Időállapot: közlönyállapot (2001.V.23.)

2001. évi XX. törvény

a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról * 

Az Országgyűlés

a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról (a továbbiakban: MFB Rt.) a nemzetgazdaság előtt álló és állami részvételt is igénylő fejlesztési, beruházási feladatokat, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos különleges fejlesztési igényeket és forráskezelési feladatokat, továbbá az egyes állami és nemzetközi források hatékony felhasználásának követelményét szem előtt tartva

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

AZ MFB RT. ÁLTALÁNOS JOGÁLLÁSA

1. § (1) Az MFB Rt. egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet.

(2) Az MFB Rt. részvényeinek száz százaléka a Magyar Állam tulajdonában van. A részvények névre szólóak, és forgalomképtelenek.

(3) Az MFB Rt. jegyzett tőkéje legalább 60 000 000 000 Ft, azaz hatvanmilliárd forint.

(4) Az MFB Rt. székhelye Budapest.

(5) Az MFB Rt.-re, az általa végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, továbbá a befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységre a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.), illetőleg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

II. Fejezet

AZ MFB RT. FELADATAI, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

2. § Az MFB Rt. szakosított hitelintézeti feladata, hogy

a) elősegítse a magyar gazdaság fejlődését;

b) részt vegyen az állami infrastrukturális, környezetvédelmi, valamint más állami fejlesztésekhez és beruházásokhoz, illetve az elkészült fejlesztések, beruházások működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában;

c) részt vegyen az állami források hatékony és bankszerű kihelyezésének megtervezésében, közvetítésében, közreműködjön az állami támogatások, valamint kedvezmények és a piaci követelmények összehangolásában;

d) részt vegyen az egyes állami célelőirányzatokból történő kifizetésekhez kapcsolódó feladatok ellátásában, ideértve a támogatási igények kifizetését, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését;

e) közreműködjön az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz, illetve a későbbiekben a tagsághoz kapcsolódó állami fejlesztések és beruházások pénzügyi lebonyolításában, – külön jogszabályban szabályozott eljárás szerint – részt vegyen az Európai Unió előcsatlakozási eszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó szakosított hitelintézeti feladatok ellátásában, ideértve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonás és -közvetítés lebonyolítását is;

f) közreműködjön az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt szervezetek harmadik személlyel szemben fennálló, lejárt követeléseinek faktorálásában, érvényesítésében;

g) részt vegyen az általa nyújtott saját, illetve az általa közvetített állami és nemzetközi források felhasználásának és hasznosulásának elszámoltatásában, értékelésében.

3. § (1) Az MFB Rt. szakosított hitelintézetként – kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan – az alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végezheti:

a) betétek és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése kizárólag jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól, továbbá egyéni vállalkozóktól;

b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;

c) pénzügyi lízing;

d) a 2. § b) pontjában szereplő feladatához közvetlenül kapcsolódóan

1. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása – a pénzforgalmi számlavezetés kivételével – kizárólag jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére,

2. pénzforgalmi számlavezetés kizárólag olyan gazdasági társaság részére, amelyben a Magyar Állam, illetőleg az MFB Rt. közvetlen vagy közvetett tulajdonnal rendelkezik;

e) pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység);

f) kezesség és bankgarancia, egyéb bankári kötelezettség vállalása;

g) hitelreferencia szolgáltatása;

h) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;

i) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység.

(2) Az MFB Rt. az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően a 2. § c) és d) pontjával összefüggésben – az érintett minisztériumokkal kötött szerződés alapján – az állami pénzalapokból, illetve célelőirányzatokból finanszírozott programok támogatásához kapcsolódó lebonyolítói feladatokat láthat el, különösen:

a) támogatott pályázatok kezelését,

b) döntés-előkészítést,

c) pénzügyi lebonyolítást,

d) monitoring végzését,

e) a forrás felhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálatát.

