Időállapot: közlönyállapot (2004.VI.2.)

2004. évi XLVIII. törvény

a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról * 

I. Fejezet

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az MNB engedélyezési hatáskörébe tartotó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése, valamint az engedélyek visszavonása, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.”

2. § A Hpt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.”

3. § A Hpt. 17. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]

f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez, illetőleg a tulajdonszerzéshez szükséges összeg az alapításban, tulajdonszerzésben részt vevő személy törvényes jövedelméből származik,”

4. § A Hpt. 32/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb egy hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a tájékoztatás elküldését, ha a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn.”

5. § (1) A Hpt. 51. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha]

a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,”

(2) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó Kincstári Vagyoni Igazgatósággal”

[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]

(3) A Hpt. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,

b) a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.”

6. § A Hpt. 54. §-ának (1) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:

[Nem jelenti a banktitok sérelmét]

n) a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás,

o) a megbízó számlaszámának, továbbá

1. természetes személy esetén családi és utónevének, amennyiben van házassági nevének, valamint lakcímének,

2. jogi személy esetén nevének, rövidített nevének, valamint székhelye, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepe címének

külföldi pénzügyi intézmény számára történő továbbítása levelező banki szolgáltatás nyújtásakor.”

7. § (1) A Hpt. 97. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egyidőben köteles tájékoztatni az Alapot.”

(2) A Hpt. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.”

(3) A Hpt. 97. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a fióktelep a (3) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.”

(4) A Hpt. 97. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.”

(5) A Hpt. 97. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított betétek köre meghaladja a fióktelepre érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított betétek körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep csatlakozott az Alaphoz. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a betétek befagyásáról. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 105. § előírásait kell alkalmazni.”

8. § A Hpt. 100. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá]

c) olyan betétre, amelyet nem euróban vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.”

9. § A Hpt. 105. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki.”

10. § A Hpt. a 109. §-t követően a következő 109/A. §-sal egészül ki:

„109/A. § (1) Az Alap könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Az Alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja az igazgatótanács.

(3) A könyvvizsgáló természetes személy megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az Alapnál és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra a könyvvizsgálói feladatokat.

(4) A könyvvizsgáló feladata az Alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az Alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos igazgatótanácsi előterjesztések hitelességéről.”

11. § A Hpt. 128/L. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önkéntes alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az önkéntes alapnál, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra - ugyanannál az önkéntes alapnál - a feladatát.”

12. § A Hpt. 133. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a hitelintézetnél, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra - ugyanannál a hitelintézetnél - a feladatát.”

13. § A Hpt. 139. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi intézmény és a 8. § (3) bekezdésében meghatározott, pénzügyi intézménynek nem minősülő jogi személy, valamint az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet és pénzügyi vállalkozás fióktelepe után felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb ráfordítások terhére.

(3) A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi intézmény mérlegfőösszegének huszonötszázad ezreléke, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi hatvanezer forint, a 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi százezer forint, amelyet negyedéves részletekben, a negyedévet követő hónap huszadik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni. Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet és pénzügyi vállalkozás fióktelepe után fizetett éves felügyeleti díj az előzőekben meghatározott mérték harminc százaléka, amelyet a fióktelep mérlegfőösszege alapján kell kiszámítani. A fióktelep után fizetendő felügyeleti díjat a fent megjelölt módon és időpontban kell a Felügyelet számlájára átutalni.”

14. § A Hpt. a 149. §-t követően a következő 149/A. §-sal egészül ki:

„149/A. § Az ellenőrzést a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama vagy harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezheti, valamint a viszonosság alapján, illetőleg felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”

15. § A Hpt. 183. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hitelintézet felszámolása során a letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek megbízásából elhelyezett pénzösszegek nem képezik a felszámolási vagyon részét.”

16. § A Hpt. 201. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) E Fejezet alkalmazásában hirdetés: a pénzügyi intézményre, bankképviseletre, illetőleg a pénzügyi, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával vagy bármely más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a pénzügyi intézmény kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.”

17. § A Hpt. 203. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pénzügyi intézmény a szerződés megkötése előtt köteles az ügyfelet arról tájékoztatni, ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén nem a magyar jog alkalmazását, illetve nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

(6) A pénzügyi intézmény az (1)-(5) bekezdésben meghatározott tájékoztatást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles megadni.”

18. § A Hpt. 204. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„204. § (1) A hitelintézet köteles az Alappal, a külföldi betétbiztosító intézménnyel, valamint a XX. fejezetben meghatározott önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá - a betétek befagyása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén - a 101. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatni.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles megadni.”

19. § A Hpt. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„205. § (1) Az a hitelintézet, amelynek az Alapban vagy a külföldi betétbiztosító intézményben való tagsága megszűnt, köteles erről a betéteseit tájékoztatni, és minden tájékoztatás szövegéből törölni a jelen törvény által előírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a betéttulajdonos jogait, illetőleg e jogok érvényesítésének módját.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles megadni.”

20. § A Hpt. 206. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kivonatot, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kimutatást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles kiállítani és megküldeni.”

21. § A Hpt. 211. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„211. § (1) A hitelintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot), illetőleg bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, ha a szerződés tartalmazza a 100. § (1) bekezdésében és a 100. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésekre történő figyelemfelhívást.”

22. § A Hpt. 3. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az azonosító adatok]

„1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.”

II. Fejezet

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

23. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 3. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Jelzálog-hitelintézet kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:]

e) letéti szolgáltatás;”

(2) A Jht. 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Jelzálog-hitelintézet csak kockázatkezelési és likviditási célból jogosult, kizárólag fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletek megkötésére.”

24. § A Jht. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Jelzálog-hitelintézet letéti szolgáltatást kizárólag azon ügyfele részére végezhet, akinek (amelynek) jelzáloghitelt nyújtott.”

