1. § (1) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tprt.) 2. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tankönyvként az a nyomtatott formában megjelent, illetve elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében tankönyvvé nyilvánítottak. A digitális tananyag jóváhagyására - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a könyv tankönyvvé nyilvánítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A könyv tankönyvvé nyilvánítását a szerző vagy a kiadó kérheti.”
(2) A tprt. 2. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A könyv tankönyvvé nyilvánításáról és a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről első fokon - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: Vizsgaközpont) dönt. A Vizsgaközpont felettes szerveként az oktatási miniszter jár el. Az eljárásban - jogszabályban meghatározottak szerint - közreműködik az Országos Köznevelési Tanács, valamint a Tankönyv és Taneszköz Iroda.
(6) A szakképzés szakmai tankönyveit a szakképesítésért felelős miniszter (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) nyilvánítja tankönyvvé, illetve dönt a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről. A szakképesítésért felelős miniszter ezt a jogát az általa felügyelt államigazgatási szervre, illetve az oktatási miniszterrel kötött megállapodással a Vizsgaközpontra átruházhatja. Az eljárásban - ideértve az oktatási miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai tankönyveinek jóváhagyását is, jogszabályban meghatározottak szerint - közreműködik a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács.”
2. § A tprt. 3-4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az oktatási miniszter az e törvényben meghatározottak szerint ellenőrzi a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók tevékenységét, indokolt esetben intézkedést kezdeményez, illetve intézkedést hoz.
(2) A szakképesítésért felelős miniszter - költségvetésének terhére - az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében kidolgoztatja a szakmai tantárgyak tankönyveit (a továbbiakban: szakmai tankönyv). A szakképesítésért felelős miniszter a kis példányszámú szakmai tankönyvekből történő tankönyvellátás biztosítása céljából
a) nyilvános pályázatot írhat ki szakmai tankönyv megírására, tankönyvkiadás támogatására,
b) megállapodást köthet tankönyvkiadóval a szakmai tankönyv előállítására, illetve tankönyvforgalmazóval a tankönyveknek az iskolák részére történő értékesítésére (a továbbiakban: kis példányszámú szakmai tankönyvforgalmazás).
(3) Az oktatási miniszter - költségvetésének terhére - a nemzetiségi oktatás és a két tanítási nyelvű iskolák tankönyvellátásának biztosítása céljából
a) nyilvános pályázatot írhat ki tankönyv megírására, tankönyvkiadás támogatására,
b) megállapodást köthet tankönyvkiadóval a tankönyv előállítására, illetve tankönyvforgalmazóval a kis példányszámú nemzetiségi tankönyveknek az iskolák részére történő értékesítésére (a továbbiakban: kis példányszámú nemzetiségi tankönyvforgalmazás),
c) megállapodást köthet tankönyvkiadóval, illetve tankönyvforgalmazóval külföldi tankönyvek beszerzésére és az iskolák részére történő értékesítésére.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában szabályozott - a nemzetiségi oktatást érintő - nyilvános pályázatot az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével kell kiírni. A benyújtott pályázatokról az oktatási miniszter az Országos Kisebbségi Bizottság javaslata alapján dönt.
(5) Az oktatási miniszter - költségvetésének terhére - a sajátos nevelési igényű tanulók kis példányszámú tankönyvekkel történő tankönyvellátásának biztosítása céljából
a) nyilvános pályázatot írhat ki tankönyv megírására, tankönyvkiadás támogatására,
b) megállapodást köthet tankönyvkiadóval a tankönyv előállítására, illetve tankönyvforgalmazóval a tankönyveknek az iskolák részére történő értékesítésére (a továbbiakban: kis példányszámú speciális tankönyvforgalmazás).
(6) A (2)-(3) bekezdés b) pontjának és az (5) bekezdés b) pontjának alkalmazásában kis példányszámú az a tankönyv, amelyet kevesebb, mint ezer példányban kell egy tanítási évben forgalomba hozni.
(7) Az oktatási miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter pályázatot írhat ki elektronikus adathordozón rögzített tananyag elkészítésére és forgalmazására, illetve az iskolák részére történő eljuttatására.
4. § (1) Az oktatási miniszter a tankönyvekről - évente legalább egyszer - jegyzéket ad ki, amelyet közzétesz az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában, és hozzáférhetővé teszi az interneten is, továbbá gondoskodik az interneten közzétett jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítéséről.
