1. § Az Országgyűlés a Nyitott Égbolt Szerződést (a továbbiakban: Szerződés) jelen törvénnyel kihirdeti.
(A Szerződés hatálybalépéséhez szükséges utolsó megerősítő okirat letétbe helyezése 2001. november 2. napján megtörtént, ezért a Szerződés 2002. január 1. napján hatályba lépett.)
2. § A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
A jelen Szerződést létrehozó államok, a továbbiakban együtt részes államok vagy egyenként részes állam,
emlékeztetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten kinyilvánított elkötelezettségükre, hogy növeljék katonai tevékenységeik nyitottságát és átláthatóságát, és bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel fokozzák a biztonságot,
üdvözölve azokat az európai történelmi eseményeket, amelyek átformálták a biztonsági helyzetet Vancouvertől Vlagyivosztokig,
arra törekedve, hogy a nyitott égbolt rendszer légi megfigyelésre történő létrehozásával hozzájáruljanak a béke, a stabilitás és a biztonsági együttműködés továbbfejlesztéséhez és megerősítéséhez az adott térségben,
felismerve egy ilyen típusú légi megfigyelési rendszer lehetséges hozzájárulását más térségek biztonságához és stabilitásához,
megállapítva, hogy az ilyen rendszer alkalmazásának lehetősége javíthatja a nyitottságot és az átláthatóságot, elősegítheti a meglévő vagy jövőbeli fegyverzetellenőrzési megállapodások betartásának ellenőrzését, és erősítheti az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében és más vonatkozó nemzetközi intézményekben a konfliktusmegelőző és válságkezelő képességet,
számításba véve a nyitott égbolt rendszer további területekre, így a környezetvédelemre való kiterjesztésének lehetőségét,
törekedve a részes államok teljes területének légi megfigyelését biztosító egyeztetett módszerek kialakítására, az egyes részes államok vagy a részes államok csoportja megfigyelésének szándékával, a méltányosság és a hatékonyság elve alapján, fenntartva a repülési biztonságot,
megállapítva, hogy a nyitott égbolt rendszer működése nem érintheti hátrányosan a nem részes államokat,
megállapodtak az alábbiakban:
I. Cikk
1. Jelen Szerződés létrehozza a nyitott égbolt rendszert a részes államok által más részes államok területe feletti megfigyelő repülések végrehajtására, és rögzíti a részes államok ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit.
2. Valamennyi melléklet és azok kapcsolódó függelékei a Szerződés szerves részét képezik.
II. Cikk
A Szerződés alkalmazásában:
1. A megfigyelt fél az a részes állam vagy a részes államok azon csoportja, vagy az adott részes állam vagy a részes államok adott csoportja nevében tevékenykedő személyzet, amelynek területe felett megfigyelő repülést hajtanak végre, vagy terveznek végrehajtani, attól az időponttól kezdve, amikor az erre vonatkozó bejelentést a megfigyelő féltől megkapta, egészen az adott repüléshez kapcsolódó eljárások befejezéséig.
2. A megfigyelő fél az a részes állam vagy a részes államok azon csoportja, vagy az adott részes állam vagy a részes államok adott csoportja nevében tevékenykedő személyzet, amely egy másik részes állam vagy a részes államok csoportja területe felett megfigyelő repülést hajt végre, vagy szándékozik végrehajtani, attól az időponttól kezdve, amikor megküldte a megfigyelő repülés végrehajtására vonatkozó szándékának bejelentését, egészen az adott repüléshez kapcsolódó eljárások befejezéséig.
3. A részes államok csoportja az a két vagy több részes állam, amelyek megegyeztek, hogy jelen Szerződés céljaira csoportot alakítanak.
4. A megfigyelő repülőgép fegyvertelen, merevszárnyú, megfigyelő repülésre kijelölt, az adott részes állam illetékes hatósága által nyilvántartásba vett, és engedélyezett érzékelő műszerekkel felszerelt repülőgép. A „fegyvertelen” azt jelenti, hogy a jelen Szerződés céljaira használt megfigyelő repülőgépet nem szerelték fel fegyverek szállítására és alkalmazására.
5. A megfigyelő repülés a megfigyelő repülőgép repülési tervben meghatározottaknak megfelelő, az adott megfigyelő fél által végrehajtott repülése az adott megfigyelt fél területe felett, a belépési ponttól vagy a nyitott égbolt repülőtérről a kilépési pontig vagy a nyitott égbolt repülőtérig.
6. Az átrepülés a megfigyelő repülőgéppel vagy szállító repülőgéppel a megfigyelő fél által vagy annak nevében végrehajtott repülés a megfigyelt fél területére vagy területéről vezető útvonalon egy harmadik részes állam területe felett.
7. A szállító repülőgép olyan megfigyelő repülőgéptől eltérő repülőgép, amely a megfigyelő fél nevében hajt végre repülést a megfigyelt fél területére vagy területéről kizárólagosan a jelen Szerződés céljaira.
8. A terület az a szárazföldi terület, beleértve a szigeteket, valamint bel- és területi vizeket, amelyek felett egy részes állam szuverenitást gyakorol.
9. A passzív kvóta azoknak a megfigyelő repüléseknek a száma, amelyeket az egyes részes államok megfigyelt félként kötelesek fogadni.
10. Az aktív kvóta azoknak a megfigyelő repüléseknek a száma, amelyeket az egyes részes államok megfigyelő félként jogosultak végrehajtani.
11. A legnagyobb repülési távolság a megfigyelt fél területe feletti megfigyelő repülés lehetséges kezdőpontja és lehetséges végpontja közötti legnagyobb távolság a Szerződés „A” mellékletében meghatározottak szerint.
12. Az érzékelő műszer a IV. Cikk 1. bekezdésében meghatározott kategóriákba tartozó, a megfigyelő repülések végrehajtása során történő alkalmazás céljából a megfigyelő repülőgépre felszerelt eszköz.
13. A terepi felbontás a terepen egymáshoz közel elhelyezett két tárgy közötti legkisebb távolság, amelynél azok még külön tárgyként észlelhetők.
14. Az infravörös vonalas letapogató berendezés olyan érzékelő műszer, amely mesterséges megvilágítás híján képes felfogni és láthatóvá tenni a tárgyak hőmérsékletének megfelelően a tárgyak által az optikai spektrum láthatatlan infravörös hőtartományában kibocsátott elektromágneses hősugárzást.
15. A megfigyelési időszak a megfigyelő repülésnek az a meghatározott időszaka, amikor a megfigyelő repülőgépre felszerelt adott érzékelő műszer működik.
16. A repülőszemélyzet bármely részes államnak azokat a személyeit jelenti - a részes állam döntése értelmében ebbe beletartozhatnak a tolmácsok is - akik a megfigyelő repülőgép vagy szállító repülőgép működtetésével és kiszolgálásával kapcsolatos feladatokat látják el.
17. A repülőgép-parancsnok az a megfigyelő repülőgép fedélzetén lévő pilóta, aki felelős a megfigyelő repülőgép működéséért, a repülési terv végrehajtásáért és a megfigyelő repülőgép biztonságáért.
18. A repülési megfigyelő az a személy, aki a megfigyelt fél képviseletében a megfigyelő fél által használt megfigyelő repülőgép fedélzetén tartózkodik a megfigyelő repülés során, és aki a Szerződés „G” mellékletének megfelelően hajt végre feladatokat.
19. A repülési képviselő az a személy, aki a megfigyelő fél képviseletében a megfigyelt fél által biztosított megfigyelő repülőgép fedélzetén tartózkodik a megfigyelő repülés során, és aki a Szerződés „G” mellékletének megfelelően hajt végre feladatokat.
20. A képviselő az a személy, akit a megfigyelő fél jelöl ki, és aki a megfigyelő félen és a megfigyelt félen kívüli harmadik részes állam által kijelölt megfigyelő repülőgép fedélzetén a megfigyelő fél érdekében a „G” melléklettel összhangban végez tevékenységet a megfigyelő repülés során.
21. Az érzékelő műszer kezelője bármely részes állam azon személye, aki a megfigyelő repülőgép érzékelő műszerei működéséhez, kezeléséhez és karbantartásához kapcsolódó feladatokat lát el.
22. Az ellenőr bármely részes állam azon személye, aki egy másik részes állam érzékelő műszereinek vagy megfigyelő repülőgépének az ellenőrzését hajtja végre.
23. A kísérő bármely részes állam azon személye, aki a másik részes állam ellenőreit kíséri.
24. A feladatterv az a dokumentum, amelyet a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság által kialakított formátumban a megfigyelő fél nyújt be, és tartalmazza az útvonalat, a tevékenység jellegét, a végrehajtás rendjét és a megfigyelő repülés végrehajtásához szükséges szolgáltatásokat, amelyet a megfigyelt fél jóváhagy, és amely a repülési terv kidolgozásának alapját képezi.
25. A repülési terv az elfogadott feladatterv alapján a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, a továbbiakban ICAO, által rögzített formában és tartalommal kidolgozott dokumentum, amelyet a légiforgalom-irányító hatóságoknak nyújtanak be, és amely alapján a megfigyelő repülést végrehajtják.
26. A feladatjelentés olyan, a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság által kialakított formátumú dokumentum, amelyben a megfigyelő fél a végrehajtott megfigyelő repülés befejezését követően leírja annak tapasztalatait, és amelyet mind a megfigyelő, mind a megfigyelt fél aláír.
27. A nyitott égbolt repülőtér az a megfigyelt fél által kijelölt repülőtér, ahol a megfigyelő repülés megkezdődhet vagy befejeződhet.
28. A belépési pont a megfigyelt fél által a megfigyelő fél személyzetének megérkezésére kijelölt pont a megfigyelt fél területén.
29. A kilépési pont a megfigyelt fél által a megfigyelő fél személyzetének távozására kijelölt pont a megfigyelt fél területén.
30. Az utántöltő repülőtér a megfigyelt fél által kijelölt, a megfigyelő és szállító repülőgépek üzemanyag feltöltésére és kiszolgálására használt repülőtér.
31. A tartalék repülőtér olyan, a repülési tervben meghatározott repülőtér, amelyet a megfigyelő repülőgép vagy szállító repülőgép akkor vesz igénybe, amikor a leszállás a leszállásra tervezett repülőtérre nem tanácsos.
32. A veszélyes légtér a Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény 2. melléklete alapján meghatározott tiltott, korlátozott és veszélyes légtereket jelenti, amelyeket a Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény 15. mellékletével összhangban határoznak meg a repülés biztonsága, a közbiztonság és a környezetvédelem érdekében, és amelyekről az ICAO előírásoknak megfelelően adatokat szolgáltatnak.
33. A tiltott légtér olyan meghatározott méretű légtér a részes állam területe felett, amelyen belül repülőgép repülése tilos.
34. A korlátozott légtér olyan meghatározott méretű légtér a részes állam területe felett, amelyen belül a repülőgépek repülése adott feltételek alapján korlátozott.
35. A veszélyes terület olyan meghatározott méretű légtér, amelyen belül adott időben a repülőgép repülését veszélyeztető tevékenységek folyhatnak.
III. Cikk
1. Mindegyik részes állam jogosult jelen Szerződés rendelkezéseivel összhangban megfigyelő repüléseket végrehajtani.
2. Mindegyik részes állam köteles jelen Szerződés rendelkezéseivel összhangban megfigyelő repüléseket fogadni területe felett.
3. Mindegyik részes állam jogosult annyi megfigyelő repülést végrehajtani bármely más részes állam területe felett, mint ahány megfigyelő repülést a másik részes állam jogosult végrehajtani az ő területe felett.
4. Azoknak a megfigyelő repüléseknek a száma, amelyeket minden részes állam köteles fogadni a területe felett, az adott részes állam teljes passzív kvótája. A teljes passzív kvóták részes államok közötti felosztását a Szerződés „A” mellékletének I. fejezete tartalmazza.
5. Azoknak a megfigyelő repüléseknek a száma, amelyek végrehajtására egy részes állam a többi részes állam valamelyikének területe felett egy év alatt jogosult, a részes állam adott másik részes államra vonatkozó egyéni aktív kvótája. Az egyéni aktív kvóták összege a részes állam teljes aktív kvótája. Adott részes állam teljes aktív kvótája nem lehet nagyobb teljes passzív kvótájánál.
