E törvény célja, hogy védelmet nyújtson a büntetőeljárásban részt vevő, az igazságszolgáltatást tevékenyen segítő, továbbá azokkal közeli kapcsolatban álló olyan személyek számára, akik erre tekintettel kerülnek fenyegetett helyzetbe és személyes biztonságuk az állam fokozott védelmét igényli; célja továbbá, hogy az érintettet fenyegető veszély mértékéhez igazodva különleges intézkedések alkalmazásával segítse elő a bűnözés – különösen a kiemelkedő súlyú, elsősorban a szervezetten elkövetett bűncselekmények – elleni küzdelmet, a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás érdekeinek hatékony érvényesítését.
1. § E törvény alkalmazásában
1. Védelmi Program: a büntetőeljárásban részt vevő tanú, sértett, terhelt, illetve ezen személyek hozzátartozója, továbbá az érintettre tekintettel fenyegetett helyzetben lévő más személy védelmének a személyi védelem keretében nem biztosítható olyan szervezett formája,
a) amelyet a rendőrség – polgári jogi jogviszony keretében – a fenyegetett helyzetben lévő személlyel megkötött megállapodás szerint végez, és
b) amelynek során különleges intézkedések alkalmazása (16. §), illetve – az érintett társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében – mentális, szociális, gazdasági, humán és jogi támogatás nyújtása szükséges;
2. megállapodás: a rendőrség és a fenyegetett helyzetben lévő személy által – polgári jogi jogviszony keretében – megkötött, a Védelmi Programba való felvételről, az abban való együttműködésről, a Védelmi Programban részt vevők jogairól és kötelezettségeiről szóló megállapodás;
3. személyi védelem: a rendőrségnek, a határőrségnek, a vám- és pénzügyőrségnek, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnek a büntetőeljárásban részt vevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtási szabályairól szóló külön jogszabály (a továbbiakban: a személyi védelemről szóló jogszabály) szerint folytatott intézkedése;
4. büntetőeljárásban részt vevő: a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekeltek, a sértett és az egyéb érdekeltek képviselői, a tanú, a tanú ügyvédje, a szakértő, szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú;
5. nyomozó szerv: a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott nyomozó hatóság nyomozást folytató szerve;
6. védelmet ellátó szerv: a Védelmi Program keretében igénybe vehető intézkedések ellátására jogosult szerv;
7. kiemelkedő súlyú bűncselekmény: különösen az a bűncselekmény, amelynél felismerhetők a szervezett bűnözés vagy a nemzetközi bűnözés ismérvei, vagy amelynek tárgya a terrorizmussal, zsarolással, pénzmosással, kábítószer- vagy fegyverkereskedelemmel, prostitúcióval, pedofíliával, valamint az ezekkel összefüggésben elkövetett élet és testi épség elleni bűntettel kapcsolatos;
8. fenyegetett helyzetben lévő személy: az a személy, akinek – a büntetőeljárásban való részvétele, illetve a büntetőeljárás során jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett elkövetett vagy kilátásba helyezett személy elleni erőszakos avagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt – a Védelmi Programba való felvétele indokoltnak látszik, valamint – a törvényben meghatározott esetekben – a büntetőeljárás résztvevőjéhez fűződő kapcsolatára tekintettel az a személy is, akivel szemben ilyen bűncselekményt követtek el, illetve valószínűsíthető, hogy ilyen bűncselekményt fognak elkövetni és védelme indokoltnak látszik;
9. érintett: a Védelmi Program hatálya alatt álló személy, továbbá az, akinek a személyazonossága megváltoztatását rendelték el;
10. hozzátartozó: a védelem alatt álló személlyel közös háztartásban – kivételesen a közös háztartáson kívül – élő házastárs, továbbá az élettárs, a jegyes, a leszármazó – ideértve az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is –, valamint kiskorú érintett esetén a szülő – ideértve az örökbefogadót vagy nevelőszülőt is – és a gyermek állandó felügyeletével megbízott személy;
11. Tanúvédelmi Szolgálat: a rendőrségen belül a Védelmi Program ellátására létrehozott szervezeti egység;
12. harmadik személy: az állam, valamint azon egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok és természetes személyek, akikkel a Védelmi Program tartama alatt az érintett jogviszonyban áll;
13. ügyvivő: az érintett által a Védelmi Programba való felvételkor megjelölt azon személy, aki a Tanúvédelmi Szolgálat egyetértésével, az érintett érdekében, annak polgári jogi jogviszonyaiban, illetve egyéb ügyeiben eljár és – ha jogszabály lehetővé teszi – az érintettet képviseli;
14. adatzárlat: a Tanúvédelmi Szolgálatnak az adatkezelő szervek részére előírt, az érintettre vonatkozó adatoknak harmadik személy részére történő szolgáltatását megtiltó vagy korlátozó rendelkezése;
15. a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés jelzésének előírása: a Tanúvédelmi Szolgálat által az adatkezelő szerv részére előírt, harmadik személynek az érintett eredeti vagy fedő-, illetve új adatai szerint nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresésről való értesítési kötelezettsége;
16. személyazonosító adat: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint meghatározott természetes személyazonosító adat;
17. új személyazonosító adat: a megváltoztatott személyazonossághoz, az érintett új életviteléhez, életkörülményeihez, valamint az érintett hatékony védelméhez elengedhetetlenül szükséges, megváltoztatott tartalmú adatok.
2. § (1) Védelmi Program (a továbbiakban: Program) a büntetőeljárás tartama alatt, illetve a büntetőeljárás befejezését követően alkalmazható.
(2) Megállapodás a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban részt vevő, a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető, feltéve, ha
a) olyan vallomást tett vagy kíván tenni, amely kiemelkedő súlyú bűncselekmény lényeges körülményeire, bűnszervezet összetételére, tevékenységére, bűnszervezettel fenntartott kapcsolatára, bűnszervezet által tervezett vagy elkövetett bűncselekményekre vonatkozik;
b) a vallomása a tényállás felderítését, bizonyítását, az elkövető kilétének megállapítását és felelősségre vonását jelentősen segítette vagy segítheti, és ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, és a megállapodás megkötésével a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető,
c) a büntetőeljárásban való részvétele miatt, illetve a büntetőeljárási jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett ellene személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el, és
d) a fenyegetett helyzetben lévő személy, illetve az érintett védelme a személyi védelem keretében nem biztosítható, ezért különleges óvintézkedések (16. §) alkalmazása szükséges.
3. § Megállapodás a 2. §-ban meghatározottak személyére tekintettel azok hozzátartozójával, továbbá – kivételesen – más személlyel is köthető, ha azt a fenyegetett helyzetben lévő személy vagy az érintett méltányolható helyzete indokolja és a védelem céljával összeegyeztethető.
4. § (1) A megállapodás megkötésének kezdeményezését a fenyegetett helyzetben lévő személy kérheti, illetve a megállapodás megkötését – hivatalból, a fenyegetett helyzetben lévő személy hozzájárulásával – az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott nyomozó szerv, ügyész vagy az eljáró tanács elnöke (egyes bíró) önállóan is kezdeményezheti.
(2) A fenyegetett helyzetben lévő személy a megállapodás megkötésének kezdeményezése iránti kérelmét a büntetőeljárás alatt, valamint azt követően a megállapodás megkötésének kezdeményezésére az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogosultnál terjesztheti elő.