(2) Nem tagadható meg a tankönyvjegyzékre történő felvétele annak a könyvnek, amelyik megfelel az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltaknak.
(3) A tankönyvjegyzékre kerülés feltétele, hogy a kiadó vállalja
a) a tankönyv elektronikus úton történő átadását a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére (a továbbiakban: Szövetség), a Szövetség megkeresésére, az e törvényben meghatározott feltételek szerint,
b) a tankönyvnek az oktatási miniszter által meghatározott összeghatáron belüli fogyasztói áron történő értékesítését az iskolai tankönyvellátás keretében.
(4) Az oktatási miniszter - a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete véleményének kikérésével - meghatározza azt az összeghatárt, amelynél magasabb fogyasztói ár (a továbbiakban: árkorlát) alkalmazása esetén a tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre. A szakképzés szakmai tantárgyainak tankönyvei tekintetében az oktatási miniszter az árkorlátot a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével határozza meg. Az árkorlát meghatározásakor a tankönyv-előállítás és -forgalmazás tényleges és várható költségeit, így különösen a tankönyv terjedelmét, kivitelezését, várható példányszámát kell mérlegelni. Az oktatási miniszter több összeghatárt is meghatározhat.
(5) Ha a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben, a forgalmazó köteles biztosítani, hogy ahhoz a tanuló az e törvényben szabályozott iskolai tankönyvellátásban, a jegyzékben feltüntetett fogyasztói áron (a továbbiakban: iskolai terjesztési áron) hozzájusson. Az iskolai terjesztési ár tartalmazza az általános forgalmi adó összegét is.
(6) El kell utasítani a tankönyvjegyzékre történő felvételre benyújtott kérelmet, ha a kiadó
a) az iskolai terjesztési árat az előző évi iskolai terjesztési árhoz képest aránytalanul meg kívánja növelni,
b) nem vállalja a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettséget.
(7) A tankönyvet törölni kell a tankönyvjegyzékről, ha utóbb bebizonyosodik, hogy a tankönyvjegyzékre kerülés iránti kérelmet el kellett volna utasítani, vagy a kiadó utóbb nem tesz eleget a tankönyvvé válás valamely feltételének.
(8) A tankönyvjegyzékre történő felvételről, illetve a tankönyvjegyzékről történő törlésről - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - első fokon a Vizsgaközpont dönt, felettes szervként az oktatási miniszter jár el.
(9) A szakképzés szakmai tankönyveinek a tankönyvjegyzékre történő felvételéről a szakképesítésért felelős miniszter dönt. A szakképesítésért felelős miniszter az általa jóváhagyott, illetőleg a jegyzékről törölt tankönyvek jegyzékét megküldi a Vizsgaközpontnak, amely gondoskodik a tankönyvek jegyzékre vételéről, illetve törléséről.”
3. § A tprt. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.”
4. § A tprt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 19. § (1) bekezdés c) pontjának és (2) bekezdésének figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják.
(2) A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.
(3) A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni.
(4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki
a) tartósan beteg,
b) sajátos nevelési igényű,
c) három- vagy többgyermekes családban él,
d) egyedülálló szülő által nevelt,
e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
f) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét.
(5) Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell
a) tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, egyedülálló szülő által nevelt, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében,
b) sajátos nevelési igényűnek tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 28. pontjában
foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményre vonatkozó, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt, jogszabályban meghatározott igénylőlapon lehet bejelenteni. Az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel.
(7) A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben a (6) bekezdés szerinti igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igénybejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. Az iskola a (4) bekezdés a)-f) pontjainak megfelelő igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el.
(8) Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A szabályozásnál az iskolai szülői szervezetet (közösséget) egyetértési jog illeti meg.
(9) Ha a nem állami, nem önkormányzati iskola a közoktatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a tanulói jogviszony fenntartását - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köti, e megállapodásban a (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményt korlátozhatja. A korlátozás alapján nyújtott kedvezmény azonban nem lehet kevesebb, mint a költségvetésről szóló törvényben a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott hozzájárulás egy tanulóra jutó összege.
(10) Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás felhasználható - a (4) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásához, illetve az ott meghatározott tanulói kör további támogatásához - tankönyv, kis példányszámú tankönyv, tanulói munkatankönyv, munkafüzet, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására.
