A pénz- és tőkepiac biztonságos működése, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése érdekében az Országgyűlés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) módosításáról a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Hpt. 1. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:)
„d) a bankcsoport, a pénzügyi holding, illetőleg a vegyes tevékenységű csoport - e törvényben meghatározott - összevont alapú felügyelete érdekében a bankcsoporthoz, a pénzügyi holdinghoz, illetőleg a vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó, pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozásra,
e) a kiszervezéssel kihelyezett ügyviteli tevékenységet folytató gazdasági társaságok e törvény szerinti felügyeletére.”
(2) A Hpt. 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
a) a pénzügyi intézmények Magyar Köztársaság területén történő alapítására, létesítésére, működésére,
b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény külföldi leányvállalatának, fióktelepének létesítésére, külföldi pénzügyi intézményben történő tulajdonszerzésére,
c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,
d) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,
e) a Magyar Köztársaság területén bankképviselet létesítésére, illetve működésére,
f) az e törvényben meghatározott betétbiztosításra,
g) a külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által a Magyar Köztársaság területén történő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásra, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnyújtásra.”
2. § A Hpt. 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezései nem terjednek ki:)
„d) a postai pénzforgalmi közvetítő és a posta által végzett készpénzátutalási tevékenységre;”
3. § (1) A Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b), e), i), l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:
(Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:)
„b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;”
„e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;”
„i) letétkezelés kollektív befektetések részére;”
„l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés;
m) készpénzátutalás;
n) magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés.”
(2) A Hpt. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:]
„b) az elszámolásforgalom lebonyolítása (elszámolásforgalmi ügylet);”
(3) A Hpt. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) bekezdés a)-d), f)-l) és n) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.”
(4) A Hpt. 3. §-ának (5), (6) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzését, valamint az (1) bekezdés d), e) és m) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi.
(6) A (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, ellenőrzi, illetve az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza.”
„(8) Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének d) pontja], váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, illetőleg magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést [3. § (1) bekezdésének l) és n) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.”
(5) A Hpt. 3. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerinti tevékenységet végző ügynök személyét a hitelintézet a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal a Felügyeletnek bejelenti.
(10) A pénzügyi vállalkozás a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontja szerinti ügynök személyét a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal a Felügyeletnek bejelenti.”
4. § (1) A Hpt. 3/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag fióktelepe útján végezhet.”
(2) A Hpt. 3/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11-12. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20-21. §-ában, a 23-25. §-ában, 37-43. §-ában, 64-67. §-ában, 73. §-ában, 74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90-96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158-160. §-ában, valamint 193. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
(3) A Hpt. 3/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet a hatályos deviza jogszabályoknak megfelelően határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.”
(4) A Hpt. 3/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, illetőleg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.”
5. § A Hpt. a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § A 3. § (4)-(6) bekezdés szerinti engedélyt nem kell beszerezni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, illetőleg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetve magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.”
6. § (1) A Hpt. 5. §-a előtt álló cím helyébe a következő cím lép:
„A hitelintézet és szervezeti formái”
(2) A Hpt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott tevékenységek közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.”
(3) A Hpt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kizárólag hitelintézet jogosult)
„a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,”
„c) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására, a 6. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel.”
(4) A Hpt. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.”
(5) A Hpt. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdésének a)-f), h), j) és m) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint kizárólag forintban a 3. § (1) bekezdésének g) pontjában, illetőleg a 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.”
(6) A Hpt. 5. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Külföldi hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)-h) és j)-m) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”
(7) A Hpt. 5. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)-h) és j)-m) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”
7. § (1) A Hpt. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi vállalkozás
a) az a pénzügyi intézmény, amely - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez, illetve
b) a pénzügyi holding társaság.
(2) A 3. § (1) bekezdésének m) pontjában és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet - hitelintézet kivételével - pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.”
(2) A Hpt. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás e tevékenysége keretében a 3. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenységet is végezheti.”
(3) A Hpt. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja], - a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont a) alpontja szerint - valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatást - a 3. § (2) bekezdésének b) és d) pontja kivételével - pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet.
(4) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja] - a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerint - pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéni vállalkozó is végezheti.”
8. § (1) A Hpt. 9. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot - legalább ötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.
(5) Pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés l), illetőleg n) pontjában meghatározott tevékenységet, ha a kezelt pénztári vagyon eléri vagy meghaladja a kettőmilliárd forintot, csak akkor végezhet, ha legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik.”
(2) A Hpt. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.”
9. § (1) A Hpt. 10. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Hitelintézet jegyzett tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, illetőleg a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.”
(2) A Hpt. 10. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a Magyar Állam hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható el.”
10. § (1) A Hpt. 13. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak]
„f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv”
[(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.]
(2) A Hpt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény - a pénzügyi holding társaság kivételével - csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott biztonsági és ügyfélszolgálati követelményeknek.”
