Az Országgyűlés a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre.
(3) Nincs helye e törvény szerinti közvetítői eljárásnak a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XVI–XVIII., XX–XXI. és XXIV–XXV. fejezetei alá tartozó ügyekben. A Pp. XV. fejezete alá tartozó ügyekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapításához, továbbá a házasság érvénytelenítéséhez és a házasság felbontásához.
2. § A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja – összhangban az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal – a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.
3. § A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.
4. § Az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (a továbbiakban: jogi személyekről) közvetítői névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet.
5. § (1) A névjegyzékbe kérelemre fel kell venni azt a természetes személyt, aki
a) felsőfokú végzettséggel és annak megfelelő legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) büntetlen előéletű,
c) nem esik a (2) bekezdésben vagy egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok alá.
(2) Nem vehető fel a névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 14. § (1) bekezdés, 15. § (1) bekezdés, 17. §].
(3) A névjegyzékbe kérelemre fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek
a) létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, és
b) van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy munkaviszony, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt (a továbbiakban együtt: alkalmazott) foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítői tevékenysége nem szünetel.
6. § (1) A névjegyzék tartalmazza a természetes személy
a) családi és utónevét,
b) születési helyét, idejét, anyja nevét,
c) felsőfokú és egyéb szakirányú végzettségét igazoló diplomájának, oklevelének, szakvizsgájának számát, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát,
d) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát,
e) közvetítői tevékenysége megkezdésének, szünetelésének, megszűnésének időpontját,
f) által megjelölt idegen nyelvet, amelyen közvetítést vállal,
g) szakterületét, amelyet a kérelemben megjelölt,
h) irodájának címét,
i) által megjelölt annak a jogi személynek a címét, amelynek alkalmazottjaként a közvetítői tevékenységet folytatja, vagy a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a jogi személy székhelyétől,
j) elérhetőségi címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),
k) lakcímét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),
l) munkahelye címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),
m) szakmai testületi tagságát, a szakmai testület pontos megjelölésével, és
n) közvetítői igazolványának számát.
(2) A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy
a) elnevezését,
b) székhelyét,
c) nyilvántartását vezető bíróság vagy egyéb hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) elnevezését, továbbá nyilvántartási számát,
d) az 5. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott alkalmazottjának az (1) bekezdésben felsorolt adatait,
e) által a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a székhelyétől, és
f) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát.
(3) A névjegyzék adatai – a 6. § (1) bekezdés b), k), l) pontjaiban foglaltak kivételével – nyilvánosak, amelyeket a Minisztérium a világhálón tesz közzé.
(4) A nyilvános adatok jogszabályban meghatározott körét a Minisztérium az Igazságügyi Közlönyben is közzéteszi.
7. § (1) A természetes személy és a jogi személy alkalmazottja attól az időponttól válik jogosulttá a közvetítői tevékenység végzésére, amely időponttal a természetes személy vagy a jogi személy a névjegyzékbe bejegyzést nyert.
(2) Közvetítői tevékenységet a jogi személynek csak az az alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben szerepel.
(3) A jogi személy közvetítői tevékenységre feljogosított alkalmazottját e tevékenysége körében a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője nem utasíthatja.
8. § (1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet a Minisztériumhoz kell benyújtani.
(2) A kérelemnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell – a 6. § (1) bekezdés d), e) és n), továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjaiban foglaltak kivételével – tartalmaznia. A kérelemhez csatolni kell a 6. § (1) bekezdésének c), f) és m) pontjában írtak, és a jogi személy nyilvántartásba vételének igazolására szolgáló okiratokat – cég esetében 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, a létesítő okiratot – vagy azok hiteles másolatát.
(3) Ha a kérelem hiányos, a Minisztérium a kérelmezőt 30 napos határidő megjelölésével a hiányok pótlására hívja fel. Ebben az esetben a 22. § (1) bekezdésében megjelölt határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik.
(4) Az igazságügyminiszter a kérelmet elutasítja, ha az iratokból megállapítható, hogy a kérelmező a törvényben meghatározott feltételek hiánya miatt a névjegyzékbe nem vehető fel, továbbá, ha a kérelmező hiánypótlási kötelezettségének a (3) bekezdésben megjelölt határidőben nem tett eleget.
9. § (1) A Minisztérium a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvétellel egyidejűleg közvetítői minőségének igazolására szolgáló közvetítői igazolvánnyal látja el.
(2) Ha a névjegyzékbe felvételt nyert természetes személy jogi személy alkalmazottjaként jogosult a közvetítői tevékenység folytatására, az igazolvány a jogi személy elnevezését is tartalmazza.
10. § (1) A természetes személy közvetítői tevékenységét szüneteltetheti.
(2) A természetes személy a szüneteltetés tényét a szüneteltetés megkezdését megelőző 30 nappal köteles a Minisztériumnak bejelenteni, annak a névjegyzékben történő feltüntetése érdekében.
(3) A természetes személy csak abban az esetben kérheti a szüneteltetést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.
(4) A Minisztérium a szüneteltetés befejezésének tényét a természetes személy bejelentése alapján tünteti fel a névjegyzékben.
11. § (1) A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha
a) az 5. § (1) bekezdésében írt feltételek a névjegyzékbe történt felvételt követően megszűntek, vagy utóbb megállapításra kerül, hogy a felvételkor sem voltak meg,
b) a közvetítői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik,
c) az igazságügyminiszter a törlést határozatával elrendelte,
d) azt a természetes személy kéri, vagy
e) meghalt.
(2) A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha
a) a hatóság a nyilvántartásból törli,
b) nem felel meg az 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak,
c) a közvetítői tevékenység folytatására feljogosított valamennyi alkalmazottjának a közvetítői tevékenysége szünetel,
d) az igazságügyminiszter a törlést határozatával elrendelte, vagy
e) azt a jogi személy kéri.
(3) A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.
12. § (1) A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékből hivatalból való törlésről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül köteles a folyamatban lévő közvetítői eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni.
(2) A Minisztérium a névjegyzékből való törlésről szóló határozat kézbesítését követő 8 napon belül a természetes személy közvetítői igazolványát visszavonja, aki azt a Minisztérium felszólítására köteles átadni.
13. § A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Minisztériumnak.
14. § (1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni a lefolytatott közvetítői eljárásokról.
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a közvetítői eljárás megindításának az időpontját,
b) a felek nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a vita jellegét,
c) a közvetítői eljárás eredményessége esetén a megállapodás aláírásának és a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a közvetítői eljárás befejezésének időpontját,
d) annak feltüntetését, hogy az eljárásban jogi képviselő (meghatalmazott) részt vett-e, jogi képviselő részvétele esetén nevét, elérhetőségi címét, és
e) az eljárásban felszámított díj és költségek összegét.
15. § A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) minden tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles adatszolgáltatást teljesíteni a Minisztérium részére a tárgyévben lefolytatott közvetítői eljárások, az eljárások során létrejött megállapodások számáról, az eredménytelenül zárult eljárások számáról (az ok megjelölésével) és a vita jellegéről.
16. § Ha a Minisztérium a hivatalból indított vizsgálata során az adatváltozás bejelentésével, a nyilvántartás vezetésével vagy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő hiányosságokat állapít meg, 30 napos határidő tűzésével felhívja az érintettet a hiányok pótlására. A határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.
17. § (1) A Minisztérium jogosult hivatalból vagy a közvetítői eljárásban érintettek (a felek, a szakértő, a közvetítői eljárásban meghallgatott más harmadik személy) kezdeményezése alapján a névjegyzékbe felvett természetes személynek és a jogi személynek (e fejezetben a továbbiakban: közvetítő) a közvetítéshez kapcsolódó működése rendszeres és eseti ellenőrzésére.
(2) A vizsgálat megkezdéséről a közvetítőt a Minisztérium írásban értesíti. Ha a vizsgálat bejelentés alapján indul, a Minisztérium értesítésével megküldi a bejelentést tartalmazó irat másolatát is, és felhívja a közvetítőt 30 napos határidővel igazoló jelentés benyújtására. A határidő kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható.
(3) Az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása nem akadálya az eljárás lefolytatásának.
18. § (1) A vizsgálatot a Minisztérium részéről a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott alkalmazottja (a továbbiakban: vizsgálóbiztos) folytatja le.
(2) Vizsgálóbiztosként nem járhat el az a személy,
a) aki közvetítőként sem járhatott volna el [25. § (1)],
b) aki az eljárás alá vont közvetítőt foglalkoztató jogi személy alkalmazottja, vagy vezetője, vagy az őt foglalkoztató jogi személy a közvetítőt foglalkoztató jogi személlyel vagy az érintett felek bármelyikével összefonódásban lévő szervezet (Ptk. 685/B. §), továbbá
c) az eljárás alá vont közvetítőnek (jogi személy esetében a nevében eljáró tagjának vagy alkalmazottjának és vezetőjének) a hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont].
(3) A vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
19. § (1) A bejelentésre indult eljárásban a vizsgálat során a közvetítőt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítőként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezetőjét személyesen meg kell hallgatni. A hivatalból indult vizsgálat során a közvetítő kérelmére a személyes meghallgatás lehetőségét biztosítani kell.
(2) A vizsgálóbiztos a személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a közvetítő, a vizsgálóbiztos és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
(3) A vizsgálat során a közvetítőnek joga van a képviseletre. A közvetítő és jogi képviselője az iratokba bármikor betekinthet.
(4) Ha a közvetítő a személyes meghallgatáson nem vesz részt, és távolmaradását nem menti ki, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja. Ha a közvetítő a távolmaradását kimenti, a vizsgálóbiztos új időpontot tűz ki, és erről a közvetítőt írásban értesíti. Ha a közvetítő a megismételt személyes meghallgatáson – függetlenül attól, hogy távolmaradását kimentette-e – nem vesz részt, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja.
20. § (1) A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezését követően az ügyet előterjeszti döntésre az igazságügyminiszternek.
(2) Ha a vizsgálat során kötelezettségszegés megállapítására nem került sor, az igazságügyminiszter az eljárást megszünteti.
(3) Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a közvetítő a törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegte, vagy azoknak nem tett eleget, az igazságügyminiszter figyelmezteti a közvetítőt a törvényes rendelkezések betartására.
(4) Ha a közvetítő a törvényben meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy annak a figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, az igazságügyminiszter a közvetítőt törli a névjegyzékből.
21. § Ha az igazságügyminiszter határozatával a jogi személyt törli a névjegyzékből, a Minisztérium tájékoztatja a jogi személy alkalmazottjaként közvetítői tevékenységet folytató, a vizsgálattal nem érintett természetes személyt, hogy a jogi személy törlését követően csak akkor szerepelhet a névjegyzékben és folytathatja közvetítői tevékenységét, ha a Minisztériumnak 30 napon belül bejelenti, hogy
a) működését hol vagy mely szervezet tagjaként, alkalmazottjaként, vagy
b) természetes személyként kívánja-e folytatni, vagy
c) kéri a tevékenység szüneteltetését.
22. § (1) Az igazságügyminiszter a névjegyzékbe való felvételről, a felvételi kérelem elutasításáról, a változások átvezetéséről a kérelem benyújtásától, továbbá a Minisztérium által lefolytatott vizsgálat során a 20. § (1) bekezdése szerinti előterjesztéstől számított 30 napon belül határozattal dönt. A határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
(2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a természetes személy vagy a jogi személy a határozat felülvizsgálatát – a felvételről, továbbá ha a törlést a természetes személy vagy jogi személy kérte, a törlésről szóló határozat kivételével – a kézhezvételtől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól. A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban határoz. Ha a törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárásában a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el.
23. § (1) A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban kezdeményezhetik. A felek – ha annak igénye felmerül – egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik.
(2) A jogi személy a felkérésről értesíti az ügyben közvetítőként eljáró alkalmazottját.
(3) A felkérésnek tartalmaznia kell:
a) a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,
b) a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését,
c) ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét,
d) a vita tárgyát, és
e) a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.
(4) A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.
24. § (1) A természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott – a jogi személy vezetőjével egyeztetve – a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha a felek által felkért természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a felkérést elfogadja, a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult.