6. Az aktív kvóták első elosztását a Szerződés „A” mellékletének II. fejezete rögzíti.
7. A Szerződés hatálybalépését követően az aktív kvóták következő naptári évre vonatkozó elosztása évenkénti felülvizsgálat tárgyát képezi a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság keretében. Abban az esetben, ha nem lehetséges az évenkénti felülvizsgálat során három héten belül megállapodásra jutni az aktív kvóták egy adott részes államot illető elosztásáról, az aktív kvóták adott részes államra vonatkozó előző évi elosztása változatlan marad.
8. A VIII. Cikk rendelkezéseiben rögzítettek kivételével a részes állam által végrehajtott minden megfigyelő repülést be kell számolni az adott részes állam egyéni és teljes aktív kvótájába.
9. Tekintet nélkül jelen fejezet 3. és 5. bekezdésének rendelkezéseire az aktív kvótával rendelkező részes állam a megfigyelő repülést fogadó részes állammal történő megállapodás alapján teljes aktív kvótáját vagy annak egy részét átadhatja más részes államoknak, és erről haladéktalanul értesíti mindegyik részes államot és a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságot. Jelen fejezet 10. bekezdése megfelelően alkalmazandó.
10. Egyetlen részes állam sem hajthat végre több megfigyelő repülést adott másik részes állam területe felett, mint saját teljes aktív kvótájának vagy a másik részes állam teljes passzív kvótájának a legközelebbi egész számra felkerekített 50%-a. A kettő közül a kisebb érték az irányadó.
11. A részes államok területe feletti megfigyelő repülések legnagyobb repülési távolságát a Szerződés „A” mellékletének III. fejezete tartalmazza.
1. (A) Szerződés szerinti jogaik és kötelezettségeik sérelme nélkül, két vagy több, kvótával rendelkező részes állam a Szerződés aláírásakor és azt követően csoportot alakíthat. A részes államoknak a Szerződés aláírása után alakított csoportjára jelen fejezet rendelkezései az összes többi részes államnak megküldött értesítést követő hat hónap letelte után és jelen fejezet 6. bekezdésének rendelkezései szerint alkalmazhatók.
(B) A részes államok csoportja az aktív és passzív kvóták tekintetében jelen fejezet 2. vagy 3. bekezdésének rendelkezései szerint működik együtt.
2. (A) A részes államok csoportja tagjainak joguk van maguk között újra elosztani folyó évi aktív kvótáikat egyéni passzív kvótáik megtartása mellett. Az újraelosztást haladéktalanul bejelentik valamennyi érintett harmadik részes államnak.
(B) A megfigyelő repülés annyi megfigyelő repülésnek számít a megfigyelő fél egyéni és teljes aktív kvótájában, ahány, a csoporthoz tartozó megfigyelt fél felett átrepült. A repülés egy megfigyelő repülésnek számít mindegyik megfigyelt fél teljes passzív kvótájában.
(C) Mindegyik részes állam, amely a részes államok csoportjának egy vagy több tagját tekintve aktív kvótákkal rendelkezik, jogosult a csoport bármely tagjának területe felett a legközelebbi egész számra felkerekítve 50%-kal több megfigyelő repülést végrehajtani, mint ahány egyéni aktív kvótával rendelkezik a csoport adott tagját tekintve, vagy két ilyen repülést végrehajtani, ha a csoport adott tagját tekintve nem rendelkezik aktív kvótával.
(D) Abban az esetben, ha ezt a jogát gyakorolja, az érintett részes állam oly módon csökkenti a csoport többi tagjánál rendelkezésre álló aktív kvótáját, hogy a megfigyelő repülések összesített mennyisége, amelyet azok területe felett végrehajt, ne haladja meg az egyéni aktív kvóták összegét, amellyel a részes állam az adott évben a csoport valamennyi tagját tekintve rendelkezik.
(E) A csoport valamennyi tagjának területe feletti megfigyelő repülésekre meghatározott legnagyobb repülési távolságok érvényesek. Több tag területe feletti megfigyelő repülés végrehajtásakor az egyik tag legnagyobb repülési távolságának lerepülését követően az összes érzékelő műszert kikapcsolják addig, amíg a megfigyelő repülőgép eléri a részes államok csoportja következő tagjának területe felett azt a pontot, ahonnan a megfigyelő repülés megkezdését tervezik. Ilyen folytatólagos megfigyelő repülés esetén az ehhez a ponthoz legközelebb eső nyitott égbolt repülőtérhez tartozó legnagyobb repülési távolságot alkalmazzák.
3. (A) A részes államok csoportja, saját kérésére jogosult közös teljes passzív kvótára, amit számára utalnak ki, és a közös egyéni és teljes aktív kvótákat ennek megfelelően osztják el.
(B) Ebben az esetben a teljes passzív kvóta azoknak a megfigyelő repüléseknek az összesített mennyisége, amelyeket a részes államok csoportja minden évben fogadni köteles. A teljes aktív kvóta azoknak a megfigyelő repüléseknek az összesített mennyisége, amelyeket a részes államok csoportja minden évben jogosult végrehajtani. A csoport teljes aktív kvótája nem haladhatja meg teljes passzív kvótáját.
(C) A részes államok csoportjának teljes aktív kvótájából származó megfigyelő repülést a csoport nevében hajtják végre.
(D) A megfigyelő repülések, amelyeket a részes államok csoportja fogadni köteles, végrehajthatók egy vagy több tagjának területe felett.
(E) A részes államok mindegyik csoportjának legnagyobb repülési távolságát az „A” melléklet III. fejezetének megfelelően határozzák meg, és a nyitott égbolt repülőtereket a Szerződés „E” mellékletének megfelelően jelölik ki.
4. A X. Cikk 3. bekezdésében rögzített általános elvekkel összhangban bármely harmadik részes állam, amely úgy gondolja, hogy a jelen cikk I. fejezete 3. bekezdésében meghatározott jogait a részes államok adott csoportjának működése jogtalanul korlátozza, felvetheti ezt a problémát a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság előtt.
5. A részes államok csoportja biztosítja olyan eljárások létrehozását, amelyek lehetővé teszik a tagjai területe feletti megfigyelő repülések végrehajtását az egyes feladatok során, beleértve az üzemanyag feltöltést, ha szükséges. A részes államoknak jelen fejezet 3. bekezdése szerint létrehozott csoportja esetében a megfigyelő repülések nem haladhatják meg az azokhoz a nyitott égbolt repülőterekhez tartozó legnagyobb repülési távolságot, amelyekről a megfigyelő repülések megkezdődnek.
6. A döntés összes többi részes államnak történt bejelentését követő hatodik hónap letelte után:
(A) a részes államoknak jelen fejezet 2. bekezdésének rendelkezései szerint létrehozott csoportja átalakulhat a részes államoknak jelen fejezet 3. bekezdésének rendelkezései szerinti csoportjává;
(B) a részes államoknak e fejezet 3. bekezdésének rendelkezései szerint létrehozott csoportja átalakulhat a részes államoknak e fejezet 2. bekezdésének rendelkezései szerinti csoportjává;
(C) a részes állam kiléphet a részes államok csoportjából; vagy
(D) a részes államok csoportja felvehet kvótákkal rendelkező további részes államokat.
7. A Szerződés hatálybalépését követően, a részes államok jelen fejezet 3. bekezdése szerinti csoportjának létrehozásából, az abba való belépéstől, vagy az abból való kilépésből adódó kvóta kiutalás vagy elosztás változások a hat hónapos bejelentési időszak utáni Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságon belüli első éves áttekintést követő január elsején lépnek hatályba. Amikor szükséges, ennek megfelelően új nyitott égbolt repülőtereket jelölnek ki, és meghatározzák a legnagyobb repülési távolságokat.
IV. Cikk
1. Kivéve, ha jelen cikk 3. bekezdése másképpen rendelkezik, a megfigyelő repülőgépek csak a következő kategóriákba tartozó érzékelő műszerekkel szerelhetők fel:
(A) optikai panoráma és sorozatfelvevő fényképezőgépek;
(B) videokamerák valós idő megjelenítéssel;
(C) infravörös vonalas letapogató berendezések; és
(D) oldalra néző szintetikus nyílású lokátor.
2. A részes állam a megfigyelő repülések végrehajtása céljából a fenti 1. bekezdésben felsorolt érzékelő műszerek bármelyikét használhatja, feltéve, ha az ilyen érzékelő műszerek a kereskedelemben minden részes állam számára hozzáférhetők, a következő teljesítménykorlátozásokkal:
(A) optikai panoráma és sorozatfelvevő fényképezőgépek esetén a „D” melléklet 1. függelékének rendelkezései szerint meghatározott legkisebb föld feletti magasságon a terepi felbontás nem lehet jobb 30 centiméternél, amit legfeljebb egy panoráma fényképezőgéppel, egy függőleges tengelyű sorozatfelvevő fényképezőgéppel és két, a repülőgép egy-egy oldalán elhelyezkedő ferde tengelyű sorozatfelvevő fényképezőgéppel érnek el, biztosítva a terep nem szükségszerűen folyamatos lefedését a repülőgép repülési útvonalának mindkét oldalán 50 kilométerig;
(B) videokamerák esetén a terepi felbontás nem lehet jobb 30 centiméternél, amit a „D” melléklet 1. függeléke rendelkezéseinek megfelelően határoznak meg;
(C) infravörös vonalas letapogató berendezések esetén az egyetlen eszközzel elért terepi felbontás nem lehet jobb 50 centiméternél a legkisebb föld feletti magasságon, amelyet a „D” melléklet 1. függeléke rendelkezéseinek megfelelően határoznak meg; és
(D) az oldalra néző szintetikus nyílású lokátor esetén a céltárgy-szétválasztás módszerét használó impulzus válaszfüggvényből számított terepi felbontás nem lehet jobb három méternél, ami megfelel két, a repülőgép bármely oldalán elhelyezhető, de egy időben csak az egyik oldalról üzemeltethető, középpontjával 5 méternél nem közelebbi sarokreflektor 25 kilométernél nem szélesebb sáv felett működő, egyetlen lokátor képén való megkülönböztethetőségének.
3. További kategóriák bevezetésével és az érzékelő műszerek jelen cikkben meghatározott kategóriái teljesítményének növelésével a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság foglalkozik a Szerződés X. Cikkének megfelelően.
4. Valamennyi érzékelő műszert ellátnak érzékelő felületfedővel vagy más, az érzékelő műszerek működését akadályozó eszközzel, ami meggátolja az adatok gyűjtését az átrepülések, vagy a megfigyelt fél területe felett a belépési pontig vagy a kilépési ponttól történő repülés során. Az ilyen fedőknek vagy más eszközöknek csak a megfigyelő repülőgépen kívülről kell levehetőnek vagy működtethetőnek lenniük.
5. A megfigyelő repülőgépen a „B” melléklet II. fejezetének megfelelően elhelyezhetők olyan eszközök, amelyek képesek az érzékelő műszerek által gyűjtött adatok rögzítésére. A megfigyelő repülésre megfigyelő repülőgépet biztosító részes állam rögzíti az érzékelő műszerek által gyűjtött adatokat a Szerződés „B” mellékletének II. fejezetében meghatározott információkkal együtt.
6. A megfigyelő repülés folyamán az érzékelő műszerek működésének és üzemelésének figyelemmel kísérése érdekében a megfigyelő repülőgépen elhelyezhetők olyan eszközök, amelyek az érzékelő műszerek által gyűjtött adatokat valós időben képesek megjeleníteni.
7. Kivéve, ha az elfogadott érzékelő műszer működéséhez vagy a megfigyelő repülőgép tevékenységéhez szükséges, vagy a jelen cikk 5. és 6. bekezdésének rendelkezéseit, a megfigyelő repülőgép fedélzetén tilos elektromágneses hullámokból származó elektronikus jelek gyűjtése, feldolgozása, átjátszása vagy rögzítése, és ilyen tevékenységekre alkalmas eszközök nem lehetnek a megfigyelő repülőgépen.
8. Abban az esetben, ha a megfigyelő fél biztosítja a megfigyelő repülőgépet, a megfigyelő félnek joga van olyan megfigyelő repülőgép használatára, amelyet minden egyes érzékelő műszer kategóriában a jelen cikk 2. bekezdésében meghatározott képességet meg nem haladó műszerekkel szereltek fel.
