Időállapot: közlönyállapot (2004.III.31.)

2004. évi XIII. törvény

a Vám- és Pénzügyőrségről * 

Az Európai Unió saját forrásainak, a Magyar Köztársaság költségvetésének biztosítása, a rendvédelmi, a fogyasztó- és piacvédelmi, továbbá a tagállami feladatok és a Vám- és Pénzügyőrség szerveinek feladata ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A Vám- és Pénzügyőrség jogállása

1. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely önálló jogi személyiséggel, országos hatáskörrel rendelkező önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(2) A pénzügyminiszter az irányítási és felügyeleti jogkörének végrehajtása érdekében:

a) felügyeli a vámok és a vámhatóság hatáskörébe tartozó nem közösségi adók és díjak kiszabásának, beszedésének törvényességét, ellenőrzi a vámszervek tevékenységét,

b) az országos parancsnok előterjesztése alapján meghatározza a Vám- és Pénzügyőrség fejlesztésének irányait,

c) a törvényesség és a szakszerűség ellenőrzése érdekében a vám-, adó- és jövedéki eljárásról, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség feladatkörébe tartozó egyéb tevékenységéről annak vezetőjétől jelentéseket, továbbá e célból a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt nyilvántartásokból felvilágosítást, adatszolgáltatást kér,

d) meghatározza a Vám- és Pénzügyőrség feladatai teljesítésének éves követelményeit,

e) irányítja és ellenőrzi a Vám- és Pénzügyőrség költségvetési gazdálkodását,

f) a Vám- és Pénzügyőrség vezetőjének a vám- és jövedéki igazgatás működési feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén utasítást adhat,

g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a feladat- és hatásköréről szóló jogszabály önálló, vagy a külügyminiszterrel egyetértésben a vámigazgatási jogkörébe utal.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként szerepel, amely magában foglalja a felső-, közép- és alsófokú szerveinek költségvetését is. A középfokú szervek az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű szervek.

A Vám- és Pénzügyőrség feladatai

2. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség vámigazgatási jogkörében végzi:

a) a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését,

b) közvetlenül vagy közvetve - meghatározott körben - az áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának, minőségének és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését,

c) a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását,

d) a vám, az adó és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat,

e) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből (a továbbiakban: EMOGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség jövedéki igazgatási jogkörében végzi:

a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott és a jövedéki ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat,

b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott és a jövedéki adóügyekkel kapcsolatos feladatokat.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldözési és nyomozó hatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség rendészeti és igazgatási jogkörében végzi:

a) a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását,

b) a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó hatóságai által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között,

c) meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését,

d) mobil ellenőrző csoportok felállításával az Európai Unió (a továbbiakban: EU) külső és belső határai mentén a mélységi ellenőrzést,

e) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi feladatok ellátását.

(5) A Vám- és Pénzügyőrség nemzetközi tevékenysége keretében végzi:

a) a közösségi és a külön jogszabályok alapján a Vám- és Pénzügyőrség feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat,

b) a nemzetközi egyezményekben és a kétoldalú megállapodásokban az együttműködésből adódó feladatok ellátását,

c) az EU által biztosított, a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó támogatásokkal kapcsolatos eljárások lefolytatását,

d) az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat.

(6) A Vám- és Pénzügyőrség egyéb feladatainak ellátása keretében végzi:

a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését,

b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,

c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,

d) a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását.

A Vám- és Pénzügyőrség szervezete

3. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a feladatát az országos parancsnok irányítása és felügyelete mellett a vámszervezet felső-, közép- és alsófokú szervei útján látja el.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség felsőfokú szerve a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság).

Az országos parancsnok

4. § (1) A Vám- és Pénzügyőrséget az országos parancsnok vezeti, aki szolgálati elöljárója a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományának.

(2) Az országos parancsnok a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezeti az országos parancsnokságot, irányítja és ellenőrzi a középfokú és alsófokú szervek működését.

