A Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével, elősegítve a terrorizmus elleni harcot, valamint a pénzmosás megelőzéséről szóló szabályok szigorítását, az Országgyűlés az alábbi törvényt alkotja:
1. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy egyes államokkal, azok természetes és jogi személyeivel, valamint egyéb szervezeteivel szemben - a (2) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén - rendelettel gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi vagy egyéb tilalmat, vagy korlátozást (a továbbiakban: korlátozó intézkedések) hirdessen ki.
(2) A korlátozó intézkedések bevezetésére a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalása alapján kerülhet sor. Minden esetben ilyennek minősülnek azok a korlátozó intézkedések, amelyeket
a) az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa határozatával,
b) az Európai Unió Tanácsa a közös kül- és biztonságpolitikai együttműködés keretében hozott Közös Álláspontjában
fogadott el. A b) pont tekintetében akkor kerülhet sor korlátozó intézkedés bevezetésére, ha a Közös Állásponthoz a Magyar Köztársaság Kormánya csatlakozott (társult).
(3) A Kormány a (2) bekezdésben foglalt feltételek megvalósulása esetén a nemzetközi kötelezettségvállalás keretein belül - amennyiben az adott intézkedéshez törvényi rendelkezés szükséges, 90 napra ideiglenesen - az alábbi korlátozó intézkedéseket hozhatja:
a) áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalmára vonatkozó szerződések létrehozásának tilalma és a megkötött szerződések teljesítésének felfüggesztése;
b) devizabelföldi pénzügyi kötelezettségvállalásának tilalma, a vállalt pénzügyi kötelezettség teljesítésének felfüggesztése;
c) devizakülföldiek belföldre, illetve devizabelföldiek külföldre irányuló befektetéseinek tilalma;
d) a korlátozással sújtott egyes külföldi személyekkel, illetve államok egyes polgáraival szemben beutazási korlátozás vagy tilalom elrendelése;
e) devizakülföldi, valamint ennek
ea) magyarországi fióktelepe, képviselete,
eb) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. §-ának (2) bekezdése szerinti közvetlen irányítása alatt álló devizabelföldi gazdálkodó szervezete,
ec) belföldön nyilvántartásba vett alapítványa,
ed) tényleges tulajdonában lévő, de devizabelföldi nevén szereplő,
belföldi hitelintézetnél, illetve befektetési szolgáltatónál elhelyezett pénzeszközei, értékpapírjai feletti rendelkezési jogának korlátozása, valamint átutalási megbízása teljesítésének megtagadása;
f) légi, vízi, közúti és vasúti közlekedéssel kapcsolatos tilalom elrendelése.
(4) A Kormányt tájékoztatási kötelezettség terheli az Országgyűlés felé a (3) bekezdésben említett korlátozó intézkedések esetleges életbe léptetéséről.
2. § (1) A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik:
aa) a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és az a személy, aki (amely) a Magyar Köztársaság területén pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, postai pénzforgalmi közvetítői, biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési, ingatlanközvetítői, számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet folytat, játékkaszinót működtet, vagy kétmillió forint vagy azt meghaladó értékű ingósággal - így különösen nemesfémmel, drágakővel, ezekből készült tárgyakkal, ékszerekkel, díszműáruval - kulturális javakkal, művészeti alkotásokkal kereskedik, azokat árverésen vagy bizományosként értékesíti, amennyiben az ellenérték kiegyenlítésére készpénzben kerül sor, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,
ab) a jogtanácsos, a jogtanácsosi iroda, az ügyvéd, az ügyvédi iroda, valamint a közjegyző, és
ac) az aa) és az ab) alpontban meghatározottak (a továbbiakban együtt: pénzügyi szolgáltató szervezet) ügyfele;
b) pénzügyi szolgáltató szervezet vezetője, alkalmazottja, egyéni vállalkozás esetén annak alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja.
(2) Nem tartozik e törvény hatálya alá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának b) alpontjában meghatározott ügynök.”
(2) A Pmt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi szolgáltató szervezet összesen kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, forintban, illetőleg külföldi pénznemben történő készpénzforgalommal együttjáró, valamint ilyen forgalmi értékű értéktárgy, illetőleg ilyen piaci értékű értékpapír letétjére, illetve bizalmi őrzésére irányuló ügyleti megbízást kizárólag olyan ügyféltől fogadhat el, aki az azonosságát igazoló okmányait a pénzügyi szolgáltató szervezetnek bemutatja, és akinek az azonosítását a pénzügyi szolgáltató szervezet elvégzi. Ezt a rendelkezést az egymással ténylegesen vagy vélelmezhetően összefüggő, több ügyleti megbízás esetén is alkalmazni kell úgy, hogy az azonosítást a fenti összeghatár átlépését előidéző ügyleti megbízás alkalmával kell elvégezni.”
