Az Országgyűlés hozzá kíván járulni az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismeréséhez és az áldozatok információs kárpótlásához. Erre tekintettel az érintettek információs önrendelkezési jogának garantálása, a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülése érdekében – figyelemmel a Magyar Köztársaság szuverenitásához és alkotmányos rendjének garantálásához fűződő alkotmányos érdekre, valamint a jogállam nemzetbiztonsági érdekeire – az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed azokra az iratokra és adatokra, amelyek 1944. december 21. és 1990. február 14. között az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével összefüggésben
a) a Belügyminisztérium III-as Főcsoportfőnökségénél, ennek területi és helyi szerveinél, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség budapesti és vidéki főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztályain és a Gazdasági Rendészeti Osztályok operatív csoportjaiban, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályánál, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságánál, az Államvédelmi Hatóságnál, 1953 és 1956 között a Belügyminisztérium államvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységeinél, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályánál), a Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, valamint a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályán, a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Csoportfőnökségén, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Elhárító Főcsoportfőnökségén, a Honvédelmi Minisztérium IV. Főcsoportfőnökségén, a Magyar Néphadsereg Vezérkara 2. Csoportfőnökségén, a Belügyminisztérium Külügyi Osztályánál, a Belügyminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Osztályánál, a Belügyminisztérium Belbiztonsági Osztályánál, a Belügyminisztérium Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztályánál vagy
b) a Belügyminisztérium Személyzeti Főosztályánál a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének alkalmazottaival és a „titkos”, illetve a „szigorúan titkos” állományú munkatársaival kapcsolatban,
c) illetőleg az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottságnál
keletkeztek és irattári anyagába tartoztak.
(2) E törvény alkalmazásában:
1. irat és nyilvántartás (a továbbiakban együtt: irat): a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. §-ának c) pontjában meghatározott irat;
2. érintett: minden olyan természetes személy, akinek személyes adata az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: Levéltár) kezelésében levő iratokban bármilyen jogcímen szerepel;
3. megfigyelt személy: az a természetes személy, akiről az 1. § a) pontjában meghatározott iratokat keletkeztető szervezetek célzottan, nyílt vagy titkos információgyűjtés során adatokat gyűjtöttek;
4. hivatásos alkalmazott: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetekkel hivatásos szolgálati viszonyban állt, ideértve a „titkos” és a „szigorúan titkos” állományú munkatársakat is;
5. hálózati személy: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetek számára titokban, fedéssel és fedőnévvel jelentést adott, vagy ilyen jellegű beszervezési nyilatkozatot írt alá, vagy ilyen tevékenységért előnyben részesült;
6. operatív kapcsolat: az a személy, akit az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetek „társadalmi kapcsolatként” vagy „alkalmi kapcsolatként” tartottak nyilván;
7. harmadik személy: a 3–6. pont alá nem eső más természetes személy, akiről az 1. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott iratokat keletkeztető szervezetek adatokat kezeltek;
8. hozzátartozó: a házastárs, az élettárs (amennyiben a házasság, illetve az élettársi közösség az irat keletkezésekor és az érintett halálakor is fennállt), az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér;
9. tudományos kutató: az a személy, aki rendelkezik az Ltv. 23. § (2)–(3) bekezdésében szabályozott kuratórium által kiadott kutatási engedéllyel;
10. kérelmező: az érintett, a tudományos kutató és az 5. § szerint az adatokat megismerő személy;
11. anonimizálás: a személy és az adat közötti kapcsolat felismerését kizáró technikai eljárás;
12. nemzetbiztonsági érdek: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § a) pontjában meghatározott érdek;
13. közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította.
(3) Minden egyes adattal kapcsolatosan külön kell megállapítani azt, hogy az érintett megfigyelt személynek, hivatásos alkalmazottnak, hálózati személynek, operatív kapcsolatnak vagy harmadik személynek minősül-e. Az érintett jogállását az adott adat tekintetében annak vizsgálata alapján kell megállapítani, hogy az adat felvétele milyen célt szolgált.
