Időállapot: közlönyállapot (2003.XI.27.)

2003. évi C. törvény

az elektronikus hírközlésről * 

Az Országgyűlés az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, a fogyasztók megbízható, biztonságos, megfelelő minőségű és lehető legalacsonyabb díjú elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, az elektronikus hírközlési piacon a hatékony, az alkalmazott technológiától független verseny biztosítása, valamint az Európai Közösség jogszabályainak való megfelelés céljából az elektronikus hírközlésről a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA, CÉLJAI ÉS ALAPELVEI

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed

a) a Magyar Köztársaság területén végzett vagy területére irányuló elektronikus hírközlési tevékenységre, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik,

b) az a) pontban foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,

c) a felhasználókra, a fogyasztókra és az előfizetőkre,

d) az a) pontban foglalt tevékenységet vagy szolgáltatást végző, illetve nyújtó, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy azt igénybevevő belföldi vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.

(2) E törvényt a kizárólag kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi, illetőleg védelmi igények kielégítését szolgáló – rendeltetésük szerint elkülönült – hírközlő hálózatok (zártcélú hálózatok) tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekben és más jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § A törvény céljai és alapelvei:

a) az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától független, versenyt segítő szabályozás megteremtése;

b) a fogyasztók érdekeinek védelme az elektronikus hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban, így különösen annak biztosítása, hogy a fogyasztók

ba) rendelkezésére álljanak azok a hírközlési szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy – a jogosultságok függvényében – hozzájuthassanak valamennyi, az elektronikus hírközlési eszközön elérhető információhoz, illetőleg tartalomszolgáltató szolgáltatásához,

bb) az elektronikus hírközlő hálózatok, elektronikus hírközlési szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók), illetve szolgáltatások között szabadon választhassanak, és dönthessenek, hogy mely hálózatot, szolgáltatót, illetve szolgáltatást kívánják igénybe venni,

bc) más fogyasztókkal elektronikus hírközlés útján kapcsolatot létesíthessenek, függetlenül attól, hogy azon fogyasztók ugyanazon vagy más szolgáltatóval állnak szerződéses kapcsolatban,

bd) szolgáltatótól függetlenül szabadon választhassanak az általuk igénybe vett szolgáltatók, szolgáltatások között,

be) az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyilvánosan megismerhető, meghatározott és méltányos feltételek mellett, a számukra elérhető legalacsonyabb áron, a legmagasabb minőségben vehessék igénybe,

bf) a szolgáltatások jellemzőivel és igénybevételük feltételeivel kapcsolatban megbízható, átlátható és naprakész információt kapjanak,

bg) magas szintű védelmet vehessenek igénybe a szolgáltatókkal szembeni jogvitáik egyszerű és gyors rendezése érdekében;

c) a társadalom egésze érdekében meghatározott magas szintű és hatékony elektronikus hírközlési szolgáltatások egyetemes biztosítása;

d) meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékkal élő és az alacsony jövedelmű felhasználók igényeinek fokozott figyelembevétele;

e) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon a versenyt torzító vagy korlátozó akadályok felszámolása, és a hatékony verseny továbbfejlődésének elősegítése;

f) a piaci résztvevők szabadságát, jogait, kötelezettségeit, esélyegyenlőségét, érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító jogi és gazdasági környezet kialakítása, így különösen a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának – a hatékony piaci verseny kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű – differenciált ellensúlyozása, valamint annak biztosítása, hogy a piaci résztvevők a versenytársak érdekeit tiszteletben tartva, az üzleti tisztesség követelményeinek megfelelően folytassák tevékenységüket;

g) az elektronikus hírközlési piac zavartalan és eredményes működésének, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelme, továbbá a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának biztosítása;

h) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon egyenlő elbánás elvét érvényesítő eljárások és szolgáltatások biztosítása az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete útján;

i) az elektronikus hírközléssel összefüggő adatvédelem elősegítése, illetőleg megvalósítása;

j) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése az elektronikus hírközléssel összefüggésben;

k) a kulturális, tudományos és társadalmi értékek közvetítésének elősegítése a műsorterjesztés mint elektronikus hírközlési szolgáltatás megfelelő szabályozása útján, így különösen a közszolgálati rádió- és televízió-műsorok elérhetőségének biztosítása, valamint e szolgáltatások minőségével és folyamatos elérhetőségével kapcsolatos alapvető közszolgáltatási feladatok meghatározása;

l) a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok egységének és biztonságának fenntartása;

m) a rádiófrekvenciákkal és azonosítókkal való hatékony gazdálkodás;

n) a rádiófrekvenciák káros zavarástól mentes felhasználásának elősegítése;

o) az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseivel összhangban levő szabad forgalmának biztosítása és a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése, ideértve a határokon átnyúló szolgáltatások biztosítását az elérhető legalacsonyabb áron;

p) a magyar elektronikus hírközlési piacok integrációja az Európai Közösség egységesülő elektronikus hírközlési piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint az összeurópai szolgáltatások együttműködési képességének, valamint a végponttól végpontig történő kapcsolatépítések ösztönzésére;

q) az elektronikus hírközlés állami feladatai ellátásával kapcsolatos alapvető szabályok meghatározása, különös tekintettel az elektronikus hírközlés biztonságára, veszélyeztetettségére, a rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: minősített időszak) idejére irányuló felkészítés rendjére.

3. § (1) Az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során kötelesek együttműködni.

(2) Az elektronikus hírközlő hálózatokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kell működtetni, hogy azok – jogszabályban, illetőleg nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben – a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLLAMI FELADATOK

II. Fejezet

A KORMÁNY ÉS A MINISZTER FELADATAI

A Kormány feladatai

4. § (1) A Kormány:

a) kialakítja az elektronikus hírközlés-politikát, a rádióspektrum politikát, az elektronikus hírközlési és informatikai tevékenységek, szolgáltatások és a frekvencia- és azonosítógazdálkodás alapvető elveit és feltételeit, valamint az információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló állami programokat;

b) gondoskodik az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervének (ANFT) kiadásáról, és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról;

c) irányítja az európai uniós tagsággal összefüggő és más nemzetközi feladatok ellátását az elektronikus hírközlés és informatika területén;

d) a fogyasztóvédelmi állami feladatok ellátásáért felelős miniszteren keresztül gondoskodik a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról, valamint önállóan gondoskodik a fogyasztók jogszabályban meghatározott csoportjainak kivételes támogatásáról;

e) gondoskodik a frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, ennek során gondoskodik az észak-atlanti szövetségi tagságot szolgáló frekvenciasávok védelméről;

f) rendelkezik a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság szervezetéről és működéséről, irányításáról, feladatairól és finanszírozásáról, meghatározza a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjét, valamint a körébe tartozó szervezeteket;

g) meghatározza az elektronikus hírközlés biztonságának alapelveit, minősített időszaki felkészítésének rendszerét, biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;

h) meghatározza az elektronikus hírközlés területén a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételeket, valamint az ezek megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

i) ellátja az elektronikus hírközléssel összefüggő, jogszabályban meghatározott további feladatokat.

(2) A Kormány az elektronikus hírközlési piacot szabályozó jogszabályainak tervezetével kapcsolatban a 36. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával egyeztet az érdekeltekkel.

