. § f) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásában,
d) a 7. § g) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásban,
e) a 7. § h) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a DNS-profilok nyilvántartásában
kell kezelni.
9. § A bűntettesek nyilvántartásának célja a büntetett, illetve a büntetlen előélet tényének megállapítása bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekből, valamint az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, illetőleg mások jogainak és biztonságának védelme érdekében.
10. § (1) A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
a) a nyilvántartott természetes személyazonosító adatait [családi és utóneve(i), nők esetében leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i)], személyi azonosítóját, előző családi és utónevét, állampolgárságát, lakóhelyét;
b) a jogerős ítélet; a megszüntető végzés; a kegyelem folytán a nyomozást megtagadó, a feljelentést elutasító, illetőleg a nyomozást megszüntető határozat; megrovás esetén a nyomozást megtagadó, illetve megszüntető határozat; a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat; illetőleg felmentés esetén a vád szerint
ba) a bűncselekmény(ek) megnevezését,
bb) a bűncselekmény(ek) Btk. szerinti minősítését,
bc) az elkövetői és az elkövetési alakzat megjelölését,
bd) a bűncselekmény(ek) elkövetésének idejét,
be) azt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső-e;
c) a megrovást alkalmazó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
d) a vádemelés elhalasztását és időtartamát, a határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
e) a kegyelem folytán a nyomozás megtagadásáról, a feljelentés elutasításáról vagy a nyomozás megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság megnevezését és határozatának számát és keltét;
f) az első és másodfokon, illetve harmadfokon, valamint a perújítás vagy a rendkívüli felülvizsgálat, illetőleg felülvizsgálat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;
g) a kiszabott fő- és mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó adatokat, a korábbi felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
h) az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése vagy meghosszabbítása esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját;
i) összbüntetésbe foglalás esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés nemét és mértékét;
j) a közkegyelmi vagy egyéni kegyelmi rendelkezés alapján a bírósági határozatot érintő változásokat, az egyéni kegyelmi elhatározás számát, keltét, a jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;
k) a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;
l) a mentesítésre vonatkozó adatokat;
m) a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén a külföldi ítélet érvényének megállapításáról szóló bírósági határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, és azt, hogy a külföldi elítéléshez a magyar törvény alapján milyen hátrányok fűződnek;
n) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott más különleges eljárás során hozott határozat adatait;
o) a nyilvántartott halálának időpontját.
(2) A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
a) a szabadságvesztés foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a szabadságvesztés megkezdésének) napját;
b) a feltételes szabadságra bocsátás napját, a feltételes szabadság lejáratának napját, a feltételes szabadság megszüntetését, a pártfogó felügyelettel kapcsolatos adatokat;
c) a büntetés félbeszakításáról szóló adatokat;
d) a szabadon bocsátás napját;
e) a javítóintézeti nevelés megkezdésének napját;
f) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás lejáratának napját, az ideiglenes elbocsátás megszüntetését;
g) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját;
h) a közérdekű munka, illetőleg a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról szóló határozat adatait;
i) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás lejáratának napját, továbbá a lejárat napjának a felsorolt büntetések tartamába beszámítható, illetve be nem számítható idő szerinti változását;
j) a kényszergyógykezelés megszüntetésének napját.
11. § (1) A 10. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság közli, amely előtt az eljárás befejeződött.
(2) A 10. § (1) bekezdésének c)–e) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság közli.
(3) A 10. § (1) bekezdésének f)–i) és k)–n) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett.
(4) A 10. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott, továbbá a 10. § (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott adatok közül a pénzbüntetés szabadságvesztés büntetésre történő átváltoztatására vonatkozó adatokat az a bíróság közli, amely az alapügyben első fokon eljárt.
12. § (1) A 10. § (2) bekezdésének a)–g) pontjában, valamint – ha a nyilvántartott halála a büntetés végrehajtásának időtartama alatt következett be – a 10. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve közli. A büntetés-végrehajtás „jogszabályban meghatározott szerve” kifejezés alatt kell érteni a Magyar Honvédség Katonai Fogházat is.
