Az Országgyűlés az államháztartás hároméves kereteiről és a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja:
1. § A magyar gazdaság tartós növekedésének és a versenyképesség erősítésének elősegítése érdekében, a kormányzati szektor hiányának az adott évi költségvetési törvényben az Áht. 8. §-ának (4) bekezdése szerint számított mutatója a bruttó hazai termék (GDP) 2004-ben 3,8%-át, 2005-ben 2,8%-át, 2006-ban 2,5%-át nem haladhatja meg.
2. § (1) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott Közösségi Támogatási Keretben, illetve az Operatív Programokban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 16. számú melléklet mutatja be.
(2) Az e törvény 16. számú mellékletében meghatározott tárgyévi kötelezettségvállalási keret-előirányzatok kifizetési előirányzataiból a tárgyévi költségvetési törvény 1. számú mellékletében nem szereplő összegeket a tárgyévet követő két év költségvetésében szükséges előirányozni.
(3) Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások esetén a 16. számú mellékletben az arra az évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság egyetértésével a 2005. és 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat terhére történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás. Kötelezettségvállalásra az érintett Operatív Program Irányító Hatósága egyetértésével kerülhet sor.
(4) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által közösen jóváhagyott, az Európai Unió Kohéziós Alapjából támogatott projektekre meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 17. számú melléklet mutatja be.
Az Európai Unió Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetén a 17. számú mellékletben az arra az évre meghatározott uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A Kohéziós Alap Irányító Hatóság egyetértésével a 2005. és 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség.
Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás terhére történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalásra a közlekedési projektek esetében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közreműködő Szervezete, környezetvédelmi projektek esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közreműködő Szervezete egyetértésével kerülhet sor.
3. § (1) A több éven átnyúló kötelezettségek fejlesztési céljaiként az Országgyűlés a következő beruházásokat határozza meg:
a) gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés;
b) budapesti 4-es – Budapest-Kelenföldi pályaudvar – Bosnyák tér közötti – metróvonal első szakaszának (a továbbiakban: 4-es metró) építése;
c) Vásárhelyi-terv.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli egyéb célkitűzéseket az Országgyűlés a 18. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
4. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) által a privatizációs folyamat befejeződéséig a központi költségvetésbe befizetett privatizációs bevételek a jóváhagyott költségvetési előirányzat erejéig Infrastruktúra-fejlesztési Tőkealap Számlát képeznek a finanszírozáshoz.
(2) Az éves költségvetési törvényben meghatározott közlekedési infrastrukturális fejlesztések előirányzatai mértékéig, a privatizációs bevételek beérkezéséig a központi költségvetés saját forrásai terhére átmenetileg megelőlegezi a kiadások fedezetét.
(3) Az Infrastruktúra-fejlesztési Tőkealap Számla elszámolásinak nyilvántartásáról a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a Kincstári Egységes Számlán (a továbbiakban: KESZ) belül gondoskodik. A Tőkealap Számla tárgyhavi képződését és költségvetési előirányzatonkénti felhasználását a pénzügyminiszter havonta nyilvánosságra hozza, amikor beszámol a Tőkealap Számla tárgyhavi, tárgyévi és a létrehozataltól számítva halmozott alakulásáról a privatizációs folyamat befejeződéséig. A Kormány a zárszámadási törvényben számol be a Tőkealap Számla alakulásáról.
5. § Az Országgyűlés a 2004. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét 6 132 434,5 millió forintban, azaz hatmillió-egyszázharminckétezer-négyszázharmincnégy egész öttized millió forintban,
b) bevételi főösszegét 5 481 509,5 millió forintban, azaz ötmillió-négyszáznyolcvanegyezer-ötszázkilenc egész öttized millió forintban,
c) hiányát 650 925,0 millió forintban, azaz hatszázötvenezer-kilencszázhuszonöt millió forintban
állapítja meg.
6. § (1) Az 5. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
7. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 5. § c) pontjában meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a KESZ folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Kincstár által kezelt követeléseit kezelje.
(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 68. §-ában meghatározott hiteleinek 2004-ben érvényes kamatlába 6,78%.
8. § (1) Céltartalék szolgál
a) a központi költségvetési szerveknél – ide nem értve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket – foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak, valamint a Vám- és Pénzügyőrségnél foglalkoztatottak 2004. évben megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkentésével összefüggő egyszeri kifizetések, továbbá
b) a főtisztviselők illetményének
részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók – legfeljebb 1000,0 millió forint összegben – a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnak az állami feladatellátásban résztvevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a gazdasági és közlekedési miniszterrel – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – kötött megállapodás alapján, ha a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. MÁV Rt. EU-konform átalakításához történő hozzájárulás alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím előirányzat teljes mértékben felhasználásra került.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás alapján.
(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi.
9. § (1) Az ÁPV Rt. 2004. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 1000,0 millió forint összegű záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe.
(2) 2004. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult.
(3) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;
b) kezességvállalásból – ideértve a készfizető kezességet is –, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;
c) konszern-felelősség alapján történő kifizetések;
d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;
e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;
f) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;
g) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);
h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése;
i) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;
j) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;
k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;
l) az a)–k) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.
(4) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió forintnál.
(5) A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1500,0 millió forinttal, valamint I/1/d) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 2000,0 millió forinttal túlléphető.
(6) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c), II/1., II/2., II/3. pontjai szerinti előirányzatai esetében az ÁPV Rt. egyedi, 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(7) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c) pontja szerinti előirányzatában, valamint a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjére meghatározott eljárást. Az információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.
(8) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c) pontja szerinti előirányzatában, valamint a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (Római Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott eljárási rendet.
(9) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2004. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.
(10) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt. részvényeinek 85%-át térítésmentesen átadja a Magyar Tudományos Akadémia részére 2004. március 31-i határidővel.
(11) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(12) Az ÁPV Rt. a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a privatizációs tartalék nyitó készpénz állományának legfeljebb felét felhasználhatja az e törvény 13. számú mellékletében részletezett – az I/1/d) és E/4. pontok szerinti előirányzatok nélküli – kiadások átmeneti finanszírozására. A privatizációs tartalék számlája és a hozzárendelt vagyon számlája között emiatt keletkező pénzmozgások nem érintik sem az e törvény 13. számú mellékletében szereplő kiadásokat, sem a privatizációs tartaléknak az e törvény 9. § (3) bekezdésében engedélyezett kiadásait. A privatizációs tartalék forrásait erre a célra legfeljebb négy hónapig, de maximum 2004. december 31-ig veheti igénybe az ÁPV Rt. A privatizációs tartalék készpénz állományának felhasználása esetén az igénybe vett összeg után az igénybevétel időtartama alatt esedékes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő összeggel csökkennek az e törvény 13. számú mellékletének 1 Kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások előirányzatai. A teljes csökkentés előirányzatok közötti felosztásáról a privatizációért felelős miniszter dönt.
10. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon.
11. § (1) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000 forint.
(2) Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttó értékhatár 15,0 millió forint.
12. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – kivéve, ha törvény másként rendelkezik – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 2945,0 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat.
(3) A (2) bekezdésben foglalt összeg feletti bevétel terhére a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti a kincstári vagyonba tartozó műemlékek helyreállítását, karbantartását.
(4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele – elsődlegesen – az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható.
(5) A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.
(6) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat – a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetbe tartozók kivételével – kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja.
13. § (1) A Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az államháztartás alrendszerében más központi költségvetési szerv által hasznosításra nem kerülő ingó tárgyi eszközeit és készleteit – az Áht. 109/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vagyontárgyakat kivéve – a kincstári vagyonkörből történő kivonásukat követően
a) az ÁPV Rt.-vel történő megállapodás alapján térítésmentesen az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába adhatja,
b) a haditechnikai eszközök kivételével önkormányzatok, karitatív tevékenységet folytató szervezetek részére, továbbá katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése céljából az érintett szervezet részére írásbeli megállapodással, térítésmentesen tulajdonba adhatja,
c) a környezetvédelemre és a hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével megsemmisíttetheti.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak végrehajtása során a kincstári vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a kincstári vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására irányadó előírásait nem kell alkalmazni, a KVI-t azonban – a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében – az átadott vagy megsemmisített vagyonelemekről részletesen tájékoztatni kell.
14. § (1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel. A fennmaradó 5% a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményeket, valamint a Magyar Tudományos Akadémia kutató intézményeit, amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,
cb) a lízing díjbevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,
cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,
ce) az egyéb bevételek.
(3) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten – havi bontásban – 2040,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig, december hónapban két alkalommal, 10-ei, illetve 20-ai időponttal.
(4) A Hírközlési Intézmények éves szinten – havi bontásban – 3000,0 millió forintot köteles befizetni a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig, december hónapban két alkalommal, 10-ei, illetve 20-ai időponttal.
15. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét
a) a külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,
b) a pályázatok útján elnyert pénzeszközök,
c) adományok,
d) a meghatározott célra átvett pénzeszközök,
e) a jogszabályokban meghatározott visszatérülések.
(3) A HM vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege a védelmi felülvizsgálatból eredő laktanya-korszerűsítési, lakásépítési, lakásvásárlási kiadásokra fordítható.
(4) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege egészségügyi és szociális célú beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható.
(5) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – 4000,0 millió forint összeghatárig kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet 50%-ának felhasználására az (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet fennmaradó 50%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatot tehet a pénzügyminiszternek magasabb bevételi hányad visszahagyására, a felhasználás célja, jogcíme, valamint a kedvezményezett egyidejű megjelölése mellett.
(7) Az Országházba látogató magyar állampolgárok, illetve magyar anyanyelvűek, valamint a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamainak állampolgárai számára a belépés díjtalan.
(8) Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételnek – a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – a fennmaradó részét az intézmény jogosult felhasználni, kizárólag beruházási célra.
16. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 950 400 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 50 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év. A hallgatói normatíva, a lakhatási támogatás normatívája, valamint a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája szerint biztosított intézményi előirányzatokat összevonva, hallgatói juttatási keretösszegként használja fel az intézmény a kormányrendeletben szabályozott módon.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 235 000 Ft/fő/év.
(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.
(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 360 000 forint.
(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj évi összege 2 820 000 forint/fő.
(6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 106 800 forint.
(7) A Magyar Tudományos Akadémia tagjai tiszteletdíjának havi összege
a) az Akadémia rendes tagjai esetében 429 300 forint,
b) az Akadémia levelező tagjai esetében 333 900 forint.
(8) A Tudományok Doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának havi összege 95 400 forint, az 1995. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében – a korábban megállapított nyugdíj-kiegészítésre tekintettel – 91 400 forint.
17. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletének 19–25., 26. a) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1., 2., 4–8. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.
(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 19–23. és a 24. a)–c) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére.
(5) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása a zárszámadás keretében az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik. A 8. számú melléklet I. része 1., 2., 4–6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.
18. § (1) A központi költségvetés központosított bevételeit képezik az e törvény 1. számú mellékletében a X. fejezet, 14. cím alatt meghatározott bevételek, a X. fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XII. fejezet, 12. cím alatt meghatározott bevételek, a XII. fejezet, 10. cím, 2. alcím, 7., 10., 15. jogcímcsoport és az 5. alcím, 1. jogcímcsoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatoknál, a XV. fejezet, 28. cím, 1. alcím alatt meghatározott bevételek, a XV. fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XV. fejezet, 28. cím, 2. alcím alatt meghatározott bevételek, a XV. fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. jogcímcsoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XV. fejezet, 28. cím, 3. alcím alatt meghatározott bevételek, a XV. fejezet, 25. cím, 6. alcím, 1. jogcímcsoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XVI. fejezet, 11. cím alatt meghatározott bevételek, a XVI. fejezet, 10. cím, 8. alcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XXII. fejezet, 31. cím alatt meghatározott bevételek, a XXII. fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport, 1. jogcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XXIII. fejezet, 14. cím alatt meghatározott bevételek, a XXIII. fejezet, 10. cím, 12. alcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál és a XXV. fejezet, 6. cím alatt meghatározott bevételek, a XXV. fejezet, 5. cím, 6. alcím, 3. jogcímcsoport, 12. jogcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételeknek az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevételkiesésből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű előirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatának módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a Sporttal kapcsolatos állami feladatok finanszírozását szolgáló előirányzatok (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 2. alcím) vonatkozásában a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó bevétel 50%-os mértékéig, a totó játékadójából származó bevétel 100%-os mértékéig, a sorsolásos játékok adójából származó bevétel 12%-os mértékéig. A befolyó bevétel működés támogatására nem használható.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételét képezik az előirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati nevezési, eljárási díjak és késedelmi kamatok.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítésért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.
