1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-ának 23., 24., 28., 52. és 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő 65–70. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„23. Nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján folyósított nyugellátás – ideértve a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, az előnyugdíjat és az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény 2. § (2)–(3) bekezdésének alapján folyósított pótlékot is, valamint a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló kormányrendelet 1. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott nyugellátásokat és az egyházi nyugdíjalapból kifizetett nyugdíjat –, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka, a nyugdíjas bányász részére a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított, pénzben megváltott szénjárandóság, továbbá a volt munkáltató által folyósított, pénzben megváltott szénjárandóság az említett kormányrendeletben felsorolt magánszemélynek, illetőleg hozzátartozójának az ott meghatározott mértékig, tekintet nélkül arra, hogy a volt munkáltató felszámolás alatt áll-e vagy nem, és folytatja-e vagy megszüntette termelő tevékenységét. Nyugdíjnak minősül a külföldről származó, nyugdíj címén folyósított jövedelem, továbbá a nemzeti helytállásért folyósított pótlék, a politikai üldözésre tekintettel a nyugdíjfolyósító szervezet által törvény vagy kormányrendelet alapján folyósított ellátás, valamint a sportról szóló törvény alapján folyósított olimpiai járadék és a Kiváló és Érdemes Művészi járadékról szóló törvény alapján folyósított Kiváló, illetve Érdemes Művészi járadék, ideértve az e kitüntető cím jogosultjának özvegye részére ezzel összefüggésben folyósított járadékot is.
24. Ösztöndíj: az a tanulói (hallgatói) juttatás, amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási intézmény vagy helyi önkormányzat nyújt a közoktatási, a szakképzési vagy a felsőoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítést, továbbá a jogszabályban meghatározott feltételek szerint juttatott tankönyv- és jegyzettámogatást, valamint lakhatási támogatást is, a szakképző iskolai tanulónak a jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján nyújtott kötelező pénzbeli juttatást is, valamint a szakképző iskolával tanulószerződés nélkül létesített tanulói jogviszony esetén a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára nyújtott díjazás kötelező összegét is, illetve az a sportolói juttatás, amit a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány nyújt a sportról szóló törvény alapján.”
„28. Lakást szerző hozzátartozó:
a) a házastárs, a volt házastárs, az egyenesági rokon (ideértve az örökbe fogadott gyermeket, az örökbefogadó szülőt);
b) a mostohagyermek, a nevelt gyermek, azzal, hogy azon – az a) pontban nem említett – magánszemély tartozik ide, akire tekintettel a lakáscélú kedvezményre jogosult magánszemély egybefüggően legalább 5 éven át családi pótlékot kapott, vagy arra jogosult lett volna, vagy akinek a nagykorúságáig tartó nevelésében vagy iskoláztatásának vállalásában ez a magánszemély hitelt érdemlő módon igazoltan részt vett;
c) a mostohaszülő, a nevelőszülő, azzal, hogy az a magánszemély tartozik ide, aki a lakásszerzési kedvezményre jogosult – az a) pontban nem említett – magánszemélyre tekintettel legalább 5 éven át családi pótlékot kapott, vagy arra jogosult lett volna, vagy akinek a nagykorúságáig tartó nevelésében vagy iskoláztatásának vállalásában ez a magánszemély hitelt érdemlő módon igazoltan részt vett.”
„52. Közcélú adományra vonatkozó igazolás: a közcélú adomány jogosultja által kiállított olyan igazolás, amely tartalmazza a kiállító és a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, telephelyét, adóazonosító számát, a közcélú adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.”
„60. Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátást folyósítanak, ideértve azt is, aki a nevelési ellátásra saját jogán jogosult, a magzat (ikermagzat) a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig) és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.”
„65. Szociális gondozói díj: az a költségtérítést nem tartalmazó bevétel, amelyet a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszony keretében folytatott lelki segélyszolgálatért kap a magánszemély.
66. Alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.
67. Alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.
68. Kísérleti fejlesztés: olyan kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása.
69. Tőzsdei származtatott ügylet: olyan tőzsdei termékre kötött szerződés, amelynek értéke valamely más tőzsdei termék (áru, részvény, kötvény, részvényindex, deviza stb.) árfolyamától függ.
70. Tőzsdei összetett ügylet: olyan szerződés, amelyet több tőzsdei ügylet összesített eredményére kötnek.”
2. § Az Szja tv. 4. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közös tulajdonban lévő ingatlan, ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt – a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve – tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. A tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában ezt a rendelkezést kell alkalmazni az előzőekben említett dolog bérbeadásából, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem esetében is.
(5) Házassági vagyonközösség fennállása alatt a felek tevékenységéből származó és – a (4) bekezdésben említetteket kivéve – ezen időszakban keletkezett minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.”
3. § (1) Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő n), o) és p) ponttal egészül ki:
[(1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:]
„k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a munkáltató a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a magánszemély tag munkáltatójának havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásából azt a részt, amely nem haladja meg havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért;”
„n) a jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból
na) társasház részére az adott jogszabályban meghatározott felújításra, korszerűsítésre,
nb) magánszemély részére lakóépületnek az adott jogszabályban meghatározott felújítására, korszerűsítésére juttatott támogatást;
o) az eredeti jogosult magánszemélynél az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog átruházásáért kapott ellenértéket;
p) a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költségként elszámolt értékét, feltéve, hogy a képzés a kifizető létesítő okiratában meghatározott tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését célozza, és ha a kifizető a képzésben részt vevő magánszeméllyel a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződést köt, illetve, ha a tanulmányok elvégzése a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély vagy a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagja – a kifizető tevékenységének folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzését célozza.”
(2) Az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
[(2) Az (1) bekezdés k) pontjának alkalmazásában]
„a) több munkáltató esetén munkáltatónak az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint a magánszemély után fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulásra sorrendben kötelezett munkáltató minősül, akkor is, ha egyébként a törvényben említett időszakban azt nem kell megfizetnie;”
„c) ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben utalja át, akkor havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a pénztári alapokban a munkáltató rendelkezése alapján az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokban tagdíjként ír jóvá a pénztár.”
4. § Az Szja tv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jövedelem megszerzésének időpontja – az e törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – az a nap, amikor a magánszemély a bevételhez hozzájutott vagy az a rendelkezésére állt. A nem pénzbeli formában kapott bevételt a birtokbavétel napján, a jóváírt összeget a jóváírás napján kell a bevételhez hozzászámítani. Ha a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy postai úton küldi el, a jövedelmet az átutalás vagy a postára adás napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély azt az adóbevallása benyújtásáig vagy az adóbevallást helyettesítő nyilatkozata megtételéig ténylegesen megkapta. A váltót a birtokbavétel napján szerzi meg a magánszemély.”
5. § (1) Az Szja tv. 11. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Nem kell bevallani:]
„c) az egyes külön adózó jövedelmek közül azokat, amelyeknek adókulcsa nulla százalék, az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelmet, ha annak összege kevesebb évi 200 ezer forintnál, valamint azokat, amelyek után az adót a kifizető megállapította és levonta, de be kell vallani az utóbbiak közül – az (5) bekezdés rendelkezésének figyelembevételével – az osztalékból, az árfolyamnyereségből és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, azzal, hogy a termőföld bérbeadásából származó jövedelmet az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell bevallani. Az osztalékelőlegből osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját az osztalékmegállapítás időpontjának alapulvételével kell bevallani.”
(2) Az Szja tv. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A magánszemélynek adóbevallást kell adnia, ha
a) befektetési adóhitel-állománya van, vagy adóhitel visszafizetésére,
b) a lakáscélú kedvezmény, illetőleg a biztosítások kedvezménye miatt a levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére
kötelezett akkor is, ha egyébként nem kellene adóbevallást adnia.”
6. § Az Szja tv. 12. §-ának (2) bekezdése a következő f)–g) ponttal egészül ki:
[(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával lehet eljárni – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – akkor, ha]
„f) a magánszemélynek más kifizető(k)től az adóévben összesen 10 ezer forintot meg nem haladó osztalékjövedelme származik – feltéve, hogy abból az adó levonása megtörtént –, és az e bekezdésben foglalt feltételek egyébként fennállnak, azzal, hogy a más kifizető(k)től származó osztalékjövedelmet a munkáltatói elszámolásban nem kell feltüntetni;
g) az e bekezdésben említett feltételek egyébként fennállnak, és a magánszemély a mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggő adókötelezettségének egyszerűsített bevallási nyilatkozattal tesz eleget.”