4. § Az MFB Rt. kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan az alábbi befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végezheti:

a) bizományosi és kereskedelmi tevékenység az Épt. 5. §-ának b)–e) pontjaiban meghatározott befektetési eszközök, valamint állampapír és zárt körben kibocsátott értékpapír tekintetében,

b) portfólió-kezelés,

c) tanácsadás vállalkozásoknak a tőkeszerkezettel kapcsolatban, továbbá tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével, szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban,

d) befektetési tanácsadás,

e) értékpapírszámla vezetés,

f) ügyfélszámla vezetés.

III. Fejezet

AZ MFB RT. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

Költségvetési kapcsolatok

5. § (1) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Rt. által

a) forrásszerzés céljából a külföldről és belföldről felvett hitelekből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért;

b) a Kormány megbízásából harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért.

(2) A költségvetési törvényben meg kell határozni:

a) az MFB Rt. által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvehető hitelek, valamint a kibocsátott kötvény együttes állományának felső határát,

b) a Kormány megbízásából az MFB Rt. által a költségvetés terhére harmadik fél javára vállalható készfizető kezesség és bankgarancia ügyletek állományának felső határát.

(3) A Kormány az MFB Rt. által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló egyes hosszú lejáratú külföldi hitelfelvételekhez kapcsolódóan árfolyamgaranciát vállalhat.

(4) A költségvetési törvényben meg kell határozni az MFB Rt. által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelekhez kapcsolódó árfolyamgarancia együttes állományának felső határát.

Az MFB Rt. kormányzati kapcsolatai

6. § (1) Az MFB Rt. előző évi tevékenységéről a tulajdonosi jogok gyakorlója minden év június 30-ig beszámol a Kormánynak.

(2) A beszámolónak részletesen elemeznie kell az MFB Rt. éves tevékenységét, a gazdálkodás célszerűségét és jövedelmezőségét. A beszámolónak tartalmaznia kell a pénzügyi, jövedelmi, vagyoni helyzet elemzését, az előző évben vállalt, a korábbi időszakról áthúzódó kötelezettségeket, valamint ezek esedékességének ismertetését és értékelését, továbbá a központi költségvetéssel való elszámolások eredményeit is.

(3) A Kormány a beszámoló alapján áttekinti az MFB Rt. tőkehelyzetét és szükség szerint döntést hoz az MFB Rt. tőkéjének felemeléséről vagy leszállításáról.

IV. Fejezet

AZ MFB RT. MŰKÖDÉSE

Az MFB Rt. gazdálkodása

7. § Az MFB Rt. tevékenységéhez illeszthető jövedelmezőségi elvárásokat az éves üzleti tervben kell meghatározni.

Az MFB Rt. prudens működésére vonatkozó szabályok

8. § (1) Az MFB Rt. esetében a Hpt. 79. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szavatoló tőke harmincöt százalékát meghaladó kockázat minősül nagykockázatnak.

(2) Az MFB Rt. által egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok együttes, nettó értéken számított összege a Hpt. 79. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tőkéjének negyvenöt százalékát.

(3) A Hpt. 79. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérően az MFB Rt. által a hitelintézetekkel, valamint az MFB Rt. járulékos vállalkozásaival, továbbá a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal szembeni – ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított – kockázatvállalások nettó értéken számított összege nem haladhatja meg az MFB Rt. prudenciális előírások alapjául szolgáló szavatoló tőkéjének kétszáz százalékát.

(4) Ha az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport az MFB Rt. leányvállalata vagy olyan vállalkozás, amelyben az MFB Rt. vagy a Magyar Állam befolyásoló részesedéssel rendelkezik, akkor a Hpt. 79. §-ának (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tőkéjének negyvenöt százalékát. A nagykockázat vállalásának korlátozására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni a Magyar Állammal szemben vállalt kockázatokra.

(5) Amennyiben az MFB Rt. állami garanciát megelőző kockázatot vállal a (3) bekezdésben megjelölt vállalkozások részére, akkor átmeneti – legfeljebb kétéves időtartamra – a vállalt garanciával együttes kockázatvállalások nem haladhatják meg a prudenciális előírások alapjául szolgáló szavatoló tőke háromszáz százalékát.