11. § A Hpt. a 13. §-t követően a következő címmel és 13/A. §-sal egészül ki:
„Kiszervezés
13/A. § (1) A hitelintézet által kiszervezhető ügyviteli tevékenységek körét, valamint azt, hogy ezek közül melyek kiszervezését kell a Felügyelet részére bejelenteni, pénzügyi felügyeleti rendelkezés állapítja meg.
(2) A bejelentéshez kötött tevékenységek kiszervezését a szerződéskötés előtt harminc nappal kell a Felügyelethez bejelenteni. A bejelentéshez a hitelintézetnek mellékelnie kell:
a) a kiszervezésre vonatkozó szerződés tervezetét;
b) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását, illetve a hitelintézet nyilatkozatát arról, hogy ennek teljesülését belső ellenőrzése útján látja el;
c) a kiszervezési tevékenységre vonatkozó szerződéstől eltérő tevékenység végzéséből eredő rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervet;
d) a kiszervezés indokolását.
(3) A hitelintézet és a gazdasági társaság között kötött szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a gazdasági társaság hozzájárulását a kiszervezett tevékenység hitelintézet belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,
b) a gazdasági társaság felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés gazdasági társaság által történő ismételt vagy súlyos megsértése esetére,
c) a gazdasági társaságtól elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,
d) a gazdasági társaság részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.
(4) A Felügyelet a kiszervezést megtilthatja, ha a szerződés nem tartalmazza a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat.
(5) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenységnek a szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.
(6) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
(7) A Felügyelet a hitelintézet (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(8) Az a gazdasági társaság, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot elkülönítetten kezelni. A kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság alvállalkozót nem alkalmazhat.
(9) A hitelintézet nem szervezheti ki a tevékenységet olyan gazdasági társasághoz, amelyben a hitelintézet vezető tisztségviselőjének vagy annak közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van.
(10) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.
(11) Pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)-(10) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
12. § (1) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:”
(2) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a 2. számú melléklet I. fejezet 12. a) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosult (a továbbiakban: ügynök) igénybevételével történő végzéséhez;
i) képviseletének, fióktelepének - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti - leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) külföldön történő létesítéséhez;”
(3) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„i) képviseletének, fióktelepének - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti - leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban történő létesítéséhez;”
(4) A Hpt. 14. §-ának (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„o) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez;
p) kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg kettő év előtt történő visszafizetéséhez.”
(5) A Hpt. 14. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem szükséges hitelintézet fióktelepének az Európai Unió másik tagállamában történő létesítéséhez.
(4) A (2) bekezdés szerinti engedély nem szükséges olyan hitelintézet fióktelepe esetén, amelynek székhelye az Európai Unió másik tagállamában van.”
13. § A Hpt. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye az Európai Unió másik tagállamában van, és
a) a pénzügyi vállalkozás
1. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan hitelintézetnek, melynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos tagállamban van, vagy
2. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az 1. pontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos tagállamban van, valamint
b) tevékenységét abban a tagállamban végzi, ahol a székhelye van,
c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,
d) az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatósága igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalat irányítását óvatos és körültekintő módon látja el,
e) az anyavállalat - az illetékes felügyeleti hatósága hozzájárulásával - egyetemleges felelősséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és
f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.”
14. § (1) A Hpt. 16. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban: hitelintézeti elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy]
„b) az elszámolásforgalmi tevékenységet - cégjegyzékben feltüntetett - főtevékenységként végzi, és egyéb tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti, illetőleg a főtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan,”
(2) A Hpt. 16. §-a (8) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére a pénzügyi vállalkozás a 3. § (4)-(5) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy]
„a) legalább ötvenmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,
b) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként vagy fióktelep formájában működik,”
15. § (1) A Hpt. 17. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell)
„d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;”
(2) A Hpt. 17. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell)
„g) a vegyes tevékenységű csoporthoz vagy pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény esetében a csoporton belüli információ átadás rendjének bemutatását, és az alapítók nyilatkozatát arról, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság vagy a pénzügyi holding társaság a pénzügyi intézmény felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.”
(3) A Hpt. 17. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(4) Az alapítási engedély kiadásának feltételeként nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzügyi intézmény irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.
(5) A pénzügyi holding társaság engedély iránti kérelméhez mellékelni kell
a) az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában foglaltakat,
b) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet,
c) a 18. § (2) bekezdés f) és h) pontjában foglaltakat,
d) nyilatkozatot arról, hogy a holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény a felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt, információt, megoldást a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.”
16. § (1) A Hpt. 17/A. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő d) pont lép, továbbá a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e)-k) pont jelölése f)-l) pontra változik:
[Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása esetén a 17. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]
„d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő külföldi pénzügyi intézménynek a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
e) a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmény irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van,”
(2) A Hpt. 17/A. §-a (2) bekezdésnek b) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg - az (1) bekezdésben és a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett -, ha]
„b) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelelő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,”
„f) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.”