(3) A fenyegetett helyzetben lévő személy kérelme esetén megállapodás kizárólag akkor köthető, ha a megállapodást az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogosult kezdeményezi. A megállapodás kezdeményezésére jogosult a kérelem tárgyában annak előterjesztésétől számított három napon belül dönt.
5. § (1) A megállapodás megkötését a büntetőeljárás tartama alatt az ügyész egyetértésével az a nyomozó szerv, továbbá ügyész vagy az eljáró tanács elnöke (egyes bíró) kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyik.
(2) A büntetőeljárás befejezését követően az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötését az a nyomozó szerv kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyt. A büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott esetében a megállapodás megkötését a büntetés-végrehajtási intézet, az ügyész, illetve a büntetés-végrehajtási bíró is kezdeményezheti.
(3) A megállapodás megkötését a Tanúvédelmi Szolgálatnál (a továbbiakban: Szolgálat) kell kezdeményezni, amely tizenöt napon belül
a) a kezdeményezést elutasítja, ha az előzetes pszichológiai és a biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat alapján a fenyegetett helyzetben lévő személy a védelemre alkalmatlan;
b) egyetértése esetén a megállapodás megkötésére irányuló megindokolt javaslatát az országos rendőrfőkapitányhoz állásfoglalásra felterjeszti.
6. § (1) Az országos rendőrfőkapitány a Szolgálatnak az 5. § (3) bekezdés b) pontja szerint tett javaslata alapján a kezdeményezés elutasítása tárgyában vagy megállapodás megkötése iránti szándékáról a megállapodás kezdeményezésétől számított három napon belül foglal állást.
(2) A Szolgálat az országos rendőrfőkapitány (1) bekezdés szerint kialakított állásfoglalásáról értesíti a megállapodás megkötését kezdeményezőt, valamint – a megállapodás megkötését kezdeményező útján – a megállapodás kezdeményezése iránti kérelmet előterjesztőt, illetve – ha a fenyegetett helyzetben lévő személy kiskorú, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen – a törvényes képviselőt, a gondnokot vagy a gyámot.
7. § (1) Ha az országos rendőrfőkapitány a megállapodás megkötésével egyetért, a fenyegetett helyzetben lévő személlyel a Szolgálat önállóan köt megállapodást, feltéve, ha
a) az 1. számú mellékletben foglalt nyilatkozatot megteszi;
b) a 11. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeit – e törvényben meghatározott kivétellel – teljesíti, illetve követeléseit, igényeit érvényesíti.
(2) A 3. §-ban meghatározott hozzátartozóval vagy más személlyel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kezdeményezés hiányában akkor köthető megállapodás, ha a 2. §-ban meghatározott személyt a Programba már felvették.
(3) A Program a megállapodás megkötésével kezdődik. A megállapodásban a 2. számú mellékletben meghatározottakról rendelkezni kell.
(4) A megállapodásból származó viták rendezése érdekében a felek egyeztetést kötelesek folytatni. Amennyiben az egyeztetés keretében három napon belül a vitás kérdést nem sikerül rendezni, a felek bármelyike bírósághoz fordulhat. Az eljárás lefolytatására kizárólag a Fővárosi Bíróság az illetékes, amely a felek közötti jogvitát peren kívüli eljárásban bírálja el. Szükség esetén a bíróság a feleket személyesen is meghallgathatja.
(5) A megállapodás egy hiteles másolatát bírósági eljárás kezdeményezése esetén a Szolgálatnak az eljáró bíróságnál letétbe kell helyeznie.
8. § (1) Ha az 5. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott jogosult a megállapodás megkötését kiskorú, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy Programba való felvétele érdekében kezdeményezi, a Szolgálat a törvényes képviselővel, a gondnokkal, illetve a gyámmal köt megállapodást.
(2) Ha a védelemre a törvényes képviselő, a gondnok, illetve a gyám cselekménye szolgáltatott okot, vagy egyébként a fenyegetett helyzetben lévő és a törvényes képviselője, a gondnoka, illetve a gyámja között érdekellentét áll fenn, a megállapodást – ha erre lehetőség van – más törvényes képviselővel, gondnokkal vagy gyámmal kell megkötni. Más törvényes képviselő, gondnok, gyám hiányában eseti gondnok kirendelése iránt kell intézkedni.
9. § (1) A Program előkészítéséért és végrehajtásáért a rendőrség szervezetén belül létrehozott Szolgálat felelős.
(2) A Szolgálat a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott érintett esetében a Programot a büntetés-végrehajtási szervezettel együttműködve hajtja végre.
10. § A Szolgálat a Program keretében a 16. § (1) bekezdésében foglalt különleges óvintézkedések indokoltságáról és – ha feltételei fennállnak – alkalmazásáról önállóan dönt, illetve azokat önállóan kezdeményezi.
11. § (1) Az érintettnek harmadik személlyel, illetve harmadik személynek az érintettel szemben fennálló kötelezettségeit, követeléseit, igényeit (a továbbiakban együtt: követelés) e törvény rendelkezései nem érintik. A Programba való felvétel, különösen a személyazonosság megváltoztatása esetén – ha ez lehetséges – olyan helyzetet kell teremteni, hogy az érintett a harmadik személlyel, a harmadik személy pedig az érintettel szemben fennálló követeléseit még az intézkedés megkezdése előtt teljesíthesse, illetve az ezek teljesítésének érvényesítéséhez szükséges lépéseket megtehesse.
(2) Az érintett – az 1. számú mellékletben foglaltak szerint – a Programba való felvételekor köteles nyilatkozni harmadik személlyel szemben, illetve harmadik személynek vele szemben fennálló követeléséről. Az érintett a Program tartama alatt keletkezett követelést is köteles a Szolgálatnak haladéktalanul bejelenteni.
(3) Ha az érintett Programba való felvételéhez kiemelkedő bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdek fűződik és az érintett az (1) bekezdés értelmében kötelezettségeit önhibáján kívül nem tudja teljesíteni, a Szolgálat az e célra rendelt költségvetési előirányzat felhasználásával gondoskodik a követelés teljesítéséről. Ehhez a harmadik személy hozzájárulására nincs szükség. Az érintett a Szolgálat által helyette teljesített követelés összegét – az akadályoztatás megszűnését követően – haladéktalanul köteles megtéríteni. A Szolgálat az érintettől a kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan felmerült szükséges kiadásainak megtérítését is követelheti.
(4) Ha bíróság vagy más hatóság jogerős határozata
a) az érintettet más személy tartására, illetve gondozására kötelezte és az érintett e kötelezettsége teljesítésében a Programba való felvétele folytán akadályoztatva van, továbbá,
b) ha azt a jogosult méltányolható magánérdeke indokolja,
a jogosult – az érintett hozzájárulásával, az akadály megszűnéséig, a (3) bekezdésben foglaltak szerint – a kötelezettség mértékének megfelelő támogatásban részesíthető.
12. § (1) A Szolgálat az érintett nyugellátásának megállapítása érdekében adatokat kérhet be az adatkezelő szervtől és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint a nyugellátásra való jogosultságot és annak összegét határozattal megállapíthatja. A megállapított nyugellátásról a nyugdíjfolyósító szervet a Szolgálat a határozat megküldésével értesíti.
(2) A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a belügyminiszterhez fellebbezés nyújtható be. A miniszter határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül keresettel a bírósághoz lehet fordulni. Az eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság az illetékes. A bíróság a felek közötti jogvitát zárt tárgyaláson bírálja el.
