Időállapot: közlönyállapot (2003.VI.23.)

2003. évi XL. törvény

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról * 

1. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:]

n) befektetési vállalkozásnak nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozással, illetőleg pénzügyi holdingtársasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holdingtársaságra.”

2. § A Tpt. 2. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[Nem tartozik a törvény hatálya alá]

e) az a pénzügyi holdingtársaság, amelynek leányvállalatai között van hitelintézet.”

3. § (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;”

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 74. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni.”

(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 83. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek;”

(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 111-114. pontokkal egészül ki:

„111. pénzügyi holdingtársaság: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;

112. részesedési viszony: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;

113. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;

114. vegyes tevékenységű holdingtársaság: olyan pénzügyi holdingtársaságnak, hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak nem minősülő vállalkozás, melynek legalább egy befektetési vállalkozás leányvállalata van.”

4. § (1) A Tpt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a 37. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.”

(2) A Tpt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak - befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen - kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint a 37. § (5) bekezdésének b) vagy c) pontjában meghatározott helyen. A kibocsátási árat - amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül - a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a nyilvános ajánlattétellel megegyező módon kell közzétenni.”

5. § A Tpt. 64. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Elismert értékpapírpiacra bevezetett részvények esetében a féléves gyorsjelentést az Európai Unió mindazon tagállamában közzé kell tenni az adott tagállam közzétételi szabályai szerint, ahol a részvény elismert értékpapírpiacra való bevezetése megtörtént. Az a társaság, amelynek részvényeit elismert értékpapírpiacra bevezették, féléves gyorsjelentésének másolatát az Európai Unió mindazon tagállama illetékes hatóságainak megküldi, amelyekben részvényei elismert értékpapírpiacra való bevezetése megtörtént.”

6. § A Tpt. 94. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenységi engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató]

c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban vagy hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.”

7. § (1) A Tpt. 97. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A befektetési szolgáltató]

b) termékértékesítésre, üzletkötésre, befektetési tanácsadásra olyan, vele munkaviszonyban álló főállásban alkalmazott személyt köteles alkalmazni, aki szerepel a Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről, befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzékben.”

(2) A Tpt. 97. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről, befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzék adatai nyilvánosak.”

8. § A Tpt. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató

a) az üzletág irányítására olyan büntetlen előéletű személyt köteles kinevezni, aki legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik; továbbá

b) termékértékesítésre, üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, aki szerepel a Felügyelet által vezetett termékértékesítői, üzletkötői névjegyzékben.

(2) A termékértékesítői, üzletkötői névjegyzékbe az vezethető be, aki

a) büntetlen előéletű;

b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt;

c) rendelkezik a külön jogszabályban előírt vizsgával;

d) ellene a Felügyelet vagy a tőzsde három éven belül nem alkalmazott az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi és tőzsdei előírások ismételt vagy súlyos megsértése miatt jogerős határozatban megállapított szankciót.

(3) Ha a termékértékesítővel, üzletkötővel szemben a (2) bekezdésben meghatározott kizáró körülmények merülnek fel, azt az árutőzsdei szolgáltató a tudomására jutást követően haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek. A Felügyelet az érintett termékértékesítőt, üzletkötőt a névjegyzékből haladéktalanul törli.

(4) A Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről vezetett névjegyzék adatai nyilvánosak.”

9. § A Tpt. 102. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb két hónapon belül határozatban közli a bejelentő befektetési vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni.”

10. § A Tpt. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„103. § (1) A befektetési szolgáltató, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván befektetési szolgáltatást, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentésnek tartalmaznia kell:

a) annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a befektetési szolgáltató a tevékenységet végezni kívánja;

b) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó üzleti tervet.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a befektetési szolgáltató tervezett tevékenységéről és a befektető-védelmi szabályokról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő befektetési szolgáltatóval is.

(4) A befektetési szolgáltató a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg tevékenységét a másik tagállamban.

(5) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett befektetési szolgáltatót a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.

(6) Az (1) bekezdés alapján bejelentett tevékenységek módosítása esetén a befektetési szolgáltató előzetes írásbeli értesítést küld a Felügyeletnek és a fogadó tagállam illetékes felügyeleti hatóságának.

(7) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban határon átnyúló tevékenységet végző befektetési szolgáltató tevékenységi engedélyét visszavonta.”

11. § A Tpt. 104. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett befektetési vállalkozás Magyarországon fióktelepet nyit, vagy befektetési szolgáltató határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani, a Felügyelet tájékoztatja a befektetési vállalkozást, illetve a befektetési szolgáltatót a tevékenységvégzés feltételeiről, így különösen:”

12. § A Tpt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) az olyan befektetési szolgáltató számára kiadott tevékenységi engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata;

b) valamely harmadik országban bejegyzett vállalat által Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozásban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a magyar befektetési vállalkozás a harmadik országbeli vállalat leányvállalatává válik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.”

13. § A Tpt. 136. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A portfólió-kezelő a kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet - a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok és a nyilvános, nyíltvégű befektetési jegyek kivételével - elismert értékpapírpiacra be nem vezetett befektetési eszközre olyan vállalkozással, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amely a portfólió-kezelőben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.”

14. § A Tpt. 171. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„171. § Ha a befektetési szolgáltató az ügyfele által letétbe helyezett értékpapír kölcsönzésében bizományosként működik közre, a befektetési szolgáltató és az ügyfél közötti jogviszonyra a Ptk. bizományi szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az értékpapírkölcsönre az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

15. § A Tpt. 178. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (2)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a befektetési vállalkozás anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a befektetési vállalkozás saját leányvállalatával szemben vállalt kockázatra, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a befektetési vállalkozás is beletartozik.”

16. § A Tpt. XIX. fejezetét követően a következő című XIX/A. fejezettel egészül ki:

„XIX/A. fejezet

Összevont alapú felügyelet”

17. § A Tpt. a következő új 181/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete

181/A. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a befektetési vállalkozás, amelynek

a) legalább egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vagy befektetési vállalkozás leányvállalata van, vagy ilyen típusú intézményben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy

b) anyavállalata pénzügyi holdingtársaság.

(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásra és

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi holdingtársaságra, valamint annak olyan hitelintézetére, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi holdingtársaságra és annak olyan pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.”

18. § A Tpt. a következő új 181/B. §-sal egészül ki:

„181/B. § (1) A Felügyelet feladata a 181/A. § (1) bekezdésében meghatározott, Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozás összevont pénzügyi helyzeten alapuló felügyelete.