7. § Az Szja tv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a magánszemély adótartozását a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerinti átvállalás/kezességvállalás alapján fizeti meg, a kifizető választhatja, hogy a magánszemély egyéb jövedelme helyett az átvállalt, megfizetett adó összege a 69. § szerinti természetbeni juttatásnak minősül.”
8. § Az Szja tv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Önálló tevékenységből származó bevételnek számít az a bevétel is,
a) amelynek adózására e törvény választási lehetőséget ad, és a magánszemély e fejezet rendelkezéseinek alkalmazását választja;
b) amely – ha e törvény másként nem rendelkezik – ingatlant, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenységből származik, ideértve a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó bevételt is, azzal, hogy közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában azt a magánszemélyt terheli az adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.”
9. § Az Szja tv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Abban az esetben, ha a magánszemély a támogatást a felvétel évében annak célja szerint teljes egészében még nem használta fel, akkor a fennmaradó (fel nem használt) részt az annak céljára történő felhasználás évében (éveiben) kell bevételnek tekintenie. Ha a magánszemély a folyósítást követő harmadik évben (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének évében) a támogatást annak célja szerint még teljes egészében nem használta fel, akkor a fennmaradó összeget ebben az évben bevételnek kell tekintenie.”
„(6) Nem számít bevételnek az a támogatás, melyet a felhasználási célra történő kiadást igazoló számla ellenében, illetőleg a cél szerinti felhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag folyósítottak, feltéve, hogy a magánszemély a kiadást korábban [a megelőző adóév(ek)ben] költségként nem (értékcsökkenési leírásként sem) érvényesítette, illetőleg a folyósítást követően sem érvényesíti.
(7) Ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a cél szerinti felhasználás során igazolt kiadásra, e § rendelkezéseit a kiadásnak csak erre a részére kell/lehet alkalmazni.”
10. § (1) Az Szja tv. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tevékenységét megkezdő, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő, a tevékenysége megkezdése évének és az azt követő három évnek az elhatárolt veszteségéből az (1) bekezdésben megjelölt időtartam alatt figyelembe nem vett részt az ötödik adóévet követően is elszámolhatja.”
(2) Az Szja tv. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és az (5) bekezdés rendelkezése a mezőgazdasági őstermelői tevékenység megkezdésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben elhatárolt veszteségre az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az elhatárolt veszteség keletkezése évében a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előbbiek elháríthatatlan külső ok miatt következtek be.”
(3) Az Szja tv. 22. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat,
a) őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít, azzal, hogy vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén ez az érték az egyéni vállalkozói tevékenység elismert költségének minősül;
b) egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie az a) pontban említett termékek értékesítéséből származó ellenértéket is;
c) a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha tételes költségelszámolást, illetőleg vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz, azzal, hogy – ha e törvény másként nem rendelkezik – a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában kell megosztani.”
11. § Az Szja tv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem önálló tevékenység a munkaviszonyban folytatott tevékenység, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység, a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el, a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, a segítő családtag tevékenysége, továbbá nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony.”
12. § Az Szja tv. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt,]
„a) amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja, a társas vállalkozástól a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja, a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként – az általa teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén kap, azzal, hogy üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint a gépjármű által futott, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerinti – korrekciós tényezőkkel módosított – alapnorma, és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része, ideértve azt az esetet is, amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest;”
13. § (1) Az Szja tv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyéb jövedelem az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevétel körébe nem sorolható minden olyan bevétel teljes egészében, amelynek adózására e törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. Egyéb jövedelem különösen a nyugdíj, a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt támogatói adomány és minden más jóváírás – a tagnak a pénztár alapszabályában foglaltak szerint az egyéni számláján jóváírt saját befizetését, munkáltatói hozzájárulását, valamint a fedezeti alapból történő befektetések hozamát (ideértve az értékelési különbözetet is) kivéve – a jóváíráskor, a kifizető (de nem a munkáltató) által fizetett adóköteles biztosítási díj, valamint a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kifizető által átvállalt kötelezettség, a kifizető által elengedett tartozás, a hallgatói munkadíj, a szociális gondozói díj, továbbá az e § rendelkezéseiben felsoroltak az említett kivételekkel.”
(2) Az Szja tv. 28. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Egyéb jövedelemnek minősül
a) a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része;
b) az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog átruházásából származó bevételnek a szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része.”
(3) Az Szja tv. 28. §-ának (7)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha törvény másként nem rendelkezik, egyéb jövedelem
a) a jog visszterhes alapítása,
b) a jog átruházása,
c) a jog megszüntetése,
d) a jog gyakorlásának átengedése,
e) a jogról való lemondás
ellenében kapott bevételnek a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket meghaladó része, továbbá a jog gyakorlása által – a (8)–(10) bekezdés rendelkezései szerint – megszerzett vagyoni érték.
(8) Jog gyakorlása által megszerzett vagyoni érték az, amelyet a magánszemély
a) az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának,
b) pénz- és tőkepiaci származtatott, összetett ügylet nyereségére szóló jogosultságának
érvényesítése által szerez meg, azzal, hogy nem e § rendelkezései, hanem az értékpapírok adásvételére, a származtatott, összetett ügyletekre egyébként vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni, ha a jog megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az átváltoztatható kötvényben megtestesülő jogosultság esetében is.
(9) A (8) bekezdés a) pontjának alkalmazásában
a) jegyzési, vételi jog gyakorlása esetén az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesülő szokásos piaci értékéből azt a részt kell figyelembe venni, amely a magánszemély által a jog megszerzéséért és az értékpapír megszerzéséért adott ellenértéket meghaladja (ebben az esetben a jövedelemszerzés időpontja a jog gyakorlása által megszerzett értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napja),
b) eladási jog gyakorlása esetén a bevételből az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesülő szokásos piaci értékét és a magánszemély által a jog megszerzéséért adott ellenértéket meghaladó részt kell figyelembe venni (ebben az esetben a jövedelemszerzés időpontja a bevétel megszerzésének napja); az értékpapír szokásos piaci értékének a szerzési értéket meghaladó részére az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(10) A (9) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából a kifizető által – előzetes eladási kötelezettségvállalás nélkül – értékpapír formájában adott vagyoni érték természetbeni juttatásnak minősül.”
14. § Az Szja tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:
| 0–480 000 Ft | 20% | |
| 480 001–1 050 000 Ft | ||
| 96 000 Ft és a 480 000 Ft-on felüli rész | 30%-a | |
| 1 050 001 Ft-tól | ||
| 267 000 Ft és az 1 050 000 Ft-on felüli rész | 40%-a” | |
15. § Az Szja tv. 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Amennyiben az összevont adóalapnak részét képezi olyan jövedelem, amely külföldön (is) adóztatható, és nemzetközi szerződésből vagy viszonosságból más nem következik, akkor]
„a) a számított adót az összevont adóalappal elosztva, a hányadost három tizedesre kerekítve, átlagos adókulcsot kell meghatározni;”
16. § Az Szja tv. 33. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlő az adóévben megszerzett bér 10 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forinttal, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét (a továbbiakban: jogosultsági határ) nem haladja meg.
(2) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 200 ezer forinttal növelt összegét, akkor az adójóváírás összege egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével.”
17. § Az Szja tv. 34. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A számított adót csökkenti:]
„f) a szociális gondozói díj, de legfeljebb évi 48 ezer forint, és/vagy”
18. § Az Szja tv. 35. §-ának (2) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba
a) az adóévben a magánszemély tag által befizetett összeg, és/vagy
b) a magánszemély tag egyéni számláján – az általa befizetett összegből jóváírt, a munkáltatójának hozzájárulásából jóváírt, valamint a fedezeti alapból történő befektetések hozamából jóváírt tételeket kivéve – minden az adóévben jóváírt összeg
együttes összegének a 30 százaléka, de legfeljebb évente összesen 100 ezer forint.”
„(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti kedvezményeket az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint kiadott igazolás alapján lehet igénybe venni, amely tartalmazza az adóévben a magánszemély által befizetett összeget, illetőleg a magánszemély egyéni számláján jóváírt, adóköteles, de kedvezményre jogosító további tételeket. A magánszemély ezen igazolás alapján veszi figyelembe adóbevallásában az adóköteles jóváírások összegét.”