(2) A közvetítő a felkérést a 25. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja.
25. § (1) A közvetítő nem járhat el, ha
a) valamelyik felet képviseli,
b) a felek bármelyikének a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója,
c) ha az őt foglalkoztató jogi személy a felek bármelyikével összefonódásban lévő szervezet (Ptk. 685/B. §),
d) a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll,
e) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.
(2) A közvetítő köteles a feleket tájékoztatni arról a tényről, ha a felek bármelyikét a felkérést megelőző öt éven belül képviselte, vagy ha a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban állt a felkérést megelőző öt éven belül. Ha a felek a tájékoztatás alapján másként nem állapodnak meg, az ügyben a közvetítő nem járhat el.
(3) A felek ellenkező megállapodása hiányában az a személy, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett a közvetítői eljárásban, továbbá tevékenységét szüneteltető közvetítő, abban a jogvitában, amely a közvetítői eljárás tárgya volt, vagy az annak alapjául szolgáló vagy az azzal összefüggő szerződésből, egyéb jogviszonyból keletkezett, nem járhat el
a) választottbíróként,
b) valamelyik fél képviselőjeként, vagy
c) szakértőként.
26. § (1) A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.
(2) A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.
27. § (1) A közvetítő tevékenységéért díj jár és igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és költségek előlegezésére is.
(2) Az egyes ügyekben felszámítandó díj összegében a természetes személy vagy jogi személy és a felek szabadon állapodnak meg.
28. § (1) Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, a 24. § (1) bekezdése szerinti, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről.
(2) A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük.
(3) A közvetítő a közvetítői megbeszélést a névjegyzékben a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt helyiségben vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartja.
29. § Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.
30. § (1) A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket
a) a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól,
b) a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról,
c) az eljárás költségeiről,
d) a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről,
e) arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak,
f) arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben – ha azt az ügy jellege megkívánja – csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti,
g) a 32. § (4) és a 35. § (3) bekezdésében foglaltakról.
(2) Ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről.
(3) Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli. A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő díját és költségeit – eltérő megállapodás hiányában – a felek egymás között egyenlő arányban viselik.
31. § (1) A 30. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat aláírásával a közvetítői eljárás megindul.
(2) A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 327. §-a (1) és (2) bekezdésében, a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglaltak irányadóak.
32. § (1) A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.
(2) Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek – ha másként nem állapodnak meg – személyesen is jelen kell lenniük.
(3) A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja.
(4) A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.
33. § (1) A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.
(3) A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.
(4) A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár.
34. § A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.
35. § (1) A közvetítői eljárás befejeződik
a) a megállapodás aláírásának napjával,
b) azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,
c) azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy
d) a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.
(2) A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el.
(3) Ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.
(4) Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő – a kérelem kézhezvételét követő – 15 napon belül kijavítja a megállapodást.
36. § (1) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.
(2) Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak
a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és
b) a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.
37. § (1) A közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a közvetítő a felekkel elszámol.
(2) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a díj és költségek megfizetését (előlegezését), ha számlaadásra kötelezett, számla, ha számlaadásra nem kötelezett, átvételi elismervény kiállításával igazolja.
38. § (1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni.
(2) A felek költségére – kérelmük alapján – a közvetítő az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.
39. § Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
40. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a közvetítői igazolvány kiadására vonatkozó szabályokat, valamint az igazolvány tartalmi elemeit és formai kellékeit,
b) a névjegyzék vezetésének részletes szabályait.
41. § (1) A Pp. 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.”
(2) A Pp. 121. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni)
„f) a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt-e folyamatban.”
(3) A Pp. 170. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A tanúvallomást megtagadhatja:)
„d) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő.”
42. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 7. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A 24/A. §-ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá]
„c) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység.”
43. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:]
„g) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység.”
44. § A törvény hatálybalépését követő két év elteltével a közvetítői működés gyakorlati tapasztalatairól, a bevezetésének hatásairól, a közvetítői tanfolyam szükségességéről készült hatástanulmány megállapításait tartalmazó jelentést a Kormánynak az Országgyűléshez kell benyújtania.