17. § (1) A Hpt. 18. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:)
„g) az Országos Betétbiztosítási Alap nyilatkozatát - hitelszövetkezet esetében e mellett önkéntes intézményvédelmi alap nyilatkozatát is - arról, hogy a kérelmezőt felveszi tagjai közé, kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a Felügyelet 97. § (3) bekezdése alapján adott engedélye szerint nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz,”
(2) A Hpt. 18. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő o) ponttal egészül ki:
(A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:)
„j) valamely, a hitelintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,”
„o) a szervezeti felépítését, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza.”
(3) A Hpt. 18. §-ának (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:)
„p) külföldi hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet 97. § (3) bekezdés szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz
1. az ügyfelek - biztosított betéti formákról történő - magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását,
2. az anyavállalatnak a betétesek Magyarországon történő kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását,
3. a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, illetőleg a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat.”
18. § A Hpt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá, ha betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta.”
19. § A Hpt. 22. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás és befektetési vállalkozás olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.”
20. § A Hpt. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet
a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény leányvállalata,
b) az Európai Unió másik tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet anyavállalatának a leányvállalata,
c) ellenőrző részesedéssel rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetben ellenőrző részesedéssel rendelkezik.”
21. § A Hpt. 29. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet az engedélyt visszavonhatja, ha)
„j) a 17. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott információ átadás nem biztosított.”
22. § (1) A Hpt. 30. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét - a 29. §-ban felsorolt eseteken felül - akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet)
„c) nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, illetőleg vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet,
d) az Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló tagsági jogviszonya kizárással megszűnt.”
(2) A Hpt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet az engedély visszavonásával egyidejűleg határozatot hoz a pénzügyi intézmény végelszámolásáról vagy kezdeményezi felszámolását.”
23. § A Hpt. 31. §-ának számozása (1) bekezdésre változik, továbbá a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Pénzügyi holding társaság engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy semmilyen kötelezettsége nincs.”
24. § A Hpt. a 32. §-t követően a következő címmel és 32/A. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió másik tagállamában történő fióktelep létesítés szabályai
32/A. § (1) A hitelintézet köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) annak az Európai Uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a hitelintézet a fióktelepet létesíteni kívánja,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,
c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d) az üzleti tervet,
e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését,
f) a fióktelep címét.
(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő hitelintézet irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjének és tőkemegfelelési mutatójának mértékét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.
(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő hitelintézettel. A határozatot meg kell indokolni.
(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett hitelintézetet a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.
(7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.
(8) Ha a működés során a (2) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott információkban, illetőleg a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, a hitelintézet legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.
(9) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta.”
25. § A Hpt. a következő 32/B. §-sal egészül ki:
„32/B. § (1) A 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozás köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) annak a tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzügyi vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,
c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d) az üzleti tervet,
e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését,
f) a fióktelep címét.
(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzügyi vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás szavatoló tőkéjének összegét és az anyavállalatának konszolidált tőkemegfelelési mutatóját. A tájékoztatáshoz mellékelni kell a Felügyelet igazolását a 15. § (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról.
(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni.
(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett pénzügyi vállalkozást a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.
(7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetőleg a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után megalapítható és megkezdheti működését.
(8) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonta.”
26. § A Hpt. a következő címmel és 32/C. §-sal egészül ki:
„Határon átnyúló tevékenység végzésének szabályai
32/C. § (1) A hitelintézet, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.
(3) A hitelintézet a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik tagállamban.”
27. § A Hpt. a következő 32/D. §-sal egészül ki:
„32/D. § (1) A pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást az Európai Unió másik tagállamában abban az esetben nyújthat, ha kielégíti a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeket.
(2) A pénzügyi vállalkozás, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, előzetesen bejelenti a Felügyeletnek a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.
(4) A pénzügyi vállalkozás a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik tagállamban.”
28. § A Hpt. a következő 32/E. §-sal egészül ki:
„32/E. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett hitelintézet Magyarországon fióktelepet nyit, a Felügyelet tájékoztatja a hitelintézetet a XXIX. fejezetben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekről, így különösen:
a) a hirdetés szabályairól,
b) az ügyfelek, valamint a betétesek magyar nyelven történő tájékoztatásáról,
c) az üzletszabályzat követelményéről, valamint
d) a fogyasztási kölcsön nyújtásának szabályáról.”
29. § A Hpt. a következő címmel és 32/F. §-sal egészül ki:
„Kapcsolat az Európai Bizottsággal
32/F. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak
a) a hitelintézet részére kiadott működési engedélyt,
b) az olyan fióktelep formájában működő hitelintézet létesítésére kiadott engedélyt, amelynek anyavállalata harmadik országban bejegyzett hitelintézet,
c) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedés szerzést, amelynek eredményeképpen a magyar hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik,
d) a pénzügyi holding társaság számára kiadott engedélyt.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a működési engedélyt olyan hitelintézetnek adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett hitelintézet leányvállalata, továbbá részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport struktúráját.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést a Tanács 89/646/EGK irányelvében meghatározott Banki Tanácsadó Bizottságnak is meg kell küldeni.”