19. § Az Szja tv. 37. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben említett megtakarítás összegének felvétele esetén, ha annak felhasználása nem lakáscélra történik, akkor a megtakarítás után levont adót az azt levonó magánszemélynek húsz százalékkal növelt összegben kell a felvétel adóévére vonatkozó adóbevallásában bevallania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie.
(3) A lakáscélú felhasználás igazolására lakás és lakótelek vásárlása esetén a szerződést és annak a földhivatalhoz való benyújtásáról szóló igazolást, lakásépítés, lakásbővítés esetén az építési engedélyt és az adólevonás (adókedvezmény) alapjául szolgáló összeg felhasználását igazoló – az építési engedély érvényességi időtartamán belül keltezett – számlát, valamint – ha a megtakarítást hozzátartozó részére használta fel – a rokonsági fokot igazoló iratot kell a magánszemélynek bemutatnia.”
20. § Az Szja tv. 40. §-ának (2)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az összevont adóalap adójából a (3)–(11) bekezdés rendelkezései szerint nem kell megfizetni a családi kedvezményt, amelyet a kedvezményezett eltartott után érvényesíthet a jogosult.
(3) A családi kedvezmény az eltartottak létszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén évi 400 000 forint,
b) kettő eltartott esetén 2001. január 1-jétől évi 642 857 forint, 2002. január 1-jétől évi 685 714 forint,
c) három eltartott esetén 2001. január 1-jétől évi 1 350 000 forint, 2002. január 1-jétől évi 1 421 053 forint jövedelem adótábla szerint megállapított, a megadott jövedelem szerint számított adójóváírással és nyugdíjjárulék-kedvezménnyel csökkentett – a b) és c) pont alatti esetekben az eltartottak számával elosztott – adójának egytizenketted része forintra kerekítve, továbbá háromnál több eltartott esetén a c) pont szerinti esetre megállapított érték, és minden további kedvezményezett eltartott után jogosultsági hónaponként további 300–300 ezer forint jövedelem negyven százalékának egytizenketted része. E rendelkezés alkalmazásában – függetlenül a 33. és 33/A. § rendelkezéseitől – adójóváírás: az a) és b) pontban említett esetben évi 36 ezer forint, a c) pontban említett esetben nulla; nyugdíjjárulék-kedvezmény: a megadott jövedelem 2 százaléka.
(4) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap, amelyre tekintettel a nevelési ellátást, illetőleg a rokkantsági járadékot folyósítják, magzat esetében a várandósság időszakában azon hónap, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a nevelési ellátásra való jogosultság megnyílik. Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.
(5) A (3) bekezdésben megállapított összeg meghatározása szempontjából az eltartottak létszámába be kell számítani a kedvezményezett eltartottakon kívül azokat is, akiket rajtuk kívül a családok támogatásáról szóló törvény szerint a nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek (a továbbiakban együtt: eltartottak).
(6) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a nevelési ellátást mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a nevelési ellátást az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.
(7) Ha a kedvezményezett eltartott saját maga volna jogosult a (6) bekezdés rendelkezése szerint a családi kedvezmény érvényesítésére, illetőleg, ha a kedvezményezett eltartott rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, akkor a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül – döntésük szerint – egy minősül jogosultnak.
(8) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az eltartottak természetes azonosító adatainak vagy adóazonosító jelének feltüntetése az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban), azzal, hogy magzat (ikermagzat) esetében az előzőeket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti.
(9) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthető, azonban a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával az adóév végén megoszthatja azt, feltéve, hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban (a munkáltatói elszámolásukban) nyilatkozatot adnak és egymás adóazonosító jelét feltüntetik.
(10) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóbevallás benyújtását követően történik, akkor a várandósság alapján az adóévben fennálló jogosultsági hónapokra járó családi kedvezmény – figyelemmel e § rendelkezéseire is – önellenőrzéssel érvényesíthető.
(11) A családi kedvezmény e § szerint történő érvényesítése a (7) bekezdésben nem említett jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.”
21. § (1) Az Szja tv. 41. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közcélú adomány
a) a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára,
b) a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására,
c) a közérdekű kötelezettségvállalás céljára
az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg a (3) bekezdésben említettek kivételével.
(3) Nem minősül közcélú adománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggő jogügyletre vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülmény (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat, vagy az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni előnyben részesül. Ilyen esetekben az igazolás kiállítása valótlan adatszolgáltatásnak minősül.”
(2) Az Szja tv. 41. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban]
„b) a közhasznú szervezet(ek), az egyház(ak), illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás(ok) esetében összesen 50 ezer forint.”
(3) Az Szja tv. 41. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem számít vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.”
22. § Az Szja tv. 47. §-a (5) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e bekezdés záró mondatai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(5) A munkáltató, a bér kifizetője az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi:]
„f) a 2–5. pont rendelkezéseit is figyelembe véve, a családi kedvezményt.
1. A b) és e) pont rendelkezésében a tagdíjbefizetés igazolása a tagság elfogadásáról szóló pénztári nyilatkozattal, valamint a befizetésekről szóló bizonylat bemutatásával történik, kivéve, ha a munkáltató közreműködik a tagdíj levonásában és befizetésében.
2. A munkáltató az adóelőleg megállapításánál a családi kedvezményt annál a jogosultnál veszi figyelembe, aki írásban (együtt élő házastárs esetén vele közösen) az adóazonosító jel(ek) feltüntetésével tett nyilatkozatban kéri annak érvényesítését. A nyilatkozatban az eltartott(ak) természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét is fel kell tüntetni, illetőleg magzat (ikermagzat) esetében ezeket az adatokat a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti.
3. A 2. pont rendelkezésében említett nyilatkozat alapján akkor lehet eljárni, ha abban a nyilatkozatot adó(k) kötelezettséget vállal(nak) a nyilatkozat tartalmával összefüggő változások bejelentésére, és a házastárs munkáltatója igazolja a nyilatkozatban foglalt kérelem tudomásulvételét, vagy a házastárs nyilatkozik arról, hogy nincs munkáltatója és a családi kedvezményt ő nem érvényesíti.
4. A 2. pont rendelkezéseitől eltérően nem kell nyilatkozatot adnia annak a jogosultnak, akinek a nevelési ellátást a munkáltatója (a bér kifizetője) folyósítja, és a családi kedvezményt nem a vele együtt élő házastársa kívánja érvényesíteni az adóelőlegnél.
5. A 40. § (7) bekezdésében említett jogosult esetében a 2. és 3. pont rendelkezései szerinti nyilatkozatnak a jogosulttal közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyek nyilatkozatát is tartalmaznia kell arról, hogy a családi kedvezményt nem érvényesítik.”
23. § (1) Az Szja tv. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magánszemély az adóelőleget az a) pont szerint fizeti meg – figyelemmel a b)–c) pont rendelkezésére is – akkor, ha az összevont adóalapba beszámító jövedelméből bármely ok miatt nem történt adóelőleg-levonás, illetőleg, ha ilyen jövedelmet nem pénzben kap.
a) Az adóelőleget negyedévenként kell megfizetni a kifizető adóelőleg-megállapítására vonatkozó szabályok (46. §) értelemszerű alkalmazásával.
b) Ha a munkáltatóra, a bér kifizetőjére vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályokat alkalmazó kifizető nem pénzben juttat összevont adóalapba tartozó jövedelmet a magánszemélynek, akkor a kifizetőnek erre a jövedelemre is ezen szabályokat kell alkalmaznia oly módon, hogy a nem pénzbeli jövedelem adóelőlegét a magánszemélynek az adóévben a tőle származó esedékes pénzbevétele(i) adóelőlegéhez hozzáadva, de legfeljebb az esedékes bevétel 50 százalékáig terjedően kell levonnia mindaddig, ameddig az adóévben az lehetséges.
c) Nem kell adóelőleget fizetni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összegek után.”
(2) Az Szja tv. 49. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a mezőgazdasági kistermelőnek, ha nem alkalmaz átalányadózást, illetőleg egyébként a mezőgazdasági őstermelőnek mindaddig, ameddig az év elejétől számított mezőgazdasági őstermelésből származó bevétele összességében nem haladja meg a 2 millió forintot.”
24. § Az Szja tv. 49/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyéni vállalkozó halálát követően a vállalkozói tevékenységnek az özvegye vagy az örököse által történő folytatása esetén az özvegy, az örökös minősül egyéni vállalkozónak, azzal, hogy a vállalkozói tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni, és a vállalkozói adóalap, valamint a vállalkozói osztalékalap adójának megállapításánál a vállalkozói tevékenység folytatását megelőzően elszámolt, az elhunyt magánszemély jövedelmének számító vállalkozói kivétet is figyelembe kell venni.”
