Időállapot: közlönyállapot (2004.XII.21.)

2004. évi CXXVII. törvény

a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. § (1) A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 12. §-ának (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A cégjegyzék szükség szerint tartalmazza]

k) azt, hogy a cégjegyzékben szereplő adatok, illetve a cégiratok fordítása az Európai Unió melyik hivatalos nyelvén szerepel a cégnyilvántartásban.”

(2) A Ctv. 12. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

[A cégjegyzékben fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:]

e) a hivatalbóli törlési eljárás kezdő időpontját és befejezését, a cég megszűntnek nyilvánítását, továbbá, ha a jogi személy megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, a bíróság megnevezését, valamint a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját,”

(3) A Ctv. 12. §-a (3) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a Ctv. 12. §-ának (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[A cégjegyzékben fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:]

k) a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalását, továbbá a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban alkalmazott biztosítási intézkedés, illetve zár alá vétel elrendelését,

l) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozás elrendelését, megszüntetését, annak megállapítását, hogy intézkedés alkalmazásának a feltételei nem állnak fenn, az eljárás befejezését, valamint az eljáró hatóság megnevezését, a határozat számát és keltét, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a határozat jogerőre emelkedésének napját, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki.”

(4) A Ctv. 12. §-ának a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést) elrendelő hatóság (bíróság) értesítése, illetve a végrehajtást foganatosító hatóság által megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé a (3) bekezdés j)–k) pontjában meghatározott adatokat. A (3) bekezdés l) pontjában szereplő adatokat a cégbíróság az ügyész, illetve az ügyben eljáró bíróság értesítése alapján ugyancsak hivatalból jegyzi be és teszi közzé.”

2. § A Ctv. 13. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[A cégjegyzék cégformánként, a 12. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:]

„(15) közjegyzői iroda esetében

a) tagok nevét, lakóhelyét, a közjegyző tag esetében a hivatali helyiségének (irodájának) címét is,

b) a közjegyző tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét;”

3. § A Ctv. a 13. §-t követően a következő 13/A–13/B. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A cégjegyzék a 12. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:

a) európai gazdasági egyesülés esetében

aa) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

ab) az európai gazdasági egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását;

b) európai részvénytársaság esetében

ba) az európai részvénytársaság nyilvános vagy zártkörű működési formáját,

bb) az európai részvénytársaság ügyvezetésének típusát (igazgatótanács vagy igazgatóság),

bc) részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények számát és névértékét,

bd) a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,

be) a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,

bf) az európai részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét,

bg) az európai részvénytársaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét,

bh) egyszemélyes európai részvénytársaság esetében az alapító, illetve az egyedüli részvényes cég nevét, székhelyét.

(2) Ha az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság székhelyáthelyezés következtében kéri a cégbejegyzését, a cégjegyzékben fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság korábbi nyilvántartási számát.

(3) Ha az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági egyesülés vagy az európai részvénytársaság új székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság nyilvántartási számát.

13/B. § (1) Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyét kell nyilvántartásba venni a Tanács 2137/85/EGK rendeletének 10. cikke alapján, a cégeljárás szabályait a következő bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a cégjegyzék a következőket tartalmazza:

a) a telephely cégjegyzékszámát,

b) az európai gazdasági egyesülés székhelye szerinti állam betűjelét,

c) az európai gazdasági egyesülés nevét,

d) az európai gazdasági egyesülés székhelyét,

e) az európai gazdasági egyesülés nyilvántartását végző hatóságot és a nyilvántartási számot,

f) a telephely magyarországi központi ügyintézésének helyét,

g) a telephelyet létesítő okirat keltét,

h) a telephely főtevékenységét a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint; hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében – az engedély megadása után – az engedély számát és érvényességi időtartamát,

i) a telephely képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is,

j) a telephely adószámát (közösségi adószámát), valamint statisztikai számjelét,

k) a telephely valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét,

l) a cégbejegyzés időpontját.

(3) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetében a cégjegyzék szükség szerint tartalmazza a 12. § (2) bekezdésének a)–b) pontjában foglalt adatokat, valamint, ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnésére irányuló eljárás indult, az eljárás megindításának és befejezésének időpontját. A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetében a magyarországi telephelyet a cégbíróság törli a cégjegyzékből.

