Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-ában foglaltak alapján, a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló – módosított – 1999. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) végrehajtásáról, a Budapest Sportcsarnok újjáépítésének támogatásáról szóló 37/2000. (V. 5.) OGY határozatban, a társadalmi szervezetek 2000. évi költségvetési támogatásának elosztásáról szóló 41/2000. (V. 5.) OGY határozatban és a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló 42/2000. (V. 5.) OGY határozatban foglaltakra figyelemmel a következő törvényt alkotja:
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtását – a 3. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások, valamint a hitelfelvételek nélkül -
a) 3 681 943,9 millió forint, azaz hárommillió-hatszáznyolcvanegyezer-kilencszáznegyvenhárom egész kilenctized millió forint bevétellel,
b) 4 049 734,2 millió forint, azaz négymillió-negyvenkilencezer-hétszázharmincnégy egész kettőtized millió forint kiadással, és
c) 367 790,3 millió forint, azaz háromszázhatvanhétezer-hétszázkilencven egész háromtized millió forint hiánnyal
hagyja jóvá.
2. § A költségvetés kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítését az 1. számú melléklet költségvetési fejezetenként, címenként, alcímenként, jogcím-csoportonként, jogcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként tartalmazza.
3. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének megfelelően a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 2000-ben a pénzügyminiszter az adósságtörlesztési számla terhére
a) 72 303,6 millió forint összegű forinthitel-törlesztést teljesített a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) javára,
b) 3426,5 millió forint összegű forinthitel-törlesztést teljesített a belföldi hitelezők javára,
c) 202 561,8 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített az MNB javára,
d) 517 065,1 millió forint összegben vásárolt vissza forint-államkötvényeket a belföldi és külföldi hitelezőktől,
e) 23 766,8 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített a külföldi hitelezők javára,
f) 57 741,0 millió forint összegben vásárolt vissza devizakötvényeket a külföldi hitelezőktől.
(2) A Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének megfelelően a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából a szerződésekben szereplő kötelezettségeken felül rendkívüli visszafizetésként 2000-ben a pénzügyminiszter az adósságtörlesztési számla terhére
a) 15 000,0 millió forint összegben vásárolt vissza hiányt finanszírozó forint-államkötvényeket belföldi hitelezőktől;
b) 55 636,9 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített a külföldi hitelezők javára;
c) 47,7 millió forint összegben vásárolt vissza devizakötvényeket a külföldi hitelezőktől.
(3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 6. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából a szerződésekben szereplő kötelezettségeken felül a 2000-ben befolyt privatizációs bevételt a pénzügyminiszter
a) 555,5 millió forint összegben a rubelkövetelések megvásárlását fedező kötvények visszavásárlására,
b) 52,6 millió forint összegben a pénzintézeti alapjuttatást fedező kötvények visszavásárlására,
c) 317,0 millió forint összegben az MNB-vel szemben fennálló forinthitel-tartozás törlesztésére
használta fel.
(4) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 21. §-ában adott felhatalmazás alapján a 2000-ben képződött pénzbevonási nyereséget a pénzügyminiszter
a) 542,8 millió forint összegben rubelkövetelések megvásárlását fedező kötvények visszavásárlására,
b) 51,4 millió forint összegben pénzintézeti alapjuttatást fedező kötvények visszavásárlására,
c) 309,7 millió forint összegben MNB-vel szemben fennálló forinthitel-tartozás törlesztésére
használta fel.
4. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter 2000-ben
a) 185 722,0 millió forint összegű forint-államkötvényt értékesített;
b) 168 065,9 millió forint összegű kincstárjegyet értékesített;
c) 14 002,4 millió forint értékben külföldi devizahiteleket vett fel.
5. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy 2000-ben az e törvény 3. §-ának (1) bekezdésében megállapított szerződések szerinti esedékességnek megfelelően, valamint a 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott visszafizetések finanszírozására a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján
a) 764 415,1 millió forint összegű forint-államkötvényt értékesített,
b) 26 528,3 millió forint értékben külföldi devizahitelt vett fel,
c) 156 606,0 millió forint értékben deviza-államkötvényeket értékesített.
6. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Költségvetési Törvény 4. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból teljesített kiadásokhoz vállalt állami garancia fedezetének megteremtését a pénzügyminiszter a kincstárjegyek állományának 139 234,1 millió forint összegű csökkenése mellett biztosította.
7. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1999. évi CV. törvény 26. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján 2000. január 1-jét követően a Magyar Államvasutak Részvénytársaság törvényben kijelölt hiteleit 36 481,0 millió forint összegben átvállalta.
8. § (1) A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami hozzájárulások, normatív módon átengedett személyi jövedelemadó, valamint a normatív módon elosztott, kötött felhasználású támogatások, továbbá a helyi önkormányzatok bevételeinek aránytalanságát mérséklő kiegészítések és beszámítások (a továbbiakban: normatív támogatások és átengedett személyi jövedelemadó) önkormányzatonként és jogcímenként részletezett elszámolását a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben (a továbbiakban: PM–BM R.) hirdeti ki e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül. A normatív támogatások és az átengedett személyi jövedelemadó országosan összesített jogcímenkénti összegét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az Országgyűlés jóváhagyja azon helyi önkormányzatok előirányzatainak csökkentését, amelyek év közben együttesen 2334,4 millió forint összegben mondtak le a normatív állami hozzájárulásokról és a normatív módon elosztott, kötött felhasználású támogatás előirányzatokról, valamint amelyek intézményátadás következtében 261,7 millió forint összegben nem jogosultak a támogatásra. A módosított előirányzatokat a PM–BM R. tartalmazza.
(3) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a normatív támogatások és átengedett személyi jövedelemadó előirányzatainak a helyi önkormányzatokat a ténylegesen teljesített mutatószámok alapján megillető és a részükre a költségvetési évben folyósított összegek különbözetei a következők:
a) a helyi önkormányzatok 2000. december 31-én fennálló visszafizetési kötelezettsége 4158,8 millió forint,
b) a központi költségvetést terhelő kiegészítés 1817,2 millió forint,
c) amelyek egyenlegeként a helyi önkormányzatok 2000. év után előírt tartozása 2341,6 millió forint.
(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy azon helyi önkormányzatokat, amelyek a normatív támogatások és átengedett személyi jövedelemadó-előirányzatokat saját számításaik, illetőleg az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján az őket ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb mértékben vették igénybe – figyelembe véve továbbá az átengedett személyi jövedelemadó kiegyenlítésének a normatív állami hozzájárulásokkal összefüggő elszámolását is –, összesen 37,1 millió forint kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi önkormányzatonként részletezett összegét a PM–BM R. tartalmazza.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott visszafizetési kötelezettségből 250,3 millió forintot, a b) pontban meghatározott, központi költségvetést terhelő kiegészítésből 45,3 millió forintot – az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése szerinti vizsgálata alapján – a PM–BM R. önkormányzatok szerint részletezi.
(6) A helyi önkormányzatokat a Költségvetési Törvény 18. §-ának (1) bekezdése alapján
a) cél- és címzett támogatás jogcímen az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése szerinti vizsgálata alapján 18,6 millió forint,
b) központosított előirányzat jogcímen 61,3 millió forint összegű, ebből 1,6 millió forint az Állami Számvevőszék által megállapított,
c) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és a közcélú foglalkoztatás támogatása jogcímen egyenlegében 15,0 millió forint, melyből az Állami Számvevőszék megállapítása egyenlegében 1,7 millió forint,
d) az iparűzési adóerő-képesség téves elszámolásából 19,6 millió forint – melyből az Állami Számvevőszék megállapítása 0,7 millió forint – és annak 4,3 millió forint hozzá tartozó kamata, valamint
e) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatásából az Állami Számvevőszék által megállapított 1,9 millió forint jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetése terheli, amelyek önkormányzatok szerinti részletezését a PM–BM R. tartalmazza. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-a alapján – a kötelező lemondásoknak az Állami Számvevőszék által megállapított elmaradása miatt – 365,0 millió forint céltámogatási és 11,3 millió forint címzett támogatási előirányzat visszavonásáról, illetve csökkentéséről a belügyminiszter rendelkezik.
(7) Az (5)–(6) bekezdésekben meghatározott, az Állami Számvevőszék megállapításához kapcsolódó visszafizetési kötelezettségek teljesítésének határideje a PM–BM R. hatálybalépését követő 15. nap. A kapcsolódó kamat mértékének megállapítására az Áht. 64. §-ának (4), (6), (9) bekezdéseit kell alkalmazni. Az (5) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 126. § (1) bekezdés a) pontja (a továbbiakban: Korm. rend.) alapján, 2001. március 27. napjától keletkezik.