(2) A Felügyeletnek nem feladata a pénzügyi holdingtársaság, a vegyes tevékenységű holdingtársaság, továbbá a külföldi befektetési vállalkozás, pénzügyi holdingtársaság és vegyes tevékenységű holdingtársaság prudens működésének egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól - a 181/A. § (1) bekezdésében meghatározott befektetési vállalkozás kérelmére - mentesítheti a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást vagy a járulékos vállalkozást, ha

a) székhelye olyan külföldi országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását,

b) bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen, ha az ellenőrző befolyása vagy részesedési viszonya időtartama előreláthatóan nem haladja meg az egy évet),

c) bevonása az összevont alapú felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne, mivel mérlegfőösszege és mérlegen kívüli tételeinek a Tpt. 178. § (6) bekezdése szerint számított összege nem éri el az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal bíró vállalkozás mérlegfőösszegének egy százaléka, illetve a kettőmilliárd-ötszázmillió forint közül a kisebb értéket.

(4) Ha több vállalkozás külön-külön nem, de együttesen eléri a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott érték közül a kisebbet, nem tekinthető elhanyagolható jelentőségűnek, és a Felügyelet nem adhat mentesítést az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól.

(5) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozást, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(6) A Felügyelet engedélyezheti, hogy - bár a befektetési vállalkozás nem tartozik a 181/A. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá - a befektetési vállalkozás anyavállalatának olyan vállalkozásával, amely Magyarországon bejegyzett és ezen anyavállalat ellenőrző befolyása alatt áll vagy a vállalkozásban az anyavállalat részesedési viszonnyal rendelkezik, összevont alapon is, e fejezet előírásai szerint feleljen meg a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak.”

19. § A Tpt. a következő új 181/C. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás prudens működése

181/C. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás [181/A. § (1) bekezdésének a) pontja], illetőleg a pénzügyi holdingtársaság [181/A. § (1) bekezdésének b) pontja] felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírások betartása.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a pénzügyi holdingtársaság igazgatósága az összevont alapú felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás igazgatóságát, amely köteles azt végrehajtani.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás igazgatósága köteles megjelölni, hogy mely ügyvezető tagja felelős az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások prudens működéséért.”

20. § A Tpt. a következő új 181/D. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás kockázatvállalása és tőkemegfelelése

181/D. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokkal együtt, összevont alapon is köteles megfelelni a 178. §-ban a nagykockázat vállalásra, a 180. § (6) bekezdésében a befektetésre, valamint a 181. § (4) bekezdésében az ingatlanbefektetésre vonatkozóan meghatározott korlátozásnak.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak, a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokkal együtt, összevont alapon is legalább nyolc-százalékos - külön jogszabályban meghatározott módon számított - fizetőképességi mutatót kell folyamatosan fenntartania, valamint mindenkor rendelkeznie kell a kereskedési könyvi pozíciós kockázat, partnerkockázat, nagykockázat, továbbá az engedélyezett tevékenység egészében meglévő árukockázat és devizaárfolyam kockázat fedezéséhez szükséges, összevont alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló tőke számításának módját külön jogszabály határozza meg.

(3) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelést az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a pénzügyi holdingtársaság számítja ki. A pénzügyi holdingtársaság köteles a számításokat átadni az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak. A pénzügyi holdingtársaság összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata az összevont alapú számításához szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra.

(4) Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy járulékos vállalkozásban (a továbbiakban: többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony), a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását minden, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak, illetőleg a pénzügyi holdingtársaságnak el kell végeznie.

(5) Többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony esetén a Felügyelet engedélyezheti, hogy a tőkemegfelelési és kockázatvállalási előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását csak a legfelső szinten lévő, összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg pénzügyi holdingtársaság végezze el.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti mentesítést a következő feltételek együttes fennállása esetén adhat:

a) a legfelső szinten lévő magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozás, illetőleg pénzügyi holdingtársaság a mentesítendő magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

b) a legfelső szinten lévő befektetési vállalkozás, illetőleg pénzügyi holdingtársaság a mentesítendő befektetési vállalkozást az összevont kockázatvállalási és tőkemegfelelési számításokba bevonja,

c) a szavatoló tőkének a többszörös ellenőrző befolyás alatt vagy részesedési viszonyban álló vállalkozások közötti megfelelő megosztása biztosított.”

21. § A Tpt. a következő új 181/E. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

A prudens működésre vonatkozó előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítása során alkalmazható módszerek

181/E. § (1) Az összevont kockázatvállalási és tőkemegfelelési adatok meghatározásához szükséges számítások során az Szmt. szerinti bevonási módszerek alkalmazandók.

(2) A Felügyelet engedélyezheti, hogy a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába az anyavállalat valamely leányvállalatát az Szmt. közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint, tőkerészesedésének arányában vonja be, ha szerződés biztosítja, hogy az anyavállalatot kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli és a társtulajdonosok pénzügyi helyzete kielégítő.

(3) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni, ha azt egy részesedési viszonnyal rendelkező, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás egy vagy több, az összevont mérésekbe be nem vont vállalkozással közösen irányítja, és kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli.

(4) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott eltéréssel.

(5) Ha az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg, az összevonás módszerét a Felügyelet állapítja meg.

(6) Az összevont szavatoló tőke számítása során a szavatoló tőkéből le kell vonni a 181/B. § (3) bekezdése alapján mentesített vállalkozásban fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.”

22. § A Tpt. a következő új 181/F. §-sal egészül ki:

„181/F. § (1) Az olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a pénzügyi holdingtársaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, köteles a befektetési vállalkozás, illetőleg a pénzügyi holdingtársaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt megadni. Ezen egyedi adatot és információt köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holdingtársaság elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.

(2) Az olyan hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetőleg a pénzügyi holdingtársaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében a következő személyektől is kérhet - közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozáson keresztül közvetve - adatot, amely - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles azt a Felügyeletnek megadni:

a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy,

b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával vagy a befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személy, és

c) a 181/B. § (3) bekezdése alapján mentesített hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás vagy járulékos vállalkozás.

(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak, illetőleg a pénzügyi holdingtársaságnak rendelkeznie kell a felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetőleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső ellenőrzési rendszerrel.”

23. § A Tpt. a következő új 181/G. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

Bejelentési kötelezettség

181/G. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holdingtársaság haladéktalanul köteles bejelenteni a 181/A. § (2) bekezdésében, valamint a 181/F. § (3) bekezdésében meghatározott szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását, illetőleg megszűnését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozás külföldi pénzügyi holdingtársaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásán keresztül is eleget tehet.”

24. § A Tpt. a következő új 181/H. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

Felügyeleti ellenőrzés

181/H. § (1) A 181/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások körében a Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetőleg helyszínen - ellenőrizni a 181/A-181/G. §-ban foglalt rendelkezések betartását.

(2) A 181/F. § (3) bekezdésében meghatározott személyek körében a Felügyelet - helyszínen kívül, illetőleg helyszínen - ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.”