(4) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzési kérelméhez a törvény mellékletében felsorolt iratok közül – az I/3. pont d)–e) pontjában foglaltak kivételével – az I. alatt megjelölt pontokban szereplő iratokat kell csatolni. A melléklet II/7. pont a)–b) pontjában előírt iratok csatolására vonatkozó kötelezettség a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzése során is megfelelően irányadó.

(5) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének nyilvántartásba vételére, illetve nyilvántartására a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

(6) Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés Magyarországra helyezi át a székhelyét, a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg kezdeményeznie kell a Fővárosi Bíróságnál a korábban már a cégjegyzékbe bejegyzett magyarországi telephelye önálló nyilvántartásának megszüntetését is.”

4. § A Ctv. 22. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetékét és a közzétételi költségtérítést a bejegyzési kérelem benyújtását követő 2 napon belül – a tanúsítvány számára és a cégjegyzékszámra hivatkozással – a Magyar Államkincstár elektronikus fizetési rendszerén keresztül, elektronikus úton is meg lehet fizetni. Az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlára, a közzétételi költségtérítést pedig az Igazságügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett – külön jogszabályban meghatározott – számlájára kell utalni. Az illeték és a költségtérítés befizetéséről, a befizetés összegéről és időpontjáról a Magyar Államkincstár egy munkanapon belül értesíti a cégbíróságot, és a költségtérítés befizetéséről szóló értesítést ezzel egyidejűleg a Szolgálatnak is megküldi. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”

5. § A Ctv. a 23. §-t követően a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A cégbejegyzési kérelemhez csatolható a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és a cégiratoknak az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén készült hiteles fordítása. A cégbíróság ebben az esetben a cégjegyzék adatait és a cégiratokat a cég által választott hivatalos nyelven is nyilvántartja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben legalább a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és a létesítő okirat hiteles fordítását csatolni kell. Változásbejegyzési eljárásban a cégjegyzékadatok, illetve a létesítő okirat módosítása esetén csatolni kell a cégjegyzék adatainak, illetve a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének hiteles fordítását is.

(3) Hiteles fordításnak minősül az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Részvénytársaság, továbbá a szakfordítói vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkező személy által készített fordítás.

(4) Ha a magyar nyelvű cégjegyzékbe bejegyzett adat, illetve cégirat és annak hiteles fordítása egymástól eltér, a cég harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat a hiteles fordításra. Harmadik személy azonban hivatkozhat a hiteles fordításra, kivéve, ha a cég bizonyítja, hogy a harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett – magyar nyelven nyilvántartott –, a fordításban szereplőtől eltérő adatot vagy cégiratot ismerte.”

6. § A Ctv. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az elektronikus úton feldolgozott cégiratokat a cégbíróság elektronikus okirat formájában is nyilvántartja.”

7. § A Ctv. 29. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A változásbejegyzési eljárás illetékének és a közzétételi költségtérítésnek a megfizetésére a 22. § (5) bekezdése irányadó azzal, hogy az illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésekor a cégjegyzékszámra és annak alszámára kell hivatkozni.”

8. § A Ctv. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végzést a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkeztetésétől számított 10 munkanapon belül postára kell adni, vagy azt a bejegyzést kérőnek e határidőn belül a cégbíróságon át kell adni. Változásbejegyzési kérelem esetében ez a határidő 20 munkanap.”

9. § A Ctv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A cégbíróság a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme érdekében köteles legkésőbb a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított 15 munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy annak elutasításáról. Változásbejegyzési kérelem esetében ez a határidő 25 munkanap. A határidők számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe.”

10. § A Ctv. 43. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A cég bejegyzését követően a cég írásbeli képviselete, illetve hivatalos levelezése során – ideértve az elektronikus levelezést is –, valamint a cég honlapján fel kell tüntetni a céget nyilvántartó cégbíróság nevét, a cég nevét és székhelyét, a cég cégjegyzékszámát, továbbá szükség szerint a cég felszámolására, illetve végelszámolására utaló toldatot.”

11. § A Ctv. 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eljárásra egyebekben a 41. § (2)–(4) bekezdésében, valamint a 42–43. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a hiánypótlásra felhívó végzést a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetében 20 munkanapon belül, változásbejegyzési kérelem esetében 35 munkanapon belül kell postára adni, a cég bejegyzésére nyitva álló határidő 30 munkanap, a változás bejegyzésére nyitva álló határidő pedig 45 munkanap.”

12. § (1) A Ctv. 48/A. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A cégbírósághoz elektronikus úton benyújtott kérelmek érkezéséről – a cég bejegyzésére irányuló kérelem kivételével – az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a cégbíróság elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek.”