A miniszter feladatai

5. § (1) Az informatikai és hírközlési miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény, továbbá a feladat- és hatáskörét megállapító jogszabály alapján:

a) előterjeszti a Kormány számára az elektronikus hírközlés-politikára vonatkozó javaslatot, és gondoskodik az erről szóló határozat végrehajtásáról;

b) gondoskodik az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok előkészítéséről;

c) koncepciókat és programokat dolgoz ki az elektronikus hírközlési tevékenységek fejlesztésére, gondoskodik azok megvalósításáról;

d) elősegíti az elektronikus hírközlési szolgáltatások színvonalának javítását a szabványosítás, valamint a kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásával;

e) előkészíti a Kormány elektronikus hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi tevékenységét, gondoskodik a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az elektronikus hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, továbbá kormányfelhatalmazást nem igénylő nemzetközi együttműködési megállapodásokat köt;

f) a hatáskörébe tartozó ügyekben kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és más tagállami szabályozó hatóságokkal. E jogkörét az ügyek egyes csoportjai tekintetében átruházhatja a Nemzeti Hírközlési Hatóságra;

g) gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, irányítja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó polgári célú gazdálkodást;

h) gondoskodik az intézményi rendszer megfelelő működtetéséről, ennek keretében – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – felügyeli az elektronikus hírközlés hatósági szervezetrendszerét, ellenőrzi annak rendeltetésszerű működését, beszámoltatja, a Kormány döntéseinek végrehajtása érdekében utasíthatja a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnökét, nem megfelelő működés esetén felszólítja a hiányosságok megszüntetésére, jóváhagyja a Nemzeti Hírközlési Hatóság szervezeti és működési szabályzatát;

i) a Nemzeti Hírközlési Hatósággal közösen évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat;

j) rendeletben meghatározza a piacmeghatározás, piacelemzés és a jelentős piaci erejű szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelveket;

k) a pénzügyminiszterrel egyetértésben ellátja a hatósági árszabályozással kapcsolatos feladatokat;

l) figyelemmel kíséri az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) ellátásának helyzetét, és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében, lebonyolítja az egyetemes szolgáltatók kiválasztásával kapcsolatos eljárásokat, szerződést köt az egyetemes szolgáltatókkal; valamint működteti az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszát;

m) részt vesz – külön jogszabályok alapján – az elektronikus hírközlés nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában;

n) kijelöli a honvédelmi és a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatókat, meghatározza a minősített időszaki helyzetekre történő felkészüléssel kapcsolatos feladatokat;

o) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos polgári, kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi tevékenységet;

p) kijelöli az elektronikus hírközlési szolgáltatások és elektronikus hírközlő berendezések, valamint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezeteket;

q) ellátja a hatályban lévő koncessziós szerződésekkel kapcsolatos tevékenységeket;

r) gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer működtetéséről;

s) a frekvenciasávok nemzeti felosztása keretei között rendeletben állapítja meg az egyes kijelölhető polgári és közös célú frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és -használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket;

t) ellátja – a honvédelmi miniszterrel egyetértésben, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében fennálló tagságból eredő kötelezettségek kivételével – a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő miniszteri feladatokat;

u) ellátja a más jogszabályban feladat- és hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2) Minősített időszak esetén, illetőleg következményei elhárítása érdekében – a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, illetve a Kormány döntése alapján – a miniszter határozattal állapítja meg az elektronikus hírközlési tevékenység átmeneti korlátozását vagy szünetelését.

6. § A miniszter az elektronikus hírközlési piacot szabályozó jogszabályok tervezetével kapcsolatban a 36. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával egyeztet az érdekeltekkel.

7. § A nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat – amennyiben e törvény másként nem rendelkezik – a miniszterrel egyetértésben a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó miniszter látja el.

8. § A miniszter gazdálkodik az elektronikus hírközlő hálózatok működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítókkal és ezek tartományaival.

III. Fejezet

A NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG FELADATAI ÉS FELÉPÍTÉSE

A Nemzeti Hírközlési Hatóság

9. § (1) A Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) országos hatáskörű, jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv. A hatóság irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el.

(2) A hatóság feladata – különösen a 2–3. §-okban meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően – az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.

(3) A hatóság feladatát és hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően gyakorolja.

(4) A hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi.

(5) A hatóság bevételét képezik a frekvencia díjak mindenkori költségvetési törvényben meghatározott része, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni.

(6) A hatóság tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35%-a előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj összegét a törvény által megengedett határokon belül évente a miniszter rendeletben határozza meg.

(7) A felügyeleti díjat negyedévente – a negyedév végéig – kell a hatóság részére befizetni.

(8) Amennyiben a hatóság e törvényben meghatározott bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a hatóság éves beszámolójának elfogadását követően – a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig – a tárgyévet követő évben fizetendő felügyeleti díjban jóvá kell írni.

(9) A hatóság szervezeti egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

10. § A hatóság

a) szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetőleg módosításának szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében;

b) nyilvános meghallgatást tart;

c) évente beszámolót készít – a miniszter útján – a Kormánynak és az Országgyűlés illetékes bizottságának az elektronikus hírközlési piaci verseny magyarországi alakulásáról, e beszámolót közzéteszi, és annak összefoglalóját egy országos napilapban megjelenteti;

d) a szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai piac működését;

e) a szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása érdekében, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és erről összehasonlító elemzéseket készít;

f) az e törvényben meghatározottak szerint megállapítja az érintett piacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, valamint meghatározza a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket;

g) eljár a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben;

h) hivatalból vagy kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban;

i) eljár hálózati szolgáltatásokkal összefüggésben kialakult árpréssel kapcsolatos ügyekben;

j) közzéteszi a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket;

k) megállapítja az egyes elektronikus hírközlési szolgáltatókat terhelő, a miniszter rendeletében meghatározott mértékű felügyeleti díjat;

l) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát;

m) eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a polgári célú frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, a piacfelügyelettel, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben;

n) eljár a Kormány, illetve a miniszter hatáskörébe nem tartozó, polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos ügyekben;

o) zártcélú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerűsítése során a zártcélú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal;

p) ellenőrzi a kijelölt vizsgáló, ellenőrző, illetve tanúsító szervezeteket;

q) elektronikus hírközlési szakhatóságként jár el;

r) ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;

s) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

11. § (1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a hatóság és a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:

a) a frekvenciasávok újrafelosztására, illetőleg átrendezésére;

b) a frekvenciák kiosztására (csatornakiosztási tervek);

c) az egyes rádióalkalmazásokra vonatkozó használati feltételekre;

d) a frekvenciahasználat feltételeire.

(2) A hatóságnak a frekvenciák káros zavarástól mentes felhasználása és a nemzetközi kötelezettségek érvényesítése érdekében szükség szerint operatív nemzetközi frekvenciakoordinációt kell végezni.

(3) A frekvenciagazdálkodó hatóságok kötelesek a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzeti, illetve nemzetközi megállapodásokon alapuló nemzetközi rádiómegfigyelést, ellenőrzést, felderítést, zavarvizsgálati és zavarelhárítási tevékenységet végezni, amelynek során jogosultak a rádióadások műszaki-forgalmi megfigyelésére és azok rögzítésére, jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

(4) A hírközlés védelme, a frekvenciahasználat hatékonysága és káros zavaroktól való mentessége, valamint az elektromágneses összeférhetőség (EMC) biztosítása céljából a frekvenciagazdálkodó hatóságoknak saját rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot kell fenntartaniuk.

12. § A hatóság a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban:

a) közzéteszi a rádiófrekvencia-használatra vonatkozó rádiófrekvencia sáv felhasználási és kiosztási követelményeket és feltételeket;

b) közzéteszi a rádiófrekvencia használati jogának megszerzésére vonatkozó feltételeket, eljárási szabályokat, továbbá a díjakkal és illetékekkel kapcsolatos információkat;

c) közzéteszi a szolgáltatásnyújtási célú rádiófrekvenciák, valamint azonosítók használati jogának megadásával kapcsolatos döntéseket; valamint

d) gondoskodik az a)–c) pont alatti információk rendszeres, naprakész nyilvántartásáról és a vonatkozó adatbázis fejlesztéséről.

13. § (1) A hatóság bejelenti az Európai Bizottságnak a szabályozott, de a műszaki szabványok és szabályok területén történő információszolgáltatásról szóló külön jogszabály szerint be nem jelentett interfészeket.

(2) A hatóság értesíti az Európai Bizottságot azokról az interfész típusokról, amelyeket a nyilvános elektronikus hírközlési hálózatok üzemeltetői kínálnak.

(3) A hatóság értesíti az Európai Bizottságot, ha megállapította, hogy valamely berendezés megfelel a forgalomba hozatali követelményeknek, ugyanakkor

a) a hálózatban súlyos kárt vagy káros rádiófrekvenciás zavart okoz, vagy

b) károsan befolyásolja a hálózatot vagy annak működését,

és ezért felhatalmazást adott a csatlakoztatás megtagadására, a készülék összeköttetésének megszüntetésére, illetve az üzemeltetésből történő kivonására.