(6) A beruházás-ösztönzési célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű beruházásokhoz nyújt támogatást. Az előirányzat túllépéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges.
(7) A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése célelőirányzat jogcímcsoport túlléphető. Az előirányzat terhére kizárólag az építési, kivitelezési tevékenységet megelőző, attól elkülönülő feladatok (tervezés, területszerzés, régészet, lőszer és robbanóanyag mentesítés, közműkiváltások) kiadásai számolhatók el. Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeten belül a 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése célelőirányzat jogcímcsoport javára a fejezeti kezelésű előirányzatokból a szükséges mértékben átcsoportosítást hajtson végre. Az átcsoportosítást követően fennmaradt – átcsoportosítással nem fedezhető – többletigény céljára az előirányzat a Kormány jóváhagyásával léphető túl.
19. § A Turisztikai célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport) 5%-át az ifjúsági turizmus céljára kell fordítani. Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminisztert, hogy rendeletben állapítsa meg a végrehajtás részletes szabályait.
20. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) A normatív hozzájárulásokat – a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.
21. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,
b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,
c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,
d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes szociális feladatok kiegészítő támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo. tv.) alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat – a helyi önkormányzatok az Áht. 64, § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a 20. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével,
e) a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesülő humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,
f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználását a Cct. szabályozza,
g) a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003. évi LV. törvény szerinti építési feladatokra.
(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím 8. alcím 2. Vis maior tartalék jogcímcsoporton, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 34. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3) Amennyiben az e törvény 17. §-a, illetve 34. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.
(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 17. §-a vagy 34. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
22. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján – kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő önkormányzatok.
(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 28. § szabályai szerint – a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.
23. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11–17., 19–26. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 2., 4–8. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.
24. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2002. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.
(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.
(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.
25. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2004. január 1-jétől beszedett
a) 2003. június 30-án nyilvántartott hátralékból a végrehajtási cselekmények eredményeként befolyó illeték 20%-a a központi költségvetést, 80%-a pedig a fővárosi, megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat,
b) az a) ponton túli illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat
illeti meg a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, valamint a (4)–(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel.
(3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett (1) bekezdés b) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel
a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,
b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben – egyhuszad részenként –, egyharmada a megye, valamint a főváros 2003. január 1-jei lakosságszáma arányában – a Kincstár országos összesítését követően – a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
c) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel a behajtó megyei és fővárosi önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat ezen bevételének felhasználásával valósíthatja meg az Illetékhivatal informatikai rendszereinek (hardver és szoftver eszközeinek) korszerűsítését.
(4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2004. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét – beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is –, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.
(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a felmerült kiadásokat a megyei jogú városi önkormányzat(ok), illetve a megyei önkormányzat a (2) és (3) bekezdés szerinti, 2003. évben illetékből származó bevételeik arányában viselik. A megyei jogú városi önkormányzatra eső kiadási hányadot a megyei önkormányzat visszatarthatja a megyei jogú várost megillető összegből.
(7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves működési költség és az éves működési költség 10%-át meg nem haladó felhalmozási költség egytizenkettede – nem havi ütemezésű utalás esetén az egytizenketted rész utalással érintett naptári napok szerinti hányada – tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.
26. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.
(2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
(4) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a – függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől – az önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat a szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szervtől a költségminimum megelőlegezését nem kérheti.
27. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
28. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A–64/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
29. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (2), (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 13. és 21. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4–8. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.
(3) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-ának (6) bekezdés b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok a 34. § (3) bekezdése szerinti kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást – a helyi önkormányzatok útján – az 1. számú melléklet XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.
30. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről – kormányrendeletben szabályozottak szerint – finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.
(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitélt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.
31. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Gyermekgondozási díj jogcímcsoport, továbbá a 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.
(2) Az Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,
a) Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása
aa) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével,
ab) a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig
a negyedév utolsó kincstári napján,
b) Ny. Alap kiadásainak támogatása jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása
ba) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével a negyedév utolsó kincstári napján,
bb) a negyedik negyedévben a ba) pontban teljesített összeget figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyév december havi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után
történik.
32. § A pénzalap – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.
33. § (1) Az Áht. 18/B. § (1) bekezdés zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlegtől érkező agrártámogatások (közvetlen termelői támogatások és piaci támogatások) teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról a közvetlen termelői kifizetések céljaira felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2004-re vonatkozó EMOGA Garancia Részlegtől érkező közvetlen termelői támogatások EU költségvetéséből nyújtandó összegét.
(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel igénybevételről az MVH-nak a Kincstár részére – kormányrendeletben szabályozottak szerint – 2004. március 16-áig finanszírozási tervet kell készítenie, amely indokolt esetben módosítható.
(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról a közvetlen termelői és piaci támogatást, valamint a közvetlen termelői támogatás központi költségvetés előirányzatából fizetett kiegészítését a kedvezményezett akkor is igényelheti, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. A kedvezményezettnek köztartozásáról állami adóhatósági igazolást kell az MVH-hoz benyújtania. A köztartozásnak megfelelő összeget az MVH a központi költségvetés előirányzatából fizetett kiegészítő támogatásból vonja le és utalja át az állami adóhatóságnak. A jogosultat az ezzel csökkentett összeg illeti meg. A köztartozás megfizetéséről és annak időpontjáról az MVH köteles a kedvezményezettet tájékoztatni.
(5) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.
(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az Európai Unió – a hitelfelvételtől számított két éven belül – nem térít meg az MVH útján, továbbá az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti költségvetést terhelik, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím terhére kell törleszteni, illetve teljesíteni.
(7) A jogosulatlan közvetlen termelői és piaci támogatások visszafizetése a (6) bekezdésben meghatározott előirányzat javára történik, a bevétellel e kiadási előirányzat növelhető.
(8) Az EMOGA Garancia Részlegtől érkező közvetlen termelői és piaci támogatások árfolyam-különbözetének elszámolása a (6) bekezdésben meghatározott előirányzat javára, illetve terhére történik.
34. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg – figyelemmel a b) pontban foglaltakra – e törvény 3. számú melléklet 19–25., 26. a) pontjában, továbbá támogatás a 8. számú melléklet I. részének 1., 2., 4–7. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett.
b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot, valamint a képzésbe a 2003/2004. tanévtől belépő gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek, tanulólétszámhoz viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.
c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra az e törvény 17. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg.
d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorlóintézménye esetén az e törvény 17. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel – a fenntartói jogok közös gyakorlására – kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában.
e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tart.
f) Az egyházi felsőoktatási intézményt a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg.
g) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti; gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg – figyelemmel a h) pontban foglaltakra –, a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. bd), 12. a)–d), 13–16., 17. a), c) valamint 18. b), továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított támogatásokkal azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.
h) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a g) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.
i) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
j) Az oktatási miniszter egyedi megállapodást köthet állami támogatásra közalapítványokkal, alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, közhasznú társaságokkal, országos kisebbségi önkormányzatokkal a közoktatási feladatot ellátó intézményeik tevékenységének támogatására. Az igénylés és a kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a megállapodást aláíró miniszter jogosult. E célra a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humán szolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 1. Oktatási célú humán szolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzat terhére 500,0 millió forint használható fel.
(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult:
a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján kiszámított támogatási összeg – az iskolai közoktatást nem végző alapfokú művészeti oktatási intézmény kivételével – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától 133 827 forint/év minden valós oktatott tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.
b) A fenntartó egyházat a kizárólag alapfokú művészetoktatást végző intézmény tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek összege az a) pontban meghatározott kiegészítő támogatás 50%-a.
c) Egyházi felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesül.
(3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. § (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. § (10)–(12) bekezdése szerint minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után 133 827 forint/év kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.
(4) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a)–d), 13–16. és 17. a), c) pontjában megállapított normatíva 48,0%-a.
(5) Az (1) bekezdés a)–d) és g)–h) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatások elszámolása – az előbbieké az önkormányzatokkal azonos számítási eljárások alapján – az Oktatási Minisztérium, illetve az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.
(6) Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá, amelynek forrása a humánszolgáltató tevékenység támogatását szolgáló előirányzat.
(7) A nem állami intézmény fenntartója a (2)–(4) bekezdés alapján biztosított kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i) támogatására fordítani.
(8) A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi fenntartó az 5. számú melléklet 8. pontjában meghatározott támogatásra jogosult a szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére.
(9) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C. § (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0 millió forint.
(10) A normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 55–80. §-ban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(11) A közfeladatot ellátó egyházi szervezet – az önkormányzati intézményekhez hasonlóan – a feladata ellátásához kapcsolódóan fejlesztési, ingatlanfelújítási és egyéb támogatásban részesülhet a szaktárcák költségvetéséből.
(12) A Tüo. tv. alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat, a köztestületi önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo. tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:
a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo. tv. 34. § (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;
b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 8,2 millió forint alaptámogatásra jogosult;
c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság – a tárgyévet megelőző január 1-jei – száma arányában kerül felosztásra.
35. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2004. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a parlagfű-mentesítés feladatainak támogatása. Felhasználása a 2005. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
36. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2) A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban az e célra fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím). Ezen előirányzatnak a támogatásra jogosult alapítványok részére történő biztosításáról a hivatkozott törvény szerinti mértékben a Kormány gondoskodik.
(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról – kijelölt bizottságának javaslata alapján – az Országgyűlés dönt.
37. § (1) A Kormány által 2004. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 5. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
38. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 37. §-ban foglaltakon felül a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (IBRD), az Európai Beruházási Bankkal (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal (NIB), valamint az Európai Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) kötendő hitelszerződéseknél –összegszerű korlátozás nélkül – kezességet vagy egyéb, szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon.
39. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) forrásszerzés céljából felvett – amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott – éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 800 000,0 millió forint lehet.
(2) A Kormány határozata alapján az MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint a harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 200 000,0 millió forint lehet.
(3) Az MFB Rt. által a kis- és középvállalkozások hitelfinanszírozása érdekében forrásszerzés céljából felvett – amerikai dollárban, euróban vagy svájci frankban meghatározott – éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 460 000,0 millió forint lehet.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
40. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.
41. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 220 000,0 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2004. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2004. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
42. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya 2004. december 31-én nem haladhatja meg a 200 000,0 millió forintot.
(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80%-át.
(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
43. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.
(3) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2004. december 31-én nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.
(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Államilag támogatott agrárhitelek esetében a 10,0 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 150,0 millió forintot, agrárintegrátorok esetén a 400,0 millió forintot. Egyéb hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 200,0 millió forintot.
(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
44. § Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Rt. éves finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
45. § (1) A 37–38. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
46. § Az agrárkezességek érvényesítésének forrása 2004. január 1-jétől a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 3. Agrárgazdasági kezességbeváltás jogcímen előirányzott összeg.
47. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
b) a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím),
c) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím),
d) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 5, alcím),
e) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 4. alcím).
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VI. és VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-ában foglaltakat, valamint ha a fejezetek között e fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.
48. § (1) A 6. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
1. a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím),
2. a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),
3. a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) közül:
a) a lakossági közműfejlesztés támogatásánál (1. jogcímcsoport),
b) a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadások támogatásánál (10. jogcímcsoport),
c) a belső ellenőrzési társulások támogatásánál (1.3. jogcímcsoport),
d) a 2003. évi jövedelem-differenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatásánál (18. jogcímcsoport),
e) az önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatásánál (19. jogcímcsoport), ha a támogatás csak EU-s pályázatokhoz kapcsolódik,
f) az ECDL számítógép-kezelői vizsga és a nyelvvizsga díjának visszatérítésénél (22. jogcímcsoport),
amennyiben a 49. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
4. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport), amennyiben a 21. § (2) bekezdésében és a 49. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
5. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1. alcím),
6. az állatkártalanítás és állati hulladékmegsemmisítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),
7. a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport), a terhesség-megszakítást (11. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport), a folyósított ellátások utáni térítést (11. cím, 4. alcím) és a GYED-en lévők után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítését a Nyugdíjbiztosítási Alapnak (11. cím, 5. alcím),
8. a polgári szolgálatnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím),
9. a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),
10. a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),
11. a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 4., 5., 6., 9., 11., 12. és 19., 21. jogcímcsoport),
12. a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),
13. az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím), az agrárgazdasági kezesség beváltásnál (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10, cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 3. jogcím), a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),
14. a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),
15. a különféle – a 8. § (1) bekezdésében részletezett – személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport),
16. a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),
17. az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 4. alcím, 6. jogcímcsoport),
18. a központi költségvetés kamatelszámolásainál, tőke-visszatérüléseinél, az adósság- és követeléskezelés költségeinél (XLI. fejezet),
19. a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),
20. az egyes pénzbeli támogatásoknál (XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 78. jogcímcsoport),
21. az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatásainál, továbbá az egyházi, kisebbségi közoktatási és szociális intézmények normatíva kiegészítései előirányzatainál (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 19. alcím), továbbá a szomszédos országokban élő magyarok nevelési-oktatási tankönyv- és taneszköz-támogatása előirányzatnál (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 2. alcím, 25. jogcímcsoport),
22. a felnőttképzés normatív támogatásánál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 13. alcím),
23. a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 1. alcím),
24. a családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím), kivéve a GYES-en és GYET-en lévők utáni nyugdíjbiztosítási járulék megtérítését a Nyugdíjbiztosítási Alapnak (25. cím, 3. alcím),
25. a beruházás ösztönzési célelőirányzatnál a 18. § (6) bekezdésének figyelembevételével (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport),
26. a Hozzájárulás az EU költségvetéséhez előirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 29. cím, 1. alcím),
27. a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. Esélyegyenlőség cím, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, 1. Célelőirányzatok jogcímcsoport, 6. Nemzeti Civil Alapprogram jogcím),
28. a Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése célelőirányzatnál a 18. § (7) bekezdésének figyelembevételével (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport),
29. a peren kívüli jogi szolgáltatásoknál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) a) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoportszám, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6790,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2172,8 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 19. cím, 6. Egyszerűsített vállalkozói adó alcím, valamint a 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím és a 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím együttes előirányzata legalább 102%-ot ér el.
