1. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65. §-ának (4) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki:
[(4) A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot:]
„d) legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.”
2. § Az Mt. 76/C. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni távmunkavégzés esetén is.”
3. § Az Mt. 193. és 193/A. §-ainak számozása 192/A. és 192/B. §-ra változik, egyúttal az így megváltozott 192/B. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„192/B. § A 189. §-ban, a 190. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, valamint a 192/A. §-ban foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.”
4. § Az Mt. X. fejezetét követően az alábbi új X/A. fejezettel, címmel és 192/C-193/A. §-okkal egészül ki:
„X/A. fejezet
A távmunkavégzés
192/C. § A távmunkát végző munkavállaló munkaviszonyára e törvény szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
192/D. § E törvény alkalmazásában távmunkát végző munkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.
192/E. § (1) A távmunkavégzéshez a feleknek a munkaszerződésben a 76. § (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően meg kell állapodniuk:
a) a munkavállaló távmunkát végző munkavállalóként történő foglalkoztatásában,
b) a munkáltató és a távmunkát végző munkavállaló közötti, a munkaviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás (a továbbiakban: kapcsolattartás) feltételeiben,
c) a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkát végző munkavállalónál szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának módjáról.
(2) Eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató biztosítja.
(3) Ha a munkavállaló - ideértve a távmunkát végző munkavállalót is - a távmunkavégzés vonatkozásában személyi vagy családi körülményeire hivatkozással kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkaszerződés módosítására vonatkozó munkavállalói ajánlattal kapcsolatos munkáltatói eljárásra a 84/A. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A 76. § (7) bekezdésében foglaltakon túlmenően a munkáltató az (1) bekezdés szerinti munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a távmunkát végző munkavállalót köteles tájékoztatni:
a) a munkáltatói ellenőrzés 192/G. § (3) bekezdésében,
b) az információtechnológiai és informatikai, illetve elektronikus eszköz tekintetében a használat korlátozásának a 192/G. § (6) bekezdésében, valamint
c) a kártérítési felelősség 193/A. §-ban
foglalt szabályairól.
(5) A (4) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor a 76. § (8) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A tájékoztatási kötelezettség e törvény rendelkezésére történő hivatkozással is teljesíthető.
(6) A távmunkát végző munkavállaló köteles a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tájékoztatni a munkáltatót a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól, ha az elektronikus eszközt nem a munkáltató biztosítja.
(7) A munkáltató a távmunkát végző munkavállaló elektronikus eszközzel történő elérhetőségéhez kapcsolódó adatokat harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben, vagy a távmunkát végző munkavállaló hozzájárulásával közölheti.
(8) A munkavégzés során felhasznált, illetve keletkezett adatok védelmének feltételeiről a munkáltató köteles gondoskodni.
192/F. § (1) A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak a munkaviszonnyal kapcsolatos minden olyan tájékoztatást köteles megadni, melyet más munkavállalónak biztosít. Helyben szokásos módon történő tájékoztatásnak tekintendő az elektronikus eszközzel történő tájékoztatás is.
(2) A munkáltató köteles a távmunkát végző munkavállalónak biztosítani a működési rendre vonatkozó szabályok megtartása mellett a területére történő belépést és tartózkodást.
(3) A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, valamint a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) a távmunkát végző munkavállaló elektronikus eszközzel történő elérhetőségének adatairól.
192/G. § (1) A 104. § (1) bekezdésétől eltérően a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak, hogy a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.
(2) A munkáltató a munkavégzési kötelezettség alapján ellátandó feladatot a távmunkát végző munkavállaló rendes munkaidejének mértékére figyelemmel állapítja meg, különös tekintettel
a) a munkáltatónál a távmunkát végző munkavállalóval azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló,
b) ilyen munkavállaló hiányában az érintett szakmában dolgozók
által elvégzett munka természetére, mennyiségére, a szükséges fizikai vagy szellemi erőfeszítésre. Teljesítménybér megállapítása esetén ezen túlmenően megfelelően alkalmazni kell a 143. § rendelkezéseit is.
(3) A munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a távmunkát végző munkavállaló munkavégzési kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzés során a munkáltató nem tekinthet be a távmunkát végző munkavállalónak a munkavégzéshez használt információtechnológiai és informatikai eszközön tárolt, a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel össze nem függő adataiba. A betekintési jogosultság vonatkozásában a munkaviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül a (6) bekezdés alapján előírt tilalom betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.
(4) Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a távmunkát végző munkavállaló, valamint a munkavégzési helyként szolgáló ingatlant használó más személy számára indokolatlan és aránytalan terhet, tekintettel személyi, családi és egyéb körülményeire.
(5) A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkáltató
a) a munkavégzéshez kapcsolódó utasítás, tájékoztatás vagy ellenőrzés, továbbá a munkavégzéshez szükséges eszköz üzembe helyezése, karbantartása, illetve eltávolítása érdekében, valamint
b) a (4) bekezdés szerinti időtartam megtartásával
léphet be és tartózkodhat.
