Az Országgyűlés törvényt alkot a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről, figyelemmel a fejlett piacgazdaság követelményeire.
1. § A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól vagy bármilyen más szervtől.
2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.
3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
(2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.
4. § (1) Az MNB a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme érdekében meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.
(2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze.
(3) Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.
(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.
(5) Az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket, támogatja azok biztonságos és hatékony működését.
(6) Az MNB a feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé.
(7) Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét.
(8) Az MNB egyéb tevékenységet – jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján – csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
5. § Az MNB a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsődleges célja szolgálatában a 7. §-ban foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.
6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.
7. § Monetáris politikáját az MNB az alábbi eszközökkel valósítja meg:
a) számlavezetési körében betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt a 16. §-ban foglalt korlátozással,
b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, elad és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,
c) saját értékpapírokat bocsát ki,
d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és meghatároz,
e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),
f) szabályozza a kötelező tartalékot,
g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.
8. § Az MNB nem fogadhatja el biztosítékul az adós saját kibocsátású értékpapírját.
9. § (1) Az MNB előírhatja, hogy pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.
(2) Az MNB pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő.
10. § Az MNB a tartalékráta mértékére, kiszámítására, illetve a tartalékok képzésének és elhelyezésének módjára vonatkozó jegybanki előírások módosítását legalább 15 nappal azok hatálybalépése előtt meghirdeti.
11. § (1) Az MNB külföldi pénznemeknek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat jegyez és tesz közzé.
(2) Az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt.
(3) Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon.
12. § Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az MNB a jegybanki alapkamat mértékét a Magyar Közlönyben közzéteszi.
13. § A 9. § (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot téríthet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú forrásai szerint eltérő mértékűek lehetnek.
14. § Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedésétől, valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti.
15. § (1) Az MNB vezeti a kincstári egységes számlát, továbbá a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat.
(2) Az MNB vezeti az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját, amelynek mindenkori egyenlegét folyamatosan be kell számítani a kincstári egységes számla egyenlegébe.
(3) Az MNB vezeti az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság pénzforgalmi számláját.
16. § (1) Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek vagy az állam, illetve a helyi önkormányzat befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére hitelt nem nyújthat, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából egy gazdálkodó szervezetet akkor kell az állam befolyásoló irányítása alatt működőnek tekinteni, ha az állam vagy a helyi önkormányzat közvetve vagy közvetlenül:
a) a jegyzett tőkében többségi részesedéssel rendelkezik,
b) ellenőrzi a részesedéshez fűződő szavazati jogok többségét, vagy
c) kinevezheti a gazdálkodó szervezet vezető testülete és felügyelő bizottsága tagjainak több, mint felét.
(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az állam vagy a helyi önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában levő hitelintézet esetében.
17. § (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a tárgyév utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon történő értékeléséből származó árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a forint árfolyam kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet – a nyitóállomány visszavezetése után – a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott forint árfolyam kiegyenlítési tartalék és deviza-értékpapír kiegyenlítési tartalék az MNB saját tőkéjének része. A kiegyenlítési tartalékok egyenlegei egymással szemben nem számolhatók el.
(4) Amennyiben az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok valamelyike a rendelkezésre álló adatok alapján negatív egyenlegű, akkor a negatív egyenleg mértékéig a tárgyévet követő év március 31-éig a központi költségvetés közvetlenül a megfelelő kiegyenlítési tartalék javára készpénzben térítést nyújt, amit a tárgyévi mérlegben el kell számolni.
(5) Amennyiben az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok valamelyike a végleges adatok alapján – figyelemmel a (4) bekezdés szerinti térítésre is – negatív egyenlegű, akkor a közgyűlést követő nyolc napon belül a központi költségvetés közvetlenül a megfelelő kiegyenlítési tartalék javára készpénzben térítést nyújt. Ha a (4) bekezdés szerinti térítés meghaladja a végleges adatok alapján megállapított egyenleget, akkor a túlfizetést az MNB a közgyűlést követő nyolc napon belül a központi költségvetésnek megtéríti a kiegyenlítési tartalék terhére. E tételeket a kifizetések évében kell a mérlegben kimutatni.