(11) A normatív kedvezmények biztosításában a kollégium is közreműködhet. A kollégium közreműködése esetén a (8) bekezdésben foglaltakat a kollégiumi könyvtár-kölcsönzés tekintetében is alkalmazni kell. A kollégium közreműködése esetén az iskolai könyvtár fejlesztésére rendelkezésre álló összeg a kollégiumi könyvtár fejlesztésére is felhasználható az e törvény 7. §-ának (4) bekezdésében és e § (10) bekezdésében meghatározottak szerint.”
5. § A tprt. a következő címmel és 8/A-8/E. §-sal egészül ki:
„Az iskolai tankönyvellátás megszervezése
8/A. § (1) Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át.
(2) Az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására - ha arról vagy egy részének elvégzéséről nem saját maga gondoskodik - egy vagy több tankönyvforgalmazóval megállapodást köt (a továbbiakban: tankönyvellátási szerződés). A tankönyvellátási szerződést minden év február utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. Tankönyvellátási szerződés olyan tankönyvforgalmazóval köthető, amelyik a kiadótól kapott igazolás alapján rendelkezik a tankönyv forgalmazásának jogával. A tankönyvellátási szerződés megkötéséhez be kell szerezni az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértését.
(3) Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált - az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával - az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni.
(4) Ha az iskola a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi, a tankönyvforgalmazó nevében értékesíti azokat. A beszedett vételárral elszámol a tankönyvforgalmazónak. A hibás teljesítésért - a tankönyvek darabszám szerint történő átadását kivéve - a tankönyvforgalmazó felel.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az iskolát díjazás illeti meg. A díjazás összegét a tankönyvforgalmazó fizeti ki az iskola részére. A díjazás összegéből kell az iskolának a tankönyv-értékesítésben közreműködő személy és a tankönyvfelelős díjazását kifizetni, kivéve, ha a feladatellátásban való közreműködés valamelyikük munkaköri feladata.
8/B. § (1) A tankönyvellátási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg, azzal a megkötéssel, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell:
a) az iskola nevét, székhelyét, OM azonosító számát; a tankönyvforgalmazó azonosító adatait (név, cím, székhely, adószám, bankszámlaszám, képviselő neve), a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszámát,
b) az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatait,
c) azt a tanévet (tanéveket), amelyre a szerződés szól,
d) az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai közreműködés kereteit,
e) annak a személynek a nevét, aki a tankönyvforgalmazó, illetve az iskola részéről (a továbbiakban: iskolai tankönyvfelelős) a tankönyvellátás végrehajtásáért felel,
f) szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával kapcsolatos feladatmegosztást,
g) az előzetes megállapodást az iskola legalacsonyabb évfolyamára belépő tanulók ellátására.
(2) Ha az iskolai tankönyvellátásban tankönyvforgalmazó vesz részt, az iskola
a) a forgalmazónak átadja a tanulóknak a (3) bekezdésben felsorolt adatait, a tankönyvek tanulókra lebontott címlistájával,
b) tájékoztatja a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét a tankönyv értékesítésének helyszínéről, valamint az értékesítés időpontjairól,
c) a tankönyvellátási szerződésben meghatározottak szerint helyet biztosít az értékesítéshez, illetve a tankönyvek biztonságos őrzéséhez.
(3) A tankönyvellátási szerződés keretei között a forgalmazó jogosult nyilvántartani a tanulók következő személyes adatait: a tanuló neve, diákigazolványának száma, ha a tanulónak nincs diákigazolványa az anyja neve és a születési ideje, továbbá minden tanuló esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek, illetve a vételhez kapott támogatás összege. A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására használhatók fel. Az e bekezdés alapján átadott személyes adatok az átadásuk napját követő tizenkettő hónapig tárolhatók.
(4) Ha az iskolai tankönyvellátást nem az iskolában szervezik meg, a tankönyvforgalmazónak - a megállapodásban meghatározottak szerint - biztosítania kell a tankönyv-értékesítés elkülönített megszervezését.
8/C. § (1) Ha az iskola a tankönyvek megvásárlásához pénzben támogatást biztosít a tanuló részére, az erről szóló értesítést megküldi a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek, tankönyvellátási szerződés esetén a tankönyvforgalmazónak is. Az iskola által nyújtott támogatással megvásárolt könyv a tanuló tulajdonába kerül.
(2) A tankönyvtámogatás összegét az iskola a tankönyvforgalmazónak utalja át.
(3) A tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki.