30. § A Hpt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) és (4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek - ha a kérelmező vegyes tevékenységű holding társaság vagy pénzügyi holding társaság - az (5) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell:
a) a vegyes tevékenységű csoporton, illetve a pénzügyi holdingon belüli információ átadás rendjének bemutatását,
b) a vegyes tevékenységű csoporthoz, illetve a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény felügyelete érdekében szükséges adat, tény Felügyelet rendelkezésére bocsátására vonatkozó nyilatkozatot.”
31. § A Hpt. a 37. §-t követően a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § Ha a kérelmező az Európai Unió másik tagállamában bejegyzett hitelintézet, vagy egy ilyen hitelintézet anyavállalata, és a 37. § (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetőleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a hitelintézet a kérelmező leányvállalatává, vagy a kérelmező által ellenőrzött vállalkozássá válik, a Felügyelet kikéri a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.”
32. § (1) A Hpt. 43. §-ának bevezető szövegrésze, továbbá (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről és a részvények tulajdonosáról olyan részvénykönyvet vezet, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:”
„c) a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát és névértékét,”
(2) A Hpt. 43. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos szavazati jogának gyakorlását a kötelezettség teljesítéséig a Felügyelet felfüggeszti.
(5) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény vezető állású személye köteles a tulajdonában lévő, a pénzügyi intézmény által kibocsátott részvényét a pénzügyi intézmény igazgatóságának bejelenteni.”
33. § (1) A Hpt. 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, illetőleg kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll, illetőleg ügyvezető esetén, ha a javasolt személy a 68. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.”
(2) A Hpt. 44. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhető ki az, aki)
„b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította;”
(3) A Hpt. 44. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.”
34. § (1) A Hpt. 47. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra)
„a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető,”
(együttesen jogosult.)
(2) A Hpt. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot.”
35. § (1) A Hpt. 48. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha)
„a) fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásainak,”
(2) A Hpt. 48. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha)
„d) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke visszafizetésekor a pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a rá vonatkozó tőkekövetelmény 120%-át,
e) a pénzügyi intézmény azért nem fizette vissza a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, mert ennek következményeként a rá vonatkozó tőkekövetelménynek nem felelne meg.”
36. § (1) A Hpt. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Üzleti titok - minden olyan, a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó - tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénzügyi intézménynek méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a pénzügyi intézmény a szükséges intézkedéseket megtette.”
(2) A Hpt. 49. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
„g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,”
(szemben.)
(3) A Hpt. 49. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
„a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,”
37. § (1) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,”
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
(2) A Hpt. 51. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság nemzetközi szerződés alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot.
(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet vagy az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.”
(3) A Hpt. 51. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot.”
(4) A Hpt. 51. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, jegybanki rendelkezésben, illetőleg pénzügyi felügyeleti rendelkezésben a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.”
38. § (1) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének b)-e) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,
c) a pénzügyi intézmény és befektetési társaság (a továbbiakban együtt: hiteladat-szolgáltató) részéről az általuk működtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a hiteladat-szolgáltatónak a (2)-(10) bekezdésben meghatározott és a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás,
d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,”
„i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,
j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság részére,
k) a bankcsoporton, pénzügyi holdingon, vegyes tevékenységű csoporton belül, a 90-95. §-ban foglalt előírások teljesítése érdekében történő adatátadás.”
(2) A Hpt. 54. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi hitelinformációs rendszer az adósnak a hiteladat-szolgáltatóval kötött hitel szerződéseire, valamint a hitel-adatszolgáltatónak a bankkártya vagy csekkelfogadóval kötött szerződéseire vonatkozóan kizárólag a hiteladat-szolgáltatótól kapott adatot tarthat nyilván, és adhat át az érintett adósnak, valamint a hiteladat-szolgáltatónak.
(3) A központi hitelinformációs rendszer a természetes személy hiteladósokra vonatkozóan a hitelszerződés megkötéséhez vagy módosításához szükséges - a 3. számú mellékletben meghatározott - azonosító adatot, valamint az érintett szerződésben vállalt kötelezettség mibenlétére és az attól való eltérésre vonatkozó lényeges adatot kezelhet és tarthat nyilván, ha az adós a szerződésben vállalt kötelezettségeinek kilencven napot meghaladóan, összegszerűségében pedig a minimálbért meghaladóan nem tesz eleget.”