9. Abban az esetben, ha a megfigyelt fél biztosítja a megfigyelő repülésre használt megfigyelő repülőgépet, a megfigyelt fél köteles olyan megfigyelő repülőgépet biztosítani, amelyet a jelen cikk 1. bekezdésében rögzített minden egyes érzékelő műszer kategóriában a jelen cikk 2. bekezdésében meghatározott legnagyobb képességű és számú érzékelő műszerrel szereltek fel, figyelembe véve a XVIII. Cikk II. fejezetének rendelkezéseit, amennyiben a megfigyelő és a megfigyelt fél nem állapodik meg másképpen. Az ilyen érzékelő műszerek készletét és összetételét úgy kell beállítani, hogy biztosítsa a jelen cikk 2. pontjában meghatározott terep lefedését. Abban az esetben, ha a megfigyelt fél biztosítja a megfigyelő repülőgépet, biztosítania kell egy oldalra néző szintetikus nyílású lokátort, amelynek terepi felbontása nem rosszabb 6 méternél, amit a céltárgy szétválasztás módszerével határoznak meg.
10. Amikor adott repülőgépet a Szerződés V. Cikkének megfelelő megfigyelő repülőgépnek jelölnek ki, mindegyik részes állam tájékoztatja az összes többi részes államot az ilyen repülőgépre felszerelt valamennyi érzékelő műszer technikai adatairól a Szerződés „B” mellékletének megfelelően.
11. Mindegyik részes állam jogosult a megfigyelő repülőgépre felszerelt érzékelő műszerek hitelesítésén részt venni a „D” melléklet rendelkezéseivel összhangban. Egy adott típusba tartozó egyetlen megfigyelő repülőgép sem használható megfigyelő repülés végrehajtására mindaddig, amíg az adott megfigyelő repülőgép típust és érzékelő műszereit nem hitelesítették a Szerződés „D” melléklete rendelkezéseinek megfelelően.
12. Egy adott repülőgépet megfigyelő repülőgépnek kijelölő részes állam jogosult, az összes többi részes állam számára 90 nappal korábban megküldött értesítés esetén és a Szerződés „D” mellékletének rendelkezéseit figyelembe véve érzékelő műszerek eltávolítására, cseréjére vagy újak elhelyezésére, vagy a cikk 10. bekezdésével és a Szerződés „B” mellékletével összhangban általa rendelkezésre bocsátott technikai információk módosítására. A kicserélt, valamint a további érzékelő műszereket a megfigyelő repülés során történő felhasználásukat megelőzően a Szerződés „D” mellékletének rendelkezéseivel összhangban hitelesítik.
13. Abban az esetben, ha a részes állam vagy a részes államok csoportja egy adott megfigyelő repülőgép használata során szerzett tapasztalatai alapján úgy véli, hogy a repülőgépre felszerelt bármely érzékelő műszer vagy az ahhoz tartozó felszerelések nem felelnek meg a „D” melléklet rendelkezései szerinti hitelesítésnek, az érdekelt részes államok értesítik aggodalmukról az összes többi részes államot. A repülőgépet kijelölő részes állam:
(A) megteszi a szükséges lépéseket, hogy biztosítsa a megfigyelő repülőgépre felszerelt érzékelő műszer és az ahhoz tartozó felszerelések összhangját a „D” melléklet rendelkezései szerinti hitelesítéssel, beleértve az adott érzékelő műszer és az ahhoz tartozó felszerelések javítását, beállítását vagy cseréjét, miként az szükséges; és
(B) az érdekelt részes állam kérésére a fent említett megfigyelő repülőgép legközelebbi alkalmazásához kapcsolódó bemutató repülés során az „F” melléklet rendelkezéseinek megfelelően igazolja, hogy a megfigyelő repülőgépre felszerelt érzékelő műszer és az ahhoz tartozó felszerelések megfelelnek a „D” melléklet rendelkezései szerinti hitelesítésnek. Más részes államok, amelyek aggodalmukat fejezték ki a megfigyelő repülőgépre felszerelt érzékelő műszert és az ahhoz tartozó felszereléseket illetően, jogosultak személyzetet küldeni, hogy részt vegyenek az ilyen bemutató repülésen.
14. Abban az esetben, ha a jelen cikk 13. bekezdésében említett lépéseket követően a részes államoknak megmaradt az aggodalmuk, hogy a megfigyelő repülőgépre felszerelt érzékelő műszer vagy az ahhoz tartozó felszerelések megfelelnek-e a „D” melléklet rendelkezései szerinti hitelesítésnek, a kérdés a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság elé terjeszthető.
V. Cikk
1. Mindegyik részes állam jogosult a részes állam illetékes hatóságai által nyilvántartott repülőgépek egy vagy több típusát vagy modelljét megfigyelő repülőgépnek kijelölni.
2. Mindegyik részes állam jogosult a repülőgépek típusait vagy modelljeit megfigyelő repülőgépnek kijelölni, vagy repülőgépek új típusaival vagy modelljeivel kiegészíteni az általa korábban kijelölteket, feltéve, ha erről 30 nappal korábban értesíti az összes többi részes államot. Egy repülőgép típus vagy modell kijelölése bejelentésének tartalmaznia kell a Szerződés „C” mellékletében meghatározott információkat.
3. Mindegyik részes állam jogosult az általa korábban kijelölt repülőgépek típusait vagy modelljeit törölni, feltéve, ha erről 90 nappal korábban értesíti az összes többi részes államot.
4. Azonos érzékelő műszerekkel felszerelt repülőgépek adott típusának és modelljének csak egy példányát szükséges a jelen Szerződés „D” melléklete rendelkezéseinek megfelelő hitelesítésre felajánlani.
5. Mindegyik megfigyelő repülőgépnek képesnek kell lennie a repülőszemélyzet és a VI. Cikk III. fejezetében meghatározott személyzet szállítására.
VI. Cikk
1. A megfigyelő repüléseket a részes állam által az V. Cikknek megfelelően kijelölt megfigyelő repülőgépekkel hajtják végre. Amennyiben a megfigyelt fél nem él a saját maga által kijelölt megfigyelő repülőgép biztosításának jogával, a megfigyelő fél jogosult megfigyelő repülőgépet biztosítani. Amennyiben a megfigyelő fél biztosítja a megfigyelő repülőgépet, jogosult olyan repülőgépet biztosítani, amelyet saját maga vagy egy másik részes állam jelölt ki. Amennyiben a megfigyelt fél biztosítja a megfigyelő repülőgépet, a megfigyelő félnek joga van olyan repülőgépet kapni, amely képes olyan minimális utántöltés nélküli távolságot megtenni, beleértve a szükséges üzemanyag tartalékot, amely megfelel jelen fejezet 5. bekezdés (G) albekezdése szerint bejelentett repülési távolság felének.
2. Mindegyik részes állam jogosult jelen fejezet 1. bekezdése szerint megfigyelő repülésekre másik részes állam által kijelölt megfigyelő repülőgépet használni. Az ilyen repülőgépek használatára vonatkozó megállapodásokat az érintett részes államok dolgozzák ki, hogy lehetővé tegyék a nyitott égbolt rendszerben való aktív részvételt.
3. A megfigyelő repülések végrehajtására jogosult részes államok a Szerződés „H” mellékletével összhangban egyeztethetik a megfigyelő repülések végrehajtására vonatkozó terveiket. Egyetlen részes állam sem köteles a jelen fejezet 9. bekezdésében meghatározott 96 órás időszak bármely részében egynél több megfigyelő repülést fogadni, kivéve, ha maga a részes állam kér a Szerződés „F” melléklete szerinti bemutató repülést. Ebben az esetben a megfigyelt fél köteles egy legfeljebb 24 órás átfedést elfogadni a megfigyelő repülésekkel. Mindegyik részes állam, amelynek területe felett megfigyelő repüléseket hajtanak végre, miután értesítették a megfigyelő repülések végrehajtására vonatkozó tervek egyeztetésének eredményeiről, a „H” melléklet rendelkezéseivel összhangban tájékoztatja a többi részes államot arról, hogy az egyes konkrét megfigyelő repüléseket tekintve gyakorolja-e saját megfigyelő repülőgép biztosításának jogát.
4. A Szerződés aláírását követő 90 napnál nem később mindegyik részes államnak be kell jelentenie:
(A) az összes többi részes államnak a nyitott égbolt megfigyelő repülések, a szállító repülőgéppel történő repülések és az átrepülések állandó diplomáciai engedélyszámát; és
(B) a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságnak, hogy e Szerződés „L” melléklete I. fejezetének 7. bekezdésében meghatározottak közül melyik nyelvet vagy nyelveket fogja a személyzet használni a területe feletti megfigyelő repülések végrehajtásához kapcsolódó minden tevékenység, illetve a feladatterv és a jelentés elkészítése során, amennyiben a használt nyelv nem egyezik meg a Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény 10. melléklete II. kötetének 5.2.1.1.2. bekezdésében ajánlottal.
5. A megfigyelő fél legalább 72 órával a megfigyelt fél belépési pontjára való érkezésének tervezett időpontját megelőzően értesíti a megfigyelt felet a megfigyelő repülés végrehajtásának szándékáról. Az ilyen értesítést küldő részes államok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elkerüljék a minimális előzetes bejelentési idő hétvégeken történő alkalmazását. Az ilyen értesítés tartalmazza:
(A) a kívánt belépési pontot, és szükség esetén, a nyitott égbolt repülőteret, ahol a megfigyelő repülés elkezdődik;
(B) a megfigyelő fél belépési pontra érkezésének dátumát és várható időpontját, és a belépési pontról a nyitott égbolt repülőtérre való indulás dátumát és várható időpontját, amennyiben szükséges, jelezve a konkrét elhelyezési igényeket;
(C) az „E” melléklet 1. függelékében meghatározott helyet, ahol a repülés előtti ellenőrzést végre kívánják hajtani, és az ilyen, „F” melléklet rendelkezéseinek megfelelő, repülés előtti ellenőrzés dátumát és kezdési időpontját;
(D) a szállítás módját és, ha szükséges, a belépési pontra való utazáshoz használt szállító repülőgép típusát és modelljét abban az esetben, ha a megfigyelő repülésre használt repülőgépet a megfigyelt fél biztosítja;
(E) a megfigyelő repülés vagy a megfigyelő repülést végrehajtó személyzetnek a megfigyelt fél területére be- és onnan kiszállításra használt szállító repülőgép repülésének diplomáciai engedélyszámát;
(F) a megfigyelő repülőgép „C” mellékletben meghatározottak szerinti jellemzőit;
(G) a megfigyelő repülés hozzávetőleges távolságát; és
(H) a személyzet tagjainak nevét, nemét, születési dátumát és helyét, útlevelének számát és az azt kibocsátó részes államot, és feladataikat.
6. A jelen fejezet 5. bekezdésének megfelelően értesített megfigyelt fél 24 órán belül visszaigazolja az értesítés vételét. Abban az esetben, ha a megfigyelt fél gyakorolja a megfigyelő repülőgép biztosítási jogát, a visszaigazolás tartalmazza a jelen fejezet 5. bekezdésének (F) albekezdésében a megfigyelő repülőgéppel kapcsolatban meghatározott információkat. A megfigyelő fél a jelen fejezet 5. bekezdésének megfelelően bejelentett várható érkezési időben kap engedélyt a belépési pontra való érkezésre. A megfigyelt fél megerősíti a belépési pontról a megfigyelő repülés kezdőpontját jelentő nyitott égbolt repülőtérre történő repülés várható indulási időpontját és a repülés előtti ellenőrzés helyét, dátumát és kezdési idejét.
7. A megfigyelő fél személyzetében helyet kaphat más részes államok által a XIII. Cikknek megfelelően kijelölt személyzet is.
8. A megfigyelő fél a megfigyelt fél jelen fejezet 5. bekezdésének megfelelő értesítésekor egyidejűleg értesíti az összes többi részes államot a megfigyelő repülés végrehajtásának szándékáról.
9. A belépési pontra való érkezés várható időpontjától a megfigyelő repülés befejezéséig tartó időszak nem haladhatja meg a 96 órát, amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen. Abban az esetben, ha a megfigyelt fél a Szerződés „F” melléklete szerinti bemutató repülést kér, akkor az „F” melléklet III. fejezete 4. bekezdésének megfelelően kiterjeszti a 96 órás időszakot, ha a megfigyelő félnek további időre van szüksége feladatterve maradéktalan végrehajtásához.
10. A megfigyelő repülőgép belépési pontra érkezésekor a megfigyelt fél ellenőrzi az érzékelő műszerek érzékelő felületeinek fedőit vagy más, az érzékelő műszerek működését akadályozó eszközöket, hogy meggyőződjön: azok az „E” melléklet szerint a megfelelő helyzetben vannak, amennyiben mindegyik érintett részes állam nem állapodik meg másképpen.