(3) A Szolgálat az egészségügyi szolgáltatások, illetve ellátások igénybevétele, valamint a társadalombiztosítási juttatások összegének megállapítása érdekében adatokat kérhet be az adatkezelő szervtől, és a megállapított társadalombiztosítási juttatásra való jogosultságról, illetve annak mértékéről az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt értesíti. A jogorvoslati jogosultságra vonatkozóan a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Ha a Szolgálat (1) és a (3) bekezdésben meghatározott szerveket a megállapított nyugellátásról, valamint a megállapított társadalombiztosítási juttatásra való jogosultságról, annak mértékéről értesíti, azt követően a nyugdíj folyósítása, illetve az egészségügyi szolgáltatások, valamint az ellátások igénybevétele az általános szabályok szerint történik.
13. § (1) A 35. § (1) és (3) bekezdése alapján magánszemélynek kifizetett támogatás jövedelmet pótló összegéből a kifizetőnek 20% forrásadót kell levonnia és befizetnie az adóhatósághoz. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia. A támogatásnak a nem jövedelmet pótló összegét a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
(2) A Program tartama alatt az adatzárlattal, valamint a személyazonosság megváltoztatásával érintett adózó adóügyében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kijelölt igazgatóság jár el.
14. § (1) Az érintett ügyei vitelére jogosult, a Szolgálat által jóváhagyott ügyvivőt hatalmazhat meg. Az érintett – ügyei vitelére – a Szolgálatot is meghatalmazhatja.
(2) Az ügyvivő a Szolgálat által megjelölt módon képviseli az érintettet. Az érintett a Szolgálat közreműködésével tarthat kapcsolatot az ügyvivővel.
15. § (1) Halaszthatatlan szükség esetén, ha a késedelem veszéllyel jár és a megállapodás megkötése valószínűsíthető, a Szolgálat vezetője a személyi védelmet, valamint a 16. § (1) bekezdésének a) pontjában írt intézkedéseket – a fenyegetett helyzetben lévő személy, illetve az érintett kérelmére vagy az 5. §-ban meghatározott hatóság kezdeményezésére – a megállapodás megkötését megelőzően is elrendelheti (sürgősségi intézkedés).
(2) A sürgősségi intézkedés kezdeményezésével egyidejűleg a megállapodás megkötését is kezdeményezni kell.
(3) Ha a megállapodás megkötésére nem kerül sor és a személyi védelem feltételei sem állnak fenn, a sürgősségi intézkedéseket haladéktalanul meg kell szüntetni. Ha a személyi védelem feltételei fennállnak, a személyi védelemről szóló jogszabályban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.
16. § (1) A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés) alkalmazhatja:
a) lakóhely, tartózkodási hely megváltoztatásával az érintett biztonságos helyen való elhelyezése (elköltöztetése), illetve a Programba bevont fogva tartottnak az elhelyezéséül szolgáló büntetés-végrehajtási intézetből másik büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása;
b) személyi védelem igénybevétele;
c) nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése, illetve a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének előírása;
d) névváltoztatás;
e) a személyazonosság megváltoztatása;
f) a nemzetközi együttműködésben való részvétel.
(2) A Szolgálat a veszélyhelyzet fokát mérlegelve – a védelem kezdeményezésére jogosult véleményét is figyelembe véve – az érintettel kötött megállapodás során határozza meg a védelem módját. A védelem módjai közül egyidejűleg több is alkalmazható.
(3) Az érintett biztonságát közvetlenül fenyegető és másként el nem hárítható veszély esetét kivéve nem alkalmazható a védelem olyan módja, amelyet az érintett a megállapodásban kizár vagy az ellen egyébként tiltakozik.
(4) A Program hatálya alatt álló személy esetében a személyi védelem elrendelésére a Szolgálat vezetője jogosult.
17. § (1) Ha a 16. § (1) bekezdésében meghatározott óvintézkedés más szerv közreműködését igényli, a Szolgálat – az óvintézkedés végrehajtásában való közreműködés érdekében – e szervet megkeresi.
(2) A Szolgálat feladatai teljesítése érdekében bármely adatkezelési rendszerből – az adatkérés céljának megjelölésével – adatokat kérhet.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha az óvintézkedés keretében, közokirat valótlan adatokon alapuló megváltoztatása, módosítása vagy új közokirat kiállítása érdekében ilyen okiratok kiállítására jogosult hatóság, illetve szerv megkeresése szükséges.
(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott esetekben a Szolgálat megkeresésének teljesítése nem tagadható meg. A költségvetési szervek a Szolgálat megkeresését térítésmentesen kötelesek teljesíteni.
(5) A Program végrehajtása keretében alkalmazott különleges óvintézkedések (16. §) körében folytatott hatósági eljárási cselekményekért, szolgáltatásokért az érintett illeték, illetve díj megfizetésére nem kötelezhető.
18. § A Szolgálat – a megállapodás keretei között, a védelem céljai érdekében – javasolhatja az érintett életmódjának megváltoztatását. A javaslat figyelmen kívül hagyása vagy az attól való eltérés következményeire a védelmet ellátó szerv az érintettet figyelmezteti.
19. § (1) A Szolgálat az érintettet köteles tájékoztatni a tett, illetve tervezett intézkedésekről. Ha a Szolgálat az érintett biztonságát fenyegető újabb körülményt észlel, számára további, a követendő magatartásra vonatkozó ajánlásokat tesz.
(2) Az érintett tájékoztatása a sürgősségi intézkedések megtételét nem késleltetheti.
(3) Ha az érintett kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy, a Szolgálat az érintetten kívül a törvényes képviselőt, illetve a gondnokot vagy gyámot is köteles értesíteni az (1) bekezdésben írt körülményekről.
20. § (1) Az érintett a Szolgálatot köteles haladéktalanul tájékoztatni a saját vagy a reá tekintettel más személy biztonságát érintő, a védelem folytatása szempontjából lényeges körülményekről, továbbá arról, hogy a megállapodásban foglaltaktól, különösen a követendő magatartásra vonatkozó ajánlásoktól eltért vagy el kíván térni.
(2) Az érintett javaslatot tehet a védelem módjára. Ha az érintett kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy, a védelem módjára a törvényes képviselője, illetve a gondozója vagy gyámja is javaslatot tehet.
21. § (1) A Szolgálat megkeresésére az adatkezelő szerv – így különösen a személyiadat- és lakcím-, a személyi igazolvány-, az anyakönyvi, az útiokmány-, bűnügyi, idegenrendészeti, a gépjárművezetői engedély és gépjármű-, az ingatlan-, a cég-, társadalombiztosítási, adó-, szociális és egészségügyi, katonai nyilvántartásokat kezelő szerv – köteles az érintett személyes adatait zárolni és az adatszolgáltatást az azt igénylő számára megtagadni. Az adatszolgáltatás – a Szolgálat engedélyével és annak közreműködésével – nyomós közérdek érvényesítése érdekében teljesíthető.
(2) Az adatkezelő szerv közli a zárolt adatok szolgáltatását igénylővel az adatzárlat elrendelésének tényét. Ezzel egyidejűleg az adatkezelő szerv a megkeresésről a Szolgálatot haladéktalanul értesíti.
(3) Az adatzárlatot végrehajtó szervnek biztosítania kell a zárolt adatok biztonságát. Az adatkezelő szerv az adatzárlat időtartama alatt keletkezett változásokat az adatzárlat megszűnése után – indokolt esetben annak tartama alatt – a Szolgálat közlése alapján köteles haladéktalanul átvezetni. Az adatkezelő szerv az adatzárlatot kizárólag a Szolgálat engedélyével oldhatja fel.