25. § A Tpt. a következő új 181/I. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyelet tekintetében

181/I. § (1) A Felügyelet - külföldi felügyeleti hatóság kérésére - a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat külföldi felügyeleti hatóságának átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.

(2) A 181/H. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet külföldi felügyeleti hatóság kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”

26. § A Tpt. a következő új 181/J. §-sal egészül ki:

„181/J. § (1) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet az Európai Unió a befektetési vállalkozást engedélyező tagállamának illetékes felügyeleti hatósága látja el.

(2) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata pénzügyi holdingtársaság, akkor az összevont alapú felügyeletet a befektetési vállalkozást engedélyező tagállam illetékes felügyeleti hatósága látja el.

(3) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más tagállambeli befektetési vállalkozás ugyanazon pénzügyi holdingtársaság leányvállalata, az összevont alapú felügyeletet - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holdingtársaságot bejegyezték.

(4) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más tagállambeli befektetési vállalkozás ugyanazon pénzügyi holdingtársaság leányvállalata, de egyiküket sem abban a tagállamban engedélyezték, amelyben a pénzügyi holdingtársaságot bejegyezték, az összevont alapú felügyelet ellátásáról az érintett (beleértve a pénzügyi holdingtársaságot bejegyző tagállamot is) tagállamok felügyeleti hatóságai közötti megállapodás dönt. Megállapodás hiányában a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás, egyezőség esetén a korábban engedélyezett befektetési vállalkozás felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi az összevont felügyelet.

(5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok a közöttük lévő megállapodások alapján eltérhetnek.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.

(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő vállalkozás felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára köteles megadni.

(8) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(9) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadhatja.

(10) A 181/H. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”

27. § A Tpt. a következő új 181/K. §-sal egészül ki:

„181/K. § E fejezet, valamint a 391. § f) és g) pontjának és a 10. számú melléklet 1. m) pontjának alkalmazásában személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.”

28. § A Tpt. 226. §-a a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi f) pont jelölése g) pontra változik:

[226. § Az Alap forrásai:]

f) a Felügyelet által kiszabott bírság e törvényben meghatározott része, és”

29. § A Tpt. 229. §-a (1) bekezdésének bevezető mondatrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Befektetési alapkezelő - a 242/A. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti a Felügyelet engedélyével:”

30. § A Tpt. 230. §-ának jelenlegi (4)-(6) bekezdése helyébe a következő (4)-(9) bekezdés lép:

„(4) A befektetési alapkezelő vezetését - a Gt. 244. §-ában meghatározott eset kivételével - legalább két vezető állású személynek munkaviszony keretében kell ellátnia.

(5) A befektetési alapkezelőnek a 229. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez - a (3) bekezdésben foglaltak teljesítését igazoló dokumentumokon kívül - mellékelnie kell:

a) a szervezeti felépítését;

b) a vezető állású személyek nevét;

c) az üzleti tervét.

(6) Ha a kérelmező a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére engedélyt kér, az engedélykérelemhez mellékelni kell a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről.

(7) A befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell az egyes alapokban és portfóliókban lévő értékpapírok, egyéb pénzpiaci eszközök, pénzeszközök, tőzsdei termékek, illetőleg ingatlanok egymástól, illetőleg a befektetési alapkezelő tulajdonában lévő értékpapíroktól, egyéb pénzpiaci eszközöktől, pénzeszközöktől, tőzsdei termékektől illetőleg ingatlanoktól történő elkülönített kezelését, valamint a lebonyolított ügyletek adatainak (tárgy, időpont, szerződő partner) visszakeresését.

(8) A befektetési alapkezelő számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük

a) mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására;

b) az egyes, általa kezelt alapok és portfóliók részét képező befektetési eszközök, pénzeszközök, tőzsdei termékek és ingatlanok állományának minden időpontban történő megállapítására;

c) a jogszabályban, illetőleg saját szabályzataiban foglalt előírások betartásának folyamatos ellenőrzésére; valamint

d) jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.

(9) A befektetési alapkezelő a vezető állású személyekben bekövetkezett változásokat haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek.”

31. § A Tpt. 231. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„231. § A Felügyelet a befektetési alapkezelő engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetési alapkezelő

a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő vagy biztosítóintézet leányvállalata;

b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő vagy biztosítóintézet anyavállalatának leányvállalata;

c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, befektetési alapkezelőben vagy biztosítóintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.”

32. § (1) A Tpt. 232. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„232. § (1) Nem szükséges a Felügyelet 230. § (1) bekezdése szerinti engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező intézmény által a 85/611/EGK számú irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján létrehozott befektetési alap tekintetében végzett befektetési alapkezelési tevékenység és a 229. § (1) bekezdése b)-d), f), továbbá a 242/A. § (1) bekezdése a)-b) pontjának megfelelő tevékenység folytatásához, illetőleg a 85/611/EGK számú irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján létrehozott fióktelep létesítéséhez, ha a székhelye szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának az irányelv szerinti engedélyével rendelkezik.”

(2) A Tpt. 232. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Magyarországon bejegyzett befektetési alapkezelő által európai befektetési alap tekintetében végzett befektetési alapkezelési tevékenység és a 229. § (1) bekezdésének b)-d), f), továbbá a 242/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott tevékenységek folytatása céljából történő fióktelep létesítése, illetőleg ilyen tevékenységek határon át történő nyújtása esetében a 102-103. § előírásait kell alkalmazni azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást vagy befektetési szolgáltatót említ, az alatt befektetési alapkezelőt kell érteni, ahol befektetési szolgáltatást és kiegészítő befektetési szolgáltatást említ, az alatt befektetési alapkezelő által végzett tevékenységet kell érteni.”

33. § A Tpt. 233. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdésének jelölése (3) bekezdésre változik:

„(2) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a befektetési alapkezelő és más személy között fennálló szoros kapcsolat, továbbá a befektetési alapkezelővel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országban alkalmazott jogszabályok akadályozzák a befektetési alapkezelő feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását. Az e bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzéséhez szükséges információkat a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátani.”

34. § (1) A Tpt. 234. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha]

c) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;”

(2) A Tpt. 234. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[(1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha]

i) tudomására jut a befektetési alapkezelő és más személy között fennálló olyan típusú - megfelelő határidőn belül meg nem szüntetett - szoros kapcsolat, amely a befektetési alapkezelővel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országban alkalmazott jogszabályok szerint akadályozza a befektetési alapkezelő feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását.”

35. § A Tpt. 235. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének legkisebb összege - a (4) bekezdésben és a 242/C. §-ban foglalt eltéréssel - százmillió forint.”