2. § (1) A törvény hatálya alá tartozó iratokban található adatok korábbi minősítése e törvény erejénél fogva megszűnik, kivéve ha az adat minősítését – az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) rendelkezései alapján, a (2)–(3) bekezdés szerint – az arra jogosult fenntartja.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó iratokban található, a Ttv. melléklete szerinti államtitokköri jegyzékben meghatározott adatfajták közül annak az államtitokká minősített adatnak a minősítése tartható fenn, amely
a) olyan személyre vonatkozik, aki 1990. február 15-e és 2002. május 26-a közötti időszakban vagy annak egy részében a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott, vagy azokkal titkosan együttműködött,
b) olyan, az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenységre vonatkozik, amely miatt az érintettet külföldön kiutasítás, beutazási tilalom vagy büntetőeljárás fenyegetné,
c) olyan személyre vonatkozik, akinek az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenysége miatt alaposan feltehető, hogy személyének felfedése esetén e tevékenysége miatt ellene vagy hozzátartozójával szemben az életet, a testi épséget, illetve a személyes szabadságot súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekményt követnek el,
d) olyan hálózati személy vagy operatív kapcsolat személyazonosságának felfedéséhez vezet, akinek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit,
e) az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bírák eljárása során keletkezett, amennyiben az eljárás eredményeként annak alanya lemondott vagy felmentését kezdeményezte.
(3) Fenntartható továbbá az államtitok minősítése a Ttv. alapján az államtitokkörbe tartozó azon adat tekintetében, amely
a) az azt jogszerűen birtokló szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges,
b) a titkos információgyűjtés olyan eszközének vagy módszerének felfedéséhez vezet, amelynek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit,
c) nyilvánosságra kerülése esetén nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná a Magyar Köztársaság rejtjelrendszerét vagy rejtjeltevékenységét,
d) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalását,
e) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság és más állam közötti viszonyt, vagy károsítaná a Magyar Köztársaság külpolitikai céljainak érvényesítését,
f) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítéséhez fűződő érdekeit,
g) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná a Magyar Köztársaság védelempolitikai céljainak megvalósulását, a Magyar Honvédség nemzetközi kapcsolatait vagy hadrafoghatóságát,
h) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetgazdasági érdekeit.
3. § (1) A megfigyelt, a harmadik személy, a hivatásos alkalmazott, az operatív kapcsolat és a hálózati személy megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a Levéltárban kezelt iratban szereplő, kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatokat.
(2) A megfigyelt személy megismerheti a vele kapcsolatba hozható hálózati személyről, operatív kapcsolatról és hivatásos alkalmazottról az annak azonosításához szükséges adatokat.
(3) A megfigyelt személy, illetve a harmadik személy megismerheti és a harmadik személy, illetve a megfigyelt személy hozzájárulásával nyilvánosságra hozhatja a megfigyelt és a harmadik személy között történt személyes érintkezéseket rögzítő vagy leíró adatokat (pl. személyes találkozásról, beszélgetésről gyűjtött adatok).
4. § (1) A tudományos kutató a Levéltárban kezelt iratokban foglalt adatokat a (2)–(3) bekezdésben foglalt korlátok között megismerheti, és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 32. §-a szerint felhasználhatja.
(2) A tudományos kutató az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatokat az érintett halálozási évét követő harminc év után ismerheti meg. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.
(3) A tudományos kutató a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre vonatkozó adatokat – a védelmi időn belül – anonimizáltan ismerheti meg. Az Ltv. 23. § (2) bekezdése szerinti kuratórium az anonimizálás nélküli megismerést akkor engedélyezi, ha a megfigyelés célja a faji eredettel, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozással, illetve a vallásos vagy más világnézeti meggyőződéssel összefüggésbe hozható, és a tudományos kutató igazolja, hogy korábban elkezdett, szakmai folyóiratokban megjelent publikációkkal alátámasztott kutatásához ezen adatok megismerése elengedhetetlenül szükséges.
5. § (1) Anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a Levéltárban kezelt iratokat.
(2) Az érintett adatai a halálozási évét követő harminc év után – a (3)–(4) bekezdés keretei között – anonimizálás nélkül megismerhetőek. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított hatvan év.
(3) Az érintett halálozási évét követő hatvan évig anonimizáltan sem ismerhetőek meg a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatok. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított százhúsz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított kilencven év.
(4) Nem kell anonimizálni azokat az adatokat,
a) amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek,
b) amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak,
c) amelyek a közszereplő hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat és a közszereplő hálózati személyek azonosításához szükségesek,
d) amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult.
(5) A nem anonimizált adatokat bárki nyilvánosságra hozhatja.
(6) Ha a kérelmező közszereplő hálózati személy, hivatásos alkalmazott vagy operatív kapcsolat azonosításához szükséges adatokat kíván megismerni, a Levéltár az érintett közszereplőt nyilatkozat tételére hívja fel a tekintetben, hogy közszereplő minőségét elismeri-e. Amennyiben a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az érintett olyan nyilatkozatot tesz, mely szerint közszereplői minőségét nem ismeri el, a Levéltár az adat megismerésére irányuló kérelmet elutasítja; ellenkező esetben a megismerési kérelemnek eleget tesz. A Levéltár döntésével szemben az Ltv. 29. §-ának rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye, melynek során a bíróság az érintett közszereplői minőségéről állást foglal. Az ügyben a Fővárosi Bíróság e feladatra kijelölt bírája jár el. Ha a bíróság az érintettet közszereplőnek minősíti, a Levéltár a megismerési kérelemnek eleget tesz.
6. § (1) A megfigyelt és a harmadik személy írásos nyilatkozatban legfeljebb az adat keletkezésétől számított kilencven évre megtilthatja az adat 4–5. § szerinti kutatását.
(2) A megfigyelt vagy harmadik személy halálát követően az e törvény szerint őt megillető jogokat az elhunyt hozzátartozója gyakorolhatja, kivéve ha azt az elhunyt írásban megtiltotta vagy azt törvény kizárja. Az iratok megismerésére az a személy is jogosult, akit a megfigyelt vagy harmadik személy halála előtt erre írásban feljogosított.
(3) Az érintett az iratokban szereplő, rá vonatkozó adatok tekintetében helyesbítési jogát az eredeti adat változatlanul hagyása mellett a helyes adatot tartalmazó feljegyzésnek az irathoz történő csatolásával érvényesítheti.
7. § (1) A honvédelmi miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter és a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek, valamint más közfeladatot ellátó szervek munkatársa vagy alkalmazottja a szerv hatáskörébe tartozó ügyben a Levéltárban elhelyezett iratokban lévő személyes adatokba törvényben előírt feladatának ellátásához szükséges esetben, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előzetes jóváhagyása után, illetve különösen gyors intézkedést követelő esetekben utólagos tájékoztatásával tekinthet be.
(2) Bíróságok esetében az (1) bekezdésében foglalt előzetes jóváhagyásra nincs szükség.
8. § (1) A Levéltár kezeli a 2. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó iratok kivételével az e törvény hatálya alá tartozó iratokat. A Levéltár a Történeti Hivatal jogutódja.
(2) A Levéltár önálló, teljes gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv, az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló cím.
(3) A Levéltár
a) az e törvényben meghatározott feltételekkel biztosítja az érintettek számára személyes adataik megismeréséhez való joguk gyakorlását;
b) gondoskodik a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló törvényben meghatározott tényfeltárást végző szervek számára történő adatszolgáltatásról;
c) az e törvényben meghatározott feltételekkel biztosítja a kutatási tevékenység folytatását;
d) ellátja az Ltv.-ben meghatározott feladatokat.
(4) A Levéltár működését az Országgyűlés elnöke felügyeli.
(5) A Levéltár élén főigazgató áll. A főigazgatót és a főigazgató véleményének kikérése után helyettesét az Országgyűlés elnöke hét évre nevezi ki. A jelöltek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A jelöltek akkor nevezhetők ki, ha az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága, valamint Kulturális és sajtó bizottsága előzetesen meghallgatta őket.
(6) A Levéltár főigazgatójának és helyettesének megbízatása megszűnik, ha
a) a megbízatási ideje lejár,
b) lemond,
c) meghal,
d) az Országgyűlés elnöke felmenti,
e) az Országgyűlés elnöke összeférhetetlenséget állapít meg vele szemben.
(7) Felmentésnek van helye, ha a főigazgató (főigazgató-helyettes)
a) tisztségére méltatlanná vált,
b) munkaköri feladatait egészségi okból 90 napon túl folyamatosan nem tudja ellátni.
(8) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni a főigazgatót (főigazgató-helyettest), ha a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösségét megállapította, illetőleg feladatainak neki felróható okból nem tesz eleget.
9. § (1) Nem lehet a Levéltár főigazgatója (főigazgató-helyettese) az, aki a kinevezés időpontját megelőző tíz évben a Kormány tagja, államtitkár, párt országos szervének tisztségviselője vagy alkalmazottja volt. Nem lehet a Levéltár főigazgatója (főigazgató-helyettese) az sem, aki a volt BM III. Főcsoportfőnökség és elődei alkalmazásában állt, vagy azok jelentéseit megkapta, illetve e szervekkel kapcsolatban álló hálózati személy vagy operatív kapcsolat volt.
(2) A Levéltár főigazgatója (főigazgató-helyettese) a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői és szabadalmi jogi védelem alá eső, továbbá lektori, szerkesztői tevékenységre irányuló megbízási jogviszony kivételével más megbízást nem fogadhat el, kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottság tagja.
(3) Az összeférhetetlenségi ok keletkezését haladéktalanul be kell jelenteni az Országgyűlés elnökének. Az összeférhetetlenségi okot a kinevezéstől, illetőleg a keletkezésétől számított 30 napon belül meg kell szüntetni.
(4) A főigazgató évente beszámol a 8. § (5) bekezdésben szereplő országgyűlési bizottságok előtt.
(5) A főigazgató a Levéltár által kezelt, az államtitok és szolgálati titok körébe tartozó adatok védelmére szolgáló rendszerek és intézkedések adatai tekintetében a Ttv. szerinti minősítői jogkört gyakorol.
(6) A Levéltár főigazgatójára az e törvényben meghatározott eltérésekkel a közigazgatási államtitkárokra, a főigazgató-helyettesre a helyettes államtitkárokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kinevezés és a felmentés kivételével az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató tekintetében az Országgyűlés Főtitkára gyakorolja.
(7) A Levéltár munkatársaira egyebekben a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek a központi közigazgatási szervek köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. § (1) A Levéltár működésére – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az Ltv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Ltv. 28. §-a a Levéltár eljárására nem alkalmazható.
(2) A Levéltár az e törvény alapján anonimizáltan megismerhető adatokat olyan módon teszi hozzáférhetővé a kérelmező számára, hogy az adatokat tartalmazó irat másolatát átadja, és a kérelmező számára nem megismerhető adatokat azon olvashatatlanná teszi. A megfigyelt számára minden, az iratokról készült másolatot soron kívül és térítésmentesen kell biztosítani.
(3) A Levéltár a Ttv. alapján minősített adatok vonatkozásában gondoskodik a titokvédelmi szabályok betartásáról.
(4) A Levéltár gondoskodik az átvett, valamint a keletkező iratok egységes szempontok alapján történő nyilvántartásáról és kezeléséről.
(5) Az Ltv. 24/A. § (3) bekezdése alapján kötött adatvédelmi szerződés hatálya a Levéltárban kezelt iratokra akkor terjed ki, ha erről a szerződés – az iratok pontos felsorolásával – kifejezetten rendelkezik.
11. § (1) A törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A törvény 8. § (1)–(4) bekezdése, továbbá (6)–(8) bekezdése, 9. §-a, valamint 13. § (3)–(4) bekezdése 2003. április 1-jén lép hatályba.
