Az Országgyűlés az állam és a társadalom egészének a veszélyeztetett területeken élő lakosságról való gondoskodás felelőssége elvéből kiindulva, az érintetteknek a károk utólagos mérséklésében vagy megtérítésében való érdekközössége kialakításának, illetőleg öngondoskodó felelősségének megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap (a továbbiakban: Alap) az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra.
2. § E törvény alkalmazásában
a) hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület;
b) nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, s így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;
c) az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett terület: az a terület, amelyet a felgyülemlett víz által felszíni elöntés veszélyeztethet;
d) mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült;
e) veszélyeztetett terület: az a)-d) pontokban meghatározott terület;
f) szerződő: az a természetes személy, aki az e) pontban meghatározott területen lévő lakóingatlan tulajdonosaként, önkéntesen vállalt szerződés alapján rendszeres befizetést teljesít az Alapba;
g) adományozó: az f) pontban meghatározott szerződőn kívül az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely az Alap részére önkéntes befizetést teljesít;
h) lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó földrészlet, valamint az azon létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület);
i) víztöbblet: árvízből és belvízből származó, a medréből kilépő vízfolyás vagy állóvíz.
3. § Az Alap kezelőjével e törvény szerinti szerződés megkötésére az a természetes személy jogosult,
a) akinek lakóingatlan tulajdona a 2. § e) pontjában meghatározott veszélyeztetett területen található, és
b) a lakóingatlan
ba) jogerős építési engedélynek megfelelően épült és használatbavételére jogerős használatbavételi engedély alapján került sor, vagy
bb) fennmaradását az építésügyi hatóság jogerősen engedélyezte,
amennyiben a kártalanítást jogszabály nem korlátozta vagy nem zárta ki.
4. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége a 3. § szerinti szerződés alapján a víztöbblet következtében a veszélyeztetett területeken keletkezett károkért áll fenn.
(2) Az Alap általi kártalanításra az a szerződő jogosult,
a) akinek a tulajdonában lévő lakóingatlanban víztöbblet következtében kár keletkezett, és
b) akinek a szerződéses jogviszonya a kár bekövetkezését megelőzően legalább 30 napja fennállt.
(3) Azon természetes személy kártalanítása során, aki a 3. § szerinti lakóingatlant gazdasági tevékenység folytatására is használja, a lakóingatlan értékének megállapításánál a többirányú használatot értéknövelő tényezőként nem lehet figyelembe venni.
(4) Kártalanításra - a lakóingatlan elidegenítése esetén - az új tulajdonos akkor jogosult, ha az adásvételi szerződés időpontjában a lakóingatlanra az eladó érvényes szerződéssel rendelkezett, és az új tulajdonos az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül szerződést köt az Alappal.
5. § (1) Az Alapba a szerződő a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint, más természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet kizárólag a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerint teljesíthet befizetést.
(2) A szerződő éves befizetési kötelezettségének összege a lakóingatlan értéke alapján a veszélyeztetettségi fokozat szerinti korrekciós tényező alkalmazásával a szerződésben kerül meghatározásra.
(3) Szociális rászorultság esetén, a rászorultság mértékétől függően, az önkormányzat jegyzőjének igazolása alapján a befizetés éves összege a szerződésben legfeljebb 30%-kal csökkenthető.
6. § (1) A szerződő káreseményenként legfeljebb tizenötmillió forint kártalanításra jogosult.
(2) Az a szerződő, aki a káresemény bekövetkezését megelőzően hat hónapnál rövidebb ideig teljesített rendszeres befizetést az Alap részére - a 4. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a kártalanítás 50%-ára jogosult.
7. § (1) Az Alap bevételei:
a) szerződés alapján történő rendszeres befizetések,
b) önkéntes, nem rendszeres befizetések és adományok.