(4) Az adatkezelő szerv a zárolt adatokban bekövetkezett változásról haladéktalanul, de legfeljebb három napon belül értesíti a Szolgálatot. A Szolgálat – ha a védelem érdekeivel ez nem áll ellentétben – az adatzárlat tartama alatt is engedélyezheti a változások átvezetését.
22. § (1) Ha a személyazonosság megváltoztatását nem rendelték el, az érintett személyére vonatkozó adatokra az adatzárlatot haladéktalanul el kell rendelni.
(2) A Szolgálat – az érintett biztonsága érdekében – a személyére vonatkozó adatok szolgáltatását megtagadhatja, kivéve, ha az adatszolgáltatást a védelem elrendelésére okot adó büntetőeljárás során az azt folytató hatóság igényli.
(3) A Szolgálat az adatzárlat megszüntetéséről – a 21. §-ban foglalt intézkedések megszüntetése érdekében – haladéktalanul értesíti az azt végrehajtó adatkezelő szervet.
23. § (1) A magyar állampolgár érintett a névváltoztatásra vonatkozó jogszabály szerint a Szolgálat útján kezdeményezheti a belügyminiszternél családi, illetve utónevének megváltoztatását.
(2) A gyermek névviselése vonatkozásában a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők esetében az érintett házastársának a gyermeke névváltoztatásához hozzá kell járulnia. A hozzájárulás hiányában a hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhatóság pótolhatja.
(3) Ha az érintett felesége, illetve kiskorú gyermeke nem áll a Program hatálya alatt és a feleség, illetve a gyermek az érintett nevét viseli, a névváltoztatás nem terjed ki a feleségre, illetve a gyermekre.
(4) A (3) bekezdés rendelkezései alkalmazandóak abban az esetben is, ha a gyermek a Programban érintett anyja nevét viseli.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az érintett névváltoztatásának tényét a házassági anyakönyvbe, illetve a kiskorú gyermek születési anyakönyvébe nem jegyzik be.
24. § (1) Ha az érintett biztonsága a 16. § a)–d) pontjaiban meghatározott különleges intézkedések bevezetésével nem biztosítható, a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását az országos rendőrfőkapitány engedélyével kezdeményezi. A Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával rendeli el.
(2) A személyazonosság megváltoztatására irányuló intézkedés a védelem alatt álló valamennyi személyes adatára kiterjedhet; annak keretében az eredeti személyazonosító adatot rögzítő közokirat helyébe – részben vagy egészben, ideiglenesen vagy véglegesen – megváltoztatott tartalmú adatot tartalmazó olyan okirat állítható ki, amely alkalmas az új személyazonosság bizonyítására (új okirat). Az új okiratban rögzített, megváltoztatott tartalmú adatok nem egyezhetnek meg más természetes személy ugyanolyan, a két személy azonosságát kifejező adataival.
(3) A megváltoztatott személyazonosság érvénye, illetve fenntartása kérdésében a felek állapodnak meg.
(4) Nem állítható vissza az érintett eredeti személyazonossága, ha az életkörülményeiben utóbb bekövetkezett változás más természetes személy személyállapotát érinti.
25. § (1) Ha a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását elrendelte,
a) felszólítja az érintettet, hogy legkésőbb a személyazonosság megváltoztatásáig a harmadik személyekkel szemben fennálló, egyszeri jogügylettel teljesíthető kötelezettségének tegyen eleget, illetve a harmadik személyt a vele szemben fennálló kötelezettség teljesítésére hívja fel;
b) intézkedik az adatkezelő szervek felé annak érdekében, hogy – a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok szerint – az érintett eredeti személyazonosító adatainak kezelését szüntessék meg, és azokat a Szolgálat részére nyilvántartás céljából küldjék meg.
(2) Az adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogosult szerv a Szolgálat megkeresésére, a Szolgálat által közölt adatok alapján – az érintett személyes adatai kezelésének megszüntetését követően haladéktalanul, legfeljebb 15 napon belül – az érintett részére új okiratot állít ki. A Szolgálat ezzel egyidejűleg intézkedik az eredeti okirat bevonásáról. Az adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogosult szerv az új okiratban foglalt adatokat köteles haladéktalanul, de legfeljebb az okirat kiállításától számított 3 napon belül az általa kezelt nyilvántartásban rögzíteni.
26. § (1) Ha az adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogosult szerv tudomása szerint a 25. § (2) bekezdésében meghatározott új okirat kiállítása nyomós közérdeket sért, illetve sérthet, e körülményről – mérlegelés végett – a Szolgálatot haladéktalanul értesíti. Ha a Szolgálat az eredeti megkeresését továbbra is megalapozottnak tartja, a megkeresést a megkeresett szerv köteles végrehajtani.
(2) Ha az érintett a 25. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a személyazonosság megváltoztatására irányuló intézkedés – a teljesítés bekövetkezéséig – nem hajtható végre.
27. § (1) Ha a 24–25. § szerinti eljárás befejeződött, a Szolgálat
a) az új okiratokat – azok felhasználását elősegítő iránymutatások közlésével – az érintett rendelkezésére bocsátja, ezzel egyidejűleg intézkedik az eredeti okiratok bevonása érdekében;
b) ajánlásokat tesz a személyazonosság megváltoztatását követő, az érintett biztonságát szolgáló további magatartási, illetve életvezetési szabályokra.
(2) A Szolgálat – külön jogszabály szerint – intézkedik az új személyazonossággal rendelkező érintett számára nyújtható, társadalmi beilleszkedését elősegítő egyszeri szociális, gazdasági támogatásról. E kérdésben egyebekben a 35. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
28. § (1) Az érintett a személyazonosságának megváltoztatását követően is fennálló, a 25. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettségének teljesítése, illetve jogainak érvényesítése érdekében megnevezheti azt a személyt, aki a tartozását átvállalja, illetve akire jogait engedményezi.
(2) Ha az engedményezésre, illetve a tartozásátvállalásra nincs lehetőség és az érintett – a személyazonosságának megváltoztatása folytán – az eredeti személyazonosságához kapcsolódó jogait nem képes érvényesíteni, illetve kötelezettségeit nem tudja teljesíteni, az érintett indokolt kérelmére – a jogainak érvényesítése, illetve kötelezettségeinek teljesítése érdekében – a Szolgálat engedélyezheti az általa a 25. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint nyilvántartott eredeti személyazonosító adatainak felhasználását. Ha a Szolgálat megállapítása szerint a személyes eljárás az érintett biztonságát veszélyezteti, a teljesítés, illetve érvényesítés a Szolgálat útján történik. A teljesítés (érvényesítés) e módjáról a Szolgálat a harmadik személyt értesíti.
(3) Ha a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását követően az érintett olyan, korábban keletkezett kötelezettségéről szerez tudomást, amelyet az nem hozott a tudomására, a Szolgálat felszólítja az érintettet a kötelezettsége teljesítésére, amelyre az (1)–(2) bekezdésben foglaltak az irányadók.
29. § (1) Kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy személyazonosságának megváltoztatásához a törvényes képviselő, illetve a gondnok vagy a gyám hozzájárulása szükséges.
(2) A védelem alatt álló külföldi számára magyar állampolgárságot igazoló okirat nem állítható ki, tartózkodására nézve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseit – e törvény rendelkezéseit figyelembe véve – kell alkalmazni.
(3) E § alkalmazásában a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, ha a hontalan személy Magyarországon él vagy itt telepedett le. Magyar állampolgárságot igazoló okirat azonban ilyen hontalan személy számára sem állítható ki.