(8) Amennyiben a (7) bekezdésben meghatározott határidőt követő 90 napon belül a befizetések nem érkeznek meg a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) 10032000–01031496–00000000 „Önkormányzatok előző évről származó befizetései”, valamint a Kincstár 10032000–01034004–00000000 „Különleges bevételek” bevételi számlájára, az Államháztartási Hivatal az Áht. 64. § (8) bekezdése alapján a Kincstár útján intézkedik a központi költségvetést megillető követelés érvényesítéséről.
(9) Azon önkormányzatok számára, amelyek saját elszámolásuk alapján pótlólagos normatív állami hozzájárulásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a Kincstáron keresztül a támogatást – 1462,8 millió forintot – 2001. május 17-én átutalta.
(10) Azon helyi önkormányzatok részére, amelyek az (5) bekezdés szerinti Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján pótlólagos állami hozzájárulásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a PM–BM R. hatálybalépését követő 15 napon belül rendelkezik a megállapított összeg átutalásáról, mely az előző évi költségvetés kiegészítése címén számolandó el.
9. § (1) A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak felhasználását a 4. számú melléklet részletezi.
(2) A helyi önkormányzatoknak nyújtott színházi támogatásokat önkormányzatonkénti bontásban az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3) A helyi önkormányzatok 2000. évi címzett és céltámogatási előirányzatának, előirányzata teljesítésének és maradványának alakulását a 6. számú melléklet tartalmazza.
(4) A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása előirányzatainak felhasználását a 7. számú melléklet részletezi.
(5) A helyi önkormányzatoknak nyújtott, területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás előirányzatának, előirányzata teljesítésének és maradványának alakulását a 8. számú melléklet tartalmazza.
(6) A helyi önkormányzatok céljellegű decentralizált támogatásai előirányzatainak felhasználását a 9. számú melléklet részletezi.
(7) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben rendelkezésre álló maradványa 41 517,4 millió forint, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás maradványa 5882,6 millió forint, a céljellegű decentralizált támogatás maradványa 2843,9 millió forint.
10. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a központi költségvetés a helyi önkormányzatoknak a nettó finanszírozással összefüggésben kincstári előleget nyújtott. Az érintett önkormányzatok 2000. december 31-én fennálló tartozása 2,0 millió forint. Ezen összeget a Magyar Államkincstár a 2001. évi nettó finanszírozás keretén belül számolja el.
11. § (1) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a helyi önkormányzatok a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2000. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: 1999. évi Zárszámadási Törvény) 8. §-ának (3), (4) és (6) bekezdésében előírt összesen 4048,9 millió forint és annak késedelmi kamatokkal növelt befizetési kötelezettségét teljesítették.
(2) Az Országgyűlés tudomásul veszi, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 65. §-ában a '96 Kft. részére előírt befizetési kötelezettség még fennmaradó részét – 593,7 millió forintot – a kötelezett a XX. Oktatási Minisztérium 10032000–01220328–50030002 számú Fejezeti központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámlája javára teljesíti, mely összeg az EXPO területén megvalósuló beruházások fedezetére használható fel.
12. § Az Országgyűlés jóváhagyja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai előirányzatainak teljesítését a 11. számú melléklet szerint.
13. § Az egyházi közoktatási intézményfenntartókat összesen 1570,8 millió forint kiegészítő támogatás illeti meg a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 1. számú melléklet XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 13. alcím, 2. Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím-csoport előirányzata terhére 2001. december hónapban.
14. § Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 2. számú melléklet szerint jóváhagyja.
15. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét a 10/A. és a 10/B. számú mellékletek szerint hagyja jóvá.
16. § (1) A Kincstár által kezelt, az államháztartási körön kívüli adósokkal szemben fennálló követelések állománya 2000. december 31-én 25 190,4 millió forint, amelyből 1338,5 millió forint kölcsöntípusú, 23 851,9 millió forint pedig járadék címén előírt követelés.
(2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az 1999. évi Zárszámadási Törvény 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt 33 380,2 millió forint összegű követelés a 2000. év során a következők szerint változott:
a) a 2000. év folyamán befolyt kölcsöntípusú törlesztések összege 146,8 millió forint volt, a járadékjellegű befizetések 7661,2 millió forintot tettek ki,
b) az Országgyűlés korábbi – kölcsöntípusú tőketartozás elengedésére vonatkozó – döntése alapján 72,5 millió forinttal csökkent a követelésállomány,
c) a jogerős bírói végzéssel lezárt felszámolásoknál elszámolt veszteségek, valamint a felszámolásokhoz kapcsolódóan befizetett követelésbejelentési díj együttes hatásaként a követelésállomány 309,3 millió forinttal csökkent.
(3) Az Országgyűlés elfogadja, hogy a (2) bekezdés a) pontjában részletezett befizetéseken felül, a követelésekhez kapcsolódva a 2000. évben bevételt jelentett a központi költségvetésnek
a) 15,2 millió forint mozgó járadék,
b) 11,4 millió forint fix járadék,
c) 47,2 millió forint szerződéses és késedelmi kamat befizetése.
17. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy 2001. december 31-i hatállyal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak közreműködésével a központi költségvetés terhére finanszírozott ellátások megtérítésének és kiadásainak különbözeteként
a) a központi költségvetés
aa) a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) a személyi kárpótlás alapján megállapított életjáradék visszatérítése jogcímén 23,0 millió forintot,
ab) az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) családi támogatások és egyéb jogcímen 336,4 millió forintot
utaljon vissza;
b) az Ny. Alapnak a központi költségvetés a jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások jogcímén 79,9 millió forintot térítsen meg.
18. § Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben megállapított hiányból
a) az E. Alapnak 63 455,6 millió forintot,
b) az Ny. Alapnak 16 656,6 millió forintot
2001. december 31-ig elenged.
19. § (1) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2000. évi CXIX. törvény
a) 21. § a) pontjának aa) alpontja, valamint a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2000. évi CXVIII. törvény 21. §-a alapján, ezen rendelkezések végrehajtásaként 1016,2 millió forintot,
b) 21. § a) pontjának ab) alpontja alapján 7761,3 millió forintot
a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság „Nem az Alapot terhelő ellátások” 10032000–00281461–00000000 elszámolási számla javára,
c) 21. § d) pontja alapján 4668,3 millió forintot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság „Korengedményes nyugdíj (új)” 10032000–02020341–00000000 számla javára 2001. december 31-ig térítsen meg.
(2) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a Munkaerőpiaci Alap a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (3) bekezdése alapján 2404,2 millió forintot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság „Korengedményes nyugdíj (új)” 10032000–02020341–00000000 számla javára 2001. december 31-ig térítsen meg.
20. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Kormány a 2000. évi gazdasági növekedés miatti, 2000. évben keletkezett többletbevételekből
a) a nyugdíjban, illetve az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez kötött rendszeres szociális ellátásban részesülők egyszeri juttatására 15 000 millió forintot (X. Miniszterelnökség fejezet, 13. Kormányzati rendkívüli kiadások cím, 6. Egyszeri bér- és nyugdíjkifizetési keret alcím),
b) a közszférában dolgozók egyszeri bérkifizetésére 25 000 millió forintot helyezett letétbe (X. Miniszterelnökség fejezet, 13. Kormányzati rendkívüli kiadások cím, 6. Egyszeri bér- és nyugdíjkompenzációs keret alcím), amelyből e célra 14 400 millió forintot, 10 600 millió forintot pedig az egészségügy 2001. évi finanszírozására,
c) a Reorg Apport Rt. kötvénykibocsátásából eredő 2001. évi kifizetések kezelésére és az MVM Rt. tőkeemelésének fedezetére (X. Miniszterelnökség fejezet, 13. Kormányzati rendkívüli kiadások cím, 5. Az ÁPV. Rt. tőkeemelési kötelezettségeinek fedezete alcím) 35 000 millió forintot
fordított.
21. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 6. § (5) bekezdésében, valamint a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 6. § (4)–(5) bekezdésében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság által az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalására, valamint a nem biztosítható elemi károk kezelésére rendelkezésre bocsátott forrás fel nem használt (maradvány) összege (902,2 millió forint, illetve 477,0 millió forint, összesen 1379,2 millió forint) a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 3. alcím Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás 2001. évi kiadási előirányzatát növeli.