36. § A Tpt. a 240. §-t követően a következő 240/A. §-sal egészül ki:

„240/A. § A befektetési alapkezelő alkalmazhatja a 160. § rendelkezéseit azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési szolgáltatót említ, az alatt befektetési alapkezelőt, ahol befektetési szolgáltatást említ, az alatt befektetési alapkezelő által végzett tevékenységet kell érteni.”

37. § A Tpt. a 242. §-t követően a következő címmel és 242/A-242/G. §-sal egészül ki:

Európai befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőre vonatkozó különleges szabályok

242/A. § (1) A Tpt. XXIX. Fejezetében szabályozott európai befektetési alapot kezelő alapkezelő a 229. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken kívül az alábbi tevékenységeket is végezheti a Felügyelet engedélyével:

a) a 81. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, ha a szolgáltatás tárgya befektetési jegy;

b) a 81. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott értékpapír-letétkezelés, ha a szolgáltatás tárgya befektetési jegy.

(2) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek alkalmazni kell a 106-108. § rendelkezéseit azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást vagy befektetési szolgáltatót említ, az alatt befektetési alapkezelőt kell érteni.

(3) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő az (1) bekezdés a)-b) pontjában, továbbá a 229. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenységek folytatására akkor kaphat engedélyt, ha rendelkezik a 229. § (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában meghatározott tevékenység folytatására vonatkozó engedéllyel.

(4) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek az (1) bekezdés a)-b), valamint a 229. § b)-d) és f) pontjában meghatározott tevékenységére alkalmazni kell a 108-110. §, a 113-116. §, a 120. §, a 173-175. §, a 177-178. § rendelkezéseit is azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást vagy befektetési szolgáltatót említ, az alatt befektetési alapkezelőt kell érteni.

(5) Ha az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott tevékenység végzésére engedélyt kér, az engedélykérelemhez mellékelni kell a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről.

(6) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő - a törvény által meghatározott keretek között - szabályzatban határozza meg az alkalmazottak által, az alapkezelő által kibocsátott értékpapírokra kötött ügyletek bejelentési kötelezettségét és az alapkezelő általi nyilvántartási rendjét.

(7) A Felügyelet nem engedélyezi a tájékoztató közzétételét, ha az európai befektetési alap befektetési jegyei nem forgalmazhatóak Magyarországon a befektetési alapra vonatkozó kezelési szabályzat alapján.

242/B. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) az olyan európai befektetési alapot kezelő alapkezelő számára kiadott engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata;

b) valamely harmadik országban bejegyzett vállalat által Magyarországon bejegyzett európai befektetési alapot kezelő alapkezelőben történő olyan részesedés szerzést, amelynek eredményeképpen a magyar befektetési alapkezelő a harmadik országbeli vállalat leányvállalatává válik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.

242/C. § (1) Ha az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő 60 milliárd forintot elérő, vagy azt meghaladó mértékben kezel befektetési alapot, saját tőkéjének legkisebb összege százmillió forint és a kezelt alapok nettó eszközértékének 60 milliárd forintot meghaladó részének két tizedezreléke. Ha az alapkezelő saját tőkéje eléri a 2,5 milliárd forintot, a saját tőkét nem szükséges tovább növelni.

(2) Az (1) bekezdés és a 235. § (4) bekezdés együttes alkalmazása esetén a magasabb tőkekövetelménynek kell megfelelni.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni azokat a befektetési alapokat is, amelyek kezelésével az alapkezelő alvállalkozót bízott meg, nem kell figyelembe venni azonban azokat a befektetési alapokat, amelyeket az alapkezelő alvállalkozóként kezel.

242/D. § (1) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

a) a 235. § (3)-(4) bekezdésében és a 242/C. §-ban meghatározott összeg alá;

b) az előző üzleti évben felmerült működési költségek összegének huszonöt százaléka alá.

(2) A 229. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő szavatoló tőkéje nem csökkenhet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci kockázatainak, árukockázatának és nagykockázatának, valamint az engedélyezett tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázat, továbbá a hitelezési kockázat és az országkockázat fedezetére szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegű - tőkekövetelmény együttes összege alá.

(3) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő szavatoló tőkéjének mindig el kell érnie az (1) bekezdés a)-b) pontja, illetőleg a (2) bekezdés alapján meghatározott legmagasabb összeget.

(4) Amennyiben az előző üzleti évhez képest az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő működésében nagymértékű változás következik be, a Felügyelet előírhatja, hogy az alapkezelő az (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított szavatoló tőke összegét vizsgálja felül.

242/E. § Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő az általa kezelt egyéni portfólióba nem vásárolhat az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyéből, kivéve, ha a megbízó előzetesen ahhoz hozzájárul.

242/F. § (1) A 240. § (3) bekezdése szerinti alvállalkozó igénybevételét az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek a szerződés megkötését követő harminc napon belül be kell jelentenie a Felügyeletnek.

(2) Az alvállalkozó igénybevétele

a) nem akadályozhatja az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását;

b) nem járhat a befektetők érdekeinek sérelmével, és

c) nem akadályozhatja, hogy a befektetők érdekében az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő utasításokat adjon az alvállalkozónak, vagy azonnali hatállyal felmondja a megbízási szerződést.

(3) Alvállalkozó igénybevétele esetén biztosítani kell, hogy az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő folyamatosan ellenőrizze az alvállalkozó tevékenységét.

(4) Az alvállalkozó európai befektetési alapok kezelése esetén az alapkezelő mindenkor érvényes kezelési szabályzatának megfelelően köteles eljárni. Európai befektetési alapok kezelésénél az alvállalkozó nem lehet a befektetési alap letétkezelője, vagy olyan személy, akinek érdekei ellentétesek a befektetési jegy tulajdonosainak érdekeivel.

242/G. § (1) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek olyan kockázatkezelő eljárást kell kialakítania, amely biztosítja a pozíciók kockázatának, továbbá a befektetési alap teljes kockázatához való hozzájárulásának nyomon követését és mérését. Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek rendelkeznie kell a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kockázatának nyomon követését és mérését biztosító eljárással. Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek tájékoztatnia kell a Felügyeletet a származtatott ügyletekre vonatkozó korlátokról és az ilyen ügyletek kockázatának becsléséhez alkalmazott módszerekről. A kockázat becslésénél figyelembe kell venni a másik fél kockázatát, a várható piaci tendenciákat és a pozíció zárásáig hátralévő időt is.

(2) A befektető kérésére kiegészítő tájékoztatást kell adni a kockázatkezelési eljárásokról, az egyes befektetési eszköztípusok kockázatának és hozamának alakulásáról.”

38. § A Tpt. 244. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„244. § (1) A befektetési jegy kibocsátására, forgalomba hozatalára, a tájékoztatóra és a rövidített tájékoztatóra az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

39. § A Tpt. 268. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg a befektetési alap saját tőkéjének húsz százalékát, kivéve az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt.