30. § (1) Visszaesés szempontjából figyelembe kell venni a megváltozott személyazonosságú érintett által elkövetett szándékos bűncselekmény esetén a személyazonosság-csere előtt általa elkövetett szándékos bűncselekményt.
(2) Ha a megváltozott személyazonosságú érintett az eredeti személyazonosító adataival a bűnügyi nyilvántartásban szerepel, a 25. § (2) bekezdés szerint a nyilvántartásban elhelyezett új adatokkal kapcsolatos megkeresésről az adatkezelő szerv a Szolgálatot haladéktalanul értesíti.
(3) A személyazonosság megváltoztatása esetén a bűnügyi nyilvántartó az érintett új személyazonosító adatait az érintett eredeti személyazonosító adatai szerint rögzített adatok nyilvántartási időtartamáig tartja nyilván.
31. § (1) Azokban a hatósági eljárásokban, amelyekben az eredeti személyazonosító adatok felhasználása nem mellőzhető, az érintett – a Szolgálat engedélyével, a Szolgálat által meghatározott biztonsági előírások betartásával – eredeti személyazonosító adataival is részt vehet.
(2) Az érintett az általa az óvintézkedés elrendelése előtt elkövetett bűncselekmény elkövetése miatt folyó büntetőeljárásban kizárólag az eredeti személyazonosító adataival vehet részt.
(3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha az új személyazonossággal rendelkező érintett a szándékos bűncselekményét a személyazonosság megváltoztatását megelőzően elkövetett szándékos bűncselekményre tekintettel visszaesőként követi el.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott esetekben a Szolgálat a 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint bevont, a hatósági eljárásban szükséges eredeti okiratot – felhasználásának időtartamáig – az érintett rendelkezésére bocsátja. Amennyiben a bevont eredeti okirat érvényessége időközben lejárt, a Szolgálat intézkedik a megfelelő érvényes okirat kiállítása iránt.
32. § (1) A Szolgálat az érintett személyazonossága megváltoztatásának megszüntetéséről dönt, ha megállapítása szerint az érintett biztonsága a 16. § a)–d) pontjaiban meghatározott különleges óvintézkedések bármelyikének bevezetésével már biztosítható vagy az érintett – a 24. § (4) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve – ezt kéri.
(2) Ha a Szolgálat az érintett személyazonossága megváltoztatására irányuló intézkedését megszüntette,
a) haladéktalanul intézkedik az eredeti okirat visszaadásáról, illetve az új okirat bevonása, valamint annak a Szolgálat által kezelt nyilvántartásban való elhelyezése iránt;
b) az intézkedés megszüntetéséről értesíti az adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogszabály szerint jogosult szervet;
c) haladéktalanul intézkedik az elrendelt adatzárlat feloldása iránt.
33. § (1) Ha az érintett személyazonosságának ideiglenes megváltoztatását rendelték el, a 25. § (2) bekezdésében írt szabály alkalmazása keretében, az intézkedés tartama alatt az érintett személyes adatainak kezelését nem kell megszüntetni.
(2) A személyazonosság ideiglenes megváltoztatása esetén az érintett eredeti személyazonosító adataira adatzárlat rendelhető el.
(3) A személyazonosság ideiglenes megváltoztatása esetén a 25. § (1) bekezdésben, a 26. § (2) bekezdésében, illetve a 28. §-ban írt rendelkezést nem kell alkalmazni.
(4) Az adatkezelő szerv – a 28. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – az általa kezelt fedőadatot a személyazonosság ideiglenes megváltoztatásának megszűnése közlésétől számított 10 évig kezeli.
34. § (1) A külföldi hatóság megkeresésére, külön törvényben meghatározott eljárási jogsegély végrehajtása során a Szolgálat ellátja annak az érintettnek a védelmét, aki Magyarországon folyó büntető- vagy más hatósági eljárásban vesz részt és a védelmét a megkeresett igényelte.
(2) Nemzetközi szerződés vagy külön törvény alapján, az azokban foglalt feltételek szerint a Szolgálat
a) kezdeményezheti az érintett külföldre költöztetését, ha Magyarországon a védelme már nem biztosítható;
b) a Program keretében ellátja a külföldről Magyarországra költöztetett személy védelmét;
c) sürgősségi intézkedés keretében a külföldi hatóság megkeresésére ideiglenesen, a megkeresésben foglalt időtartamra biztosíthatja az érintett Magyarország területén való elhelyezését, illetve kezdeményezheti az érintett külföldön való ideiglenes elhelyezését.
(3) A (2) bekezdés vonatkozásában, nemzetközi szerződés hiányában a belügyminiszter külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kérhet és külföldi állam felé viszonossági nyilatkozatot tehet.
(4) A Szolgálat a (2) bekezdés c) pontjában foglalt sürgősségi intézkedés biztosítása érdekében, azzal egyidejűleg az ideiglenesen Magyarországon elhelyezett érintett védelmében a 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja, illetve az érintett személyi védelmét rendelheti el.
35. § (1) A Szolgálat az érintett társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében – ha arra más jogszabály szerint nem jogosult – az áldozatokat segítő társadalmi szervezetekkel együttműködve gondoskodik a védelem alatt álló mentális, szociális, gazdasági, humán támogatásáról, a jogi segítségnyújtás biztosításáról. A Szolgálat által nyújtott ellátások és támogatások biztosításának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) Az érintett szociális és gazdasági támogatása a vagyoni gyarapodását nem szolgálhatja, az csak a létfenntartásához, társadalmi beilleszkedéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjedhet.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásban az érintett hozzátartozója – a 11. § (4) bekezdésében írt kivétellel – akkor részesülhet, ha őt a 3. § szerint a Programba felvették.
(4) Az érintettnek munkavégzésre irányuló jogviszonyból, illetve más jövedelemszerző tevékenység folytatásából, továbbá más forrásból származó bevételét a Program által nyújtandó szociális és gazdasági támogatás mértékének megállapításánál figyelembe kell venni.
36. § (1) A program megszűnik, ha
a) a védelem feltételei már nem állnak fenn;
b) az érintett, vagy – kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen érintett esetében – a megállapodás megkötésére a 8. § (1) bekezdés szerint jogosult személy a védelemről lemond;
c) a Szolgálat a megállapodást felmondja.
(2) A Szolgálat a megállapodást felmondja, ha
a) a tanú (sértett) nem tesz vallomást vagy korábbi vallomását visszavonja;
b) a terhelt nem tesz vallomást vagy korábbi vallomását visszavonja;
c) a védelem tartama alatt az érintettel szemben szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indított büntetőeljárás a védelem további fenntartását súlyosan veszélyezteti vagy azt lehetetlenné teszi;
d) az érintett – a védelem további fenntartását súlyosan veszélyeztetve vagy azt lehetetlenné téve – indokolatlanul eltért a követendő, a megállapodásban rögzített magatartási szabályoktól, vagy tájékoztatási kötelezettségét önhibájából megszegte.