(2) A Ctv. 48/A. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság – okirat aláírásának időpontjában való – fennállása megállapítható legyen.”

13. § A Ctv. 48/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„48/C. § (1) A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a Szolgálathoz küldi meg. A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni. Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést a Magyar Államkincstár elektronikus fizetési rendszerén keresztül, elektronikus úton kell megfizetni, a 48/A. § (1) bekezdése szerinti elektronikus úton megküldött tanúsítvány, illetve – változásbejegyzési eljárás esetén – a cégbíróság által megküldött elektronikus igazolás kézhezvételét követő két napon belül, a tanúsítvány számára, illetve az elektronikus igazolásban szereplő ügyszámra, valamint a cégjegyzékszámra hivatkozással. Az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlára, a közzétételi költségtérítést pedig az Igazságügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett – külön jogszabályban meghatározott – számlájára kell utalni. Az illeték és a költségtérítés befizetéséről, a befizetés összegéről és időpontjáról a Magyar Államkincstár egy munkanapon belül értesíti a cégbíróságot, és a költségtérítés befizetéséről szóló értesítést ezzel egyidejűleg a Szolgálatnak is megküldi.

(2) A Szolgálat az elektronikus okiratot informatikai szempontból (így az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében) megvizsgálja. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem informatikai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a Szolgálat azt legkésőbb egy munkanapon belül továbbítja az illetékes cégbírósághoz. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem és mellékletei informatikai szempontból hibásak vagy hiányosak, a Szolgálat az iratokat az erre vonatkozó tájékoztatással továbbítja a cégbírósághoz.

(3) A Szolgálat a kérelem benyújtásának tényéről, és arról, hogy azt milyen tájékoztatással továbbította a cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egyidejűleg elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. Az elektronikus igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a Szolgálathoz érkezés időpontja irányadó.

(4) A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő akkor kezdődik, amikor a Szolgálattól a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. Ha ez a nap heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az ezt követő első munkanapon kezdődik. A cégbíróság tanúsítványt, illetve elektronikus igazolást csak az informatikai szempontból szabályszerűen érkezett kérelem alapján ad ki. Ha a Szolgálat által – a (2) bekezdés alapján – továbbított, informatikai szempontból nem szabályszerűen benyújtott kérelem cégbírósághoz való érkezésétől számított nyolc napon belül a jogi képviselő által szabályszerűen benyújtott kérelem, továbbá az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetésére vonatkozó értesítés nem érkezik meg a cégbírósághoz, a cégbíróság a kérelmet az érkezést követő nyolcadik napon – a 26. § megfelelő alkalmazásával – hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.”

14. § (1) A Ctv. 48/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48/E. § (1) A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a Szolgálattól – külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében – hiteles vagy nem hiteles papír alapú másolat kérhető. A másolat iránti kérelem benyújtható írásban vagy a kormányzati portálon keresztül, illetve közvetlenül a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán, elektronikus úton. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a Szolgálat – a kérelem érkezésétől számított 15 napon belül – az okirat hiteles másolatát adja ki.

(2) A cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a Szolgálattól – külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében – az elektronikus okiratok (ideértve a cégjegyzékadatokról kiállított elektronikus okiratot) elektronikus úton történő megküldése is kérhető. A kérelem benyújtható írásban vagy a kormányzati portálon keresztül, illetve közvetlenül a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán, elektronikus úton.

(3) Az elektronikus úton benyújtott kérelmet – kivéve, ha azt a kormányzati portálon keresztül nyújtják be – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A Szolgálat a kérelem érkezéséről a kérelmet benyújtó személynek elektronikus igazolást küld, amelyet fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

(4) Ha a kérelmet elektronikus úton terjesztik elő, az illetéket, illetve a költségtérítést – a (3) bekezdés szerinti igazolásban szereplő ügyszámra hivatkozással – a Magyar Államkincstár elektronikus fizetési rendszerén keresztül elektronikus úton kell megfizetni. Az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlára, a költségtérítést pedig az igazságügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett – külön jogszabályban meghatározott – számlájára kell utalni. Az illeték befizetéséről, a befizetés összegéről és időpontjáról a Magyar Államkincstár egy munkanapon belül értesíti a cégbíróságot, a költségtérítés befizetéséről, a befizetés összegéről és időpontjáról pedig a Szolgálatot.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a cégbíróság, illetve a Szolgálat, a kérelem alapján az okiratot a kérelem érkezésétől számított 15 napon belül megküldi. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a Szolgálat által kiadott okirat a cégbíróság, illetve a Szolgálat által elhelyezett elektronikus aláírást és időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a cégbíróság, illetve a Szolgálat – a kérelem alapján – az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, az elektronikus közokiratnak minősül. Az elektronikus közokirat kiállításával a cégbíróság, illetve a Szolgálat azt tanúsítja, hogy a megküldött elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval.”