25. § (1) Az Szja tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[(6) A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthető:]
„a) a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként, havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb az érvényes minimálbér felével, a szakképző iskolai tanulóval kötött, jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén személyenként havi 6000 forinttal minden megkezdett hónap után;”
„c) az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés címén az adóévben költségként elszámolt összeggel, feltéve, hogy az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt, azzal, hogy az elszámolt összegbe nem értendő bele az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés vásárolt értéke; e rendelkezés alkalmazásában saját előállítású félkész vagy késztermékre fordított kiadásnak az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt összege számít;
d) az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 10 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (a továbbiakban: kisvállalkozói kedvezmény).”
(2) Az Szja tv. 49/B. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elhatárolt veszteség – figyelemmel az (1) bekezdés rendelkezésére is – a következők szerint számolható el:]
„b) A tevékenységét megkezdő egyéni vállalkozó a tevékenysége megkezdése évének és az azt követő három évnek az elhatárolt veszteségéből az a) pontban megjelölt időtartam alatt figyelembe nem vett részt az ötödik adóévet követően is elszámolhatja.”
(3) Az Szja tv. 49/B. §-a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elhatárolt veszteség – figyelemmel az (1) bekezdés rendelkezésére is – a következők szerint számolható el:]
„d) Az a) és e) pont rendelkezése az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben elhatárolt veszteségre az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az elhatárolt veszteség keletkezése évében a vállalkozói bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előbbiek elháríthatatlan külső ok miatt következtek be.”
(4) Az Szja tv. 49/B. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(8) Az e § rendelkezése szerint megállapított jövedelemből levonható a VIII. fejezetben említett közcélú adomány az erre vonatkozó igazolás alapján és feltételek teljesülése esetén a következők szerint:]
„b) a közhasznú szervezetnek, az egyháznak, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás céljára történő befizetésnél az igazolt befizetés, továbbá a tartós adományozás külön kedvezményeként az igazolt befizetés további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedően, illetőleg az a) pont szerinti esettel együttes előfordulás esetén legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedően, valamint
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a nem pénztártag egyéni vállalkozó támogató által befizetett összeg legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig, illetőleg az a) és b) pont szerinti esettel (esetekkel) együttes előfordulás esetén legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedően.”
(5) Az Szja tv. 49/B. §-ának (9)–(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (14)–(18) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A vállalkozói személyi jövedelemadó az (1)–(8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított jövedelem (vállalkozói adóalap) 18 százaléka, amely – legfeljebb annak összegéig – csökkenthető a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezményekkel, azzal, hogy az ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény – ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is – esetén az egyéni vállalkozó választása szerint egy érvényesíthető.
(10) A (9) bekezdés rendelkezését az egyéni vállalkozó azzal a korlátozással alkalmazhatja, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadónak legalább a 30 százalékát meg kell fizetnie, kivéve, ha 100 százalékos adókedvezményre vagy kisvállalkozói kedvezményre van jogosultsága.
(11) Amennyiben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a (14) bekezdés rendelkezéseiben említett esetek bármelyike bekövetkezik, az ott meghatározott összeg kétszeresének 18%-a növeli a (9)–(10) bekezdés szerint megállapított adót.
(12) A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél, és nem lehet több, mint az ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant), a tenyészállat, a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai szerint a gépek, berendezések, felszerelések, járművek közé sorolt, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban használatba nem vett, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz adóévi együttes beruházási költsége, ideértve az 50 ezer forint alatti egyedi értékű, előzőekben említett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban használatba nem vett, kizárólag üzemi célú tárgyi eszközre fordított kiadást is.
(13) A kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a (12) bekezdésben említett
a) üzemkörön kívüli ingatlannak minősül az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;
b) a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is,
1. azzal, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozónak az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy adóévben – legfeljebb azonban a (14) bekezdés a), d) és e) pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig –, cégautó adót kell fizetnie,
2. ha az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi, és az egyéni vállalkozó sem személyes munkavégzésével, sem személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti.
(14) A (11) bekezdés rendelkezését a kisvállalkozói kedvezmény megállapításánál figyelembe vett tárgyi eszköz(ök)höz kapcsolódó rész(ek)re kell alkalmazni, a következők szerint:
a) ha valamely tárgyi eszköz üzembe helyezése nem történt meg (kivéve, ha az elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt maradt el), akkor a kisvállalkozói kedvezményből ezen tárgyi eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó,
b) ha valamely tárgyi eszköz az üzembe helyezéskor nem felelt meg a (12) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételeknek, akkor a kisvállalkozói kedvezményből ezen tárgyi eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés évére vonatkozó,
c) ha valamely üzembe helyezett tárgyi eszközt az egyéni vállalkozó a (12) bekezdésben nem említett tárgyi eszközként használ, akkor a kisvállalkozói kedvezményből ezen tárgyi eszközhöz kapcsolódó részt az átsorolás évére vonatkozó,
d) ha valamely tárgyi eszközt az egyéni vállalkozó – akár üzembe helyezése előtt, akár utána – elidegenített (ideértve a természetbeni juttatás formájában történő átadást, az ellenszolgáltatás nélküli átadást is), akkor a kisvállalkozói kedvezményből ezen tárgyi eszközhöz kapcsolódó részt az elidegenítés évére vonatkozó,
e) ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszűnt (kivéve, ha annak oka az egyéni vállalkozó halála), akkor a kisvállalkozói adókedvezmény egészét, illetőleg – az a)–d) pont rendelkezéseit is figyelembe véve – a fennmaradó részt a megszűnés napjára előírt
adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni. A (13) bekezdés b) 1. pontjában említett személygépkocsi esetében a b) és c) pontok rendelkezését nem kell alkalmazni.
(15) A (9)–(11) bekezdés rendelkezései szerint megállapított adót az egyéni vállalkozónak adóelőleg-fizetéssel (vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg) és az adóévet követően kell megfizetnie oly módon, hogy a fizetendő adó és az adóévi jövedelem után befizetett adóelőleg összege közötti különbséget az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó bevallásában az adófizetésre vonatkozó rendelkezések szerint számolja el.
(16) A vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg összege legalább az év elejétől keletkezett vállalkozói adóalap (9)–(11) bekezdés szerinti adója és az adóévi jövedelem után már befizetett adóelőleg különbözete. Az év elejétől keletkezett vállalkozói adóalap kiszámításához az adóévben esedékes értékcsökkenési leírásnak az adott negyedév szerinti időarányos része és az adóévre áthozott veszteség időarányos része vehető figyelembe.
(17) A kisvállalkozói kedvezmény és a kis- és középvállalkozások adókedvezménye szempontjából a foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegzésével, majd ezen összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni.
(18) Az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelme egyenlő a vállalkozói adóalap és a kisvállalkozói kedvezmény együttes összegének a (9)–(11) bekezdés rendelkezései szerint megállapított adó levonása után fennmaradó részével (ha az utóbbi a több, nullával).”
26. § (1) Az Szja tv. 50. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat a (4)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve akkor, ha]
„c) az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint alanyi adómentes – és/vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat –, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 4 millió forintot.”
(2) Az Szja tv. 50. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 18 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.”
27. § (1) Az Szja tv. 67. §-ának (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Árfolyamnyereségnek minősül – kivéve, ha azt a törvény kamatnak vagy egyéb jövedelemnek minősíti – az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó része, csökkentve a járulékos ügyleti költségekkel. E rendelkezés alkalmazásában járulékos ügyleti költség az értékpapír eladása, vétele során az értékpapír forgalmazásával üzletszerűen foglalkozó kifizetőnek az üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint felszámított, igazoltan megfizetett (levont) kiadás.
(2) Az értékpapír megszerzésére fordított összegnek (értéknek) – ha törvény másként nem rendelkezik – az értékpapír megszerzését igazoló bizonylatban (számlában, elismervényben, alapító okiratban stb.) feltüntetett összeget kell tekinteni, és/vagy megszerzésre fordított értéknek kell tekinteni azt az értékrészt is, amely e törvény rendelkezései szerint a szerzéskor adóköteles jövedelemnek minősül. Öröklés, valamint ajándékozás esetén az értékpapír megszerzésére fordított összeg nulla. Kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult magánszemélynél a megszerzésre fordított összegnek a kárpótlásként szerzett kárpótlási jegy kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni. Amennyiben a megszerzésre fordított összeg az előzőek szerint nem állapítható meg, a bevétel 25 százaléka az árfolyamnyereség.