18. § A pénzbevonási nyereséget – a kibocsátott és a bevonási határidőig forgalomban lévőre át nem cserélt pénz összegének különbségét – az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani. E rendelkezés végrehajtásának módjáról a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke külön állapodik meg.
19. § Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok – ide nem értve a részvényeket – tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.
20. § (1) Az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével, értékesítésével, behajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában.
(2) Az MNB az állammal, illetőleg az állam megbízottjaként határidős és fedezeti ügyleteket köthet.
21. § (1) Az MNB vezeti – ha más hitelintézetet nem hatalmaz fel – a hitelintézetek pénzforgalmi számláját.
(2) Az MNB vezeti az elszámolóházak pénzforgalmi számláját.
(3) Az MNB vezeti az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját.
22. § Azok a szervek, amelyeknek az MNB pénzforgalmi számlát vezet, betétet helyezhetnek el az MNB-nél.
23. § (1) Az MNB devizahatósági jogkörét a devizajogszabályok állapítják meg.
(2) Az MNB köteles az arany- és devizatartalékokról a pénzügyminisztert havonta tájékoztatni.
24. § Az MNB szabályozza – a Felügyelettel egyeztetve –
a) a pénzügyi intézményeknek,
b) a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyeknek, valamint
c) a befektetési szolgáltatóknak és az elszámolóházaknak külföldi pénznemben, továbbá a devizakülföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, illetve elszámolóházi tevékenységét.
25. § A Kormány felhatalmazása alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben reá háruló feladatokat, amennyiben erről törvény vagy országgyűlési határozat eltérően nem rendelkezik.
26. § (1) Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert.
(2) Az MNB szabályozza a pénzforgalmat.
27. § (1) Az MNB jóváhagyása szükséges az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszert működtető hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatának, illetőleg az üzletszabályzat módosításának hatálybalépéséhez, amelyet a hitelintézeti elszámolóház a Pénzügyi Közlönyben közzétesz.
(2) Az MNB a hitelintézeti elszámolóház számára kockázati alap képzését kötelezővé teheti, illetve az alap képzésének módjára, mértékére, felhasználására vonatkozóan kötelező előírásokat adhat.
28. § (1) Jogszabályban előírt szabályozási, engedélyezési, ellenőrzési feladatai (a továbbiakban: hatósági jogkör), valamint statisztikai feladatai – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben meghatározott feltételek szerint gyakorolt – ellátásához az MNB jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást teljesítő jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak az MNB által előírt információkat kötelesek szolgáltatni. A jegybanki információs rendszer tartalmát és módszertanát az MNB – a Pénzügyminisztérium, illetőleg a Felügyelet véleményét kikérve – a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.
(2) Az MNB nyilvánosságra hozza a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó összes fontos információt, illetőleg ezek részletes adatait rendszeresen az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) rendelkezésére bocsátja.
(3) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.
(4) A hitelintézetek kötelesek az MNB által meghatározott adatokat az MNB által meghatározott módon nyilvánosságra hozni.
29. § (1) A jegybanki ellenőrzés a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében e törvény, a pénzforgalomról és a devizáról szóló jogszabályok, valamint a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására terjed ki. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.
(2) Az MNB a jegybanki ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is jogosult.
(3) Az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le.
(4) Amennyiben a vizsgált okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, úgy az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja jogosult az (1) bekezdésben nevesített szervezeteknél, az ott említett tárgykörökkel összefüggő tényeket vizsgálni.
(5) Jogszabálysértés, illetőleg a jegybanki előírások megsértésének megállapítása esetén az MNB köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen:
a) jogkörét e törvény szerint gyakorolni;
b) a pénzügyi intézmény és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személy, valamint a befektetési szolgáltató és az elszámolóház figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre;
c) más szervet intézkedés végett megkeresni;
d) fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető- vagy egyéb eljárást kezdeményezni.