25. § A Jht. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jelzálog-hitelintézet jelzálogjogával (önálló zálogjogával) terhelt ingatlant a jelzálogjognak (önálló zálogjognak) a jelzálog-hitelintézet által történő alapítása, illetve megszerzése időpontjától e jogának megszűnéséig csak a jelzálog-hitelintézet hozzájárulásával lehet elidegeníteni és megterhelni. Az ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalmat a jelzálogjog (önálló zálogjog) jelzálog-hitelintézet javára történő bejegyzésével, illetve átjegyzésével egyidejűleg - erre irányuló külön kérelem nélkül is - az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni, ennek elmaradása esetén azonban a jogosult azt nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben.”

26. § A Jht. 8. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Jelzálog-hitelintézet azt a jelzáloghitelt, valamint kapcsolódó kölcsönrészt vásárolhatja meg hitelintézettől, illetve biztosító részvénytársaságtól,]

a) amelyet a jelzáloghitel tekintetében Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtottak elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett, vagy azzal a szerződésbe foglalt tájékoztatással, hogy a jelzáloghitel, illetve a fedezetül szolgáló önálló zálogjog megvásárlása esetén a jelzálogjoggal (önálló zálogjoggal) terhelt ingatlanra a jelzálog-hitelintézet javára elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a kapcsolódó kölcsönrész tekintetében pedig a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint nyújtottak, és”

c) amely az eladó hitelintézet vagy biztosító részvénytársaság könyvvizsgálója szerint problémamentes minősítésű, és”

27. § A Jht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által e törvény alapján kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír.”

28. § A Jht. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A visszavásárolt jelzálogleveleket újból forgalomba hozni nem lehet. Az ilyen jelzáloglevelek forgalomból kivontnak minősülnek és azok fedezetét a jelzálog-hitelintézet nem köteles biztosítani.”

29. § (1) A Jht. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel. A fedezet rendes fedezetet és pótfedezetet tartalmazhat.”

(2) A Jht. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményt a jelzálog-hitelintézetnek oly módon kell teljesítenie, hogy

a) a fedezetként figyelembe vett tőkekövetelések értékvesztéssel csökkentett együttes értékének meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének 100%-át,

b) a fedezetként figyelembe vett értékvesztéssel csökkentett tőkére járó kamat együttes értékének meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékére jutó kamatának 100%-át.”

(3) A Jht. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a kölcsönszerződés szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a továbbiakban: kamat jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint kamat jellegű bevétel is figyelembe vehető.”

(4) A Jht. 14. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(11) bekezdés számozása (7)-(14) bekezdésre változik:

„(4) A jelzáloglevelek mindenkori fedezetét a jelenérték alapján kell megállapítani és biztosítani.

(5) Amennyiben a jelzáloglevelek és azok fedezetei nem azonos devizában állnak fenn, úgy a jelzálog-hitelintézet köteles az árfolyamkockázatot származtatott (derivatív) ügylet megkötésével kiküszöbölni.

(6) Amennyiben a jelzálog-hitelintézet az általa kibocsátott jelzálogleveleket, illetőleg azok fedezetét érintő származtatott (derivatív) ügyletet köt, úgy ezen származtatott (derivatív) ügyleteket is jogosult - az erre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések szerint - a jelzáloglevelek fedezeteként figyelembe venni.”

30. § A Jht. 27. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy:

a) a származtatott (derivatív) ügyletek fedezetbe vonására és nyilvántartására vonatkozó részletszabályokat, valamint

b) a jelzáloglevelek fedezete körében alkalmazandó jelenérték számítás szabályait

rendeletben állapítsa meg.”

III. Fejezet

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

31. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. §-a (1) bekezdésének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„16. befektetési tanácsadás: befektetési eszközre (82. §), a tőkepiacra vonatkozó olyan, értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele, továbbá a termékértékesítő által az ügyfél részére történő tájékoztatás;”

(2) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„35. értékpapírkód: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok azonosítására szolgáló betű vagy számjelek összessége, illetve ezek kombinációja;”

(3) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„60. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve zártvégű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegyek egymást követő nyilvános értékpapírkibocsátás-összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó, illetve az alapkezelő a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó, illetve az alapkezelő meghatározza a kibocsátás egyedi adatait;”

(4) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 87. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„87. pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik;”

(5) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 115-118. ponttal egészül ki:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„115. „A” zónába tartozó ország: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;

116. befektetési tanácsadó: a 81. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet végző személynél befektetési tanácsadást végző természetes személy;

117. termékértékesítő: az ügyfélnek a befektetési eszközzel, illetőleg áruval, továbbá befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységgel összefüggő tájékoztatást nyújtó, megbízást felvevő, illetőleg vele szerződést kötő természetes személy;

118. üzletkötő: bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységet végző személy nevében elismert (szabályozott) piacon szerződést kötő természetes személy.”

32. § A Tpt. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A program hatálya alá tartozó egyes részkibocsátások esetében a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját legalább három munkanappal megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatairól (így különösen: a kibocsátás össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja) a Felügyeletet tájékoztatja, és a forgalomba hozatal egyedi adatait nyilvánosságra hozza.”

33. § A Tpt. 97. §-a (3)-(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A befektetési szolgáltató a befektetési szolgáltatási üzletágak irányítására olyan büntetlen előéletű személyt köteles kinevezni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(4) A befektetési szolgáltató, illetőleg a befektetési szolgáltató megbízásából ügynöki tevékenységet végző személy [5. § (1) bekezdés 103. pont a) alpont] termékértékesítésre, üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, aki szerepel a Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről vezetett névjegyzékben.