22. § A Magyar Állam, a Magyar Államvasutak Részvénytársaság, illetőleg
a) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 1994. március 9-én, 2348. számon létrejött és 2004. április 6-án lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 5 millió CHF (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 869 millió forint) összegű,
b) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 1995. március 15-én, 2381. számon létrejött és 2005. február 1-jén lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 20 millió CHF (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 3478 millió forint) összegű,
c) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 1995. szeptember 21-én, 2391. számon létrejött és 2005. szeptember 15-én lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 19,5 millió CHF (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 3391 millió forint) összegű,
d) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 1995. december 19-én, 2393. számon létrejött és 2002. december 9-én lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 6,5 millió CHF (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 1131 millió forint) összegű,
e) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 1996. december 31-én, 2434. számon létrejött és 2006. december 11-én lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 36 millió DEM (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 4877 millió forint) összegű,
f) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 1997. december 3-án, 2464. számon létrejött és 2007. április 30-án lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 30 millió CHF (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 5218 millió forint) összegű,
g) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 1998. augusztus 11-én, 2484. számon létrejött és 2008. június 30-án lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 42 millió CHF (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 7305 millió forint) összegű,
h) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 1999. december 16-án, 2503. számon létrejött és 2014. október 14-én lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 30 millió EUR (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 7948 millió forint) összegű,
i) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 2000. december 31-én, 2513. számon létrejött és 2015. április 20-án lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 30,452 millió EUR (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 8068 millió forint) összegű,
j) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 2000. december 31-én, 2519. számon létrejött és 2010. december 8-án lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 2,548 millió EUR (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 675 millió forint) összegű,
k) az ING Bank Rt. között 2001. február 12-én létrejött és 2006. február 12-én lejáró hosszú lejáratú likviditásihitel-szerződés alapján fennálló 10 000 millió forint összegű,
l) a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. között 2001. április 27-én létrejött és 2008. április 27-én lejáró hosszú lejáratú likviditásihitel-szerződés alapján fennálló 10 000 millió forint összegű
hiteleket, összesen: 62 960 millió forintot,
m) valamint az a)–l) pontok szerinti hitelek után esedékes kamatokat, továbbá az árfolyamváltozásból keletkezett veszteségeket
2002. január 1-jei hatállyal átvállalja.
(2) Az Országgyűlés a Magyar Államvasutak Részvénytársaság és a Magyar Állam között 1989. szeptember 12-én létrejött és 2004. június 1-jén lejáró hitelszerződés alapján fennálló 766 millió forint összegű hiteltartozás visszafizetését elengedi.
(3) A MÁV Rt. egyedi 3000 millió forint feletti hitelfelvételeihez a közlekedési és vízügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter együttes jóváhagyása szükséges.
23. § A Magyar Állam, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Részvénytársaság, illetőleg
a) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 1996. október 24-én, 2424. számon létrejött és 2006. október 9-én lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 2300 ezer DEM-ből (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 311 millió forint) a Magyar Állam 61,0050%-os tulajdonosi részarányának megfelelő 1403 ezer DEM (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 190 millió forint) összegű,
b) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 1996. december 31-én, 2435. számon létrejött és 2006. december 11-én lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 2400 ezer DEM-ből (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 325 millió forint) a Magyar Állam 61,0050%-os tulajdonosi részarányának megfelelő 1464 ezer DEM (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 198 millió forint) összegű,
c) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 1998. július 9-én, 2485. számon létrejött és 2008. június 30-án lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 4000 ezer CHF-ből (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 696 millió forint) a Magyar Állam 61,0050%-os tulajdonosi részarányának megfelelő 2440 ezer CHF (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 425 millió forint) összegű,
d) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 1999. június 11-én, 2491, számon létrejött és 2004. január 5-én lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 1000 ezer CHF-ből (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 174 millió forint) a Magyar Állam 61,0050%-os tulajdonosi részarányának megfelelő 610 ezer CHF (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 106 millió forint) összegű,
e) az EUROFIMA Európai Gördülőanyag Finanszírozási Társaság között, 1999. június 11-én, 2500. számon létrejött és 2006. december 11-én lejáró hosszú lejáratú beruházási hitelszerződés alapján fennálló 700 ezer DEM-ből (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 95 millió forint) a Magyar Állam 61,0050%-os tulajdonosi részarányának megfelelő 427 ezer DEM (2000. december 31-ei árfolyamon számítva 58 millió forint) összegű,
összesen: 1601 millió forint hiteltartozásokból a Magyar Állam 61,0050%-os tulajdonosi részarányának megfelelő 977 millió forintot,
f) valamint az a)–e) pontok szerinti hitelek után esedékes kamatokat, továbbá az árfolyamváltozásból keletkezett veszteségeket
2002. január 1-jei hatállyal átvállalja.
24. § (1) Az Országgyűlés 2001. december 31-éig elenged 3000 millió forintot az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak (a továbbiakban: OTIVA) a Magyar Állammal szemben fennálló 7100 millió forint összegű tartozásából, amely tartozás a Magyar Állam és az OTIVA által, 1993. december 29-én – a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – megkötött, konszolidációs szerződéséből származik.
(2) Az Országgyűlés 2001. december 31-ig elengedi a Postabank és Takarékpénztár Rt. 2720,2 millió forint összegű, a Magyar Állammal szembeni tartozását, amely tartozás a Magyar Állam és a Postabank és Takarékpénztár Rt. között 1998, december 30-án megkötött konszolidációs megállapodás alapján áll fenn.
(3) Az Országgyűlés 2001. december 31-ig elengedi az ALTEK Tégla és Cserépipari Kft. 21,3 millió forint összegű, a Magyar Állammal szembeni tartozását.
(4) Az Országgyűlés a Magyar Televízió Rt. 2001. augusztus 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál fennálló 1434,7 millió forint köztartozásának megfizetését elengedi.
(5) Az Országgyűlés elengedi a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 19 999 170 forint, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 11 300 000 forint, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 12 995 690 forint tőketartozásának és a tőketartozásoknak az e törvény hatálybalépése napjáig felhalmozódott késedelmi kamatainak a megfizetését, amely tartozások a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 4. §-ának (6) bekezdése alapján, az 1995. évi I. félévre esedékes tagdíjbevételüknek állam által történő megelőlegezéséből származnak.
25. § Az Országgyűlés elengedi 2001. december 31-ig
a) a 12. számú mellékletben foglalt sportszervezeteknek a melléklet szerinti, 2001. május 31-én fennálló köztartozásait, összesen 1907,9 millió forint összegben,
b) ennek részeként a Magyar Labdarúgó Szövetség 2001. május 31-én fennálló 459,446 millió forint összegű köztartozását.
26. § E törvény 22., 23., 24. és 25. §-ai tekintetében az Áht. 14. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
27. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló – módosított – 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-a a következő (4)–(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A Magyar Köztársaság területéről távközlési eszközök és rendszerek által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag e törvény előírásainak megfelelően folytatható.
(5) Távközlési eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) engedélye szükséges.”
(2) Az Szjtv. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) A távközlési eszközök és rendszerek által történő szerencsejáték szervezési tevékenység engedélyezéséhez a (3)–(5) bekezdésekben foglalt feltételek teljesítésén túl a szervezőnek igazolnia kell, hogy
a) az adott tevékenység kockázati tényezőiről a játékosokat távközlési eszközökön és rendszereken keresztül megfelelően tájékoztatja,
b) a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződő jogai védelmét biztosítja,
c) a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása alapján biztosítja.”
(3) Az Szjtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Sorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egy időben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja. Sorsjáték távközlési eszközök és rendszerek útján nem szervezhető.”
(4) Az Szjtv. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker – az SZF engedélye alapján – más szerencsejátékokkal együtt is szervezhető. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető.”
(5) Az Szjtv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a különféle játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. Játékkaszinó távközlési eszköz és rendszer útján nem működtethető. A játékkaszinó működtetése során szerencsejáték szervezői tevékenység távközlési eszköz és rendszer útján nem folytatható.”
(6) Az Szjtv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, a 3. § (1) bekezdése szerinti jogi személy szervezhet. A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év.”
(7) Az Szjtv. 30. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A számsorsjáték havi nyereményalapjának minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg.”
(8) Az Szjtv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/A. § A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 60%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a belföldi totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében az SZF engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.”
(9) Az Szjtv. 32. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, a belföldi totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.”
(10) Az Szjtv. 37. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő 17. ponttal egészül ki:
„9. Lottójáték: az SZF által ilyen elnevezéssel engedélyezett, azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben adott számhalmazból előre meghatározott számú elem eltalálása jogosít nyereményre.”
„17. Távközlési eszköz és rendszer: bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztető nyilatkozatot vagy cselekményt tehet. Ilyen különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógép-képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az Internet, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és televízió.”
28. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló – módosított – 1991. évi LXXVIII. törvény 2. számú melléklete a következő 18. sorral egészül ki:
| „18. | A Budapesti Közlekedési Szövetség egyesített tanuló bérletének a fővárosi helyi közlekedésre vonatkozó 70,8%-os kedvezményű része | ||
| (SZJ: 60.21-ből és 60.21.10.1-ből) | 231%” |
29. § (1) Az államháztartásról szóló – módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A költségvetési egyenleget érintő tételként kell elszámolni a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 65. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank nem árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) tulajdonítható részt előjelre való tekintet nélkül.”
(2) Az Áht. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § (1) A költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor (a továbbiakban: zárszámadáskor) rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, zárszámadáskor jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját.
(2) A költségvetési többlet évközi hasznosítása, illetve a költségvetési hiány fedezése – e törvény előírásai között – finanszírozási célú pénzügyi műveletek útján, az aktív és passzív pénzügyi műveletek egyenlegének figyelembevételével történik.