(6) A munkáltató meghatározhatja, hogy a munkavégzéshez általa biztosított információtechnológiai és informatikai, illetve elektronikus eszközt a távmunkát végző munkavállaló mely tevékenységre nem használhatja.
(7) A távmunkát végző munkavállaló kérelmére a munkáltató köteles a (3)-(4) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni, illetve ellenőrzést lefolytatni.
193. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a távmunkát végző munkavállaló a munkaidő beosztását, felhasználását maga jogosult meghatározni.
(2) Ha a munkaszerződés a távmunka vonatkozásában módosításra kerül, munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaszerződés-módosítás időpontja a munka- és pihenőidővel való elszámolás szempontjából a munkaidőkeret befejező időpontjának tekintendő.
(3) A távmunkát végző munkavállaló vonatkozásában a 140/A. § (2) bekezdésében foglalt szabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani az ügyelettel és készenléttel, valamint
a) az általa megjelölt helyen elrendelt munkavégzés idejével, illetőleg
b) az (1) bekezdésben foglalt megállapodás alapján a munkáltató által beosztott, illetve elrendelt rendes és rendkívüli munkaidővel
kapcsolatos adatokat.
193/A. § (1) A 167. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően, a munkavállaló gondatlan károkozása esetén a kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb háromhavi átlagkeresetig határozhatja meg, ha
a) a felek megállapodása szerint a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, és
b) a távmunkát végző munkavállaló a kárt e feladatok ellátásával összefüggésben okozta.
Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintettel, teljes mértékében felel, ha
a) a kár bekövetkezte a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen nem a munkáltató által biztosított eszközzel történő munkavégzéssel, vagy
b) a távmunkát végző munkavállaló által biztosított és a munkaviszonyból eredő kötelezettség teljesítéséhez használt eszközzel
áll okozati összefüggésben.”
5. § Az Mt. 193/H. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[193/H. (1) A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk]
„a) abban, hogy a munkaszerződés vagy a távmunkát végző foglalkoztatására irányuló munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre,”
6. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú mellékletének I. fejezete a következő új 24. ponttal egészül ki:
[I. Jellemzően előforduló költségek
Költségként elszámolható kiadások - feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését - különösen a következők:
(...)]
„24. a Munka Törvénykönyvének a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésben foglaltak szerint távmunkát végző munkavállalót a távmunkavégzéssel összefüggésben terhelő költség(ek) megtérítése érdekében a munkáltató által kifizetett bevétellel szemben a munkavállaló a következő, igazolt kiadás(ok) alapján számolhat el költséget
a) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 50 ezer forintot meg nem haladó kiadás,
b) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 50 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg; az értékcsökkenési leírást egyebekben - a III. fejezetben foglaltaktól függetlenül - a 11. számú melléklet értékcsökkenés elszámolására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell megállapítani, és a költségként történő elszámolás feltétele külön részletező nyilvántartás(ok) vezetése,
c) az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat),
d) a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.”
7. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 71. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:]
„a) 3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5-12. §-át, 15-19/A. §-át, 21-28. §-át, 70/A. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B-86/D. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését és az (5) bekezdését, 120-121. §-át, 123-126. §-át, 127. §-ának (1)-(2) és (6)-(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, 133. §-át, 135-140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2)-(4) bekezdését, 152-153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1)-(2) bekezdését, 185-187. §-át, 192/C-192/G. §-át, 193-193/A. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;”
8. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a 86. §-t követően az alábbi új VII/A. Fejezettel, címmel és a 86/A. §-sal egészül ki:
„VII/A. Fejezet
A távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályai
86/A. § (1) A távmunkavégzésre e törvény szabályait a jelen fejezetben felsorolt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 2. § (2) bekezdése harmadik mondatában, illetve az 54. § (7) bekezdése c) pontjában foglaltakhoz képest a távmunkavégzés - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján - a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz használatát a munkáltató munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot követően engedélyezi. A vizsgálat elvégzésére megfelelően irányadók a 21. § (3)-(4) bekezdéseiben előírtak.
(3) Távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható. A munkahelyen a munkavállaló csak a munkáltató hozzájárulása alapján változtathatja meg a munkavédelmi szempontból lényeges munkakörülményeket.
(4) Az Mt. alkalmazásában indokolt esetnek minősül a munkáltató vagy megbízottjának ellenőrzése, ha az az 54. § (7) bekezdése b) pontjában leírt feladatok végrehajtása érdekében történik.
(5) A (4) bekezdésben szereplő ellenőrzésen túlmenően a munkáltató vagy megbízottja - így különösen a 8. §-ban, illetve 57-58. §-ban megjelölt személy - a szükséges munkavédelmi feladatok elvégzése, a munkavédelmi eljárások lefolytatása - így különösen az üzembe helyezés, kockázatértékelés, felülvizsgálat, balesetvizsgálat - céljából léphet be és tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.
(6) A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a VI. fejezetben meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdek-képviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.
(7) A 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzésről a felügyelet a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.”
9. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(3) E törvény alkalmazásában]
„a) munkahelyen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 5. pontjában foglaltakat kell érteni, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végző munkavégzés céljára szolgáló lakóhelyét, vagy más, általa a munkavégzés céljára biztosított lakóhelyiséget,”
10. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) - az egyes törvényeknek az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2003. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Fltm.) 2. §-ával megállapított - 57/B. §-a (3) bekezdés A) pontjának f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A Nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott munkaviszonyokat, illetőleg ahhoz kapcsolódóan a munkavállalókat és munkaadókat a következő adatok szerint tartja nyilván:
A) Munkavállaló adatai:]
„f) a bejelentett munkaviszonyban ellátott munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképzettség,”
(2) Az Flt. - az Fltm. 2. §-ával megállapított - 57/C. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„57/C. § (1) Az 57/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatokból adatok igénylésére jogosultak - az 57/B. § (3) bekezdése A) pontjának d) alpontjában meghatározott adat, valamint a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kód kivételével -”
(3) Az Flt. - az Fltm. 2. §-ával megállapított - 57/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 57/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatok statisztikai célra felhasználhatók, és az 57/B. § (3) bekezdése A) pontjának d) alpontjában meghatározott adat, valamint a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kód kivételével a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon átadhatók.”
(4) Az Flt. - az Fltm. 2. §-ával megállapított - 57/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
„(3) Az 57/B. § (3) bekezdése A) pontjának d) alpontjában meghatározott adat csak statisztikai célra használható fel és ahhoz kizárólag a munkavállaló férhet hozzá.”
11. § Az Flt. - az Fltm. 2. §-ával megállapított - 57/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - külön megállapodásban foglaltak szerint - az (1) bekezdésben meghatározott, a Nyilvántartást működtető szerv rendelkezésére bocsátja a munkavállalóknak és a munkaadóknak a 2004. január 1-jétől 2004. április 30-ig terjedő időtartamra vonatkozó, a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatait, továbbá a munkaadók megnevezését, adószámát és egyéb, az OEP nyilvántartásában szereplő cégadatait.”
12. § (1) E törvény 2004. május 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mt. 188/A. § (1) bekezdésében a „193. § (2)-(4) bekezdése alkalmazásában” szövegrész helyébe a „192/A. § (2)-(4) bekezdése alkalmazásában” szövegrész, a 210. §-ban „a 193. § (1) bekezdése az irányadó” szövegrész helyébe a „192/A. § (1) bekezdése az irányadó” szövegrész, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 24. § (2) bekezdésében a „Harmadik rész X. fejezete (188-193/A. §)” szövegrész helyébe a „Harmadik rész X. fejezete (188-192/B. §)” szövegrész lép, továbbá az Mt. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „és a távmunkára” szövegrész, valamint az Mt. 203. § (2) bekezdés a) pontjából az „és a távmunkára” szövegrész hatályát veszti.
(3) A munkaügyi ellenőrzés során - a munkaügyi jogszabályokkal kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási kötelezettség, valamint a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és a kötelező tartalmi elemek meglétére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt - a munkaügyi, illetőleg szabálysértési bírság tárgyában hozott határozat nem hajtható végre, amennyiben a kötelezett a szerződéskötés nélkül történt foglalkoztatásra a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazza, és az így megkötött szerződés alapján foglalkoztatottakat társadalombiztosítási biztosítottakként 2004. június 30-ig nyilvántartásba veszi.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény a 2004. január 1. és 2004. április 30. között létrejött szerződéskötés nélkül történő foglalkoztatásra vonatkozik.
(5) A szerződéskötés nélkül történt foglalkoztatás esetében a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályok alkalmazásáról és a foglalkoztatottak társadalombiztosítási nyilvántartásba vételéről a kötelezett - a (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény elvesztésének terhével - 2004. július 31-ig köteles az ellenőrzést végző munkaügyi felügyelőséget értesíteni.
(6) A fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a (3) bekezdésben megjelölt feltételeket nem kell teljesítenie a munkáltatónak, ha a jogviszony a munkaügyi ellenőrzéstől függetlenül 2004. június 30-ig megszűnt. A jogviszony megszűnéséről a munkáltató - a (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény elvesztésének terhével - 2004. július 31-ig köteles az illetékes munkaügyi felügyelőséget értesíteni.
(7) Ha a munkaügyi felügyelőség az (5) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése alapján a munkáltató terhére előírt fizetési kötelezettséget törli, ezzel a jogviszonnyal összefüggésben a szerződéskötés nélkül foglalkoztatott magánszemélyek terhére sem írható elő fizetési kötelezettség.
(8) A 2004. július 1-jét követően lefolytatott munkaügyi ellenőrzés - a (3) bekezdés hatálya alá tartozó esetekben - a munkaügyi jogszabályokban előírt bejelentési kötelezettség, valamint a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében a 2004. július 1-jét megelőző időszakot nem vizsgálja, feltéve, hogy az ellenőrzés a 2004. július 1-jét követő időszakra munkaügyi jogszabály megsértését nem állapította meg.