(3) A Szolgálat a megállapodást felmondhatja, ha
a) a védelem tartama alatt az érintettel szemben olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indul büntetőeljárás, amely a védelem érdekeit – a (2) bekezdés c) pontjában érintett eset kivételével – sérti;
b) az érintett – a (2) bekezdés d) pontjában érintett eset kivételével – a követendő, a megállapodásban rögzített magatartási szabályoktól indokolatlanul eltért, vagy tájékoztatási kötelezettségét a védelem további fenntartását veszélyeztető módon önhibájából megszegi;
c) az érintett indokolatlanul megtagadja a részére a Program által biztosított munkavégzésre irányuló jogviszonyban való részvételt, illetve más jövedelemszerző tevékenység folytatását;
d) az érintett védelmét a megkereső állam megszünteti, és erről a védelmet Magyarországon ellátó Szolgálatot értesíti;
e) az érintett a 11. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
37. § A Szolgálat a minősített adatokra vonatkozó védelmi szabályok betartásával kezeli a Program elrendelése, valamint a végrehajtása során keletkezett, államtitoknak vagy szolgálati titoknak nem minősülő adatokat, továbbá az adathordozókat is.
38. § (1) A Szolgálat az érintett védelmének biztosítása céljából a Program elrendelése esetén
a) a Programba felvett személy személyazonosító adatairól, valamint a tartózkodási helyére, a személyazonosság megváltoztatásának tényére vonatkozó, továbbá e törvényben foglalt rendelkezések végrehajtása során keletkezett adatokról, illetve
b) az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal
nyilvántartást vezet.
(2) A bíróság, az ügyészség, Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a büntetés-végrehajtási szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok a konkrét cél megjelölésével – a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben – a Szolgálattól adatok igénylésére jogosultak.
(3) A Szolgálat adatközlése nem sértheti a védelem érdekeit. Az érintett védelme érdekében az átadott adat felhasználására vonatkozóan a Szolgálat korlátokat határozhat meg.
(4) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek az átvett adatoknak az e törvényben, illetve az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti kezeléséért, kötelesek az átvett adatokat, azok felhasználását nyilvántartani és kérésre a Szolgálat számára arról tájékoztatást adni.
(5) A Szolgálat a személyes adatok továbbításáról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) az adatigénylési kérelmet;
b) az adatkérő nyilvántartási azonosítóját;
c) az adattovábbítás idejét;
d) az adatszolgáltatást tartalmazó iratok és egyéb dokumentumok másodpéldányát.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a büntetőeljárásban részt vevők védelme tárgyában létrehozott nemzetközi szerződés, vagy a 34. § (3) bekezdésében meghatározott esetben viszonosság alapján – ha a továbbítás súlyos és közvetlen veszély elhárításához vagy súlyos bűncselekmény megelőzéséhez szükséges – nemzetközi és külföldi bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek részére átadhatók, amennyiben a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott adattovábbítás esetén – amennyiben az államtitkot vagy szolgálati titkot érint – a titokvédelmi jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.
(8) A hatósági adatkezelést végző, illetve közokirat kiállítására jogosult szerv a 17. § szerinti megkeresések teljesítésére kizárólagosan jogosult személyt köteles kijelölni. A minősített adatot érintő megkereséseket a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok által meghatározott, a titkos ügykezelőkre vonatkozó követelményeknek megfelelő személy teljesítheti.
(9) A védelmet ellátó szerv az (1) és az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásban
a) a Program elrendelése esetén e törvényben foglalt rendelkezések végrehajtása során keletkezett adatokat, a Programba felvett személy személyazonosító adatait, valamint a fedő-, valamint új adatait a személyazonosság megváltoztatása esetén annak időtartamáig, de legkésőbb az érintett élete végéig, illetőleg harmadik személyeknek a vele szemben fennálló hagyatéki igényének érvényesíthetőségéig,
b) az érintett egyéb adatait és harmadik személyek adatait a védelem megszűnéséig,
c) az adatszolgáltatást kérő más szerv részére továbbított személyes adatokat érintően az (5) bekezdés szerint nyilvántartott adatokat a védelem megszűnéséig
kezelheti.
39. § (1) E törvény a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 2. §-a hatályát veszti.
40. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az érintett szociális, gazdasági támogatásának megállapítása során figyelembe veendő szempontokat, a támogatást kizáró okokat, a támogatás formáit és összegét.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott érintett programszerű védelmének részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy utasításban állapítsa meg a Szolgálat működésének részletes szabályait.
41. § Az e törvényben meghatározott intézkedések, különösen az adatzárlat elrendelésének, a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének és a személyazonosság megváltoztatásának részletes szabályait a rendőrség és az intézkedés végrehajtásában érintett szervek közötti együttműködési megállapodások rögzítik.
42. § A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § Az ügyész előzetesen jóváhagyja a rendőrségnek a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló törvény szerint az érintett személyazonosságának megváltoztatására irányuló intézkedését.”
43. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)
„g) gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, valamint a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjának (a továbbiakban: Védelmi Program) végrehajtásáról, továbbá védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket;”
(2) Az Rtv. a következő címmel és az azt követő 46/A. §-sal egészül ki:
„A személyi védelemmel, illetve Védelmi Programmal kapcsolatos intézkedés
46/A. § A Rendőrség a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelmét, valamint a Védelmi Program végrehajtásával összefüggő feladatokat külön jogszabály szerint látja el. A Védelmi Program végrehajtásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások speciális működési kiadásoknak tekintendők. Az ilyen kiadások fedezésére szolgáló elkülönített előirányzatra, annak kezelésére a 68/A. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezést kell alkalmazni.”
(3) Az Rtv. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) A Rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, körözött személy felkutatására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében – törvény keretei között – titokban információt gyűjthet.”
(4) Az Rtv. 100. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„a) a közbiztonságra veszélyt jelentő egyes eszközök és anyagok, valamint a polgári rendeltetésű lőfegyverek és lőszerek, gáz-, riasztó- és légfegyverek, továbbá az ipari robbantóanyagok és pirotechnikai eszközök gyártását, forgalmazását, szállítását, tárolását és használatát;”
44. § (1) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) melléklete a következő 27/A. ponttal egészül ki:
„27/A. A büntetőeljárásban részt vevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtási szabályairól szóló jogszabály (a továbbiakban: a személyi védelemről szóló jogszabály) szerint az ügyészség által kezdeményezett személyi védelemben részesített személy személyazonosító adatai, valamint – ha a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló törvény (a továbbiakban: tanúvédelmi törvény) szerint a programszerű védelmet az ügyészség kezdeményezte – a Védelmi Programba felvett személy személyazonosító adatai, illetve a védelem kezdeményezésével, illetve a tanúvédelmi törvény végrehajtásával összefüggésben keletkezett és nyilvántartott egyéb adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”
(2) A Ttv. mellékletének 31. pontja előtti főcím, a „Belügyminisztérium” főcím a 30/A. pont elé kerül:
„Belügyminisztérium Megelőzési Szolgálat”
(3) A Ttv. melléklete a következő 33/B. ponttal egészül ki:
„33/B. A személyi védelemről szóló jogszabály szerint a Határőrség által személyi védelemben részesített személy személyazonosító adatai, valamint – ha a tanúvédelmi törvény szerint a programszerű védelmet a Határőrség kezdeményezte – a Védelmi Programba felvett személy személyazonosító adatai, illetve a védelem kezdeményezésével, illetve a tanúvédelmi törvény végrehajtásával összefüggésben keletkezett és nyilvántartott egyéb adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”
(4) A Ttv. melléklete a következő 46/B. ponttal egészül ki:
„46/B. A személyi védelemről szóló jogszabály szerint a Rendőrség által személyi védelemben részesített személy személyazonosító adatai, valamint a tanúvédelmi törvény szerint a Védelmi Programba felvett személy személyazonosító adatai, továbbá a tartózkodási helyére vonatkozó, illetve a tanúvédelmi törvényben foglalt rendelkezések végrehajtása során keletkezett és nyilvántartott egyéb adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”
(5) A Ttv. melléklete a következő 81/A. ponttal egészül ki:
„81/A. A személyi védelemről szóló jogszabály szerint a büntetés-végrehajtási szervezet által büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott, illetve ott szabadságvesztés büntetését töltő személy személyi védelme esetén az érintett személyazonosító adatai, valamint a tanúvédelmi törvény szerint a Védelmi Programba felvett és a büntetés-végrehajtási szervezet közreműködésével védett ilyen személy személyazonosító adatai, illetve a tanúvédelmi törvényben foglalt rendelkezések végrehajtása során keletkezett és nyilvántartott egyéb adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”
(6) A Ttv. melléklete a következő 137/H. ponttal egészül ki:
„137/H. A személyi védelemről szóló jogszabály szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kezdeményezett személyi védelemben részesített személy, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség által személyi védelemben részesített személy személyazonosító adatai, valamint – ha a tanúvédelmi törvény szerint a programszerű védelmet a Vám- és Pénzügyőrség, illetve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kezdeményezte – a Védelmi Programba felvett személy személyazonosító adatai, illetve a védelem kezdeményezésével, a tanúvédelmi törvény végrehajtásával összefüggésben keletkezett és nyilvántartott egyéb adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”
45. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) a következő 63/A. §-sal egészül ki:
„63/A. § Ha a tanú (sértett) külön jogszabályban meghatározottak szerint a Védelmi Program hatálya alatt áll, és a védelem érdekében a személyazonosság megváltoztatását rendelték el, a tanú (sértett) az eljárásban eredeti személyazonosító adatait közli, lakóhelyének, tartózkodási helyének közlése helyett pedig a Tanúvédelmi Szolgálat címét jelölheti meg.”