(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:
a) értékpapírok kibocsátása és visszavásárlása;
b) hitelek felvétele és törlesztése;
c) szabad pénzeszközök – törvényben szabályozott – betétként való elhelyezése és visszavonása;
d) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 65. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül;
e) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 17. § (4)–(5) bekezdései alapján a Magyar Nemzeti Bank kiegyenlítési tartalékaira nyújtott térítés és az azokról kapott visszatérítés;
f) a 18/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megelőlegezési és likviditási hitelek.
(4) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek költségvetési előirányzatként, illetve annak teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthető finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt, a pénzeszközök változását eredményezik.
(5) A devizában képződött, illetve törlesztett adósságnak a felvételkor, illetve törlesztéskor érvényesített devizaárfolyammal – az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett – meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, illetve finanszírozási kiadásként elszámolni.
(6) Az aktív és passzív pénzügyi műveletek a következők: a letéti, a függő, az átfutó, a kiegyenlítő és a helyesbítő kiadások és bevételek.
(7) A költségvetésben nem lehet a (3)–(6) bekezdésben foglaltak szerinti pénzügyi műveleteket – kivéve a letétbe helyezett készpénzes vámbiztosítékot – a költségvetési hiányt, illetve a költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként elszámolni.”
(3) Az Áht. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi költségvetés adóssága a központi költségvetés hiányának finanszírozási szükséglete, a kincstári egységes számla és annak betétként elhelyezett állománya előző év december 31-ihez képest bekövetkező állományváltozásából adódó, továbbá a 8/A. § (3) bekezdése d) f) pontjai miatti adósságállomány-változás és a központi költségvetés devizaadóssága árfolyamváltozásából eredő, forintban kifejezett összegének változása miatt változhat.”
(4) Az Áht. 18/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ÁHH egyes feladatait a területi államháztartási hivatalok (a továbbiakban: TÁH-ok) útján látja el.”
(5) Az Áht. 18/G. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ÁKK Rt. az (1)–(3) bekezdésben szereplő működése körében az MNB-nél pénzforgalmi számlát vezet.
(7) Az ÁKK Rt. a 113/A. §-ban meghatározott feladatok ellátásához a KELER Rt.-nél értékpapír letéti- és értékpapírszámlát vezet.”
(6) Az Áht. 18/I. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kincstár az (1)–(2) bekezdésben szereplő működése körében az MNB-nél pénzforgalmi számlát vezet.”
(7) Az Áht. 24. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az adott költségvetési cím (1) bekezdésben meghatározott]
„e) kölcsönök előirányzat-csoport terhére, illetve javára a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője átcsoportosítást engedélyezhet költségvetési szervei számára. Az átcsoportosítás a személyi juttatások növelésére nem irányulhat.”
(8) Az Áht. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve az illetményszámfejtésüket önállóan ellátó önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a TÁH-ok szolgáltatják az ÁHH részére, külön jogszabályban meghatározott módon.”
(9) Az Áht. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § (1) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokat és támogatásokat – a költségvetési törvényjavaslat alapján, annak Országgyűléshez történő benyújtását követően – a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes TÁH útján igényli a központi költségvetésből. Az igénylés során a költségvetési törvényjavaslat szerint figyelembe vehető jogosultsági feltételekről, az igénylés lebonyolításának rendjéről a pénzügyminiszter – a belügyminiszterrel és az ágazati miniszterekkel együttműködve, a TÁH-ok útján – tájékoztatót ad ki.
(2) A helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások – ezen belül külön a feladatmutatók alapján járó hozzájárulások és támogatások – jogcímeit és igénybevételük feltételeit a költségvetési törvény határozza meg.
(3) A helyi önkormányzatokat megillető, normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források összegét önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé a 71. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt megelőző 15. napig.
(4) A pénzügyminiszter által – a belügyminiszterrel, valamint az érintett ágazati miniszterrel együttműködve – kibocsátott tájékoztató alapján a helyi önkormányzat a TÁH útján az érintett jogcímekre kiegészítő igénylést nyújthat be,
a) ha a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatához kapcsolódó, költségvetési törvényben szereplő igénybevételi szabályok eltérnek a költségvetési törvény előirányzatait megalapozó mutatószám-felmérés feltételeitől,
b) ha a helyi önkormányzatok számára megállapított, központi költségvetési kapcsolatokból származó források a felelősségi körükön kívül eső ok miatt különböznek a költségvetési törvény alapján járó összegtől.
Az egyes helyi önkormányzatokat érintő finanszírozási különbözeteket a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé. A különbözettel a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok számára megállapított állami támogatási előirányzatok nem módosulnak, a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében módosítja a központi költségvetésből származó bevételeinek előirányzatát.
(5) A helyi önkormányzat év közben a TÁH útján lemondhat a számára feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra.
a) Az előirányzat-lemondás benyújtásának határideje:
aa) április 30.,
ab) július 31.,
ac) október 15.
b) A pótlólagos igénylés határideje július 31.
A pótlólagos igénylés során jelentkező finanszírozási különbözetek kiutalására a b) pontban meghatározott határidő lejártát követő második hónapban esedékes nettó finanszírozástól kezdődően kerül sor.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott előirányzat-lemondási és pótlólagos igénylési határidők elmulasztása jogvesztő.
(7) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően a tényleges mutatók alapján, külön jogszabályban meghatározott határidőig elszámol az igénybe vett normatív hozzájárulásokkal és támogatásokkal.”
(10) Az Áht. a következő 64/A–64/E. §-okkal egészül ki:
„64/A. § (1) A TÁH a rendelkezésére álló információk alapján a 64. § (1), (4) bekezdése és (5) bekezdés b) pontja szerinti igénylésben, illetve a 64. § (5) bekezdés a) pontja szerinti lemondásban szerepeltetett mutatószámokat elsődlegesen saját nyilvántartása alapján felülvizsgálja. Amennyiben azokat nem tartja megalapozottnak, írásban felhívja az önkormányzatot adatszolgáltatása helyesbítésére. Az önkormányzat 8 napon belül írásban nyilatkozik adatszolgáltatása módosításáról. Az önkormányzat nyilatkozatának hiányában eredeti adatszolgáltatása marad az irányadó.
(2) Az illetékes TÁH a rendelkezésére álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve a helyszínen az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását. Amennyiben az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti felhívásnak nem vagy csak részben tett eleget, és az önkormányzati adatszolgáltatás, valamint a TÁH álláspontja szerinti mutatószám alapján számított költségvetési támogatás közötti eltérés összege – a feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásoknál és támogatásoknál – jogcímenként eléri az egymillió forintot, a helyszíni vizsgálat kötelező. A vizsgálat eredményéről a TÁH külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz föl. A jegyzőkönyvben a TÁH javasolhatja az önkormányzatnak, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a TÁH által javasolt adatokat érvényesítse.
(3) Amennyiben a helyi önkormányzat az (1)–(2) bekezdés szerinti felhívásnak, illetve a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatnak nem tesz eleget, és a felhívásban, illetve a jegyzőkönyvben szereplő jogcímeknél az év végi elszámolás során visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a jogtalanul igénybe vett előirányzat, de legfeljebb a TÁH felhívásában, illetve a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatában feltüntetett különbözet után – a (4) bekezdés szerinti igénybevételi kamaton felül – jogcímenként kiegészítő kamatot fizet. A kiegészítő kamat mértéke a jegybanki alapkamat ötven százaléka.
(4) A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes előirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások összege legalább 5 százalékkal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megillető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke:
a) ha az önkormányzat a 64. § (5) bekezdés ab) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat ötven százaléka,
b) ha a 64. § (5) bekezdés ac) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat,
c) ha az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogtalan igénybevételt a TÁH a 64/D. § szerinti felülvizsgálati eljárás keretében állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese.
Amennyiben a jogtalan igénybevétel összege nem haladja meg az 500 ezer forintot, az egyébként irányadó kamatmérték 50%-át kell fizetni. A 64. § (5) bekezdés aa) pontja szerinti lemondást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
(5) Az a helyi önkormányzat, amelyik a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabályban meghatározott határidőnél később tesz eleget, további késedelmi kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett összeg után addig a napig, amíg visszafizetési kötelezettségének eleget nem tesz. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.
(6) A helyi önkormányzat
a) évközi lemondás alapján megállapított fizetési kötelezettségét – választása szerint – befizetéssel vagy – hozzájárulása alapján – a nettó finanszírozás keretében történő elszámolással,
b) az év végi elszámolás során befizetéssel
teljesíti. Amennyiben a fizetési kötelezettség a lemondási határidőt, illetve a külön jogszabályban megjelölt határidőt követő 90 napon belül nem teljesül, akkor – a TÁH kezdeményezésére – az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően az ÁHH a 63. § (7) bekezdése szerint jár el.