(3) A Levéltár főigazgatói tisztségének betöltésére az Országgyűlés elnöke a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül pályázatot ír ki, és gondoskodik a pályázatnak a törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belüli elbírálásáról is.
(4) A Levéltár főigazgató-helyettesi tisztségének betöltésére az Országgyűlés elnöke a Levéltár főigazgatójának kinevezését követő tizenöt napon belül pályázatot ír ki, és gondoskodik a pályázatnak a kiírást követő kilencven napon belüli elbírálásáról is.
(5) Minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a jogellenesen birtokában lévő, a Levéltár illetékességi körébe tartozó iratokat – ideértve annak másodpéldányait és másolatait is – a Történeti Hivatalnak a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül átadni.
(6) Aki jogellenesen birtokol a Levéltár illetékességi körébe tartozó iratot, és azt a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül a Történeti Hivatal részére átadja vagy ismeretlenül eljuttatja, mentesül a jogosulatlan adatkezelés és a különleges személyes adatokkal visszaélés, illetve az államtitoksértés jogkövetkezménye alól. A jogellenesen birtokolt, e törvény hatálya alá tartozó iratok hatóság vagy bíróság előtt bizonyítékként nem használhatók fel.
(7) A Levéltár köteles minden olyan iratot, amelynek őrzésére e törvény nem hatalmazza fel, a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül eredeti tulajdonosának vagy jogutódjának, köziratok esetében pedig az arra illetékes levéltárnak átadni.
(8) A Levéltár kezelésében levő, a Ttv. szerinti minősített adatot tartalmazó irat megismeréséhez a Ttv. 2. § (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott engedély szükséges.
(9) A törvény hatálya alá tartozó iratok a törvény hatálybalépésének napjától kizárólag az Ltv. szabályai alapján, a Levéltárban selejtezhetőek.
12. § (1) A törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül bizottság alakul, amelynek egy-egy tagját a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Magyar Történelmi Társulat elnöke jelöli. A bizottság tagjait – „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésüket követően – az Országgyűlés elnöke nevezi ki. A bizottság felügyeli az e törvény hatálya alá eső iratok Levéltárnak történő átadását. A bizottság ügyrendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben hagyja jóvá. A bizottság tagjai az iratkezelő szerveknél – az (5) bekezdésében meghatározott külön jegyzékben szereplő iratok kivételével – korlátozás nélkül betekinthetnek az e törvény hatálya alá tartozó iratokba. A bizottság az iratok átadásáról jelentést készít, amelyet a (8) bekezdésben megjelölt határidő elteltét követő három hónapon belül juttat el az Országgyűlés elnökéhez. A jelentés elkészítését követő 30. napon a bizottság tagjainak megbízatása megszűnik.
(2) Az 1. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti iratok tekintetében – e törvény, valamint a Ttv. rendelkezéseire figyelemmel – a törvény hatálybalépését követően le kell folytatni a Ttv. 10. §-ában szabályozott felülvizsgálati eljárást.
(3) Azok az irategyüttesek, amelyek egyaránt tartalmaznak olyan adatokat, amelyek minősítését a minősítő megszüntette, illetve fenntartotta, továbbra is az irategyüttest kezelő szerv kezelésében maradnak. Az irategyüttes azon részéről, amely olyan adatot tartalmaz, amelynek minősítését a minősítő megszüntette, az irategyüttest kezelő szerv hiteles másolatot készít, és azt átadja a Levéltárnak.
(4) Át kell adni a Levéltárnak azon iratok jegyzékét, amelyek minősítését a minősítő fenntartotta. A jegyzék államtitkot nem tartalmazhat. Amennyiben a Levéltár nem találja indokoltnak valamely, a jegyzékben szereplő irat minősítésének fenntartását, a Fővárosi Bírósághoz fordulhat a minősítés megszüntetésére való kötelezés érdekében. A minősítés fenntartásának jogszerűségét a minősítőnek kell bizonyítania. A bíróság az ügyben harminc napon belül, polgári nemperes eljárásban dönt. Az ügyben a Fővárosi Bíróság e feladatra kijelölt bírája – „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzését követően – jár el. A felek és meghatalmazottaik nem lehetnek jelen egymás meghallgatásán. Az eljárás minden szakaszában biztosítani kell az államtitok védelmére vonatkozó előírások betartását. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése államtitkot nem tartalmazhat.