(2) A Be. a következő új 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § A külön jogszabály szerint a Védelmi Program hatálya alatt álló tanú megtagadhatja a vallomást olyan adatokra, tényekre nézve, amelynek ismeretében új személyazonosságára, illetve lakóhelyére vagy tartózkodási helyére következtetni lehet.”
(3) A Be. a következő új 87/A. §-sal egészül ki:
„87/A. § (1) Ha a terhelt külön jogszabályban meghatározottak szerint a Védelmi Program hatálya alatt áll, és a védelem érdekében a személyazonosság megváltoztatását rendelték el, a terhelt az eljárásban eredeti személyazonosító adatait közli, lakóhelyének, tartózkodási helyének közlése helyett pedig a Tanúvédelmi Szolgálat címét jelölheti meg.
(2) A külön jogszabály szerint a Védelmi Program hatálya alatt álló terhelt megtagadhatja a vallomást olyan adatokra, tényekre nézve, amelynek ismeretében új személyazonosságára, illetve lakóhelyére vagy tartózkodási helyére következtetni lehet.”
(4) A Be. 112. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A külön jogszabály szerint a Védelmi Program hatálya alatt álló tanút, sértettet vagy terheltet a Tanúvédelmi Szolgálat útján kell idézni, illetőleg értesíteni.”
(5) A Be. 120. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A külön jogszabály szerint a Védelmi Program hatálya alatt álló tanú, sértett vagy terhelt megjelenésével, illetve közreműködésével felmerült költség nem minősül bűnügyi költségnek.”
(6) A Be. V. fejezetének IV. címe az alábbiak szerint módosul:
„A büntetőeljárásban részt vevők védelme”
46. § (1) A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a bűntettesek nyilvántartásából – jogszabályban meghatározottak szerint – adatok szolgáltatásának igénylésére jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében jogszabály feljogosít a bűnügyi nyilvántartás adatainak megismerésére.”
(2) A Bnytv. 19. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatokból, törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésére jogosult]
„d) az igazságügyminiszter a közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói és igazságügyi szakértői kinevezéshez, a közjegyzőjelölt, közjegyző-helyettes és önálló bírósági végrehajtó-helyettes alkalmazásához, továbbá a végrehajtói irodai tagság létesítéséhez,”
47. § E törvény az Európai Unió következő jogforrásaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 1995. november 23-i állásfoglalása a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban alkalmazott tanúvédelemről;
b) a Tanács 1996. december 20-i állásfoglalása a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban az igazságszolgáltatással együttműködő személyekről;
c) a Tanács 1997. február 24-i együttes fellépése az emberkereskedelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemben alkalmazott eljárásokról.
MINTA!
I. Az érintett adatai
Az érintett
neve:
életkora:
családi állapota:
hozzátartozó(k) száma:
lakóhelye (tartózkodási helye):
munkahelye:
iskolai végzettsége:
szakképzettsége:
II. A hozzátartozó(k) adatai
A) a közös háztartásban élő házastárs (élettárs):
neve:
életkora:
lakóhelye (tartózkodási helye):
foglalkozása:
iskolai végzettsége:
szakképzettsége:
B) a 18. életévét be nem töltött gyermek(ek) (örökbe fogadott és nevelt gyermek is):
1. neve:
foglalkozása:
életkora:
lakóhelye (tartózkodási helye):
munkahelye (iskolája):
2. neve:
foglalkozása:
életkora:
lakóhelye (tartózkodási helye):
munkahelye (iskolája):
3. neve:
foglalkozása:
életkora:
lakóhelye (tartózkodási helye):
munkahelye (iskolája):
4. neve:
foglalkozása:
életkora:
lakóhelye (tartózkodási helye):
munkahelye (iskolája):
5. neve:
foglalkozása:
életkora:
lakóhelye (tartózkodási helye):
munkahelye (iskolája):
C) más olyan személyek adatai, akivel a tanú együtt költözne (pl. jegyes, barát, barátnő, elvált házastárs, külön háztartásban élő gyermek):
neve:
életkora:
lakóhelye (tartózkodási helye):
foglalkozása:
iskolai végzettsége:
szakképzettsége:
D) Kiskorú érintett esetén a szülő (örökbe fogadó, nevelőszülő vagy a gyermek állandó felügyeletével megbízott személy adatai:
neve:
életkora:
lakóhelye (tartózkodási helye):
foglalkozása:
iskolai végzettsége:
szakképzettsége:
neve:
életkora:
lakóhelye (tartózkodási helye):
foglalkozása:
iskolai végzettsége:
szakképzettsége:
III. Az érintett és hozzátartozójának vagyoni helyzetére vonatkozó adatok
A) munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyból származó jövedelme:
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
B) más jövedelemszerző tevékenységből származó jövedelme:
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
C) Van-e önálló gazdasági vállalkozása? Ha igen, milyen típusú?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
D) Tölt-e be vezető tisztséget valamilyen gazdasági társaságban?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
E) Van-e gazdasági társaságban részesedése, üzletrésze? Ha igen, hol és milyen mértékű a részesedése?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
F) Rendelkezik-e értékpapírokkal? Ha igen, milyenekkel?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
G) Részesül-e állami, önkormányzati támogatásban vagy bármilyen segélyben? Ha igen, milyenben és mekkora összegben?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
H) Van-e a tulajdonában, használatában ingatlan? Ha igen, milyen típusú és milyen értékű? Az tehermentes-e, vagy ha nem, milyen fennálló jogok terhelik (haszonélvezeti jog, jelzálogjog stb.)?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
I) Van-e a tulajdonában értéktárgy? Ha igen, milyen értékben?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
J) Van-e a tulajdonában, használatában gépjármű? Ha igen, milyen értékű?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
K) Egyéb olyan, a vagyoni helyzetre vonatkozó adat, amely elősegíti az önálló életre való berendezkedést a megváltozott körülmények között (pl. bankszámla, folyószámla stb.):
IV. Fennnálló jogok és kötelezettségek
A) Vannak-e köztartozásai? Ha igen, melyek azok és milyen összegben? Mikor esedékes a teljesítés?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
B) Vannak-e tartozásai természetes vagy jogi személyek irányában, illetve van-e természetes vagy jogi személynek tartozása az Ön irányában? Ha igen, milyen jellegű és összegű, és azok mikor esedékesek?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
C) Van-e folyamatban olyan büntetőeljárás, ahol akár tanúként, akár gyanúsítottként vesz részt? Ha igen, milyen ügyben?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
D) Van-e folyamatban szabálysértési, államigazgatási ügye? Ha igen, milyen ügyben?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
E) Van-e folyamatban polgári peres ügye? Ha igen, milyen ügyben?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
F) Van-e Önt kötelező, marasztaló vagy Önt igényérvényesítésre jogosító jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat? Ha igen, milyen ügyben és mi az ítélet, illetve a határozat lényege, és Önt mire kötelezi, illetve jogosítja?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
V. Egyéb, a Program során alkalmazható intézkedések szempontjából jelentős adatok
A)
– Milyen az egészségi állapota, áll-e gyógy-, pszichiátriai kezelés alatt? Ki a háziorvosa, kezelőorvosa? Mely egészségügyi intézetben kezelik?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
– Fogyaszt-e rendszeresen alkoholt vagy kábítószert, esetleg emiatt kezelik-e?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
– Van-e valamilyen fogyatékossága?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
– Fennáll-e terhesség az alábbi személyeknél? Ha igen, akkor milyen stádiumban van? Ki a kezelőorvosa?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
B)
– Ahol jelenleg él, az a saját tulajdona vagy bérlőként, illetve más jogviszony alapján jogosult az ott tartózkodásra?