A Tanács

14. § (1) A Tanács

a) felelős az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok és kormánydöntések végrehajtásáért,

b) ellátja a Nemzeti Hírközlési Hatóság vezetését,

c) ellátja a 10. § a)–i) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat,

d) elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását,

e) előterjeszti a hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint a féléves és éves intézményi költségvetési beszámolóját,

f) javaslatot tesz az elektronikus hírközlést érintő jogszabály módosítására.

(2) A Tanács hét tagból áll. A Tanács 6 tagját a miniszter 5 évre nevezi ki az általa felkért személyekből álló szakmai jelölő testület javaslata alapján.

(3) A Tanács vezetését elnökként ellátó tagot a miniszter javaslata alapján 5 évre a miniszterelnök nevezi ki.

(4) A Tanács tagja az lehet, aki legalább hároméves hírközlési szakmai gyakorlattal és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A Tanács elnökévé az nevezhető ki, aki legalább ötéves, a Tanács hatáskörébe tartozó ügyek ellátása során alkalmazható hírközlési szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Amennyiben a Tanács valamely tagjának megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt megszűnik, a miniszter legkésőbb a megbízás megszűnését követő 2 hónapon belül a (2) bekezdésben meghatározott időtartam hátralévő részére új tagot nevez ki.

(6) A Tanács tagja, elnöke kinevezésének a (2), illetve az (5) bekezdésben meghatározott időtartamának lejárta után korlátlan alkalommal újra kinevezhető.

(7) A Tanács tagja, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. §-ának (1), (3) és (5) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokon túl – nem lehet gazdasági társaságban, szövetkezetben személyes közreműködésre kötelezett tag, valamint nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag hírközlési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben, illetve ilyen szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetben.

(8) A Tanács tagját nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában.

15. § (1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik, ha

a) a kinevezés időtartama lejár,

b) tisztségéről lemond,

c) meghal,

d) a miniszter a (4) bekezdés szerint felmenti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken túl a Tanács elnökének megbízatása visszahívással is megszüntethető.

(3) Visszahívással szüntethető meg a megbízatás, ha a Tanács elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak. A visszahívási jogot – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök gyakorolja. A visszahívást indokolni kell.

(4) A miniszter felmenti a Tanács tagját, ha

a) munkaköri feladatait folyamatosan, 90 napot meghaladóan nem képes ellátni,

b) a 14. § (7) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

c) a Tanács tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével bűncselekmény elkövetését állapította meg, illetve, ha tisztségére egyébként méltatlanná válik.

(5) A Tanács tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Tanács tagjaként hozott döntése érintette. A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése után a Tanács tagját a megszűnéskori havi illetménye tizenkétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a Tanács tagjának megbízatása 3 évnél nem hosszabb ideig állt fenn, úgy a jelen bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és erre az időszakra a Tanács tagját 6 havi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(6) Az (1), (4)–(5) bekezdésekben foglaltakat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – értelemszerűen alkalmazni kell a Tanács elnöke vonatkozásában is.

16. § A Tanács elnöke

a) összehívja és vezeti a Tanács üléseit, valamint intézkedik annak előkészítéséről,

b) javaslatot tesz a miniszternek a Hivatal főigazgatójának személyére, és – a kinevezés és felmentés kivételével – gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

c) kinevezi a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

d) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a Tanács tagjai tekintetében,

e) elkészíti és a miniszter részére jóváhagyás céljából benyújtja a hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,

f) képviseli a hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és a 65. § szerinti egyeztetés során,

g) minden év február 28-áig közzéteszi a hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-áig előző évi gazdálkodásának éves értékelését abból a célból, hogy a piac szereplői a hatóság tevékenységéről és gazdálkodásáról tájékoztatást kapjanak,

h) évente a miniszterrel közösen megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,

i) jelzi a miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,

j) megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,

k) előkészíti, és a hatóság nevében a Tanács döntése alapján évente együttműködési megállapodást köt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi hatóság) és a versenyhatósággal,

l) másodfokú szervként jár el a Hivatal hatósági ügyei tekintetében.

A Hivatal

17. § (1) A Hivatal élén a miniszter által – a Tanács elnökének javaslata alapján – 5 évre kinevezett főigazgató áll.

(2) A Hivatal eljár a 10. § m)–s) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja a jogszabály, illetve a Tanács elnöke által e törvény keretei között ráruházott feladatokat.

(3) A Hivatal a Tanács feladatainak ellátásához szakmai támogatást nyújt a Tanács, illetve a Tanács tagjai részére.

(4) A Tanács elé terjesztett ügyek szakmai előkészítésében résztvevő szakértők a Tanács elnökének meghívása alapján a Tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.

(5) A főigazgató nem tagja a Tanácsnak.

18. § A főigazgató

a) ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást,

b) eljár a 10. § j)–l) pontjaiban meghatározott ügyekben,

c) biztosítja a hatóság szervezetrendszerének hatékony működését,

d) a Tanács elnökének egyetértésével kinevezi és felmenti helyetteseit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében,

e) nyomtatott és elektronikus formában (internet honlapján) kiadja a hatóság hivatalos lapját, továbbá gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,

f) a Tanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Tanács ülésein,

g) biztosítja, hogy a Hivatal a Tanács, illetve a Tanács tagjai részére feladataik ellátásához a Tanács elnöke által meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson,

h) ellátja a jogszabály, illetve a Tanács elnöke által e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket.

A hatóság alkalmazottai

19. § (1) A hatóság alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak, akikre az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy – a Tanács elnökének és tagjainak kivételével – a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány 35%, továbbá a 44. §-ának (1) bekezdésében a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére megállapított illetménykiegészítés mértéke 35%.

(2) A Tanács elnökét a közigazgatási államtitkár, tagjait és a főigazgatót a helyettes államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetve azonos juttatások illetik meg.

Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal

20. § (1) A hatóság és a versenyhatóság az elektronikus hírközlési piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen

a) az elektronikus hírközlési piac érintett piacainak meghatározásával,

b) az érintett piacokon fennálló verseny elemzésével,

c) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával,

d) árprés vizsgálatára vonatkozó módszertan kidolgozásával, valamint árprés vizsgálatával

kapcsolatos eljárásokban.

(2) A hatóság az elektronikus hírközlési piac érintett piacainak meghatározása, az érintett piacokon fennálló verseny elemzése és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása során a versenyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot tájékoztatja.

(3) A hatóság és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság többek között értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról, és az átvevő hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.

(4) A hatóság és a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.

Együttműködés a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel

21. § (1) A hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus hírközlési piaccal kapcsolatos, fogyasztókat érintő ügyekben együttműködik.

(2) A hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködés során köteles biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű érvényesülését.

(3) A hatóság az általános szerződési feltételek készítésére kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltató általános szerződési feltételeit piacfelügyeleti eljárása keretében a fogyasztóvédelemmel összefüggő rendelkezések véleményezése céljából megküldi a fogyasztóvédelmi hatóság részére.

(4) A hatóság elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát megküldi a fogyasztóvédelmi hatóság részére.

(5) A hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira – évente felülvizsgálatra kerülő – megállapodást kötnek. A megállapodást a hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(6) A fogyasztóvédelmi hatóság a részére érkező hírközlési tárgyú, a fogyasztók tájékoztatásával, illetve az általános szerződési feltételekkel összefüggő panaszokat az (5) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltak szerint intézi el.

Együttműködés a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatósággal

22. § (1) A frekvenciagazdálkodó hatóságoknak – amennyiben a feladat jellege indokolja – együtt kell működniük.

(2) Az együttműködés területei különösen:

a) nemzetközi tevékenység;

b) frekvenciagazdálkodó hatóságok közötti frekvenciakoordináció;

c) rádiómérő-szolgálati és rádiózavar-elhárítási tevékenység;

d) adatszolgáltatás.

(3) A frekvenciagazdálkodó hatóságok az együttműködés során kötelesek biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű érvényesülését.

(4) Az együttműködés részletes feltételeit és szabályait a frekvenciagazdálkodó hatóságok – évente felülvizsgálatra kerülő – megállapodásban rögzítik.