b) Az a) pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén a XI. Belügyminisztérium fejezet, 5. Rendőrség cím, 1. Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei alcím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoportszám, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 210,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 67,2 millió forinttal léphető túl az adónyomozók érdekeltségi jutalmának biztosítására.
c) Amennyiben a tárgyév november 25-ig az a) pontban meghatározott bevételi előirányzatok legalább 89%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át az APEH, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság rendelkezésére kell bocsátani.
d) Amennyiben a tárgyév november 25-ig az a) pontban meghatározott bevételi előirányzatok legalább 88%-ban teljesülnek, az a) pont szerinti előirányzatok legfeljebb 50%-a bocsátható az APEH, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság rendelkezésére.
(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoportszám, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 2605,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 834,0 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a Pénzügyminisztérium fejezet
a) 19. cím, 4. Vám- és importbefizetések alcím előirányzata legalább 101,5%-ot és a 20. cím, 2. Jövedéki adó és 20. cím 3. Fogyasztási, regisztrációs adó alcím előirányzata legalább 100,5%-ot, vagy
b) az a) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 100,7%-ot érnek el.
Amennyiben tárgyév november 30-ig az a) vagy a b) pontban meghatározott bevételi előirányzatok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére kell bocsátani.
49. § (1) A Kormány a védelmi felülvizsgálattal összefüggő szervezeti intézkedésekből eredő feladatokra tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 34. Védelmi felülvizsgálat célkitűzéseinek megvalósítása jogcímcsoport előirányzatból a fejezet más előirányzataiba, továbbá a fejezet intézményi címei, alcímei között – beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a határozatában megjelölt központi és társadalombiztosítási költségvetési szervek számára 2004. évben engedélyezze kiemelt előirányzatok közötti – az eredeti előirányzathoz képest történő – átcsoportosítást, ha a végrehajtott létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri többletkiadásokra a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata nem nyújt elegendő fedezetet.
(3) A 8. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(4) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére.
(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcímcsoportjai között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcímcsoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcímcsoport között – a felhasználási igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcíméről a 3. alcímre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi alcímre az 1., 3., 2. jogcímcsoport számsorrendjében történik.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcímcsoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcímcsoport előirányzatokat egymás között – a szükséglet szerinti mértékben – átcsoportosítsa.
(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport és a 8. cím, 3. alcím, 29. jogcímcsoport, 12. Országos jelentőségű területfejlesztési programok jogcím előirányzat felhasználásáról az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter – az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után – dönt.
(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 12. SAPARD támogatásból megvalósuló programok alcím, a 10. cím, 4. Fejezeti kezelésű szakmai előirányzatok alcím, a 10. cím, 5. alcím, 1. Központosított bevételből működő támogatások jogcímcsoport előirányzat, a 10. cím, 5. alcím, 2. Költségvetésből működő támogatások jogcímcsoport előirányzatai között átcsoportosítást hajtson végre.
(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy az EU csatlakozás intézményi feladataira – EU intézményfejlesztés, PHARE projekt – a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 1–10. címből átcsoportosítást hajthat végre.
(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.
(11) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-átalakítással összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek, jogcímcsoportjainak és jogcímeinek előirányzatait és létszámkereteit, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.
(12) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi intézmények 2004. évi energiaáremelésből adódó többletterheinek kompenzációjára a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 58. Konszolidációs és reorganizációs feladatok ellátása, egészségügyi reform jogcímcsoporton a korábbi évek kiadásainak visszatérüléséből származó bevételeket a fejezet 10. cím, 2. alcím, 57. Intervenciós célelőirányzat jogcímcsoport, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat javára átcsoportosítsa, majd erről az előirányzatról a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 9. Intervenciós célelőirányzat fedezete jogcímcsoport javára pénzeszközátadást teljesítsen.
(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeten belül a 25. cím, 5. Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat alcím, a 25. cím, 38. Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram alcím, valamint a 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése jogcímcsoport előirányzatokat egymás között – a szükséglet szerinti mértékben – átcsoportosítsa.
(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 2. alcím, 8. Közhasznú társaságok közhasznú feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzatból, valamint a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 3. cím Művészeti intézmények előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok), költségvetési szerv(ek) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím, Helyi önkormányzatok színházi támogatása megfelelő jogcímcsoportjaira átrendezze.
(15) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy évközben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajtson végre a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Beruházás alcím, 14. Egyéb beruházási célok jogcímcsoport terhére.
(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. alcím; 58. Állami Támogatású Bérlakás Program jogcím, 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. alcím, 59. Lakóépületek energia-megtakarítási programja (iparosított technológiával készült lakóépületek energiakorszerűsítésére, felújítására) jogcím és a 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. alcím, 61. Lakbértámogatási program jogcím előirányzatait egymás között átcsoportosítsa.
(17) Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a Sármelléki Repülőtér fejlesztési céljaira a beruházás-ösztönzési célelőirányzatból (XV. Gazdasági, és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) év közben átcsoportosítást hajtson végre.