8/D. § (1) A vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola igazgatója az iskolai tankönyvellátást vagy annak egy részét a Szövetség közreműködésével is megszervezheti. Ha az iskola a Szövetség közreműködését kéri az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez, a tankönyvrendelést a Szövetségnek kell megküldeni. A tankönyvrendelések összesítése alapján a Szövetség megkeresi az érintett kiadót, kérve, hogy a kívánt tankönyvet elektronikus úton bocsássa a rendelkezésére. A megkeresésben pontosan meg kell határozni, hogy a kért tankönyvet melyik iskolában, hány példányban kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést tíz napon belül köteles teljesíteni. Ha a kiadó a megkeresésnek nem, vagy késve tesz eleget, a tankönyvet törölni kell a tankönyvjegyzékből.
(2) A Szövetség az elektronikus úton megküldött tankönyveket a vak és gyengénlátó tanulók részére alkalmazható formára átdolgozza, és megküldi az iskoláknak. Az előállított tankönyveket sorszámmal kell ellátni. A Szövetség az előállított és az iskoláknak megküldött tankönyvekről nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, melyik iskolának hány darab és milyen sorszámú könyvet küldtek meg.
(3) A Szövetség az általa megküldött tankönyvekért kizárólag az előállítással összefüggő költségei - általános forgalmi adóval megnövelt - összegének a megtérítésére tarthat igényt az iskolától.
(4) A tankönyv kiadója jogosult ellenőrizni, hogy a Szövetség részére megküldött tankönyvet kizárólagosan a vak és gyengénlátó tanulók iskolai tankönyvellátására - beleértve az iskolai könyvtári ellátást is - használták-e fel.
8/E. § A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után.”
6. § A tprt. a következő címmel és 8/F. §-sal egészül ki:
„Összeférhetetlenség
8/F. § (1) Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez nem vehető igénybe az a tankönyvkiadó, illetve az a tankönyvforgalmazó, amelyben az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja, valamint a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója üzletrésszel rendelkezik, vagy részt vesz az ügyvezetésében, a felügyelő bizottságában, továbbá amellyel az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(2) Nem vehet részt az iskolai tankönyvrendelés elkészítésében és az iskolai tankönyvellátás megszervezésében az iskolának az az alkalmazottja, aki a tankönyvforgalmazóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(3) Az iskolai tankönyvválasztásban közreműködő pedagógus és az iskolai tankönyvellátás szervezésben közreműködő személy az iskolai tankönyvellátásban részt vevő tankönyvkiadótól, tankönyvforgalmazótól juttatást, kedvezményt semmilyen formában nem fogadhat el.”
7. § (1) A tprt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közgyűlés ülésén - az alapszabályban meghatározottak szerint - tanácskozási joggal részt vehet az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatás-politikai Tanács, az Országos Szakképzési Tanács, az Országos Kisebbségi Bizottság, az Országos Diákjogi Tanács, az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács, az oktatási miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter egy-egy képviselője.”
(2) A tprt. 15. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha - az ok és a cél megjelölésével - a tagok legalább huszonöt százaléka vagy az oktatási miniszter írásban kéri, illetőleg ha az ellenőrző bizottság vagy az etikai bizottság a közgyűlés összehívását kezdeményezi.”
8. § (1) Ez a törvény - a § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - 2004. július 1-jén lép hatályba. Az iskolai tankönyvrendelést (tprt. 8. §) és az iskolai tankönyvellátást (tprt. 8/A-8/F. §) első ízben a 2004/2005. tanévben kell az új rendelések szerint megszervezni. A tankönyveknek a Szövetség részére elektronikus úton történő átadására vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépésének napját követően tankönyvvé nyilvánított tankönyvek tekintetében kell alkalmazni.
(2) A tprt. e törvény 4. §-ával megállapított 8. §-a (4) bekezdésének e) pontja 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésének napján a tprt. 7. §-ának (2) bekezdésében a „szülői szervezetet” szöveg helyébe a „szülői szervezetet (közösséget)” szöveg, a 10. §-ának (5) bekezdésében a „választottbíróságot” szöveg és a 20. §-ának (1) bekezdésében „az állandó választottbíróságot” szöveg helyébe az „eseti választottbíróságot” szöveg; a 14. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az „állandó választottbíróság” szöveg helyébe „az eseti választottbíróság” szöveg, a 25. §-t megelőző címben a „törvényességi felügyeleti” és a 25. § (1) bekezdésében a „törvényességi felügyeletét” szöveg helyébe a „törvényességi ellenőrzési”, illetve a „törvényességi ellenőrzését” szöveg lép.