11. Abban az esetben, ha a megfigyelő repülőgépet a megfigyelő fél biztosítja, a megfigyelő repülőgép belépési pontra vagy a megfigyelő repülés kezdőpontját jelentő nyitott égbolt repülőtérre való érkezésekor a megfigyelt fél jogosult a repülőgép repülés előtti ellenőrzését végrehajtani az „F” melléklet I. fejezetének megfelelően. Abban az esetben, ha jelen fejezet 1. bekezdésével összhangban a megfigyelt fél biztosít megfigyelő repülőgépet, a megfigyelő fél jogosult az érzékelő műszerek repülés előtti ellenőrzését végrehajtani az „F” melléklet II. fejezetének megfelelően. Amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen, az ilyen ellenőrzések a megfigyelő repülés repülési tervben meghatározott megkezdése előtt legalább négy órával befejeződnek.
12. A megfigyelő fél biztosítja, hogy repülőszemélyzetében legalább egy olyan személy legyen, aki rendelkezik a szükséges nyelvtudással, hogy szabadon kommunikáljon a megfigyelt fél személyzetével és légiforgalom-irányító hatóságaival a megfigyelt fél által a jelen fejezet 4. bekezdésének megfelelően bejelentett nyelven vagy nyelveken.
13. A megfigyelt fél a belépési pontra vagy a megfigyelő repülés kezdőpontját jelentő nyitott égbolt repülőtérre érkezéskor ellátja a repülőszemélyzetet a legfrissebb időjárási előrejelzéssel, légi navigációs információkkal és a repülésbiztonsággal kapcsolatos információkkal, beleértve a pilóták számára szolgáló utasításokat (NOTAM). Kérésre biztosítják ezeknek az információknak a frissítését. A jelen cikk II. fejezete követelményeinek megfelelő feladatterv elfogadásakor rendelkezésre kell bocsátani a műszeres le- és felszállással kapcsolatos eljárásokat és a repülési útvonal mentén lévő tartalék repülőterekkel kapcsolatos információkat.
14. A Szerződés szerinti megfigyelő repülések végrehajtása során minden megfigyelő repülőgépet a Szerződés rendelkezéseivel és az elfogadott repülési tervvel összhangban működtetnek. Jelen cikk II. fejezete 2. bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül, a megfigyelő repülések végrehajtása során ugyancsak betartják:
(A) az ICAO által kiadott normákat és ajánlott gyakorlati eljárásokat; és
(B) az átrepült területtel rendelkező részes állam által kiadott nemzeti légiforgalom-irányítási szabályokat, repülésbiztonsági eljárásokat és irányelveket.
15. A megfigyelő repülések elsőbbséget élveznek mindennemű rendszeres légi forgalommal szemben. A megfigyelt fél biztosítja, hogy légiforgalom-irányító hatóságai elősegítsék a Szerződés szerinti megfigyelő repülések végrehajtását.
16. A repülőgép fedélzetén a repülőgép parancsnok egy személyben felelős a repülés biztonságos lebonyolításáért és a repülési terv betartásáért.
17. A megfigyelt fél biztosítja:
(A) a megfigyelő repülés során alkalmazásra kerülő valamennyi érzékelő műszer képességeinek megerősítésére alkalmas kalibráló célt a Szerződés „D” melléklete III. fejezetében rögzített eljárásoknak megfelelő hitelesítésére, amelyet bármely fél kérésére a bemutató repülés vagy a megfigyelő repülés során átrepülnek. A kalibráló célt annak a repülőtérnek a közelében helyezik el, amelyen a Szerződés „F” melléklete szerinti repülés előtti ellenőrzést végrehajtják;
(B) a polgári repülők esetében szokásos üzemanyag-utántöltést és kiszolgálást a megfigyelő repülőgép vagy a szállító repülőgép számára a belépési ponton, a nyitott égbolt repülőtéren, bármely utántöltő repülőtéren és a repülési tervben meghatározott kilépő ponton, a kijelölt repülőtérrel kapcsolatban kiadott előírások szerint;
(C) étkezést és elhelyezés igénybevételét a megfigyelő fél személyzete számára; és
(D) a megfigyelő fél kérésére további szolgáltatásokat, a megfigyelő és megfigyelt felek közötti megállapodás szerint, a megfigyelő repülés végrehajtásának elősegítése érdekében.
18. A megfigyelő repülés végrehajtásával kapcsolatos valamennyi költséget, beleértve az adatrögzítő készülékek és az érzékelő műszerek által gyűjtött adatok kidolgozásának költségeit, a Szerződés „L” melléklete I. fejezetének 9. bekezdésével összhangban térítik meg.
19. A megfigyelő repülőgép kilépési pontról való elindulása előtt a megfigyelt fél meggyőződik arról, hogy az érzékelő műszerek érzékelő felületének fedői vagy más, az érzékelő műszerek működését akadályozó eszközök a Szerződés „E” melléklete szerinti megfelelő helyzetben vannak.
20. Amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen, a megfigyelő fél legkésőbb a megfigyelő repülés befejezése után 24 órával elhagyja a kilépési pontot. Amennyiben az időjárási feltételek, vagy a megfigyelő vagy a szállító repülőgép repülési képessége ezt nem teszi lehetővé, abban az esetben a repülésnek a lehető legkorábbi kivitelezhető időpontban kell kezdődnie.
21. A megfigyelő fél a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság által kialakított megfelelő formátum felhasználásával összeállítja a megfigyelő repülés feladatjelentését. A feladatjelentés tartalmazza a megfigyelő repülés dátumára és időpontjára, útvonalára és jellegére, az időjárási feltételekre és valamennyi érzékelő műszer minden egyes megfigyelési időszakának idejére és helyére vonatkozó megfelelő adatokat, az érzékelő műszerek által gyűjtött adatok megközelítő mennyiségét, valamint az érzékelő műszerek érzékelő felületének fedői és az érzékelő műszerek működését gátló más eszközök ellenőrzésének eredményét a VII. Cikk és az „E” melléklet szerint. A feladatjelentést a megfigyelő és a megfigyelt fél írja alá a kilépési ponton, és a megfigyelő fél juttatja azt el az összes többi részes államhoz a megfigyelő fél kilépési pontról való távozását követő hét napon belül.
1. Amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen, a megfigyelő fél a nyitott égbolt repülőtérre történő megérkezést követően átadja a megfigyelt félnek a megfigyelő repülés javasolt, jelen fejezet 2. és 4. bekezdése követelményeinek megfelelő feladattervét.
2. A feladatterv olyan megfigyelő repülést irányozhat elő, amely lehetővé teszi a megfigyelt fél teljes területén bármely pont megfigyelését, beleértve a megfigyelt fél által az „I” mellékletben eredetileg veszélyes légtérnek minősített területeket. A megfigyelő repülőgép repülési útvonala nem lehet közelebb 10 kilométernél olyan szomszédos ország határához, amely nem részes állam, de elérheti ezt a távolságot.
3. A feladatterv lehetővé teszi, hogy a nyitott égbolt repülőtér, ahol a megfigyelő repülés befejeződik, csakúgy, mint a kilépési pont, ne legyen azonos azzal a nyitott égbolt repülőtérrel, ahol a megfigyelő repülés megkezdődik vagy a belépési ponttal. A feladatterv meghatározza, amennyiben ez alkalmazható, a megfigyelő repülés kezdési időpontját, a tervezett utántöltési megállás vagy pihenési időszakok kívánt időpontját és helyét, és a megfigyelő repülés folytatásának időpontját az utántöltési megállást vagy pihenési időszakot követően a jelen cikk I. fejezetének 9. bekezdésében előírt 96 órás időszakon belül.
4. A feladatterv tartalmazza a repülési terv összeállításához szükséges valamennyi információt, és biztosítja, hogy
(A) a megfigyelő repülés ne haladja meg az „A” melléklet I. fejezetében meghatározott vonatkozó legnagyobb repülési távolságot;
(B) a megfigyelő repülés útvonala és jellege megfeleljen a repülés biztonsági feltételeinek, összhangban az ICAO normáival és az általa ajánlott gyakorlati eljárásaival, figyelembe véve a nemzeti repülési szabályok egymástól való eltéréseit, jelen fejezet 2. bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül;
(C) a feladatterv vegye figyelembe a veszélyes légteret érintő „I” mellékletnek megfelelően biztosított információkat;
(D) a megfigyelő repülőgép föld feletti repülési magassága ne tegye lehetővé a megfigyelő fél számára, hogy túllépje a IV. Cikk 2. bekezdésében valamennyi érzékelő műszerre előírt terepi felbontási korlátozást;
(E) a megfigyelő repülés megkezdésének becsült időpontja a feladatterv átadását követő 24 óránál ne legyen hamarabb, amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen;
(F) a megfigyelő repülőgép a feladattervben kijelölt koordináták és navigációs pontok közötti legrövidebb útvonalon a bejelentett sorrendben repüljön; és
(G) a repülési útvonal ne érintse egynél többször ugyanazt a pontot, amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen, és a megfigyelő repülőgép ne körözzön egy pont körül, amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen. Ennek az albekezdésnek a rendelkezései nem vonatkoznak a megfigyelő repülőgép felszállására, kalibráló célok feletti repülésére és leszállására.
5. Abban az esetben, ha a megfigyelő fél által összeállított feladatterv veszélyes légtéren való átrepüléseket irányoz elő, a megfigyelt fél:
(A) meghatározza a megfigyelő repülőgép veszélyeztetettségét;
(B) elősegíti a megfigyelő repülés végrehajtását a jelen bekezdés (A) albekezdése szerint meghatározott tevékenység koordinálásával vagy megszüntetésével; vagy
(C) alternatív repülési magasságot, útvonalat vagy időpontot javasol.
6. A feladatterv átadását követő négy órán belül a megfigyelt fél elfogadja a feladattervet, vagy változtatásokat javasol abban a VIII. Cikk I. fejezete 4. bekezdésével és jelen fejezet 5. bekezdésével összhangban. Az ilyen változtatások nem zárhatják ki egyetlen pont megfigyelését sem a megfigyelt fél teljes területén, beleértve a megfigyelt fél által a Szerződés „I” mellékletében eredetileg veszélyes légtérként jelölt területeket. Megállapodás esetén a megfigyelő és a megfigyelt fél aláírja a feladattervet. Abban az esetben, ha a felek az eredeti feladatterv átadását követő 8 órán belül nem állapodnak meg a feladattervről, a megfigyelő fél jogosult elállni a megfigyelő repülés végrehajtásától a Szerződés VIII. Cikkének rendelkezései szerint.
7. Ha a megfigyelő repülés tervezett útvonala megközelíti más részes államok vagy más államok határát, a megfigyelt fél tájékoztathatja azt az államot vagy azokat az államokat a megfigyelő repülés várható útvonaláról, dátumáról és időpontjáról.
8. Az elfogadott feladatterv alapján a megfigyelő repülőgépet biztosító részes állam, a másik részes állammal együttműködve, haladéktalanul összeállítja a repülési tervet, amely a Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény 2. mellékletében meghatározottakat tartalmazza az ICAO 4444-RAC/501/12. számú, a „Légi és légiforgalmi szolgálatok szabályai” című dokumentuma által meghatározott formátumban, annak felülvizsgált vagy módosított változatai alapján.
1. Abban az esetben, ha a megfigyelő fél biztosítja a megfigyelő repülőgépet, a megfigyelt fél jogosult a megfigyelő repülőgép fedélzetén két repülési megfigyelővel és egy tolmáccsal képviseltetni magát, a megfigyelő repülőgép fedélzetén elhelyezett minden egyes érzékelő műszer ellenőrző pontján lévő repülési megfigyelőin felül, amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen. A repülési megfigyelőknek és tolmácsoknak a Szerződés „G” mellékletében előírt jogai és kötelezettségei vannak.
2. Jelen fejezet 1. bekezdésére tekintet nélkül, abban az esetben, ha a megfigyelő fél olyan megfigyelő repülőgépet használ, amelynek a legnagyobb felszálló bruttó súlya nem több 35 000 kilogrammnál a jelen cikk I. fejezete 5. bekezdése (G) albekezdésének megfelelően bejelentettek szerint 1500 kilométernél nem hosszabb megfigyelő repülési távolságra, a megfigyelő fél csak két repülési megfigyelőt és egy tolmácsot köteles fogadni a megfigyelő repülőgép fedélzetén, amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen.