IV. Fejezet

A HATÓSÁG ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

23. § A hatóság az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezései szerint jár el.

Eljárási alapelvek

24. § A hatóság tevékenysége során köteles érvényesíteni:

a) a törvényesség,

b) az egyenlő elbánás,

c) a tárgyilagosság,

d) az átláthatóság,

e) az arányosság,

f) a nyilvánosság,

g) a megalapozott és indokolt módon való eljárás,

h) a pártatlanság,

i) a hatékonyság

alapelveit.

Elektronikus dokumentumok és okiratok

25. § (1) A hatóság határozatát az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerinti elektronikus dokumentumba foglalhatja, valamint eljárása során köteles elektronikus dokumentumokat elfogadni.

(2) A hatóság határozatát elektronikus dokumentumként köteles kézbesíteni, amennyiben a szolgáltató elektronikus levélcímét bejelentette, ekkor a kézbesítés időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor az elektronikus dokumentum a címzett részére hozzáférhetővé válik, és a kézbesítés sikerességéről a hatósághoz visszajelzés érkezik.

Kizárás

26. § (1) Az ügy érdemi elintézésében – az Áe. 19. §-ában foglaltakon túl – nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya a 27. § szerinti ügyféllel, a 28. § szerinti bejelentővel, illetve az azt irányító vagy az ügyfél, illetve bejelentő által irányított vagy azzal közös irányítás alatt álló szervezettel az eljárás megkezdését megelőző egy éven belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója

a) az ügyféllel, illetve bejelentővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője;

b) az ügyfélben, illetve bejelentőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel, illetve bejelentővel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél, illetve bejelentő felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél, illetve bejelentő részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.

(2) A hatóság eljáró alkalmazottja a főigazgatónak, illetve a Tanács eljáró tagja a Tanács elnökének haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A hatóság eljáró alkalmazottja, illetve a Tanács eljáró tagja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(3) A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a hatóság eljárásának megindítását követően a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha egyidejűleg valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.

(4) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban bírsággal lehet sújtani.

(5) A kizárásról a Tanács elnöke, illetve a Tanács elnökének érintettsége esetében a Tanács elnök nélküli teljes ülése dönt, és szükség esetén kijelöli a hatóság eljáró alkalmazottját, illetve a Tanács eljáró tagját.

(6) Ha a hatóság eljáró alkalmazottja, illetve a Tanács eljáró tagja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező határozat meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett alaptalan bejelentés esetén e korlátozás nem érvényesül.

(7) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó határozat ellen az érdemi határozat elleni fellebbezésében élhet kifogással.

(8) A hatóság eljáró alkalmazottja, illetve a Tanács eljáró tagjának kizárása esetében – a (6) bekezdésben foglaltakat kivéve – a kizárás elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Ügyfél, bejelentő

27. § Ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező, továbbá az, akire a kérelem vonatkozik. A nyilvántartások vezetéséhez, egyedi engedélyek kiadásához és a zavarelhárításhoz kapcsolódó eljárásokban ügyfél az, akit az Áe. ügyfélként meghatároz.

28. § (1) Az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályba ütköző magatartás észlelése, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettség megállapítására vagy felülvizsgálatára okot adó jelentős körülmény esetén, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, továbbá az, akit elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott jogaival összefüggésben sérelem ért, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, valamint fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet a hatósághoz címzett bejelentéssel élhet (a továbbiakban: bejelentő).

(2) A bejelentőt nem illetik meg az ügyfél jogai, és nem terhelik annak kötelezettségei. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, a hatóság eljárására okot adó körülményt, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását valószínűsítő körülményeket.

(3) A hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a hatóság hivatalból eljárást indít, erről tájékoztatja a bejelentőt. Amennyiben a hatóság a bejelentés alapján eljárást nem indít, erről szóló határozatát megküldi a bejelentőnek. Az eljárás megindításának megtagadásáról szóló határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(4) A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy az eljárás bejelentés alapján hivatalból indult. Ebben az esetben a bejelentésbe való betekintést a hatóság kizárja.

(5) Az eljárást lezáró érdemi határozatot a hatóság a bejelentőnek megküldi.

Titoktartás

29. § (1) A hatósággal közszolgálati jogviszonyban álló, illetve állt, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek – a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve – e jogviszony fennállása alatt, és azok megszűnését követően is kötelesek megőrizni a hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, állam-, szolgálati, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt nem tehetik jogosulatlanul közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Üzleti titok

30. § (1) Az ügy elintézésében résztvevő, a hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak az üzleti titok megismerésére.

(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői (így különösen a bejelentő) kérhetik – a közérdekből nyilvános, illetve jogszabályban meghatározottak szerint egyébként üzleti titoknak nem minősíthető adatok kivételével – az üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról történő másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását. Ebben az esetben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot készíteni, amely nem tartalmaz üzleti titkot.

(3) Nem minősíthető üzleti titokká olyan adat, vagy annak bármilyen szempont szerinti feldolgozása, amely adat nyilvánosságra hozatalára az ügyfelet jogszabály kötelezi.

(4) Referenciaajánlattal kapcsolatos eljárásokban nem minősül üzleti titoknak a referenciaajánlat azon része, amelyet a kötelezett szolgáltató harmadik feleknek a szerződéskötés során, jogszabály alapján általában rendelkezésre bocsátana (így különösen az ár, összekapcsolási pontok vagy közös eszközhasználati, illetve helymegosztási feltételek).

(5) Amennyiben az eljárásban résztvevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a hatóság felszólíthatja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titok minősítés azonnali hatállyal történő megszüntetésére. Amennyiben az üzleti titokkal rendelkező ügyfél az üzleti titok minősítést nem oldja fel, és ezzel az ügy érdemi elbírálását akadályozza, a hatóság határozatában az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az üzleti titok másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására.

(6) A hatóság (5) bekezdésben foglalt határozata ellen az üzleti titokkal rendelkező ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat az üzleti titok minősítés fenntartása érdekében. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

(7) Az eljárás egyéb résztvevői a hatóság engedélyével a (2) bekezdés szerinti kérelem hiányában is csak akkor tekinthetnek be az eljárás irataiba, és azokról akkor készíthetnek másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik titokvédelmi jogszabályba, illetve az üzleti titkot nem sérti. A bejelentőnek – kérelmére – az érdemi határozat meghozatalát követő 15 napon belül a hatóság köteles lehetővé tenni, hogy az ügy irataiba – a (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – betekinthessen, és azokról feljegyzést készíthessen.

(8) Amennyiben a külföldi hatóság igényli, a megkeresésre adott válaszában foglaltakat részben vagy egészben üzleti titokként kell kezelni, az üzleti titok kezelésére a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

A tényállás tisztázása

31. § (1) A hatóság eljárása során a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében az Áe.-ben foglaltakon túlmenően – az intézkedéssel érintett üzletmenetének lehető legkisebb mértékű zavarása vagy akadályozása mellett – jogosult

a) az elektronikus hírközlési tevékenységgel kapcsolatos – akár üzleti titkot is tartalmazó – iratokba betekinteni, illetőleg követelheti az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítését vagy az információhoz való hozzáférés egyéb módon történő biztosítását,

b) az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,

c) minta és ellenminta vételére,

d) próbavásárlás végzésére,

e) üzleti titok megismerésére,

f) az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, ideértve a járművek átvizsgálását és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, továbbá az ügyfelet, megbízottját (így különösen könyvvizsgálóját) vagy alkalmazottját, vagy korábbi megbízottját, vagy volt alkalmazottját szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá felvilágosítás adására kötelezni, illetve a helyszínen más módon tájékozódni,

g) az iratokról, adathordozókról másolatot, kivonatot készíteni, továbbá e célból azokat legfeljebb 8 napra birtokba venni,

h) méréseket és vizsgálatokat végezni,

i) bizonyítási eszközöket lefoglalni, illetve zár alá venni.

(2) Ha a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen kívül más személynél vagy szervezetnél is szükséges tájékozódni, e személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosításokat megadni, és a vizsgálat tárgyával összefüggő iratokat rendelkezésre bocsátani.