(5) A befektetési tanácsadást végző befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő, gazdasági társaság és szövetkezet olyan, vele munkaviszonyban álló befektetési tanácsadót köteles alkalmazni, aki szerepel a Felügyelet által a befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzékben.

(6) A termékértékesítőkről, üzletkötőkről, illetve befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki

a) büntetlen előéletű;

b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt;

c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel;

d) ellene a Felügyelet öt éven belül nem alkalmazott figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót.

(7) Ha a névjegyzékbe bejegyzett termékértékesítővel, üzletkötővel, befektetési tanácsadóval szemben a (6) bekezdésben meghatározott feltételek közül valamelyik már nem áll fenn, a (4)-(5) bekezdésben meghatározott személy köteles ezt a tényt a tudomására jutást követően haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni. A Felügyelet az érintett termékértékesítőt, üzletkötőt, illetve befektetési tanácsadót a névjegyzékből haladéktalanul törli.

(8) A Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről, befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzék adatai nyilvánosak.”

34. § A Tpt. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan büntetlen előéletű személyt köteles kinevezni, aki legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató megbízásából ügynöki tevékenységet végző személy [5. § (1) bekezdés 103. pont a) alpont] termékértékesítésre, üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, aki szerepel a Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről vezetett névjegyzékben.

(3) A termékértékesítőkről, üzletkötőkről vezetett névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki

a) büntetlen előéletű;

b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt;

c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel;

d) ellene a Felügyelet vagy a tőzsde három éven belül nem alkalmazott az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi és tőzsdei előírások ismételt vagy súlyos megsértése miatt jogerős határozatban megállapított szankciót.

(4) Ha a névjegyzékbe bejegyzett termékértékesítővel, üzletkötővel szemben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek közül valamelyik már nem áll fenn, a (2) bekezdésben meghatározott személy köteles ezt a tényt a tudomására jutást követően haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni. A Felügyelet az érintett termékértékesítőt, üzletkötőt a névjegyzékből haladéktalanul törli.

(5) A Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről vezetett névjegyzék adatai nyilvánosak.”

35. § (1) A Tpt. 115. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a szerződés megkötését megelőzően köteles az ügyfelét tájékoztatni a szerződéshez kapcsolódó díjakról, költségekről, továbbá arról, ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén nem a magyar jog alkalmazását, illetve nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességét köti ki.”

(2) A Tpt. 115. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, valamint a (4) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozatot - a felek eltérő megállapodása hiányában - magyar nyelven köteles megadni, illetve megtenni.”

36. § (1) A Tpt. 173. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„173. § (1) A befektetési szolgáltató a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások között, illetve a hitelintézetek és az MNB között, illetve a hitelintézetek, illetőleg befektetési vállalkozások és az ÁKK Rt. között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is -, alapvetően piaci kockázatoknak kitett, a kereskedési portfólióba tartozó befektetési eszközök, áruk pozíciói és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.”

(2) A Tpt. 173. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kereskedési könyvben az alábbi pozíciókat és kockázatvállalásokat kell nyilvántartani.]

d) a fordított repó és értékpapír-kölcsönvételi ügyletekből származó kockázatvállalásokat, amennyiben egyidejűleg teljesítik az alábbi 1., 2., 3. és 5. vagy a 4. és 5. pontban meghatározott feltételeket:

1. a kockázatvállalás piaci értékét a külön jogszabályban meghatározott módon naponta állapítják meg,

2. a tranzakcióban szereplő biztosítékok értékének változása esetén a biztosítékok mennyiségét az értékpapír értékében bekövetkezett változás mértékének megfelelően kiigazítják,

3. a Felügyelet által elfogadott módon kötött, pozíciólezáró nettósításra vonatkozó megállapodás biztosítja, hogy valamely szerződő fél nem teljesítése vagy a felek által meghatározott egyéb esemény bekövetkezte esetén a követelések és a kötelezettségek automatikusan és azonnal beszámításra kerülnek,

4. a tranzakcióban részt vevő szerződő fél elszámolóház, elismert (szabályozott) piac, vagy az „A” zónába tartozó országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet,

5. a tranzakciót rövid távú nyereségszerzés céljából kötötték;”

37. § A Tpt. 210. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektetővédelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország befektetővédelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a befogadó ország befektetővédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot.”

38. § (1) A Tpt. 211. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.”

(2) A Tpt. 211. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a fióktelep az (1) és (2) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.”

(3) A Tpt. 211. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.

(7) Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216-220. § előírásait kell alkalmazni.”

39. § A Tpt. 215. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.”

40. § A Tpt. 241. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„241. § A befektetési alapkezelő az alap hozamára vonatkozó ígéretet kizárólag a tőke megóvására vonatkozó ígérettel együtt tehet. Az ígéretet köteles

a) bankgaranciával biztosítani, vagy

b) a hozamot biztosító pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett.”

41. § A Tpt. a 248. §-t követően a következő 248/A. §-sal egészül ki:

„248/A. § (1) Ha az alapkezelő a nyilvános és nyíltvégű befektetési alap tájékoztatójában a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (kibocsátási maximum), és a forgalomban lévő befektetési jegyek mennyisége ezt a korlátot elérte, akkor a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala szünetel. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a befektetési jegyek visszaváltása a folyamatos forgalomba hozatal szünetelése esetén sem korlátozható.

(2) A tájékoztatóban, rövidített tájékoztatóban közölni kell a kibocsátási maximum elérését követő allokáció módját, befejezésének időpontját, az allokációról való értesítés módját, valamint a folyamatos forgalomba hozatal újraindításának pontos feltételeit.

(3) A kibocsátási maximum elérését, a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatalának szüneteltetését, illetve újraindítását az alap hirdetményi helyein közzé kell tenni.”

42. § A Tpt. 257. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanokat a (2) és (5) bekezdésben meghatározott rendelkezésre álló időtartam alatt nem sikerül legalább az értékbecslő szervezet által meghatározott értéken értékesíteni, akkor az ingatlanokat nyilvános árverésen kell értékesíteni a letétkezelő és az értékbecslő szervezet felügyelete mellett. Az árverési felhívást az alap hivatalos közzétételi helyein az árverés időpontját legalább harminc nappal megelőzően meg kell jelentetni.”

43. § A Tpt. 261. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, valamint azonos fajtájú és típusú alapok olvadhatnak egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alapba olvadhat be. A beolvadó alap befektetési politikája a jogutód alapéval hasonlónak minősül, amennyiben az alapok azonos, a 267. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott eszközökbe fektetnek, és a jogutód alap befektetési politikáját nem sérti a beolvadó alap portfóliójának összetétele.”

44. § A Tpt. 263. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Befektetési jegyek zárt végű befektetési alapra történő nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet.”

45. § A Tpt. 269. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha nyíltvégű befektetési alap esetében az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében a befektetési alapban valamely portfólióelem aránya jelentősen (több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a törvényi előírást, az alapkezelő köteles értékpapírok esetében harminc napon belül, ingatlanok esetében egy éven belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólióelem arányát.”

46. § (1) A Tpt. 271. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„271. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap portfóliójában lévő eszközöket - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.”

(2) A Tpt. 271. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap által vásárolt egyes ingatlanok vételárának, illetve adott ingatlanberuházások nettó eszközérték számításakor figyelembe vehető értékének ötven százaléka erejéig jelzálog vagy óvadék fedezete mellett kölcsönt vehet fel az alap nevében, amennyiben ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap

a) a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon,

b) az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén, vagy

c) óvadékon

túlmenően egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az alap letétkezelője jelzáloggal fedezett kölcsön esetén hitelezőként nem szerepelhet.”

(3) A Tpt. 271. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(11) bekezdés számozása (8)-(12) bekezdésre változik:

„(7) Az alapkezelő jogosult nyilvános ingatlan értékesítési pályázatokon az ingatlanalap nevében részt venni, jogosult a pályázati kiírásban meghatározott bánatpénzt, óvadékot, bankgaranciát a pályázat kiírója javára, a pályázat kiírásának megfelelően rendelkezésére bocsátani, amennyiben a pályázaton meghirdetett ingatlan az alap számára az általános szabályok szerint megvásárolható. Az így megfizetésre kerülő bánatpénz vagy óvadék összege nem haladhatja meg az adott ingatlan ingatlanértékelő által meghatározott forgalmi értékének húsz százalékát.”

47. § A Tpt. 277. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az alapkezelő a befektetési alapba befektető alap nevében kizárólag a 272. § (2) bekezdése a), c) és d) pontjának megfelelő származtatott ügyletet köthet.”

48. § (1) A Tpt. 332. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni]

d) a 307-308. §-okban, a 311. §-ban, valamint a 356. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;”

(2) A Tpt. 332. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tőzsde bejelentési kötelezettségét a döntés meghozatalát, az esemény bekövetkeztét követő öt napon belül teljesíti.”

49. § A Tpt. 333. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép, valamint a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„XLI. Fejezet

A TŐZSDEI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE”

„(3) Tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsdén kötött tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció átvihető az e törvény alapján működő más tőzsdére, a tőzsdék, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában meghatározott feltételekkel.

(4) A tőzsdei kereskedő a tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsde utolsó kereskedési napját legalább 45 nappal megelőzően köteles írásban értesíteni az ügyfelet a tőzsdei tevékenység folytatásának megszűnéséről. A tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció másik tőzsdére történő átvitelével összefüggő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.”

50. § A Tpt. 337. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„337. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a 334. §-ban, valamint a 335. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatásokat tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, befektetési szolgáltatónak, hitelintézetnek, árutőzsdei szolgáltatónak, befektetési alapkezelőnek, törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének, valamint értékpapír-kibocsátónak nyújthatja, ideértve a külföldi tőzsdét, a külföldi elszámolóházi tevékenységet, illetve központi értéktári tevékenységet végző szervezetet, a külföldi befektetési szolgáltatót, a külföldi hitelintézetet, a külföldi árutőzsdei szolgáltatót, a külföldi befektetési alapkezelőt és a külföldi értékpapír-kibocsátót. Külföldi értékpapír-kibocsátó számára szolgáltatás kizárólag az általa kibocsátott értékpapír vonatkozásában nyújtható, ide nem értve a magyar értékpapírra külföldön kibocsátott másodlagos értékpapírt. Befektetési alapkezelő számára szolgáltatás kizárólag az általa kezelt befektetési jegy vonatkozásában nyújtható. A központi értéktári tevékenység végzésére kijelölt elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szolgáltatásokat nyújthat a Magyar Állam, a Magyar Állam vagyonát kezelő központi költségvetési szervek, a Magyar Állam vagyonát kezelő más szervezetek és az MNB számára.”

51. § A Tpt. 357. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel érintett személy ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. Fejezetének VII. és VIII. Címében, illetve a XVII. és a XVIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt a büntetőeljárás befejezéséig]

a) a büntetőeljárás alá vont személy befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél a 97. § (1)-(5) bekezdésében, a 98. § (1)-(2) bekezdésében, a 99. § (1) bekezdésében, a 11. számú melléklet 1-4. pontjában meghatározott tisztségéhez, munkaköréhez tartozó feladatokat nem láthat el, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vezető állású személy nem lehet;

b) a Felügyelet a 97. § (6) bekezdésében, illetőleg a 98. § (3) bekezdésében meghatározott névjegyzékbe való bejegyzéssel kapcsolatos eljárását felfüggeszti;”

52. § A Tpt. 370. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha

a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási nyilatkozatot;

b) a Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, amennyiben az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási nyilatkozatot;

c) a befektetési szolgáltató az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.”