3. Abban az esetben, ha a megfigyelt fél biztosítja a megfigyelő repülőgépet, a megfigyelt fél a megfigyelő fél személyzetének lehetővé teszi, hogy a lehető leggyorsabb módon jusson el a megfigyelt fél belépési pontjára. A megfigyelő fél személyzete választhat, hogy szárazföldi, vízi vagy légi szállítást vesz igénybe a belépési pontra való utazáshoz, beleértve bármely részes állam által birtokolt repülőgéppel történő szállítást. Az ilyen utazással kapcsolatos eljárásokat a Szerződés „E” melléklete rögzíti.
4. Abban az esetben, ha a megfigyelt fél biztosítja a megfigyelő repülőgépet, a megfigyelő fél jogosult arra, hogy két repülési képviselője és egy tolmácsa legyen a megfigyelő repülőgép fedélzetén, a repülőgépen elhelyezett minden egyes érzékelő műszer ellenőrző pontján lévő repülési képviselőjén felül, amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen. A repülési képviselőknek és a tolmácsoknak a Szerződés „G” mellékletében előírt jogaik és kötelezettségeik vannak.
5. Abban az esetben, ha a megfigyelő fél olyan megfigyelő repülőgépet biztosít, amelyet nem a megfigyelő és nem a megfigyelt fél, hanem valamely más részes állam jelölt ki, a megfigyelő fél jogosult arra, hogy két képviselője és egy tolmácsa legyen a megfigyelő repülőgép fedélzetén, a repülőgépen elhelyezett minden egyes érzékelő műszer ellenőrző pontjánál lévő képviselőjén felül, amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen. Ebben az esetben jelen fejezet 1. bekezdésének repülési megfigyelőkről szóló rendelkezései is érvényesek. A képviselőknek és a tolmácsoknak a Szerződés „G” mellékletében előírt jogaik és kötelezettségeik vannak.
VII. Cikk
1. A megfigyelő fél által a megfigyelt fél területére és területéről a Szerződés céljaira végrehajtott átrepülések a megfigyelő fél vagy másik részes állam területéről indulnak.
2. Minden részes állam köteles elfogadni átrepüléseket. Az ilyen átrepüléseket a nemzetközileg elismert ATS légi útvonalakon végzik, amennyiben az érintett részes államok nem állapodtak meg másképpen, és mindegyik részes állam, amelynek légterét átrepülik, nemzeti légiforgalom-irányító hatóságainak szabályaival összhangban hajtják végre. A megfigyelő fél a megfigyelt félnek a VI. Cikkel összhangban történő értesítésével egyidejűleg értesíti mindegyik részes államot, amelynek légterét átrepüli.
3. Az átrepülések során tilos az érzékelő műszerek működtetése a megfigyelő repülőgépen. Abban az esetben, ha az átrepülés során a megfigyelő repülőgép egy részes állam területén leszáll, ez a részes állam a leszálláskor és a felszállást megelőzően megvizsgálja az érzékelő műszerek érzékelő felületének fedőit vagy más, az érzékelő műszerek működését akadályozó eszközöket, hogy meggyőződjön: azok megfelelő helyzetben vannak.
VIII. Cikk
1. A megfigyelt fél jogosult letiltani az olyan megfigyelő repülést, amely nem felel meg a Szerződés rendelkezéseinek.
2. A megfigyelt fél jogosult letiltani a megfigyelő repülést annak kezdete előtt abban az esetben, ha a megfigyelő fél nem érkezik meg a belépési pontra a VI. Cikk I. fejezete 5. bekezdésének megfelelően küldött bejelentésben meghatározott várható érkezési időt követő 24 órán belül, amennyiben az érintett részes államok nem állapodnak meg másképpen.
3. Abban az esetben, ha a megfigyelt részes állam letiltja a megfigyelő repülést jelen cikknek vagy az „F” mellékletnek megfelelően, haladéktalanul rögzíti a tiltás tényállását a feladattervben. A megfigyelt fél hét napon belül mindegyik részes államhoz diplomáciai csatornákon eljuttatja a letiltásról szóló írásos magyarázatot a VI. Cikk I. fejezete 21. bekezdésének megfelelően biztosított feladatjelentésben. A letiltott megfigyelő repülést nem számítják be egyik részes állam kvótájába sem.
4. A megfigyelt fél jogosult változtatásokat javasolni a feladattervben az alábbi körülmények bármelyikének következtében:
(A) az időjárási feltételek befolyásolják a repülés biztonságát;
(B) a tervezett nyitott égbolt repülőtér, a tartalék repülőterek vagy az utántöltő repülőterek állapota nem teszi lehetővé használatukat; vagy
(C) a feladatterv nem felel meg a VI. Cikk II. fejezete 2. és 4. bekezdésének.
5. Abban az esetben, ha a megfigyelő fél nem ért egyet a feladattervben javasolt változtatásokkal, jogosult alternatívákat előterjeszteni a javasolt változtatásokhoz. Abban az esetben, ha az eredeti feladatterv benyújtását követő nyolc órán belül nem jutnak megegyezésre a feladattervről, és ha a megfigyelő fél szerint a feladatterv megváltoztatása sérti a megfigyelő repülés végrehajtására a Szerződésben meghatározott jogait, a megfigyelő fél jogosult elállni a megfigyelő repülés végrehajtásától, amelyet így egyik részes állam kvótájával szemben sem számítanak be.
6. Abban az esetben, ha a megfigyelő fél jelen cikknek vagy az „F” mellékletnek megfelelően eláll egy megfigyelő repülés végrehajtásától, haladéktalanul magyarázatot kell adnia döntésére a feladattervben a megfigyelt féltől való távozása előtt. A megfigyelő fél távozása utáni hét napon belül a megfigyelő fél diplomáciai csatornákon eljuttatja döntése írásos magyarázatát az összes többi részes államnak a VI. Cikk I. fejezete 21. bekezdésének megfelelően biztosított feladatjelentésben.
1. A megfigyelő repülés során a repülési tervtől való eltérések akkor engedhetők meg, ha azt szükségessé teszik:
(A) a repülési biztonságot befolyásoló időjárási feltételek;
(B) a megfigyelő repülőgéppel kapcsolatos technikai nehézségek;
(C) a fedélzeten lévő bármely személy egészségügyi veszélyhelyzete; vagy
(D) a külső, el nem hárítható ok (force majeure) esetén kiadott repülésirányítási utasítások.
2. Ezen felül, ha az időjárási feltételek nem teszik lehetővé az optikai érzékelő műszerek és az infravörös vonalas letapogató berendezések hatékony használatát, megengedhetők eltérések, feltéve, hogy
(A) a repülésbiztonsági követelményeket betartják;
(B) olyan esetekben, ahol a nemzeti szabályok azt megkövetelik, a repülésirányító hatóságok adják meg az engedélyt; és
(C) az érzékelő műszerek teljesítménye nem haladja meg a IV. Cikk 2. bekezdésében meghatározott képességeket, amennyiben a felek nem állapodtak meg másképpen.
3. A megfigyelt félnek jogában áll megtiltani egy adott érzékelő műszer használatát olyan eltérés során, amely a megfigyelő repülőgépet az adott érzékelő műszer használatára vonatkozó megengedett minimális föld feletti magassági szint alá viszi a IV. Cikk 2. bekezdésében meghatározott terepi felbontási korlátozásnak megfelelően. Abban az esetben, ha az eltérés a megfigyelő repülőgép repülési tervben rögzített repülési útvonaltól több mint 50 kilométeres eltérést követel meg, a megfigyelt fél jogosult megtiltani a megfigyelő repülőgépre szerelt valamennyi érzékelő műszer használatát az 50 kilométeres határon túl.
4. A megfigyelő fél jogosult a megfigyelő repülést annak végrehajtása során lerövidíteni az érzékelő műszer működési hibája esetén. A repülőgép parancsnoka jogosult a megfigyelő repülést lerövidíteni a megfigyelő repülőgép biztonságát érintő technikai nehézségek esetén.
5. Abban az esetben, ha a jelen fejezet 1. bekezdése szerint a repülési tervtől való megengedett eltérés a megfigyelő repülés rövidítését eredményezi, vagy a repülés lerövidítése jelen fejezet 4. bekezdésével összefüggésben következik be, a megfigyelő repülést mindkét részes állam kvótájánál be kell számítani, amennyiben a megrövidítés oka nem:
(A) a megfigyelt fél által biztosított megfigyelő repülőgép érzékelő műszerének hibája;
(B) a megfigyelt fél által biztosított megfigyelő repülőgép technikai nehézségei;
(C) a megfigyelt fél repülőszemélyzete tagjának vagy a repülési megfigyelők egészségügyi veszélyhelyzete; vagy
(D) külső, el nem hárítható okból (force majeure) kiadott repülésirányítási utasítások.
Ilyen esetekben a megfigyelő fél jogosult eldönteni, hogy a repülést beszámítsák-e mindkét részes állam kvótájába.
6. Az érzékelő műszerek által gyűjtött adatok csak akkor maradnak a megfigyelő fél birtokában, ha a megfigyelő repülést mindkét részes állam kvótájába beszámítják.
7. Abban az esetben, ha repülési tervtől való eltérésre kerül sor, a repülőgép parancsnoka a megfigyelt fél kiadott nemzeti repülési szabályai szerint cselekszik. Amint az eltérést kiváltó tényezők megszűnnek létezni, a megfigyelő repülőgép a légiforgalom-irányító hatóságok engedélyével folytathatja a megfigyelő repülést a repülési terv szerint. A megfigyelő repülőgép eltéréséből eredő többletrepülés távolsága nem számít bele a legnagyobb repülési távolságba.
8. A megfigyelő repülőgép fedélzetén lévő mindkét részes állam személyzetét haladéktalanul tájékoztatni kell a repülési tervtől való minden eltérésről.
9. Jelen cikk rendelkezéseiből adódó minden többletköltséget a Szerződés „L” melléklete I. fejezetének 9. bekezdése szerint térítenek meg.
1. Veszélyhelyzet kialakulása esetén a repülőgép parancsnokának „A légi navigációs szolgálati eljárások - A légi és légiirányító szolgálat szabályai” című, 4444 - RAC/501/12. számú ICAO-dokumentum, annak felülvizsgált vagy módosított változatai, a megfigyelt fél nemzeti repülési szabályai és a megfigyelő repülőgép repülési kézikönyve szolgál útmutatóul.
2. Minden veszélyhelyzetet bejelentő megfigyelő repülőgépet a megfigyelt fél valamennyi veszélyelhárító és navigációs létesítménye segít annak érdekében, hogy biztosítsa a repülőgép leggyorsabb eljutását a legközelebbi alkalmas repülőtérre.
3. A megfigyelő repülőgép megfigyelt fél területén történő repülési balesete esetén a megfigyelt fél kutatási és mentési műveletet folytat az ilyen műveletekre vonatkozó belső szabályai és eljárásai szerint.
4. A megfigyelő repülőgép légi balesete vagy légi incidense esetén a megfigyelt fél folytatja a vizsgálatot a megfigyelő fél részvételével az ICAO Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény („Repülési balesetek vizsgálata”) 13. mellékletében meghatározott ajánlásai, annak felülvizsgált vagy módosított változatai, és a megfigyelt fél nemzeti szabályai szerint.
5. Abban az esetben, amikor a megfigyelő repülőgépet nem a megfigyelt fél tartja nyilván, a vizsgálat befejeztével a megfigyelő repülőgép és az érzékelő műszerek minden roncsát és maradékát, ha találtak és kimentettek ilyeneket, a megfigyelő félnek vagy kérés esetén annak a félnek juttatják vissza, amelyhez a repülőgép tartozik.
IX. Cikk
1. A megfigyelő repülés során adatok rögzítésének céljából az alábbi adathordozók használhatók:
(A) optikai panoráma és sorozatfelvevő fényképezőgépek esetében fekete-fehér fotófilm;
(B) videokamerák esetében mágnesszalag;
(C) infravörös vonalas letapogató berendezések esetében fekete-fehér fotófilm vagy mágnesszalag; és
(D) oldalra néző szintetikus nyílású lokátorok esetében mágnesszalag.
Az elfogadott formátumról, amelyben az ilyen adatokat rögzítik és más adathordozóra átviszik, a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságon belül határoznak a Szerződés ideiglenes alkalmazási időszaka során.
2. A megfigyelő repülések során az érzékelő műszerek által gyűjtött adatok a megfigyelő repülőgép fedélzetén maradnak a megfigyelő repülés befejezéséig. Az érzékelő műszerek által gyűjtött adatok továbbítása tilos a megfigyelő repülőgépről a megfigyelő repülés során.