(3) A hatóság jogosult – a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben – megismerni az ügyfélnek és az eljárás más résztvevőinek a személyes adatait.

(4) A hatóság jogsértés megállapítására irányuló eljárása során az ügyfelet olyan időben köteles tájékoztatni a jogsértés feltételezéséről, illetve a vizsgált tényekről, hogy az ügyfél az ezekre vonatkozó álláspontjáról nyilatkozhasson.

(5) A terhelő bizonyítékként felhasználható irat, adat, dokumentum vagy bármilyen más információ rendelkezésre bocsátása nem tagadható meg, azonban az ügyfél, illetőleg a nyilatkozó személy a törvénysértést beismerő nyilatkozatot nem köteles megtenni.

(6) A hatóságnak a tényállás tisztázása érdekében eljáró közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottja ellenőrzési jogosultságát – a próbavásárlás esetének kivételével – az ellenőrzés megkezdésekor szolgálati igazolvánnyal vagy megbízólevéllel igazolja.

32. § (1) A hatóság a tényállás tisztázása érdekében, kivételes esetben az ügyfél eredeti iratait, adathordozóit és az eljárás egyéb tárgyi bizonyítási eszközeit lefoglalhatja vagy zár alá veheti, ha súlyos jogsértés gyanúja merül fel, és az irat, illetve az adathordozó tartalmának meghamisításától vagy megsemmisítésétől megalapozottan lehet tartani.

(2) Nem lehet lefoglalni az ügyfél birtokában, őrizetében lévő iratot, adathordozót vagy egyéb bizonyítási eszközt, ha a rajta lévő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az nem az ügyfél tulajdona, illetőleg olyan adatokat tartalmaz, amelyek a lefoglalás alapjául szolgáló üggyel nem hozhatók összefüggésbe.

(3) A hatóság a lefoglalásról, illetve a zár alá vételről határozatot hoz, amely ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4) A lefoglalást, illetve a zár alá vételt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség.

Bírság

33. § (1) A hatóság az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály és az általános szerződési feltételek megsértőjével szemben a jelen § keretei között bírságot alkalmazhat. A hatóság a kiszabott bírság összegét a jogsértésnek az elektronikus hírközlési piacra gyakorolt hatására, a jogsértéssel személyhez fűződő jogában vagy vagyonában sértett vagy veszélyeztetett felhasználók számára, az érdeksérelem mértékére, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltató, illetve frekvenciahasználó által a jogsértéssel elért vagyoni előnyre tekintettel állapítja meg, figyelembe véve, hogy a kiszabott bírság alkalmas legyen a jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására.

(2) A bírság összegének felső határa

a) a 68. § (3) bekezdésének a), b), d) és e) pontjai szerinti esetekben a jogsértő árbevételének 0,25%-a;

b) a szabálytalanul forgalomba hozott, forgalmazott elektronikus hírközlési berendezés minden darabja után a nettó beszerzési érték ötszöröse;

c) szabálytalan vagy engedély nélküli frekvenciahasználat esetén a fizetendő frekvencia díj tízszerese;

d) árprésre vonatkozó tilalom megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,5%-a;

e) referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával kapcsolatos adatszolgáltatásra, továbbá a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatban megállapított egyéb kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a jogsértő árbevételének 0,5%-a; illetve

f) az V. fejezet szerinti egyéb ügyekben, elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,1%-a.

(3) A hatóság a (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben

a) az árbevételének legfeljebb 0,05%-ának megfelelő mértékű, de legalább 100 000 Ft összegű,

b) frekvenciahasználattal kapcsolatos eljárásban legfeljebb a frekvencia díj 50%-ának megfelelő mértékű, de legalább 20 000 Ft összegű

pénzbírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – az eljárás résztvevőjét az eljárás szabályainak megsértése esetén, így különösen, ha téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat, felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg, vagy az elektronikus hírközlési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést, illetve az eljárás lefolytatását egyéb módon akadályozza.

(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal kapcsolatos – e törvényben meghatározott – kötelezettségek megsértése esetén a bírság összege a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,5%-a.

(5) A hatóság a (2)–(4) bekezdések szerinti esetekben, az ott meghatározottakon túlmenően 50 000 forinttól 3 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét.

(6) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(7) A jelen § alkalmazása szempontjából árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni, előző üzleti évi árbevétel hiányában a bírság összege legalább 100 000, de legfeljebb 10 000 000 Ft.

Nyilvános meghallgatás

34. § (1) A hatóság, ha feladatainak ellátásához megítélése szerint az 1. § b)–d) pontjaiban meghatározottak, illetve a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek közreműködése, szakmai álláspontjuk, illetve véleményük megismerése indokolt – de legalább félévente – nyilvános meghallgatást tart az elektronikus hírközlést érintő jogszabályok és azok végrehajtására vonatkozó intézkedések előkészítésével, továbbá az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos megfelelő jogalkalmazói gyakorlat kialakítása, illetve a jogalkalmazói gyakorlattal kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából.

(2) A hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat legalább 30 nappal megelőzően közzéteszi.

(3) A hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő információkat – az üzleti titkok kivételével – legalább 15 nappal megelőzően közzéteszi.

35. § (1) Álláspontot, javaslatot és egyéb észrevételeket legkésőbb a nyilvános meghallgatáson szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját legkésőbb 5 nappal megelőzően elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat az internetes oldalán közzéteszi.

(2) A nyilvános meghallgatásról a hatóság összefoglalót készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt, illetve javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a hatóság a meghallgatás időpontját követő 30 napon belül közzéteszi, és külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.

(3) A nyilvános meghallgatások eljárásának részleteit a hatóság közzéteszi.

Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben

36. § (1) A hatóság

a) az érintett piacok meghatározásával kapcsolatos, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező, illetve más szolgáltatókra az e törvény szerint előírható kötelezettségek megállapítására és a referenciaajánlatok jóváhagyására vonatkozó,

b) a hatóság megítélése szerint az érdekeltekkel egyébként egyeztetést igénylő

határozatának meghozatala előtt legalább 30 nappal közzéteszi a határozat tervezetét, valamint az ezekkel kapcsolatos előkészítő anyagokat, kivéve az érdekeltek által üzleti titoknak minősített adatokat.

(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érintheti, a határozat tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított 20 napon belül írásban megküldheti a hatóság részére a tervezett határozatra vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel).

(3) A hatóság az (1) bekezdés szerinti határozata meghozatala során a beérkezett észrevételeket lehetőség szerint figyelembe veszi. A határozat által érintett fél indokolt kérelmére vagy hivatalból a hatóság az érdekelteket szóban is meghallgathatja. A határozat indokolásában a hatóság megjelöli a figyelembe vett, illetve a figyelembe nem vett észrevételeket, valamint azok figyelmen kívül hagyásának indokát.

Fellebbezés, a határozat bírósági felülvizsgálata

37. § (1) A Hivatal által a hatóság nevében hozott elsőfokú határozat ellen a Tanács elnökéhez lehet fellebbezni, ide nem értve a 30. § (5) és a 152. § (1) bekezdése szerinti határozatot.

(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanács elnöke által a jelen fejezet szerinti ügyben másodfokon az ügy érdemében hozott határozat sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz.

V. Fejezet

A TANÁCS ELJÁRÁSA

Általános rendelkezések

38. § Amennyiben a hatóság nevében a Tanács jár el, eljárására a IV. fejezetben foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Összetétel, határozatképesség

39. § (1) A Tanács – e törvény ellenkező rendelkezése hiányában – döntéseit teljes ülésben hozza. A teljes ülés 5 tag jelenléte esetén határozatképes. A Tanács határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az érintett piacok meghatározásával kapcsolatos, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező, illetve más szolgáltatókra az e törvény szerint előírható kötelezettségek megállapítására vonatkozó határozat meghozatalát, amelynek elfogadásához a jelen lévő tagok legalább kétharmadának szavazatára van szükség. Szavazategyenlőség esetén a Tanács elnökének szavazata dönt.