(5) A felülvizsgálati eljárás során a 2. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó iratok közül a nemzetbiztonsági érdek védelme szempontjából kiemelkedően fontos iratokról a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója külön jegyzéket állít össze, amelyet a Legfelsőbb Bíróság e feladatra kijelölt bírája – „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzését követően – hagy jóvá. A (4) bekezdésében meghatározott iratjegyzékben a jelen bekezdés alapján összeállított külön jegyzékben szereplő iratokat nem kell feltüntetni.
(6) Amennyiben a minősítő az 1970 előtt keletkezett iratnak a Ttv. 28. § (2) bekezdése szerint fenntartott minősítését a törvény hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül nem erősíti meg, az irat minősítése megszűnik, és azt harminc napon belül át kell adni a Levéltárnak.
(7) Amennyiben a minősítő az 1970 és 1979 között keletkezett iratnak a Ttv. 28. § (2) bekezdése szerint fenntartott minősítését a törvény hatálybalépését követő egy éven belül nem erősíti meg, az irat minősítése megszűnik, és azt harminc napon belül át kell adni a Levéltárnak.
(8) Amennyiben a minősítő az 1980-ban vagy 1980 után keletkezett irat minősítését a törvény hatálybalépését követő két éven belül nem erősíti meg, az irat minősítése megszűnik, és azt harminc napon belül át kell adni a Levéltárnak.
(9) A 2. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározott adatokat tartalmazó azon iratokat, amelyek minősítését a (2) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során a minősítő fenntartotta, a minősítő a Ttv. 10. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredményeként a minősítő a minősítést megszünteti, az iratot harminc napon belül át kell adni a Levéltárnak.
(10) Az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti iratokat a Levéltár főigazgatójának kinevezésétől számított harminc napon belül teljeskörűen át kell adni a Levéltárnak.
13. § (1) 2003. március 31-én hatályát veszti az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 1/A. §-a, 25/A–25/I. §-ai, az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXVII. törvény 3. §-a és 14. §-a, valamint az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2001. évi XLVII. törvény.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtegye, ennek keretében gondoskodjon a törvény hatálya alá tartozó iratok tekintetében az iratkezelés, az iratvédelem előzményeinek feltárásához, valamint az iratok egyesítéséhez szükséges szabályozási, szervezési, költségvetési és egyéb feltételek megteremtéséről.
(3) Az Ltv. 19. § (1)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Állami szaklevéltár a Hadtörténelmi Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára és a Vízügyi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, valamint az állam által fenntartott felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára.
(2) A szaklevéltár illetékességi köre – az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kivételével –
a) a Hadtörténelmi Levéltár esetében a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar, valamint – a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – az ezek közvetlen felügyelete vagy irányítása alá tartozó katonai szervezetek,
b) a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára esetében a Központi Statisztikai Hivatal és az ennek közvetlen felügyelete alá tartozó szervek,
c) a Vízügyi Levéltár esetében a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vízügyi szervek,
d) a felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára esetében a fenntartó szerv
levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.
(3) Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának illetékessége az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott iratokra terjed ki.
(4) Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára működésének speciális szabályait, valamint az e törvényben meghatározottakon túlmenően ellátandó feladatait a (3) bekezdésben említett törvény határozza meg.”
(4) Az Ltv. 23. § (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„A kuratórium engedélyezi az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában történő tudományos kutatást.”
(5) A Ttv. mellékletében az államtitokköri jegyzék 151. pontja előtti alcím és a 151. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
151. az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által kezelt államtitok és szolgálati titok körébe tartozó adatok védelmére szolgáló rendszerek és intézkedések adatai
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”