(6) Az MFB Rt. esetében a Hpt. 76. §-ának (3)–(10) bekezdésében, a Hpt. 83. §-ának (1)–(3) bekezdésében, valamint a Hpt. 85. §-ának (1) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem kell alkalmazni.

(7) Az MFB Rt. esetében a szavatoló tőke kiszámításánál

a) a Hpt. 5. számú melléklete II. pontjának 2. alpontjában foglaltak helyett a járulékos tőkeelemek az alapvető tőkeelemek összegét ötven százalékkal haladhatják meg,

b) a Hpt. 5. számú melléklete II. pontjának 3. alpontjától eltérően az alárendelt kölcsöntőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőkeelemek százötven százalékát.

(8) Az (1)–(6) bekezdésekben foglaltakat az MFB-csoport összevont megfelelésére, a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások által együttesen vállalt kockázatokra, valamint az összevont limitek számítására is alkalmazni kell.

Az eredmény felosztása

9. § Az MFB Rt. eredményéből osztalékot nem fizet, a felosztható eredményt az eredménytartalék növelésére kell fordítani.

Az üzleti könyvek vezetése. Az éves beszámoló

10. § (1) Az MFB Rt. köteles a tulajdonosi jogok gyakorlója által elfogadott – a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – éves beszámolót és az összevont (konszolidált) éves beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót és az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta.

(2) Az MFB Rt. az (1) bekezdésben meghatározott beszámolóit legkésőbb május 15-ig köteles a tulajdonosi jogok gyakorlója elé terjeszteni. A tulajdonosi jogok gyakorlója a beszámolók elfogadásáról az előterjesztéstől számított 15 napon belül dönt.

V. Fejezet

AZ MFB RT. FELÜGYELETE

11. § (1) Az MFB Rt. felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el.

(2) A Felügyelet az általa végzett vizsgálat eredményéről készült jelentést a tulajdonosi jogok gyakorlójának küldi meg, aki a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül azt a Kormány elé terjeszti.

VI. Fejezet

AZ MFB RT. SZERVEZETE

Az MFB Rt. szervei

12. § Az MFB Rt. irányító, döntéshozó és ellenőrző szervei a tulajdonosi jogok gyakorlója, az igazgatóság és a felügyelő bizottság.

A tulajdonosi jogok gyakorlója

13. § (1) Az MFB Rt.-ben a Magyar Államot, mint egyszemélyi tulajdonost a Kormány által kijelölt miniszter képviseli (tulajdonosi jogok gyakorlója).

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlójának kizárólagos hatáskörébe – az e törvényben szereplő eltérésekkel – a Gt. 233. §-ában foglaltak tartoznak.

(3) Az MFB Rt. gazdálkodásának célszerűségét és jövedelmezőségét a tulajdonosi jogok gyakorlója vizsgálja.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem érintik az állami ellenőrzés szerveinek jogszabályban meghatározott hatáskörét.

Az igazgatóság

14. § (1) Az igazgatóság az MFB Rt. ügyvezető szerve.

(2) Az igazgatóság tagjainak száma 7–9 fő.

(3) Az igazgatóság tagja és az igazgatóság tagjának hozzátartozója nem lehet országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő, illetve igazságügyi alkalmazott, nem állhat közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, ügyészi szolgálati viszonyban, valamint bírói szolgálati viszonyban.

(4) Az igazgatóság tagjait öt évre a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki. Az igazgatóság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója hívja vissza.

Az elnök-vezérigazgató

15. § (1) Az MFB Rt. igazgatóságának és munkaszervezetének élén a szakosított hitelintézettel munkaviszonyban álló elnök-vezérigazgató áll.

(2) Az MFB Rt. elnök-vezérigazgatóját ötéves időtartamra a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki. Az MFB Rt. elnök-vezérigazgatóját a tulajdonosi jogok gyakorlója hívja vissza.