(3) A Hpt. 54. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdés (7)-(10) bekezdésre változik:
„(4) A központi hitelinformációs rendszer a bankkártya- vagy csekkbirtokos természetes személyekre vonatkozóan a szerződés megkötéséhez vagy módosításához szükséges - a 3. sz. melléklet 1. pontjában meghatározott - azonosító adatot, továbbá a bankkártyára és használatára a 3. sz. melléklet 3. pontjában meghatározott adatot, valamint az érintett szerződésben meghatározott kötelezettség mibenlétére és az attól való eltérésre vonatkozó lényeges adatot kezelhet és tarthat nyilván, az alábbiakban meghatározott esetekben:
a) visszautasított bankkártyaigénylés, illetve a bankkártya használata körében,
1. ha az igénylő, illetve a kártyabirtokos valótlan adatot közöl, vagy
2. ha az igénylő, illetve a kártyabirtokos más személy adatait használja fel az igénylés vagy a kártyahasználat során,
b) bankkártyára vonatkozó szerződés megszegése körében
1. a bankkártya minimálbér összegét meghaladó fedezet nélküli használata esetén, vagy
2. ha a bankkártya letiltását követően a kártyabirtokos a letiltott bankkártyával tranzakciót hajt végre,
c) a kártyabirtokos megalapozatlan reklamációja esetén, ha a reklamáció egy év alatt legalább három esetben fordul elő,
d) bankkártyával összefüggő büntetőeljárás esetén,
e) ha a bankkártya- vagy csekkbirtokos a szerződésben vállalt kötelezettségeinek hatvan napot meghaladóan, összességében pedig a minimálbér összegét meghaladóan nem tesz eleget.
(5) A központi hitelinformációs rendszer a bankkártya vagy csekk elfogadókra vonatkozó - a 3. sz. melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott - adatot, valamint az érintett szerződés tartalmára, az attól való eltérésre, az érintett szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítésére, a kötelezettség megszegésére vagy a joggal való visszaélésre vonatkozó adatot és a bankkártya vagy a csekk elfogadása körülményeit tartalmazó statisztikai adatot kezelhet és tarthat nyilván.
(6) A központi hitelinformációs rendszer kezeli azon vállalkozások 3. számú melléklet 5. pontja szerinti sorbanállási adatait, amelyek bankszámláján - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, egymillió forintnál nagyobb összegű sorbanállást tartanak nyilván.”
39. § A Hpt. 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti, illetőleg banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.”
40. § A Hpt. az 55. §-t követően a következő 55/A. §-sal egészül ki:
„55/A. § Üzleti, illetőleg banktitokra tekintettel sem korlátozható a közérdekű adatok nyilvánossága:
a) a központi költségvetés készfizető kezességvállalásával, illetőleg a központi költségvetést terhelő egyéb állami garanciavállalással kapcsolatos, a költségvetésre vonatkozó,
b) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásával, annak felhasználásával összefüggő,
c) a központi, illetőleg helyi önkormányzati költségvetést érintő
pénzügyi szolgáltatással, kiegészítő pénzügyi szolgáltatással közvetlenül kapcsolatos adatok tekintetében.”
41. § (1) A Hpt. 56. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vezető állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha)
„b) vállalkozásban befolyásoló részesedést szerez, vagy az ilyen részesedését megszünteti,”
(2) A Hpt. 57. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ebben az esetben a szerződéskötéshez a szerződő pénzügyi intézmény és - ha az nem azonos az irányító hitelintézettel - az irányító hitelintézet igazgatóságának előzetes egyetértése szükséges.”
42. § (1) A Hpt. 60. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet - a (2)-(3) bekezdés kivételével - nem vállalhat kockázatot
a) a hitelintézet, illetve amennyiben a hitelintézet bankcsoport, pénzügyi holding, illetőleg vegyes tevékenységű csoport tagja, a csoporton belül működő vállalkozás vezető állású személye és könyvvizsgálója,”
(részére, vagy)
(2) A Hpt. 60. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott korlátozást
a) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre,
b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsön esetében
a belső szabályzatban meghatározott mértékig.”
43. § (1) A Hpt. 66. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyelő bizottság feladata különösen:)
„d) a belső ellenőrzési szervezet irányítása, melynek keretében a felügyelő bizottság
1. elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét,
2. legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
3. szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
4. javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására.”
(2) A Hpt. 66. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A belső ellenőrzési szervezeti egység számára az éves tervhez képest további ellenőrzési feladatokat csak a felügyelő bizottság, a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője, illetőleg a felügyelő bizottság egyetértésével vagy utólagos tájékoztatásával az ügyvezető határozhat meg.
(7) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.”
44. § A Hpt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) A bank és a szakosított hitelintézet belső ellenőrzési rendszert működtet.
(2) A belső ellenőrzési rendszer működtetésének célja:
a) a hitelintézet jogszabályoknak megfelelő működésének elősegítése,
b) a hitelintézet belső szabályzataiban foglalt előírások betartásának ellenőrzése,
c) a jogszabályoktól és a belső szabályzatokban foglaltaktól való eltérések feltárása, jelentése, továbbá javaslattétel a feltárt hiányosságok kijavítására,
d) a döntéshozatalhoz szükséges pénzügyi és egyéb információk biztosítása,
e) a hitelintézet és ügyfelei eszközeinek és a tulajdonosok érdekeinek védelme.
