Az Országgyűlés az európai közösségi szabályozással való összhang megteremtése érdekében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosításáról a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az Szt. 3. §-a (1) bekezdése 4. pontjának f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. § (1) E törvény alkalmazásában
4. egyéb szervezet:]
„f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,”
(2) Az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(8) E törvény alkalmazásában]
„1. elismert (szabályozott) piac, tőzsde (a továbbiakban együtt: tőzsde), tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügylet: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;”
(3) Az Szt. 3. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) E törvény exportra, importra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában:
1. külföld: a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület;
2. külföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van;
3. belföld: a Magyar Köztársaság területe;
4. belföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye belföldön van.”
2. § Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés előírásait részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja.”
3. § Az Szt. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ahol e törvény, illetve más jogszabály összevont (konszolidált) éves beszámoló kifejezést használ, ott azon a (2) és (3) bekezdés szerinti, az Európai Parlament és a Tanács a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete előírásainak megfelelően összeállított összevont (konszolidált) éves beszámoló is értendő.”
4. § Az Szt. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat a 155. § szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik.”
5. § Az Szt. 23. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján - kezelésbe vett, a kincstári vagyon, az önkormányzati vagyon részét képező eszközöket is.”
6. § Az Szt. 25. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a márkanév, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.”
7. § (1) Az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.”
(2) Az Szt. 29. §-ának (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Egyéb követelésként kell kimutatni - a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozások között létrejött - valódi penziós és óvadéki repóügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárát, illetve a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kifizetett visszavásárlási árát, az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést, továbbá a határidős és opciós ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul.
(8) A (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően az egyéb követelés mérlegtételnél kell kimutatni továbbá a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni (1) bekezdés szerinti valamennyi követelést - a (2) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével -, ideértve a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket, a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket is.”
8. § (1) Az Szt. 41. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
(2) Az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben - céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.”
(2) Az Szt. 41. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, illetve várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.”
9. § (1) Az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak.”
(2) Az Szt. 42. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, valamint a kincstári vagyon, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódó kötelezettséget.”
10. § Az Szt. 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó öt évnél hosszabb idő alatt szünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.”
11. § (1) Az Szt. 48. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzését (termékimport), továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. A köz- és magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogszabályokban rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek.
(6) Nem minősül importbeszerzésnek az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő - devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási díj. Ha a vámjogszabályok eltérően nem rendelkeznek, nem minősül importbeszerzésnek a vámszabad és a tranzitterületen levő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés, továbbá a vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozóknak az egymástól történő beszerzése sem.”
(2) Az Szt. 48. §-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) Az importbeszerzés értéke:]
„c) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés devizában meghatározott ellenértékének, kiegyenlítése azonos devizaértékű exportáruval, exportszolgáltatással történik, az importbeszerzés forintértékét a 75. § (6) bekezdése szerint kell meghatározni.”
12. § Az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, egyéb gyűjteménynél, műemléki védettségű épületnél, üzleti vagy cégértéknél, illetve egyéb más eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.”
13. § (1) Az Szt. 53. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha]
„e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).”
(2) Az Szt. 53. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni.”
(3) Az Szt. 53. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
„(3) Amennyiben az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére (legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére) vissza kell értékelni.
(4) Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását a kiegészítő mellékletben indokolni kell és annak az eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását külön be kell mutatni.”
14. § (1) Az Szt. 54. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:]
„c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a 60. § szerinti, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken.”
(2) Az Szt. 54. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hitelkockázati szempontból - a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a számviteli politikában meghatározottak szerint - kockázatmentesnek minősített, valamely ország központi kormánya vagy központi (jegy) bankja által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok esetében a (4) bekezdés szerinti értékvesztés-elszámolást nem kell alkalmazni a bekerülési érték azon része után, amely a lejáratkor megtérül.