(3) Az elnök-vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja.

A felügyelő bizottság

16. § (1) A felügyelő bizottság az MFB Rt. ellenőrző szerve.

(2) A felügyelő bizottság tagjainak száma 5–7 fő.

(3) A felügyelő bizottság elnökét és tagjait öt évre a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki.

(4) A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója menti fel.

Az MFB Rt. alkalmazottai

17. § (1) Az MFB Rt. munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározott személyi feltételeknek megfelelő, büntetlen előéletű, cselekvőképes személlyel létesíthet, aki feladatainak ellátásához szükséges magas szintű elméleti ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezik és megfelel az összeférhetetlenségi szabályoknak. Az alkalmazottakra vonatkozó részletes szabályokat az MFB Rt. szervezeti-működési szabályzatában kell meghatározni.

(2) Az MFB Rt. alkalmazottai kötelesek a feladatuk ellátása során tudomásukra jutott üzleti titkot, banktitkot és értékpapír-titkot megőrizni.

(3) Az MFB Rt. feladatkörét érintő ügyben a titoktartási kötelezettség alól, ide nem értve a banktitok és az értékpapír-titok megtartásának kötelezettségét, az MFB Rt. alkalmazottai részére a felmentést az MFB Rt. elnök-vezérigazgatója adhatja meg.

Az összeférhetetlenség

18. § (1) Az MFB Rt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagjaira, alkalmazottaira a Gt.-ben, Hpt.-ben, az Épt.-ben és a (2)–(6) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az MFB Rt. alkalmazottai munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, valamint a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nem létesíthetnek.

(3) Az MFB Rt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagjai, alkalmazottai pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhatnak.

(4) Az MFB Rt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha

a) az MFB Rt. részesedéssel rendelkezik a gazdasági társaságban,

b) a gazdasági társaság tartósan állami tulajdonban van, vagy

c) az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja.

(5) Az MFB Rt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben az (1)–(4) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A bejelentésekről az MFB Rt. köteles nyilvántartást vezetni.

(6) Az MFB Rt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagja által tett bejelentés esetén a tulajdonosi jogok gyakorlója, alkalmazott által tett bejelentés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban felszólítani az igazgatóság, felügyelő bizottság tagját, az alkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a felszólított személy az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, akkor kinevezése, munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya megszűnik.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

19. § E törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba.

Felhatalmazás

20. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza:

a) a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének az MFB Rt.-re vonatkozó szabályait,

b) az állami garanciabeváltás, valamint a Magyar Államkincstár és az MFB Rt. közti elszámolások eljárási szabályait.

Átmeneti rendelkezés

21. § Az MFB Rt.-nek az 1. § (3) bekezdésében előírt minimális jegyzett tőke összeggel legkésőbb 2001. augusztus 31. napján kell rendelkeznie.

22. § (1) Az MFB Rt. e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül köteles módosítani alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alapító okirat módosítását a Hpt. 20. §-a rendelkezéseinek az e törvényben foglaltak szerinti alkalmazásával a Felügyelet engedélyezi.

(3) Az MFB Rt. e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül köteles módosítani belső szabályzatait.

(4) Az MFB Rt. igazgatóságának, felügyelőbizottságának tagjai, alkalmazottai kötelesek az összeférhetetlenségi okokat az e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül bejelenteni.

Hatályukat vesztő jogszabályok

23. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hpt. 5. § (5) bekezdésében az „(illetve e törvény XXXI. fejezetének)” szövegrész, a Hpt. 218–220. §-a, valamint a Hpt. módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 133. §-a.

VIII. Fejezet

MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

24. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 45/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság a pénztár felszámolójának csak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben meghatározott közhasznú társaságot jelölheti ki.”

(2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 84. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár felszámolási eljárására a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:)

c) a bíróság a pénztár felszámolójának csak a Hpt.-ben meghatározott közhasznú társaságot jelölheti ki.”