I. Az Országgyűlés a Házszabály 36. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre annak megállapítására, van-e korrupciós összefüggés az olajügyek és a szervezett bűnözés között?
II. A vizsgálóbizottság felállításának célja az, hogy kivizsgálja:
- Vannak-e az olajszőkítés és az olajszármazékok szabálytalan forgalmazása kapcsán a szervezett bűnözés és egyes állami tisztviselők között összefonódások, és ezek okoztak-e veszteséget a költségvetésnek?
- Vannak-e a feketegazdaság résztvevői, egyes rendőrök, valamint a vám- és pénzügyőrség egyes alkalmazottai között összefonódások?
- Elősegíthették-e egyes jogszabályok, illetve egyes jogalkalmazók a nemzetgazdaságban okozott veszteségeket?
- Milyen körülmények között történt az öt rendőr halála az elmúlt években Békés megyében?
III. A vizsgálóbizottság 11 főből áll. A bizottság tagjaira, a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást a következők szerint:
FIDESZ | 3 fő | |
MSZP | 3 fő | |
FKGP | 2 fő | |
SZDSZ | 1 fő | |
MDF | 1 fő | |
MIÉP | 1 fő |
IV. A bizottság tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok javaslatai alapján az Országgyűlés elé, a Házbizottság terjeszt elő javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént. A bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok, a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.
V. A bizottság megbízatása kiterjed minden az e határozat I. és II. pontját érintő vizsgálatra és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt vallomást tenni. A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében az általános adatfajták körében a 21., 22. és 24. pontokban, a Legfőbb Ügyészség körében a 26. és 27. a)-f) pontokban, a Megelőzési Szolgálat körében a 30/A, b)-g) pontokban a Határőrség körében a 33., 33/A., 34., 36. és 37. pontokban, a Rendőrség körében a 45., 46., 46/A., 47. és 48. pontokban, a Nemzetbiztonsági Szolgálatok körében a 101., 104., 106., 110., 117. és 118. pontokban, a Pénzügyminisztérium körében a 131., 132., 137/A., 137/B. és 137/F. pontokban, valamint a Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 16/1995. (X. 20.) BM rendelet mellékletében szereplő titokköri jegyzék 3., 16., 18. pontokban, és a Magyar Köztársaság Rendőrsége szolgálati titokköri jegyzékéről szóló 29/1996. ORFK Utasítás mellékletének 1., 26., 27., 30. pontokban, továbbá a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 3/1995. (XII. 19.) TNM rendelet mellékletében szereplő titokköri jegyzék 13. pontjában, valamint a Pénzügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 4/1996. (I. 24.) PM rendelet mellékletének 1., 2., 3., 7., 13., 14., 15., 16. pontokban meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat.
VI. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe, működésének költségeit az Országgyűlés költségvetéséből fedezi.
VII. A bizottság működésének rendjét maga állapítja meg.
VIII. A bizottság a megállapításairól jelentést készít, amelyet a megalakulását követő hat hónapon belül az Országgyűlés elé terjeszt.
IX. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.