9. § (1) A törvény hatálybalépésének napján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)
a) a Kt. 11. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tanuló joga különösen, hogy]
„g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon;”
b) a Kt. 11. § (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.”
c) a Kt. 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szülő joga különösen, hogy]
„c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,”
d) a Kt. 14. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szülő kötelessége különösen, hogy]
„d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja,”
e) a Kt. 19. §-a (7) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy]
„f) a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,”
f) a Kt. 83. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet - a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet (közösség) javaslatára - tizenöt napon belül, a helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni.”
g) a Kt. 95/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a nevelési-oktatási intézményekben a maximális osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezésekben és a minimális (kötelező) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását, továbbá jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket.”
h) a Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket;”
i) a Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka a székhelytelepülés határain kívül élők közül kerül ki, beleértve a település külterületén élőket is; többcélú intézmény esetén akkor is, ha e feltételnek valamelyik intézményegysége megfelel;”
j) a Kt. 1. számú melléklet Második rész 2. a) pontja a következő negyedik gondolatjeles szövegrésszel egészül ki:
[a) differenciáló tényezőként figyelembe kell venni]
„- a sportiskolái feladatok ellátását,”
k) a Kt. 2. számú melléklet „Az alkalmazottak adatai” cím 1. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alapján nyilvántartott adatok]
„b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám;”
l) a Kt. 2. számú melléklet a „A gyermekek, tanulók adatai” cím 1. a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„a) gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;
b) szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma;”
m) a Kt. 2. számú melléklet a „A gyermekek, tanulók adatai” cím 1. d) pontja „a tanuló azonosító száma” szöveg után a következő kilencedik gondolatjellel egészül ki:
„- a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,”
n) a Kt. 2. számú melléklet „A gyermekek, tanulók adatai” cím 2. pontjának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az adatok - az e törvényben meghatározott célból - továbbíthatók”
o) a Kt. 2. számú melléklet a „A gyermekek, tanulók adatai” cím 2. pontja a következő tizedik gondolatjellel egészül ki:
[Az adatok továbbíthatók]
„- a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.”
p) a Kt. 2. számú melléklet „Adatkezelés a közoktatási intézményekben” cím 1-2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában (a továbbiakban e rendelkezések alkalmazásában együtt: pedagógus) hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A nagykorú tanuló szülőjével az e törvény 11. §-ának (6) bekezdésében meghatározott adat közölhető. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat.
2. Az 1. pontban meghatározott titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Az e törvényben meghatározottakon túlmenően a közoktatási intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet.”
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kt. 94. §-a (1) bekezdésének f) pontjában az „és az oktatási programok (pedagógiai rendszerek)” szövegrész, valamint a 2. számú melléklet „Az alkalmazottak adatai” című rész 1. c) pontjában és „A gyermekek, tanulók adatai” című rész 1. d) pontjában az „ , így különösen” szövegrész.
10. § (1) E törvény hatálybalépésének napján a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Az alaprész e törvény 8. §-ának (2) bekezdése, 9. §-ának (1) bekezdése által előírt kötelezettségek, valamint a szakképzés fejlesztését célzó, Kormány által elrendelt központi program teljesítését szolgáló előirányzat elkülönítését követően fennmaradó részének legalább 66 százalékát decentralizált keretként a régiók számára kell biztosítani. A decentralizált keretet az alaprész éves költségvetési törvényben meghatározott eredeti előirányzata alapján kell megállapítani.”
(2) E törvény hatálybalépésének napján az Szht. Mellékletének 3. pontja zárójeles részében a „középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkező dolgozó esetében” szövegrész helyébe a „középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező dolgozó esetében” szövegrész lép.
11. § E törvény hatálybalépésének napján az Szht. 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az alaprész
a) központi keretének legfeljebb
aa) négy százaléka a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére,
ab) kettő százaléka a Kt. 119. § (2) bekezdése szerinti országos közalapítvány támogatására,
b) eredeti előirányzatának legfeljebb kettő és fél százaléka a határon túli magyarok szakképzése és felsőoktatása feltételeinek fejlesztésére
használható fel.”
12. § E törvény hatálybalépésének napján a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében az „1. § (1) bekezdés f) pontjában” szövegrész helyébe az „1. § (1) bekezdés e) pontjában” szövegrész lép, és egyidejűleg a 10. §-ának (1) bekezdés b) pontjában az „előzetes szakmai gyakorlatot,” szövegrész hatályát veszti.