(3) Az országos parancsnoknak a vámszervezet irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatait a pénzügyminiszter által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni.

(4) Az országos parancsnok kinevezéséről, jogállásáról, szolgálati jogviszonyáról külön jogszabályok rendelkeznek.

A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak intézkedési és szolgálati fellépési jogai és kötelezettségei

5. § (1) A Vám- és Pénzügyőrségnek a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedék-ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó személyek (a továbbiakban együtt: pénzügyőrök) rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyban állnak, a szolgálati jogviszony tartalmát külön törvény szabályozza.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség tagja köteles a Vám- és Pénzügyőrség számára a 2. §-ban meghatározott feladatokat előíró, valamint a külön jogszabályokból a Vám- és Pénzügyőrségre háruló feladatokat ellátni.

(4) A Vám- és Pénzügyőrségre háruló feladatok teljesítése során a szervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja jogosult:

a) a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében személyeket a Magyar Köztársaság államterületén belül igazoltatni,

b) ellenőrizni a szállítás alatt levő áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkező áruk vámkezelésének megtörténtét. Megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő jövedéki termékek, adótárgyak, áruk származását, e célból közutakon személyeket, járműveket - a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetőleg vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja,

c) a vám- és jövedéki jogszabályok és a Vám- és Pénzügyőrség feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. E célból a vám- és nem közösségi adók tekintetében jogszabálysértés elkövetésével gyanúsított személyt és tanúkat meghallgathatja, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső dolgokat visszatarthatja, illetve lefoglalhatja. Ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik, ha az esetnél a szolgálatban levő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell,

d) a vámterületre jogosulatlanul bevitt, vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan jövedéki termék felderítése érdekében az illetékes vámhatóság vezetőjének határozata alapján belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki törvény előírásait megszegve ásványolajat vagy jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő. A helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. A vámhatóság az intézkedésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat,

e) a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kilétét megállapítani. E célból jogosult az ilyen személyeket feltartóztatni, a Vám- és Pénzügyőrség szerveihez előállítani. A feltartóztatás és az előállítás időtartama csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az időtartamot a feltartóztatást, előállítást foganatosító vámszerv vezetője egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja,

f) a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja, amennyiben megalapozott a gyanú, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés megtagadása esetén a vámszerv vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el. A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát nem haladhatja meg,

g) a vám- és jövedéki ellenőrzés végrehajtása során - a vám- és jövedéki jogszabályok és a Vám- és Pénzügyőrség feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén - elrendelni az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, illetve az ellenőrzés végrehajtása mások személyi és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését.

(5) A jogszerűen fellépő pénzügyőr intézkedéseinek az ellenőrzött személy köteles alávetni magát.

6. § A Vám- és Pénzügyőrség polgári alkalmazottainak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

7. § A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződések alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel.

Nyilvántartás, adatszolgáltatás, adatvédelem

Az adatkezelés általános szabályai

8. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a törvényben szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési (a továbbiakban: bűnüldözési), valamint államigazgatási és rendészeti feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az államigazgatási eljárásban ügyfelek, valamint egyéb érintettek személyes adatait, illetőleg más adatokat kezeli.

(2) A bűnüldözési és a közigazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni. A vámigazgatási eljárás során keletkezett adatok kezelésére, nyilvántartására a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik.

Bűnügyi adatkezelés

9. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes, továbbá a különleges adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra lehet felhasználni.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség más szervek által kezelt személyes adatokhoz bűnüldözési feladatai ellátása céljából - törvényben meghatározottak szerint - hozzáférhet, az ilyen módon szerzett adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és nem továbbíthatja.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldözési, rendvédelmi feladatainak ellátása érdekében az általános munkarend korlátaitól függetlenül adatokat kérhet a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szervektől, az országos gépjármű, gépjárművezetői alapnyilvántartásokból, a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt állókra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásokból, a bűnügyi nyilvántartásból, valamint az általános munkarend figyelembevételével a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak nyilvántartásából. Rendvédelmi célra a fogva tartottakról azok személyazonosító adatai, lakcíme kérhető le. Az adatkérést hiányos és töredék adatok alapján is teljesíteni kell.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség által a (3) bekezdésben felsorolt adatokat kezelő szervektől történő adatátvételért, illetőleg az adat felhasználásának jogszerűségéért az átvevő vámszerv vezetője tartozik felelősséggel.