(3) A Pmt. 2. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre módosul, továbbá az (5) bekezdés felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor (a továbbiakban: szerződéses kapcsolat létesítésekor) köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy azonosítását elvégezni.”
„(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni:”
(4) A Pmt. a következő 2/A-2/D. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A 2. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ügyfél köteles a pénzügyi szolgáltató szervezet részére arra a személyre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tenni, akinek a nevében, illetőleg javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás (megbízás) alapján, vagy anélkül eljár (a továbbiakban: tényleges tulajdonos).
(2) Jogi személy esetében tényleges tulajdonosnak tekintendő az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az a magánszemély vagy az a jogi személy, akinek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. § (2) bekezdése szerint meghatározott közvetlen irányítása alatt áll.
(3) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt bármikor kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, továbbá a 3. § (1) bekezdésében említett esetben, a pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben előírt nyilatkozat hiányában a pénzügyi szolgáltató szervezet a szerződéskötést, az ügyleti megbízást, illetőleg további ügyleti megbízások teljesítését megtagadja.
(5) A pénzügyi szolgáltató szervezet köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos azonosítását elvégezze.
2/B. § (1) Az ügyfél azonosítása során a pénzügyi szolgáltató szervezet köteles megkövetelni az alábbi azonosságot igazoló okiratok (okmányok) bemutatását:
a) belföldi természetes személy lakcímet igazoló hatósági igazolványa, személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa) vagy útlevele, külföldi természetes személy útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy a Magyar Köztársaság rendészeti szerve által kiállított tartózkodási engedélye;
b) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a) pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően -, ha a szervezet azonosítása korábban nem történt meg, az azt igazoló okiratot, hogy
1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,
2. más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,
3. külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet alapító okiratát (társasági szerződését).
(2) A pénzügyi szolgáltató szervezet az azonosítás során az alábbi adatokat köteles e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő módon rögzíteni:
a) természetes személy
1. családi és utónevét, előző nevét, nők esetében leánykori családi és utónevét is,
2. lakcímét,
3. születési helyét, idejét,
4. állampolgárságát,
5. anyja leánykori családi és utónevét,
6. az azonosító okmányának típusát és számát,
7. az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezését, betűjelét,
8. külföldi természetes személy esetében az 1-7. pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet
1. nevét, rövidített nevét,
2. székhelyének, fióktelepének címét,
3. főtevékenységét,
4. azonosító okiratának számát,
5. képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
6. a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait;
c) a pénzügyi műveletre vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat.
(3) Szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a pénzügyi szolgáltató szervezetet értesíteni.
2/C. § A Magyar Köztársaság határát átlépő személy, amennyiben birtokában összesen egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű forint vagy valuta van, köteles ezt a tényt a vámhatóságnak bejelenteni és a 2/B. § (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt adatokat, továbbá a birtokában lévő pénz összegét és pénznemét a vámhatóság számára megadni.
2/D. § Háromszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltási tranzakció esetén a pénzváltási tevékenységet folytató pénzügyi szolgáltató szervezet köteles az ügyfelet azonosítani és ügyleti bizonylatán a 2/B. § (2) bekezdés a) pontjának 1. és 6-8. alpontjában, illetve jogi személy esetén ezen túlmenően a 2/B. § (2) bekezdés b) pontjának 1. és 2. alpontjában felsorolt adatokat feltüntetni.”
(5) A Pmt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja az alábbiak szerint módosul:
[(1) Pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén az 1. § b) pontjában meghatározott személy köteles haladéktalanul:]
„b) a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről a (2) bekezdésben megjelölt személynek bejelentést tenni.”
(6) A Pmt. 3. §-ának (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„A kijelölt alkalmazott személyéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a pénzügyi szolgáltató szervezet öt munkanapon belül köteles tájékoztatást küldeni az ORFK részére.”
(7) A Pmt. az alábbi 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A pénzügyi szolgáltató szervezet kivételesen felfüggesztheti a gyanús ügyletek lebonyolítását, ha pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez azonnali rendőri intézkedést lát szükségesnek. A pénzügyi szolgáltató szervezet ebben az esetben haladéktalanul köteles értesíteni az ORFK-t annak érdekében, hogy a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhessék. Ha az ORFK pénzmosás alapos gyanúját - ha kormányrendelet rövidebb határidőt nem állapít meg, a munkaszüneti napra eső idő leszámításával huszonnégy órán belül - nem állapítja meg, az ügyletet haladéktalanul teljesíteni kell.”