(2) A Ctv. 48/E. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében, a cég minden 1997. január 1. után keletkezett, cégnyilvántartásban elhelyezett cégiratáról a cégbíróságtól elektronikus okirati formában kiállított másolat kérhető. A kérelem benyújtható írásban vagy a kormányzati portálon keresztül, illetve közvetlenül a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán, elektronikus úton. A cégbíróság a kérelem alapján a cégiratot – az erre irányadó külön jogszabály szerint – elektronikus okirati formába alakítja, és a kérelem érkezésétől számított 15 napon belül megküldi. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság által kiadott okirat a cégbíróság által elhelyezett elektronikus aláírást és időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a cégbíróság – a kérelem alapján – az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, az elektronikus közokiratnak minősül. Az elektronikus közokirat kiállításával a cégbíróság azt tanúsítja, hogy a megküldött elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval. A (3)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak.”

15. § A Ctv. 48/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elektronikus okiratként készült beszámolót a cég képviselője vagy jogi képviselője, a (3) bekezdés szerint átalakított beszámolót pedig a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a Szolgálathoz küldi meg, és a közzétételi költségtérítést ezzel egyidejűleg a Magyar Államkincstár elektronikus fizetési rendszerén keresztül elektronikus úton megfizeti. A költségtérítést az Igazságügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett – külön jogszabályban meghatározott – számlájára kell utalni. A költségtérítés befizetéséről, a befizetés összegéről és időpontjáról a Magyar Államkincstár egy munkanapon belül értesíti a Szolgálatot.”

16. § (1) A Ctv. 48/G. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Szolgálat ellenőrzi, hogy a beszámolót a 48/F. § (2) bekezdésében megjelölt személy küldte-e meg, és az elektronikus okiratot informatikai szempontból (így az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében) megvizsgálja.”

(2) A Ctv. 48/G. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az elektronikus igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.”

(3) A Ctv. 48/G. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a beszámolót nem a 48/F. § (2) bekezdésében megjelölt személy küldi meg, a Szolgálat a (2) bekezdés szerinti elektronikus igazolásban a benyújtó személyt arról is tájékoztatja, hogy a beszámoló megküldésének ezen módjára figyelemmel a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget. Ebben az esetben a Szolgálat a cégbíróságot a letétbe helyezés tényéről nem értesíti.”

17. § (1) A Ctv. 54. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság dönt a törvényességi felügyeleti kérelemről és indokolt esetben – az intézkedésre okot adó körülmény súlyától függően – a következő intézkedést hozza:

a) írásban felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására,

b) a céget, illetve, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,

c) a cég határozatának végrehajtását meghatározott időre felfüggeszti, illetve megsemmisíti a határozatot, és szükség esetén új határozat hozatalát írja elő,

d) a cég törvényes működésének helyreállítása céljából összehívja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására – a cég költségére – megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,

e) a gazdasági társaságokról szóló törvényben a gazdasági társaság törvényes működésének biztosítása céljából a cégbíróság által érvényesíthető kisebbségvédelmi jogokra vonatkozó szabályokat más cégformák esetében is megfelelően alkalmazhatja,

f) meghatározott időre felfüggeszti a cég működését,

g) a céget eltiltja a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilvánítja.”

(2) A Ctv. 54. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A cég megszűntnek nyilvánítására az intézkedések súlyához igazodó fokozatosság betartása nélkül is sor kerülhet, ha az (1) bekezdésben meghatározott, a cégbíróság által választott intézkedés eredménytelensége alapján a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre.”

(3) A Ctv. 54. §-a a következő (7)–(9) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) A cégbíróság más hatóság eljárásának lefolytatását kezdeményezi, ha azt a cég jogszabálysértő működése vagy a vezető tisztségviselők jogellenes tevékenysége miatt a tagok (részvényesek) érdekeinek, illetve a hitelezők jogainak védelme céljából szükségesnek látja. A kezdeményezett eljárást lefolytató hatóság harminc napon belül köteles tájékoztatni a cégbíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e, a későbbiekben pedig a megindított eljárás befejezéséről, illetve a megtett intézkedésekről.