(18) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere kezdeményezése alapján, a belügyminiszter egyetértésével a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Kulturális feladatfinanszírozás alcím, 1. Kulturális célfeladatok jogcímcsoport terhére, az önkormányzati feladatellátást érintő támogatásokat a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím megfelelő jogcímcsoportjaira átcsoportosítsa.
(19) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 10. Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása jogcímcsoport előirányzatról a XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 8. Közmunkaprogramok támogatása alcím előirányzatára év közben átcsoportosítást hajtson végre.
50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XX. Oktatási Minisztérium fejezeten belül az oktatási miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, 9. Esélyegyenlőség cím, 8. EU integráció cím, a 12. Tartalékok cím, a XX. Oktatási Minisztérium, 3. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal cím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a 9. Esélyegyenlőség cím esetében az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter, a 8. EU integráció cím esetében az EU integrációs ügyek koordinációjáért felelős miniszter, valamint a XX. Oktatási Minisztérium, 3. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal cím esetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke látja el. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett ugyanezen jogkört a Szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár útján gyakorolja, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyelet elnöké látja el.
(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(4) A 2. §-ban meghatározottak kivételével a fejezeti kezelésű előirányzatok Kormány által meghatározott körének tekintetében az előző években vállaltak beszámításával legfeljebb a tárgyévi eredeti kiadási előirányzat 70%-ának mértékéig vállalható a következő évekre kötelezettség, legfeljebb a tárgyévet követő három évre. A tárgyévet követő évekre vállalt összes kötelezettség egyik évben sem haladhatja meg az eredeti kiadási előirányzat 50%-át
Az előző években vállalt kötelezettség a tárgyévi előirányzat terhére még vállalható éven belüli kötelezettséget csökkenti.
(5) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 60. Építésügyi célelőirányzatok jogcímcsoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.
(6) A felsőoktatási intézmények tárgyévi intézményi költségvetésük kiadási főösszegének 10%-os mértékéig hosszú távú (legfeljebb 20 éves) kötelezettséget vállalhatnak. A hosszú távú kötelezettségekről évente kimutatást kell készíteni, amely a költségvetési beszámoló részét képezi. A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának 50%-át a szakmai felügyeletet ellátó fejezet éves beruházási forrásai terhére – az éves beruházási keret 33%-áig – átvállalhatja. A beruházási keret 33%-át meghaladó átvállaláshoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.
51. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2004. évben 14 500 forint.
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2004. évben 6,8%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 5,8%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
52. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 33 000 forint.
(2) Az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és szerveikre nem terjed ki. A (fő)polgármesteri és megyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási előirányzatot, illetve a részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
53. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2004. január 1-jétől 17 100 forint.
54. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2004. január 1-jétől 304 400 forint.
(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2004. április 1-jétől 2000 forint.
(3) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2004. január 1-jétől 3000 forint.
55. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2004. január 1-jétől 304 400 forint.
56. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20. § (8) bekezdése szerinti emelt összegű rendszeres támogatás havi összege 2004. évben – gyermekenként – 9750 forint.
(2) A Gyvt. 66/F. § (1) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – 12 000 forint/hó.
(3) A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege 105 000 forint/hó.
57. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj havi összege 2004. évben legfeljebb 83 000 forint lehet.
58. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 511,7 millió forint fordítható.
59. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 2004. január 1-jétől 2004. augusztus 31-ig 3900 forint/fő/hónap, 2004. szeptember 1-jétől 2004. december 31-ig 5000 forint/fő/hónap.
60. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 22. § (1) bekezdésében meghatározott, a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2004. évben 350 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2004. évben 700 Ft/óra/fő.
(2) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter javaslatára a Kormány évente meghatározza az Fktv. 22. § (1)–(2) bekezdése szerint felnőttképzési normatív támogatásban részesíthető felnőttek összlétszámát.
61. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék ellenében történő megvásárlásáról szóló 255/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (3) bekezdése alapján az életjáradék összege 2004. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Étv., valamint a Korm. rendelet alapján a 2004. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.
62. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.
(2) A közszolgálati média részvénytársaságok struktúraátalakítására szolgáló célelőirányzat (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 1. alcím) a tulajdonos média közalapítványok számára biztosított céltámogatás, melynek felosztásáról, valamint a felhasználás és folyósítás feltételeiről az alapító Országgyűlés – illetékes bizottságának javaslatára – határozatban dönt.
63. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2004. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 23 930,6 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.
64. § (1) A hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának gyorsítása érdekében a Munkaerőpiaci Alap 810,0 millió forintot köteles átadni a X. Miniszterelnökség fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport javára. Ezen célelőirányzat felhasználását a Kormány rendeletben szabályozza. Prioritásként kell kezelni a külön jogszabályban lehatárolt leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását oly módon, hogy az e térségekre biztosítandó teljes támogatási keret egy főre jutó összege legalább 30%-kal haladja meg a többi kistérségre jutó fajlagos támogatási mértéket.
(2) A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 57. § (5) bekezdése alapján kötött megállapodásokban 2004–2006. évekre vállalt kötelezettségek teljesítéséről az érintett miniszterek gondoskodnak.
(3) A Regionális Fejlesztési Tanácsok (a továbbiakban: Tanácsok) a (4) és (5) bekezdésekben meghatározott előirányzatok tekintetében a régió területfejlesztési koncepciója, illetve programja figyelembevételével a vonatkozó jogszabályok alapján döntenek a hatáskörükbe utalt pénzeszközök felhasználásáról. Az elkülönített előirányzatok régiók közötti elosztásának elvét, nagyságrendjét, a támogatások odaítélésének és felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) A Tanácsok az alábbi – az előző évek döntésével, valamint az Európai Uniós társfinanszírozással le nem kötött – előirányzatoknak a teljes összege felett külön jogszabály szerint rendelkeznek döntési joggal:
XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím, 12. Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása jogcímcsoport,
XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 2. alcím, 9. Nemzeti közművelődési és könyvtári hálózatfejlesztési program jogcímcsoport,
XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 4. alcím, 3., 2. jogcím Ifjúsági házak, klubok fejlesztése, jogcímcsoport,
XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 4. alcím, 3., 3. jogcím Játszótérfejlesztés jogcímcsoport,
XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 4. alcím, 3. jogcímcsoport, 4. Ifjúsági szállások fejlesztése jogcím.