(6) A megkeresett szerv köteles az MNB megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről az MNB-t harminc napon belül tájékoztatni.
30. § (1) Ha a hitelintézet az MNB által nyújtott jegybanki forrást a szerződésben meghatározott céltól eltérően használja fel, az MNB a nem szerződésszerűen felhasznált összeg mértékéig – hitelszerződésben meghatározott kamat mellett – büntetőkamatot is felszámíthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti büntetőkamat legmagasabb mértéke a jegybanki alapkamat.
31. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB a Magyar Közlönyben hirdetménnyel teszi közzé.
(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni.
(3) Az MNB által kibocsátott pénzérmékből a készpénzfizetési forgalomban – címletenként – legfeljebb ötven darabot kell elfogadni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a hitelintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztáraira, amelyek a pénzérméket korlátlan mennyiségben kötelesek fizetésül elfogadni.
(4) A hamis, meghamisított, megcsonkított (átlyukasztott) pénzérméket nem szabad, a súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket nem kell fizetésül elfogadni. A rendeltetésszerű használat következtében súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket a hitelintézetek vagy adóhivatalok és a posta pénztárai fizetésül vagy átváltásra elfogadják és azokat az MNB-nél beváltják.
(5) A hamis bankjegyet és érmét ellenérték nélkül be kell szolgáltatni az MNB-hez.
(6) A hiányos (csonka) forintbankjegyért az MNB ellenértéket akkor térít, ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják. A hitelintézetek a hiányos (csonka) forintbankjegyet az MNB-nél történő becserélésre átveszik. A sérült bankjegyek becserélését az MNB költségmentesen végzi. A csonka vagy sérült forintérmékért az MNB ellenértéket nem térít, kivéve, ha azoknak nemesfém tartalma van.
(7) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható.
32. § Az MNB a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között számolja el.
33. § Az MNB, a hitelintézetek és a posta pénztárai pénzérmét – címletenként legfeljebb 100 darabot – más címletű pénzérmére, illetőleg bankjegyre, bankjegyet pedig más címletű – címletenként legfeljebb 100 darabot – bankjegyre, illetőleg pénzérmére díj-, jutalék- és költségmentesen átváltják.
34. § (1) Forgalomban lévő pénzről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra (színházi előadásra, televízió vagy filmfelvételnél való felhasználásra, oktatásra stb.) csak az MNB engedélyével szabad.
(2) Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése, megsemmisítése tekintetében az MNB előírásai szerint kell eljárni.
35. § Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről és monetáris politikájáról évente beszámol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet.
36. § Az MNB feladataival és a pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni az MNB véleményét.
37. § A pénzügyminiszter az MNB-t előzetesen tájékoztatja a költségvetési javaslatról. Az MNB jogosult ezzel kapcsolatos véleményét a Kormánynak, illetve a költségvetésről szóló törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtását követően az Országgyűlés illetékes bizottságának is kifejteni.
38. § Az MNB-t e törvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasíthatja.
39. § (1) A monetáris tanács (49. §) és az MNB igazgatósági ülésének (52. §) napirendjét a Kormánynak meg kell küldeni.
(2) A monetáris tanács és az igazgatóság ülésein a Kormányt szavazati jog nélkül a pénzügyminiszter vagy az általa felhatalmazott személy képviseli.
40. § A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét meg kell hívni.
41. § (1) Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről legalább negyedévente jelentést készít és tesz közzé. A tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról az MNB közleményt jelentet meg.
(2) Az MNB a Kormány, illetve a minisztériumok részére a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről kérésre eseti információt nyújt.
42. § A Kormány, illetve a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak.
43. § (1) Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a Felügyelettel.
(2) Az MNB igazgatósági ülésének a Felügyelet feladatkörét érintő napirendi pontjához a Felügyelet vezetőjét meg kell hívni.
44. § (1) Az MNB és a Felügyelet azokat az adatokat és információkat bocsátja egymás rendelkezésére, amelyek a másik szervezet feladatának ellátásához szükségesek.
(2) A feladat ellátásához szükséges adat- és információátadás módját és rendjét az MNB és a Felügyelet megállapodásban rögzíti.
