1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 50. §-ában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 103. §-ának (2) és (3) bekezdését módosító rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:
(50. § A Vht. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vht. a következő 103/A-103/D. §-sal egészül ki:)
„103. § (2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból, a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.
(3) A végrehajtó a gépjárművet a gépjárművek nyilvántartásában szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve; a közlekedési igazgatási hatóság a végrehajtó megkeresése alapján ilyenkor is a (2) bekezdés szerint jár el.”
2. § (1) A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Igazolványt kaphat írásbeli kérelmére
a) az a büntetlen előéletű, a 20/A. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás hatálya alá nem eső, nagykorú, cselekvőképes - magánnyomozó esetében legalább középiskolai végzettséggel rendelkező - magyar állampolgár, illetőleg nemzetközi szerződés alapján külön törvényben erre feljogosított külföldi állampolgár, aki belföldi lakóhellyel, továbbá külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik, és”
(2) Az SzVMt. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A törvénynek a magánnyomozói tevékenység folytatására, illetve a magánnyomozói tevékenység rendőrhatósági ellenőrzésére vonatkozó szabályai a (2)-(4) bekezdésekben írott eltérésekkel alkalmazhatók.
(2) Nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet tagja magánnyomozói tevékenységet nem folytathat.
(3) Ha a magánnyomozói tevékenységet folytató vállalkozás tulajdonosa, vezető tisztségviselője korábban nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet tagjaként teljesített szolgálatot, a szolgálati viszonya megszűnésétől számított két éven belül a vállalkozást nem ellenőrizheti a rendőrségnek az ellenőrzésre egyébként jogosult azon szerve, amelynek illetékességi területén az érintett - szolgálati viszonya megszűnéséig - szolgálatot teljesített.
(4) A rendőrségnek a magánnyomozói tevékenység ellenőrzésére egyébként jogosult szerve a magánnyomozó tevékenységét nem ellenőrizheti, ha
a) az érintett - szolgálati viszony megszűnéséig - a rendőri szerv illetékességi területén működő nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet tagjaként teljesített szolgálatot, és
b) szolgálati viszonya megszűnésétől két év még nem telt el.
(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben a magánnyomozói tevékenységet folytató vállalkozás, illetve a magánnyomozó tevékenységének ellenőrzését a rendőrségnek az országos rendőrfőkapitány által kijelölt más szerve ellenőrzi.”
3. § Az SzVMt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvényt a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(4) Ha a fegyveres erők, rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozás tulajdonosává, vezető tisztségviselőjévé, valamint tagjává a (2) bekezdéssel hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján vált, az 1. § (4) bekezdésében írt korlátozó rendelkezést e személyre is alkalmazni kell akkor, ha a feltételeknek 2002. június 30-ig nem felel meg. Egyebekben a (2) bekezdéssel hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján szerzett jogokat e törvény nem érinti.”
4. § E törvény
a) 1. §-a 2001. szeptember 1-jén lép hatályba;
b) 2. és 3. §-a 2001. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 2. § rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
