1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A Hivatal feladata és hatásköre:)
„j) első fokú hatósági jogkörben, országos illetékességgel ellátja a 7/A. §-ban meghatározott feladatokat, ha a kérelmet a Hivatalnál nyújtják be.”
2. § Az Nytv. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Hivatal a 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről törvény, illetőleg az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.”
3. § Az Nytv. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban - személyazonosítás céljára - az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére.”
4. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 4. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Hivatal feladat- és hatásköre:)
„e) első fokon eljár az 5. § (1) bekezdésének a)-g) pontjában meghatározott ügyekben, ha a kérelmet a Hivatalnál nyújtották be.”
(2) A Kknyt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Adatszolgáltatási, továbbá az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott ügyekben másodfokon a Hivatal vezetője jár el.”
5. § A Kknyt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A külön jogszabályban meghatározott körzet-központi feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője:
a) ellenőrzi a járművezetésre jogosító okmányok (a továbbiakban: engedély) kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása iránti kérelem adatait, gondoskodik a kérelem teljesítéséről és az engedély ügyfél részére történő kiadásáról;
b) a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány (a továbbiakban: törzskönyv) kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem alapján intézkedik a törzskönyv kiállításáról és az ügyfél részére történő kiadásáról;
c) ellátja a jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával és az ügyfél részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat;
d) ellátja az a)-c) pontokban megjelölt okmányok kiadásával kapcsolatos hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat;
e) átvezeti a nyilvántartáson az a)-c) pontokban megjelölt adatokat, illetőleg adatváltozásokat;
f) továbbítja az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező iratokat;
g) az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a körözési nyilvántartást vezető szerv értesítésével kezdeményezi az okmánykörözés elrendelését;
h) gondoskodik az engedély visszavonásáról, bevonásáról, a jármű forgalomból történő kivonásáról, valamint az ezekkel a feladatokkal összefüggő adatok nyilvántartásba történő bevezetéséről, továbbá az okmány- és rendszámtábla körözés elrendeléséről.
(2) A Kormány az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló rendeletében az (1) bekezdésben meghatározott hatáskör kizárólagos gyakorlására jogosult körzetközponti jegyzőt jelölhet ki.”
6. § A Kknyt. 6. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője:)
„a) az 5. § (1) bekezdésének a)-c) és h) pontjaiban a jegyző hatáskörébe utalt ügyekben ellátja a másodfokú hatósági és az ezzel összefüggő adatkezelési feladatokat;”
7. § A Kknyt. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § A jegyzőt értesíti
a) a vizsgálatot végző szerv a 8. § e) pontjában megjelölt adatokról és azok változásáról;
b) a rendőrhatóság a közúti közlekedés körében elkövetett, külön jogszabályban meghatározott bűncselekmény, illetve szabálysértés miatt a járművezető ellen indult eljárásról.”
8. § A Kknyt. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A jegyző az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott feladata ellátása céljából kezeli a jármű azonosító adatát, a járműtulajdonos (üzemben tartó) 9. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában meghatározott, továbbá a járművezető egészségi és pályaalkalmasságára, közlekedésbiztonsági alkalmatlanságára vonatkozó adatokat.
(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adatközlés alapján jogerőre emelkedésétől számított egy évig kezelheti.”
9. § A Kknyt. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat.”
10. § A Kknyt. 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Törvény, illetőleg az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a nyilvántartó az engedély-nyilvántartásnak a 8. § a)-d) és i)-j) pontjaiban meghatározott adatairól a személyazonosításra alkalmas járművezetői engedély érvényességének megállapítása céljából adatot szolgáltathat. A 8. § c) és d) pontjában foglalt adatot a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.”
11. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 70. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A járművezetéstől eltiltás esetén az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője a bíróság értesítése alapján gondoskodik.”
(2) A Bv. tvr. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 72. § rendelkezéseit a járművezetéstől eltiltás esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járművezetéshez szükséges jártasságot a 70. § (4) bekezdésében meghatározott jegyzőnél kell igazolni.”
12. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § A szabálysértés miatt alkalmazott kiutasítást az idegenrendészeti hatóság, a járművezetéstől eltiltást a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság, illetve bíróság értesítése alapján a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője hajtja végre.”
13. § A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott adatok közül a közügyektől eltiltásra és a foglalkozástól történő eltiltásra vonatkozó adatokat a mellékbüntetés végrehajtását ellenőrző rendőrség, a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó adatokat a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője közli.”
14. § A Bnytv. 31. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásban kell nyilvántartani)
„a) annak az adatait, ujj- és tenyérnyomatát, továbbá arcképét, akit szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak, kivéve azt, akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét;”
15. § A Bnytv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A DNS-profil nyilvántartásban annak az adatait kell nyilvántartani, akit
a) ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett, vagy
b) a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,
c) nemi erkölcs elleni erőszakkal megvalósuló,
d) gyermekkorú ellen irányuló,
e) sorozatban vagy szervezett elkövetéssel megvalósuló,
f) kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos,
g) pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos,
h) fegyveres elkövetéssel megvalósuló, illetve
i) az állam elleni bűncselekményekkel, a terrorcselekménnyel, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével, a visszaélés atomenergia alkalmazásával, a pénzmosással, valamint a szolgálati bűncselekményekkel kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása, illetve a terrorcselekményre irányuló előkészület
bűncselekmény alapos gyanúja miatt vontak büntetőeljárás alá, kivéve azt, akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét.”
16. § A Bnytv. 17. §-ának f) pontjában, 37. §-ának e) pontjában, valamint 46. §-ának d) pontjában a „Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész lép.
17. § (1) Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az Nytv. 7/A. §-ának (1) bekezdésében „- a kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében -” szövegrész;
b) a Kknyt. 19. §-a (1) bekezdésének k) pontja.