(5) A Vám- és Pénzügyőrség az eljárásban részt vevők személyazonosító és lakcím adatait, továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(6) A Vám- és Pénzügyőrség által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célra fel lehet használni.

(7) A pénzügyminiszter, az országos parancsnok, a főigazgató, illetve a nyomozó hatóság vezetője a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja.

10. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a jogszabályban meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,

b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,

c) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított húsz évig,

d) szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, illetőleg ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig,

e) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő húsz évig,

f) olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig,

g) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett iratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

h) a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a gyűjtés lezárását követő két évig,

i) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait - beleértve a Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködőket és a fedett nyomozókat is - és az alkalmazás eredményét, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 20 évig, együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség adatkezelést végző szerve az (1) bekezdés a)-f), valamint h)-i) pontjában meghatározott adatokról az érintett személynek nem adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem korlátozza a büntetőeljárásban résztvevők jogait.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési és közigazgatási rendszereit egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereit más rendvédelmi szerv, illetve más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

(5) A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldözési feladatainak ellátásához más adatkezelési rendszerekből - törvényben meghatározott esetekben és módon - adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

11. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség bűnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak a vámhatóság, illetve a vámhatóság működését ellenőrző szerv tagja, a Pénzügyminisztériumnak a pénzügyminiszter által kijelölt köztisztviselője, az adatvédelmi biztos és az általa felhatalmazott személy, valamint törvény által feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek:

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a nyomozó hatóság,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

e) a határőrség illetékes szerve,

f) a Külügyminisztérium illetékes szerve,

g) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,

h) a törvényben meghatározott más szervezet.

(3) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e törvény szerinti kezeléséért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetőleg nyilvántartani.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség személyes adatokat, bűnüldözési adatokat, valamint a büntetett előéletre vonatkozó különleges adatokat az országból harmadik országba, bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek, illetőleg nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére - az európai uniós nemzetközi bűnüldöző szervezetek, valamint az INTERPOL kivételével - nemzetközi szerződés alapján továbbíthat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges, és a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek.

(5) A Vám- és Pénzügyőrség a nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes és bűnüldözési adatokat - beleértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is - az Európai Rendőrségi Hivatal, a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete, a Schengeni Információs Rendszer központja és nemzeti egysége, valamint a bűnüldöző szervek együttműködését szabályozó egyéb, két- és többoldalú nemzetközi szerződésen alapuló regionális bűnüldözési szervezet részére az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény rendelkezései alkalmazásával vehet, illetőleg adhat át.

Közigazgatási adatkezelés

12. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a szabálysértési felelősségre vont személy személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetőleg az ügy számát a szabálysértési felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében két évig kezeli.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség az általa igazoltatott személy személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében két évig kezeli.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség az áruk szállításában, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésében, valamint az utasok csomagjainak törvényben meghatározott ellenőrzésében érintett személyek személyazonosító adatait, lakcímét, illetőleg az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében két évig kezeli.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó vámigazgatási, jövedéki és adóügyi, továbbá szabálysértési, idegenrendészeti és egyéb közigazgatási eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadóak.

13. § (1) Az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az információtechnológia vámcélokra történő használatáról szóló Egyezménnyel összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre a Vám- és Pénzügyőrség jogosult.

(2) Az országos parancsnok a Vám- és Pénzügyőrség személyes adatkezelő rendszerei adatvédelmi belső ellenőrzésére adatvédelmi felelőst jelöl ki.