45. § (1) Az MNB működésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) végzi.
(2) Az ÁSZ azt ellenőrzi, hogy az MNB a törvényeknek, más jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak megfelelően működik-e. Az ÁSZ hatásköre kiterjed az MNB működésének és gazdálkodásának egészére, kivéve a 4. § (1) és (3)–(7) bekezdésben meghatározott feladatait, és azok hatását az MNB eredményére.
(3) Az MNB könyvvizsgálójára az ÁSZ tesz javaslatot és visszahívását kezdeményezheti közgyűlésnél.
(4) Az MNB-ben felügyelő bizottság nem működik.
46. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy.
(2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.
(3) Az MNB alapszabályát a közgyűlés állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek.
(4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost a pénzügyminiszter képviseli.
47. § Az MNB szervei: a közgyűlés, a monetáris tanács és az igazgatóság.
48. § A közgyűlés feladata:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
b) az alaptőke meghatározása,
c) a mérleg és az eredménykimutatás megállapítása,
d) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása,
e) a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása.
49. § (1) Az MNB – a 4. §-ban, a 11. § (2) bekezdésében, valamint a 14. §-ban meghatározott feladataival kapcsolatos – legfőbb döntéshozó szerve a monetáris tanács.
(2) A monetáris tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább két alkalommal ülésezik.
(3) A monetáris tanács legalább hét-, legfeljebb kilenctagú testület. A monetáris tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.
(4) A monetáris tanács tagjai:
a) az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke;
b) az MNB alelnökei;
c) további tagok, akiket hat évre a köztársasági elnök nevez ki.
(5) A monetáris tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhető ki, aki monetáris, pénzügyi, illetőleg a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, illetőleg gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.
(6) A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja.
(7) A monetáris tanács tagja a hivatalbalépés alkalmával a köztársasági elnök előtt esküt tesz.
(8) A monetáris tanács tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével;
b) lemondással;
c) felmentéssel;
d) halállal.
(9) A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel.
(10) A megbízatást a köztársasági elnök felmentéssel
a) szüntetheti meg, ha a monetáris tanács tagja neki fel nem róható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek;
b) szünteti meg, ha a monetáris tanács tagja neki felróható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el.
(11) A (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti tagok kinevezésére, illetve felmentésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet – egyetértése esetén – a miniszterelnök terjeszt a köztársasági elnök elé.
(12) A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a monetáris tanács érintett tagja részére meg kell küldeni, aki a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat.
(13) A (11) bekezdés szerinti felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök elé.
(14) Ha a monetáris tanács tagjának megbízatása
a) lemondással vagy a (10) bekezdés a) pontjában megfogalmazott felmentéssel szűnik meg, a megszűnés azonos hatályú az Mt. 88. § (2) bekezdés szerinti munkáltató általi munkaviszony megszüntetésével;
b) a (10) bekezdés b) pontjában megfogalmazott felmentéssel szűnik meg – figyelemmel az Mt. 88. § (1) bekezdésére – azonos hatályú a munkáltató általi rendkívüli felmondással.
(15) A monetáris tanács határozatképes, ha tagjai közül legalább öt jelen van. A monetáris tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök, illetve akadályoztatása esetén az 50. § (6) bekezdése szerinti alelnök szavazata dönt.
(16) A monetáris tanács álláspontját az MNB elnöke vagy felhatalmazása alapján az 50. § (6) bekezdése szerinti alelnök jogosult nyilvánosságra hozni.
50. § (1) Az MNB élén elnök áll.
(2) Az MNB elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
(3) Az MNB elnökét a 49. § (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a köztársasági elnök menti fel a miniszterelnök javaslatára.
(4) A (3) bekezdés szerinti felmentési javaslatot az MNB elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat.
(5) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök elé.
(6) Az MNB elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt általános hatáskörű alelnök helyettesíti.
(7) A 49. § (5)–(10) és (14) bekezdéseit az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.
51. § (1) Az MNB legalább három, legfeljebb öt alelnökét a köztársasági elnök nevezi ki. A 49. § (11) bekezdés szerinti javaslatnak tartalmaznia kell a kinevezendő alelnök feladatkörét. Az alelnök feladatkörének változásáról az MNB elnöke tájékoztatja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságát.
(2) Az MNB alelnökeinek megbízatása hat évre szól.
(3) A 49. § (5)–(14) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell.
52. § (1) Az igazgatóság felelős a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért.
(2) Az igazgatóság legalább négy-, legfeljebb hattagú testület, amelynek tagjai:
a) az MNB elnöke mint az igazgatóság elnöke;
b) az MNB alelnökei.
(3) Az igazgatóság nevében az elnök jár el.
(4) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:
a) a 4. §-ban foglalt feladatok végrehajtásának irányítása;
b) az MNB mérlegére, illetőleg vagyon- és eredménykimutatására, valamint az eredmény felosztására a közgyűlés elé terjesztendő javaslat elkészítése, továbbá az üzletvezetésről, az MNB vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról a közgyűlésnek szóló jelentés tervezetének jóváhagyása;
c) az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása;
d) az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és programok, ideértve a fejlesztési és működési költségterv jóváhagyása;
e) a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének megtárgyalása;
f) a kollektív szerződés lényeges módosítására irányuló javaslat elfogadása;
g) az elnök jóváhagyásával előterjesztett egyéb kérdések.
(5) Az igazgatóság tagjai az elnöknél kezdeményezhetik a (4) bekezdésben nem szereplő kérdések napirendre tűzését is.
(6) Az igazgatóság határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, akadályoztatása esetén az 50. § (6) bekezdése szerinti alelnök szavazata dönt. Az igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül legalább három jelen van.
53. § (1) Az elnök MNB-től származó tárgyévi összes keresete az elnök részére előző évre megállapított összes keresetnek a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági bruttó tárgyévi átlagkereset növekménnyel megnövelt mértéke. A megbízás kezdő és záró töredékévében a díjazás számításának alapja az előző évre megállapított kereset havi átlaga.
(2) Az alelnökök MNB-től származó keresete az elnök keresetének 70%-a.
(3) Az 50. § (6) bekezdése szerinti alelnök MNB-től származó keresete az elnök keresetének 80%-a.
(4) A monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjainak MNB-től származó keresete az elnök keresetének 35%-a.
(5) Az MNB elnökét és alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.
(6) Az MNB elnökét és alelnökeit megbízatásuk 49. § (8) bekezdésének a) pontja és (10) bekezdésének a) pontja szerinti megszűnésekor hathavi keresetükkel azonos összegű végkielégítés illeti meg.
54. § (1) Az MNB alkalmazottai kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott államtitkot, banktitkot, értékpapírtitkot és üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a megbízatás megszűnését követően is fennmarad.
(2) A banktitok, az értékpapírtitok és az üzleti titok fogalmára, és azok megtartásának kötelezettségére az ezt szabályozó törvények rendelkezései az irányadók.
55. § Az MNB alkalmazottait jegybanki feladatuk ellátása kapcsán a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából hivatalos személyeknek kell tekinteni.
56. § Az MNB alkalmazottaira – e törvényben szabályozott kivételekkel – az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
57. § (1) Az MNB alkalmazottja – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, vezetői tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, az Országos Betétbiztosítási Alapnál és a Befektetővédelmi Alapnál. Ez a tilalom nem vonatkozik az MNB tulajdonosi részvételével működő pénzügyi intézményre.
(2) Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló további jogviszonyt csak az MNB elnökének engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn, kivéve a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységét, amelyet köteles bejelenteni.
(3) Az MNB alkalmazottja – az öröklés kivételével – tulajdont pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban nem szerezhet.
(4) Az MNB alkalmazottja pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor (megválasztásakor, megbízásakor, alkalmazásakor) nyilatkozik a pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéséről.
(5) Az MNB alkalmazottja a kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett – a (4) bekezdésben meghatározott – tulajdoni hányadát a kinevezésétől, illetve szerzéstől számított három hónapon belül elidegeníti.
(6) Az MNB alkalmazottja haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (4) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot szerzett.
(7) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tekintetében fennálló összeférhetetlenségi ok megszűnéséig az MNB alkalmazottja nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett szervezetre vonatkozik.
(8) Az MNB alkalmazottja kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. Az MNB alkalmazottja a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
(9) Az MNB alkalmazottja kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő hozzátartozója pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál vezető tisztségviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló további jogviszonyban áll, a kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni. Az összeférhetetlenségi ok megszűnéséig az MNB alkalmazottja nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a pénzügyi intézményt, befektetési vállalkozást, amelynél a közeli hozzátartozó összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonnyal rendelkezik.
(10) Az MNB alkalmazottja
a) állampapír, letéti jegy, befektetési jegy, valamint zártkörűen kibocsátott értékpapír kivételével értékpapír,
b) egyéb befektetési eszköz
szerzését a megszerzést követő három munkanapon belül köteles bejelenteni.
(11) Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja az e §-ban említett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának teszi meg. A bejelentésekről és nyilatkozatokról az MNB nyilvántartást vezet.
(12) Az MNB-ben nem létesíthető olyan jogviszony, amelynek eredményeként az MNB alkalmazottja közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
(13) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.
58. § (1) Az MNB monetáris tanácsának tagja csak jegybanki döntéshozói feladataival összeegyeztethető egyéb tevékenységet végezhet, pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, önkormányzati vagy állami vezető és köztisztviselő.
(2) Az MNB monetáris tanácsának tagja nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja.
(3) Az MNB igazgatóságának tagja további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
(4) A monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti tagja bejelentési kötelezettség mellett létesíthet olyan további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, amely nem eredményez összeférhetetlenséget a monetáris tanácsi tagságával.
(5) A monetáris tanács tagjai létesíthetnek tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet jelentő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, amelyet annak létesítése előtt kötelesek bejelenteni.
(6) Az MNB monetáris tanácsának tagja az 57. § (4), (6) és (8)–(10) bekezdésében és az 58. § (4) és (5) bekezdésében foglalt bejelentési, illetőleg nyilatkozattételi kötelezettségének a köztársasági elnöknél tesz eleget.
(7) Az MNB monetáris tanácsának tagjára nézve az 57. § (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályokat az MNB-vel fennálló munkaviszonyuk megszűnését követően is, 6 hónapig alkalmazni kell.
59. § Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást, a megbízás lejártát követően 5 éven belül újra nem választható.
60. § (1) Az MNB a jogszabályok keretei között a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak számára jegybanki rendelkezésben kötelező előírásokat adhat, így szabályozza
a) a kötelező jegybanki tartalék mértékét, kiszámítását, illetve képzésének és elhelyezésének módját,
b) hatósági és statisztikai feladatai ellátásához szolgáltatandó információk körét, a szolgáltatás módját és határidejét,
c) a nyilvánosságra hozni rendelt adatokat és nyilvánosságra hozataluk módját,
d) külföldi pénznemben, továbbá a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és elszámolóházi tevékenységet,
e) a pénzforgalmat,
f) az engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, tárgyi feltételeit.
(2) A jegybanki rendelkezés a pénzforgalom tekintetében a jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és természetes személyekre is kiterjed. Az ilyen rendelkezést a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 51/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendben kell kiadni.
(3) Az MNB jegybanki rendelkezésben kötelező előírásokat a befektetési szolgáltatók és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény szerinti elszámolóházak számára az (1) bekezdés b) és d) pontjának, továbbá a befektetési vállalkozások számára az (1) bekezdés a) pontjának esetében adhat.
61. § (1) Az MNB jogosult azon szervek részére, amelyeknek pénzforgalmi számlát vezet, illetőleg vezethet, forintban a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni.
(2) Az MNB jogosult az (1) bekezdés alá nem tartozó szervek és természetes személyek részére a következő, a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó műveleteket végezni:
a) jogszabály vagy hatóság rendelkezése alapján bankletét elfogadása (bankletéti ügylet);
b) csekk, utazási csekk kibocsátása és velük fizetési forgalom lebonyolítása.