(2) Jogvitás ügyekben 3 tagú tanács jár el, amely határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a Tanács elnökének megítélése szerint az adott ügy az elbírálás szempontjából kisebb jelentőségű, úgy az ilyen kisebb jelentőségű ügyekben 1 tanácstag jár el (a továbbiakban: eljáró tanács).

(3) Az egyes ügyet előterjesztő tagot, illetve az eljáró tanács tagjait és elnökét a Tanács elnöke jelöli ki.

Az eljárás megindítása

40. § (1) Az eljárást – a jogviták elbírálása, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató ilyen szolgáltatóként történő azonosítása, illetve megszüntetése iránti eljárás kivételével – az eljárásra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 2 hónapon belül, de legkésőbb a körülmény bekövetkezésétől számított 4 hónapon belül lehet kérelmezni, vagy kezdeményezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Tanács az arra jogosult által határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozataláig akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény 4 hónapnál régebben, de egy éven belül következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.

41. § (1) Amennyiben az eljárás kérelemre indul, a kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező nevét, székhelyét (lakóhelyét);

b) az eljárás lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakóhelyét);

c) az ügy tárgyát, az érintett elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály pontos megjelölését;

d) azt, hogy mikor történt az eljárásra okot adó esemény, illetőleg az mikor jutott a kérelmező tudomására;

e) azt, hogy a kérelmező a Tanács milyen intézkedését kéri és ennek indokait.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rendelkezésére álló, az ügy elbírálása szempontjából lényeges bizonyítékokat és egyéb dokumentumokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

(3) Ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, a Tanács felhívja a kérelmezőt a hiányok 8 napon belüli pótlására.

(4) Ha a Tanács megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetőleg a kérelem nem az arra jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be, a rendelkezésekre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást.

42. § (1) A Tanács eljárását hivatalból indítja meg, amennyiben a bejelentésnek helyt ad, eljárását a (2) bekezdés szerint kezdeményezik, valamint az eljárására okot adó tényt maga észleli.

(2) A Tanács az eljárást köteles hivatalból megindítani, amennyiben

a) a miniszter,

b) a versenyhatóság elnöke,

c) a fogyasztóvédelmi hatóság főigazgatója,

d) az adatvédelmi biztos,

e) az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke,

f) az Európai Bizottság

hatáskörével összefüggésben az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértéséről, illetőleg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként történő azonosítás, vagy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára megállapított kötelezettségek felülvizsgálatának szükségességéről szerez tudomást, és az eljárás megindítását kéri.

(3) Ha a Tanács a jogosult által a 40. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül megindított eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal kapcsolatban is lehetőséget kell adni álláspontjuk kifejtésére.

43. § (1) A Tanács eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Kérelemre indult eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás megindításakor kell megfizetni.

(2) A Tanács az eljárás megindításáról a feleket és az ügyben érdekelteket a kérelem, a kezdeményező irat megküldése mellett haladéktalanul értesíti, és felhívja, hogy haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül küldjék meg észrevételeiket, valamint a rendelkezésükre álló iratokat.

Elintézési határidő

44. § (1) A Tanács – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – az e törvénynek megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás megindításától számított 45 napon belül köteles határozatot hozni.

(2) Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az elintézési határidő 75 nap.

(3) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható; erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.

(4) Az 52–55. § szerinti, piacmeghatározással, piacelemzéssel és a jelentős piaci erejű szolgáltatók számára előírható kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokra kizárólag az (5) bekezdés szerinti határidők vonatkoznak.

(5) A hatóság az 52–55. § szerinti eljárást lezáró határozatát, illetve határozatait első alkalommal legkésőbb 2004. szeptember 1-jéig, második alkalommal legkésőbb 2006. január 1-jéig, azt követően minden év január 1-jéig hozza meg.

A Tanács határozatai

45. § (1) A Tanács határozatában

a) elutasítja az alaptalan kérelmet;

b) megállapítja a jogsértés megtörténtét;

c) kötelezi a jogsértés okozóját a jogszabálynak megfelelő magatartás tanúsítására;

d) meghatározza az érintett piacokat és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, valamint e törvény keretei között legalább egy kötelezettséget ír elő számára;

e) jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára e törvény keretei között kötelezettségeket írhat elő;

f) jóváhagyja a referenciaajánlatot, megállapítja annak tartalmát, módosítja a korábban elfogadott referenciaajánlat tartalmát, illetve előírhatja a referenciaajánlat módosítását;

g) jóváhagyja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyéb kötelezettség teljesítését;

h) e törvényben meghatározott keretek között a jogsértés súlyával arányos bírságot, illetve intézkedést alkalmaz;

i) a jogsértőt kötelezheti az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére;

j) jogszabályba ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő;

k) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség fennállása esetén a feleknek a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezése hiányában megállapíthatja a szerződés tartalmát;

l) ideiglenes intézkedést rendelhet el;

m) a 49. § (4)–(6) bekezdéseiben meghatározott esetekben hatáskör hiányában megszünteti az eljárást.

(2) A hálózati szolgáltatások ellenértékével kapcsolatos jogvita esetén a Tanács az (1) bekezdésben foglaltak mellett megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapíthatja a jogszerű árat és kötelezheti a szolgáltatót a jogszerű ár alkalmazására.

(3) Ha a Tanács az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, így különösen a versenyhatóságnak, illetve a fogyasztóvédelmi hatóságnak.

(4) A Tanács az (1) és (2) bekezdésben szereplő jogkövetkezmények közül többet is alkalmazhat.

(5) A határozatot a feleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, és közzé kell tenni.

A Tanács határozatának bírósági felülvizsgálata

46. § (1) A Tanács e fejezet szerinti ügyekben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanácsnak az ügy érdemében hozott, illetve a 28. § (3) bekezdése szerinti, az eljárás megindítását megtagadó határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(3) A Tanács az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.

(4) A bíróságnak a Tanács határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

47. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Tanácshoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.

(2) A Tanács a keresetlevelet – az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A Tanácsnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.

48. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 26. § (1) bekezdése alapján az ügy elbírálásában sem járhatna el.

(2) A bíróság a keresetlevelet 8 napon belül kézbesíti, és egyidejűleg

a) írásban közli a Tanács nyilatkozatát a felperessel;

b) határidő tűzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Tanács határozata rendelkezést tartalmaz.

(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el.

(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(5) A bíróság a Tanács határozatát megváltoztathatja és megteheti a 45. § (1) bekezdésének a)–h) és a (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti intézkedéseket.

(6) A Tanács közzéteszi a bíróság határozatát, tiszteletben tartva az érdekelteknek a személyes adatok védelméhez fűződő jogait.

(7) A bíróság elektronikus hírközlési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárásában az ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezni.

A Tanács eljárása jogvitában

49. § (1) Az a szolgáltató, akinek egy másik szolgáltató elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, vagy az alapján kötött szerződésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette (a továbbiakban: jogvita), választása szerint

a) bírósághoz,

b) a hatósághoz, vagy

c) a felek közötti választottbírósági szerződés hatálya alatt a Hírközlési Állandó Választottbírósághoz fordulhat.

(2) A bíróság, illetve a Hírközlési Állandó Választottbíróság haladéktalanul értesíti a hatóságot az (1) bekezdés szerinti jogvitás eljárás megindítása iránti kérelemről (keresetlevélről).

(3) A Tanács kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésével kapcsolatos jogvitákban.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírósági vagy a b) pontja szerinti hatósági eljárás folyamatban van, vagy érdemi határozattal lezárult, a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt más alapeljárás – a (6) bekezdésben meghatározott eljárás kivételével – nem indítható.

(5) Amennyiben ugyanazon felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt egyidejűleg mind a bíróságnál, mind pedig a hatóságnál eljárást indítanak, a bíróság értesítése vagy bármely fél indokolt kérelme alapján a hatóság az eljárást hatáskör hiányában megszünteti.

(6) Amennyiben a felek között választottbírósági szerződés van hatályban, vagy ha a Tanács eljárását kezdeményező kérelem hatósághoz való benyújtásától számított 15 napon belül ilyen szerződést kötnek, a hatóság eljárását – a felek kérelmére vagy hivatalból – megszünteti.

50. § (1) A kérelmező a kérelemben a 41. § (1)–(2) bekezdésén túl bizonyítási indítványt is előterjeszthet.