(8) Ha a cégbíróság hivatalos tudomására jut, hogy a cég vagy annak tagja nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló, kihirdetett vagy az Európai Unió közvetlenül hatályosuló jogi aktusában (pl. 881/2002/EK rendelet) elrendelt vagyoni (gazdasági) korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik, a cégbíróság a cég működését felfüggeszti és a cég vagyonára biztosítási intézkedést, illetve zárlatot rendel el. Ennek során a bíróság felhívja a cég számláját vezető pénzügyi intézményt, hogy a felhívás kézhezvételét követően sem a cég sem más javára kifizetést ne teljesítsen, ide nem értve a számlán elhelyezett összegre vonatkozó, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben (Vht.) rögzített mentességi szabályok szerinti kifizetéseket.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a cégbíróság a cég vagyonára zárlatot elrendelő végzésében zárgondnokot rendel ki. A zárgondnok betekinthet a cég könyvvezetésébe, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a vezető tisztségviselőktől, illetve a cég vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. A zárgondnok a cég üzleti titkait köteles megőrizni. A zárgondnoknak a kirendelését követő 8 napon belül a cégbírósághoz benyújtott jelentése alapján a cégbíróság a cég ingatlanaira vonatkozó zárlat bejegyzése céljából haladéktalanul megkeresi a földhivatalt. Egyebekben a cég ingó és ingatlan vagyonára elrendelt zárlat foganatosítására, a vagyon kezelésére, a zárgondnok működésére a Vht. 194. §-ának (3) bekezdésében, valamint a 198. és 199. §-ában foglaltak megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a zárgondnok a működéséről a cégbíróságnak köteles beszámolni, és a cég ingó és ingatlan vagyonából származó jövedelmet – a felmerült költségek levonása után – a cég pénzforgalmi számláján kell elhelyeznie.”

18. § A Ctv. a következő 54/A. §-sal egészül ki:

„54/A. § (1) A cég cégjegyzékében bejegyzett személy kérelmére törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni, ha a kérelmező igazolja, hogy a cég vezető tisztségviselőjétől írásban kérte a céggel fennálló jogviszonya megszűnésének cégbírósághoz történő bejelentését, ennek azonban a cég vezető tisztségviselője 60 napon belül nem tett eleget. A felhívás elküldését igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell.

(2) A cég tagja (részvényese) és vezető tisztségviselője az (1) bekezdésben meghatározott kérelem előterjesztésére nem jogosult, a kézbesítési megbízott esetében pedig a 23. § (4) bekezdésében foglaltak irányadók.

(3) A cégbíróság a kérelmezőt, illetve a 23. § (4) bekezdésében foglalt esetben a kézbesítési megbízottat törli a cégjegyzékből, és ezzel egyidejűleg az 54. §-ban foglaltak szerint jár el.”

19. § A Ctv. 64. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény

a) a Tanácsnak az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalók bevonására vonatkozó kiegészítéséről szóló 2001/86/EK irányelvével,

b) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények tekintetében a 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/58/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

20. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.”

(2) A Pp. 195. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, e § a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3)–(5) bekezdés számozása (5)–(7) bekezdésre változik:

„(2) Az eredeti papír alapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról – általában műszaki vagy vegyi úton – készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése mellett más szervezet készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okiratnak.

(3) Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást, valamint – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít.

(4) A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat – ideértve az elektronikus okiratot is – teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának feltétele az is, hogy a közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített elektronikus aláírással és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítse el. A magánokiratról közokirati alakban készített okirat bizonyító ereje – a magánokirat tartalmát illetően – megegyezik az eredeti okiratéval.”

21. § A Pp. 196. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje – az okirat tartalmát illetően az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.”

22. § (1) A Pp. 197. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást megelőző szöveget – elektronikus okirat esetén az aláírt adatokat – az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik.”

(2) A Pp. 197. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat aláírójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző szolgáltatót keresi meg.”

23. § A Pp. 271. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a Pp. 271. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

[Nincs helye felülvizsgálatnak]

i) választási eljárásban, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek összeférhetetlensége ügyében hozott határozat ellen;”

p) ha törvény azt kizárja.”