(3) A befektetési alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint húsz százalékát, kivéve az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt.”

40. § A Tpt. 270. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a befektetési alap saját tőkéjét olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fektetik be, amelyet az adott befektetési alap alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel - ideértve azt az esetet is, amikor az alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott alapot -, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott befektetési alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető.”

41. § (1) A Tpt. 271. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását és a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve az alapkezelő az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat.”

(2) A Tpt. 271. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt és egyéb pénzpiaci eszközt, amely nincs az alap tulajdonában.”

42. § (1) A Tpt. 275. §-ának b) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvános értékpapír-befektetési alap saját tőkéje a 267. § (1) bekezdésében foglalt elemeken belül kizárólag az alábbi eszközökben tartható:]

b) olyan értékpapír, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követő egy éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya;”

f) kollektív befektetési értékpapír;”

(2) A Tpt. 275. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

[A nyilvános értékpapír-befektetési alap saját tőkéje a 267. § (1) bekezdésében foglalt elemeken belül kizárólag az alábbi eszközökben tartható:]

j) pénzpiaci eszköz.”

(3) A Tpt. 275. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A befektetési alap saját tőkéje kizárólag olyan pénzpiaci eszközbe fektethető be, amelynek a piaci ára naponta megbízható és ellenőrizhető módon megállapítható.”

43. § (1) A Tpt. 276. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„276. § (1) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapíroknak, illetve a 275. § b) pontja szerinti értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „b” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket, kivéve az OECD tagállam által kibocsátott állampapírokat, a (8) bekezdésben meghatározott kötvényeket és a (2) bekezdésben foglalt esetet.”

(2) A Tpt. 276. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok és a (8) bekezdésben meghatározott kötvények kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „a” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket. Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az a tőzsdén jegyzett vagy elismert értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.”

(3) A Tpt. 276. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon nem jegyzett értékpapíroknak és egyéb pénzpiaci eszközöknek az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „c” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket.”

(4) A Tpt. 276. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdés szerinti értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „e” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket.”

(5) A Tpt. 276. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A befektetési alap saját tőkéjének legfeljebb 25 százaléka fektethető be Magyarországon székhellyel rendelkező ugyanazon jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe, vagy a 85/611/EGK irányelv 22. cikk (4) bekezdésének a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező, ugyanazon kibocsátó kötvényeibe.”

(6) A Tpt. 276. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A 275. § b) pontja szerinti értékpapírokra a tőzsdén kívüli értékpapírokra vonatkozó szabályok vonatkoznak, amennyiben a kibocsátó kötelezettségvállalása ellenére sem történik meg a kötelezettségvállalás időpontját követő egy éven belül az értékpapírnak a 275. § a) pont szerinti piacra történő bevezetése.”

(7) A Tpt. 276. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az alapban lévő nyilvános, nyíltvégű, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírok esetén az (1)-(5) és (7)-(8) bekezdésben meghatározott limitekbe nem kell beszámítani az alapban, illetőleg a kollektív befektetési formában lévő értékpapírokat.”

44. § (1) A Tpt. 277. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„277. § (1) Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája szerint saját tőkéjének legalább nyolcvan százalékát kívánja kollektív befektetési értékpapírokba fektetni, az alap befektetési alapba befektető befektetési alapnak minősül, és ezt a tényt a tájékoztatóban és a rövidített tájékoztatóban feltűnő módon szerepeltetni kell.”

(2) A Tpt. 277. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A befektetési alapba befektető befektetési alap tájékoztatójában fel kell tüntetni az alapra, illetőleg a befektetéssel érintett másik kollektív befektetési formára terhelhető kezelési díj legnagyobb mértékét, éves jelentésében pedig az alapra, illetve a másik kollektív befektetési formára terhelt tényleges kezelési díj legnagyobb arányát.”

(3) A Tpt. 277. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az alapkezelő nem köthet származékos ügyletet a befektetési alapba befektető befektetési alap nevében.”

45. § A Tpt. 285. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„285. § (1) Az európai befektetési alap olyan nyilvános, nyíltvégű alap, amelynek saját tőkéje kizárólag a 275. § a)-b), e)-j) pontjában meghatározott eszközökbe fektethető be a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével.

(2) Az európai befektetési alap saját tőkéje kizárólag olyan pénzpiaci eszközbe fektethető be, amelynek piaci forgalma biztosítja, hogy az bármikor piaci áron értékesíthető, valamint a piaci ár naponta megbízható és ellenőrizhető módon megállapítható, és

a) elismert piacon kereskednek vele, vagy

b) kibocsátása szabályozott és felügyelt módon történik, vagy

c) prudenciális felügyelet alatt álló intézmény bocsátotta ki, vagy vállalt kezességet a kibocsátásra, vagy

d) valamely tagállam, annak regionális vagy helyi önkormányzata, jegybankja bocsátotta ki, vagy ezen intézmények valamelyike kezességével került kibocsátásra, vagy

e) az Európai Központi Bank, az Európai Unió, az Európai Beruházási Bank, illetőleg olyan nemzetközi intézmény bocsátotta ki, vagy vállalt kezességet a kibocsátására, amelynek legalább egy tagállam tagja, vagy

f) olyan vállalkozás bocsátotta ki, amely által kibocsátott más értékpapírral vagy pénzpiaci eszközzel valamely elismert piacon kereskedés folyik.

(3) Az európai befektetési alap saját tőkéje kizárólag európai befektetési alap, illetve ennek az Európai Unió más tagállamában létrehozott megfelelője kollektív befektetési értékpapírjába, illetőleg olyan kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fektethető be, amely

a) bármikor visszaváltható értékpapírokat hoz nyilvánosan forgalomba és befektetési eszközökbe fekteti a befektetők által átadott eszközöket;

b) tevékenységét engedélyezett és felügyelt módon végzi;

c) szabályozása biztosítja a kezelt vagyonok elkülönítését, a kockázatok e törvényben foglaltaknak megfelelő csökkentését;

d) rendszeres éves és féléves tájékoztatót tesz közzé;

e) kezelési szabályzata szerint ugyanazon kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába saját tőkéjének legfeljebb tíz százalékát fekteti be.

(4) Az európai befektetési alap saját tőkéje kizárólag éven belüli lejárattal rendelkező, bármikor felmondható bankbetétben helyezhető el az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező, vagy olyan harmadik országbeli hitelintézetben, amelynek szabályozási és felügyeleti rendszere biztosítja a hitelintézet megfelelő biztonságos működését.

(5) Az alapkezelő az európai befektetési alap tőkéjét kizárólag a hatékony portfólió kialakítása céljából, vagy árfolyam- és kamatlábkockázatok csökkentése érdekében helyezheti el származtatott eszközökbe, amennyiben nem tér el a kezelési szabályzatban meghatározott befektetési szabályoktól.