(3) Az MNB forintban vezetheti az MNB alkalmazottainak bankszámláját, ezektől betétet fogadhat el, illetőleg ezeknek hitelt nyújthat, továbbá részükre egyéb pénzügyi szolgáltatásokat, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében befektetési szolgáltatásokat végezhet.
(4) Az MNB vezetheti a postának az országos készpénzforgalom lebonyolításával kapcsolatos bankszámláját.
(5) Az MNB jogosult külföldi pénznemben és nemesfémekkel, továbbá a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni.
62. § (1) Az MNB-t jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező követelése alapján belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyona felett törvényes zálogjog illeti meg. Az MNB követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági eljárás nélkül, a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki. E rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az MNB rendelkezésére bocsátott óvadékból történő kielégítésre is.
(2) Jegybanki feladatai ellátásával összefüggésben az MNB javára szolgáló zálogjog és óvadék esetében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény ilyen biztosítékok közvetlen érvényesíthetőségének korlátozására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
63. § Az MNB ellen bírósági eljárás belföldön csak székhelyén indítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a munkaviszonyból származó perekre.
64. § Az MNB könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.
65. § (1) Az MNB a rá vonatkozó számviteli előírások figyelembevételével meghatározott bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének a (2) bekezdés szerint fizetett osztalékkal csökkentett összegét az eredménytartalék javára számolja el. Amennyiben a tárgyévi eredmény a (2) bekezdés szerint fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredménytartalékot kell igénybe venni az eredményelszámolás során.
(2) Az MNB a tárgyév után a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredménye átlagának megfelelő osztalékot köteles fizetni, amelynek összege azonban nem haladhatja meg a tárgyévi eredmény és az eredménytartalék együttes összegét. Az osztalékfizetési kötelezettséget a tárgyévi beszámoló elfogadását követő 8 napon belül kell teljesíteni.
(3) Amennyiben a tárgyévi veszteség összege az eredménytartalékot meghaladja, akkor a különbözetet a központi költségvetés közvetlenül az eredménytartalék javára a tárgyévi beszámoló elfogadását követő 8 napon belül megtéríti.
(4) Az MNB osztalékelőleget nem fizet.
66. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 105., 108. és 122. Cikkével, valamint a hozzá kapcsolódó, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló 18. számú Jegyzőkönyvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
67. § (1) Az MNB számára feladatot a pénzforgalommal, a devizagazdálkodással és a hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatkörében törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Az ilyen kormányrendeletet az MNB egyetértésével kell kiadni.
(2) Az (1) bekezdésben említett feladatnak összhangban kell állnia az MNB-nek az e törvényben meghatározott jegybanki feladatával és felelősségével.
68. § (1) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) hatálybalépésekor az MNB-vel szemben fennálló hosszú lejáratú hitelei – ide nem értve a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésben említett hosszú lejáratú jegybanki hitelt – állománya után a (2) bekezdésben meghatározott mértékű éves kamatot kell fizetni. E kamatmérték az MNB által devizatartozásai után fizetett átlagos kamatlábat 1 százalékponttal haladja meg. Az említett kamatmérték meghatározásának módjára az MNB és a Pénzügyminisztérium megállapodása az irányadó; a kamatmértéket – számszerűen – a költségvetési törvény tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben említett kamatmérték kiszámítása szempontjából az MNB devizatartozásaként az MNB-nek azt az évet két évvel megelőző éves mérlege adatait kell figyelembe venni, amelyre a kamatfizetési kötelezettség vonatkozik. Amennyiben a mérleg adatai még nem állnak rendelkezésre, úgy az MNB prognózisát kell figyelembe venni.
69. § (1) Az MNB-nek sem belföldi, sem külföldi gazdasági társaságban nem lehet részesedése.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB tevékenységével összefüggő gazdasági társaságban való részesedésére.