53. § A Tpt. 380. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Nem tartozik a felügyeleti díj számításának alapjába a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások között, a hitelintézetek és az MNB között, illetve a hitelintézetek, illetőleg befektetési vállalkozások és az ÁKK Rt. között befektetési eszközökkel végzett tevékenység (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység), ideértve a külföldi hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal kötött említett célú ügyleteket.

(8) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató a fióktelepe után a (2)-(6) bekezdésben meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven százalékát köteles megfizetni.”

54. § A Tpt. 381. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező árutőzsdei szolgáltató a fióktelepe után a (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven százalékát köteles megfizetni.”

55. § A Tpt. 382. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező portfóliókezelési tevékenységet végző befektetési szolgáltató a fióktelepe után a (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven százalékát köteles megfizetni.”

56. § A Tpt. 383. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde a fióktelepe után a (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven százalékát köteles megfizetni.”

57. § (1) A Tpt. 384. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elszámolóház által fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,25 ezreléke, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság által fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,1 ezreléke.”

(2) A Tpt. 384. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elszámolóház a fióktelepe után a (2)-(3) bekezdésben meghatározott felügyeleti díj mértékének ötven százalékát köteles megfizetni.”

58. § A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]

g) a termékértékesítők, üzletkötők, befektetési tanácsadók neve;”

59. § (1) A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]

a) a befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és alkalmazottjának, az egyéni kereskedőnek a 92-94. §-ban és a 97-99. §-ban, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;”

(2) A Tpt. 394. § (1) bekezdése f) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti

f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében]

„2. a befektetési szolgáltató vezető állású személye, termékértékesítője, üzletkötője, befektetési tanácsadója;”

[adatait:]

(3) A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]

g) a 97-98. §-ban és a 107. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzésére szolgáló adatot;”

60. § A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]

d) a 97. § (1)-(5) bekezdésében, a 98. § (1)-(2) bekezdésében, illetőleg a 356. §-ában meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;”

61. § A Tpt. LV. fejezetének címe az alábbira változik:

„LV. Fejezet

FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS”

62. § A Tpt. a 398/A. §-t követően a következő 398/B. §-sal egészül ki:

„398/B. § (1) Ellenőrzést a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

(2) Ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint - a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén - hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”

63. § A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]

u) a termékértékesítőt, üzletkötőt és befektetési tanácsadót törölheti a Felügyelet által vezetett névjegyzékből.”

64. § A Tpt. 412. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az 5. § (1) bekezdés 116-118. pontjában meghatározott személynek a külön jogszabályban előírt vizsga letételét 2007. június 30-ig kell a Felügyeletnek igazolnia.”

65. § A Tpt. 416. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törvény 11. számú mellékletének 1-4. pontjában meghatározott személynek a külön jogszabályban előírt vizsga letételét 2007. június 30-ig kell a Felügyeletnek igazolni.”

66. § (1) A Tpt. 10. számú melléklete 1. pontjának l) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbi okiratokat kell mellékelni:]

l) a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről, ha biztosított tevékenység végzésére kér engedélyt és e törvény előírja az Alaphoz történő csatlakozást;”

(2) A Tpt. 10. számú melléklete 2. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a kérelmező befektetési vállalkozásként kíván működni, akkor az 1. pontban meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell:]

b) az előírt mértékű jegyzett tőke befizetésének igazolását, valamint nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik.”

67. § A Tpt. 16. számú melléklete I. részének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Az alapkezelő, a letétkezelő és az ingatlanértékelő szervezet neve, székhelye, tevékenységi köre és legfontosabb gazdasági adatai.”

IV. Fejezet

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

68. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:]

f) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységre; valamint”

69. § (1) A Bit. 3. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„1. anyavállalat, leányvállalat, ellenőrző befolyás:

a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,

b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,

c) ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;”

(2) A Bit. 3. §-ának 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„43. lényeges hiba: ha a hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke, vagy a biztosítástechnikai tartalékok értékét tartalékfajtánként lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben lényeges hibának kell tekinteni - előjeltől függetlenül - ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal, vagy a biztosítástechnikai tartalékok tartalékfajtánként a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegfőösszegének 3 százalékánál nagyobb összeggel változnak;”

(3) A Bit. 3. §-ának 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„51. segítségnyújtási tevékenység: az a biztosítási tevékenység, amelynek keretében a tevékenységet végző segítséget nyújt olyan személy javára, aki utazás közben véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, illetve segítségre szorul. Tartalma a biztosítási díj előzetes megfizetése fejében segítség azonnali hozzáférhetővé tétele a szerződésben meghatározott személy számára a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel. A segítségnyújtás pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből állhat. A természetbeni szolgáltatások teljesítése történhet a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételével is. A segítségnyújtási tevékenységbe nem tartozik bele a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatás, a vevőszolgálati tevékenység, vagy a segítség nyújtása, illetve jelzése kizárólag közvetítőként;”

(4) A Bit. 3. §-a 71. pontjának a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában

71. vezető állású személy:]

a) részvénytársasági, szövetkezeti formában működő biztosító, valamint százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó biztosító egyesület esetén az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és az ügyvezető,

b) az a) pont alá nem tartozó biztosító egyesület esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető, illetve ezen tisztségeknek megfelelő személyek az alapszabályban meghatározott elnevezéstől függetlenül,”

70. § (1) A Bit. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Harmadik országbeli biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó tevékenységét a Magyar Köztársaság területén - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag magyarországi fióktelepen keresztül végezheti.”