(7) A központi költségvetés a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatot fizet a helyi önkormányzat részére a teljes eltérés után, ha – az érdekkörében felmerülő ok miatt – az általa időarányosan folyósított, normatív hozzájárulásokból és támogatásokból származó forrás legalább 5 százalékkal kevesebb a helyi önkormányzatot ténylegesen megillető összegnél.
64/B. § (1) Ha a helyi önkormányzat a 64–64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi költségvetésből származó támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, illetve a jogszabályban rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, vagy a támogatások igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, a támogatásról haladéktalanul köteles lemondani, és a támogatást a központi költségvetés javára visszafizetni.
(2) A jogtalanul igénybe vett összeg után a helyi önkormányzat a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig.
(3) A helyi önkormányzat a 64–64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi költségvetésből származó, a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címében szereplő támogatásokat a TÁH útján igényli. A TÁH – a támogatásról szóló jogszabály, illetve tájékoztató alapulvételével – a rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, jogszabályban meghatározott rövid határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Amennyiben az önkormányzat a felhívásnak nem tesz eleget, a TÁH a támogatási igényt – véleményével együtt – továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek.
(4) A TÁH a (3) bekezdésben meghatározott támogatások igénylésének szabályszerűségét a rendelkezésére álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve helyszíni vizsgálat során a támogatás elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja. A vizsgálat eredményéről a TÁH külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz föl. A jegyzőkönyvben a TÁH szükség esetén javasolja a helyi önkormányzatnak, hogy a támogatásról, illetve annak egy részéről mondjon le. Amennyiben az önkormányzat a TÁH jegyzőkönyvbe foglalt javaslatának 15 napon belül nem tesz eleget, és az év végi elszámolás során a TÁH jegyzőkönyvében szereplő jogcímen visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a visszafizetendő összeg, de legfeljebb a jegyzőkönyvben feltüntetett különbözet után a helyi önkormányzat – az egyéb jogkövetkezményeken felül – kiegészítő kamatot fizet. A kiegészítő kamat mértéke a jegybanki alapkamat ötven százaléka.
(5) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény hatálya alá tartozó támogatások esetében az e törvényben szabályozott felülvizsgálat mellett a külön jogszabály által meghatározott ellenőrzés szabályait is alkalmazni kell.
64/C. § (1) Jegybanki alapkamaton e fejezetben, ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségének
a) az igénybevétel évében tesz eleget, a megelőző év átlagos jegybanki alapkamatát,
b) az igénybevétel évét követően tesz eleget, az igénybevétel éve átlagos jegybanki alapkamatát
kell érteni.
(2) Ha a központi költségvetési támogatásokból származó visszafizetési kötelezettséget az Állami Számvevőszék állapítja meg, a helyi önkormányzatot a visszafizetendő összegen felül a következő kamatfizetési kötelezettség terheli:
a) normatív hozzájárulások és támogatások esetében a 64/A. § (4) bekezdésének c) pontja szerint igénybevételi és az (5) bekezdése szerinti késedelmi kamat,
b) a 64/B. § szerinti támogatások esetében a 64/B. § (2) bekezdése szerinti kamat.
64/D. § (1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címében szereplő támogatásai, hozzájárulásai év végi elszámolásának szabályszerűségét az ÁHH és a TÁH-ok a tárgyévet követő év végéig felülvizsgálják. Több évre kiterjedő támogatás esetében a lezárást követő éves elszámolás keretében a felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul.
(2) Amennyiben a TÁH a felülvizsgálat során a helyi önkormányzat által, az elszámolás során közölt adatoktól eltérő adatokat tár fel, akkor 8 napos határidő kitűzésével felhívja az önkormányzatot elszámolásának módosítására. Az önkormányzat módosításának hiányában eredeti adatszolgáltatása marad az irányadó.
(3) Az elszámolás felülvizsgálatára – az ebben a fejezetben meghatározott eltérésekkel – az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A felülvizsgálatot első fokon a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes TÁH, másodfokon az ÁHH folytatja le.
(5) Amennyiben az önkormányzat a TÁH 64/A. § (2) bekezdése, 64/B. § (4) bekezdése szerinti jegyzőkönyvbe foglalt javaslatának, illetve a (2) bekezdés szerinti felhívásnak legkésőbb az év végi elszámolás során, illetve a (2) bekezdésben foglalt határidőig nem tett eleget, a TÁH a tényállást helyszíni felülvizsgálat során rögzíti.
(6) Amennyiben az önkormányzat év végi elszámolását követően az önkormányzati adatszolgáltatás és a TÁH álláspontja között különbség maradt fenn, a TÁH a felülvizsgálat során tett megállapításairól, a várható jogkövetkezményekről, mindezek indokáról és jogalapjáról az eljárás megindítását követő harminc napon belül – külön jogszabályban meghatározott tartalmú – jegyzőkönyvet juttat el a helyi önkormányzat számára.
(7) A helyi önkormányzat a jegyzőkönyv átvételét követő 15 napon belül a jegyzőkönyv megállapításaira észrevételt tesz, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja.
(8) A TÁH az észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait felülvizsgálja, és az észrevételek beérkezését, illetve – amennyiben az önkormányzat nem nyilatkozott-a határidő eredménytelen elteltét követő tizenöt napon belül határozatot hoz.
(9) A jogerős határozat végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy az önkormányzat kéri-e bírósági felülvizsgálatát.
(10) Az ÁHH jogerős határozatát a bíróság az önkormányzat kérelmére megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti és – szükség esetén – a TÁH-ot új eljárás lefolytatására utasítja.
(11) Amennyiben az önkormányzat fizetési kötelezettségének a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül nem tesz eleget, – a TÁH kezdeményezésére – az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően az ÁHH a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
64/E. § (1) Ha a helyi önkormányzat a 72. és 80. §-ban előírt információkat határidőre nem szolgáltatja, a Belügyminisztérium – a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig – a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. A visszatartott összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében – havonta egyenlő részletben – illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a 64/A. § (7) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.
(2) A helyi önkormányzat által a feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény hatálya alá tartozó támogatások előirányzatairól – a 64. § (5) bekezdés ab) pontja szerinti lemondás kivételével – év közben történő lemondással, illetve visszafizetéssel felszabaduló előirányzat újraelosztására az ezeket meghatározó jogszabályok előírásai az irányadók. Az egyéb, központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások esetében a felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.”
(11) Az Áht. 86/I. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak terhére – kivéve a 94. §-ban foglaltakat – alapítvány, egyházi jogi szervek, társadalmi szervezet, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület, gazdasági társaság nem alapítható, illetve gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető.”
(12) Az Áht. a következő 102/A. §-sal egészül ki:
„102/A. § Az Államháztartási Hivatal előleget folyósít a kincstári egységes számláról az Európai Uniós előcsatlakozási alapokból finanszírozott projektekhez, amennyiben az Európai Unió a források folyósításával elmarad a pénzügyi megállapodásokban rögzített ütemtervtől.”
(13) Az Áht. 113/A. §-ának (2) bekezdése a következő h)–j) ponttal egészül ki:
(E feladatkörében az ÁKK Rt.)
„h) az állam által garantált értékpapírok kibocsátásával, hitelek felvételével és kezelésével kapcsolatos feladatokat láthat el;
i) véleményezi az egyedi állami kezességvállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit;
j) hitel-betét műveleteket végez.”
(14) Az Áht. 113/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ÁKK Rt. és a Kincstár az állam által kibocsátott vagy állami kezességvállalással garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet végezhet. Az ÁKK Rt. és a Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(15) Az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Külön törvény rendelkezéseinek megfelelően a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi, különös tekintettel a normatív állami hozzájárulás, a cél-, címzett és egyéb, az államháztartás más alrendszerétől kapott támogatás felhasználása törvényességének, eredményességének és célszerűségének vizsgálatára. Az ÁHH és a TÁH-ok a 64/A–64/D. §-ok alapján felülvizsgálják a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó támogatás igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét.”
(16) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő z)–zs) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„z) a 114. § (2) bekezdésében foglalt feladatokkal összefüggésben a kormányzati szektor statisztikai fogalmába tartozó, államháztartáson kívüli szervezetek éves és évközi adatszolgáltatási rendjét,
zs) a 64/A–64/D. §-ok szerinti felülvizsgálati eljárás részletes szabályait, különösen a helyszíni felülvizsgálat és az annak során készülő jegyzőkönyv tartalmát, a befizetésre, illetve visszafizetésre vonatkozó határidőket, a határozathozatal tartalmi és formai követelményeit.”
(17) Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi h) pont megjelölése i) pontra változik:
(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy)
„h) a 64/A–64/D. §-ok szerinti felülvizsgálati eljárás egyes támogatásfajtákra vonatkozó részletes módszereit”
(rendeletben szabályozza.)
(18) Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy)
„j) a 102/A. §-ban meghatározott előleg folyósításának részletes szabályait”
(rendeletben szabályozza.)