(9) A (8) bekezdés alkalmazása szempontjából bármely vállalkozónál kockázatmentesnek minősíthető a külön törvény(ek) felhatalmazása alapján kiadott, a tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató számításáról szóló jogszabály(ok) szerint nulla százalékos kockázati súlyozású tételnek tekinthető valamely ország központi kormánya vagy központi (jegy) bankja által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált értékpapír, feltéve, hogy az értékpapírral kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel.”
15. § Az Szt. 57. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés visszaírását az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.”
16. § Az Szt. 60. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, a fedezeti ügylettel nem fedezett, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő, külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetése értékelésekor az értékvesztés, illetve az értékhelyesbítés összegének meghatározásánál a befektetés (4)-(6) bekezdés szerinti átszámítása során keletkezett árfolyam-különbözetet és a devizában kifejezett értékvesztés, illetve értékhelyesbítés (4)-(6) bekezdés szerinti forintértékét - eltérően az 54. és az 57-58. §-ban foglaltaktól - egybe kell számítani, és az értékvesztés, illetve az értékhelyesbítés forintösszegének meghatározásánál összevontan kell figyelembe venni.”
17. § Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47-50. § szerinti tételek, vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható.”
18. § Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:]
„d) az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt - a 72. § (3) bekezdése szerinti - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik);
e) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik).”
19. § Az Szt. 74. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét.
(2) Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak a 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.”
20. § (1) Az Szt. 77. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az a)-f) pontokban meghatározottak egyéb bevételkénti elszámolásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően rendelkezik.”
(2) Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni:]
„e) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadásából származó bevételt az értékesítéskor, az átadáskor;”
(3) Az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[(3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni:]
„g) a követelés eredeti jogosultjánál - ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el - a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget.”
21. § Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:]
„e) az államháztartás egyes alrendszereivel (a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás költségvetéseivel), az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaival (pénzügyi forrásaival) elszámolt - a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható - adók, díjak, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetett, illetve fizetendő összegét;”
22. § Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:]
„p) közös tevékenység, közös üzemeltetés esetén a közös költségeknek (ráfordításoknak) a közös tevékenységben, a közös üzemeltetésben részt vevőkre - a tárgyévvel kapcsolatosan - átterhelt összegét, illetve a közös tevékenységből, közös üzemeltetésből származó nyereség - tárgyévvel kapcsolatosan - átvett (járó) összegét;”
23. § Az Szt. 85. §-a (3) bekezdésének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:]
„p) közös tevékenység, közös üzemeltetés esetén a közös költségeknek (ráfordításoknak) a közös tevékenységben, a közös üzemeltetésben részt vevők által - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített, megtérítendő összegét, illetve a közös tevékenységből, közös üzemeltetésből származó nyereség - tárgyévvel kapcsolatosan - átadott (fizetendő) összegét;”
24. § (1) Az Szt. 86. §-a (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:]
„i) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a 77. § (2) bekezdésének d) pontja, illetve a 86. § (4) bekezdésének b) pontja alá nem tartozó támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét;
j) a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások átadónál (a szolgáltatást nyújtónál) kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét.”
(2) Az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni:]
„c) a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a 81. § (2) bekezdésének c) pontja alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét.”
25. § (1) Az Szt. 88. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott - az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.”
(2) Az Szt. 88. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha e törvény, illetve más jogszabály előírása szerint a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező, úgy erre a kötelezettségre a beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten és egyértelműen utalni kell.
(9) Ha a vállalkozóra vonatkozik a 151. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség, a kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy - a 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő - nyilvános adatait.”
26. § Az Szt. 89. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kiegészítő mellékletben meg kell adni a vállalkozó székhelyének és - ha beszámolóját és a kapcsolódó üzleti jelentést interneten is közzéteszi - internetes honlapjának pontos címét, elérhetőségét.”
27. § Az Szt. 90. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(4) A kiegészítő mellékletben kell bemutatni:]
„c) a tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyletek, valamint swap ügyletek eredményét és cash-flowra gyakorolt hatását ügyletfajtánként, elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti és nem fedezeti ügylet, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben.”