(8) A Pmt. 4. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a bank-, értékpapír-, biztosítási és az üzleti titok megsértésének, vagy más - akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló - adat- vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének.”
(9) A Pmt. 5. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(1) A pénzügyi szolgáltató szervezet és a vámhatóság a 2. §-ban és a 2/C. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, valamint a 3. § szerinti kötelezettség teljesítését igazoló okiratokat legalább tíz évig, a 2. § (2) bekezdése alapján birtokába jutott adatokat, okiratokat a szerződéses kapcsolat megszűnését követő tíz évig köteles megőrizni.”
(10) A Pmt. az alábbi 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § A vámhatóság eljárására a 3-4. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.”
(11) A Pmt. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy e törvény végrehajtásával kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
3. § (1) A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Takarékbetét: hitelintézetnél takarékbetét-szerződés (Ptk. 533. §) alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat (a továbbiakban: okirat) ellenében elhelyezett pénzösszeg.
(2) Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetétet minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerződésben az elhelyező személytől (a továbbiakban: betétes) különböző, de takarékbetét elhelyezésre jogosult kedvezményezett is megjelölhető.
(3) A hitelintézet a betétest és kedvezményezett megnevezése esetén ez utóbbit is köteles a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény és az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint azonosítani, és az azonosítás adatait a takarékbetét, illetve a takarékbetét-szerződés megszűnését követő legalább tíz évig megőrizni. Azonosítás hiányában a hitelintézet a takarékbetétet, illetve a kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el.
(4) A hitelintézet az okiraton köteles feltüntetni a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.”
(2) A Tvr. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A pénzmosás megelőzése érdekében a hitelintézet 2002. június 30. napját követően köteles a kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű takarékbetétek névre szólóvá történő átalakításával egyidejűleg a betétes, illetőleg a kedvezményezett adatait a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény alapján megküldeni az ORFK-nak.
(2) A pénzmosás megelőzése érdekében a hitelintézet 2004. december 31. napját követően a nem névre szóló takarékbetétet a betétes, illetőleg a kedvezményezett írásbeli kérelmére és az ORFK jóváhagyásával alakíthatja át névre szólóvá. A hitelintézet a kérelmet haladéktalanul továbbítja az ORFK-nak. Az ORFK a jóváhagyást pénzmosás alapos gyanúja esetén tagadja meg. Amennyiben az ORFK a kérelem benyújtását követő nyolc munkanapon belül a hitelintézetet nem értesíti a pénzmosás alapos gyanújáról, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.”
(3) A Tvr. a következő 18-20. §-sal egészül ki:
„18. § A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, és akinek az azonosítását a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet köteles a betétes első azonosításának időpontjában a betétes nevére szólóvá átalakítani.
19. § (1) A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, a betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akinek az azonosítását a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet köteles a betétes első azonosításának időpontjában a betétes nevére szólóvá átalakítani.
(2) A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes.
(3) A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat alapján történő átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történő kifizetéskor.
20. § A hitelintézet köteles a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló törvény hatálybalépését megelőzően megkötött takarékbetét-szerződések esetén a betétes, illetőleg a kedvezményezett azonosítását az 1. § (3) bekezdése szerint az okirat első bemutatásakor elvégezni és az okiraton az 1. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat feltüntetni.”
4. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 533. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetét elhelyezhető a hitelintézetnél más kedvezményezett részére is.”
5. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Hptm.) 3. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A Hpt. 3. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
’(8) Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének d) pontja], váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, illetőleg magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést [3. § (1) bekezdésének l) és n) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.’”
(2) A Hptm. 141. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése, 5. §-a, 6. §-ának (7) bekezdése, 12. §-ának (3) és (5) bekezdése, 13. §-a, 17. §-ának (1) és (3) bekezdése, 20. §-a, 24-29. §-a, 31. §-a, 46. §-a, 58. §-a, 59. §-ának (3) bekezdése, 66. §-ának (2) bekezdése, 67. §-a, 68. §-a, 71. §-ának (1) bekezdése, 93. §-ának (2) bekezdése, 104. §-ának (4) és (5) bekezdése, 106. §-a, 108. §-ának (1) bekezdése, 110. §-a, 126. §-ának (3) bekezdése és 140. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.”
6. § Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 21. §-ának (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„Értékpapírt sorozatban kibocsátani, nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szólóan lehet.”
7. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (4)-(6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.
(5) Az (1) bekezdés d), e) és m) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi.
(6) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, ellenőrzi, illetve az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza.”
(2) A Hpt. 5. §-ának (2) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:
[(2) Kizárólag hitelintézet jogosult]
„d) pénzváltási tevékenység végzésére.”
(3) A Hpt. 13. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezetének III. címében meghatározott bűncselekmény, illetve hamis vád (Btk. 233. §), hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), bűnpártolás (Btk. 244. §), a XV. fejezet VII. címében meghatározott bűncselekmény, illetve terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), a XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmény, továbbá a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, vagy olyan bűntett miatt ítélték el, amelyet bűnszervezet keretében követett el, úgyszintén az, akivel szemben e bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott időtartamig, illetve a büntetőeljárás befejezéséig pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet.
(5) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, illetve a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a (4) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállásának ellenőrzésére - a bűntettesek nyilvántartásának és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának adatai alapján - a pénzváltási tevékenységet engedélyező Felügyelet jogosult.”
(4) A Hpt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére hitelintézet, illetőleg hitelintézet ügynöke kaphat engedélyt.”
(5) A Hpt. 16. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 13. § (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve, valamint az (1)-(6) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az engedély további feltétele az, hogy a kérelmező feleljen meg a külön jogszabályban, illetőleg a (2)-(6) bekezdés esetén a jegybanki rendelkezésben előírt személyi, illetőleg tárgyi feltételeknek.”
8. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 261. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt vagy jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és a személy szabadon bocsátását, illetőleg a javak sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy társadalmi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé, úgyszintén aki a terrorcselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(2) A Btk. 303. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Aki más, az e törvény szerint szabadságvesztéssel büntetendő cselekményével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy]
„b) az eredetéről, illetőleg valódi természetéről a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt nyilatkozattétel során a pénzügyi szolgáltató szervezettel vagy vámhatósággal hamis adatot közöl,”
(bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
9. § (1) E törvény - a (3) bekezdésében foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy a Pmt. - e törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított - 1. §-a (1) bekezdésének ab) alpontjában foglaltakra és ügyfeleikre az (5) bekezdésben meghatározott külön törvény hatálybalépésének napjáig a Pmt. rendelkezései nem alkalmazhatók.
(2) E törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azoknak az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa, illetve az Európai Unió Tanácsa által hozott korlátozó intézkedéseknek a hatályban tartására, amelyekhez a Kormány már korábban csatlakozott. A Kormány az e törvény 1. §-a alapján hozott rendeletének korlátozó intézkedésekről szóló rendelkezéseit az azok alapjául szolgáló nemzetközi kötelezettség megszűnését követően - az 1. § (3) bekezdése szerinti határidő leteltét megelőzően is - haladéktalanul hatályon kívül helyezi.
(3) E törvény 7. §-a 2002. január 1-jén lép hatályba.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt bemutatóra szólóan vagy a rendelkezési jog fenntartásával, nem névre szólóan elhelyezett takarékbetétekre vonatkozó szerződések feltételeit a hitelintézet e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosíthatja egyoldalúan.
(5) A Pmt. - e törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított - 1. §-a (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott személyekre és szervezetekre vonatkozó részletes szabályokat és rendelkezései alkalmazása alóli mentesülés feltételeit külön törvény állapítja meg; az erre vonatkozó törvényjavaslatot a Kormány 2002. november 30-ig terjeszti az Országgyűlés elé.
10. § (1) E törvény 6. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni azokra a folyamatban lévő, bemutatóra szóló értékpapír-kibocsátásokra, amelyek nyilvános ajánlattétel tervezetét a Felügyelethez e törvény hatálybalépése előtt benyújtották.
(2) E törvény 6. §-ában foglalt rendelkezéseket állampapír nyilvános forgalomba hozatalára 2001. december 31. napját követően kell alkalmazni.
11. § (1) A 2001. december 31. napján pénzváltási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező, Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás, pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás 2002. június 30-ig végezhet pénzváltási tevékenységet.
(2) A Hpt. 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésének ellenőrzését 2002. december 31-ig a Magyar Nemzeti Bank végzi.
12. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése, 147. §-a, 149. §-a, 150. §-a, 153. §-a, és
b) a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 7. §-a és 9. §-a.