30. § (1) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés a 2001. évi központi költségvetés)
„a) kiadási főösszegét – a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül – 4 507 344,3 millió forintban, azaz négymillió-ötszázhétezer-háromszáznegyvennégy egész háromtized millió forintban,
b) bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül – 4 026 308,4 millió forintban, azaz négymillió-huszonhatezer-háromszáznyolc egész négytized millió forintban,”
(állapítja meg.)
(2) A Ktv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók
a) a közszolgálati életpálya átalakításával összefüggő – az (1) bekezdésben fel nem sorolt – kormányzati intézkedések kiadásai, melynek elosztására a Kormány kap felhatalmazást,
b) a pártok képviselőcsoportjainak munkáját segítő köztisztviselőkre vonatkozó törvényi változásokból adódó többletkiadások. Az előirányzat átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.”
(3) A Ktv. 5. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal történő hatékony gazdálkodás érdekében külön törvényben szabályozott Nemzeti Földalap létrehozásának előkészítésére, működtetésére és földvásárlásra céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 2. Nemzeti Földalap előkészítése, működtetése és földvásárlás támogatása jogcím-csoporton.”
(4) A Ktv. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A közszféra keresetkiegészítésére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoporton.”
(5) A Ktv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként 2002. évben 32 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt.-hez a hozzárendelt állami vagyonnal kapcsolatosan befolyó osztalékbevételek nem érik el ezt az összeget, azokat az ÁPV Rt. a hozzárendelt állami vagyonból befolyó más bevételei terhére kiegészíti.”
(6) A Ktv. 6. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szervezeteinek működési feltételei javítása érdekében a kincstári vagyon köréből tervezési-statisztikai régiónként maximum 500 négyzetméter alapterületű ingatlan vagy ingatlanrész térítésmentes használatba vagy tulajdonba adásáról döntsön. A térítésmentes tulajdonba adás feltételei megegyeznek a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 5. §-ának (4) bekezdésében, 6–10. §-aiban és 12. §-ában meghatározott feltételekkel.”
(7) A Ktv. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, illetve az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és az Ifjúsági és Sportminisztérium, a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.”
(8) A Ktv. 22. §-ának (9) bekezdése a következőkkel egészül ki:
„Ennek elszámolásánál az önkormányzathoz beérkezett és általa igazolt számlák mellett a kötelezettségvállalást is figyelembe kell venni. A vállalt kötelezettségek – pénzmaradvány terhére történő – pénzforgalmi teljesítéséről az önkormányzat a teljesítés évéről szóló költségvetési beszámolójában számol el.”
(9) A Ktv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány által 2001. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 3%-át. A 2002-ben elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,2%-át.”
(10) A Ktv. 37. §-a a következő (2)–(4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvett hiteleinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 480 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 500 000 millió forint lehet.
(3) A Kormány megbízásából, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által a költségvetés terhére, harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 300 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 300 000 millió forint lehet.
(4) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyamgarancia együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 100 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 200 000 millió forint lehet.”
(11) A Ktv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 105 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 135 000 millió forint lehet.”
(12) A Ktv. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 600 millió forintot, illetőleg
a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, 10 millió forint alatti szerződés esetén a kötelezettség 90%-át,
b) mezőgazdasági tőkepótló hitel esetén – kivéve az 5 millió forint alattiakat – éves átlagban 60%-át.”
(13) A Ktv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § A Felsőoktatási Fejlesztési Program alapján a Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézmények hallgatói által felvehető, a mindenkori aktuális jövedelemmel arányos visszafizetésre épülő hitelrendszer feltételeit. Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel.”
(14) A Ktv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § A 18/1998. (IX. 1.) FVM rendelet, a 41/1998. (X. 21.) FVM rendelet, valamint a 69/1999. (VIII. 26.) FVM rendelettel prolongált éven belüli – 70%-os kezességgel biztosított – agrárhitelek kezességérvényesítéséből származó, 2001. november 15-én fennálló, állammal szembeni kötelezettségét a hiteladósnak nem kell teljesítenie.”
(15) A Ktv. 47. §-ának (1) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
(A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:)
„z) az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 3. alcím, 6. jogcím-csoport)”
(a teljesülés külön szabályzott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)
(16) A Ktv. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata 7040,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata 2323,2 millió forinttal túlléphető, ha a Pénzügyminisztérium fejezet
a) 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata 103%-ban, továbbá
b) 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata 102%-ban, vagy
c) az a)–b) pontban említett előirányzatok együttesen 102%-ban
teljesülnek.
Amennyiben tárgyév november 25-éig az a)–b) vagy a c) pontban meghatározott bevételi előirányzatok 89%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat 100%-át az APEH rendelkezésére kell bocsátani.
Az a)–b) vagy a c) pontban meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető a jutalom összege.”
(17) A Ktv. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Személyi juttatás kiemelt előirányzata 2905 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulék 959 millió forinttal túlléphető, ha a Pénzügyminisztérium fejezet
a) 19. cím, 4. Vám- és importbefizetések alcím előirányzatának 106%-ban, továbbá
b) 20. cím, 2. Fogyasztási és jövedéki adó alcím előirányzatának 100,7%-ban, vagy
c) az a)–b) pontban említett előirányzatok együttesen 101%-ban teljesülnek
a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesítése mellett. Amennyiben tárgyév november 30-áig az a)–b) vagy a c) pontban meghatározott bevételi előirányzatok 89%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat 100%-át a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére kell bocsátani.
Az a)–b) vagy a c) pontban meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető a jutalom összege.”
(18) A Ktv. 64. §-a (1) bekezdése a) pontjának aa) és ab) alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó
a) 2001. évi]
„aa) bevételi főösszegét 2 063 688,0 millió forintban, azaz kettőmillió-hatvanháromezer-hatszáznyolcvannyolc millió forintban,
„ab) kiadási főösszegét 2 073 750,0 millió forintban, azaz kettőmillió-hetvenháromezer-hétszázötven millió forintban,”
(állapítja meg.)
(19) A Ktv. 65. §-a (1) bekezdése a) pontjának aa) és ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Országgyűlés az Ny. Alap
a) 2001. évi]
„aa) bevételi főösszegét 1 173 755,0 millió forintban, azaz egymillió-százhetvenháromezer-hétszázötvenöt millió forintban,
ab) kiadási főösszegét 1 173 755,0 millió forintban, azaz egymillió-százhetvenháromezer-hétszázötvenöt millió forintban,”
(állapítja meg.)
(20) A Ktv. 66. §-a (1) bekezdése a) pontjának aa) és ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Országgyűlés az E. Alap
a) 2001. évi]
„aa) bevételi főösszegét 889 933,0 millió forintban, azaz nyolcszáznyolcvankilencezer-kilencszázharminchárom millió forintban,
ab) kiadási főösszegét 899 995,0 millió forintban, azaz nyolcszázkilencvenkilencezer-kilencszázkilencvenöt millió forintban,”
(állapítja meg.)
(21) A Ktv. 70. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 13. Célelőirányzatok jogcím 2001. évi kiadási előirányzata 1300,0 millió forinttal túlteljesülhet – a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoportról történő pénzeszközátadás terhére – az OEP által finanszírozott egészségügyi intézményeknél foglalkoztatottak meghatározott körét érintő munkahelyi pótlék emelése címen.”
(22) A Ktv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 2002. évi előirányzata tartalmazza a 3000 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. és 4–5. jogcím-csoport előirányzatai tartalmazzák a gyógyfürdő, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz racionális rendelésére ösztönző forrást is.”
(23) A Ktv. 109. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„k) az OEP-pel egészségügyi szolgáltatások nyújtására finanszírozási szerződésben álló alapellátási vállalkozások felhalmozási célú kiadásai támogatásának szabályait.”
(24) A Ktv. 109. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező iker-motorkocsik MÁV Rt. részére történő kedvezményes átengedése érdekében saját hatáskörben a XVII. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok, 10. alcímszámon a Fejezeti tartalék előirányzatot a 2001-ben és 2002-ben beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik ellenértékének megfelelően megemelje.
A Kormány kötelezze a MÁV Rt.-t, hogy az erre a célra kapott költségvetési juttatást soron kívül fizesse be a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 4. cím Tőkekövetelések visszatérülése, 1. alcím Külföld felé fennálló devizakövetelések visszatérülése, 2. jogcímcsoport Kormányhitelek visszatérülése, 1. jogcím A volt rubelelszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.
(8) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím, 7. Állami Támogatású Bérlakás Program jogcím-csoport támogatási előirányzata, 8. Lakóépületek energiamegtakarítási programja előirányzata forrásait egymás között a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett lakáscélú pályázatainak finanszírozása céljából átcsoportosítsa.
(9) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Millenniumi Városközpont Kulturális Tömb megvalósításához és működtetéséhez a Kultúr-Part Ingatlan-üzemeltető Kft. javára 52 000 millió forint összegben készfizető kezességet vállaljon.”