(3) A belső ellenőrzési rendszer elemei a belső ellenőrzés (a folyamatba épített ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzési szervezet), valamint a vezetői információs rendszer.
(4) A belső ellenőrzési rendszert a hitelintézet által folytatott szolgáltatási tevékenységek sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban kell kialakítani.
(5) A szövetkezeti hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A szövetkezeti hitelintézet, illetőleg a pénzügyi vállalkozás írásban megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három szövetkezeti hitelintézetnél, illetőleg pénzügyi vállalkozásnál foglalkoztatható belső ellenőrként.
(6) A belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és eljárási szabályokat belső szabályzatban kell rögzíteni.
(7) A pénzügyi intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata
a) a pénzügyi intézmény belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint
b) a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő
vizsgálata, továbbá
c) mindaz, amit külön jogszabály a feladatkörébe utal.
(8) A belső ellenőrzés
a) a jelentését megküldi
1. a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,
2. fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezek megfelelő szervének; továbbá
b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.
(9) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével csak olyan személy bízható meg, aki
a) a 68. § (3) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) büntetlen előéletű.”
45. § (1) A Hpt. 68. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és c) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézetnél ügyvezetőnek, fióktelep formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhető ki, illetőleg az választható meg, aki”
[c) rendelkezik]
„3. szakirányú felsőfokú végzettséggel és - vállalkozásnál vagy a közigazgatásban szerzett - legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal, vagy”
(2) A Hpt. 68. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Pénzügyi vállalkozás ügyvezetőjének az nevezhető ki, aki
a) megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 44. §-ban meghatározott általános követelményeknek;
b) akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a Felügyeletnek - az előzetes engedély megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta, vagy a 44. § (2) bekezdése alapján megadottnak kell tekinteni;
c) rendelkezik
1. felsőfokú iskolai végzettséggel,
2. pénzügyi intézménynél, az MNB-nél, a Felügyeletnél vagy az államigazgatásban szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlattal, vagy
3. más gazdasági területen szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlattal.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a kinevezni tervezett személy szakmai önéletrajzát, valamint a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.”
46. § A Hpt. 69. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek, harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének ügyvezetését legalább két vezető állású személynek munkaviszony keretében kell ellátnia.
(2) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén a vezető állású személyek között legalább egy olyan magyar állampolgárságú devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.”
47. § A Hpt. III. részének címe helyébe a következő cím lép:
„A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY PRUDENS MŰKÖDÉSE”
48. § A Hpt. 71. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb a 9. §-ban előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.
(2) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a saját tőke feltöltésére a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott időt biztosíthat.”
49. § A Hpt. 72. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézmény igazgatóságát a közgyűlés összehívására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi intézmény jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon.”
50. § (1) A Hpt. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének elemei között negatív értékű szerepel, akkor elsődlegesen a negatív értéket kell megszüntetni a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek - Szmt. szerinti - átcsoportosításával, illetve veszteségrendezés érdekében a saját tőke más elemeinek növelése céljából megvalósuló tőkeleszállítással és csak a fennmaradó jegyzett tőke tekintetében rendelkezhetnek a tulajdonosok tőkekivonási célú tőkeleszállításról.”
(2) A Hpt. 76. §-a a következő (3)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hitelintézet a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is - alapvetően piaci kockázatoknak kitett, kereskedési portfolióba tartozó befektetési eszközök, áruk pozíciói és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.
(4) A hitelintézetnek az Épt. kereskedési könyvre és nagykockázat vállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia azzal, hogy ahol az Épt. befektetési szolgáltatót vagy befektetési vállalkozást említ, azon hitelintézetet kell érteni.
(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell az engedélyezett tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázat fedezetére szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegű - szavatoló tőkével.
(6) A Felügyelet engedélye alapján nem köteles a hitelintézet kereskedési könyvet vezetni, ha
a) a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétele - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységből (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csereügyletekből származó bevételt is - nem haladja meg a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységből származó negyedévi nettó árbevétel összegének öt százalékát, vagy
b) a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg a négymilliárd forintot.
(7) A hitelintézet a Felügyelet engedélye alapján akkor is mentesül a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha
a) egy naptári éven belül legfeljebb egy negyedévben lépi túl a (6) bekezdésben meghatározott mértékeket úgy, hogy az ott említett arány nem haladja meg a hat százalékot, vagy
b) a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg az ötmilliárd forintot.
(8) A hitelintézet a (6) bekezdésben meghatározott arányokat, illetőleg a kereskedési könyv pozícióinak összértékét negyedévente köteles jelenteni a Felügyeletnek.