(2) Az Alap egyéb bevételeit képezik:
a) költségvetési támogatás, ha az Alap pénzállománya a kötelezettségeinek teljesítéséhez nem elegendő,
b) árvízkár enyhítésére szolgáló nemzetközi segélyek.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül (Ptk. 593-596. §).
(4) Az Alap bevételei kizárólag
a) az e törvény hatálya alá tartozó káreseménnyel összefüggő kártalanítás megfizetésére, ideértve a káresemény miatt a lakóingatlan lakhatatlanná válását követően a veszélyeztetett területről való elköltözést is, valamint
b) az Alap működési költségeire
használhatók fel.
(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.
8. § Az Alappal a pénzügyminiszter e törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény előírásai szerint rendelkezik.
9. § (1) Az Alapot a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli.
(2) Az Alapkezelő feladatai különösen:
a) szerződést köt a 3. § szerinti jogosulttal,
b) nyilvántartja és kezeli a szerződők szerződéssel kapcsolatban birtokába került személyes adatait,
c) fogadja a befizetéseket, a káresemény bekövetkezése esetén felméri a károkat és teljesíti a szerződők felé a kifizetéseket.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződésben meg kell határozni különösen:
a) a szerződő természetes személy személyazonosító és lakcímadatait,
b) a lakóingatlan elhelyezkedésére vonatkozó adatokat,
c) az éves befizetés összegét,
d) a befizetések gyakoriságát és módját,
e) az ingatlan szerződéskötéskori állapotát és értékét.
(4) Az Alapkezelő - a (2) bekezdés alapján - külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására mást (beleértve a biztosítóintézetet) is megbízhat.
(5) Az Alapkezelő, illetve a megbízottja az e törvényben foglaltak alapján ellátott feladatokkal kapcsolatban, a kártalanításra való jogosultság fennállásának megállapítása céljából - a szerződés megszűnésétől számított egy évig - kezelheti a szerződő természetes személyek személyazonosító és lakcímadatait, a szerződés tárgyát képező lakóingatlanra vonatkozó adatokat, valamint a befizetésre vonatkozó adatokat.
10. § (1) E törvény 2003. augusztus 1. napján lép hatályba.
(2) A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:
„g) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap tevékenységére.”
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 5. §-ának (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:)
„i) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet.”
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 9. számú melléklete kiegészül a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap e törvény melléklete szerinti költségvetésével.
(5) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) az Alap felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait,
b) az Alapkezelő feladatait, valamint a szerződésekkel kapcsolatos eljárás szabályait,
c) a korrekciós tényező számításának és alkalmazásának szabályait,
d) a befizetések éves mértékének számítási módszerét.
(6) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter és a belügyminiszter, hogy együttes rendeletben állapítsa meg az ár- és belvíz által veszélyeztetett területek lehatárolásának, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásának, valamint a besorolás felülvizsgálatának szabályait.
(7) A lakóingatlan tulajdonosa a 4. § (1) bekezdés szerinti kártalanításra e törvény hatálybalépését követően 2005. december 31-ig akkor is jogosult, ha a 3. § b) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.
| Millió forintban | |||||||||||||||
| Cím- szám | Alcím- szám | Jog- cím- csop. szám | Jog- cím- szám | Előir. cso- port- szám | Ki- emelt előir.- szám | Cím- név | Alcím- név | Jog- cím- csop. név | Jog- cím- név | Előir. csop. név | ALAP | 2003. évi előirányzat | |||
| Kiemelt előirányzat neve | Kiadás | Bevétel | Egyenleg | ||||||||||||
| LVIII. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap | |||||||||||||||
| 1 | Rendszeres befizetés | 10,0 | |||||||||||||
| 2 | Költségvetési támogatás | 100,0 | |||||||||||||
| 3 | Működési kiadások | 110,0 | |||||||||||||
| 1-10. cím összesen: | 110,0 | 110,0 | 0,0 | ||||||||||||
| Összesen: | 110,0 | 110,0 | 0,0 | ||||||||||||