(2) A kérelmet a Tanács annak beérkezését követően haladéktalanul megküldi a másik ügyfélnek, és legfeljebb 15 napos határidő tűzésével felhívja, hogy észrevételeit és bizonyítékait terjessze elő, illetve a kérelmező részére közvetlenül küldje meg.

(3) A Tanács jogvitás ügyekben tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.

(4) A tárgyalást az eljáró tanács elnöke tűzi ki. A tárgyalás nem nyilvános.

(5) Amennyiben a Tanács a bizonyítási indítványnak helyt ad, lefolytatja az annak megfelelő bizonyítást. Amennyiben a bizonyítást mellőzi, az érdemi határozatában a mellőzés okait külön köteles indokolni. A bizonyítás sikertelenségét a bizonyító fél terhére kell értékelni.

(6) A bizonyító fél indítványára a Tanács a felet adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) becsatolására kötelezheti. Amennyiben valamely adat vagy információ becsatolása bizonyítási indítványhoz kapcsolódik, és a kötelezett fél azt nem vagy nem megfelelően csatolja be, úgy a bizonyítás sikertelenségét a bizonyító fél terhére értékelni nem lehet. Ilyen esetben a Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével dönt.

(7) Amennyiben az ügyfél az eljárást, így különösen a bizonyítást rosszhiszemű magatartásával akadályozza, a Tanács bírságot, illetve intézkedést alkalmazhat vele szemben.

(8) Amennyiben a jogvita körülményei, különösen a bizonyítás azt indokolja, a Tanács a tárgyalást elhalaszthatja. A folytatólagos tárgyalás határnapját a Tanács azonnal kitűzi és a jelen lévő felekkel kihirdetés útján közli.

(9) A Tanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból a 68. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott ideiglenes intézkedéseket tehet, ha megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

(10) A Tanács (9) bekezdésben foglalt határozata ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslati kérelemmel fordulhat az ideiglenes intézkedés megszüntetése érdekében. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(11) A referenciaajánlattal, illetve a kötelezett szolgáltató és a jogosult szolgáltató között referenciaajánlat alapján vagy azon kívül hozzáférés, illetve összekapcsolás tárgyában kötendő szerződéssel kapcsolatos jogvitákban a Tanács külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel jár el.

51. § (1) Amennyiben szolgáltatók között felmerült jogvitában a hatóság mellett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság is érintett, a jogvitában a hatóság eljárása során köteles kikérni a jogvitában érintett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságok véleményét.

(2) A jogvita rendezése érdekében a hatóság köteles együttműködni a hatóságot megkereső más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatósággal.

Piacmeghatározás, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása

52. § (1) A Tanács azonosítja az érintett piacokat; elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, és amennyiben azokon a verseny nem kellően hatékony, azonosítja az érintett piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, illetve szolgáltatókat; valamint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, illetve szolgáltatókra a XI–XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek közül a piacelemzés alapján feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos, legalább egy kötelezettséget ír elő, vagy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban, az e bekezdés szerinti piacelemzés első elvégzését megelőzően jogszabályban, illetve azt követően a hatóság határozatában megállapított legalább egy kötelezettséget fenntart, illetve módosítja azt.

(2) A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek. Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Tanács a 33. § (3)–(5) bekezdése szerint bírságot szab ki.

(3) A Tanács a piacmeghatározást és a piacelemzést a miniszter által rendeletben kihirdetett alapelvek alapján, a versenyjog vonatkozó szabályai szerint végzi el.

53. § (1) A piacelemzés alapján a Tanács jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítja azt a szolgáltatót, amelyik valamely olyan érintett piacon, amelyen a gazdasági verseny nem kellően hatékony, egyedül vagy más szolgáltatóval közösen gazdasági erőfölényben van, azaz olyan gazdasági helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy a tevékenységét a versenytársaktól, a vevőktől, és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(2) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása során a Tanács figyelembe veszi, hogy egy érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató egy szomszédos (azzal szoros kapcsolatban lévő) piacon is jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülhet, amennyiben az adott érintett piac és a szomszédos piac közötti kapcsolatból eredően a szolgáltató az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti.

(3) Amennyiben a Tanács a piacelemzés alapján egy, a piacelemzés megkezdésének időpontjában jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülő szolgáltatót nem határoz meg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként, határozatában megszünteti az ilyen szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását.

(4) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő tagállamok közötti piac esetében a Tanács a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal együttműködve végzi el.

54. § (1) A Tanács az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra az azon a piacon, amelyen a szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, a piacelemzés által feltárt, versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő a XI–XIV. fejezetben meghatározott kötelezettségfajták közül, vagy hatályában fenntartja, illetve módosítja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban megállapított kötelezettséget.

(2) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő tagállamok közötti piac esetében a Tanács a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését az érintett tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal együttműködve végzi el.

55. § (1) Amennyiben a Tanács megszünteti egy szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását, határozatában az ilyen szolgáltatót a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítására tekintettel terhelő valamennyi, a Tanács, illetve az elsőként elvégzett piacelemzés és kötelezettségek megállapításával kapcsolatos eljárás megkezdésének időpontjában hatályos jogszabály által megállapított kötelezettség alkalmazását megszünteti.

(2) A Tanács a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót terhelő kötelezettség módosításáról vagy megszüntetéséről rendelkező határozatában a módosításra, illetve megszüntetésre kerülő kötelezettséget megfelelő átmeneti időtartamra (amely legalább 30 nap, de legfeljebb 120 nap) hatályban tarthatja.

56. § Amennyiben a Tanács – kivételes és indokolt esetben – a XI–XIV. fejezetben meghatározottaktól eltérő, hozzáféréssel vagy összekapcsolással összefüggő kötelezettséget kíván előírni egy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, az erre vonatkozó határozattervezetét részletes indokolással előzetesen jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. A határozattervezet megküldésétől az Európai Bizottság 65. § (5) bekezdése szerinti határozatának meghozataláig a Tanács eljárása felfüggesztésre kerül.

57. § (1) A piacelemzést az érintett piacokon a Tanács rendszeresen, de legalább az előző piacelemzési és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárás befejezését követő egy éven belül ismételten elvégzi.

(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut a hatóság tudomására, a Tanács a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja az adott érintett piacon, illetve piacokon.

(3) Amennyiben a lefolytatott piacelemzés eredménye alapján

a) új érintett piac vagy piacok meghatározása, vagy

b) valamely piac vagy piacok érintett piacként való meghatározásának megszüntetése, vagy

c) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása vagy ilyen szolgáltatóként való azonosítás megszüntetése, vagy

d) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra kötelezettség előírása, módosítása vagy megszüntetése

válik szükségessé, a Tanács a 36. § és az 52. § szerinti eljárásokat lefolytatva haladéktalanul határozatot hoz.

Referenciaajánlat elfogadása

58. § (1) A Tanács határozata vagy jogszabály alapján referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató (az 58–61. § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) köteles az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tartalommal összeállított referenciaajánlat-tervezetét jóváhagyásra a Tanácshoz benyújtani.

(2) A Tanácshoz benyújtott referenciaajánlat-tervezethez csatolni kell:

a) a kötelezett szolgáltató hálózatára és egyéb működési feltételeire vonatkozó, illetve minden egyéb olyan adatot és dokumentumot, amelyek a Tanács számára szükségesek annak megállapításához, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak, így különösen az abban alkalmazott árak megfelelnek-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak,

b) az összekapcsolásról, illetve hozzáférésről szóló mintaszerződést,

c) a szerződéskötés kezdeményezésére, a szükséges adatközlésre vonatkozóan a kötelezett szolgáltató által kialakított adatlapot,

d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(3) A (2) bekezdés a) és d) pontja szerint csatolt adatok és dokumentumok nem képezik a referenciaajánlat részét.

(4) A referenciaajánlat-tervezet benyújtásának határidejét a Tanács állapítja meg.

(5) Amennyiben a szolgáltató számviteli szétválasztási kimutatás készítésére köteles, a referenciaajánlat-tervezetet – a Tanács eltérő rendelkezése hiányában – a Tanács által jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatás alapján kell elkészíteni.

