1. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. §-a a következő o)-t) pontokkal egészül ki:
„o) önálló vállalkozó: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég vagy az önfoglalkoztató;
p) önfoglalkoztató: az a magánszemély, aki bármely jogszabály szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenységet végez, ha az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik;
q) termőföldnek nem minősülő ingatlan: a termőföldnek nem minősülő földrészlet, egyéb önálló ingatlan;
r) elsődleges lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek, ahol a tagállami állampolgár életvitelszerűen kíván tartózkodni;
s) másodlagos lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület, vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek, ami nem minősül elsődleges lakóhelynek;
t) tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára.”
2. § A Tft. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem szerezheti meg.
(2) A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.”
3. § A Tft. a következő 8/A-8/C. §-okkal egészül ki:
„8/A. § (1) A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt - a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket - teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.
(2) A tulajdonszerzési képesség bizonyításához a következő hatósági igazolásokat kell beszereznie a tagállami állampolgárnak:
a) a lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy legalább három éve folyamatosan és jogszerűen lakik Magyarországon;
b) a letelepedési engedéllyel nem rendelkező tagállami állampolgárnak érvényes tartózkodási engedélyt, illetőleg az eziránti kérelem benyújtását tanúsító igazolást;
c) a tevékenység végzésének helye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: FM hivatal) igazolását arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon.
(3) Az FM hivatalnak az igazolását környezettanulmány alapján kell kiállítania. A környezettanulmány során az FM hivatal a mezőgazdasági tevékenység folytatását vizsgálja. Nem tagadható meg az igazolás kiadása,
a) ha a tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzést megelőző mindhárom évben mezőgazdasági tevékenységből volt bevétele, és ezt az adóhatóság igazolásával bizonyítja,
b) ha a tagállami állampolgárnak a három év alatt azért nem volt bevétele, mert mezőgazdasági célú beruházása (pl. ültetvénytelepítés) még nem hasznosult, és a beruházás megtörténtét bizonyítja.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott igazolások, illetve hatósági bizonyítvány 60 napnál nem lehetnek régebbiek.
(5) A tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot kell tennie a következőkről:
a) Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik;
b) kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésén kívül, továbbá hogy a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele 25%-át;
8/B. § (1) A termőföld tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell a 8/A. §-ban felsorolt igazolásokat és nyilatkozatokat.
(2) A tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot és a bejegyzés alapját képező okirat másolatát a földhivatal megküldi a termőföld fekvése szerinti illetékes FM hivatalnak.
8/C. § (1) A 8/A. §-ban meghatározott feltételek betartását a helyi birtokhasznosítási bizottság, ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzője és a földhivatal bevonásával a termőföld fekvése szerint illetékes FM hivatal ellenőrizheti. Az FM hivatal megkeresheti adatszolgáltatás kérése céljából a termőfölddel összefüggő nyilvántartásokat vezető hatóságokat, és az adóhatóságot.
(2) Ha az FM hivatal az ellenőrzés során az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos
a) nem tartotta be a 8/A. § (5) bekezdésében vállalt kötelezettségeket,
b) vállalkozói igazolvány iránti kérelmét elutasították, vagy az egyéni vállalkozói tevékenysége gyakorlásának joga, vagy az önfoglalkoztatói minősége megszűnt,
c) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása bármely okból megszűnt,
a tulajdonost írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. Ha a felszólítás az adott határidő elteltével eredménytelen, az FM hivatal a tulajdonosra bírságot szab ki, amely a termőföld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.
(3) Nem állapítható meg, hogy a tulajdonos a 8/A. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségét megszegte, ha bizonyítja, hogy Magyarországon végzett tevékenységi körei között csak mezőgazdasági tevékenység szerepel, vagy bevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységéből származik, vagy személyes közreműködést magában foglaló egyéb jogviszonyt nem tart fenn.
(4) A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll, illetve amíg a tulajdonos a termőföldet el nem idegeníti. Nem szabható ki a bírság, ha a tulajdonos a termőföldet elidegenítette. A bírság megfizetésére a földvédelmi járulék befizetésére vonatkozó szabályok irányadók.
(5) A bírságról szóló jogerős határozatot az FM hivatal nyilvántartásba vétel céljából megküldi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak.
(6) Amíg a bírságolásra okot adó körülmény fennáll, de legkésőbb a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása tárgyában kötött nemzetközi szerződésben meghatározott mentességi idő végéig a tulajdonosra a tagállami állampolgárnak nem minősülő külföldi magánszemélyre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
4. § A Tft. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § (1) Külföldi jogi vagy magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát - az öröklés, valamint a 88/A. §-ban foglaltak kivételével - az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi, illetőleg megyei közigazgatási hivatal vezetőjének (a továbbiakban: a hivatal vezetője) engedélyével szerezheti meg.
(2) A hivatal vezetőjének határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.
(3) Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez a Külügyminisztérium előzetes engedélye szükséges. A Külügyminisztérium az engedélyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg.”
5. § A Tft. a következő 88/A-88/D. §-sal egészül ki:
„88/A. § (1) A tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg, kivéve a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant, amelynek megszerzéséhez az említett törvény hatálybalépésétől számított öt évig (a továbbiakban: az átmeneti időszak alatt) a hivatal vezetőjének engedélye szükséges.
(2) Ha a tagállami állampolgár legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon tartózkodik, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogát engedély nélkül szerezheti meg.
(3) A tagállami állampolgár a (2) bekezdésben foglalt feltétel fennállását a lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatósági bizonyítványt az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell.
88/B. § (1) Az átmeneti időszak alatt az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának engedély nélküli megszerzéséhez a tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban nyilatkoznia kell arról, hogy elsődleges lakóhely céljára szerzi meg az ingatlant.
(2) Ha a tagállami állampolgár belterületen kialakított telek tulajdonjogát lakóhely létesítése céljából akarja megszerezni, be kell szereznie az elsőfokú építésügyi hatóság igazolását arról, hogy a telken lakás építhető. Az igazolást és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell.
(3) Ha a tagállami állampolgár elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlannal már rendelkezik, nem szerezhet ugyanezen a címen újabb ingatlant az átmeneti időszak alatt.
88/C. § (1) A 88/B. § alapján történő ingatlanszerzés feltételeinek betartását a hivatal vezetője a települési önkormányzat jegyzője és a földhivatal bevonásával ellenőrizheti.
(2) Ha a hivatal vezetője az ellenőrzés során megállapítja, hogy a tagállami állampolgár nem tartotta be az engedélyhez nem kötött ingatlanszerzés feltételeit, felhívja a tulajdonost a 88. §-ban meghatározott engedély iránti kérelem benyújtására.
88/D. § Külföldi magánszemély és jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet - kivéve a tagállami állampolgárt, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet - termőföldnek nem minősülő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.”
6. § (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 4/A. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A helyi birtokhasznosítási bizottság ellátja a - törvény által - hatáskörébe utalt feladatokat is.”
b) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá az alábbi l) ponttal egészül ki:
(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot - a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után - kézbesíteni kell)
„h) külföldi, valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti tagállami állampolgár termőföldnek nem minősülő ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzése esetén a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnak;”
„l) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti tagállami állampolgár termőföld tulajdonszerzése esetén - a bejegyzés alapját képező okirat másolatával együtt - a termőföld fekvése szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalnak;”
c) a Tft. 91. §-a, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (5) bekezdés második mondata hatályát veszti.