(3) E § rendelkezései szerint kell eljárni, ha a tőzsdei származtatott ügylet értékpapírban történő teljesítéssel szűnik meg,
a) a vételi ügylet során szerzett értékpapír megszerzésére fordított összegnek,
b) az eladási ügylet során eladott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek
a lehívási/kötési árat kell tekinteni, azzal, hogy a jogosultnál a vételi ügyletben szerzett értékpapír elidegenítésekor a vételi jogért, az eladási ügylet lehívásakor az eladási jogért fizetett díj csökkenti az árfolyamnyereséget.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint megállapított jövedelem után az adó mértéke 20 százalék.”
(2) Az Szja tv. 67. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A magánszemély az adóbevallásában az e § szerinti adófizetési kötelezettségét csökkentheti a belföldön bejegyzett részvénytársaságok nyilvánosan forgalmazott részvényei közül azon részvények árfolyamveszteségének 20 százalékával, amelyeket értékpapír-forgalmazási tevékenység folytatására jogosult társaság közreműködésével vásárolt (jegyzett) és adott el a következők figyelembevételével. Az árfolyamveszteség adójaként levont összeg nem haladhatja meg a belföldön bejegyzett részvénytársaságok nyilvánosan forgalmazott, értékpapír-forgalmazási tevékenység folytatására jogosult társaság közreműködésével vásárolt (jegyzett) és értékesített részvények elidegenítése során az adóévben elért árfolyamnyereség adóját. Az árfolyamveszteséget a kifizető igazolása alapján lehet figyelembe venni, és az adóbevallásban fel kell tüntetni. Árfolyamveszteségnek minősül – az (1)–(3) bekezdés értelemszerű alkalmazásával – az értékpapír megszerzésére fordított összegnek az elidegenítésért kapott ellenértéket meghaladó része.”
28. § (1) Az Szja tv. 67/A. §-ának címe helyébe a következő cím lép, egyidejűleg a § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A származtatott, összetett pénz- és tőkepiaci ügyletek jövedelme”
„(1) A tőzsdei származtatott, összetett ügyletek
a) jövedelme az adóévben elért, az 1. és 2. pont szerinti valamennyi bevételnek az adóévben elszenvedett 3. pont szerinti valamennyi veszteséget meghaladó része;
b) összesített vesztesége az adóévben elszenvedett, a 3. pont szerinti valamennyi veszteségnek az adóévben elért, valamennyi 1. és 2. pont szerinti bevételt meghaladó része,
figyelemmel a következőkre:
1. Tőzsdei származtatott ügyletből származó bevételnek számít a magánszemély nem egyéni vállalkozói minőségében tőzsdei származtatott termékre kötött ügyletének megszűnésekor, annak eredményeként őt megillető összeg (az adott ügyletben javára írt tételeknek az adott ügyletben terhére elszámolt tételeket meghaladó része).
2. Az összetett tőzsdei ügyletből származó bevételt a következők szerint kell megállapítani: az ügyletet alkotó részügyletek bevételét és veszteségét egymással szembeállítva, nettó módon kell meghatározni. Amennyiben az összetett tőzsdei ügylet egyik eleme úgy zárul le, hogy ennek következtében az összetett tőzsdei ügylet megszűnik, akkor az összetett tőzsdei ügylet bevételét erre az időpontra vonatkozóan kell megállapítani, azzal, hogy a le nem zárt ügyletet ettől az időponttól kezdve önálló tőzsdei származtatott ügyletnek kell tekinteni.
3. E bekezdés alkalmazásában veszteség: az 1. és 2. pontban említett ügylet megszűnésekor a magánszemély terhére az adott ügyletben elszámolt tételeknek az adott ügyletben javára írt tételeket meghaladó összege.
4. Ha valamely ügylet lehívással szűnik meg, és a teljesítés értékpapírban vagy áruban történik, az 1. és 3. pontban említett tételek között nem vehető figyelembe az értékpapírért, áruért fizetett, illetőleg kapott ellenérték, valamint a vételi jogot, illetőleg eladási jogot engedőnél a terhére írt tételek között az árfolyamveszteség, a vételi, illetve az eladási jogosultnál a terhére írt tételek között a fizetett díj.
(2) Pénz- és tőkepiaci ügyletből származó jövedelem különösen az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról szóló törvény szerinti portfólió kezelő által fizetett hozam, ideértve a befektetési szolgáltató által kötelezően vállalt hozamot is.”
(2) Az Szja tv. 67/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adót a kifizető a tőzsdei származtatott ügylet megszűnésének napján, egyébként pedig a kifizetés (jóváírás) napján állapítja meg és vonja le a magánszemély bevételéből, és azt az adóhatóságnak befizeti. A magánszemély a kifizető(k)től kapott igazolás alapján az így levont adót és az (1) bekezdés szerint megállapított jövedelmet és annak adóját bevallja, a különbözetet az adóbevallásában visszaigényli, illetőleg ha bármely ok miatt a kifizetéskor az adó levonása nem történt meg és emiatt a jövedelemre megállapított adó meghaladja a kifizető által befizetett összeget, a különbözetet az adóbevallásra nyitva álló határidőig kell befizetnie.”
29. § (1) Az Szja tv. 74. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A falusi vendégfogadás adóköteles bevételéből csak a szállásadás bevételére alkalmazható az (1) bekezdés rendelkezése.”
(2) Az Szja tv. 74. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Más ingatlan bérbeadása esetén az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan az (1) bekezdés rendelkezése helyett a magánszemély – legalább egymást követő négy adóévben – választhatja az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Ebben az esetben a kifizető által levont vagy a magánszemély által megfizetett adó adóelőlegnek minősül.”
30. § Az Szja tv. 75. §-ának címe helyébe a következő cím lép, egyidejűleg a § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A társasház, a társasüdülő jövedelme
75. § (1) A társasház, a társasüdülő (a továbbiakban együtt: társasház) tulajdonostársainak közössége által a közös név alatt megszerzett jövedelem után – függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek – a társasházat a (2)–(8) bekezdések szerint terheli adókötelezettség.
(2) A társasház e törvény XI–XIV. fejezetében – e § rendelkezésein kívül – említett bevételéből (kivéve a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt) a jövedelmet és az adót – figyelemmel a (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseire is – úgy kell megállapítani és megfizetni, mintha azt magánszemély szerezte volna meg, azzal, hogy magánszemélynek a társasházat kell tekinteni. A fennmaradó összegből a magánszemély tulajdonostársak között felosztott jövedelmet további adókötelezettség nem terheli.
(3) A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek, azzal, hogy a 62. § (4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.
(4) A (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából származó jövedelem után a magánszemély tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában megillető bevételre akkor, ha a társasház közgyűlésének határozata alapján egyénileg tesznek eleget az adókötelezettségüknek.
(5) A (2) bekezdésben nem említett, a társasház által az adóévben megszerzett összes más bevételből (ideértve a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt is) le kell vonni a tulajdonostársak közös költségre, illetőleg felújításra történt adóévi befizetéseit, valamint azokat az összegeket, amelyeket e törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (pl. jogszabály alapján kapott támogatás, felvett hitel). Az így fennmaradó bevételt teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni, amely után az adó mértéke 20 százalék.
(6) A társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti és arról igazolást állít ki a társasház részére, valamint adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Az olyan adóköteles bevétel után, amely nem kifizetőtől származik, az adót a társasháznak kell megállapítania és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie.
(7) A társasház a magánszemélyre vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti e §-ban előírt adókötelezettségeit, azzal az eltéréssel, hogy csak azt a bevételét kell bevallania, amelyre vonatkozóan adómegállapításra kötelezett. A társasház a kifizetéseit illetően kifizetőnek minősül, és e minőségére tekintettel is teljesíti adókötelezettségeit.
(8) Ha a társasház a (6) bekezdés rendelkezése szerint levont, illetve megfizetett adó után fennmaradó jövedelmet, vagy annak egy részét a tulajdonostársak között a tulajdoni hányadok arányában osztja fel, akkor az a magánszemély tulajdonostárs olyan bevétele, amelynek egésze jövedelem és az adó mértéke 35 százalék.”
31. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség csökkenését.”
32. § (1) A Tao. 2. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Külföldi illetőségű adózó a külföldi személy, ha]
„b) a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, de nem belföldi telephelye útján megszerzett jövedelmet kap (a továbbiakban: külföldi szervezet).”