3. A megfigyelő repülés során az érzékelő műszerek által az adatgyűjtésre használt valamennyi filmtekercset és kazettát vagy mágnesszalagorsót az érzékelő műszerekből való kivételt követően, amilyen gyorsan lehetséges, konténerben helyezik el, és a részes államok jelenlétében lepecsételik.
4. Az érzékelő műszerek által megfigyelő repülések során gyűjtött adatokat jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően hozzáférhetővé teszik a részes államok számára és kizárólag a Szerződés céljainak megvalósítására használják.
5. Abban az esetben, ha a Szerződés „B” mellékletének I. fejezete szerint biztosított adatok alapján egy részes állam által a megfigyelő repülés során alkalmazni kívánt valamely adathordozó anyag nem kompatibilis egy másik részes állam adathordozó kezelésére szolgáló berendezésével, az érintett részes államok olyan eljárásokat alakítanak ki, amelyek biztosítják, hogy a megfigyelő repülés során gyűjtött valamennyi adat általuk kezelhető, azaz előhívható, másolható és tárolható legyen.
1. Abban az esetben, ha kettős optikai fényképezőgéppel készített adatokat cserélnek ki, a fényképezőgépeknek, a filmnek és a film előhívónak azonos típusúnak kell lennie.
2. Feltéve, hogy egyetlen optikai fényképezőgéppel gyűjtött adatokat cserélnek ki, a részes államok a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságon belül a Szerződés ideiglenes alkalmazási időszaka során mérlegelik a kérdést, hogy az eredeti negatív film előhívásáért a megfigyelő fél vagy a megfigyelő repülőgépet biztosító részes állam viseli-e a felelősséget. Az eredeti negatív filmet előhívó részes állam felelős az eredeti negatív film előhívási minőségéért és a negatív vagy pozitív másolatok elkészítéséért. Abban az esetben, ha a részes államok megállapodnak, hogy a megfigyelő repülés végrehajtása során a megfigyelt fél által biztosított megfigyelő repülőgépen használt filmet a megfigyelő fél hívja elő, a megfigyelt fél nem visel felelősséget az eredeti negatív film előhívási minőségéért.
3. Minden, megfigyelő repülés során használt filmet előhívnak:
(A) abban az esetben, ha az eredeti negatív előhívása a megfigyelt fél által biztosított előhívó helyiségben történik, amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen, a megfigyelő repülőgép kilépési pontra érkezését követő három napon belül; vagy
(B) abban az esetben, ha az eredeti negatív előhívása a megfigyelő fél által biztosított előhívó helyiségben történik, amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen, a megfigyelő repülőgép megfigyelt fél területéről való távozását követő tíz napon belül.
4. Az a részes állam, amely az eredeti negatív filmet előhívja, köteles fogadni a másik részes állam legfeljebb két hivatalos személyét a filmelőhívó helyiségben, hogy ellenőrizzék a filmkazetta vagy konténer felnyitásának és az eredeti negatív film tárolásának, előhívásának, másolásának és kezelésének minden lépését a Szerződés „K” melléklete II. fejezetének rendelkezései szerint. A film előhívását és másolását ellenőrző részes állam jogosult ezeket a hivatalos személyeket azon állampolgárai közül kijelölni, akik azon a területen tartózkodnak, amelyen a másik részes állam által biztosított filmkidolgozó helyiség található, feltéve, hogy az ilyen személyek szerepelnek a Szerződés XIII. Cikke I. fejezetének megfelelően kijelölt személyzet listáján. A filmet előhívó részes állam a lehető legnagyobb mértékben segíti a másik részes állam hivatalos személyeit jelen bekezdésben meghatározott feladataik végrehajtásában.
5. A megfigyelő repülés befejezésekor az a részes állam, amely előhívja az eredeti negatív filmet, a filmhez egy 21 lépcsős szenzitometriai próbacsíkot csatol a megfigyelő repülés során használt filmtípusból, vagy egy 21 lépcsős optikai éket exponál minden, a megfigyelő repülés során használt eredeti negatív filmtekercs kép nélküli részére vagy befűző szalagjára. Miután az eredeti negatív filmet előhívták, és a másolt negatív vagy pozitív filmet elkészítették, a részes államok értékelik a 21 lépcsős szenzitometriai próbacsík képminőségét vagy a 21 lépcsős optikai ék képét az eredeti negatív vagy másolt negatív vagy pozitív filmtípus számára a Szerződés „K” melléklete I. fejezetének rendelkezései értelmében meghatározott érzékenységi jellemzőkhöz viszonyítva.
6. Abban az esetben, ha csak egy eredeti negatív filmet hívnak elő:
(A) a megfigyelő fél jogosult megtartani, vagy megkapni az eredeti negatív filmet; és
(B) a megfigyelt fél jogosult kiválasztani és megkapni az eredeti negatív film pozitív vagy negatív teljes első generációs másolatát, vagy annak egy részét. Amennyiben a felek nem állapodnak meg másképpen, a másolat:
(1) megegyezik az eredeti negatív film filmméretével és formájával;
(2) az eredeti negatív film előhívását követően azonnal elkészül; és
(3) elkészülte után azonnal átadják a megfigyelt fél képviselőinek.
7. Abban az esetben, ha két eredeti negatív filmet hívnak elő:
(A) ha a megfigyelő repülőgépet a megfigyelő fél biztosítja, a megfigyelt fél jogosult a megfigyelő repülés befejezésekor kiválasztani a két eredeti negatív film egyikét, és a másik eredeti negatív filmet a megfigyelő fél tartja meg; vagy
(B) ha a megfigyelő repülőgépet a megfigyelt fél biztosítja, a megfigyelő fél jogosult kiválasztani az eredeti negatív filmek egyikét, és a másik eredeti negatív filmet a megfigyelt fél tartja meg.
1. A megfigyelő repülőgépet biztosító részes állam az egyéb adathordozókat használó érzékelő műszerek által gyűjtött adatoknak legalább egy eredeti készletét rögzíti.
2. Abban az esetben, ha csak egy eredeti készlet készül:
(A) ha a megfigyelő repülőgépet a megfigyelő fél biztosítja, a megfigyelő fél jogosult az eredeti készlet megtartására, és a megfigyelt fél jogosult egy első generációs másolati példányra; vagy
(B) ha a megfigyelő repülőgépet a megfigyelt fél biztosítja, a megfigyelő fél jogosult az eredeti készletet megkapni, és a megfigyelt fél jogosult egy első generációs másolati példányra.
3. Abban az esetben, ha két eredeti készlet készül:
(A) ha a megfigyelő repülőgépet a megfigyelő fél biztosítja, a megfigyelt fél jogosult a megfigyelő repülés befejezésekor kiválasztani az adathordozók két készletének egyikét, és a ki nem választott készletet a megfigyelő fél tartja meg; vagy
(B) ha a megfigyelő repülőgépet a megfigyelt fél biztosítja, a megfigyelő fél jogosult kiválasztani az adathordozók két készletének egyikét, és a ki nem választott készletet a megfigyelt fél tartja meg.
4. Abban az esetben, ha a megfigyelő repülőgépet a megfigyelő fél biztosítja, a megfigyelt fél jogosult az oldalra néző szintetikus nyílású lokátor által gyűjtött adatokat, választása szerint, akár nyers fázisinformáció, akár lokátorkép formájában megkapni.
5. Abban az esetben, ha a megfigyelő repülőgépet a megfigyelt fél biztosítja, a megfigyelő fél jogosult az oldalra néző szintetikus nyílású lokátor által gyűjtött adatokat, választása szerint, akár nyers fázisinformáció, akár lokátorkép formájában megkapni.
Mindegyik részes állam jogosult a megfigyelő féltől a megfigyelő repülés során az érzékelő műszerek által nyert adatokról másolatokat kérni és kapni. Az ilyen másolatok a megfigyelő repülés alatt az érzékelő műszerek által gyűjtött eredeti információkról készült elsőgenerációs másolatokat jelentenek. A másolatokat kérő részes állam értesíti a megfigyelt felet is. Az adatmásolatokra vonatkozó kérés a következő információkat tartalmazza:
(A) megfigyelő fél;
(B) megfigyelt fél;
(C) a megfigyelő repülés dátuma;
(D) az érzékelő műszer, amellyel az adatokat gyűjtötték;
(E) a megfigyelési időszak azon része vagy részei, amelyek alatt az adatokat gyűjtötték; és
(F) az adathordozó-másolat típusa és formája, akár negatív vagy pozitív film, vagy mágnesszalag.
X. Cikk
1. A Szerződés céljainak elősegítése és rendelkezései végrehajtásának megkönnyítése érdekében a részes államok ezennel létrehozzák a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságot.
2. A Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság konszenzussal hoz döntéseket és tesz ajánlásokat. A konszenzus azt jelenti, hogy egy döntés meghozatala vagy egy ajánlás elfogadása során egyetlen részes állam sem tesz ellenvetést.
3. Mindegyik részes állam jogosult a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság előtt felvetni, és napirendjére felvetetni bármely, a Szerződéshez kapcsolódó kérdést, beleértve bármely, ahhoz az esethez kapcsolódó ügyet, amikor a megfigyelt fél biztosítja a megfigyelő repülőgépet.
4. A Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság keretén belül a Szerződéshez tartozó részes államok:
(A) mérlegelik a Szerződés rendelkezéseinek betartására vonatkozó kérdéseket;
(B) törekednek a Szerződés végrehajtása során esetleg felmerülő tisztázatlan helyzetek és értelmezési különbségek megoldására;
(C) mérlegelik és eldöntik a Szerződéshez való csatlakozási kérelmeket; és
(D) megállapodnak azokban a Szerződés rendelkezéseiből következő technikai és adminisztratív intézkedésekben, amelyeket szükségesnek ítélnek más államoknak a Szerződéshez való csatlakozását követően.
5. A Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság javasolhatja mérlegelésre és elfogadásra a Szerződés módosításait a XVI. Cikknek megfelelően. A Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság megállapodhat a Szerződés életképességének és hatékonyságának javításáról is, annak rendelkezéseivel összhangban. A Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság állapodik meg az aktív kvóták III. Cikk és „A” melléklet szerinti éves elosztásának módosításában, a megfigyelő műszerek IV. Cikk szerinti kategóriáinak vagy képességeinek felülvizsgálatában és bővítésében, a költségek megosztásának az „L” melléklet I. fejezete 9. bekezdése szerinti felülvizsgálatában, az adatok megosztására és hozzáférhetőségére vonatkozó IX. Cikk III. és IV. fejezete szerinti megállapodásokban és a feladatjelentések VI. Cikk I. fejezet 21. bekezdése szerinti kezelésében, valamint kisebb adminisztratív és technikai jellegű ügyekben végrehajtott javításokban, és ezek nem minősülnek e Szerződés módosításának.
6. A Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság kéri az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Konfliktusmegelőző Központja létesítményeinek és adminisztratív támogatásának vagy más meglévő bécsi létesítményeknek az igénybevételét, amennyiben nem határoz másképpen.
7. A Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket a Szerződés „L” melléklete rögzíti.
XI. Cikk
A Szerződés által előírt bejelentéseket és jelentéseket a részes államok írásos formában továbbítják. A részes államok az ilyen bejelentéseket és jelentéseket diplomáciai csatornákon, vagy választásuk szerint, más hivatalos csatornákon, mint például az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet hírhálózatán továbbítják.
XII. Cikk
A nemzetközi jognak és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egy részes állam köteles kártérítést fizetni más részes államoknak, azok természetes vagy jogi személyeinek, vagy azok tulajdonában a Szerződés végrehajtása során általa okozott kárért.
XIII. Cikk
1. Mindegyik részes állam megerősítő okiratának bármelyik letéteményesnél történő letétbe helyezésével egy időben megküldi az összes többi részes államnak áttekintésre a kijelölt személyzet listáját, akik elvégzik az adott részes állam megfigyelő repüléseinek végrehajtásával kapcsolatos valamennyi feladatot, beleértve az érzékelő műszerek által nyert adatok kidolgozásának ellenőrzését. A kijelölt személyzet száma nem haladhatja meg a 400 főt. Tartalmaznia kell a listán lévő miden egyes személy nevét, nemét, születési idejét, születési helyét, útlevélszámát és beosztását. Mindegyik részes állam jogosult módosítani a kijelölt személyzet listáját a Szerződés hatálybalépését követő 30 napon belül, majd azt követően hathónaponként egyszer.