(2) A 10. § (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott adatok közül a közérdekű munka szabadságvesztés büntetésre átváltoztatására vonatkozó adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli.
(3) A 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott adatokat – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás végrehajtását ellenőrző rendőrség közli.
(4) A 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott adatok közül a kiutasításra vonatkozó adatokat önállóan alkalmazott kiutasítás esetén az a bíróság közli, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett, szabadságvesztés büntetés mellett alkalmazott kiutasítás esetén a büntetés-végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve közli.
(5) A 10. § (2) bekezdésének j) pontjában meghatározott adatot az Igazságügyi Megfigyelő- és Elmegyógyító Intézet közli.
13. § (1) A 10. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott adatot, valamint a nyilvántartott természetes személyazonosító adatainak, személyi azonosítójának és lakcímének változását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve közli.
(2) A nyilvántartott állampolgárságának, valamint – névváltoztatás engedélyezése esetén – családi és utónevének változását a Belügyminisztérium ezen ügyekben eljáró szerve közli.
14. § Az adatközlést külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.
15. § (1) Az adatközlést – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nyilvántartásba vételt megalapozó, illetőleg a nyilvántartott adatot érintő változás bekövetkezésének napjától számított három munkanapon belül kell teljesíteni.
(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az adatközlést külön jogszabályban meghatározott rendszerességgel teljesíti.
(3) A bűntettesek nyilvántartásában szereplő és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek természetes személyazonosító adatai, valamint személyi azonosítójuk a 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás teljesítéséhez a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének átadhatók.
16. § (1) A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a) a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés (a továbbiakban: mentesítés) beálltától számított tizenöt évig,
b) a szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkára, illetőleg pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
c) a gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
d) a gondatlan bűncselekmény miatt közérdekű munkára, pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
e) fiatalkorúak esetén legfeljebb 30. életévük betöltéséig, feltéve, hogy eddig az időpontig mentesültek,
f) a főbüntetés helyett mellékbüntetésre ítéltek esetén a büntetés végrehajtásának befejezésétől számított öt évig,
g) a megrovásban részesítettek, illetve azok esetén, akiknek terhére az egyes különleges eljárások között meghatározott elkobzásra irányuló eljárás során elkobzást alkalmaztak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,
h) a próbára bocsátottak esetén a próbaidő, illetőleg meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
i) az eljárási kegyelemben részesítettek esetén a határozat keltétől számított három évig,
j) azok esetén, akikkel szemben az ügyész a vádemelést elhalasztotta, a vádemelés elhalasztása tartamának elteltétől számított három évig,
k) javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől számított három évig,
l) azok esetén, akikkel szemben az eljárás megszüntetése mellett elkobzást, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést rendeltek el, továbbá akikkel szemben a vád alól felmentés mellett kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést rendeltek el, a megszüntető végzés, illetve a felmentő ítélet jogerőre emelkedésétől számított három évig
kell kezelni.
(2) Annak a személynek az adatai, aki többszörösen van nyilvántartva, akkor törölhetők, ha minden adatra vonatkozóan eltelt az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási idő.
17. § A 10. §-ban meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére
a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok,
b) az igazságügyminiszter a kegyelem iránti előterjesztéshez, továbbá a jogsegélykérelem elintézéséhez és a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban meghatározott, illetőleg nemzetközi egyezményből eredő feladatai teljesítéséhez,
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladataik ellátásához,
d) a hadköteles katonai nyilvántartásának céljára a hadkiegészítő parancsnokság,
e) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint,
f) a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az e) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz,
g) az idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek a külföldiek ellenőrzésével kapcsolatos feladataik ellátásához, valamint a feladatkörükbe tartozó ügyek elbírálásához
jogosultak.
18. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére
a) a rendőrség
aa) a fegyveres biztonsági őrség felügyeletének ellátásával kapcsolatos feladatai ellátásához,
ab) a nukleáris létesítményben, továbbá a létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatáshoz szükséges büntetlenség megállapításához,
ac) a személy- és vagyonvédelmi, illetőleg a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges engedély kiadásához;
b) a köztársasági elnök által adományozható kitüntetésre irányuló javaslatot előterjesztő miniszter a jelölt büntetlenségének megállapításához;
c) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnöke a bírói, a kinevezésre jogosult bírósági elnök a bírósági titkári és fogalmazói kinevezéshez szükséges büntetlenség megállapításához;
d) a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Főügyészség, a fellebbviteli főügyészség, a megyei főügyészség, a Fővárosi Főügyészség az ügyészi, az ügyészségi titkári, fogalmazói, illetőleg nyomozói kinevezéshez.
19. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatokból, törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésére jogosult
a) a rendőrség a kézilőfegyverekkel, a lőszerekkel, a gáz- és riasztófegyverekkel, a légfegyverekkel, a lőterekkel, valamint a lőfegyver- és a lőszertárolóhelyekkel, továbbá a vaktölténnyel üzemeltethető és a hatástalanított lőfegyverekkel kapcsolatos engedélyek kiadásához;
b) a rendőrség a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásának ellátása során a vezetői engedély bevonása, helyszínen történő elvétele, valamint a „kezdő vezetői engedély” minősítés meghosszabbítása feltételeinek megállapításához;
c) a bírósági ülnök megválasztásához a települési önkormányzat képviselő-testülete, a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés, katonai bírósági ülnök esetén az állományilletékes parancsnok;
d) az igazságügyminiszter a közjegyzői és az igazságügyi szakértői kinevezéshez, valamint a közjegyző-jelölt és közjegyző-helyettes alkalmazásához;
e) a rendvédelmi szervek és a fegyveres erők állományilletékes parancsnokai a hivatásos állományba történő kinevezéshez;
f) a Belügyminisztérium állampolgársági, útlevél, bevándorlási, illetve menekültügyekben eljáró szervei, valamint az útlevél hatóságok a feladatkörükbe tartozó ügyek elbírálásához;
g) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal a bevándorlási kérelem elbírálásához;
h) a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamara az ügyvédi kamarába való felvétel iránti kérelem elbírálásához;
i) a fegyver nélküli katonai, illetőleg a polgári szolgálat teljesítését engedélyező hatóság a kérelem elbírálásához;
j) a helyettes szülői és a nevelőszülői hálózat működését engedélyező, illetve ellenőrző szerv;
k) a tevékenység végzését engedélyező hatóság, amennyiben a tevékenység végzésének, illetőleg engedélyezésének jogszabályban meghatározott feltétele a büntetlen előélet.
20. § A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásának célja az érintettek és mások jogainak és biztonságának védelme, a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése.
21. § A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartása tartalmazza
a) az elrendelő határozat szerint
aa) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat,
ab) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését,
ac) a kényszerintézkedés időtartamát;
b) a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, illetőleg fenntartásáról határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.
22. § (1) A 21. §-ban foglalt adatokat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról határozatot hozó bíróság közli.
(2) A kényszerintézkedés megszüntetéséről a határozatot hozó bíróság, ügyészség közli az adatokat.
(3) A bíróság, illetve az ügyészség az adatközlést külön jogszabályban meghatározott formában és módon, a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított három munkanapon belül teljesíti.
23. § A kényszerintézkedés alatt állókat a kényszerintézkedés megszüntetéséig kell nyilvántartani.
24. § A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásából a 17. §-ban és a 18. §-ban felsoroltak, az útlevélhatóságok, valamint a Belügyminisztérium útlevélügyekben eljáró szervei jogosultak adatigénylésre.
25. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának célja a büntetőeljárások, illetőleg más hatósági eljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése, az eljárások törvényességének, az állampolgárok és mások jogainak biztosítása és védelme.
26. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartása tartalmazza
a) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat;
b) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését;
c) az alapos, illetve a megalapozott gyanú közlésének időpontját;
d) a vádemelés időpontját;
e) a nyomozás, a büntetőeljárás felfüggesztésének, továbbfolytatásának időpontját;
f) a büntetőügy iktatószámát;
g) az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését.
27. § (1) A 26. §-ban meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság, ügyészség közli, amelyik a gyanúsítottal, illetőleg a vádlottal szemben eljárt.
(2) A nyomozás felfüggesztéséről, illetve továbbfolytatásáról, valamint a nyomozás megszüntetéséről a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség; a büntetőeljárás felfüggesztéséről, illetve továbbfolytatásáról, valamint megszüntetéséről, továbbá jogerős befejezéséről a határozatot hozó bíróság közli az adatokat.
(3) Az adatszolgáltatást külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.
(4) Az adatközlést a nyomozó hatóság és az ügyészség az alapos gyanú közlésének, illetőleg a nyomozás felfüggesztéséről, megszüntetéséről hozott határozata; a bíróság a büntetőeljárás felfüggesztéséről, megszüntetéséről, illetve befejezéséről hozott határozata jogerőre emelkedésének – továbbfolytatás elrendelése esetén a határozat meghozatalának – napjától számított három munkanapon belül teljesíti.
28. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
b) a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig
kell nyilvántartani.
29. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából – jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához – adatigénylésre jogosultak
a) a 17. §-ban és a 18. §-ban felsoroltak;
b) a rendőrség kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, légfegyverekkel, valamint lőterekkel, továbbá a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásával kapcsolatban eljáró szervei;
c) a büntetés-végrehajtás szervei;
d) az útlevélhatóságok, valamint a Belügyminisztérium állampolgársági és útlevélügyekben eljáró szervei;
e) a rendvédelmi szervek és a fegyveres erők állományilletékes parancsnokai.
30. § A daktiloszkópiai és fényképnyilvántartás célja a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak és más személyek azonosítása, illetve kizárása, a rendkívüli haláleset miatt folyó államigazgatási eljárásokban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt azonosítása, valamint más hatósági eljárásokban, illetőleg igazoltatás esetén az érintett személyazonosságának megállapítása.
31. § A daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásban kell nyilvántartani
a) annak az adatait, ujj- és tenyérnyomatát, továbbá arcképét, akit szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak;
b) a bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomot.
32. § A daktiloszkópiai és fényképnyilvántartás tartalmazza
a) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat;
b) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését;
c) a bűncselekmény(ek) elkövetésének helyét és idejét;
d) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy iktatószámát;
e) az ujj- és tenyérnyomatot, valamint az arcképet.
33. § (1) A 32. §-ban meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság közli, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.
(2) A bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomat esetén a 32. § b)–e) pontjában meghatározott adatokat a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság közli.
(3) A nyomozás, illetőleg a büntetőeljárás megszüntetéséről, továbbá a büntetőeljárás jogerős befejezéséről a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség, illetőleg bíróság közli az adatokat.
34. § (1) A 33. § (1) bekezdés szerinti nyomozó hatóság intézkedik a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatának levételére, továbbá arcfényképének elkészítésére.
(2) A szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy köteles alávetni magát az ujj- és tenyérnyomat vételi eljárásnak, valamint a fényképezésnek.
(3) A szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személlyel szemben – ha a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését megtagadja – testi kényszer alkalmazható.
35. § (1) Az adatközlést, továbbá az ujj- és tenyérnyomat vételt, valamint a fényképezést, és a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy közreműködésének megtagadása esetén alkalmazott testi kényszer foganatosítását külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.
(2) A nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság a 33. § szerinti adatközléseket az alapos gyanú közlésének napjától, illetve az ujj- és tenyérnyom helyszíni rögzítésétől, illetőleg a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül teljesíti.
