1. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 8. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el.
(6) Ha az adóalany - az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította.”
2. § Az Eva tv. 12. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel, értelemszerűen módosítva a 8. § (1)-(3) és (6) bekezdése alapján.
(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben visszafizetett összeggel, értelemszerűen módosítva a 8. § (5)-(6) bekezdése alapján.”
3. § Az Eva tv. 19. §-ának (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az e törvény szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt)
„d) csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az e törvény szerinti adóalanyiság időszakában az eva alapjának megállapításakor a kapott előlegre tekintettel bevételként oly módon számolt el, hogy azzal összefüggésben nem alkalmazta a törvény 5. § (4) bekezdés b) pontját.”
4. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. §-a a következő 39. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„39. az egyszerűsített vállalkozói adónak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó alanya esetében nettó árbevétel: a 22. pont i) alpontja szerinti nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség: a 36. és a 37. pontokban foglalt, pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozókra meghatározott eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség,”
5. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Az a belföldi személy, aki e törvény szerint biztosítottnak, vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § a)-p) pontja szerint sem jogosult és a 39. § (2) bekezdése alapján nem köteles járulékfizetésre, 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetésével egészségügyi szolgáltatás, továbbá az Szja tv.-ben meghatározott mezőgazdasági őstermelő (kistermelő) 14 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetésével egészségbiztosítási ellátások megszerzése érdekében megállapodást köthet.”
(2) A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]
„a) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal, valamint a vámhivatal az adókötelezettség ellenőrzése és az adóvégrehajtási eljárás lefolytatása érdekében az a) pontja szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre vonatkozó,”
„c) az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladataik ellátása érdekében az a)-e) és g) pontjai,”
(szerinti adatok igénylésére jogosultak.)
(3) A Tbj. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást a foglalkoztató minden év végén lezárja, archiválja, és arról a tárgyévet követő év április 30. napjáig az igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít.”
6. § Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Adómód. tv.) 302. §-a a következő (18)-(25) bekezdéssel egészül ki:
„(18) A 2002. évre érvényesíthető adójóváírás összege nem lehet kevesebb, mint az Szja tv. 2001. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti mérték figyelembevételével megállapított adójóváírás.
(19) Önadózás esetén a bevallás adatai alapján az állami adóhatóság magánszemélyenként kiszámítja a (18) bekezdés szerinti és az Szja tv. 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti adójóváírások különbözetét. Ha a (18) bekezdés szerinti adójóváírás a nagyobb, akkor a késedelmi pótlékkal azonos mértékű késedelmi kamattal növelt különbözetet a magánszemélynek kiutalja. A késedelmi kamatot a bevallás benyújtására nyitvaálló határidő utolsó napjától - ha a bevallás nem tartalmazta a különbözet megállapításához szükséges adatokat, a hiánypótlás napjától - a kiutalás napjáig kell felszámítani. Az adóhatóság nem utalja ki a különbözetet és késedelmi kamatát, ha a késedelmi kamattal növelt különbözet és a bevallásban kimutatott visszatérítendő adó együttes összege nem éri el a 100 forintot, ellenkező esetben a 100 forintot el nem érő, a bevallásban kimutatott visszatérítendő adót is kiutalja.
(20) Az állami adóhatóság a (19) bekezdés szerinti visszautalandó különbözetről, valamint annak késedelmi kamatáról haladéktalanul - de legkésőbb 2003. augusztus 31-ig - értesíti a magánszemélyt. Az értesítéssel összefüggő bármely kifogás ügyében az állami adóhatóság határozattal dönt.
(21) Adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás esetén a magánszemély az erre a célra az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az illetékes adóhatóságánál kérheti a (18) bekezdés szerinti és az Szja tv. 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti adójóváírások különbözetének megállapítását. A nyomtatványt az adóbevallást helyettesítő elszámolásról kiadott munkáltatói (kifizetői) igazolás megfelelő adataival egyezően kell kitölteni. A nyomtatványt az állami adóhatóság ingyenesen bocsátja a magánszemély rendelkezésére. A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes.
(22) A (21) bekezdésben említett nyomtatvány a következőket tartalmazza:
a) a magánszemély természetes azonosító adatai, adóazonosító száma;
b) kérelem a különbözet megállapítására és kiutalására;
c) a 2002-re elszámolt éves összes jövedelem;
d) a 2002-ben megszerzett bér;
e) a 2002. évi jogosultsági hónapok száma;
f) az adóbevallást helyettesítő elszámolásban érvényesített adójóváírás;
g) a magánszemély bankszámlaszáma, postai úton történő kifizetéshez az a cím, ahova a magánszemély a kiutalást kéri.