– Milyen bútorai vannak, és azokat mind magával vinné-e a költözéskor?
– Tart-e háziállatot, és azt magával kívánja-e vinni? Ha igen, milyen fajta állatot és mennyit tart?
– Él-e Magyarországon – a jelenlegi lakóhelyétől eltérő helységben – olyan rokona vagy ismerőse, akiben Ön megbízna? Ha igen, ki Ő, hol él, és milyen viszonyban áll Önnel?
– Él-e külföldön olyan rokona vagy ismerőse, akiben Ön megbízna? Ha igen, ki Ő, hol él, és milyen viszonyban áll Önnel?
– A jelenlegi lakóhelyét megelőzően hol élt már huzamosabb ideig?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
– A gyermekeinek speciális iskolára van-e szüksége (pl. gyógypedagógia)?
C)
– Van-e a környezetében olyan személy, aki Ön szerint a védelem szempontjából az Ön biztonságára veszélyt jelenthet?
– Kit nevezne meg ügyei vitelére jogosult személynek?
név:
elérhetőség:
az Önhöz fűződő kapcsolata (pl. rokon, barát, munkatárs stb.):
– Van-e valamilyen társadalmi szervezetben, egyéb civil szervezetben tagsági viszonya, tisztsége stb.? Ha igen, hol és milyen kötelezettségekkel jár?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
– Van-e bármilyen olyan elfoglaltsága, különleges szokása, hobbija stb., amit fenn szeretne tartani? Ha igen, mi az, és az milyen tevékenységgel jár?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
– Beszél-e idegen nyelvet? Ha igen melyet és milyen szinten?
érintett:
házastárs (élettárs):
gyermek:
kiskorú érintett esetén a szülő:
– Milyen javaslatai vannak a Program keretében alkalmazható intézkedésekre, azok végrehajtásának módjára és van-e az intézkedések között olyan, amelyek alkalmazását ellenzi?
Dátum: .................................................................
.................................................................
az érintett aláírása
.................................................................
kiskorú, valamint korlátozottan cselekvőképes
vagy cselekvőképtelen érintett esetén
a törvényes képviselő, gondnok vagy gyám aláírása
1. A megállapodást kötő felek;
2. a megállapodás megkötésének helye, időpontja;
3. rendelkezés a Védelmi Programba való felvételről;
4. megállapodás a védelem módjáról, tartamáról;
5. a Szolgálat kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy
a) az érintettet a törvényben szabályozott előírásokról, lehetőségekről, a megállapodás kapcsán a felek között felmerült vita rendezésének módjáról, jogairól, kötelezettségeiről, a jogsértés, illetve e megállapodás megszegésének jogkövetkezményeiről, továbbá az alkalmazandó óvintézkedésekről és annak következményeiről tájékoztatja,
b) a védelem ellátása során az érintett életének, testi épségének, biztonságának védelme érdekében a veszélyhelyzet fokához igazodó intézkedéseket alkalmazza,
c) az érintettet a védelemhez szükséges utasításokkal, ajánlásokkal és felszereléssel ellátja,
d) az érintett szociális, gazdasági, mentális támogatásáról, valamint a jogi segítségnyújtásról a törvényben meghatározott, illetve a törvény felhatalmazása alapján a rendőrség és az érintett szervek között megkötött együttműködési megállapodásokban szabályozott módon gondoskodik;
6. rendelkezést arról, hogy a Szolgálat jogosult
a) az érintett személyes kapcsolatait ellenőrizni, azokkal kapcsolatban – a védelem céljai érdekében – korlátozásokat elrendelni,
b) bűnmegelőzési célzattal, illetve a Program biztonsága érdekében az érintett biztonsági ellenőrzését elvégezni,
c) az érintett vagyoni helyzetét ellenőrizni;
7. az érintett kötelezettségei körében rendelkezést arról, hogy
a) a büntetőeljárást lefolytató hatóságokkal köteles együttműködni,
b) a Szolgálat által előírt magatartási szabályokat betartja és általában minden olyan magatartástól tartózkodik, amellyel önmaga vagy a rá tekintettel a Programba felvett más személy, illetve a Szolgálat munkatársainak életét, testi épségét vagy biztonságát veszélyezteti,
c) a Szolgálat által kért adatokat és információkat rendelkezésre bocsátja,
d) a harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettségeit a Szolgálat útján haladéktalanul teljesíti, visszterhesség esetén az általa kijelölt ügyvivő részére kifizetést teljesít,
e) a védelme szempontjából valamennyi lényeges körülményt haladéktalanul a Szolgálat tudomására hozza,
f) a végzettségének és szakképzettségének megfelelő, illetve a védelem szempontjai figyelembevételével felajánlott egyéb munkavégzési lehetőséget elfogadja,
g) biztonsága érdekében ezen megállapodásból részére másolat nem készíthető;
8. rendelkezés arról, hogy az érintett jogosult az együttműködés megtagadására, amely esetben vele szemben a Program megszűnik;
9. az érintett arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a törvényben szabályozott előírásokról, lehetőségekről, a megállapodás kapcsán a felek között felmerült vita rendezésének módjáról, a felek jogairól, kötelezettségeiről, a részére előírt magatartási szabályokról, a jogsértés, illetve a megállapodás megszegésének jogkövetkezményeiről, továbbá az alkalmazandó óvintézkedésekről és annak következményeiről szóló tájékoztatást, valamint a megállapodásban foglaltakat megértette, azokat tudomásul veszi.
A megállapodásnak ki kell terjednie az adott ügy sajátosságait figyelembe vevő további körülményekre is.