(6) Az alapkezelő az európai befektetési alap nevében (javára, illetve terhére) kizárólag olyan származtatott ügyletet köthet, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) az alapjául szolgáló befektetési eszköz olyan eszköz, amibe az európai befektetési alap saját tőkéje - e törvény, valamint az alap kezelési szabályzata szerint - befektethető, illetve index, kamatláb, devizaárfolyam vagy valuta;

b) napi értéke megbízható és ellenőrizhető módon megállapítható;

c) a pozíció az alapkezelő kezdeményezésére bármikor - piaci áron - lezárható vagy megszüntethető;

d) tőzsdén kívüli ügylet esetében az ügyletben résztvevő másik fél prudenciális felügyelet alatt álló intézmény.”

46. § A Tpt. a 285. §-t követően a következő 285/A-285/B. §-sal egészül ki:

„285/A. § (1) Az európai befektetési alap - a (3)-(13) bekezdésben és a 285/B. §-ban foglalt eltéréssel - saját tőkéjének legfeljebb tíz százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó értékpapírjaiba, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközeibe.

(2) Azon értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök összesített értéke, amelyek kibocsátójának értékpapírjaiból, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközeiből az európai befektetési alap saját tőkéjének öt százalékát meghaladó mennyiségű értékpapírral, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközzel rendelkezik, nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének negyven százalékát.

(3) Az európai befektetési alap - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - saját tőkéjének legfeljebb harmincöt százaléka fektethető be az Európai Unió valamely tagállama, vagy olyan nemzetközi szervezet által kibocsátott vagy garantált értékpapírba, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközbe, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama tagja.

(4) Az európai befektetési alap saját tőkéjének harmincöt százalékát meghaladó mértékben fektethet be a (3) bekezdésben meghatározott értékpapírokba, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközökbe, ha saját tőkéjét legalább hat különböző kibocsátásból származó értékpapírba, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközbe helyezi, és egyetlen kibocsátásból származó értékpapír vagy egyéb pénzpiaci eszköz sem haladja meg a saját tőke harminc százalékát. A kezelési szabályzatban, a tájékoztatóban és valamennyi hirdetményben meg kell nevezni azokat a tagállamokat, illetőleg nemzetközi intézményeket, amelyek értékpapírjaiba, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközeibe saját tőkéjének harmincöt százalékát meghaladóan fektetett be, vagy kíván befektetni.

(5) Az európai befektetési alap saját tőkéjének legfeljebb huszonöt százaléka fektethető be

a) Magyarországon székhellyel rendelkező ugyanazon jelzálog-hitelintézet által kibocsátott - a Bizottságnak bejelentett - jelzáloglevélbe, vagy

b) a 85/611/EGK irányelv 22. cikk (4) bekezdésének a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező ugyanazon kibocsátó kötvényeibe, amennyiben a kötvény típusát és a kibocsátó intézmény típusát a Bizottságnak bejelentették.

(6) Amennyiben egy európai befektetési alap saját tőkéjének öt százalékát meghaladó mennyiségben rendelkezik az (5) bekezdésben meghatározott, egy kibocsátó által kibocsátott kötvényekkel, e kötvények összesített értéke nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének nyolcvan százalékát.

(7) Azon kollektív befektetési értékpapírok összesített értéke, amelyek nem európai befektetési alap, illetőleg ennek az Európai Unió más tagállamában létrehozott megfelelőjének kollektív befektetési értékpapírja, nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének harminc százalékát.

(8) Az európai befektetési alap saját tőkéjének legfeljebb húsz százaléka helyezhető el betétként egy hitelintézetnél.

(9) Az európai befektetési alap által egy tőzsdén kívüli származtatott ügylet kapcsán egy ügyféllel kapcsolatban vállalt kockázat nem haladhatja meg

a) az alap saját tőkéjének tíz százalékát, ha az ügyfél hitelintézet;

b) az alap saját tőkéjének öt százalékát egyéb esetben.

(10) Az európai befektetési alap összes, származtatott ügyletből származó kockázata nem haladhatja meg az alap saját tőkéjét.

(11) A (3), (5), valamint a (8)-(9) bekezdésben meghatározott befektetéseket a (2) bekezdésben meghatározott korlátozás szempontjából nem kell figyelembe venni.

(12) Az európai befektetési alap által az egy ügyféllel szemben

a) az (1), (2), (8) és (9) bekezdés szerint vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének húsz százalékát,

b) az (1)-(6) és (8)-(9) bekezdések szerint vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének harmincöt százalékát.

(13) A befektetési korlátozások szempontjából egy ügyfélnek, illetőleg egy kibocsátónak kell tekinteni azokat a vállalkozásokat, amelyek az Szmt. szerint konszolidált beszámoló készítésére kötelezettek.

285/B. § (1) Az európai befektetési alap - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - saját tőkéjének legfeljebb húsz százalékát fektetheti be egy kibocsátó által kibocsátott részvénybe, illetőleg hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, ha az alapot indexkövető alapként hozták létre a 279. §-ban meghatározott feltételekkel.

(2) Amennyiben az indexkövető európai befektetési alap olyan index leképezésére jött létre, amelyben egy kibocsátó által kibocsátott részvény, illetőleg hitelviszonyt megtestesítő értékpapír súlya meghaladja a húsz százalékot, az alapkezelő döntése alapján egy értékpapír esetén az (1) bekezdésben meghatározott korlát harmincöt százalékra emelhető.”

47. § (1) A Tpt. 286. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„286. § (1) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő az általa kezelt európai befektetési alapok portfóliójába nem szerezheti meg egy kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényeinek olyan hányadát, amely jelentős befolyást biztosítana az alapkezelő számára.”

(2) A Tpt. 286. §-ának jelenlegi (4) bekezdése helyébe a következő (4)-(6) bekezdés lép:

„(4) Az európai befektetési alap egy kibocsátó által kibocsátott pénzpiaci eszközök legfeljebb tíz százalékát szerezheti meg.

(5) Az európai befektetési alap egy kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjainak legfeljebb huszonöt százalékát szerezheti meg.

(6) A (3)-(4) bekezdésben foglalt korlátozást nem kell alkalmazni az állampapírok, az állam által garantált értékpapírok, illetőleg olyan nemzetközi intézmények által kibocsátott vagy garantált értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök esetében, amelyeknek az Európai Unió legalább egy tagállama tagja.”

48. § (1) A Tpt. 287. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az európai befektetési alap kezelési szabályzata, az európai befektetési alap alapkezelője által közzétett tájékoztató és rövidített tájékoztató, valamint az éves és féléves jelentés az adott ország egyik hivatalos nyelvén vagy az adott ország illetékes hatóságai által elismert nyelven a befektetők rendelkezésére álljon.”