2. Abban az esetben, ha az eredeti vagy bármely módosított listán szereplő bármely személy elfogadhatatlan a listát áttekintő valamely részes állam számára, az adott részes állam a lista kézhezvételét követő 30 napon belül értesíti a listát küldő részes államot, hogy az adott személy nem elfogadható a kifogást tévő részes állam számára. A 30 napos időszakon belül elfogadhatatlannak nem minősített személyek elfogadottnak tekintendők. Abban az esetben, ha egy részes állam később határoz úgy, hogy valamely személy elfogadhatatlan számára, az adott részes állam értesíti erről az adott személyt kijelölő részes államot. Az elfogadhatatlannak minősített személyeket törölni kell a kifogást emelő részes államnak előzőleg elküldött listáról.
3. A megfigyelt fél vízumokat és bármely más szükséges okmányt biztosít, hogy lehetővé tegye minden elfogadott személy belépését a részes állam területére és ott tartózkodását abból a célból, hogy a megfigyelő repülés végrehajtásával összefüggő feladataikat elvégezzék, beleértve az érzékelő műszerekből nyert adatok kidolgozásának ellenőrzését. Az ilyen vízumokat és bármely más szükséges okmányt biztosítják:
(A) a személy elfogadottnak ítélését követő 30 napon belül, amely esetben a vízum legalább 24 hónapig érvényes; vagy
(B) a személy belépési pontra érkezését követő egy órán belül, amely esetben a vízum a személy megfigyelő feladatának időtartamára érvényes; vagy
(C) bármely más időpontban, az érintett részes államok kölcsönös megállapodása esetén.
1. Annak érdekében, hogy hatékonyan végezhessék a Szerződés végrehajtására irányuló feladataikat, és nem személyes előnyükre, a jelen cikk I. fejezete 1. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban kijelölt személyzetet a diplomáciai képviselők által élvezett kiváltságok és mentességek illetik meg az 1961. április 18-án elfogadott A Diplomáciai Kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés (a továbbiakban: Bécsi Szerződés) 29. Cikke; 30. Cikke 2. bekezdése; 31. Cikke 1., 2. és 3. bekezdése; és 34. és 35. Cikke szerint. Ezen felül a kijelölt személyzet számára biztosítani kell a Bécsi Szerződés 36. Cikke 1. bekezdése (B) albekezdése szerinti, a diplomáciai képviselők által élvezett kiváltságokat, kivéve olyan tárgyakat illetően, amelyek kivitelét vagy behozatalát a jogszabályok tiltják vagy amelyek vesztegzárra vonatkozó rendelkezések alá esnek.
2. Az ilyen kiváltságok és mentességek megilletik a kijelölt személyzetet a megfigyelt fél területére érkezés és az onnan történő távozás közötti teljes időszakra és azt követően is minden korábbi tevékenységükre, amelyet hivatalos megbízatásuk gyakorlása során hajtottak végre. Az ilyen személyzet más részes állam területén történő áthaladás során is élvezi a diplomáciai képviselőket a Bécsi Szerződés 40. Cikke 1. bekezdése szerint megillető kiváltságokat és mentességeket.
3. A joghatóság alóli mentességről a megfigyelő fél lemondhat olyan esetekben, amikor a mentesség akadályozná az igazságszolgáltatást, és a lemondás a Szerződés sérelme nélkül történik. Olyan személyzet mentességéről, aki nem a megfigyelő fél polgára, csak az a részes állam mondhat le, amelynek polgára a személyzet tagja. A lemondásnak mindig kifejezettnek kell lennie.
4. Saját kiváltságainak és mentességeinek vagy a megfigyelő fél jelen Szerződésben rögzített jogainak sérelme nélkül a kijelölt személyzet köteles tiszteletben tartani a megfigyelt fél törvényeit és rendelkezéseit.
5. A személyzet szállító eszközeit ugyanazok a kutatás, igénybevétel, foglalás vagy végrehajtás alóli mentességek illetik meg, mint amelyek a Bécsi Szerződés 22. Cikke 3. bekezdése szerint a diplomáciai képviseletre vonatkoznak, kivéve, ha a Szerződés másként rendelkezik.
XIV. Cikk
1. Kizárólag a Szerződés II-IX. és XI. Cikkei és „A-I” és „K” mellékletei tekintetében a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság egyetlen részes államnak tekintendő, a továbbiakban Benelux elnevezéssel.
2. A Szerződés XV. Cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül a fent említett részes államok felmondhatják ezt a megállapodást, ha erről az összes többi részes államot értesítik. Ez a megállapodás megszűntnek tekintendő az ilyen bejelentést követő 60 napos időszakot követő december 31-ével.
XV. Cikk
1. Jelen Szerződés határozatlan időre szól.
2. Bármely részes állam jogosult felmondani a Szerződést. A felmondani szándékozó részes állam a felmondás tervezett időpontjáról legalább 6 hónappal azt megelőzően jegyzékben értesíti felmondásra vonatkozó döntéséről valamelyik letéteményest és az összes többi részes államot. A letéteményesek azonnal tájékoztatják az összes többi részes államot az ilyen jegyzékről.
3. Abban az esetben, ha adott részes állam a Szerződés felmondására vonatkozó döntéséről értesítést küld jelen cikk 2. bekezdése szerint, a letéteményesek az ilyen értesítés kézhez vételét követő 30 napnál nem korábban és 60 napnál nem később összehívják a részes államok konferenciáját annak érdekében, hogy áttekintse a felmondás jelen Szerződésre gyakorolt hatását.
XVI. Cikk
1. Mindegyik részes állam jogosult módosításokat javasolni a Szerződéshez. Minden javasolt módosítás szövegét valamelyik letéteményesnek nyújtják be, aki megfontolásra eljuttatja azt mindegyik részes államhoz. Ha legalább három részes állam a javasolt változtatás köröztetését követő 90 napos időszakon belül kéri, a letéteményesek összehívják a részes államok konferenciáját, hogy megfontolja a javasolt módosítást. Az ilyen konferenciát a harmadik ilyen kérés beérkezését követő 30 napnál nem korábban és 60 napnál nem később nyitják meg.
2. A Szerződéshez benyújtott módosítást mindegyik részes államnak jóvá kell hagynia, akár a javasolt módosítás köröztetését követő 90 napos időszakon belül egy letéteményesnek megküldött írásos jóváhagyó jegyzékben, akár a jelen cikk 1. bekezdése értelmében összehívott konferencián tett jóváhagyó nyilatkozatban. Az így elfogadott módosítást ezután a XVII. Cikk 1. bekezdésének rendelkezései szerint ratifikálják, és 60 nappal azt követően lép hatályba, hogy a részes államok letétbe helyezték a megerősítő okiratokat.
3. Amennyiben legalább három részes állam korábban nem kéri, a letéteményesek 3 évvel a Szerződés hatálybalépését követően, majd azt követően 5 évenként hívják össze a részes államok konferenciáját, hogy áttekintse a Szerződés végrehajtását.
XVII. Cikk
1. A Szerződést mindegyik részes állam alkotmányos eljárásainak megfelelően erősíti meg. A megerősítő okiratokat és a csatlakozási okiratokat a kijelölt letéteményeseknél, Kanada Kormányánál vagy a Magyar Köztársaság Kormányánál vagy mindkettőnél helyezik letétbe. A letéteményesek a Szerződést az ENSZ Alapokmányának 102. Cikke értelmében bejegyeztetik.
2. A Szerződés 20 megerősítő okirat, közöttük a letéteményeseké és azon részes államoké, amelyeknek az „A” melléklet szerinti egyéni passzív kvótája nyolc vagy ennél több, letétbe helyezését követő 60 nap után lép hatályba.
3. A Szerződés aláírásra nyitva áll Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán számára, akik megerősítik azt. Ezen államok bármelyike, amely a Szerződést jelen cikk 2. bekezdése rendelkezései szerinti hatálybalépése előtt nem írja alá, csatlakozási okmány valamely letéteményesnél történő elhelyezésével bármikor csatlakozhat ahhoz.
4. A Szerződés hatálybalépését követő hat hónapon belül bármely más, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten részt vevő állam folyamodhat csatlakozásért valamely letéteményesnek benyújtott írásos kérelemmel. Az ilyen kérelmet megkapó letéteményes azonnal körözteti azt valamennyi részes állam között. A Szerződéshez csatlakozásért folyamodó államok, ha úgy kívánják, kérhetik passzív kvóta kiutalását és a kvóta szintjét.
Az ügyet a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság következő rendes ülésén megvizsgálja, és megfelelő időn belül döntést hoz róla.
5. A Szerződés hatálybalépését követő hat hónap után a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság megvizsgálhatja bármely állam jelen Szerződéshez való csatlakozását, amely, a Bizottság megítélése szerint, képes és hajlandó a Szerződés céljaihoz hozzájárulni.
6. Minden olyan állam számára, amely nem helyezett letétbe megerősítő okiratot a hatálybalépés idejéig, de amely később megerősíti azt, vagy csatlakozik hozzá, a Szerződés a megerősítő vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezése után 60 nappal lép hatályba.
7. A letéteményesek haladéktalanul tájékoztatják a részes államokat:
(A) minden egyes megerősítő okirat letétbe helyezésének idejéről és a Szerződés hatálybalépésének idejéről;
(B) a csatlakozási kérelem idejéről, a kérelmező állam nevéről és az eljárás eredményéről;
(C) minden egyes csatlakozási okirat letétbe helyezésének és a Szerződés minden egyes később csatlakozó állam számára történő hatálybalépésének idejéről;
(D) a XV. és XVI. Cikk szerinti konferencia összehívásáról;
(E) a XV. Cikk szerinti bármely felmondásról és annak hatálybalépése idejéről;
(F) a Szerződés bármely módosítása hatálybalépésének idejéről; és
(G) bármely más olyan kérdésről, amelyről a Szerződés értelmében a letéteményeseknek a részes államokat tájékoztatniuk kell.
XVIII. Cikk
A Szerződés végrehajtásának elősegítése érdekében bizonyos rendelkezéseket ideiglenesen alkalmaznak és más rendelkezéseket szakaszosan hajtanak végre.
1. A XVII. Cikk sérelme nélkül, az aláíró államok ideiglenesen alkalmazzák a Szerződés következő rendelkezéseit:
(A) VI. Cikk, I. fejezet, 4. bekezdés;
(B) X. Cikk, 1., 2., 3., 6. és 7. bekezdés;
(C) XI. Cikk;
(D) XIII. Cikk, I. fejezet, 1. és 2. bekezdés;
(E) XIV. Cikk; és
(F) „L” melléklet, I. fejezet.
2. Az ideiglenes alkalmazás 12 hónapos időszakra érvényes attól az időponttól kezdődően, amikor a Szerződést megnyitják aláírásra. Abban az esetben, ha a Szerződés az ideiglenes alkalmazási időszak lejárta előtt nem lépne hatályba, az időszak meghosszabbítható, ha mindegyik aláíró állam úgy határoz. Az ideiglenes alkalmazási időszak mindenképpen lejár, amikor a Szerződés hatályba lép. A részes államok azonban ekkor dönthetnek az ideiglenes alkalmazás meghosszabbításáról azoknak az aláíró államoknak a tekintetében, amelyek nem erősítették meg a Szerződést.
1. A hatálybalépést követően a Szerződést szakaszosan hajtják végre a jelen fejezetben rögzített rendelkezésekkel összhangban. Jelen fejezet 2-6. bekezdésének rendelkezéseit a Szerződés hatálybalépésétől a hatálybalépés évét követő harmadik év december 31-ig terjedő időszakban alkalmazzák.
2. A IV. Cikk 1. bekezdése ellenére egyetlen részes állam sem használhat a fenti 1. bekezdésben megjelölt időszakban infravörös vonalas letapogató berendezést, ha ilyet a megfigyelő repülőgépre felszereltek, amennyiben a megfigyelő és a megfigyelt fél nem állapodik meg másképpen. Az ilyen érzékelő műszerek nem képezik a „D” melléklet szerinti hitelesítés tárgyát. Ha az ilyen műszer eltávolítása a megfigyelő repülőgépről nehézséget okoz, akkor azokat lefedik vagy más, működésüket akadályozó eszközzel látják el a IV. Cikk 4. bekezdése szerint a megfigyelő repülés végrehajtása során.
3. A IV. Cikk 9. bekezdése ellenére egyetlen részes állam sem köteles jelen fejezet 1. bekezdésében megjelölt időszakban olyan megfigyelő repülőgépet biztosítani, amelyet valamennyi érzékelőműszer-kategóriában a IV. Cikk 2. bekezdésében meghatározott maximális képességű és számú érzékelő műszerrel szereltek fel. Feltéve, hogy a megfigyelő repülőgépet felszerelték:
(A) egyetlen optikai panoráma fényképezőgéppel; vagy
(B) legalább egy pár optikai sorozatfelvevő fényképezőgéppel.