(9) A hitelintézet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak és kockázatvállalásainak fedezetéhez szükséges tőke összegét - külön jogszabályban meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani.
(10) Ha a hitelintézet kereskedési könyvet vezet, akkor a Felügyelet nem engedélyezhet felmentést a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó kötelezettség alól.”
51. § A Hpt. 77. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény - ide nem értve a pénzügyi holding társaságot - köteles a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő - igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.
(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügyleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni.”
52. § A Hpt. 78. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el:)
„b) bankcsoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
c) a hitelintézet vagy a bankcsoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gt.-ben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét,”
53. § (1) A Hpt. 79. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 2. számú melléklet III. 10.1 pont c) alpontjában foglalt kötelezettségeket - a hitelintézet által kötött határidős ügyletek kivételével - ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni, amennyiben azt a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló külön jogszabály alacsony ügyletkockázatú vagy kockázatmentes ügyletként határozza meg. A hitelintézet által kötött határidős ügyleteket a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni.
(5) Az „A” zónába tartozó országban székhellyel rendelkező más hitelintézettel szemben vállalt egy évet meg nem haladó lejáratú kockázatvállalást húszszázalékos értékben kell figyelembe venni, amennyiben az nem része a kötelezett hitelintézet szavatoló tőkéjének.”
(2) A Hpt. 79. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport a hitelintézet anyavállalata vagy leányvállalata, az adott anyavállalat leányvállalata, a hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos, vagy olyan vállalkozás, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott arány húsz százalék.
(8) A hitelintézet a (7) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásáról az igazgatóság jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többségével dönt, az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat alapján. A hitelintézet a kockázatvállalásokról elkülönített nyilvántartást vezet.
(9) A kockázatvállalásról a (8) bekezdésben meghatározott döntésnek tartalmaznia kell a kamat- és törlesztési feltételeket is.
(10) Ha a hitelintézet ügyfelei tulajdonosi struktúrájának vagy szervezeti változásának következtében lépi túl a (2) és (3), illetőleg (7) bekezdésében foglalt korlátozást, a Felügyelet - meghatározott feltételek előírásával - legfeljebb egyéves időtartamra felmentést adhat a túllépés összegének a szavatoló tőkéből történő levonása alól.
(11) A hitelintézet haladéktalanul jelenti a Felügyelet részére, amennyiben a (7) bekezdés szerinti kockázatvállalás átlag alatti, vagy rosszabb minősítést kap.
(12) Vitás esetben a Felügyelet dönt arról, hogy a kockázatvállalás a (7) bekezdés szerinti kockázatvállalásnak minősül-e.”
54. § (1) A Hpt. 80. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá a), valamint d)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni
a) a központi költségvetéssel (államkincstárral), a külön törvényben szabályozott elkülönített állami pénzalapokkal, az MNB-vel és az Országos Betétbiztosítási Alappal, továbbá az „A” zónába tartozó országokkal vagy központi bankokkal szemben vállalt kockázatokra,”
„d) a központi költségvetés készfizető kezességével, az MNB, az „A” zónába tartozó országok vagy központi bankok, illetve az Európai Közösségek garanciavállalásával biztosított kockázatvállalásra,
e) az „A” zónába tartozó ország pénznemében levő, óvadékként lekötött összeg vagy óvadékul adott betétokirat, „A” zónába tartozó ország állampapírja, központi bankja által kibocsátott értékpapírja, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír által fedezett kockázatvállalásra, kivéve, ha az óvadék letevőjével szemben felszámolási eljárás van folyamatban,
f) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság nem-piacképes kockázatú biztosításával fedezett exporthitel-szerződéseknél a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig abban az esetben, ha az export árbevételt a hitelintézetre engedményezték és a biztosítási szerződésből eredő kárfizetés jogosultja a hitelintézet,
g) a hitelintézet anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a hitelintézet saját leányvállalatával szemben vállalt kockázatra, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik.”
(2) A Hpt. 80. §-ának (1) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:
[A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni]
„h) az Európai Közösségekkel szembeni kockázatvállalásra,
i) arra a kockázatvállalásra, melynek biztosítéka az ”A„ zónába tartozó országok vagy központi bankok, illetve az Európai Közösségek által kibocsátott, külön jogszabály alapján nulla kockázati súlyozásúnak minősülő értékpapír,”
55. § A Hpt. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a hitelintézet vagy a bankcsoporthoz, vegyes tevékenységű csoporthoz, pénzügyi holdinghoz tartozó más vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogot megtestesítő értékpapírt vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon.”
56. § A Hpt. 87. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kockázatainak fedezetére nem képezhető ráfordításként elszámolt kockázati céltartalék, illetőleg nem számolható el értékvesztés.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hitelintézet a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - a korrigált mérlegfőösszeg legfeljebb 1,25 százalékáig - általános kockázati céltartalékot képezhet, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani.
(3) A hitelintézet a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot, illetőleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználni.”