36. § A 32. §-ban meghatározott adatokat
a) a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás alá vont személy
aa) elítélése esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 20 évig,
ab) kényszergyógykezelésének, próbára bocsátásának, illetőleg javítóintézeti nevelésének elrendelése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,
b) a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig,
c) a bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomok esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig
kell nyilvántartani.
37. § A daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásból adatigénylésre jogosultak:
a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok;
c) az előzetes letartóztatást foganatosító és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerv;
d) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint;
e) a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve, a d) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz;
f) a rendőrség az igazoltatott személy, valamint az ismeretlen holttest személyazonosságának megállapításához, ha az igazoltatott, illetőleg az elhalt személye a személyi adatokból vagy azok hiánya miatt nem azonosítható;
g) a határőrség szervei a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvényben meghatározott feladataik ellátásához, továbbá a személyazonosság megállapításához;
h) a menekültügyi és idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek a személyazonosság megállapításához.
38. § A DNS-profil nyilvántartás célja kizárólag meghatározott bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak azonosítása, illetőleg kizárása a büntetőeljárás során.
39. § (1) A DNS-profil nyilvántartásban annak az adatait kell nyilvántartani, akit
a) öt évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett, vagy
b) a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,
c) nemi erkölcs elleni erőszakkal megvalósuló,
d) gyermekkorú ellen irányuló,
e) sorozatban vagy szervezett elkövetéssel megvalósuló,
f) kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos,
g) pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos,
h) fegyveres elkövetéssel megvalósuló, illetve
i) az állam elleni bűncselekményekkel, a terrorcselekménnyel, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével, a visszaélés atomenergia alkalmazásával, a pénzmosással, valamint a szolgálati bűncselekményekkel kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása, illetve a terrorcselekményre irányuló előkészület
bűncselekmény alapos gyanúja miatt vontak büntetőeljárás alá.
(2) A DNS-nyilvántartásban kell nyilvántartani a bűncselekmény helyszínén rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profilokat is.
40. § A DNS-profil nyilvántartás tartalmazza
a) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat;
b) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését;
c) a bűncselekmény(ek) elkövetésének helyét és idejét;
d) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy iktatószámát;
e) a nyilvántartott személyhez tartozó azonosító kódot;
f) a DNS-profilt és a hozzá tartozó azonosító kódot.
41. § A DNS-profil nyilvántartásban külön adatállományban kell kezelni a 40. § a)–e) pontjában és az e)–f) pontjában meghatározott adatokat.
42. § (1) A 40. § a)–d) pontjában meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság közli, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.
(2) A nyomozás, illetőleg a büntetőeljárás megszüntetéséről, továbbá a büntetőeljárás jogerős befejezéséről a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség, illetőleg bíróság közli az adatokat.
43. § (1) A nyomozó hatóság intézkedik a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy szájnyálkahártya-törletének vagy hajmintájának (a továbbiakban: DNS-minta) levételére.
(2) A mintavételt a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy fizikai sértetlenségének biztosításával kell végezni, és tájékoztatni kell arról, hogy a mintát DNS-elemzés céljára veszik le.
(3) A DNS-elemzéshez szükséges szájnyálkahártya-törletnek a levétele és a hajmintának az emberi testtől való elválasztása nem minősül a személy fizikai sérelmének.
(4) A 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy köteles alávetni magát a mintavételi eljárásnak és tűrni a DNS-minta levételét.
(5) A 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személlyel szemben – ha a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését megtagadja – testi kényszer alkalmazható.
44. § (1) Az adatközlést és a mintavételt, valamint a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy közreműködésének megtagadása esetén alkalmazott testi kényszer foganatosítását külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.
(2) A nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság a 42. § szerinti adatközléseket az alapos gyanú közlésének napjától, illetve az anyagmaradvány helyszíni rögzítésétől, illetőleg a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül teljesíti.