(23) Az állami adóhatóság a magánszemély kérelme alapján határozatot hoz, továbbá - ha a (18) bekezdés szerinti adójóváírás a nagyobb - a késedelmi pótlékkal azonos mértékű késedelmi kamattal növelt különbözetet a magánszemélynek annak összegétől függetlenül kiutalja. A késedelmi kamatot 2003. március 20. napjától - a kérelemnek az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 180. napjáig történő előterjesztése esetén - a kiutalás napjáig kell felszámítani. Ha a magánszemély kérelmét az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 180. napot követően terjeszti elő, a késedelmi kamatot 2003. március 20. napjától az e törvény kihirdetését követő 180. napig kell felszámítani.
(24) A kiszámított, illetve megállapított különbözet és késedelmi kamata a magánszemély adóbevallását, vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolását nem érinti, továbbá a kiutalt összeg az Szja tv. alkalmazásában nem számít a magánszemély bevételének. Az adóhatóság a különbözet és késedelmi kamata tekintetében visszatartási jogát nem gyakorolja. A kiutalandó különbözetet és késedelmi kamatát az „egyéb kötelezettségek” számla terhére kell kiutalni és elszámolni.
(25) A (19) és a (21) bekezdésben említett különbözet igénylésére önellenőrzés nem nyújtható be.”
7. § (1) Az Adómód. tv. 305. §-ának (1) bekezdésében a „(3)-(10) bekezdésekben” szövegrész helyébe a „(3)-(10), (12) bekezdésekben” szövegrész lép.
(2) Az Adómód. tv. 305. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az Áfat. 2002. december 31. napján hatályos 13. § (1) bekezdésének 23. pontja szerinti termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén, melyeknél a felek közötti elszámolási időszak kezdő napja 2003. január 1. napja előtti, az Áfat. 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) Az Adómód. tv. 305. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A lakóingatlanok kezelését (is) végző adóalany az illetékes állami adóhatóságánál nyilatkozhat arról, hogy e tevékenysége kapcsán 2003. évre az Áfat. 2002. december 31. napján hatályos 2. számú mellékletének 13. pontja szerinti tárgyi adómentességet választja. Azon adóalanyt, aki (amely) 2003. évben már adólevonási joggal élt, azonban 2003. évre e törvény alapján a tárgyi adómentességet választja, az erről szóló nyilatkozat benyújtását követő 15 napon belül beadott, a választása miatt indokolttá váló önellenőrzéséhez csatolt kérelme alapján az adóhatóság mentesíti az önellenőrzési pótlék megfizetése alól.”
8. § Az Adómód. tv. 310. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvénynek az Itv. vagyonszerzési illetéket módosító rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyeket e törvény hatálybalépését követően jelentettek be illetékkiszabásra a földhivatalhoz, vagy amelyek e törvény hatálybalépését követően más módon jutottak az illetékhivatal tudomására, azzal, hogy amennyiben az öröklési illetékkötelezettség 2003. január 1-je előtt keletkezett, akkor az öröklési illeték megállapítására a 2002. december 31-én hatályos illetékrendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy ezek a rendelkezések az örökös számára kedvezőbb fizetési kötelezettséget eredményeznek. Az Itv. eljárási illetékeket módosító rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati államigazgatási és bírósági eljárások eljárási illetékére kell alkalmazni.”
9. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
- az Eva tv. 5. § (3) bekezdése,
- a Tbj. 47. §-ának (4) bekezdése
azzal, hogy e rendelkezéseket 2003. január 1-jétől nem kell alkalmazni.
10. § (1) E törvény Eva tv.-t módosító rendelkezéseit 2003. január l-jétől kell alkalmazni.
(2) Az adózó a 2003. évi adóelőleg megállapításánál választhatja az Eva tv. 12. §-a (2)-(3) bekezdésének 2003. január 1-jén hatályos rendelkezéseinek alkalmazását.
11. § E törvény Htv.-t és Tbj.-t módosító rendelkezéseit 2003. január 1-jétől kell alkalmazni.
12. § (1) Az Adómód. tv. e törvénnyel megállapított 302. §-ának (18) bekezdését a 2002. évi személyi jövedelemadó megállapítására kell alkalmazni.
(2) Az Adómód. tv. e törvénnyel megállapított 305. §-ának (12) bekezdését, valamint e törvénnyel módosított 310. §-ának (1) bekezdését 2003. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3) Az Adómód. tv. e törvénnyel megállapított 305. §-ának (13) bekezdése szerinti nyilatkozatot e törvény kihirdetését követő 30 napon belül kell benyújtani.
13. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 16. §-ának (11) bekezdésében „az elszámolási időszak utolsó napja” szövegrész helyébe „a felek által meghatározott teljesítési időpont, ennek hiányában az elszámolási időszak utolsó napja” szövegrész lép.
(2) Az (1) bekezdés e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést megelőzően már azokban az esetekben is lehet alkalmazni, melyeknél a felek közötti elszámolási időszak kezdő napja 2002. december 31. napját követi.