(2) A Bit. 5. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz. Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:]

b) biztosító részvénytársaság esetén a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének l) és n) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés,”

(3) A Bit. 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Harmadik országbeli biztosító - nemzetközi szerződés alapján - fióktelep közbeiktatása nélkül

a) viszontbiztosítási tevékenységet végezhet;

b) a nemzetközi kereskedelemben részt vevő áruban, szállítóeszközben és járműben bekövetkezett kárra, illetve az ezzel kapcsolatos felelősségre vonatkozó biztosítási szerződést köthet.”

71. § A Bit. 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó biztosító egyesület a következő évi rendes közgyűlésén köteles

a) legalább öt, legfeljebb tizenegy tagú igazgatóságot és

b) legalább három, legfeljebb tizenöt tagú felügyelő bizottságot

választani.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül

a) igazgatóság alatt az egyesület ügyvezetését,

b) felügyelő bizottság alatt az egyesület ellenőrzését ellátó testület értendő.”

72. § A Bit. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepétől a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.”

73. § (1) A Bit. 33. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenység végzésére irányuló további munkaviszonyt, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt másik biztosítóval, biztosításközvetítővel nem létesíthet. A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenységének végzésére mással további megbízási, illetve munkavégzésre irányuló - munkaviszonynak nem minősülő - egyéb jogviszonyt nem létesíthet.”

(2) A Bit. 33. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvényben foglaltak szerinti kiegyenlítés a biztosítóval fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt és többes ügynököt csak erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg.”

74. § (1) A Bit. 35. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat abban az esetben sem kell alkalmazni, ha a biztosításközvetítői tevékenységet]

c) gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló, a gazdálkodó szervezet vezetőinek körébe nem tartozó természetes személy végzi, aki kizárólag a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez,”

(2) A Bit. 35. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat abban az esetben sem kell alkalmazni, ha a biztosításközvetítői tevékenységet]

d) a Hpt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott hitelintézettel vagy a postáról szóló 2003. évi CI. törvényben meghatározott egyetemes postai szolgáltatóval munkaviszonyban álló természetes személy a munkáltatója utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében vagy mobilposta útján végzi.”

(3) A Bit. 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult természetes személy nem köteles eleget tenni a 48. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.”

(4) A Bit. 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek szerint biztosításközvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, postai szolgáltatóval munkaviszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetben végezhet biztosításközvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített termékekkel kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a munkáltató és az a biztosító felelős, akinek a természetes személy a biztosítási termékét közvetíti.”

(5) A Bit. 35. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek szerint biztosításközvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, postai szolgáltatóval munkaviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző, az (5) bekezdésben meghatározott képzettségi követelménynek megfelelő természetes személyt a munkáltatója köteles belső nyilvántartásba venni.”

75. § A Bit. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, illetve gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét, valamint az 5. számú melléklet 1. A) pontja b)-g) alpontjában és 1. B) pontja b)-f) alpontjában szereplő adatokat a Felügyelet az internetes honlapján folyamatosan, negyedévente pedig a Pénzügyi Közlönyben is közzéteszi.”

76. § A Bit. 37. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„A biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötését megelőzően köteles a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:”

77. § (1) A Bit. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A független biztosításközvetítő az általa alkalmazott, megbízott, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok körét az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b), fb) és fc) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletet 30 napon belül tájékoztatni.”

(2) A Bit. 41. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A biztosításközvetítő a felügyeleti nyilvántartásba annak a biztosítónak vagy független biztosításközvetítőnek a bejelentése alapján kerül, akinek a biztosításközvetítő biztosítást közvetít. A biztosításközvetítő adataiban beállt változást - a (3) bekezdés alapján - a biztosító vagy a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek bejelenteni.”

78. § A Bit. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés alkalmazásában ügyfélszámlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a független biztosításközvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a biztosítókat megillető, illetve a biztosítók által befizetett, az ügyfeleket megillető összegeket tarthatja.”

79. § A Bit. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alkuszi tevékenységet végző gazdálkodó szervezet ügynöki és többes ügynöki tevékenységet nem végezhet.”

80. § (1) A Bit. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.”

(2) A Bit. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felügyeleti nyilvántartásba vételre kötelezett, biztosításközvetítést végző természetes személy a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító vagy a független biztosításközvetítő által kiállított arcképes igazolvány alapján folytathatja. Az igazolványnak tartalmaznia kell a természetes személy nevét, címét, a felügyeleti nyilvántartásba vételekor a Felügyelet által megállapított nyilvántartási számát. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vett természetes személy gazdálkodó szervezet keretében végzi tevékenységét, az igazolvány tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) is.”

81. § (1) A Bit. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) A biztosító köteles meggyőződni arról, hogy az általa megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személy szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.”

(2) A Bit. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személyről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító köteles e nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b), fb) és fc), valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a Felügyeletet 30 napon belül tájékoztatni.”

82. § A Bit. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szaktanácsadói tevékenységet kizárólag olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet végezhet, akit a Felügyelet nyilvántartásba vett. A felügyeleti nyilvántartás adatait e törvény 5. számú mellékletének 1.C) és 1.D) pontja tartalmazza. A szaktanácsadó természetes személy, illetve a szaktanácsadó gazdálkodó szervezeten belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító nevét, illetve a gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét, valamint az 5. számú melléklet 1.C) b)-d) alpontjának, valamint az 1.D) b) és c) alpontjának adatait a Felügyelet honlapján nyilvánosságra hozza.”

83. § A Bit. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban befolyásoló részesedést kíván szerezni, az 58. §-ban foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelnie kell:

a) a 111. § (3) bekezdés b) és f)-h) pontjában,

b) a 111. § (4) és (5) bekezdésében foglalt feltételek igazolását.”

84. § A Bit. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.”

85. § (1) A Bit. 70. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 38. §-ban, az 50. §-ban, a 63. §-ban és a 66. §-ban foglaltak igazolásán túl - tartalmaznia kell:”

(2) A Bit. 70. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„A harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő fióktelepe esetén a tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha”

86. § A Bit. 71. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:]

j) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b), fb) és fc) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat,”

87. § (1) A Bit. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § (1) A független biztosításközvetítő köteles az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b), fb) és fc) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) foglalt adatokat és azok változásait a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.”

(2) A Bit. 74. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A független biztosításközvetítő az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni a törzstőke (alaptőke) felemelését vagy leszállítását.”

88. § (1) A Bit. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a biztosító határon átnyúló tevékenységként első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni valamely másik tagállam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni és a 81. § (2) bekezdés a)-c) pontjának megfelelően meghatározni a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.”

(2) A Bit. 75. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a határon átnyúló tevékenység végzése során a 81. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító köteles ezt a Felügyeletnek bejelenteni.”

89. § A Bit. 79. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:]

f) a fióktelep nevét és címét.”

90. § A Bit. 80. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a működés során a 79. § (2) bekezdésének b)-f) pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító legkésőbb 1 hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok a 79. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörüket megfelelően gyakorolhassák.”

91. § A Bit. 83. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A biztosítói holding társaság tevékenységét irányító személynek szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal kell rendelkeznie.”

92. § (1) A Bit. 84. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a biztosító nevében a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra részvénytársasági, szövetkezeti formában, illetve harmadik országbeli biztosító fióktelepe formájában működő biztosító, valamint a 300 millió forint éves díjbevételt elérő biztosító egyesület esetén az igazgatóság tagjai és az ügyvezetők közül két személy együttesen jogosult.”

(2) A Bit. 84. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés alá nem tartozó biztosító egyesület esetén a cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a biztosító nevében a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra az igazgatóság tagjai és az ügyvezetők önállóan vagy együttesen jogosultak.”

(3) A Bit. 84. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a biztosító igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően önálló, illetve együttes aláírási jogként - átruházható. A biztosító ügyfelének kérésére a biztosító nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot be kell mutatni.”

(4) A Bit. 84. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A biztosító ügyvezetői közül meg kell jelölni az első számú vezetőként foglalkoztatott személyt.”

93. § (1) A Bit. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„89. § (1) A biztosító részvénytársaság és a szövetkezet, valamint a 300 millió forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles a felügyelő bizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmazni. Az ilyen biztosítók - ha ugyanazon személyt alkalmazzák belső ellenőrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a Felügyeletnek 30 napon belül meg kell küldeni.”

(2) A Bit. 89. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A biztosító működésének ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelő bizottság különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel;

b) irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, amelynek keretében

1. elfogadja a belső ellenőrzési szervezet éves ellenőrzési tervét,

2. legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

3. szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,

4. javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezet létszámának változtatására;

c) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki.

(7) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja.”

94. § A Bit. 94. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Tagállamban létesített biztosító részére történő állományátruházás esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti igazolást az átvevő biztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság adja ki.”

95. § (1) A Bit. 96. §-ának f) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:]

f) a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő, kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését, beleértve a szerződés felmondásával kapcsolatos, a (2)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezésekről történő tájékoztatást,”

k) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat, amennyiben a szerződő vagy a biztosított természetes személy, illetve - részben vagy egészben - természetes személyek csoportja,”

(2) A Bit. 96. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a 167. §-ban meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal - indoklás nélkül - felmondhatja.

(3) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.

(4) A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

(5) Az ügyfelet a (2) bekezdésben meghatározott felmondási jog nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.”

96. § A Bit. a 102. §-át követően a következő VI. fejezettel és 102/A-102/H. §-sal egészül ki:

„VI. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEKRE ALKALMAZANDÓ JOG

Közös szabályok

102/A. § (1) E fejezet hatálya a tagállamokban felmerülő kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítási szerződésekre terjed ki.

(2) Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

102/B. § (1) A biztosítási szerződésre alkalmazni kell az eljáró bíróság államának feltétlen érvényesülést igénylő rendelkezéseit, tekintet nélkül a szerződésre egyébként irányadó jogra.

(2) Ha a biztosítási szerződés több tagállamban felmerülő kockázatokra nyújt fedezetet, az (1) bekezdés alkalmazása során a szerződést úgy kell tekinteni, mint amelyik több - egyenként csak egy tagállamhoz kapcsolódó - szerződést tartalmaz.

Nem életbiztosítási szerződések

102/C. § (1) A nem életbiztosítási szerződésre irányadó jogot - a 102/D-102/G. §-ban foglalt kivételekkel - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.

(2) Ha a biztosított állandó lakóhelye (székhelye) a kötelezettségvállalás tagállamában van, a biztosítási szerződésre ennek a tagállamnak a joga az irányadó. Ha e tagállam joga lehetővé teszi, a felek más ország jogát is választhatják.

(3) Ha a biztosított állandó lakóhelye (székhelye) nem a kötelezettségvállalás tagállamában van, a felek választhatnak, hogy a biztosítási szerződésre a kötelezettségvállalás tagállamának jogát alkalmazzák vagy annak az országnak a jogát, amelyben a biztosítottnak állandó lakóhelye (székhelye) van.

(4) Ha a biztosított kereskedelmi vagy ipari tevékenységet folytat, illetve szellemi szabadfoglalkozású és a biztosítási szerződés ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódó, több tagállamban felmerülő kockázatra nyújt fedezetet, a biztosítási szerződésre irányadó jog megválasztásának szabadsága kiterjed a kockázat felmerülésének helye szerinti tagállamok jogára, illetve annak az országnak a jogára, amelyben a biztosított állandó lakóhelye (székhelye) van.

(5) Ha a (2) és (3) bekezdésben említett tagállamok joga a biztosítási szerződésre irányadó jog megválasztásában nagyobb szabadságot biztosít, a felek élhetnek ezzel a szabadsággal.

(6) Ha a (2)-(4) bekezdésben említett biztosítási szerződés olyan kockázatokra nyújt fedezetet, ahol a biztosítási események a kockázat felmerülésének helyétől eltérő tagállamban következnek be, a felek a biztosítási szerződésre a biztosítási esemény bekövetkezésének helye szerinti tagállamjogát is választhatják.

102/D. § A nagykockázatokra fedezetet nyújtó biztosítási szerződésre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor vagy később választottak.

102/E. § A 102/C. § (2) bekezdése és a 102/D. § alapján történt jogválasztás esetében, ha a jogválasztás időpontjában a biztosítási szerződés csak egy tagállamhoz kapcsolódik, alkalmazni kell e tagállam jogának azokat a rendelkezéseit, amelyektől a felek egyező akarattal sem térhetnek el.

102/F. § (1) A jogválasztásnak a biztosítási szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie. Ha az irányadó jog a biztosítási szerződésből nem állapítható meg egyértelműen, vagy jogválasztásra nem került sor, a biztosítási szerződésre a 102/C-102/E. §-ban említett országok közül annak a joga irányadó, amellyel a szerződés kapcsolata a legszorosabb.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére, ha a biztosítási szerződés elkülöníthető része a 102/C-102/E. §-ban említett másik országgal szorosabb kapcsolatban van, a szerződésre kivételesen annak az országnak a joga irányadó.

(3) Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a biztosítási szerződés kapcsolata a kötelezettségvállalás tagállamával a legszorosabb.

102/G. § Biztosítási szerződéskötési kötelezettség esetében, ha a kockázat felmerülésének helye szerinti tagállam joga és a szerződéskötési kötelezettséget előíró tagállam joga nincs összhangban egymással, a szerződésre a szerződéskötési kötelezettséget előíró tagállam joga irányadó.

Életbiztosítási szerződések

102/H. § (1) Az életbiztosítási szerződésre a kötelezettségvállalás tagállamának joga irányadó. Ha e tagállam joga lehetővé teszi, a felek más ország jogát is választhatják.

(2) Ha a biztosított természetes személy és a szokásos tartózkodási helye más tagállamban van, mint amelynek állampolgára, a felek választhatják annak a tagállamnak a jogát is, amelynek a biztosított állampolgára.”

97. § A Bit. a 108. §-t követően a következő 108/A. §-sal egészül ki:

„108/A. § Az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Szervezet feladatait a Magyar Biztosítók Szövetsége látja el. Az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Szervezet között személyes adat, illetve biztosítási titoknak minősülő adat a károsult kárigényének rendezése, illetve biztosítási szerződésből eredő egyéb követelés érvényesítése céljából továbbítható.”

98. § (1) A Bit. 109. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók Információs Központot működtetnek. Az Információs Központ a károsult kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad a következő adatokról:]

d) a károkozó gépjármű tulajdonosának és üzemben tartójának neve és címe, amennyiben a károsultnak jogos érdeke fűződik ezen adatok megszerzéséhez.”

(2) A Bit. 109. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt adatok az interneten is közzétehetők.”

99. § A Bit. a 109. §-t követően a következő 109/A. §-sal egészül ki:

„109/A. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkeztekor

a) a biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával - 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot a kézhezvételt követő 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni;

b) a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és a gépjármű azonosításához és a felelősségbiztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolás megállapításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok kizárólag a hatósági feladatokat ellátó szervekhez, a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezet feladatait ellátó szervhez, levelezőhöz, kárrendezési megbízotthoz vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz továbbíthatók és az e törvény 153-165. §-ában meghatározott célból kezelhetők.

(2) Ha a gépjármű üzemben tartója a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötésekor - külön jogszabályban meghatározott - igazolást nem mutat be, a biztosító az előző biztosító nyilvántartásából jogosult megkérni az üzemben tartó kártörténetére vonatkozó adatokat. Kártörténetre vonatkozó adatnak tekintendő a károkozó által az adott biztosítóval fennállt szerződésének hatálya alatt okozott károk száma, időpontja, az okozott és még ki nem fizetett károk megnevezése, illetve a kármentességre vonatkozó nyilatkozat.”

100. § A Bit. 111. §-ának (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:]

g) a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását.”

101. § A Bit 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„121. § (1) A szavatoló tőke a biztosítónak a 123-124. §-a szerint korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.”

102. § A Bit. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„127. § A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonsági tőke szükségletek összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.”

103. § A Bit. 129. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.”

104. § A Bit. 137. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 30 százalékát teheti ki. Ha a biztosító a 85/611/EGK irányelv hatálya alá tartozó befektetési alap befektetési jegyét szerzi meg, az értékpapír-befektetési alapokra vonatkozóan a korlátozás a befektetett mértékkel, de legfeljebb 35 százalékra növekedhet.”

105. § A Bit. 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elhatárolt szerzési költségek csak akkor vonhatók be a matematikai tartalékok fedezetére, ha azok a díjátvitel (meg nem szolgált díjak tartaléka) számításával összhangban vannak.”

106. § A Bit. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„141. § (1) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak befektetésére nem vonatkoznak a 136. § (2)-(4) bekezdésében és a 137. § (1)-(6) bekezdésében, valamint a 140. § (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában és a 140. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékait a biztosító fennálló kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben köteles befektetni.”

107. § A Bit. 147. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával igazolni]

a) a biztosító első számú vezetője,”

108. § A Bit. 155. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„155. § (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.”

109. § A Bit. 157. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„157. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval

szemben, ha az a)-j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.”

110. § A Bit. 158. §-a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik, valamint a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

111. § (1) A Bit. 166. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: