Időállapot: közlönyállapot (2003.XII.17.)

134/2003. (XII. 17.) OGY határozat

a holocaust roma áldozatainak nemzetközi és hazai kárpótlását vizsgáló parlamenti vizsgáló bizottság felállításáról * 

I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése, valamint 36. §-ának (2) bekezdése alapján a holocaust roma áldozatainak kárpótlása kivizsgálására és nyomon követésére, a kárpótlási folyamatok pozitív irányú felgyorsítása, az eddigi visszásságok kivizsgálása és a korábbi visszaélések megakadályozása érdekében, a holocaust roma áldozatainak segítése céljából vizsgáló bizottságot (a továbbiakban: a Bizottság) hoz létre.

II. A Bizottság feladata az alábbi kérdések kivizsgálása és megválaszolása:

1. Milyen peren kívüli egyezség született a kárpótlást illetően, és kik képviselték a magyarországi romákat, ki(k)nek a felhatalmazása alapján?

2. A kárpótlás jellegét kik határozták meg (egyéni vagy kollektív), a szociális segélyprogram keretét, lebonyolítási módját miért kötik feltételekhez, valamint miért nevezik kárpótlásnak?

3. Magyarországról ez idáig hány fő nyújtotta be kárpótlási igényét és hány igénylő lett kielégítve?

4. Az International Organization for Migration (a továbbiakban: IOM) Budapesti irodája kiket bízott meg, és minek alapján a hazai kárpótlási adatgyűjtéshez, mekkora összeget fizetett részükre, valamint betartották-e az adatvédelmi szabályokat?

5. Az IOM Budapesti irodájának a hazai roma kárpótlást ismertető munkája teljes körű volt-e, erre mekkora és milyen pénzügyi alappal rendelkeztek?

6. Kikből állt a Roma Kárpótlási Szervezet, ki vagy kik bízták meg őket, milyen feladatokkal és mekkora összegért?

7. A hazai romák kárpótlását mely szervezetek végezték, kinek a megbízásából, mekkora összegért, milyen eredménnyel, és tevékenységüket ki ellenőrizte?

8. Bevonták-e a hazai roma szervezeteket a romák kárpótlásába, és ha nem, akkor ezért ki a felelős?

9. Milyen nyelven és hol jelent meg a szociális segélyprogram pályázati felhívása?

10. Miért nem alakult meg Magyarországon a roma kárpótlást intéző, lebonyolító közalapítvány, és ki vagy kik ezért a felelősök?

11. Mely roma szervezeteket és intézményeket terheli a felelősség az átláthatatlan és kezelhetetlen magyarországi roma kárpótlásért?

12. Felelős pozícióban lévő roma vezetőket terhel-e felelősség egy ilyen súlyú ügy gondatlan kezeléséért?

13. A German Foundation Act hatálybalépéséhez - 2000. augusztus 12. - képest, mi az oka annak, hogy a világ összes országában létező esetleges igényjogosultra vonatkozóan, az igények előterjesztési idejét - nagyon röviden - 2001. december 31. napjában határozták meg?

14. Miért korlátozták általában véve is a kárpótlás határidejét, különös tekintettel arra, hogy eleve megkésett? Másrészt a kárpótlás határidejének nem az emberiség elleni bűntettek elévülésének határidejéhez kellene-e igazodni?

15. Mi az indoka annak, hogy az osztrák kárpótlás csak a kényszermunkával kapcsolatos cselekményekre vonatkozik?

16. A jogutódok, örökösök igényét miért zárja ki az osztrák kárpótlás abban az esetben, ha a kárpótlásra jogosult személy 2000. február 15. napja előtt meghalt?

17. A kárpótlás humanitárius pályázati rendszere a körülmények ismeretében alkalmas-e kárpótlás nyújtására?

18. Miért korlátozták a humanitárius kárpótlási rendszer személyi hatályát? Miért teszik lehetővé nem cigány szervezetek részére a cigányokra vonatkozó pénzalapok elosztásában való közreműködést?

19. A kárpótlási rendszer körülményeinek ismeretében igazságos-e a kárpótlási rendszer egésze, betöltheti-e az ismert körülmények mellett a rendeltetését? Alkalmas-e az emberiség elleni összes bűntettek jóvátételére, az erkölcsi elégtétel megadására?

20. Átalakítható-e a kárpótlási rendszer egésze oly módon, amely kifejezi a magyarországi cigányság valóságos jóvátételre vonatkozó igényét a II. világháborúban bűnös államokkal szemben, és megfelel a történelmi igazságnak, különös tekintettel a nemzetközi egyezményekre?

21. Átalakítható-e a szociális segélyprogram pénzbeli támogatássá?

22. Lehet-e kollektív kárpótlást eszközölni?

23. Van-e lehetőség a kárpótlási kérelmek benyújtási határidejének meghosszabbítására?

24. Van-e akadálya egy Magyarországi Roma Kárpótlási Közalapítvány létrehozásának?

III. A Bizottság nyolc tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A Bizottságba három-három tagot az MSZP, illetve a FIDESZ, egy-egy tagot az SZDSZ, illetve az MDF képviselőcsoportja delegálhat.

IV. A Bizottság társelnökeinek és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A Bizottság két társelnöke közül az egyiket az ellenzéki, a másikat a kormánypárti képviselőcsoportok jelölik.

V. A Bizottság feladatának ellátásához szakértőt vehet igénybe, működésének költségeit az Országgyűlés költségvetéséből fedezi.

VI. A Bizottság a Házszabály vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg eljárásának rendjét és vizsgálati módszereit.

VII. A Bizottság tevékenységéről, a megállapításairól és a szükséges intézkedésekről feladatának elvégzését követően jelentést készít, melyet az Országgyűlés elé terjeszt.

VIII. A Bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.