(2) A Tpt. 287. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha egy európai befektetési alap befektetési jegyeit az Európai Unió másik tagállamában kívánja forgalmazni, a befektetési alapkezelő erről értesíti a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes hatóságát. Az Európai Unió másik tagállamának illetékes hatósága számára meg kell küldeni:”

c) a tájékoztatót és a rövidített tájékoztatót;”

(3) A Tpt. 287. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha egy európai befektetési alap befektetési jegyeit az Európai Unió másik tagállamában is forgalmazzák, vagy egy európai befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő fióktelepet nyit az Európai Unió másik tagállamában, a Felügyelet és az érintett tagország illetékes felügyeleti hatósága kölcsönösen megküldik egymásnak az adott befektetési alapkezelő tulajdonosára és vezetésére vonatkozó összes információt, amely elősegíti az alapkezelő ellenőrzését. A Felügyelet és az illetékes felügyeleti hatóságok együttműködnek annak érdekében, hogy a fogadó ország illetékes felügyeleti hatóságai számára rendelkezésre álljanak a fogadó ország szabályainak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges információk.

(6) Amennyiben az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő Magyarország területén fióktelepet létesít, a Felügyelet biztosítja, hogy az adott tagország illetékes felügyeleti hatóságai a helyszínen ellenőrizhessék az (5) bekezdésben foglalt információkat a Felügyelet tájékoztatását követően. A Felügyelet az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának kérésére lefolytatja az ellenőrzést.”

49. § A Tpt. 289. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„289. § (1) Az alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt - külföldi befektetési alapkezelő esetén hatvan - napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az általa kezelt befektetési alapokról egyenként a 21. számú mellékletben foglaltak szerinti jelentést elkészíteni, a Felügyeletnek megküldeni, az alapkezelőnél és a forgalmazónál a befektetők számára hozzáférhetővé tenni, továbbá a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közleményben közzétenni a jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A jelentések megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni a 37. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint.”

50. § A Tpt. 356. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„356. § (1) Befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vezető állású személynek - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki

a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;

b) a felügyelő bizottsági tag kivételével legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(2) Árutőzsdei szolgáltatónál a felügyelő bizottsági tag esetében az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt nem kell alkalmazni. A 89. § (2) bekezdés b) pontja szerint működő árutőzsdei szolgáltató esetében az (1) bekezdés a) pontjában előírt feltételt csak a vezérigazgató vonatkozásában kell alkalmazni.”

51. § A Tpt. 360. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik:

„(2) A befektetési vállalkozás összevont (konszolidált) éves beszámolóját felülvizsgáló könyvvizsgáló írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozással ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényeket állapít meg, amelyek a befektetési vállalkozás folyamatos működését kedvezőtlenül érintik, vagy az (1) bekezdés a), illetőleg c) pontjában foglaltak fennállására utalnak.”

52. § (1) A Tpt. 363. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a befektetési vállalkozásnál, a befektetési alapkezelőnél, a tőzsdénél, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.”

(2) A Tpt. 363. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, a befektetési alapkezelőt, a tőzsdét, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a Felügyeletnek bemutatni.”

53. § A Tpt. 374. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]

l) e törvény XIX/A. fejezetében, valamint a Hpt. XIV. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás;”

54. § A Tpt. 379. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3) bekezdésének jelölése (4) bekezdésre változik:

„(3) A Felügyelet által az e törvényben meghatározott esetekben a befektetési szolgáltatóra, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetre, valamint az Alapban tagsággal rendelkező befektetési alapkezelőre és árutőzsdei szolgáltatóra kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az Alapba kell befizetni.”

55. § A Tpt. 391. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi:

a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy adatait;

b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait;

c) a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holdingtársaság - azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.”

56. § (1) A Tpt. 394. §-ának (1) bekezdése a következő i), j), k) ponttal egészül ki:

[(1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]

i) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy adatait;

j) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait;

k) a befektetési vállalkozás anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holdingtársaság - azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.”

(2) A Tpt. 394. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 391. § (2) bekezdése és e § (1) bekezdése vonatkozásában a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldi esetén az állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség és a 357. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.”

(3) A Tpt. 394. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3) bekezdése (5) bekezdésre változik:

„(3) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más gazdasági társaság azonosító adatai:

a) név, rövidített név;

b) székhelyének, fióktelepének címe;

c) azonosító okiratának száma;

d) képviseletére jogosultak neve és beosztása.

(4) A nyilvántartás a (2)-(3) bekezdésben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:

a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,

b) a szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,

c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,

d) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,

e) a befektetési vállalkozás éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,

f) a befektetési vállalkozás közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottsági ülésről készült jegyzőkönyveket,

g) panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt személyes adatokat és a panaszra okot adó eseményt és befektetési vállalkozást,

h) a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,

i) a nagykockázat, a befektetési korlát és az általános tartalékképzés ellenőrzéséhez szükséges adatokat.”

57. § A Tpt. 395. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holdingtársaság lett, vagy ezen viszony módosul, illetőleg megszűnik.”

58. § A Tpt. 400. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés q) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazza, haladéktalanul köteles tájékoztatni azon tagállamok felügyeleti hatóságait, melyekben az intézkedéssel érintett befektetési szolgáltató fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló szolgáltatást nyújt.”

59. § A Tpt. 404. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos előírások megsértése esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet tájékoztatja a Bizottságot és az érintett tagállamok illetékes felügyeleti hatóságait. A Felügyeletnek a prudenciális szabályok megsértése esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja, és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.”

60. § A Tpt. 415. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„415. § (1) A 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeghatár 2004. december 31-ig egymillió forint, 2005. január 1-jétől 2007. december 31-ig pedig kettőmillió forint. A kártalanítási összeghatár megállapításánál a felszámolási eljárás kezdő napját kell figyelembe venni.”

61. § A Tpt. 429. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tőzsde részvénytársasággá történő átalakulása a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alkalmazásában kedvezményezett átalakulásnak minősül.”

62. § A Tpt. 5., 10., 14., 16., 17., 18., 25. számú melléklete az e törvény mellékletében foglaltak szerint módosul.

Hatálybalépés

63. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2003. július 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 26. §-a, 58. §-a, 59. §-a és a Tpt. e törvény 37. §-ával beiktatott 242/B. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

64. § A Tpt. 90. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában a pénzbeli hozzájárulással esik egy tekintet alá, ha a jegyzett tőke a befektetési szolgáltatóként tovább működni kívánó árutőzsdei tagok átalakulása során kerül megállapításra.