28. § Az Szt. 93. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:]
„a) az exportértékesítés árbevételét termékexport és szolgáltatásexport szerinti, az importbeszerzés értékét termékimport és szolgáltatásimport szerinti tagolásban, továbbá az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión kívüli országok szerinti, illetve ezen belül földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban (a földrajzi elkülönítést a vállalkozó gazdálkodása sajátosságainak figyelembevételével alakítja ki);”
29. § Az Szt. a 94. § után a következő 94/A. §-sal egészül ki:
„94/A. § A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a külföldi telephelyek főbb adatait telephelyenként külön-külön, így különösen azok megnevezését, címét, befogadó országát, a működéshez tartósan rendelkezésre bocsátott eszközök értékét, a külföldi gazdálkodásból származó követelések és kötelezettségek, a külföldi gazdálkodásból származó adózott eredmény és a külföldön befizetett főbb adók összegét.”
30. § Az Szt. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § (1) Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről - a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján - a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon.
(2) Az üzleti jelentésnek a vállalkozó üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve helyzetéről átfogó, a vállalkozó méretével és összetettségével összhangban álló elemzést kell tartalmaznia.
(3) A (2) bekezdés szerinti elemzésnek tartalmaznia kell - a vállalkozó fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben - minden olyan pénzügyi és ahol szükséges, minden olyan kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatót, amely lényeges az adott üzleti vállalkozás szempontjából.
(4) Az üzleti jelentésben ki kell térni:
a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
b) a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében);
c) a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére;
d) a telephelyek bemutatására;
e) a vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára.
(5) Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni:
a) a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét;
b) a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat;
c) a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát;
d) a környezetvédelmi intézkedéseket, azok végrehajtásának alakulását.
(6) Az üzleti jelentésben kell bemutatni:
a) a pénzügyi instrumentumok hasznosítását (befektetési vagy forgatási célú minősítését, a valós értéken történő értékelés esetén az értékelés szempontjából történő besorolását, a származékos ügyletek fedezeti vagy nem fedezeti jellegét), ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre,
b) a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügylet politikát,
c) az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázatot (számszerűsítve is).
(7) Az üzleti jelentésnek, ahol szükséges, hivatkoznia kell és további magyarázatokat kell adnia az éves beszámolóban szereplő adatokra.
(8) Az üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni és azt a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.”
31. § (1) Az Szt. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (a továbbiakban: mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat), ha a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térségben rendelkezik székhellyel, e törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolót, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 119. §; és ha
a) a fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban, vagy legalább 90%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosok elfogadták a mentesítést, vagy
b) az a) ponton kívüli esetekben, a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egy része - akiknek összesen legalább 10%-os mentesíthető anyavállalati részesedés van a birtokukban - legalább hat hónappal az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének mérlegfordulónapja előtt nem kérték a mentesíthető anyavállalattól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.”
(2) Az Szt. 116. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a mentesített anyavállalat éves beszámolójának kiegészítő mellékletében a mentesített anyavállalat és kapcsolt vállalkozásai befektetett eszközeinek, tárgyévi bevételeinek és adózott eredményének, saját tőkéjének, valamint foglalkoztatottjai átlagos állományi létszámának adatait vállalkozásonként külön-külön be kell mutatni.”
(3) Az Szt. 116. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti mentesítés arra az anyavállalatra, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontjai szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén, hiteles fordításban, magyar nyelven a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját és összevont (konszolidált) üzleti jelentését, az ezekről készült könyvvizsgálói jelentést kell közzétenni. E közzétételről a mentesített anyavállalat köteles gondoskodni a 154. §-ban foglaltaknak megfelelően.”
32. § Az Szt. 134. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnek a konszolidálásba bevont vállalkozások együttesének helyzetét és üzletmenetét, a vállalkozások tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt úgy kell tartalmaznia, hogy az a tényleges viszonyokról megbízható és valós képet adjon.”
33. § (1) Az Szt. 151. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A könyvviteli szolgáltatást végzőkről nyilvántartást kell vezetni. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult mérlegképes könyvelői képesítéssel, illetve a nyilvántartásba vétel szempontjából a mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű képesítéssel rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartását a Pénzügyminisztérium, a kamarai tag könyvvizsgálók (ideértve a tagságukat szüneteltetőket is) nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti. A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. A nyilvántartásban szereplő természetes személyek nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja.”
(2) Az Szt. 151. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel kell venni azt a könyvviteli szolgáltatás végzésére jelentkező természetes személyt, aki]
„c) büntetlen előéletű és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt nem áll;”
(3) Az Szt. 151. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,
a) aki a 152. § (1) bekezdése szerinti továbbképzésben nem vesz részt, akinek részvételét a továbbképzésben közreműködő szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja kimenteni a továbbképzésben való részvételének hiányát,
b) akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
c) akit a bíróság a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott,
d) aki a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően valótlan adatot közölt, a nyilvántartásból törlésre okot adó körülményt 30 napon belül nem jelentette be, a valótlan adatközlés, illetve a bejelentés elmulasztása utólagos megállapításakor,
e) aki kéri a nyilvántartásból való törlését,
f) akit jogerős bírói ítélet a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett,
g) aki elhalálozott.”
(4) Az Szt. 151. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(7) A nyilvántartásból törölt természetes személy kérheti a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába újbóli felvételét:
a) a törlést követő 2 év után, ha a törlésre a (6) bekezdés a) pontja miatt,
b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülést követően, ha a törlésre a (6) bekezdés b) pontja miatt,
c) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítést követően, ha a törlésre a (6) bekezdés c) pontja miatt,
d) a törlést követő 3 év után, ha a törlésre a (6) bekezdés d) pontja miatt,
e) a törlést követő 2 év után, ha a törlésre a (6) bekezdés e) pontja miatt,
f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha a törlésre a (6) bekezdés f) pontja miatt
került sor.
(8) A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy regisztrálási száma, neve, címe, hozzájárulása esetén egyéb adata nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat.
(9) A (8) bekezdésben foglaltakra tekintettel a Pénzügyminisztérium a tárgyévben nyilvántartásba vett természetes személyek regisztrálási számát, nevét, címét, valamint a nyilvántartásba vettek adataiban bekövetkezett változásokat a Magyar Közlöny mellékletében és a Pénzügyi Közlönyben évente közzéteszi, továbbá internetes honlapján valamennyi nyilvántartásba vett természetes személy előbbi adatait, valamint minden olyan egyéb adatot, amelynek nyilvánosságához az érintett természetes személy hozzájárult, nyilvánosságra hoz, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a Pénzügyminisztériumtól bárki tájékoztatást kapjon.”
34. § (1) Az Szt. 153. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.
(2) Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta.”
(2) Az Szt. 153. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A cégbíróságnál letétbe helyezett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt nyilvánosak, azokról a cégbíróságnál bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet.
(5) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni.”
35. § (1) Az Szt. 154. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - közzétenni.”
(2) Az Szt. 154. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vállalkozó köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az összevont (konszolidált) éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést a vállalkozó (az anyavállalat) székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek.”
(3) Az Szt. 154. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az anyavállalat köteles az összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - közzétenni.”
(4) Az Szt. 154. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló ismételt közzétételéhez is szükséges - kötelező könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés, a jóváhagyásra jogosult testület elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül - a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó esetén - a cégbíróságnál történő letétbe helyezés.
(7) Közzétételi kötelezettségének - ideértve az ismételt közzétételt is - azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi.”
(5) Az Szt. 154. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8)-(10) bekezdés számozása (10)-(12) bekezdésre változik:
„(8) A 10. § (2) bekezdése szerinti vállalkozó a (7) bekezdésben szereplő dokumentumokat az üzleti jelentéssel, az összevont (konszolidált) üzleti jelentéssel együtt - az ott megjelölt időpontban - internetes honlapján is köteles közzétenni, és a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a következő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani.
(9) Amennyiben a vállalkozó e törvény vagy más jogszabály, illetve saját döntés alapján az internetes honlapján vagy egyéb más módon is közzéteszi a beszámolót és a kapcsolódó üzleti jelentést, a könyvvizsgálatra való hivatkozás tekintetében a (3) bekezdés szerint köteles eljárni.”