57. § A Hpt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából - betét elfogadásán kívül - kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.”
58. § A Hpt. 89. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót köteles folyamatosan teljesíteni.”
59. § (1) A Hpt. XIV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A BANKCSOPORT, A PÉNZÜGYI HOLDING ÉS A VEGYES TEVÉKENYSÉGŰ CSOPORT ÖSSZEVONT FELÜGYELETE”
(2) A Hpt. 90. §-a előtt álló cím és a 90. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az összevont felügyelet terjedelme
90. § (1) Az irányító hitelintézet, a pénzügyi holding társaság és a vegyes tevékenységű holding társaság akkor is köteles e fejezet rendelkezéseit teljesíteni, ha
a) az Szmt. alapján konszolidált éves beszámoló készítésére nem kötelezett,
b) leányvállalata egy belföldi székhelyű hitelintézetnek.
(2) A Felügyelet a következő vállalkozások körében lát el összevont felügyeleti feladatokat:
a) az irányító hitelintézet,
b) a bankcsoportba tartozó vállalkozás,
c) olyan pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosítóintézet, járulékos és más vállalkozás, amely jegyzett tőkéjének legalább húsz százaléka közvetlenül vagy közvetve a bankcsoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonában van,
d) olyan pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosítóintézet, járulékos és más vállalkozás, amely nem tartozik a bankcsoporthoz, de amely olyan személy ellenőrzése alatt áll, aki a bankcsoportot vagy annak valamely hitelintézet tagját is ellenőrzi,
e) pénzügyi holding társaság,
f) a pénzügyi holdingba tartozó vállalkozás,
g) vegyes tevékenységű holding társaság,
h) a vegyes tevékenységű csoportba tartozó vállalkozás,
i) külföldi felügyeleti hatósággal együttműködve ellenőrzött vállalkozás.
(3) A Felügyelet feladata a bankcsoporthoz, a pénzügyi holdinghoz és a vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek prudens működésének felügyelete.”
(3) A Hpt. 90. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem köteles a Felügyelet a bankcsoport, a pénzügyi holding, illetőleg a vegyes tevékenységű csoport összevont felügyeletét ellátni, ha az a 96/A. § (2)-(4) bekezdése alapján az Európai Unió másik tagállama felügyeleti hatóságának összevont felügyelete alatt áll. Ebben az esetben is köteles azonban a Felügyelet ellátni az e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységet a Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézmény, illetőleg befektetési vállalkozás tekintetében.”
60. § A Hpt. 91. §-a előtt álló cím és a 91. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bankcsoport és a pénzügyi holding összevont felügyelete
91. § (1) A Felügyelet a bankcsoportokról és a pénzügyi holdingokról nyilvántartást vezet.
(2) Az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság köteles haladéktalanul kérni a Felügyelettől a bankcsoport, illetőleg a pénzügyi holding létrejöttének, valamint a bankcsoport, illetőleg a pénzügyi holding összetételében bekövetkezett módosulásoknak nyilvántartásba vételét, függetlenül attól hogy a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézményt, illetőleg befektetési vállalkozást Magyarországon jegyezték-e be.
(3) A nyilvántartásba való bejegyzés előtt a Felügyelet ellenőrizheti a bejegyzés iránti kérelemben foglalt adatokat, illetőleg információkat és a bejegyzést ennek alapján teljesíti.
(4) Vitás esetben a Felügyelet dönt arról, hogy valamely vállalkozás a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozónak minősül-e.
(5) A bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézményeknek, biztosítóintézeteknek, befektetési vállalkozásoknak és járulékos vállalkozásoknak okmányaikban fel kell tüntetniük, hogy melyik - a Felügyelet által bejegyzett - bankcsoporthoz, pénzügyi holdinghoz tartoznak.”
61. § A Hpt. 92. §-a előtt álló cím és a 92. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bankcsoport és a pénzügyi holding prudens működése
92. § (1) Az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság köteles úgy irányítani és összehangolni az ellenőrzés alatt álló pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek, járulékos és más vállalkozások tevékenységét, hogy a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások és biztosítóintézetek számára külön-külön, valamint a bankcsoport, illetőleg a pénzügyi holding egészére együttesen is biztosított legyen a prudens működés.
(2) Az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság felelős a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások, valamint a csoport egészének összevont alapon számított tőkemegfeleléséért, valamint a prudens tevékenység végzésére vonatkozó előírások csoportszintű betartásáért.
(3) Az irányító hitelintézet, valamint a pénzügyi holding társaság igazgatósága az ellenőrzött pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás és biztosítóintézet vezetésére vonatkozóan az V. fejezetben, valamint a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrzött pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás és biztosítóintézet igazgatóságát, amely köteles az utasítást végrehajtani.
(4) Az irányító hitelintézet igazgatósága köteles megjelölni, hogy mely ügyvezető tagja felelős a bankcsoport egészének prudens működéséért.”