4. Tekintet nélkül a Szerződés „B” melléklete II. fejezete 2. bekezdése (A) albekezdésének rendelkezéseire, az adatrögzítő anyagokat a jelen fejezet 1. bekezdésében megjelölt időszakban a részes államok tényleges gyakorlatával összhangban lévő adatokkal jelölik.
5. Tekintet nélkül a VI. Cikk I. fejezete 1. bekezdésének rendelkezéseire, az I. fejezet 1. bekezdésében megjelölt időszakban egyetlen részes állam sem jogosult olyan repülőgépet alkalmazni, amely képes bármely meghatározott utántöltés nélküli hatósugár elérésére.
6. A jelen fejezet 1. bekezdésében megjelölt időszakban az aktív kvóták elosztását a Szerződés „A” melléklete II. fejezete 2. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően hajtják végre.
7. További érzékelőműszer-kategóriák szakaszos bevezetésére vagy a jelenlegi érzékelő műszer kategóriák teljesítményének javítására való tekintettel a további szakaszolást a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság végzi a IV. Cikk 3. bekezdése új eszközök bevezetésével és fejlesztésével foglalkozó rendelkezéseivel összhangban.
XIX. Cikk
A Szerződés eredeti példányait, amelyek angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelven egyaránt hitelesek, a letéteményesek archívumában helyezik el. A Szerződés megfelelően hitelesített példányait a letéteményesek minden részes államnak eljuttatják.
Ennek hiteléül alulírottak teljes felhatalmazással írták alá a Szerződést.
Készült Helsinkiben, ezerkilencszázkilencvenkettő március huszonnegyedikén:
a Németországi Szövetségi Köztársaság részéről
az Amerikai Egyesült Államok részéről
a Belarusz Köztársaság részéről
a Belga Királyság részéről
a Bolgár Köztársaság részéről
Kanada részéről
a Dán Királyság részéről
a Spanyol Királyság részéről
a Francia Köztársaság részéről
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága részéről
a Görög Köztársaság részéről
a Magyar Köztársaság részéről
az Izlandi Köztársaság részéről
az Olasz Köztársaság részéről
a Luxemburgi Nagyhercegség részéről
a Norvég Királyság részéről
a Holland Királyság részéről
a Lengyel Köztársaság részéről
a Portugál Köztársaság részéről
Románia részéről
az Oroszországi Föderáció részéről
a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság részéről
a Török Köztársaság részéről
Ukrajna részéről
a Grúz Köztársaság részéről.
1. Az egyéni passzív kvóták kiutalása az alábbiak szerint történik, és csak azokra a részes államokra hatályos, amelyek a Szerződést jóváhagyták:
| a Németországi Szövetségi Köztársaságnak | 12 | |
| az Amerikai Egyesült Államoknak | 42 | |
| a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportjának | 42 | |
| a Benelux államoknak | 6 | |
| a Bolgár Köztársaságnak | 4 | |
| Kanadának | 12 | |
| a Dán Királyságnak | 6 | |
| a Spanyol Királyságnak | 4 | |
| a Francia Köztársaságnak | 12 | |
| Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának | 12 | |
| a Görög Köztársaságnak | 4 | |
| a Magyar Köztársaságnak | 4 | |
| az Izlandi Köztársaságnak | 4 | |
| az Olasz Köztársaságnak | 12 | |
| a Norvég Királyságnak | 7 | |
| a Lengyel Köztársaságnak | 6 | |
| a Portugál Köztársaságnak | 2 | |
| Romániának | 6 | |
| a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak | 4 | |
| a Török Köztársaságnak | 12 | |
| Ukrajnának | 12 |
2. Abban az esetben, ha további állam megerősíti, vagy csatlakozik a Szerződéshez a XVII. Cikk és a X. Cikk 4. bekezdése (C) albekezdésének megfelelően, és figyelembe véve a X. Cikk 4. bekezdésének (D) albekezdését, az ilyen állam számára passzív kvóta kiutalását a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság rendszeres ülésén határozzák meg a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követően.
1. Az aktív kvóták első elosztása a Szerződés III. Cikke I. fejezete 6. bekezdésének megfelelően olyan, hogy mindegyik részes állam köteles fogadni a saját területe felett az „A” melléklet I. fejezete 1. bekezdésben rögzített egyéni passzív kvótája 75%-ánál nem nagyobb számú megfigyelő repülést, lekerekítve azt a legközelebbi egész számra. Ezen az alapon, és azoknak a részes államoknak, amelyek a Nyitott Égbolt Konferencia keretében Bécsben tárgyalásokat folytattak, az első egymásra vonatkozó elosztás a Szerződés hatálybalépése idejétől a hatálybalépés évét követő év december 31-ig érvényes, és csak azokra a részes államokra hatályos, amelyek megerősítették a Szerződést. Ez az első elosztás az alábbiakat rögzíti:
a Németországi Szövetségi Köztársaság jogosult végrehajtani három megfigyelő repülést a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportjának területe felett és egy megfigyelő repülést Ukrajna területe felett;
az Amerikai Egyesült Államok jogosult végrehajtani nyolc megfigyelő repülést a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportjának területe felett és egy megfigyelő repülést Kanadával megosztva Ukrajna területe felett;
a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportja jogosult végrehajtani két megfigyelő repülést a Szerződés XIV. Cikkében meghatározott Benelux államok területe felett, két megfigyelő repülést Kanada területe felett, két megfigyelő repülést a Dán Királyság területe felett, három megfigyelő repülést a Francia Köztársaság területe felett, három megfigyelő repülést a Németországi Szövetségi Köztársaság területe felett, egy megfigyelő repülést a Görög Köztársaság területe felett, két megfigyelő repülést az Olasz Köztársaság területe felett, két megfigyelő repülést a Norvég Királyság területe felett, két megfigyelő repülést a Török Köztársaság területe felett, három megfigyelő repülést Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának területe felett és négy megfigyelő repülést az Amerikai Egyesült Államok területe felett;
a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság, mint Benelux államok, jogosultak végrehajtani egy megfigyelő repülést a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportjának területe felett és egy megfigyelő repülést a Lengyel Köztársaság területe felett;
a Bolgár Köztársaság jogosult végrehajtani egy megfigyelő repülést a Görög Köztársaság területe felett, egy megfigyelő repülést az Olasz Köztársaság területe felett és egy megfigyelő repülést a Török Köztársaság területe felett;
Kanada jogosult végrehajtani két megfigyelő repülést a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportjának területe felett, egy megfigyelő repülést a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területe felett, egy megfigyelő repülést a Lengyel Köztársaság területe felett és az Amerikai Egyesült Államokkal megosztva egy megfigyelő repülést Ukrajna területe felett;
a Dán Királyság jogosult végrehajtani egy megfigyelő repülést a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportjának területe felett és egy megfigyelő repülést a Lengyel Köztársaság területe felett;
a Spanyol Királyság jogosult végrehajtani egy megfigyelő repülést a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területe felett;
a Francia Köztársaság jogosult végrehajtani három megfigyelő repülést a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportjának területe felett és egy megfigyelő repülést Románia területe felett;
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága jogosult végrehajtani három megfigyelő repülést a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportjának területe felett és egy megfigyelő repülést Ukrajna területe felett;
a Görög Köztársaság jogosult végrehajtani egy megfigyelő repülést a Bolgár Köztársaság területe felett és egy megfigyelő repülést Románia területe felett;
a Magyar Köztársaság jogosult végrehajtani egy megfigyelő repülést Románia területe felett és egy megfigyelő repülést Ukrajna területe felett;
az Olasz Köztársaság jogosult végrehajtani két megfigyelő repülést a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportjának területe felett, egy megfigyelő repülést a Magyar Köztársaság területe felett és egy megfigyelő repülést a Török Köztársasággal megosztva Ukrajna területe felett;
a Norvég Királyság jogosult végrehajtani két megfigyelő repülést a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportjának területe felett és egy megfigyelő repülést a Lengyel Köztársaság területe felett;
a Lengyel Köztársaság jogosult végrehajtani egy megfigyelő repülést a Németországi Szövetségi Köztársaság területe felett, egy megfigyelő repülést a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportjának területe felett és egy megfigyelő repülést Ukrajna területe felett;
Románia jogosult végrehajtani egy megfigyelő repülést a Bolgár Köztársaság területe felett, egy megfigyelő repülést a Görög Köztársaság területe felett, egy megfigyelő repülést a Magyar Köztársaság területe felett és egy megfigyelő repülést Ukrajna területe felett,
a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jogosult végrehajtani egy megfigyelő repülést a Németországi Szövetségi Köztársaság területe felett és egy megfigyelő repülést Ukrajna területe felett;
a Török Köztársaság jogosult végrehajtani két megfigyelő repülést a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportjának területe felett, egy megfigyelő repülést a Bolgár Köztársaság területe felett és két megfigyelő repülést Ukrajna területe felett, ebből egyiket az Olasz Köztársasággal megosztva;
Ukrajna jogosult végrehajtani egy megfigyelő repülést a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területe felett, egy megfigyelő repülést a Magyar Köztársaság területe felett, egy megfigyelő repülést a Lengyel Köztársaság területe felett, egy megfigyelő repülést Románia területe felett és két megfigyelő repülést a Török Köztársaság területe felett.
2. Az első elosztást követően és a Szerződés aktív kvóták kihasználása szerinti teljes végrehajtásának a XVIII. Cikkben szereplő időpontjáig, az éves elosztások a jelen fejezet 1. bekezdésben létrehozott egyéni passzív kvóták kiutalására vonatkozó 75%-os szabályon alapulnak.
3. A Szerződés teljes végrehajtásának időpontjától a területe feletti aktív kvóták azt követő elosztásai során mindegyik részes állam egyéni passzív kvótája teljes mennyiségét elérő számú megfigyelő repülést fogad, amennyiben ezt kérik tőle. Bármikor, ha lehetséges vagy kérik, és ha nem állapodnak meg másképpen, az elosztások az első elosztásban elosztott aktív kvóták arányos növelésén alapulnak.
4. Abban az esetben, ha további állam megerősíti vagy csatlakozik a Szerződéshez a XVII. Cikk rendelkezéseinek megfelelően, az ilyen állam aktív kvótáinak elosztását a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság rendszeres ülésén vitatják meg a ratifikációs vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezését követően, az alábbi rendelkezéseknek megfelelően:
(A) a megerősítő vagy csatlakozó állam jogosult megfigyelő repüléseket igényelni a részes államok területe felett az adott állam számára jelen melléklet I. fejezete 3. bekezdése értelmében kiutalt passzív kvótán belül és a megfigyelő repülésekre felkért részes államok passzív kvótáján belül, amennyiben az érintett részes államok nem állapodnak meg másképpen; és
(B) ugyanakkor mindegyik részes állam jogosult az aláíró vagy csatlakozó állam területe felett megfigyelő repüléseket igényelni a saját aktív kvótáján belül és az adott állam kiutalt passzív kvótáján belül.
A megfigyelő repüléseknek a megfigyelt fél területe feletti legnagyobb repülési távolságai mindegyik nyitott égbolt repülőtérről kezdődően az alábbiak:
| Németországi Szövetségi Köztársaság | ||
| Wunstorf | 1200 kilométer | |
| Landsberg-Lech | 1200 kilométer | |
| Amerikai Egyesült Államok | ||
| Washington-Dulles | 4900 kilométer | |
| Travis légitámaszpont | 4000 kilométer | |
| Elmendorf légitámaszpont | 3000 kilométer | |
| Lincoln-Municipal | 4800 kilométer | |
| A Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportja | ||
| Kubinka | 5000 kilométer | |
| Ulan Ude | 5000 kilométer | |
| Vorkuta | 6500 kilométer | |
| Magadan | 6500 kilométer | |
| Benelux | ||
| Zaventem/Melsbroek | 945 kilométer | |
| Bolgár Köztársaság | ||
| Szófia | 660 kilométer | |
| Burgasz | 660 kilométer | |
| Kanada | ||
| Ottawa | 5000 kilométer | |
| Iqaluit | 6000 kilométer | |
| Yellowknife | 5000 kilométer | |
| Dán Királyság | ||
| Metropolitan | 800 kilométer | |
| Feröer-szigetek | 250 kilométer | |
| Grönland | 5600 kilométer |