36. § Az Szt. 155. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kötelező felülvizsgálatára, a (7) bekezdésnek megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot az anyavállalat tulajdonosai választják. A könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot a konszolidálásra kerülő üzleti év mérlegfordulónapja előtt a (6) bekezdésben foglaltak szerinti időpontban kell megválasztani.”
37. § (1) Az Szt. 156. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, e törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.”
(2) Az Szt. 156. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a független könyvvizsgálói jelentés címét, továbbá címzettjét;
b) a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen melyik vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója), a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt;
c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését;
d) az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását) megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;
e) a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;
f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;
g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés);
h) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló összhangban áll-e az ugyanazon üzleti évről készített üzleti jelentéssel;
i) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
j) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;
k) könyvvizsgálói társaság esetén a - j) pontban foglaltakon túlmenően - társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.”
38. § Az Szt. 158. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni, akkor a záradék megadásának elutasítását (az elutasítás okainak részletes feltüntetésével) tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell letétbe helyezni, illetve közzétenni.
(5) Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a legfőbb szerv (a részvénytársaság közgyűlése, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése) elé.
(6) Amennyiben a közgyűlés, a taggyűlés az eléterjesztett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló adatait megváltoztatja, vagy olyan információ jutott a könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a közgyűlést, a taggyűlést megelőzően adott könyvvizsgálói záradék már nem tükrözi a valós helyzetet, a könyvvizsgálónak a letétbe helyezésre, a közzétételre kerülő éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz a valóságnak megfelelő könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell - még a letétbe helyezést, a közzétételt megelőzően - készítenie.”
39. § Az Szt. 167. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti bizonylathoz egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva csatolja.”
40. § Az Szt. 177. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A (11) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során jogharmonizációs célú változásnak tekintendő az is, ha a devizakülföldi minősítés elvesztése a többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag (tulajdonos) személyében történő változás miatt következett be.
(13) A 10. § (2) bekezdését először a 2007. évben induló üzleti évről készített összevont (konszolidált) éves beszámolóra kell alkalmaznia annak a vállalkozónak (anyavállalatnak), amelynek az Európai Unió valamely tagállamának elismert (szabályozott) piacán (tőzsdéjén) csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai forgalmazása engedélyezett.”
41. § (1) Az Szt. 178. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:]
„d) a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét ellátó szervezetre, a nyilvántartásba vételre, illetve a nyilvántartásból történő törlésre, a nyilvántartás vezetésének részletes szabályaira, a kötelező szakmai továbbképzésre, valamint a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó előírásokat;”
(2) Az Szt. 178. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy - az (1) bekezdés e) pontja szerinti kormányrendelet előírásainak figyelembevételével - a nemzeti számviteli standardokat rendelettel kihirdesse.”
42. § Az Szt. 5. számú, „Az eredménylevezetés előírt tagolása” mellékletében a 11. tétel elnevezése a következőre változik:
„11. Természetben adott juttatások munkavállalóknak, tagoknak”
43. § Az Szt. 7. számú mellékletének a „A cash flow-kimutatás sorainak tartalma” cím alatti szövegrész (a jelenlegi szövegrész végét követően) a következő mondattal egészül ki:
„Valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén további korrekciós tételeket kell figyelembe venni a valós értéken történő értékelés eredményt érintő hatásainak kiszűrésére.”
44. § (1) E törvény 2005. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E törvény 1-2., 4., 6-7., 10-32., 34-39., 42-43. §-aiban, valamint az Szt. e törvény 40. §-ával beiktatott 177. §-ának (12) bekezdésében foglalt előírásokat a 2004. évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 3. §-a (4) bekezdése 10. pontjának g) alpontját követő szövegrész utolsó mondata, az Szt. 52. §-a (4) bekezdésének második mondata, az Szt. 137. §-ának (4) és (5) bekezdése hatályát veszti.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 3. §-a (5) bekezdése 1. pontjának d) alpontja és 2. pontjának d) alpontja hatályát veszti azzal, hogy az ilyen címen már kimutatott tételek elszámolását az erre vonatkozó korábbi döntéseknek megfelelően kell folytatni.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 25. §-ának (8) bekezdésében az „ , átalakulás esetén az ilyen címen megállapított értéket” szövegrész, az Szt. 29. §-ának (6) bekezdésében az „ , a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt” szövegrész, az Szt. 45. §-ának (3) bekezdésében az „ , illetve átalakulás” szövegrész, az Szt. 45. §-ának (4) bekezdésében az „ , az átalakulást” szövegrész, az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „ , továbbá a visszáru” szövegrész, az Szt. 138. §-ának (3) bekezdésében az „[ideértve a 137. § (4)-(5) bekezdése szerinti üzleti vagy cégértéket is]” szövegrész, az Szt. 151. §-ának (4) bekezdésében az „annak törvényességi felügyeletéről,” szövegrész hatályát veszti.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 10. §-ának (2) bekezdésében az „1606/2002. számú (EK) rendelet” szövegrész helyébe „1606/2002/EK rendelet” szövegrész, az Szt. 26. §-ának (3) bekezdésében a „használatának előfeltételét jelentő” szövegrész helyébe „használatához kapcsolódó” szövegrész, az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és a 86. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „támogatás és a” szövegrész helyébe „támogatás,” szövegrész, az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontjában - mind a két esetben - a „szellemi termék” szövegrész helyébe „immateriális jószág” szövegrész, az Szt. 59/B. §-ának (11) bekezdésében a „pénzügyi eszközök” szövegrész helyébe „pénzügyi eszközök, illetve pénzügyi kötelezettségek” szövegrész, az Szt. 60. §-ának (8) bekezdésében a „vállalkozó” szövegrész helyébe „vállalkozónak” szövegrész, az Szt. 134. §-ának (2) bekezdésében a „(2)-(4)” szövegrész helyébe „(2)-(7)” szövegrész, az Szt. 160. §-a (3) bekezdése b) pontja második mondatában az „az egyéb általános költségeket, valamint” szövegrész helyébe „az egyéb általános költségeket), valamint” szövegrész, az Szt. 175. §-ának c) pontjában a „pénzintézetek” szövegrész helyébe „pénzügyi intézmények” szövegrész, az Szt. 175. §-ának d) pontjában az „1606/2002. számú (EK) rendelet” szövegrész helyébe „1606/2002/EK rendelet” szövegrész lép.
45. § (1) Az Szt. e törvény 12. §-ával módosított 52. §-a (6) bekezdésének az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírását a 2004. december 31-e után nyilvántartásba vett üzleti vagy cégértékre kell, a korábban nyilvántartásba vett üzleti vagy cégértékre lehet alkalmazni.
(2) Az Szt. e törvény 16. §-ával beiktatott 60. §-a (9) bekezdésének első alkalmazásakor a vállalkozó választhat, hogy nyilvántartási árfolyamként vagy a befektetés eredeti bekerüléskori árfolyamát veszi figyelembe [ehhez kapcsolódóan a korábban elszámolt árfolyam-különbözeteket, illetve értékvesztéseket és értékhelyesbítéseket visszarendezi (stornírozza), és egyidejűleg az Szt. 60. §-a (9) bekezdésének megfelelően elszámolja], vagy az előző évi üzleti évről készített beszámolónál figyelembe vett árfolyamot tekinti a további értékelés alapjának.
46. § (1) E törvény 3. §-a, valamint az Szt. e törvény 40. §-ával beiktatott 177. §-ának (13) bekezdése az Európai Parlament és a Tanács a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendeletének való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 2., 4., 8., 30., 32., 34-38. §-ai, valamint az Szt. e törvény 31. §-ának (3) bekezdésével beiktatott 116. §-ának (4) bekezdése az Európai Parlament és a Tanács a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK, 83/349/EGK, 86/635/EGK és 91/674/EGK irányelvek módosításáról szóló 2003/51/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