45. § A 40. §-ban meghatározott adatokat
a) a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás alá vont személy
aa) elítélése esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 20 évig,
ab) kényszergyógykezelésének, próbára bocsátásának, illetőleg javítóintézeti nevelésének elrendelése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,
b) a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig,
c) a bűncselekmény helyszínén rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profil esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig
kell nyilvántartani.
46. § (1) A DNS-profil nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak:
a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok;
c) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint;
d) a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve a c) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz.
(2) Az adatigénylésre jogosultaknak a 40. § a)–d) pontjaiban jelölt adatok és a DNS-profilnak kizárólag az érintett személy azonosításához nélkülözhetetlen része adható át.
47. § Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a 2. §-ban meghatározott nyilvántartásba a belügyminiszter, az adatvédelmi biztos, illetve az általuk meghatalmazott személy, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.
48. § (1) Meg kell szüntetni annak a nyilvántartását, akire vonatkozóan a nyilvántartási idő letelt.
(2) A nyilvántartás megszüntetését a számítógép adatbázisából törléssel és a nyilvántartott okmány, illetve más adathordozó fizikai megsemmisítésével kell végrehajtani.
49. § (1) A bűnügyi nyilvántartás kérelemre teljesít adatszolgáltatást.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.
(3) A bűnügyi nyilvántartás a 17–19. §-ban, a 24. §-ban, a 29. §-ban, a 37. §-ban és a 46. §-ban meghatározott jogosultak részére az adatigénylés kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesíti az adatszolgáltatást.
50. § Az adatszolgáltatást meg kell tagadni, ha
a) az jogszabályba ütközik,
b) a kérelem nem a jogosulttól származik,
c) a kérelemben megjelölt adatok személyazonosításra alkalmatlanok.
51. § A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.
52. § (1) Az egyes nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.
53. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a) az érintett természetes személyazonosító adatait,
b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
c) az adattovábbítás időpontját,
d) az adattovábbítás célját és jogalapját,
e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
(2) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.
54. § Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nyomozó hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.
55. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül
a) a belügyminiszter,
b) a legfőbb ügyész a törvényességi felügyelet gyakorlása során,
c) az adatvédelmi biztos,
d) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság,
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok.
56. § Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.
57. § A hatósági erkölcsi bizonyítvány a bűntettesek nyilvántartásának adatairól a nyilvántartás kezelője által kiállított közokirat, amely – ha törvény másképp nem rendelkezik – a kiállításától számított három hónapig érvényes.
58. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az érintett személy kérheti.
(2) Az erkölcsi bizonyítvány kiállításáért a mindenkori általános tételű eljárási illetéknek megfelelő mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.
(3) Azok a szervek, amelyek jogszabály rendelkezése alapján a büntetlen előélet hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal való igazolását igényelhetik, az erkölcsi bizonyítványban szereplő adatokat csak az igénylés céljára használhatják fel, és abból adatot nem szolgáltathatnak.
59. § A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza a kérelmező
a) természetes személyazonosító adatait,
b) büntetlensége, mentesítésben részesülése, továbbá a vádemelés elhalasztása esetén a „bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel” közlést,
c) büntetett előélete esetén az egyes büntetésekre és intézkedésekre vonatkozó adatokat.
60. § E törvény alkalmazásában
a) DNS-profil: a dezoxiribonukleinsav molekula polimorf szakaszainak vizsgálati eredményét magába foglaló, betűk és számok meghatározott sorrendben történő alkalmazásával képzett adatsor;
b) DNS elemzés: a DNS-profil meghatározásának folyamata;
c) szájnyálkahártya-törlet: a szájüreg nyálkahártyájának felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel – vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval – letörölt anyag.
61. § (1) Ez a törvény a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.
(2) A nyilvántartásnak az e törvényben nem szabályozott adattartalmát a törvény hatálybalépését követő tizedik hónap utolsó napjáig törölni kell. A törlendő adattartalomból adat nem szolgáltatható.
(3) A 67. § a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
(4) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba e törvény 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „feljelentést elutasító”, a 10. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „feljelentés elutasításáról”, továbbá a 10. §-a (1) bekezdésének f) pontjában az „illetve harmadfokon” és a „vagy a rendkívüli felülvizsgálat,”, valamint a 26. § c) pontjában a „megalapozott” szövegrész. Ezzel egyidejűleg, e törvény 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „a nyomozást megtagadó”, a 10. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az „a nyomozás megtagadásáról”, továbbá a 10. §-ának (1) bekezdése f) pontjában az „illetőleg felülvizsgálat”, valamint a 26. § c) pontjában az „alapos, illetve” szövegrész hatályát veszti.
62. § E törvény kihirdetésével egyidejűleg az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 4. §-ának (4) bekezdésében a 6. § (1) bekezdésének r) pontjára való hivatkozásban az r) pont megjelölés t) pontra, továbbá a 6. §-ának (5) bekezdésében és a 10. §-ának (5) bekezdésében a 6. §-a (1) bekezdés p) pontjára való hivatkozásban a p) pont megjelölés r) pontra változik.
63. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a bűntettesek nyilvántartását, a kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartását, a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartását, a DNS-profilok nyilvántartását, valamint a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartást kezelő szervet,
b) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának és kiadásának szabályait,
c) az igazságügyminiszterrel együttesen, a pénzügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a bűnügyi nyilvántartások, valamint a részükre történő adatközlés és az általuk teljesített adatszolgáltatás rendjének,
d) az igazságügyminiszterrel, továbbá a pénzügyminiszterrel együttesen, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben az ujj- és tenyérnyomat, továbbá a DNS-minta vételének és a fényképkészítésnek
a részletes szabályait.
64. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Btké.) 29–31. §-a, és az ezeket módosító 1987. évi III. törvény 40. §-ának (4) bekezdése, valamint 42. §-ának (2) bekezdése, 1993. évi XVII. törvény 88–89. §-a, valamint 103. §-a (1) bekezdésének a „28. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 29. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 30. §-a (1) bekezdésének k) pontja” szövegrésze, 1990. évi XIV. törvény 3. §-a, 1991. évi XX. törvény 62. §-a, 1993. évi CX. törvény 261. §-ának (7) bekezdése, 1994. évi XXXIV. törvény 105. §-a, 1997. évi LXVII. törvény 141. §-a, 1997. évi LXXI. törvény 73. §-a, 1998. évi XII. törvény 35. §-a, 1998. évi LXXXVII. törvény 93. §-ának (4) bekezdése; továbbá a Btké. 32. §-ának (2) bekezdése;
b) a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 12/1983. (XII. 29.) BM rendelet;
c) a bűnügyi nyilvántartásról szóló 5/1979. (X. 14.) BM rendelet, továbbá az azt módosító 15/1995. (X. 20.) BM rendelet.
65. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.tv.) 32. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)
„l) a bűntettesek nyilvántartását kezelő szerv.”
66. § A Szaz.tv. 37. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – személyi azonosító alkalmazásával – rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)
„c) a bűntettesek nyilvántartását kezelő szervnek, a bűntettesek nyilvántartásában szereplő polgár természetes személyazonosító adatainak, személyi azonosítójának, lakóhelyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról.”
67. § Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi g)–v) pont megjelölése h)–z) pontra változik:
(Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult)
„g) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője;”
68. § Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 28. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„(1) E törvény hatálybalépése előtt keletkezett és már irattárba helyezett „Szigorúan titkos”, „Különösen fontos”, „Titkos”, „TÜK iratként kezelendő”, „Szigorúan bizalmas”, „Bizalmas”, „Szolgálati használatra” jelöléssel ellátott iratokat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az irattárat működtető köteles 2009. december 31-ig számba venni, jegyzékbe foglalni és felülvizsgálni.”
69. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, az igazságügyi szakértő kinevezésénél a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezést is alkalmazni kell azzal, hogy a bűnügyi nyilvántartás adatainak mérlegelésére a kinevezésre jogosult bírósági elnök, illetve az igazságügyi szakértő esetében az igazságügyminiszter jogosult.”