Együttműködési kötelezettség

14. § A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei, a Rendőrség és a Határőrség illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni.

15. § E törvény alkalmazásában:

a) súlyos bűncselekmény: az a bűntett, amelyet a törvény öt évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget,

b) mélységi ellenőrzés: a Vám- és Pénzügyőrségnek jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségei és jogosultságai végrehajtásának mozgó egységekkel megvalósított formája, melyet a Magyar Köztársaság államterületének külön jogszabályban meghatározott részén végzi el.

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

16. § E törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

Módosuló jogszabályok

17. § (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügyminiszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy az irányítása, illetve felügyelete alá tartozó fegyveres szervek tekintetében a dohányzásra, a dohányzóhelyek kijelölésére, illetőleg a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó részletes, az e törvénnyel összhangban lévő szabályokat rendeletben meghatározza.”

(2) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 5. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jövedéki adóüggyel kapcsolatos feladatokat - kivéve a hatósági felügyelet keretében ellátott adóztatási feladatokat, valamint a 15. § (1)-(2) bekezdése és a 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos adóztatási feladatokat - első fokon a regionális jövedéki központ látja el, továbbá jogosult az engedélyezéssel kapcsolatos ügyben az eljárásra.”

„(4) A jövedéki termékek és az abból előállított termékek 48. § (20) bekezdés szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben első fokon a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (a továbbiakban: Vegyvizsgáló Intézet) jár el.”

(3) A Jöt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Adómentes célú felhasználásnak minősül]

„b) a 2707 50 vámtarifaszámú tüzelőanyagként értékesített egyéb ellenőrzött ásványolaj, a 2710 19 41, a 2710 19 45 és a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti gázolaj, a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolaj, továbbá - amennyiben a felhasználó teljesíteni tudja a környezetvédelmi jogszabályokban foglalt, a füstgáz kéntartalmára vonatkozó kibocsátási határértékeket, és azt a környezetvédelmi hatóság igazolja - a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszámú fűtőolaj villamos energia előállításához vagy működési engedéllyel rendelkező erőműben vagy távhőtermelő létesítményben kapcsolt hő és villamos energia előállításához történő felhasználása;”

(4) A Jöt. 124. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E törvény 7. § 32. és 33. pontja rendelkezésének alkalmazásában a Jöt. szerinti adóraktári engedélyesként, illetve adómentes felhasználóként végzett tevékenységet is figyelembe kell venni.”

(5) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 1. számú melléklete Pénzügyminisztérium részének 137/C-137/G. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„137/C. A titkos információgyűjtés és adatszerzés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának belső szabályai, valamint a nyilvántartásukra vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

137/D. A titkos információgyűjtéssel és adatszerzéssel kapcsolatos oktatási célt szolgáló kiadványok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

137/E. *  A Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény (a továbbiakban: VPtv.) 22. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 28. §-ában meghatározott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

137/F. Az ügyész hozzájárulásával, vagy az ügyész által a Be. 175. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a feljelentés elutasítása, vagy a Be. 192. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével történő nyomozás megszüntetése során keletkezett azok az előterjesztések, javaslatok és jelentések, amelyek az együttműködő gyanúsítottra vonatkozó adatokat is tartalmaznak.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

137/G. *  A Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a VPtv. 22. §-ának (7) bekezdése alapján, az ott megjelölt nyilvántartásokban lévő fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”

Felhatalmazások

18. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza, illetve megállapítsa

a) a Vám- és Pénzügyőrség szervezeti felépítését, hatósági jogkörrel rendelkező szerveinek létesítését, elnevezését, székhelyét, illetékességét és megszüntetését,

b) a Vám- és Pénzügyőrség feljogosított szervei által végzett titkos információgyűjtés eszközeit, módszereit és alkalmazásuk részletes szabályait,

c) a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat,

d) a Vám- és Pénzügyőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait,

e) a váminformációs rendszerrel kapcsolatos részletszabályokat,

f) a belügyminiszterrel egyetértésben a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait.