1. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. §-ának (33) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, valamint az alábbi (34)-(37) bekezdésekkel egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„(33) Lakáson eltöltött készenlét: a rendelkezésre állás azon formája, amikor az állomány tagját a folyamatos elérhetőségre, illetve a szolgálati helyre meghatározott időn belüli beérkezésre kötelezik.
(34) Lakáson kívül eltöltött készenlét: az állományilletékes parancsnok az állomány tagját az állományilletékes parancsnok által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra kötelezi.
(35) Ügyelet: a szolgálatadás olyan sajátos formája, amelyben az állomány tagja a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, az állományilletékes parancsnok által meghatározott helyen a teljesítésre vonatkozó jogszabály és belső rendelkezés szerinti feladatokat látja el.
(36) Őrszolgálat: olyan kötött formájú fegyveres szolgálat, amelyben az állomány tagjának feladata objektumok, javak, illetve személyek őrzése és védelme vagy fogva tartott személyek szökésének megakadályozása.
(37) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349/B. §-ának (3) bekezdése szerinti elsőfokú döntés: a 217. § (1) bekezdése szerinti döntés.”
2. § A Hjt. az alábbi 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § A szakszervezet az együttműködés keretén belül a Honvédséget tájékoztatja a szakszervezeti tisztségviselők megválasztásáról és e tisztség ellátásának megszűnéséről, valamint a tisztségviselők megválasztáskori beosztásáról és illetményadatairól.”
3. § (1) A Hjt. 36. §-ának (2) bekezdése első és második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen minden három, a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a honvédségi szervekkel való tárgyalás időtartama nem számít be.”
(2) A Hjt. 36. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Honvédség a szakszervezeti tagdíj levonását külön törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján végzi.”
4. § (1) A Hjt. 41. §-ának (2) bekezdése az alábbi szövegrésszel egészül ki:
„Nem létesíthető szolgálati viszony azzal sem, akivel szemben a bíróság közügyektől eltiltás, lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, vagy lefokozására, illetőleg szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként került sor, a bírósági, illetve a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.”
(2) A Hjt. 41. §-ának (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(10) A katonai ügyészekre, a katonai bírákra, az ügyészségi és az igazságügyi alkalmazottakra, az oktatókra, a tábori lelkészi feladatokat ellátókra, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományára a rájuk vonatkozó külön jogszabályokat is alkalmazni kell.”
5. § (1) A Hjt. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja szolgálatát a külön jogszabályban meghatározott beosztásokban, az e törvény 2. §-ának (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben, továbbá az Észak-atlanti Szerződés Szervezete parancsnokságain és hivatalainál, valamint az Európai Unió katonai szerveiben és az EU által indított műveletekben a Magyar Köztársaság részére biztosított beosztásokban teljesíti.”
(2) A Hjt. 46. §-ának (3) bekezdése b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - vezényléssel - a következő szerveknél is teljesíthető]
„b) a szövetséges fegyveres erőknél, valamint az Európai Unió katonai szerveiben és az EU által indított műveletekben,”
(3) A Hjt. 46. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Katonai bíró és katonai ügyész a (3) bekezdés g) pontja alapján csak az Igazságügyi Minisztériumban teljesíthet szolgálatot.”
6. § A Hjt. 48. §-a (1) bekezdése az alábbi új k) ponttal egészül ki:
[A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,]
„k) aki - vezénylési határozat alapján - egybefüggően egy évet meghaladó időtartamra hosszabbított külföldi szolgálatot teljesít, annak megszűnéséig.”
7. § A Hjt. 52/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„52/A. § (1) Az állomány kiképzett tagjának beleegyezése - a 2. § (32) bekezdése f), g) és h) pontjainak kivételével - nem szükséges a külföldi katonai szolgálathoz, ha annak időtartama az egy évet nem haladja meg. Az állomány tagja a külföldi katonai szolgálat befejezését követő 6 hónapon belül azonban ismételten külföldi katonai szolgálatra csak beleegyezésével vezényelhető.
(2) Az állomány kiválasztása során az önkéntesen jelentkezőket előnyben kell részesíteni.
(3) A külföldi szolgálat végrehajtásában részt vevő állomány tagja a térítésmentes járványvédelmi ellátás (védőoltások) és egyéb vizsgálatok, illetve szükség esetén a karanténrendelkezések tűrésére köteles.”
8. § (1) A Hjt. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Szünetel a szolgálati viszonya az állomány azon tagjának, akit az országgyűlési, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.”
(2) A Hjt. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Ha az állomány országgyűlési, európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.”
9. § (1) A Hjt. 59. §-ának (1) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:
[Az állomány tagjának szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]
„d) a más szervhez történő vezénylése megszűnt, és részére a Honvédség iskolai végzettségének (szakképesítésének) és rendfokozatának megfelelő beosztást nem tud felajánlani és rendelkezési állományban sem tartható.”
(2) A Hjt. 59. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha]
„a) minősítése, egészségi, pszichikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból a beosztásának ellátására vagy a katonai szolgálat ellátására alkalmatlan;”
(3) A Hjt. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja esetén az állomány tagja akkor menthető fel, ha iskolai végzettségének (szakképesítésének) és rendfokozatának megfelelő más - akár átképzés után - betölthető beosztás, illetőleg más helységben levő ilyen beosztás nem biztosítható számára, továbbá, ha az átképzéshez, illetve a más helységbe, illetőleg más beosztásba való áthelyezéséhez - figyelemmel az 51. § (1) és (4) bekezdésére is - nem járult hozzá.”
10. § A Hjt. az alábbi 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § Az állomány 61. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a 48. § (1) bekezdésének g) pontja szerint rendelkezési állományba került tagjának illetmény nélküli szabadsága idejére megüresedett beosztását csak az ok megszűnéséig terjedő határozott időre lehet betölteni. A beosztást a rendelkezési állomány megszűnése után az eredetileg a beosztást betöltőnek kell felajánlani.”
11. § A Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:]
„c) országgyűlési képviselővé, európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás,”
12. § A Hjt. 81. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állomány tagjával tanulmányi szerződés nem köthető a beosztásához külön jogszabályban előírt végzettség vagy szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányokra, a Honvédség azonban tanulmányi szerződés nélkül is biztosítja az állomány tanulmányokat folytató tagjának az előírt végzettség (szakképzettség) megszerzéséhez szükséges indokolt, igazolt költségeit, így különösen a tandíj, a távolléti díj, a tankönyvköltség, illetve az utazási és szállásköltség összegét.”
13. § A Hjt. 91. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével több havi vagy éves keretben is meg lehet határozni.”
14. § A Hjt. az alábbi 95/A. és 95/B. §-sal egészül ki:
„95/A. § Külföldi szolgálat esetén, ha az állomány tagja a hazai illetménye mellett más juttatásban (külföldi napidíj, devizaellátmány stb.) is részesül, a külszolgálata időtartamára a 91-93. §-okban, a 94. § (2) bekezdésében, valamint a 95. §-ban foglaltaktól jogszabályban el lehet térni.
95/B. § A kórházban, rehabilitációs intézetben és betegotthonban orvosi és egyéb egészségügyi tevékenységet folyatató hivatásos és szerződéses katonák esetében a 91. § (1)-(4) bekezdéseiben, a 92. § (1), (3) és (4) bekezdéseiben, a 93. § (1)-(6) bekezdéseiben, a 94. §-ban, valamint a 95. § (1) bekezdésében foglaltak helyett az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 12-13. és 15-16. §-ait kell alkalmazni.”
15. § (1) A Hjt. 104. §-ának (4) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„A más szervhez történő vezénylés megszüntetése és áthelyezés esetén az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot a Honvédségnél lévő új szolgálati helyén kell kiadni.”
(2) A Hjt. 104. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Külföldi szolgálat esetén e § rendelkezéseitől jogszabály eltérhet.”
16. § A Hjt. 106. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási illetményből, honvédelmi pótlékból, illetménykiegészítésből, illetménypótlékból, valamint jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből áll, amelyek illetménypótlék nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegénél. Ha az állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagjának az e törvény szerint megállapított alapilletménye az illetménykiegészítéssel együtt nem éri el a százezer forintot, akkor azt kiegészítő illetménnyel e mértékre kell kiegészíteni.”
17. § A Hjt. 112. §-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokú, illetve ugyanazon nyelvből különböző típusú és fokú nyelvvizsgával rendelkezik, csak a magasabb összegű nyelvpótlékra jogosult.”
18. § (1) A Hjt. 114. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]
„a) a repülési pótlék havi mértéke - a repülőhajózó hadrafoghatóságától, beosztásától és a repült géptípustól függően - 67-300%;”
(2) A Hjt. 114. §-a (1) bekezdésének m) és n) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
[Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]
„m) osztálybasorolási pótlék havonta 6,3-12,6%;
n) repülőműszakiak mesterkiegészítő pótléka havonta 10-13,8%;”
(3) A Hjt. 114. §-ának (1) bekezdése az alábbi u) és v) pontokkal egészül ki:
[Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]
„u) díszelgési pótlék havonta 50%;
v) zenekari pótlék havonta 50%.”
19. § (1) A Hjt. 116. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető. A 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.
(4) A Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással érvényesítheti.”
(2) A Hjt. 116. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Az illetményből való levonásra és a fizetési felszólítás, illetve fizetési meghagyás végrehajtására - a jogerőre emelkedést követően - egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.”
20. § A Hjt. 117. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A teljes illetményt vissza kell tartani a közügyektől eltiltást, a szolgálati viszony megszüntetését vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől, illetve fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig.”
21. § A Hjt. 123. §-ának második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Rendszeres illetménypótlékként a 111-112. §-okban, valamint a 114. § (1) bekezdésének a), l)-q) és t)-v) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a 252. § (2) bekezdésében meghatározott titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe venni.”
22. § A Hjt. 126. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„126. § (1) A hivatásos állomány tagja lakhatási támogatásra - a végleges letelepedés esetét kivéve - a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében jogosult, különösen az alábbiak szerint:
a) a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakás bérlete, állami tulajdonú lakás esetében a lakbér összegének megállapításával;
b) magántulajdonba kerülő lakás megszerzésének anyagi támogatása
ba) kamatmentes kölcsönnel,
bb) vissza nem térítendő juttatással;
c) vállalkozói (magánbefektetői), valamint önkormányzati tulajdonú lakás bérlete esetén lakbértámogatás (kiegészítés);
d) lakás (lakrész) bérlete, albérlete esetén albérletidíj-hozzájárulás;
e) lakással rendelkezők részére a rászorultsághoz igazodó mértékű lakásfenntartási költségekhez való hozzájárulás;
f) a lakhatási gondok átmeneti megoldására
fa) egyedülállóak - beleértve a családjuktól távol élőket is - és gyermektelen házaspárok, élettársak részére a minisztérium rendelkezése alatt álló szálló, továbbá
fb) házaspárok, élettársak és a velük egy háztartásban élő gyermekük részére a minisztérium rendelkezése alatt lévő családi (garzon) szálló elhelyezés.
(2) A magántulajdonba kerülő lakás megszerzéséhez
a) hivatásos tisztnek az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásokat csak a szolgálati nyugállományba helyezésről szóló parancs (határozat) aláírását követően, illetve a katonai szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel,
b) tiszthelyettesnek az (1) bekezdés ba) alpontja szerinti kamatmentes kölcsönt a hivatásos állományba vételét követően, az (1) bekezdés bb) alpontja szerinti vissza nem térítendő juttatást a katonai szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel
lehet nyújtani.
(3) A (2) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni annak a magántulajdonú lakással rendelkező igénylőnek az esetében, akit országgyűlési határozat vagy kormányhatározat alapján történő haderő-átalakítás, átszervezés következtében helyőrségváltással is járó beosztásba áthelyeznek (kineveznek), és egy éven belül az új szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében történő lakásszerzéshez kéri az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatást.
(4) A szerződéses állomány
a) tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatú tagja az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatásokra,
b) honvéd és tisztesi rendfokozatú tagja a lakhatási támogatásnak nem minősülő laktanyai elhelyezésre
jogosult.
(5) A szerződéses állomány tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatú, 5 évet már szolgálatban eltöltött és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt tagjának külön jogszabály alapján nyújtható az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti támogatás. A letöltött szolgálati időbe be kell számítani a Honvédségnél más közszolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt is.
(6) A lakhatási támogatások nyújtása során a családi körülményekre, rendfokozatra, szolgálati beosztásra és a jogviszony jellegére tekintettel kell érvényesíteni az egyenlő elbírálás elvét.”
23. § (1) A Hjt. 132. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 485/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben az állomány tagjának katonai vétségét e Fejezet rendelkezései szerinti fegyelmi eljárásban kell elbírálni azzal, hogy a nyomozás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.”
(2) A Hjt. 132. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fegyelmi eljárás során a tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérésére a tanú személyi adatait zártan kell kezelni.”
24. § A Hjt. 159. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A fenyítést, valamint a figyelmeztetést határozatba kell foglalni, amely bevezető, valamint rendelkező részből és indokolásból áll:”
25. § A Hjt. 169. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke - a (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a károkozó l havi alapilletményének 50%-át, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő károkozó esetén l havi alapilletményét nem haladhatja meg.
(4) A károkozó 3 havi, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő károkozó 6 havi alapilletménye erejéig felel, ha
a) a Honvédség gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy
d) a kár olyan - jogszabályba ütköző - parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg a figyelmet felhívta.”
26. § A Hjt. 177. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell határozatban megbízni.”
27. § A Hjt. 178. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az állományilletékes parancsnok a határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben 15 napon belül fellebbezéssel élhet.
(3) Ha a károkozó nem él fellebbezéssel, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.
(4) Az állományilletékes parancsnok határozata elleni fellebbezést 8 napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt 30 napon belül elbírálja. E határozat ellen a kártérítésre kötelezett 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.”
28. § A Hjt. az alábbi 182/A. §-sal egészül ki:
„182/A. § A károkozó halála esetén az eljárást határozattal meg kell szüntetni, amely határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.”
29. § A Hjt. 197. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó, külön jogszabályban meghatározott esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.”
30. § A Hjt. 198. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„198. § (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül az első fokon eljáró szervnek kell elbírálnia. A döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie.
(2) A károsult az elsőfokú határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a honvédelmi miniszterhez címzett fellebbezést nyújthat be.
(3) A miniszter a fellebbezést 30 napon belül indokolt határozattal bírálja el.
(4) A károsult a miniszteri határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. E határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.”
31. § A Hjt. 217-218. §-ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„217. § (1) Az állomány tagja vagy meghatalmazása alapján képviseletében az érdek-képviseleti szerv és jogi képviselője, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó, e törvény 222. § (1) bekezdésében nem szabályozott határozatot, parancsot, intézkedést vagy mulasztást (a továbbiakban együtt: döntés) sérelmesnek tartja, szolgálati panaszt terjeszthet elő.
(2) A szolgálati panaszt, a döntés tudomásra jutásától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni:
a) a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedésével végrehajtott állományba vételi, kinevezési, áthelyezési és besorolási okmánnyal, valamint ezek módosításával,
b) a szolgálati viszony megszüntetésével,
c) a fizetési felszólítással [116. § (3) és (4) bekezdés]
kapcsolatban.
218. § (1) A szolgálati panaszt, a döntést hozó elöljáróhoz a szolgálati út betartásával kell benyújtani. A döntést hozó elöljáró, ha a szolgálati panasznak helyt ad, azt saját hatáskörében a kézhezvételtől számított 30 napon belül - indokolással ellátva - bírálja el.
(2) Ha a döntést hozó elöljáró a szolgálati panaszt megalapozatlannak tartja, azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül az ügy összes iratával és az indokolással együtt felterjeszti a szolgálati elöljáróhoz, és erről az állomány tagját írásban értesíti.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szolgálati elöljáró a szolgálati panaszt annak kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolt határozatban bírálja el, és döntését az állomány tagjával írásban közli. Ez a határidő - indokolt esetben - egy ízben, 30 nappal meghosszabbítható.”
32. § A Hjt. 223. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a per alpereseként - a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - az első fokon döntést hozó szervet kell megjelölni.”
33. § (1) A Hjt. 224. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (6)-(8) bekezdés számozása (7)-(9) számozásra módosul:
„(6) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.”
(2) A Hjt. 224. §-a (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(9) Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült, illetve azon szolgáltatások értékét, amelyek a rendeltetésük szerint csak szolgálatteljesítés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.”
34. § A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 1. §-ának b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Ezt a törvényt kell alkalmazni a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: intézmény)]
„b) oktatóira, tudományos kutatóira (a továbbiakban együtt: oktatók), valamint”
35. § A Hft. 2. §-ának e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„e) vezető: a rektor, a főiskolai főigazgató (a továbbiakban együtt: az intézmény vezetője), a dékán, a kari főigazgató és helyetteseik, a gazdasági (fő)igazgató, a főtitkár, az oktatási és a tudományos kutatási szervezeti egység vezetője.”
36. § A Hft. 3. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Az oktatói és tudományos kutatói munkakörre vonatkozó külön szabályok
3. § (1) Az intézményben oktatói, tudományos kutatói munkakört, vezetői beosztást közalkalmazott a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti állomány tagja tölthet be.
(2) Közalkalmazott oktató, tudományos kutató az lehet, aki
a) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) szerinti követelményeknek - a beosztásához mérten - megfelel, és
b) tudomásul veszi, hogy munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást köteles tanúsítani.
(3) Hivatásos vagy szerződéses állományú oktató, tudományos kutató az lehet, aki
a) fegyveres szerv hivatásos vagy szerződéses állományának tagja, és
b) az Ftv. szerinti követelményeknek - a beosztásához mérten - megfelel.”
37. § A Hft. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az intézményben valamennyi oktatói és tudományos kutatói munkakört nyilvános pályázat útján kell betölteni. Egyes munkakörök ellátása hivatásos szolgálati viszonyhoz és külön törvény szerinti nemzetbiztonsági követelményekhez is köthető. Az intézmény oktatói-kutatói követelményrendszerében határozza meg az alkalmazás, az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményeit.”
38. § A Hft. 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„7. § (1) A hivatásos vagy a szerződéses állomány tagja az oktatói munkakör ellátásának megszűnése esetén a kinevezési okmány szerinti fegyveres szervhez kerül vissza.
(2) A hivatásos vagy a szerződéses állomány tagját a kinevezési parancs szerinti fegyveres szervnél rendfokozatának, végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásba vagy jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba kell helyezni, ha
a) az oktatói, tudományos kutatói munkakörben való alkalmazás megszüntetése a hivatásos állomány tagjának nem róható fel, vagy
b) az adjunktusi, illetőleg a tanársegédi munkakörben való alkalmazását nem hosszabbították meg.”
39. § A Hft. „A vezetőkre vonatkozó külön szabályok” alcíme az alábbi 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § A vezetői beosztásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni. A vezetői pályázatot - az oktatási és a kutatási szervezeti egységet vezető kivételével - a miniszter, az egyéb pályázatot az intézmény vezetője írja ki az e törvényben és az Ftv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelően.”
40. § A Hft. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A miniszter az intézményi tanács felterjesztésére az oktatási miniszter útján és egyetértésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a teljes munkaidőben foglalkoztatott hivatásos állományú vagy közalkalmazott, magyar állampolgárságú egyetemi tanárok közül a rektor, illetve a miniszterelnöknek az egyetemi és főiskolai tanárok közül a főiskolai főigazgató megbízására, illetve felmentésére.”
41. § A Hft. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) A rektor, a főiskolai főigazgató helyetteseit, a dékánt, a kari főigazgatót és helyetteseit az intézményi tanács javaslata, valamint a főtitkárt, a gazdasági (fő)igazgatót e testület véleményezése alapján a belügyminiszter, illetőleg a honvédelmi miniszter határozott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra bízza meg, illetve nevezi ki. A megbízás, illetve a kinevezés további egy alkalommal meghosszabbítható.
(2) Rektorhelyettesi, dékáni és kari főigazgatói megbízást egyetemi tanár, egyetemi docens, főiskolai tanár, dékáni és főiskolai főigazgató-helyettesi megbízást főiskolai docens is kaphat.”
42. § A Hft. 15. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„15. § (1) A hallgatói jogviszony az intézménybe történő beiratkozással jön létre.