(2) A Tao. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kifizető megállapítja, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint bevallja és megfizeti a külföldi szervezet, a külföldi illetőségű osztalékban részesülő jövedelmét terhelő adót, ha a jövedelmet nem pénzben juttatja. Ilyenkor a kifizető a megfizetett adót könyveiben a külföldi szervezettel, a külföldi illetőségű osztalékban részesülővel szembeni követelésként mutatja ki.”
33. § (1) A Tao. 4. §-ának 1/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1/a. adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását is) céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy
a) a jogügyletre vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülmény (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá – egyház esetében – a külön törvényben meghatározott célt,
b) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;”
(2) A Tao. 4. §-a 4. pontjának a) és e) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában
4. árbevétel:)
„a) a számvitelről szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegével,”
„e) a kockázati tőketársaságnál és a kockázati tőkealapnál az a) alpont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések – kockázati tőkebefektetések – eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege;”
(3) A Tao. 4. §-a 9. pontjának felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő 9/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„9. beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházást üzembe helyező; a beruházás megkezdésének napja: az építkezés kezdetének napja vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz átvételének napja; a beruházási és a térségi adókedvezmény vonatkozásában:”
„9/a. beszámoló: a számvitelről szóló törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót;”
(4) A Tao. 4. §-ának 11., 15. és 16. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„11. ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik, és amelynek székhelye olyan államban van, ahol a külföldi személy jövedelmére jogszabály nem ír elő társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az adóévre előírt adómérték legfeljebb 10 százalék, kivéve, ha a székhely szerinti állammal a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén;”
„15. építkezés befejezésének napja: a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja, alvállalkozó esetében az általa végzett tevékenység befejezésének a napja;
16. építkezés kezdetének napja: az építési, szerelési naplóban az építkezés kezdő napjaként megjelölt nap, alvállalkozó esetén az építési, szerelési naplóban megjelölt kezdési időpont;”
(5) A Tao. 4. §-a 22. pontjának b), e) és f) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában
22. jövedelemszerzés helye:)
„b) kamatjövedelem esetében az a hely, ahol a kamatot juttató személy belföldi illetőséggel bír, illetve – ha a kamatot telephely, vagy a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezmény szerinti állandó bázis (a továbbiakban: állandó bázis) fizeti – ahol a telephely, állandó bázis jövedelme adóztatható,”
„e) jogdíj esetében az a hely, ahol a jogdíjat juttató személy belföldi illetőséggel bír, illetve – ha a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog telephelyhez, állandó bázishoz kötődik – ahol a jogdíjat fizető telephely, állandó bázis jövedelme adóztatható,
f) osztalék esetében az a hely, ahol az osztalékot nyújtó személy belföldi illetőséggel bír, illetve belföld, ha az osztalékot külföldi vállalkozó belföldi telephelye, külföldi illetőségű magánszemély belföldi állandó bázisa nyújtja;”
(6) A Tao. 4. §-ának 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
„23. kapcsolt vállalkozás:)
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik,
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
azzal, hogy
e) többségi irányítást biztosító befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,
f) a többségi irányítást biztosító befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni;”
(7) A 4. §-ának 31/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő 31/b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével;
31/b. személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély;”
(8) A 4. §-a a következő 34/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„34/a. üzemkörön kívüli ingatlan: az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;”
(9) A 4. §-ának 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„37. vámtarifaszám: az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott napon hatályos, a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló jogszabály szerinti besorolási szám.”
34. § (1) A Tao. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózót jövedelme után e törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli. Az adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytató egyház társasági adókötelezettségét azzal teljesíti, hogy az adóévre bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz.”
(2) A Tao. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az adózó (kivéve a külföldi szervezetet) az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg. Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére utólag válik kötelezetté, az utólag készített beszámoló alapján adóévenként – a bevallással érintett adóévben hatályos előírások szerint – megállapítja a ténylegesen fizetendő adót, valamint ennek és a könyvviteli zárlat alapján bevallott fizetendő adónak a különbözetét.”
35. § A Tao. 6. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. §-okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal.
(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt a beszámoló, ha az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.”
„(4) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a célszervezet, az MRP, a közhasznú társaság, a vízitársulat és a külföldi vállalkozó az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit a 9–14. §-ok figyelembevételével alkalmazza.”
36. § (1) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
„b) a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása következtében az adóévben bevételként elszámolt összeg,
c) a bányászatról szóló törvényben és a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg, továbbá erdőgazdálkodónál az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg, legfeljebb a befejezett felújításhoz a célállomány típusától függően az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály szerint igénybe vehető támogatás mértékéig,”
(2) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő cs) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
„cs) a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, kivéve az 1. számú melléklet 10. pontja szerint az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét,
d) értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor, a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el,
e) a vállalkozási övezetben székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó által a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én e székhelyén, telephelyén üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett
1. épület, építmény bekerülési értékének adóévenként 10 százaléka, de összességében legfeljebb a bekerülési érték,
2. tárgyi eszköz – kivéve a közúti gépjárművet (HR 8701–8705, 8710, 8711 vtsz.-ok), az épületet és az építményt – bekerülési értéke az üzembe helyezés adóévében, mindkét esetben, feltéve, hogy az adózó nem veszi igénybe a 22. § (1)–(2) bekezdése szerinti adókedvezményt,”
(3) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő gy) ponttal egészül ki:
[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
„g) a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt (adóköteles bevételt),
gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) a kivezetett (részben kivezetett) részesedésnek – ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést – a (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés miatt az adóévben elszámolt bevétel, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent,”
(4) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő ly) ponttal egészül ki:
[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
„ly) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott – pénzügyileg rendezett – támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz és a térítés nélkül átvett eszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel, valamint az átvállalt tartozás, az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg (egyszeres könyvvitelt vezetőnél, ideértve az adóévi tartalék növekedését okozó részt is), figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra,”
(5) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
„m) a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény bekerülési értékét meghaladó része,”
(6) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő ny) ponttal egészül ki:
[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
„n) a követelés bekerülési értékéből az a rész (de legfeljebb az adóévben, vagy az adóévet megelőző bármely adóévben a követelésből értékvesztésként, behajthatatlan követelésként leírt összeg), amelyről a mérlegkészítés napjáig a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdése 10. pontjának a)–e) alpontja megfelelő alkalmazásával megállapítható, hogy behajthatatlanná vált, valamint az adóévet megelőző bármely adóévben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdése 10. pontjának f)–g) alpontja szerinti behajthatatlan követelés teljesítése, beszámítása következtében az adóévben bevételként elszámolt összeg, továbbá a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, azzal, hogy hitelintézet a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre e rendelkezést nem alkalmazza,
ny) a követelésre (kivéve hitelintézetnél a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó, befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) az adóévben elszámolt értékvesztésnek a (9) bekezdés szerint elismert mértéke,”
(7) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének o) és p) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
„o) a társasház, a társasüdülő (a továbbiakban: társasház) tulajdonostársainak közössége által a közös név alatt megszerzett olyan jövedelemből való részesedés alapján az adózó által az adóévben bevételként elszámolt összeg, amely jövedelemre vonatkozóan a társasház a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint az adót megfizette,
p) a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben,”
(8) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének t) és u) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
„t) az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés adóévben felmerült közvetlen költsége, csökkentve az e tevékenységhez kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt összegével és a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerinti egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás összegével, függetlenül attól, hogy azt kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba vették, vagy nem,
u) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt készlet növekedéseként) elszámolt összeg,”
(9) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:
[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
„zs) az adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírása szerinti mikro- és kisvállalkozásnál (kivéve a bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaságot) – ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant), tenyészállat, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, figyelemmel a (11)–(12) bekezdésben foglaltakra.”
(10) A Tao. 7. §-ának (5) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány
a) teljes összege és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető közhasznú szervezet, egyház támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetén,
b) másfélszerese és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén.”
„(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.”
(11) A Tao. 7. §-a a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor:
a) az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat és a kockázati tőkealapot), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adott részére támogatást, juttatást vagy eszközt, illetve engedte el kötelezettségét, vállalta át tartozását;
b) passzív időbeli elhatárolás esetén a bevételből az adóévben el nem határolt rész, az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében a visszavezetett összeg minősül bevételnek;
c) az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátvétel, elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében, továbbá a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegével, valamint a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – árengedmény összegével.
(9) Az (1) bekezdés ny) pontjának alkalmazásában az értékvesztés elismert mértéke az adóévben a követelésekre elszámolt értékvesztés, de legfeljebb az adóév utolsó napján késedelemben lévő követelések bekerülési értékének
a) 90–180 napos késedelem esetén 2 százaléka,
b) 181–360 napos késedelem esetén 5 százaléka,
c) 360 napon túli késedelem esetén 25 százaléka.”
(12) A Tao. 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazásakor a kivezetett részesedés értéke
a) a részesedés bekerülési értéke – de a jogelődtől átvett részesedésnek legalább a jogelődnél kimutatott bekerülési értéke azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely jogutódlással alakult meg –, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása, vagy – azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban nem kíván részt venni – átalakulás miatt szűnt meg, illetve csökkent,
b) a részesedés könyv szerinti értéke, vagy – a tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) választása szerint – az a) pontban meghatározott érték azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban is részt kíván venni.”
(13) A Tao. 7. §-a a következő (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) kizárólag magánszemély volt. Az adózó nem veheti igénybe a 22. § (1)–(2) bekezdése szerinti adókedvezményt azon tárgyi eszközre vonatkozóan, amelynek üzembe helyezése érdekében megvalósított beruházásra az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat alkalmazta.
(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 10 millió forintnál.”
37. § (1) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az adózás előtti eredményt növeli:]
„a) kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítás,”
(2) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az adózás előtti eredményt növeli:]
„b) az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor, vagy a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el,”
(3) A Tao. 8. §-ának (1) bekezdése a következő gy) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az adózás előtti eredményt növeli:]
„gy) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege, valamint az adóévet megelőző adóévben a 7. § (1) bekezdésének ny) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkentő tételként számításba vett összeg,
h) a behajthatatlan követelés (kivéve hitelintézetnél a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó, befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) adóévben leírt összege, valamint a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés,”
(4) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az adózás előtti eredményt növeli:]
„j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) – az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt – kamatának az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,”
(5) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az adózás előtti eredményt növeli:]
„m) ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része,”
(6) A Tao. 8. §-a (1) bekezdése n) pontjának felvezető rendelkezése és nd) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a pont a következő ne) alponttal egészül ki:
[(1) Az adózás előtti eredményt növeli:]
„n) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra, kivéve, ha”
„nd) a támogatás, juttatás, végleges pénzeszközátadás, térítés nélküli eszközátadás, kötelezettség átvállalás, szolgáltatásnyújtás jogszabály, nemzetközi szerződés előírása alapján történt (ideértve azt is, ha a térítés nélküli átadás a közmű üzemeltetésre történő átadásával együtt valósul meg, továbbá az ültetvény átadását, ha arra a szövetkezetnél vagy jogutódjánál az 1991. évi XXV. törvény rendelkezései alapján a termőfölddel együtt kerül sor),
ne) szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedményként, vagy a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – árengedményként számolta el az adózó,”
(7) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének o) és p) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(1) Az adózás előtti eredményt növeli:]
„o) a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés során a tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben,
p) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg,”
(8) A Tao. 8. §-ának (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
[(1) Az adózás előtti eredményt növeli:]
„t) az átalakulással megalakuló belföldi személy, külföldi személy tagjánál (részvényesénél, üzletrész-tulajdonosánál) az átalakulás révén szerzett részesedés állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor a 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kivezetett részesedés bekerülési értékének az átalakulás révén megszerzett összes részesedés együttes bekerülési értékéhez viszonyított arányával számított rész a kivezetés adóévében,”
(9) A Tao. 8. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
[(1) Az adózás előtti eredményt növeli:]
„u) azon beruházás bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg (egyéni cég jogutódjánál ideértve az egyéni vállalkozóként igénybe vett kisvállalkozói kedvezményt is) kétszerese,
ua) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében marad el,
ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,
uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, illetve az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, vagy a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás a tárgyi eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,
ud) amely beruházást, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban.”
(10) A Tao. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában
a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást) adóévi napi átlagos állománya;
b) saját tőke a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.”
38. § (1) A Tao. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a (2)–(5) bekezdésben foglaltakkal és figyelemmel a (6)–(9) bekezdés rendelkezéseire.”
(2) A Tao. 9. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[(2) Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt]
„c) a 7. § (1) bekezdésének a), b), c), cs), d), e), g), gy), i), j), ly), m), n), ny), o), r), t) és u) pontja, továbbá a 7. § (3), (8)–(10) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;
d) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel.”
(3) A Tao. 9. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt]
„b) a 8. § (1) bekezdés a), b), d), e), gy), h), i), j), m), n), p) és t) pontja, továbbá a 8. § (4)–(5) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;”
(4) A Tao. 9. §-ának (5) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyház az adóalap megállapításakor a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azzal a részével is csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, amelyet az adóévben, az adóévet követő adóévben kulturális, nevelési, oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és műemlékvédelmi tevékenység, továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel.”
„(8) Az országos érdek-képviseleti szervezet az adóalapot az (1)–(7) bekezdések szerint, a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg.
(9) Az egyház:
a) vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredményét a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével határozza meg;
b) az adóalapot az (1)–(7) bekezdéseknek a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával állapítja meg;
c) jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége az adóalapot a b) pont szerint, vagy – ha vállalkozási tevékenységének meghatározásakor élt az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényben biztosított választási lehetőséggel – az (1)–(5) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg.”
39. § A Tao. 10. §-ának (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A célszervezet adóalapja az adóévi eredményből és az eredmény kiegészítésére a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalékból a tagok (részvényesek, üzletrész-tulajdonosok) részére megállapított osztalék, módosítva a (2)–(5) bekezdésben, továbbá a 18. és 28. §-okban, valamint – figyelemmel a (2)–(3) bekezdésre – a VII. fejezetben foglaltakkal.
(2) A megállapított osztalékot csökkenti a 7. § (1) bekezdésének r) és t) pontjában meghatározott összeg, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított érték.
(3) A megállapított osztalékot növeli a 8. § (1) bekezdésének d), e), j), m) és n) pontja és a 8. § (4)–(5) bekezdése alapján meghatározott összeg, valamint a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés.
(4) A célszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén, valamint abban az adóévben, amelyben a célszervezeti kijelölést visszavonták, az adó alapja a 6. § (1) bekezdése szerint meghatározott összeg, növelve a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalék összegével.”
40. § A Tao. 12. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
a) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), j), n), ny), o), r) és u) pontjai, valamint a 7. § (3), (9)–(10) bekezdése szerinti összeg, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított érték;
b) a saját erő címén a résztvevők által befizetett összeg, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg, a résztvevők egyéb befizetései, valamint a más természetes és jogi személyek befizetései.
(3) Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), n), p) és t) pontjai, valamint a 8. § (4)–(5) bekezdése szerinti összeg.
(4) Az MRP a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.”
41. § (1) A Tao. 13. §-a (1) bekezdésének felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), c), cs), d), e), g), gy), i), j), l), ly), m), n), ny), o), p), r), t) és u) pontjaiban és a 7. § (3), (8)–(10) bekezdésében foglaltakkal, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), i), j), m), n), o), p) és t) pontjaiban, valamint a 8. § (4)–(5) bekezdésében foglaltakkal, továbbá növelve”
(2) A Tao. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közhasznú társaság és a vízitársulat az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.”
42. § A Tao. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A külföldi vállalkozó a társasági adó alapját – figyelemmel a (2)–(3) bekezdésben foglaltakra – valamennyi belföldi telephelyére (kivéve a fióktelepet) együttesen, míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön a 6. § (1) bekezdése szerint állapítja meg. Az árbevétel, a bevétel, a költség és a ráfordítás elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független vállalkozás lenne.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a külföldi vállalkozónak a belföldi telephelyre meghatározott adózás előtti eredményét;
a) csökkenti a székhelyén és bármely telephelyén az adóévben felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségből, ráfordításból (kivéve a külföldön felmerült adót) a telephelyre arányosan jutó összeg, azzal, hogy ez az arány nem haladhatja meg a telephely által elszámolt összes árbevételnek, bevételnek a külföldi vállalkozó összes árbevételéhez, bevételéhez viszonyított arányát;
b) növeli a telephelynél az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt valamennyi üzletvezetési és általános ügyviteli költség, ráfordítás;
c) növeli az adóévben a telephely közvetítésével elért, de a telephelynél közvetlenül el nem számolt árbevétel, bevétel 5 százaléka.
(3) Ha az (1)–(2) bekezdés rendelkezései szerint meghatározott összeg kisebb, mint az adóévben elszámolt költségek, ráfordítások együttes összegének 12 százaléka, az utóbbi összeget kell a társasági adó alapjának tekinteni.”
43. § (1) A Tao. 15. §-a (1) bekezdésének felvezető rendelkezése és a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A külföldi szervezet adóalapja a részére a következő jogcímeken juttatott, a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származónak minősülő ellenérték:
a) kamat,”
(2) A Tao. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésének alkalmazásakor nem kell figyelembe venni:
a) a Magyar Állam, az államháztartás szervezetei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot,
b) a hitelintézet által a nála elhelyezett betétre fizetett kamatot,
c) a késedelmi kamatot,
d) a belföldi személy által, illetve a külföldi vállalkozó által belföldi telephelye, a külföldi illetőségű magánszemély által belföldi állandó bázisa útján kapcsolt vállalkozása részére 2000. december 31-ét követően megkötött szerződés, forgalomba hozott értékpapír alapján fizetett kamatnak, jogdíjnak a 18. § szerint meghatározott szokásos piaci kamatot, jogdíjat meghaladó részét.”
44. § (1) A Tao. 16. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a bekezdés a következő e) és f) ponttal egészül ki:
[(1) Az adózónak jogutód nélküli megszűnésekor]
„b) egyszeres könyvvitel vezetése esetén az adózás előtti eredményt módosítania kell az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék összegével,
c) az adózás előtti eredményt csökkentenie kell azzal az összeggel, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök számított nyilvántartási értéke meghaladja könyv szerinti értéküket, növelnie kell azzal az összeggel, amellyel a könyv szerinti érték a számított nyilvántartási értéket meghaladja,”
„e) adózás előtti eredményét növelnie kell az átalakulás révén szerzett részesedésre a 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből azzal a résszel, amellyel a 8. § (1) bekezdés t) pontja alapján korábban adózás előtti eredményét nem növelte,
f) adózás előtti eredményét növelnie kell 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszeresével, amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja alapján nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, feltéve, hogy az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül.”
(2) A Tao. 16. §-a (2) bekezdésének c), e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a bekezdés a következő h) és i) ponttal egészül ki:
[(2) Az adózó átalakulásakor]
„c) a jogelődnek az adózás előtti eredményt csökkentenie kell azzal az összeggel, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök számított nyilvántartási értéke meghaladja könyv szerinti értéküket, növelnie kell azzal az összeggel, amellyel a könyv szerinti érték a számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás és részleges átalakulás esetén e rendelkezést a jogelőd csak az átalakulási vagyonmérleg alapján a jogutódnak átadott eszközre vonatkozóan alkalmazza;”
„e) a kettős könyvvitelt vezető jogutódnak adózás előtti eredményét módosítania kell az egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd (ideértve az egyéni céget is) által – kiválás, részleges átalakulás esetén az általa – az átalakulás során az eredménytartalékba helyezett áttérési különbözet összegével;
f) az egyéni cég jogutódjának növelni kell adózás előtti eredményét a jogelőd egyszerűsített mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értékével, valamint az átalakulási vagyonmérlegben követelések, vagy vásárolt készletek között kimutatott, fizetett előleg összegével, továbbá csökkentenie kell adózás előtti eredményét az átalakulási vagyonmérlegben a kötelezettségek között kimutatott, kapott előleg összegével;”
„h) a jogutód a bányászatról szóló törvényben és a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére, valamint – ha erdőgazdálkodó – az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére a vagyonmérlegben kimutatott céltartalék átértékelési különbözetével előjelének megfelelően úgy módosítja az adózás előtti eredményt, ahogyan jogelődje módosította volna, ha az átalakulás nem történt volna meg;
i) a jogutód a vagyonmérleg szerint a jogelődtől átvett követelésre a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összeg alapján, illetve e követelés behajthatatlanná válása esetén az adózás előtti eredményt annak megfelelően módosíthatja, ahogyan jogelődjének lehetősége lett volna, ha az átalakulás nem történt volna meg.”
(3) A Tao. 16. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(3) Az adózónak, ha az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre tér át, az áttérés évében]
„c) a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak a nyitómérlegben kimutatott összegével növelnie kell adózás előtti eredményét.”
(4) A Tao. 16. §-a a következő (9)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az adózó (választása szerint) adózás előtti eredményét csökkentheti:
a) az eszközátruházás alapján az adóévben elszámolt bevételnek az eszközátruházás alapján megszerzett részesedés ellenében átadott összes eszköz ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékét meghaladó részével;
b) az eszközátruházás alapján megszerzett önálló szervezeti egység ellenében átadott részesedésre elszámolt árfolyamnyereséggel;
c) a részvénycsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereségnek a részesedés ellenében kapott pénzeszközök bekerülési értékét meghaladó részével.
(10) Az adózás előtti eredményt növeli:
a) az eszközátruházás alapján megszerzett részesedés állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor a (9) bekezdés a) pontja szerinti összegből a kivezetett részesedés bekerülési értékének az eszközátruházás keretében megszerzett összes részesedés együttes bekerülési értékéhez viszonyított arányával számított rész;
b) az eszközátruházást követő öt adóévben a (9) bekezdés b) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg adóévenként egyenlő részletekben;
c) a részvénycsere alapján megszerzett részesedés állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor a (9) bekezdés c) pontja szerinti összegből a kivezetett részesedés bekerülési értékének a részvénycsere alapján megszerzett összes részesedés együttes bekerülési értékéhez viszonyított arányával számított rész.
(11) Az adózónak jogutód nélküli megszűnésekor, átalakulásakor adózás előtti eredményét növelnie kell a (9) bekezdés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből azzal a résszel, amellyel a (10) bekezdés alapján korábban adózás előtti eredményét nem növelte.
(12) E § alkalmazásában
a) társaság: az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely
aa) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban;
ab) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részvénycserékre alkalmazandó tanácsi irányelvben meghatározott jogi formában működik, és az említett irányelvben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség, vagy mentesség illetné meg;
b) önálló szervezeti egység: egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége, amely részleg szervezeti szempontból független, saját vagyonával működni képes egységet képez;
c) eszközátruházás: az a jogügylet (ide nem értve az átalakulást és a jogutód nélküli megszűnést), amelynek alapján egy társaság legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra a másik társaság saját tőkéjét képviselő értékpapír, üzletrész megszerzése ellenében;
d) részvénycsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság részesedést szerez egy másik társaság saját tőkéjében (mégpedig oly módon, hogy ezáltal megszerzi a szavazati jogok többségét is a másik társaságban) annak ellenében, hogy a saját tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t, üzletrész(eke)t, valamint legfeljebb az átadott összes értékpapír, üzletrész együttes névértékének (névérték hiányában jegyzett tőkéje arányában számított arányos értékének) a 10 százalékát meg nem haladó könyv szerinti értékű pénzeszközt ad a másik társaság tagjának (tagjainak), részvényesének (részvényeseinek).”
45. § A Tao. 17. §-ának (2), (7) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A jogelőd nélkül létrejött adózó az adókötelezettsége keletkezése évének és az azt követő három adóévnek az elhatárolt veszteségéből az (1) bekezdésben megjelölt időtartam alatt figyelembe nem vett résszel az ötödik adóévet követően is csökkentheti adózás előtti eredményét.”
„(7) Átalakulás esetén – figyelemmel a 29. § (2) bekezdésére – a jogutód a jogelődnél keletkezett és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt elhatárolt veszteségre az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza. A jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított részére jogosult – a jogelődnél eltelt időt is beszámítva – az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni, és ez a rész – ha az átalakulás kiválás vagy részleges átalakulás – csökkenti a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteséget.”
„(9) E § alkalmazásában a külföldi személy abban az évben minősül jogelőd nélkül létrejött adózónak, amelyben 2000. december 31-ét követően külföldi vállalkozóként az állami adóhatósághoz először be kellett jelentkeznie.”
46. § (1) A Tao. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét
a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;
b) növeli, ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.”
(2) A Tao. 18. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:]
„d) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)–c) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.”
47. § (1) A Tao. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Nem kell az adót megfizetnie:]
„b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak az (5) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a közhasznú társaságnál a 6. számú melléklet C. fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétel, vízitársulatnál a közfeladatként végzett tevékenységből elért bevétel képvisel az összes bevételen belül,”
(2) A Tao. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