31. § (1) A Ktv. 1. számú mellékletének 2001. évi adatai az alábbiak szerint változnak:
a) A X. Miniszterelnökség fejezet, 12. Tartalékok cím, 1. Költségvetés általános tartaléka alcím kiadási előirányzata 84 651,0 millió forintra, 2. Céltartalékok alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoport kiadási előirányzata 53 719,0 millió forintra, a 2. jogcím-csoport megnevezése „Nemzeti Földalap előkészítése, működtetése és földvásárlás támogatása”-ra változik, az alcím kiegészül a 3. A közszféra keresetkiegészítése, valamint az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ágazatban foglalkoztatottak meghatározott körét érintő munkahelyi pótlék emelése jogcím-csoporttal, melynek kiadási előirányzata 14 000,0 millió forint, továbbá a fejezet kiegészül 23. Kormányzati rendkívüli kiadások címmel, 2. Az ÁPV Rt. tartalékának feltöltése alcímmel, melynek kiadási előirányzata 44 100,0 millió forint, továbbá a 3. MTV Rt. saját tőke egyes elemeinek emelése alcímmel, melynek kiadási előirányzata 12 500,0 millió forint, valamint a 4. Magyar Rádió Rt. saját tőke egyes elemeinek emelése alcímmel, melynek kiadási előirányzata 1500,0 millió forint, a X. fejezet összesen kiadási előirányzata 306 857,1 millió forintra változik.
b) A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím, 7. Állami Támogatású Bérlakás Program jogcímcsoport támogatási előirányzata 9000,0 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 9000,0 millió forintra, 3. Vállalkozási célelőirányzatok alcím, 1. Gazdaságfejlesztési célelőirányzat jogcím-csoport támogatási előirányzata 29 159,5 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 21 465,5 millió forintra, 2. Turisztikai célelőirányzat jogcím-csoport támogatási előirányzata 29 878,5 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 19 578,9 millió forintra, 3. Kis- és középvállalkozói célelőirányzat jogcím-csoport támogatási előirányzata 17 225,2 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 13 207,4 millió forintra, 1–25. cím összesen kiadási előirányzata 138 425,9 millió forintra, támogatási előirányzata 106 581,2 millió forintra, a XV. fejezet összesen kiadási előirányzata 138 425,9 millió forintra, támogatási előirányzata 106 581,2 millió forintra változik.
c) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. Egyéb költségvetési kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcím kiegészül a 20. Korengedményes nyugdíjtartozás megtérítése jogcím-csoporttal, melynek kiadási előirányzata 13 445,8 millió forint, a 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím, 1. Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség alcím kiadási előirányzata 5000,0 millió forintra, 19. Vállalkozások költségvetési befizetései cím, 1. Társasági adó alcím bevételi előirányzata 301 503,8 millió forintra, 2. Pénzintézetek társasági adója alcím bevételi előirányzata 24 000,0 millió forintra, 4. Vám és importbefizetések alcím bevételi előirányzata 121 000,0 millió forintra, 20. Fogyasztáshoz kapcsolt adók cím, 1. Általános forgalmi adó alcím bevételi előirányzata 1 290 500,0 millió forintra, 21. Lakosság költségvetési befizetései cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím bevételi előirányzata 856 963,9 millió forintra, 26. Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz cím, 2. Egészségbiztosítási Alap támogatása alcím kiadási előirányzata 69 832,0 millió forintra, 30. Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek cím, 1. Osztalékbevételek alcím, 1. ÁPV Rt. által fizetett osztalék jogcím-csoport bevételi előirányzata 0,0 millió forintra, a XXII. fejezet összesen kiadási előirányzata 877 290,6 millió forintra, bevételi előirányzata 3 434 240,2 millió forintra változik.
(2) A Ktv. 20. számú mellékletének 2001. évi adatai közül a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap, 1. Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím bevételi előirányzata 794 845,8 millió forintra, 7. Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek alcím, 3. Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek jogcím-csoport bevételi előirányzata 16 290,0 millió forintra, 2. Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai cím, 1. Nyugellátások alcím, 1. Öregségi nyugdíj jogcím-csoport kiadási előirányzata 795 556,4 millió forintra, 2. Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj jogcím-csoport kiadási előirányzata 190, 257,2 millió forintra, 3. Hozzátartozói nyugellátás jogcím-csoport kiadási előirányzata 165 164,4 millió forintra, az 1–3. cím összesen kiadási előirányzata 1 155 258,0 millió forintra, bevételi előirányzata 1 172 711,0 millió forintra, a LXXI. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 173 755,0 millió forintra, bevételi előirányzata 1 173 755,0 millió forintra változik.
(3) A Ktv. 21. számú mellékletének 2001. évi adatai közül a LXXII. Egészségbiztosítási Alap, 1. Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím bevételi előirányzata 437 990,6 millió forintra, 6. Központi költségvetési hozzájárulások alcím, 6. Központi költségvetésből átadott pénzeszköz jogcím-csoport bevételi előirányzata 69 832,0 millió forintra, 7. Egészségbiztosítással kapcsolatos egyéb bevételek alcím, 3. Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek jogcím-csoport bevételi előirányzata 13 586,0 millió forintra, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai cím, 1. Nyugellátások alcím, 2. Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj jogcím-csoport kiadási előirányzata 147 140,4 millió forintra, 3. Hozzátartozói nyugellátás jogcím-csoport kiadási előirányzata 4971,8 millió forintra, 3. Természetbeni ellátások alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím kiadási előirányzata 41 107,7 millió forintra, 3. Fogászati ellátás jogcím kiadási előirányzata 12 082,5 millió forintra, 5. Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás jogcím kiadási előirányzata 4173,5 millió forintra, 6. Járóbeteg-szakellátás jogcím kiadási előirányzata 60 945,4 millió forintra, 8. Művesekezelés jogcím kiadási előirányzata 11 606,4 millió forintra, 10. Fekvőbeteg-szakellátás jogcím kiadási előirányzata 250 010,6 millió forintra, 13. Célelőirányzatok jogcím kiadási előirányzata 1520,6 millió forintra, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport kiadási előirányzata 182 000,0 millió forintra, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport kiadási előirányzata 26 596,0 millió forintra, az 1–3. cím összesen kiadási előirányzata 882 378,0 millió forintra, bevételi előirányzata 889 633,0 millió forintra, a LXXII. fejezet összesen kiadási előirányzata 899 995,0 millió forintra, bevételi előirányzata 889 933,0 millió forintra változik.
32. § A sportról szóló – a 2001. évi LVII. törvénnyel módosított – 2000. évi CXLV. törvény 72. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az a gazdasági társaság, amelynek működésében az állam többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, csak a miniszter egyetértésével – az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szerv előzetes hozzájárulásával – nyújthat bármilyen jogcímen támogatást sportszervezetnek, sportcélú köztestületnek, sportközalapítványnak, szakszövetségnek vagy sportszövetségnek, illetve szerezhet tulajdoni részesedést sportvállalkozásban.”
33. § (1) Ez a törvény a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvénynek az e törvény 27. §-ával megállapított rendelkezései 2002. január 1-jén lépnek hatályba, kivéve az e törvény 27. § (6) bekezdésével megállapított 29. § (1) bekezdését.
(3) A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvénynek az e törvény 28. §-ával megállapított rendelkezése 2002. január 1-jén lép hatályba.
(4) Az e törvény 29. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/I. § (4) bekezdése, a 64. és 64/A–64/E. §-a 2002. január 1-jén lép hatályba. A 64/D. § rendelkezéseit első ízben a 2002. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások és hozzájárulások év végi elszámolása során kell alkalmazni.
(5) Az e törvény 29. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése, a 8/A. §-a (3) bekezdésének d) pontja 2003. január 1-jén lép hatályba.
(6) Az e törvény 8. §-a (7)–(8) bekezdésének alkalmazásakor az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64. §-ának az e törvény hatálybalépésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
34. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 8/B. §-a, 63. §-ának (1)–(2) bekezdése,
b) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 37. §-ának b) pontja, 119. §-a,
c) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 11. számú mellékletének I. A hozzárendelt vagyont csökkentő kiadások 2. Ráfordítások egyéb kötelezettségek alapján a) osztalékbefizetési kötelezettség a központi költségvetés felé 2001. évi kiadási előirányzata.
35. § (1) 2001. december 31-ével hatályát veszti:
a) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 70. §-ának (8) bekezdése és 71. §-a,
b) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 64. §-ának (8) bekezdése és 65. §-a,
c) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 10. számú melléklet 8. és 10–13. pontja,
d) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 10. számú melléklet 9–13. pontja,
e) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 9. számú melléklet 9–13. pontja.
(2) 2001. december 31-ével hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 9. számú melléklete turisztikai hozzájárulás részének 1–6. pontja azzal, hogy a 2001-ben kezdődő adóévben keletkezett fizetési kötelezettséget a 2001. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesíteni és elszámolni.
36. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az agrárhiteleket biztosító 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelettel szabályozott 2000. évi kezességvállalási keret fel nem használt összegét új hitelprogramok indításához felhasználhassa, arról 2001. évben döntést hozzon.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy 2001. és 2002-ben-a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozási alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között – a szükséglet szerinti mértékben – átcsoportosítsa.
37. § A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 13. §-a (2) bekezdés d) pontjából „az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök kivételével” szövegrész 2001. július 1-jével hatályát veszti.
38. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/A. § (5) bekezdésében „A (4) bekezdésben” szövegrész helyébe „Az (1) bekezdésben” szövegrész lép.
39. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében a „Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF)” szövegrész helyébe „SZF” szövegrész, a 12. § (3) bekezdés f) pontjában a „2. § (2) és (6) bekezdéseibe” szövegrész helyébe „2. § (2) és (7) bekezdéseibe” szövegrész lép.
40. § (1) A Magyar Állam tulajdonában, a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő Budapest XII. ker., 10736/2 hrsz.-ú ingatlanból – a nemzetközi szerződés alapján átvett vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített, valamint a korlátozottan megismerhető adat védelmének eljárási szabályairól szóló 56/1999. (IV. 2.) Korm. rendeletben előírt biztonsági távolságokat figyelembe vevő telekalakítást követően – maximum 3500 m2 nagyságú területrészt térítésmentesen át kell adni a Teleki László Alapítvány fejlesztése céljából az Alapítvány tulajdonába, annak 10739/1 hrsz.-ú területéhez csatolva.
(2) Az ÁPV Rt. a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 6. §-a (10) bekezdésének o) pontja terhére megvásárolja, majd térítésmentesen
a) a debreceni egyetem templom-épületét a református egyháznak,
b) a Budapest V. kerület, Szabadság tér 10–11. számú ingatlant a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak,
c) a volt Divatcsarnok budapesti épületét a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak
átadja.
41. § Az e törvény 25. § a) pontjában hozott döntéssel összefüggésben a XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, sportszervezetek köztartozásának rendezése jogcím törlésre kerül.
42. § (1) A köztisztviselő 2002. január 1-jétől a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 4. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján számított alapilletményre jogosult.
(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) XIX/A. fejezete hatálya alá tartozó hivatásos állomány tagja 2002. január 1-jétől a Hszt. 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó, illetve – a vezetőkre vonatkozóan – a Hszt. 245/H. §-a (2) bekezdésében meghatározott szorzószám alapján – a Hszt. 245/0. §-a figyelembevételével – számított beosztási illetményre jogosult.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat a munkáltatói jogkör gyakorlója – 2002. január 1-jei hatállyal – 2002. március 31-ig köteles végrehajtani.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 5. számú melléklete és az azzal megállapított Hszt. 6/B. számú melléklete hatályát veszti.
| Funk- ció- kód | Cím- szám | Al- cím- szám | Jog- cím cso- port- szám | Jog- cím- szám | Elő- irány- zat cso- port- szám | Ki- emelt elő- irány- zat- szám | Cím- név | Al- cím- név | Jog- cím cso- port- név | Jog- cím- név | Elő- irány- zat cso- port- név | FEJEZET | 2000. évi törvényi módosított előirányzat | 2000. évi teljesítés | |||||
| Kiemelt előirányzat neve | Kiadás | Bevétel | Támogatás | Kiadás | Bevétel | Támogatás | |||||||||||||
| I. ORSZÁGGYŰLÉS | |||||||||||||||||||
| 1 | Országgyűlés Hivatala | ||||||||||||||||||
| F01.a | 1 | Országgyűlés hivatali szervei | 7 927,0 | 8 074,0 | |||||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | 340,5 | 496,6 | ||||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 4 157,5 | 4 072,7 | ||||||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 1 167,4 | 1 126,3 | ||||||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 1 705,0 | 1 744,4 | ||||||||||||||||
| 5 | Egyéb működési célú támogatások, kiadások | 10,0 | 17,8 | ||||||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | 94,8 | |||||||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 387,7 | 501,1 | ||||||||||||||||
| 2 | Felújítás | 839,9 | 1 042,7 | ||||||||||||||||
| 3 | Egyéb intézményi felhalmozási kiadások | 6,9 | |||||||||||||||||
| 3 | Kölcsönök | 7,0 | 7,0 | ||||||||||||||||
| 4 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | ||||||||||||||||||
| F01.a | 2 | Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai | 25,0 | 4,2 | |||||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 15,0 | |||||||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 5,0 | |||||||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 5,0 | 8,4 | ||||||||||||||||
| F01.a | 3 | EU-integrációs felkészülés kiadása | 50,0 | ||||||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 11,0 | |||||||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 4,0 | |||||||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 35,0 | |||||||||||||||||
| F01.a | 7 | Nemzetközi konferenciák megrendezése | 70,0 | 4,7 | |||||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 6,6 | |||||||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 2,4 | |||||||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 61,0 | |||||||||||||||||
| 1–4. cím összesen: | 8 412,5 | 340,5 | 8 072,0 | 8 527,3 | 598,4 | 8 082,9 | |||||||||||||
| F01.a | 5 | Közbeszerzések Tanácsa | 51,9 | 50,8 | |||||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | 245,8 | 482,6 | ||||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 108,2 | 121,0 | ||||||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 42,8 | 44,5 | ||||||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 130,9 | 279,7 | ||||||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | 2,6 | |||||||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 12,5 | 30,0 | ||||||||||||||||
| 2 | Felújítás | 3,3 | 3,7 | ||||||||||||||||
| 5. cím összesen: | 297,7 | 245,8 | 51,9 | 478,9 | 485,2 | 50,8 | |||||||||||||
| F08.f | 6 | Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása | 94,6 | 94,6 | |||||||||||||||
| 7 | Pártok támogatása | ||||||||||||||||||
| F08.e | 1 | Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása | |||||||||||||||||
| F08.e | 1 | FIDESZ – Magyar Polgári Párt | 635,0 | 621,6 | |||||||||||||||
| F08.e | 2 | Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt | 386,4 | 378,3 | |||||||||||||||
| F08.e | 3 | Magyar Szocialista Párt | 754,9 | 737,6 | |||||||||||||||
| F08.e | 4 | Szabad Demokraták Szövetsége | 295,0 | 288,8 | |||||||||||||||
| F08.e | 5 | Magyar Igazság és Élet Pártja | 234,0 | 229,0 | |||||||||||||||
| 2 | Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása | ||||||||||||||||||
| F08.e | 1 | Munkáspárt | 72,9 | 71,3 | |||||||||||||||
| F08.e | 4 | Kereszténydemokrata Néppárt | 45,4 | 44,5 | |||||||||||||||
| F08.e | 5 | Magyar Demokrata Fórum | 97,4 | 85,8 | |||||||||||||||
| F08.e | 6 | Magyar Demokrata Néppárt | 30,6 | 30,0 | |||||||||||||||
| 8 | Társadalmi önszerveződések támogatása | ||||||||||||||||||
| 1 | Társadalmi és karitatív feladatok támogatása | ||||||||||||||||||
| F08.f | 1 | Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása | 348,1 | 348,1 | |||||||||||||||
| F08.f | 2 | Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása | 45,9 | ||||||||||||||||
| 10 | Magyar Rádió támogatása | ||||||||||||||||||
| F08.c | 1 | Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire | 2 777,0 | 3 390,6 | |||||||||||||||
| F08.b | 1 | Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására | 500,0 | 500,0 | |||||||||||||||
| 11 | Magyar Televízió támogatása | ||||||||||||||||||
| F08.c | 1 | Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire | 5 347,7 | 5 913,6 | |||||||||||||||
| F08.b | 3 | Magyar Televízió létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri kifizetésekre | 420,4 | ||||||||||||||||
| 12 | Duna Televízió támogatása | ||||||||||||||||||
| F08.c | 1 | Duna Televízió műsorterjesztési költségeire | 1 182,3 | 984,9 | |||||||||||||||
| F08.c | 14 | Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása | 1 322,2 | 1 352,2 | |||||||||||||||
| I. fejezet összesen | 22 877,0 | 586,3 | 8 123,9 | 24 497,5 | 1 083,6 | 8 133,7 | |||||||||||||
| II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG | |||||||||||||||||||
| 1 | Köztársasági Elnöki Hivatal | ||||||||||||||||||
| F01.a | 1 | Köztársasági Elnöki Hivatal | 265,5 | 507,2 | |||||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | 25,4 | |||||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 101,2 | 292,3 | ||||||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 38,1 | 69,5 | ||||||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 112,1 | 115,9 | ||||||||||||||||
| 5 | Egyéb működési célú támogatások, kiadások | 3,0 | 1,9 | ||||||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 2,5 | |||||||||||||||||
| 3 | Egyéb intézményi felhalmozási kiadások | 11,1 | 43,0 | ||||||||||||||||