(3) Az MNB részt vehet – az (1)–(2) bekezdésre tekintet nélkül -
a) a hitelintézetek között országos elszámolásforgalom lebonyolítására, továbbá
b) az értékpapír- és tőzsdeügyletek elszámolására, illetőleg az értékpapírok tárolására, kezelésére és nyilvántartására, valamint tőzsdetevékenységre létrehozott gazdasági társaságban.
70. § A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezéseit az MNB tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
71. § (1) E törvény hatálybalépését megelőzően az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek kamatozására – a 68. §-ban említett hitelek kivételével – a jegybanki alapkamat az irányadó.
(2) A privatizációs bevételekből legalább akkora részt, mint amelyre az MNB az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani.
(3) Az MNB a Pénztárak Garancia Alapjának kölcsönt, annak átmeneti vagy tartós hiánya esetén megelőlegezési hitelt nyújthat.
72. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 17. § 2002. január 1-jén, a 65. § (4) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 2001. év eredményének megállapításakor az MNB törvény 2001. január 1-jén hatályos 20. §-ának (1) és (2) bekezdéseit, a 2002. évi osztalékelőleg-fizetési kötelezettség megállapításakor az MNB törvény 2001. január 1-jén hatályos 78. §-ának (4) bekezdését, a kiegyenlítési tartalékokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség teljesítésére pedig e törvény 17. §-ának (4)–(5) bekezdéseit kell alkalmazni.
(4) A 2001. december 31-én a banküzem egyéb forrásai között kimutatott kiegyenlítési tartalékot, illetve a deviza értékpapírok kiegyenlítési tartalékát a saját tőke elemei között kimutatott forint árfolyam kiegyenlítési tartalékába, illetve a deviza értékpapírok kiegyenlítési tartalékába kell átvezetni a 2002. gazdasági év első könyvelési napján, mint értéknapon.
73. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kinevezett MNB alelnökök megbízatása a kinevezésükben feltüntetett határidővel jár le, e határidő lejártáig a monetáris tanács és az igazgatóság tagjai lesznek.
(2) Az (1) bekezdésben említett személyek díjazására az 53. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(3) Az MNB törvény 57. § (3) bekezdés c) pontja szerint kinevezett jegybanktanács tagok megbízatása a kinevezésükben feltüntetett határidővel jár le, e határidő lejártáig a monetáris tanács tagjai lesznek.
(4) A (3) bekezdésben említett személyekre a kinevezésükkor hatályos összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni, díjazásukról a monetáris tanács dönt. Kérésükre – az e törvényben meghatározott feltételekkel – az MNB-vel munkaviszonyba léphetnek megbízatásuk időtartamára.
(5) Az e törvény hatálybalépése előtt a közgyűlés által megválasztott igazgatósági tagok igazgatósági tagsága e törvény hatálybalépésével megszűnik. Az új igazgatóságot az e törvényben meghatározott feltételek szerint e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell létrehozni.
74. § A letéti jegyről szóló 1988. évi 18. törvényerejű rendelet 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A hitelintézet, valamint a külföldi hitelintézet fióktelepe a megtakarítási lehetőségek bővítése érdekében, továbbá a Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai céljai megvalósítása érdekében letéti jegyet bocsáthat ki.”
75. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény;
b) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény és a központi költségvetés gazdálkodása egyes szabályainak módosításáról szóló 1994. évi IV. törvény;
c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 110. §-ának (1) bekezdése;
d) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosításáról szóló 1996. évi CXXIX. törvény;
e) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 131. §-a;
f) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 65. §-ának (1) bekezdése és 67. §-ának b) pontja;
g) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 320. §-ának j) pontja;
h) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 70. §-a;
i) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1998. évi XLVIII. törvény 22. §-a;
j) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 76. §-a;
k) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 83. §-a;
l) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) bekezdése b) pontjának 9. alpontja;
m) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 160. §-ának (2) bekezdése;
n) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 80. §-a, valamint 110. §-a (1) bekezdésének o) pontja;
o) a letéti jegyről szóló 1988. évi 18. törvényerejű rendelet 2. § (2) bekezdése.