24. § A Pp. 349/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonyával összefüggő perben a sérelmezett döntést hozó első fokon eljárt szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság, a polgári, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendőrség nem nyílt hivatásos állományú tagjai perében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jár el.”

25. § A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § A bíróság eljárására egyebekben a Pp. rendelkezései irányadók azzal, hogy a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, felülvizsgálati kérelem azonban előterjeszthető.”

26. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2005. január 1-jén lép hatályba. A 8–9. §-ban, valamint a 11. §-ban foglalt rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) E törvény 1. §-ának (1) bekezdése, 4. §-a, 5. §-a, 7. §-a, 12. §-a, 13. §-a és 14. §-ának (1) bekezdése 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 14. §-ának (2) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az a devizakülföldi minősítését elvesztett cég, amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §-ának (11) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve az éves beszámolóját változatlanul konvertibilis devizában készíti el, a jegyzett tőkéjét a Ctv. 19. §-ának (2) bekezdése szerint – a devizakülföldi társaságokkal egyezően – továbbra sem köteles forintban meghatározni.

27. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

– a Ctv. 4. §-ának (3) bekezdése, 13. §-ának (16) bekezdése és 23. §-ának (5) bekezdése,

– az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 29. §-ának (2) bekezdése,

– az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 18. §-ának (3) bekezdése, 19. §-ának (3) bekezdése, 22. §-ának a Ctv. 23. § (5) bekezdését megállapító része és 33. §-ának (2) bekezdése,

– az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény 2. §-ának (2) bekezdése, 8. §-ának a Ctv. 48/F. §-ának (2) bekezdését, 48/G. § (1) bekezdésének első mondatát, (2) bekezdésének harmadik mondatát, továbbá (3) és (5) bekezdését megállapító rendelkezése és 11. §-a,

– az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 60. §-ának (2) bekezdése,

– a Pp. 271. §-ának első mondata, a Pp. 333. §-a (1) bekezdésének a) pontjából az „ideiglenes hatállyal” szövegrész, és a Pp. 340. §-a (2) bekezdéséből „az idegenrendészeti kiutasítás és” szövegrész,

– a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1997. évi LXXII. törvény 32. §-ából a Pp. 349/B. § (3) bekezdését megállapító rendelkezés, illetve 37. §-ának (5) bekezdése, valamint

– az egyes polgári eljárásjogi szabályok módosításáról szóló 1979. évi 31. törvényerejű rendelet 8–9. §-a

a hatályát veszti.

(2) 2005. szeptember 1-jén az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény 5. §-ának (1) bekezdése, 7. §-ának a Ctv. 48/A. §-a (2) bekezdésének első mondatát, a Ctv. 48/C. §-át és a Ctv. 48/E. §-át megállapító rendelkezése hatályát veszti.

Módosuló jogszabályok

28. § (1) A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbi.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész

a) a nyomozás elrendeléséről, illetve folytatásáról,

b) a nyomozás megszüntetéséről, valamint arról, ha azt állapítja meg, hogy az intézkedés alkalmazásának a 2. § szerinti feltételei nem állnak fenn,

c) vádemelés esetén arról, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta

haladéktalanul értesíti azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette.

(2) Az eljárás jogerős befejezéséről, valamint az alkalmazott intézkedésről a bíróság haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezető bíróságot.

(3) A nyilvántartást vezető bíróság az értesítést felveszi a jogi személyről vezetett nyilvántartásba.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eseményekről értesíteni kell a jogi személy felett törvényességi, illetőleg szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személy nyilvántartását vezető bírósággal.”

(2) A Jszbi. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3)–(4) bekezdések számozása (4)–(5) bekezdésre változik:

„(3) Ha a nyomozás adatai alapján az állapítható meg, hogy a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazásának a feltételei nem állnak fenn, az ügyész erről egyidejűleg értesíti a 10. § (1) bekezdése szerinti bíróságot.”

(3) A Jszbi. 26. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtására bírósági végrehajtási eljárás indult, és annak megindulásától számított hat hónapon belül a végrehajtás nem vezetett eredményre, a bírósági végrehajtó erről írásban értesíti az intézkedést alkalmazó bíróságot. A bíróság haladéktalanul kezdeményezi a jogi személlyel szemben a felszámolási eljárást.”

29. § (1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 22. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (1) bekezdés az alábbi d) ponttal egészül ki:

[A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén]

c) a cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a hivatalbóli törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte),

d) a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre)

folytatható le.”

(2) A Cstv. 22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25–26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor.”