65. § A Tpt. 181/B. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól - a 181/A. § (1) bekezdésében meghatározott befektetési vállalkozás kérelmére - mentesítheti a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást vagy a járulékos vállalkozást, ha]

a) székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását,”

66. § A Tpt. 181/I. §-a helyébe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján a következő rendelkezés lép:

„181/I. § (1) A Felügyelet - harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére - a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságnak átadhatja, ha a harmadik ország felügyeleti hatósága megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.

(2) A 181/H. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”

67. § A törvény hatálybalépésekor már működő befektetési alapkezelőnek az e törvényben meghatározott tőkekövetelménynek, szervezeti, tevékenységi, működési és összeférhetetlenségi szabályoknak legkésőbb 2004. május 1-jéig kell megfelelnie.

68. § A kapcsolt vállalkozás fogalmának tartalmi változása miatt a Tpt. 136. § (1) bekezdésének b) pontját, a 178. § (4) bekezdését, a 15. számú melléklet 15. pontját, illetőleg az egyes pénz- és tőkepiaci törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 99. §-ával és 162. §-ával beiktatott - a Tpt. 70. § (7) bekezdését és 270/A. § (1) bekezdésének b) pontját, illetve (3) bekezdését érintő - rendelkezését az új értelmezés szerinti kapcsolt vállalkozásra 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.

69. § A törvény hatálybalépésekor már működő összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak a Tpt. 10. számú mellékletének 1. m) pontjában rögzített nyilatkozatot legkésőbb 2003. december 31-ig kell a Felügyelet rendelkezésére bocsátania.

Hatályukat vesztő jogszabályok

70. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Tpt. 253. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata és 284. §-ának (1) bekezdése,

b) az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 81. §-a, 120. §-ának (2) bekezdése, a 163. §-ának (3) bekezdésével beiktatott Tpt. 271. § (8) és (11) bekezdése, 165. §-ának (1) és (3) bekezdése, 171. §-ával beiktatott Tpt. 289. §-ának (1) bekezdése, 218. §-ának (1) bekezdése.

Melléklet a 2003. évi XL. törvényhez

I. A Tpt. 5. számú melléklete új V. fejezettel egészül ki:

„V. Tőzsdére bevezetett részvények esetében az e melléklet II. fejezetében foglaltakon túl a féléves gyorsjelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

Az adatokat a társaság működésére és eredménykimutatására vonatkozó elemzéssel kell kiegészíteni. Az elemzésnek tartalmaznia kell minden lényeges információt, amely alapján a befektetők értékelni tudják a társaság tevékenységére, illetve nyereségére vagy veszteségére vonatkozó adatokat, és amely lehetővé teszi az összehasonlítást a megelőző üzleti évvel. Jelezni kell minden olyan tényezőt, körülményt, amely az adott időszak működését, eredményét befolyásolta, valamint - amennyire lehetséges - utalni kell a társaság valószínűsíthető - az adott üzleti évben várható - fejlődésére. Ha a társaság osztalékelőleget fizet, vagy fizetni javasol, fel kell tüntetni a féléves időszakra vonatkozó, adózás utáni nyereséget vagy veszteséget és a kifizetett vagy kifizetni javasolt osztalékelőleget.”

II. A Tpt. 10. számú mellékletének módosítása

A Tpt. 10. számú mellékletének 1. pontja a következő új m)-n) alponttal egészül ki:

[1. Tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbi okiratokat kell mellékelni:]

m) a 181/A. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetében az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a befektetési vállalkozás összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja;

n) a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához.”

III. A Tpt. 14. számú mellékletének módosítása

A Tpt. 14. számú melléklete a következő 11. ponttal egészül ki.

„11. Az átadott vagyon megjelölése.”

IV. A Tpt. 16. számú mellékletének módosítása

1. A Tpt. 16. számú melléklete a következő 12. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 12-21. pont számozása 13-22. pontra változik:

„12. Az eladási, illetve visszaváltási jutalék, egyéb a befektetőket közvetlenül terhelő költségek.”

2. A Tpt. 16. számú mellékletének II. pontja a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Európai befektetési alap esetén, amennyiben a befektetési alap a befektetési politikájából adódóan az átlagosnál nagyobb kockázatot hordoz, egy erre utaló feltűnő nyilatkozat.”

V. A Tpt. 17. számú mellékletének módosítása

A Tpt. 17. számú melléklete a következő II. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi II. pont jelölése III. pontra változik:

„II. Európai befektetési alap esetén a tájékoztató további tartalmi elemei:

1. Igénybe venni kívánt alvállalkozó neve, székhelye.

2. A befektetési alap múltbeli teljesítménye, hozama.

3. A befektetők azon típusának meghatározása, amelynek a befektetési alapot ajánlják.

4. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása.

5. A tanácsadó megnevezése, bemutatása, a befektetési alapkezelővel kötött szerződésének lényeges elemei a díjazás kivételével.

6. A vezető tisztségviselők más társaságban betöltött tisztsége és fennálló munkaviszonya.”

VI. A Tpt. 18. számú mellékletének módosítása

A Tpt. 18. számú melléklete a következő 4-5. ponttal egészül ki:

„4. Európai befektetési alap esetén a rövidített tájékoztató további tartalmi elemei:

1. A befektetési alap létrehozásának ideje és országa;

2. Az illetékes felügyeleti hatóság megnevezése;

3. Igénybe venni kívánt alvállalkozó neve, székhelye;

4. A befektetők azon típusának meghatározása, amelynek az alapot ajánlják;

5. Zártvégű befektetési alap esetén a befektetési alap futamideje;

6. A befektetési jegyek megvásárlásának és eladásának módja;

7. Az eladási, illetve visszaváltási jutalék és egyéb költségek költségviselők szerint;

8. A nettó eszközérték közzétételére, illetve elérhetőségére vonatkozó információk;

9. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása;

10. A tájékoztató közzétételének dátuma;

11. A befektetési alap múltbeli teljesítménye;

12. Ha van hozamfizetés, annak ideje és módja.

5. Európai befektetési alap esetén a rövidített tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésére bocsátják a tájékoztatót, valamint az éves és féléves jelentéseket a szerződéskötés előtt, illetve után.

Európai befektetési alap esetén a rövidített tájékoztatóban meg kell jelölni a kapcsolattartót (személy, osztály, ügyfélfogadási idő), ahova további információkért lehet fordulni.”

VII. A Tpt. 25. számú mellékletének módosítása

1. A Tpt. 25. számú melléklete a következő 10-11. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 10-15. pont jelölése 12-17. pontra változik:

„10. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i, 2001/107/EK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek a befektetési alapokat kezelő társaságok és egyszerűsített jegyzési felhívások szabályozása tekintetében történő módosításáról;

11. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i 2001/108/EK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az ÁÉKBV befektetéseinek tekintetében történő módosításáról;”

2. A Tpt. 25. számú melléklete a következő 18. ponttal egészül ki:

„18. A Tanács 93/6/EGK számú irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről.”