(5) A Tanácsok az alábbi – az előző évek döntésével, valamint az Európai Uniós társfinanszírozással le nem kötött – előirányzatoknak a külön jogszabályban meghatározott összege felett rendelkeznek döntési joggal:
XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 58. Állami Támogatású Bérlakás Program jogcímcsoport,
X. Miniszterelnökség fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. Terület és régiófejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport,
XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv jogcímcsoport,
XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 1. Fejlesztési típusú támogatások jogcím,
XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. Beruházás-ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport,
XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 2. Turisztikai célelőirányzat jogcímcsoport,
XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 3. Kis- és középvállalkozói célelőirányzat jogcímcsoport,
XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. Útfenntartási- és fejlesztési célelőirányzat alcím,
XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 8. Környezetvédelmi- és Vízügyi célelőirányzat alcím,
XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, 5. cím, 6. Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok alcím.
XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 8. alcím, 15. Közmunkaprogramok támogatása jogcímcsoport.
65. § A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 1. Fejlesztési típusú támogatások jogcím előirányzat terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatás jogcím előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2004. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásokat. Ugyancsak a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatás jogcím előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2004. évet terhelő kiadásait is.
66. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 9. számú mellékletben jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított „Munkanélküli ellátások” és „Jövedelempótló támogatás” előirányzatai, továbbá a „Bérgarancia kifizetések” előirányzata, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése kerül túllépésre.
(3) Amennyiben a munkaadói vagy a munkavállalói járulék bevételek meghaladják az eredeti előirányzat összegét, úgy a többletbevételt elsősorban a (2) bekezdés szerinti, előirányzat-módosítás nélkül túlléphető előirányzatok növelésére kell felhasználni.
(4) A (3) bekezdés szerinti túlteljesülés felhasználható a Munkaerőpiaci Alap egyéb kiadási előirányzatainak növelésére is, amennyiben az előirányzat-módosítás nélkül túlléphető előirányzatok teljesítése elmarad az időarányostól.
(5) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.
(6) A Munkaerőpiaci Alap 2004-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 31 613,5 millió forintot, a munkanélküli ellátórendszer átalakításához kötődő igazgatási feladatokra 1000,0 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 15 120,0 millió forintot, valamint az aktív korúak rendszeres szociális segélyezésre 20 162,5 millió forintot ad át.
(7) A Munkaerőpiacai Alap 5567,4 millió forintot ad át a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozása céljából.
67. § (1) A Munkaerőpiaci Alap az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére fordítandó összes kiadás 75%-át fedezi.
(2) A 66. § (6) bekezdésében meghatározott, közcélú munkavégzés, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére fordított összes kiadással kapcsolatos éves elszámolást a központi költségvetés és a Munkaerőpiaci Alap között a 2004. december 31-én fennálló állapotnak megfelelően, a 2004. évről szóló zárszámadás keretében kell elvégezni. A keletkezett különbözet a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg, illetve terheli.
68. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó 2004. évi
a) bevételi főösszegét 2 784 812,4 millió forintban, azaz kettőmillió-hétszáznyolcvannégyezer-nyolcszáztizenkettő egész négytized millió forintban,
b) kiadási főösszegét 3 071 564,0 millió forintban, azaz hárommillió-hetvenegyezer-ötszázhatvannégy millió forintban,
c) hiányát 286 751,6 millió forintban, azaz kettőszáznyolcvanhatezer-hétszázötvenegy egész hattized millió forintban
állapítja meg.
(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2004. évi hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2004. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.
69. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 2004. évi
a) bevételi főösszegét 1 668 914,4 millió forintban, azaz egymillió-hatszázhatvannyolcezer-kilencszáztizennégy egész négytized millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1 668 914,4 millió forintban, azaz egymillió-hatszázhatvannyolcezer-kilencszáztizennégy egész négytized millió forintban,
c) egyenlegét nulla millió forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 10. számú melléklete tartalmazza.
70. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 2004. évi
a) bevételi főösszegét 1 115 898,0 millió forintban, azaz egymillió-egyszáztizenötezer-nyolcszázkilencvennyolc millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1 402 649,6 millió forintban, azaz egymillió-négyszázkettőezer-hatszáznegyvenkilenc egész hattized millió forintban,
c) hiányát 286 751,6 millió forintban, azaz kettőszáznyolcvanhatezer-hétszázötvenegy egész hattized millió forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.
71. § A 69. § és a 70. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül
a) a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál – a 2. alcím, 3, jogcímcsoport, 4. jogcím, a 3. alcím, 1. jogcímcsoport 1–11., 13. és 15. jogcím, valamint a 4. jogcímcsoport 1., 2. és 3. jogcím, és az 5. jogcímcsoport 1., 2. és 3. jogcím kivételével –,
b) a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 3. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. cím),
c) az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatánál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcímcsoport és LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcímcsoport)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
72. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül, továbbá 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, és a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímei együttes kezeléséről dönthet.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a háziorvosok racionális gyógyszerfelírásának ösztönzése céljából a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím 223 743,3 millió forint éves előirányzat 90 százalékának megfelelő összeg, valamint a Magyar Államkincstár adatai szerint 2004. november 30-ig ténylegesen folyósított támogatás megtakarításból eredő különbségének legfeljebb 30 százalékával a 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím kiadási előirányzatát megemelje az 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzat terhére.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással kapcsolatosan a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát az Áht. szerinti befizetési kötelezettség teljesítését követően a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátásemelése végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok és a 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy
a) az Ny. Alap kezelőjének javaslatára a 78. § (1) bekezdésében,
b) az E. Alap kezelőjének javaslatára a 78. § (2) bekezdésében a pénzbeni ellátásoknál
meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a társadalombiztosítási költségvetési szerveknél 2004. évben megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri kifizetések részbeni, illetve teljes fedezetére
a) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcímcsoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra,
b) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcímcsoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, valamint 2. Igazgatási szervek alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra
átcsoportosítson.
73. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított év közi előirányzat túllépést az 1. jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 5%-áig, a 4. jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai és az 5. jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 10%-áig a pénzügyminiszter, e mértékek felett a Kormány engedélyezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a 75. §-ban, az Áht. 102. §-a (12) bekezdésének c) pontjában és e törvény 76. § (1) bekezdésében meghatározott előleget, továbbá a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 16. Intervenciós célelőirányzat jogcím előirányzatán felüli kiadást nem kell figyelembe venni.
74. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt és a dologi kiadásokat. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.
75. § (1) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére a tárgyévet megelőző évre vonatkozó 13. havi illetmény január havi kifizetéséhez kérelemre a tárgyév január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 16. Intervenciós célelőirányzat jogcím az egészségügyi intézmények 2004. évi energia-áremelésből adódó többletterheinek kompenzációjára szolgál. A 16. Intervenciós célelőirányzat jogcímről az előirányzaton felül a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 3. Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek jogcímcsoporton az előirányzaton felül teljesülő többletbevételek, valamint a 9. Intervenciós célelőirányzat fedezete jogcímen teljesülő bevételek együttes összegének mértékéig teljesíthető kifizetés. A kompenzációs összegből az egészségügyi intézmények pályázat útján részesülhetnek, melyet az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter ír ki e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül.
76. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport és 5. jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai tartalmazzák a külön jogszabályokban meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.
(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzat tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.
77. § (1) Az irányított betegellátási modellkísérlet szervezésére, az erre vállalkozó egészségügyi szolgáltatókkal (a továbbiakban: szervező) 2004. évre 2 millió lakosra szerződés köthető. A szervező által ellátott lakosságszámnak meg kell haladnia a 75 ezer főt. Az irányított betegellátási modellkísérletben a törvény hatálybalépésekor résztvevő szervezők számára a kötelezően ellátandó lakosságszám elérésének határideje 2004. június 30-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keret feltöltése érdekében az OEP 700 ezer fő lakosságszámot érintően pályázatot ír ki e törvény kihirdetését követő 30 napon belül. A pályázat elbírálása során a nagyobb kockázatközösség megteremtése érdekében előnyben részesül az a pályázó, aki területi integritással az ellátottak számát 75 ezer fő fölé emeli. Azok a szervezők, akik 2003. évben 75 ezer fő alatti biztosított ellátására kötöttek szerződést, az ellátott lakosságszámot pályázat nélkül legfeljebb 100 ezer főig bővíthetik.
(3) 2004. évre szólóan azzal a nyertes pályázóval, illetve már működő szervezővel köthető szerződés, aki vállalja – a jogszabályban meghatározott nagy költségigényű és a személyre nem lebontható ellátások kivételével – az érintett lakosság kötelező egészségbiztosítás terhére térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátását, illetve az általa nem nyújtott szolgáltatások tekintetében az ellátások megszervezését. Az egészségügyi szolgáltatásokra más szolgáltatóval kötött szerződés alapján, az érintett lakosok részére nyújtott ellátás után járó teljesítmény díjat, az egészségügyi szolgáltatónak a szervezőn keresztül kell elszámolnia az OEP felé. A felek által vitatott elszámolás esetén az OEP-nél kezdeményezett – kormányrendeletben meghatározott – egyeztetés meghiúsulásakor az OEP főigazgatója dönt a vitatott finanszírozási összeg folyósításáról.
(4) A szervező ellátás-szervezési és betegirányítási feladatainak ellátása tekintetében érintett lakosnak minősül az, aki a szervező által működtetett vagy a szervezővel e feladat ellátására szerződést kötött háziorvosi szolgálat orvosánál Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám) alapján bejelentkezett és jogosult az E. Alap terhére finanszírozott ellátás igénybevételére.
(5) Az érintett lakosság által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság kor, nem és a kormányrendeletben meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos része, fejkvóta szolgál. A fejkvóta szerinti összeg, valamint az érintett lakosok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díja közötti különbözet (bevételi többlet) a fejkvóta szerinti bevétel. A bevételi többlet
a) 10%-os mértékéig a bevételi többlet 80%-a,
b) 10%-ot meghaladó mértéke esetén a 10% mértékig a bevételi többlet 80%-a, továbbá a 10% fölötti rész 50%-a
a szervező által az érdekeltségi rendszerében foglaltak alapján kerül felhasználásra. A fennmaradó összeg a kormányrendeletben foglaltak szerint kerül felhasználásra.
(6) A szervező az (5) bekezdés szerinti bevételi többlet terhére az OEP által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval megállapodást köthet az érintett lakosok részére szolgáltatások nyújtására, ha a szolgáltató rendelkezik a működéshez szükséges jogszabályi feltételekkel. A szervezőnek – a kormányrendeletben meghatározottak szerint – jelentenie kell az OEP felé a megkötött szerződéseket, valamint az ezek alapján nyújtott ellátásokat.
(7) Az irányított betegellátási modellkísérlettel összefüggő egészségmegőrző, egészségfejlesztő és betegségmegelőző tevékenységek kiadására, valamint a szervezési feladatokkal összefüggésben a szervezőket az érintett lakosság számának megfelelően
a) évi 500 Ft/fő prevenciós díj,
b) az első szerződéskötés napjától számított egy éven át, illetve a (2) bekezdés miatti szerződésmódosítás napjától számított egy éven át 500 Ft/fő szervezési díj,
c) a b) pontban foglalt időtartamot követően évi 200 Ft/fő szervezési díj
illeti meg.
(8) A (7) bekezdés c) pontja szerinti díjat az irányított betegellátási modellkísérlet szervezési és koordinálási feladatai ellátása személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására kell felhasználni.
(9) A prevenciós és a szervezési díj a LXXII. Egészségbiztosítási Alap 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az e célra szolgáló jogcím előirányzatát terheli.
(10) A modellkísérletben 2003. évben szerződéssel rendelkező szervezők esetében az ellátás szervezése, a modellkísérletben való részvétel 2004. évben folyamatos.
78. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 150,0 millió forint, nyugdíjemelésre 750,0 millió forint (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) használható fel.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 48,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 8,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 18,0 millió forint, a 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 143,0 millió forint, gyógyszertámogatásra 4200,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1000,0 millió forint használható fel.
79. § A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat túlléphető a világbanki informatikai fejlesztés bankgarancia-lehívásával (beváltásával) összefüggő, illetve felmerülő – jogerős bírói határozatban meghatározott – kötelezettség összegével.
80. § A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 595,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 805,0 millió forintot tartalmaz.
81. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. Egyéb kiadások jogcím előirányzata a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 119. § (2) bekezdése alapján a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatására fordítható.
82. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló – módosított – 1989. évi XXXIII. törvény 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pártok kötelesek minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját honlappal rendelkező pártok a honlapjukon is – e törvény 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint – közzétenni.”
83. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