(2) Az Ftv. 27. § (1) bekezdése szerinti hallgató e törvény alkalmazása során
a) ösztöndíjas hallgató: ha a felvételt nyert nappali tagozatos személy a katonai felsőoktatási intézményben a Honvédséggel vagy a Határőrséggel kötött ösztöndíjszerződés alapján a Honvédség, illetve a Határőrség tényleges állományú tagjaként, vagy a Rendvédelmi Főiskolán valamely fegyveres szervvel kötött ösztöndíjszerződés alapján végzi a tanulmányait,
b) kettős jogállású hallgató: ha az intézménybe felvett, a Hszt. vagy a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagja államilag finanszírozott képzésben folytat tanulmányokat,
c) polgári hallgató: ha nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá.”
43. § (1) A Hft. 16. §-ának a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a számozatlan bekezdés jelölése (1) bekezdésre változik:
[A hallgatói jogviszony megszűnik]
„a) az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, a sikeres záróvizsgát tett ösztöndíjas hallgatók esetén a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján,”
(2) A Hft. 16. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a volt hallgatót a Szabályzatban meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek.”
44. § A Hft. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az intézmény nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatója a tanulmányi idő alatt a tanterv szerinti szakmai gyakorlaton, a katonai felsőoktatási intézmény hallgatója az elméleti képzés megkezdése előtt alapkiképzésen is részt vesz.”
45. § A Hft. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója vállalja, hogy a tanulmányai befejezte után meghatározott ideig a Honvédségnél vagy a Határőrségnél a végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásban hivatásos vagy szerződéses szolgálatot teljesít.”
46. § (1) A Hft. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az ösztöndíjas hallgató az intézmény Szabályzatában meghatározott módon - a Rendvédelmi Főiskola hallgatója esetében az ösztöndíjszerződésben érintett fegyveres szervek engedélyével - a képzési időben egyszer szakot változtathat.”
(2) A Hft. 25. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója katonai kiképzésben és szakmai gyakorlaton vesz részt, illetve a 28. § c) pontja szerinti szolgálati feladat ellátására is igénybe vehető.”
(3) A Hft. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója a (3) bekezdés szerinti tanulmányokkal összefüggő kiképzést, gyakorlatot, szolgálati igénybevételt a szövetséges, valamint az európai uniós együttműködésre felajánlott katonai szervezetben külföldön is teljesítheti.”
47. § A Hft. 35. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) A félévre megállapított tandíjat a beiratkozást megelőzően egy összegben vagy a hallgató kérésére - az intézményi szabályzatban meghatározott módon - részletekben kell befizetni.”
48. § A Hft. mellékletének a katonai felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatóinak havi tanulmányi pótlékára vonatkozó II. számú táblázatának fejléce helyébe az alábbi fejléc lép:
[II. Havi tanulmányi pótlék]
„
| Korrigált kreditindex | Szorzószám |
”
49. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni.”
50. § A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 19. §-ának e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatokból, törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésére jogosult]
„e) a rendvédelmi szervek és a fegyveres erők állományilletékes parancsnokai a hivatásos (szerződéses) állományba történő kinevezéshez;”
51. § (1) Ez a törvény 2004. augusztus 1-jén lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg a Hjt. 91. §-ának (5) bekezdése, 94. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „készültségi és” szövegrész, 112. §-ának (8) bekezdése, 113. §-a, 126/A. §-a (2) bekezdésének e) és f) pontja, 171. §-ának (6) bekezdése, 222. §-a (1) bekezdésének az „a szolgálati viszonyával kapcsolatos,” szövegrésze, valamint 269. §-ának (2) bekezdése, illetve a Hft. 11. §-ának (2) bekezdése és (4) bekezdésének második mondata, 28. §-ának d) pontja, 36. §-a (1) bekezdésének második mondata és (2) bekezdése, valamint 48. §-ának (2) bekezdése a hatályát veszti.
(2) 2004. november 1-jén a Hjt. 209. §-ának (3) bekezdésében a „30%-a” szövegrész helyébe a „36%-a” szövegrész, 211. §-ának (6) bekezdésében pedig az „50%-a” szövegrész helyébe a „60%-a” szövegrész lép.
