1. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ásztv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Állami Számvevőszék az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében - az e törvényben meghatározott kivételekkel - általános hatáskörrel végzi az államháztartás ellenőrzését.”
(2) Az Ásztv. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait a főtitkár gyakorolja.”
(3) Az Ásztv. 1. §-a a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Az Állami Számvevőszék összeállítja az állami számvevőszéki fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetés, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek.
(5) Az Állami Számvevőszék gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által pályázat útján megbízott független könyvvizsgáló ellenőrzi. A könyvvizsgálattal a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő, „költségvetési” minősítésű könyvvizsgáló bízható meg.”
2. § (1) Az Ásztv. 2. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. Az ellenjegyzés azt tanúsítja, hogy a hitelfelvétel megfelel a törvényi előírásoknak.
(3) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását.”
(2) Az Ásztv. 2. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során figyelemmel kíséri az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének működését, véleményezi a továbbfejlesztésükre vonatkozó javaslatokat, illetőleg ilyen javaslatot tesz.”
3. § Az Ásztv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatainak megfelelően működik-e.”
4. § Az Ásztv. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az Állami Számvevőszék elnökből, alelnökökből, főtitkárból, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll.”
5. § Az Ásztv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek javasolt személyeket az Országgyűlés illetékes bizottságai meghallgatják.”
6. § Az Ásztv. 10. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint a megválasztásukkor, majd azt követően évente, az Állami Számvevőszék főtitkára, vezetői és számvevői a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kinevezésükkor, majd azt követően az Állami Számvevőszék főtitkára és vezetői évente, számvevői kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A főtitkár, a vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
(6) Az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökeinek vagyonnyilatkozatát az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi.”
7. § (1) Az Ásztv. 13. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Állami Számvevőszék elnöke)
„h) a szervezeti-működési szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, nyilvántartja és ellenőrzi a főtitkár, a vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozatát,”
(2) Az Ásztv. 13. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Az Állami Számvevőszék elnöke)
„i) külön jogszabályokban meghatározottak szerint szakmai képzést szervezhet.”
8. § Az Ásztv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Az Állami Számvevőszék főtitkára az Állami Számvevőszék elnökének irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti az Állami Számvevőszék hivatali szervezetét.
(2) Az elnök és az alelnökök egyidejű akadályoztatása esetén a főtitkár a főigazgatók véleményének kikérésével jogosult és köteles megtenni mindazt, ami az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségei teljesítéséhez, működéséhez halaszthatatlanul szükséges.
(3) A főtitkár (2) bekezdésben meghatározott jogköre nem terjed ki a 13. § a)-b) pontjában meghatározott hatáskörök gyakorlására. A főtitkár nem jogosult továbbá - az összeférhetetlenség megállapítását [12. § (6) bekezdés] kivéve - a vezetők tekintetében a kinevezési és felmentési jogkör gyakorlására, nem hagyhatja jóvá az Állami Számvevőszék éves ellenőrzési tervét, valamint az Állami Számvevőszék éves jelentését, illetve nem helyettesítheti az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés ülésén.”
9. § (1) Az Ásztv. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) a) Az Állami Számvevőszék elnökét a miniszterével azonos díjazás illeti meg. Vezetői illetménypótléka az alapilletmény 100%-a. Egyebekben az Állami Számvevőszék elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult.
b) Az Állami Számvevőszék alelnökeit a minisztereknek a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményének 85%-ával azonos díjazás illeti meg. Vezetői illetménypótlékuk az alapilletményük 85%-a. Egyebekben az alelnökök az Állami Számvevőszék elnökét megillető juttatásokra jogosultak.”
(2) Az Ásztv. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elnök a számvevőt elkülönült szervezeti egység vezetőjévé határozatlan időre számvevő főtanácsosnak, számvevő igazgatóhelyettesnek, számvevő igazgatónak, főtitkárnak vagy számvevő főigazgatónak kinevezheti. A főtitkár, a számvevő főigazgató az államtitkárt, a számvevő igazgató a helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.”
10. § (1) Az Ásztv. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok, valamint a helyi önkormányzatok, illetve a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását rendszeresen ellenőrzi.”
(2) Az Ásztv. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, az Állami Számvevőszék feladatkörébe tartozó ellenőrzések gyakoriságát az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg.”
11. § Az Ásztv. 18. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe az alábbi mondat lép, és a bekezdés a következő mondattal egészül ki:
„A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat államtitkot és szolgálati titkot, valamint törvény által védett egyéb titkot. A vizsgált magánszemély, jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv felelős vezetőjének neve és az ellenőrzés során vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható személyes adata közérdekből nyilvános adat és a jelentésben nyilvánosságra hozható, illetőleg egyéb módon hozzáférhetővé tehető.”
12. § Az Ásztv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy a 2-5. §-ban, valamint a külön törvényekben felsorolt szerveknél vizsgálatot tarthat, iratokat és más dokumentációt kérhet. Azokba, valamint az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, ha államtitkot, szolgálati titkot vagy egyéb titkot tartalmaznak, azokról másolatot, kivonatot készíthet. Az iratokat, valamint az adatnyilvántartó rendszerek adatállományait azonban - másolat készítése mellett - csak akkor foglalhatja le, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt, és az irat vagy adat megváltoztatásától, illetőleg megsemmisítésétől lehet tartani.”
13. § Az Ásztv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) Az Állami Számvevőszék, illetőleg a megbízásából ellenőrzést végző személy a 21. § (1) bekezdése szerinti iratokban, más dokumentumokban és az adatnyilvántartó rendszerekben szereplő személyes adatokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az ellenőrzés lefolytatása céljából átveheti és kezelheti.
(2) Az ellenőrzéssel érintett adatnyilvántartó rendszerben szereplő olyan személyek személyes adatai nem vehetők át, akik a vizsgált tevékenységben nem érintettek és személyes adataik az ellenőrzés lefolytatásához nem szükségesek.
(3) Az Állami Számvevőszék az (1) bekezdés alapján átvett személyes adatokat
a) csak a 25. § (2) bekezdése alapján történő büntetőeljárás kezdeményezése esetén a nyomozó hatóságnak, továbbá a fegyelmi eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szervnek, valamint peres eljárás lefolytatása céljából a bíróságnak továbbíthatja;
b) a vizsgálat befejezését követő évet követő öt évig, illetőleg ezen túl a 25. § (2) bekezdése szerinti esetben kezdeményezett büntető- vagy fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.”
14. § Az Ásztv. a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § Az Állami Számvevőszék és a vizsgált szerv között a kapcsolat - erre irányuló megállapodás esetén - elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmazásával is lebonyolítható.”
15. § Az Ásztv. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles. Egyéb mulasztás esetén a felelősség tisztázását, illetve érvényesítését kezdeményezheti. A megkeresett szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követő harminc napon belül tájékoztatja az Állami Számvevőszéket.”
16. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Ásztv. 2. §-a (4) bekezdésében „a Pénzintézeti Központ,” szövegrész, a 2. § (7) bekezdése, 4. §-a, 13. §-a a) pontjában az „és létszámára” szövegrész, 14. §-a (1) bekezdésében a „ , létszámát” szövegrész, 16. §-a (2) bekezdésében „a Magyar Nemzeti Bank bankjegy- és érmekibocsátására, továbbá” szövegrész és 17. §-a (4) bekezdésének második mondata, továbbá 26. § (2)-(3) bekezdése hatályát veszti.
17. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ásztv.
a) 8. §-ában, 9. §-ában az „elnökhelyetteseit” szövegrész helyébe az „alelnökeit” szövegrész,
b) 7. §-ának (1) bekezdésében az „elnökhelyetteseivé” szövegrész helyébe az „alelnökeivé” szövegrész,
c) 10. §-ának (1) bekezdésében az „elnökhelyettesi” szövegrész helyébe az „alelnöki, főtitkári,” szövegrész,
d) 10. §-ának (2) bekezdésében, 10. §-ának (4) bekezdésében, 12. §-ának (10) bekezdésében az „elnökhelyettesei” szövegrész helyébe az „alelnökei, főtitkára,” szövegrész,
e) 10. §-ának (3) bekezdésében az „elnökhelyettesévé” szövegrész helyébe az „alelnökévé” szövegrész,
f) 11. §-ának (1) bekezdésében az „elnökhelyettesei” szövegrész helyébe az „alelnökei” szövegrész,
g) 12. §-ának (1) bekezdésében az „elnökhelyetteseinek”, valamint 12. §-ának (5) bekezdésében, 12. §-ának (9) bekezdésében az „elnökhelyettesének” szövegrészek helyébe az „alelnökének” szövegrész,
h) 12. §-ának (3) bekezdésében a „helyettese”, valamint 12. §-ának (4) bekezdésében, 12. §-ának (6) bekezdésében, 12. §-ának (7) bekezdésében az „elnökhelyettese” szövegrészek helyébe az „alelnöke” szövegrész,
i) 14. §-a (6) bekezdésében a „számvevő igazgatónál” szövegrész helyébe a „számvevő főigazgatónál, számvevő igazgatónál” szövegrész,
j) 14. §-a (7) bekezdésének f) pontjában a „számvevő igazgató” szövegrész helyébe a „főtitkár, a számvevő főigazgató és a számvevő igazgató” szövegrész,
k) 14. §-a (8) bekezdésének a) pontjában a „számvevő igazgató” szövegrész helyébe a „főtitkár, a számvevő főigazgató és a számvevő igazgató” szövegrész, és
l) 14. §-a (13) bekezdésében a „számvevő igazgató” szövegrész helyébe a „főtitkár, a számvevő főigazgató, a számvevő igazgató” szövegrész lép.
18. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ásztv.
a) 13. §-ának e) pontjában, valamint 19. §-ának (1) bekezdésében szereplő „jelentések” szövegrész helyébe a „jelentés” szövegrész,
b) 17. §-ának (7) bekezdésében a „programjának” szövegrész helyébe a „tervének” szövegrész,
c) 23. §-ában és 25. §-ának (1) bekezdésében a „8 napon” szövegrész helyébe a „8 munkanapon” szövegrész,
d) 23. §-ában a „15 napon” szövegrész helyébe a „15 munkanapon” szövegrész és
e) 24. §-ának b) pontjában a „magyarázatot megadni” szövegrész helyébe a „magyarázatot adni” szövegrész lép.
19. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Állami Számvevőszéknek az MNB feletti ellenőrzési jogköréről az Állami Számvevőszékről szóló törvény rendelkezik.”