59. § (1) A Tanács a kötelezett szolgáltató által jóváhagyásra benyújtott referenciaajánlat-tervezetet megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak.

(2) Ha a Tanács megállapítja, hogy a hozzá benyújtott referenciaajánlat-tervezet hiányos, és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a referenciaajánlat tervezetét nem hagyja jóvá.

(3) Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.

(4) Ha a referenciaajánlat-tervezetet a Tanács nem hagyja jóvá, erről a kötelezett szolgáltatót részletes indokolással együtt értesíti.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a szolgáltató köteles a Tanács által megállapított határidőben, de legfeljebb 30 napon belül új tervezetet benyújtani. E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Tanács bírságot szab ki.

(6) Ha az új referenciaajánlat-tervezet sem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak, a Tanács határozatában megállapítja a referenciaajánlat tartalmát.

(7) A Tanács a jóváhagyás tárgyában született határozatot közzéteszi, a referenciaajánlatot internetes oldalán közzéteszi. A Tanács a jóváhagyás tárgyában hozott határozatában rendelkezik a referenciaajánlat vagy annak egyes részei hatálybalépésének időpontjáról. A Tanács által jóváhagyott referenciaajánlatot az érintett szolgáltató köteles 5 napon belül internetes oldalán nyilvánosságra hozni.

(8) A Tanács indokolt esetben jogosult a jóváhagyott referenciaajánlat módosítását hivatalból előírni.

(9) Ha a szolgáltató az 58. § (4) bekezdésében meghatározott határidő elteltével felszólítás ellenére sem nyújtja be a referenciaajánlat tervezetét, a Tanács a felszólításban meghatározott határidő elteltével annak tartalmát megállapítja.

60. § (1) A referenciaajánlat kérelemre történő módosításával kapcsolatos eljárásra a referenciaajánlat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás szabályait kell alkalmazni az e § szerinti eltérésekkel.

(2) A referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató a referenciaajánlat módosítására irányuló kérelemben köteles meghatározni a referenciaajánlat

a) módosításának indokát,

b) módosuló részeit és a módosítás tartalmát.

(3) A referenciaajánlat módosításának jóváhagyására irányuló kérelemhez csatolni kell a referenciaajánlat módosuló részeivel kapcsolatos adatokat és dokumentumokat, valamint a referenciaajánlatnak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát.

(4) Nem kell alkalmazni a referenciaajánlat szolgáltató általi módosítására vonatkozó szabályokat az 59. § (8) bekezdése szerinti eljárás során.

(5) Az eredeti referenciaajánlat alapján kötött szerződések módosítására vonatkozó eljárásokat csak a referenciaajánlat módosításának hatálybalépését követően lehet megkezdeni. A módosított referenciaajánlatban meghatározott árakat a felek a referenciaajánlat módosításának hatálybalépésétől kötelesek alkalmazni.

61. § (1) Ha a Tanács határozatában megállapítja, hogy egy korábban kötelezett szolgáltatónak minősülő szolgáltatót már nem terhel referenciaajánlat közzétételi kötelezettség, e határozat jogerőre emelkedésétől számított naptól az ilyen szolgáltató akkor sem köteles a referenciaajánlat szerinti szerződés megkötésére, ha azt egy másik szolgáltató a jogerőre emelkedést megelőzően kezdeményezte.

(2) A referenciaajánlat alapján kötött szerződéseket a kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés szerinti napon, amennyiben az határozatlan időre jött létre, legalább 90 napos felmondási idővel felmondhatja. Amennyiben a határozott idejű szerződésből 6 hónapnál hosszabb idő van hátra, úgy ebben az esetben ugyancsak 90 napos felmondási határidővel gyakorolhatja felmondási jogát a kötelezett szolgáltató.

Számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyása

62. § (1) A számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésére (a továbbiakban: számviteli szétválasztás) kötelezett szolgáltató az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szerkezetben és tartalom szerint összeállított számviteli szétválasztási kimutatást naptári évenként az üzleti év zárásától számított hatodik hónap végéig köteles a Tanácsnak jóváhagyásra benyújtani.

(2) Ha a Tanács megállapítja, hogy a hozzá benyújtott, számviteli kimutatás hiányos és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a kötelezett szolgáltatót megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra nyitva álló határidő elteltét követően a számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyásáról a Tanács érdemben dönt.

(3) Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a benyújtott számviteli szétválasztási kimutatásban és a kapcsolódó dokumentumokban foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.

(4) A Tanács jogosult a szolgáltatót a számviteli szétválasztási kimutatásban szereplő adatok alátámasztására szolgáló további adatok szolgáltatására kötelezni.

(5) A Tanács a számviteli szétválasztási kimutatást nem hagyja jóvá, és erről a kötelezett szolgáltatót részletes indokolással együtt értesíti, amennyiben

a) a számviteli szétválasztási kimutatás tartalma nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak, vagy

b) a számviteli szétválasztási kimutatáshoz kapcsolódóan benyújtott költségfelosztási módszertant nem találja megfelelőnek.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a szolgáltató köteles a Tanács által megállapított határidőben, de legfeljebb 30 napon belül új tervezetet benyújtani, e kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Tanács bírságot szab ki.

Eljárás árprés vizsgálata során

63. § (1) A Tanács az árprés vizsgálatára vonatkozóan kérelemre, hivatalból, illetve a 42. § (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt személyek kezdeményezésére jár el.

(2) A hatóság a határozatában elrendelt adatszolgáltatás során bekért adatok felhasználásával megvizsgálja, hogy a szolgáltató által a hálózati szolgáltatásért kért ellenérték következtében árprés alakulhat-e ki.

(3) Amennyiben a Tanács árprés fennállását állapítja meg, a Tanács megvizsgálja, hogy a hálózati szolgáltatás ellenértéke a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségek mértékéhez igazodik-e. E körülmény fennálltát a szolgáltatónak kell bizonyítania.

(4) Amennyiben az árprés fennállása ellenére a hálózati szolgáltatás ellenértéke a hálózati szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségekhez igazodik, úgy a Tanács az ügyet átteszi a versenyhatósághoz annak megállapítása érdekében, hogy a ráépülő előfizetői szolgáltatás árának meghatározása megvalósítja-e a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ának sérelmét. A versenyhatóság eljárásában a Tanács együttműködik.

(5) Amennyiben a Tanács tudomására jutott új körülmény alapján a 116. § (1) bekezdés szerinti hálózati szolgáltatás ellenértékéről nem állapítható meg, hogy igazodik a hálózati szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségek mértékéhez, úgy a Tanács határozatában

a) megállapítja a hálózati szolgáltatás és a ráépülő előfizetői szolgáltatás ára közötti különbség kötelező legkisebb mértékét, és a szolgáltatót a hálózati szolgáltatás árának megfelelő csökkentésére kötelezi, illetve

b) 15 napos határidő tűzésével a költségekhez nem igazodó ellenérték révén árprést okozó árat tartalmazó referenciaajánlat módosítására kötelezi a szolgáltatót, a határidő eredménytelen elteltét követően 15 napon belül a referenciaajánlatot a jogszerű árnak megfelelően határozattal módosítja, valamint

c) e törvényben, illetve külön jogszabályban megállapított keretek között a jogsértés súlyával arányos bírságot, illetve intézkedést alkalmazhat.

Piaci erőre tekintet nélkül előírható kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások

64. § (1) A Tanács a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra kizárólag a XI. fejezetben meghatározott kötelezettségeket róhatja ki.

(2) Amennyiben az eljárás hivatalból indul, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség előírására, módosítására, hatályban tartására, hatályon kívül helyezésére a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségek megállapítására irányadó eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy piacmeghatározás, illetve piacelemzés lefolytatására a Tanács nem köteles.

(3) Amennyiben az eljárás kérelemre indul, a jogvitás eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Egyeztetés az Európai Bizottsággal és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal

65. § (1) Az érdekeltekkel történő egyeztetés lefolytatását követően a Tanács

a) az érintett piacok meghatározására,

b) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására és a kötelezettségek előírására, módosítására, hatályban tartására vagy hatályon kívül helyezésére,