Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja:
1. § Az Országgyűlés a 2005. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét 6 582 893,4 millió forintban, azaz hatmillió-ötszáznyolcvankettőezer-nyolcszázkilencvenhárom egész négytized millió forintban,
b) bevételi főösszegét 5 883 157,8 millió forintban, azaz ötmillió-nyolcszáznyolcvanháromezer-egyszázötvenhét egész nyolctized millió forintban,
c) hiányát 699 735,6 millió forintban, azaz hatszázkilencvenkilencezer-hétszázharmincöt egész hattized millió forintban
állapítja meg.
2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
3. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi költségvetés 2005. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.
4. § (1) Céltartalék szolgál
a) a központi költségvetési szerveknél – ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is – a feladatok változásával, a szervezetek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi kifizetéseinek,
b) az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos állományú nemzeti szakértők számára külön kormányrendeletben meghatározott kiadások,
c) a központi közigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatásának,
d) a főtisztviselők, a központi tisztek illetményének, valamint
e) a Prémium Évek Programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetések
részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeit az a)–d) pontok tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg, az e) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók.
(2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük – ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, valamint a Munkaerőpiaci Alapból származó pénzeszközöket – fedezi. A Kormány ez alól felmentést adhat.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány hatáskörében és szabályozása alapján támogathatók a közszolgálati média részvénytársaságok létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány döntésétől függően támogathatók a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnak az állami feladatellátásban résztvevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a gazdasági és közlekedési miniszterrel – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – kötött megállapodás alapján.
5. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2005. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. záró pénzkészletét a privatizációért felelős miniszter határozza meg, a záró pénzkészlet összege legfeljebb 10 000,0 millió forint lehet.
(2) A 2005. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult, kivéve, ha az a pénzügyminiszter külön engedélyével, elismert (szabályozott) értékpapírpiacra bevezetett társaság részvényeinek értékesítésével összefüggésben történik.
(3) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;
b) kezességvállalásból – ideértve a készfizető kezességet is –, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;
c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések;
d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;
e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;
f) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;
g) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);
h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése;
i) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;
j) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;
k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;
l) az a)–k) pontban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.
(4) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió forintnál.
(5) A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére kell fordítani. A megtérülések összegével a tartalékfeltöltési előirányzat túlléphető.
(6) A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1000,0 millió forinttal túlléphető.
(7) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(8) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c), II/1., II/2., II/3. pontjai szerinti előirányzatai esetében az ÁPV Rt. egyedi, 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(9) A 13. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata terhére számolandó el az ÁPV Rt. által kibocsátott kötvény kamatának fedezete.
(10) Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.
(11) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2005. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.
6. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon.
7. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat.
(2) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint.
– (3)Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttóérték-határ 20,0 millió forint.
8. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) és a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó 33 200,0 millió forint bevételnek az értékesítés költségeivel csökkentett része a központi költségvetés központosított bevételét képezi. Az értékesítési költségek elszámolását a pénzügyminiszter engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevétel összegéből a KVI 3200,0 millió forintot a törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat, a pénzügyminiszter által meghatározott ütemezés szerint.
(3) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele – elsődlegesen – az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható.
(4) A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.
(5) A KVI az állami tulajdonban lévő Budapest XIV., Dózsa György u. 7., fszt. 14. számú (32739/OB/1 hrsz.), az Evangéliumi Pünkösdi Közösség által használt ingatlant térítésmentesen adja kulturális, szociális és hitéleti célokra az egyház tulajdonába.
9. § (1) A központi költségvetési szervek a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 2005. február 15-ig 95%-át, ezt követően 85%-át használhatják fel. A fennmaradó 5%, illetőleg 15% – kincstári vagyon utáni részesedés címén – a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve az Oktatási Minisztérium és a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményeket, valamint a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézményeket, amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani, továbbá a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálatot, amely 800 millió forint befizetést teljesít a (4) bekezdés szerinti ütemezésben, a fennmaradó összeget beruházásra és felújításra köteles fordítani.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételeit;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérleti díj bevételeit, valamint a KVI-nek a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással összefüggésben keletkezett bevételeit,
cb) a lízingdíjbevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,
cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,
ce) az egyéb bevételek.
(3) A központi költségvetési szervek – kivéve a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézményeket, a felsőoktatási intézményeket, a külföldön működő állami képviseleteket, valamint a KVI-t – a helyiségek tartós és eseti bérbeadásából származó bevételeik bérbeadással összefüggő költségekkel csökkentett összegének 50%-át használhatják fel. A fennmaradó 50% – kincstári vagyon utáni részesedés címén – a központi költségvetés bevételét képezi. Ez a rendelkezés nem érinti az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettséget. Jelen rendelkezés alkalmazásakor bérbeadással összefüggő költségnek tekintendő az (1) bekezdésben rögzített mértékű kincstári vagyon utáni részesedés címén befizetett összeg is.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 138,2 millió forintot, a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet 44,3 millió forintot, a Magyar Energia Hivatal 200,0 millió forintot, a Magyar Szabadalmi Hivatal 400,0 millió forintot, az Országos Mérésügyi Hivatal 408,0 millió forintot, a Közlekedési Felügyeletek 1900,0 millió forintot, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 95,6 millió forintot, a Szerencsejáték Felügyelet 2240,0 millió forintot, a Nemzeti Hírközlési Hatóság 4115,9 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből, illetve a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeiből a központi költségvetés részére havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
10. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet összes nem vállalkozási tevékenységből eredő bevétele a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve:
a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,
b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,
c) adományok,
d) kormányrendeletben meghatározott célra átvett pénzeszközök,
e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések,
f) rendelkezése alatt álló lakóingatlanban lévő lakások és helyiségek bérbeadásából származó bevétel és szolgáltatási díjak,
g) az f) pont alá nem tartozó ingatlan bérbe- vagy haszonbérbe adásából származó bevétel 50%-a,
h) vagyonkezelésében lévő és a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok értékesítéséből származó bevétel,
i) vagyonkezelésében lévő ingó tárgyi eszközök és készletek értékesítéséből származó bevétel.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott bérleti és szolgáltatási díjak, valamint a g)–h) pontja szerinti befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege a védelmi felülvizsgálatból eredő laktanya-korszerűsítési, lakásépítési, lakásvásárlási kiadásokra fordítható.
(3) Az (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerint befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege az Áht. 109/K. § (12) bekezdés e) pontja szerinti megsemmisítés és az Áht. 109/K. § (12) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt feladatok finanszírozására fordítható.
(4) Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevétel – a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – fennmaradó részét az intézmény jogosult felhasználni, kizárólag az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott beruházási és felújítási célra.
(5) Az Egészségügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2005. évben befolyó bevételek, a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege, legfeljebb 12 000,0 millió forint egészségügyi beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra, rekonstrukcióra és a mentőautók lízingelésével kapcsolatos díjak megfizetésére fordítható.
(6) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretei között – 3500,0 millió forint összeghatárig kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a Nemzeti Sporthivatal felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet 20%-ának felhasználására a (6) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet fennmaradó 80%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
11. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 012 200 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 2005. augusztus 31-éig 50 000 Ft/év, 2005. szeptember 1-jétől a diákotthoni elhelyezés normatívája 80 000 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 258 500 Ft/fő/év.
(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.
(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2005. január 1-jétől 387 000 forint, 2005. szeptember 1-jétől 404 400 forint.
(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a.
(6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 113 200 forint.
(7) A Magyar Tudományos Akadémia tagjai tiszteletdíjának havi összege
a) az Akadémia rendes tagjai esetében 455 000 forint,
b) az Akadémia levelező tagjai esetében 353 900 forint.
(8) A Tudományok Doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának havi összege 101 100 forint, az 1995. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében – a korábban megállapított nyugdíj-kiegészítésre tekintettel 97 100 forint.
12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú melléklet 19–24., 26. és 30. pontjában, az 5. számú melléklet 7., 22. és 26. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1., 3–4. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.
(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 19–23., 24. a)–c) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a kerettanterv közismereti tantárgyainak, az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjen, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a %-os mértéket nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően kell megállapítani.
(4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(5) A fenntartó központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére.
(6) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint történik.
13. § (1) A központi költségvetés központosított bevételeit képezik az e törvény 1. számú mellékletében a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 28. cím, a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, a XVII. Területfejlesztés fejezet, 7. cím, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 31. cím, a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 14. cím és a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, 6. cím alatt meghatározott bevételek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítésért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.
(3) Az autópályák finanszírozási rendszerének átalakításából származó bevételek a költségvetés rendes bevételét képezik, a korábbi ráfordítások visszatérüléseként. Az autópályák és a kapcsolódó létesítmények továbbépítendő részeit magánbefektetői forrás bevonásával kell finanszírozni. A korábbi ráfordítások visszatérüléséből származó bevételekkel a Kormány döntése alapján a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 6. cím, 4. Autópályák finanszírozási rendszerének változásából adódó bevételek alcím bevételi előirányzata és ezzel azonos összeggel a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 38. alcím, 1. Gyorsforgalmi úthálózat-program jogcímcsoport támogatási, kiadási előirányzata megnövelhető.
(4) A X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 6. Fejezeti kezelésű előirányzatok alcímhez tartozó jogcímcsoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket.
(5) A Turisztikai célelőirányzat (XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) 5%-át az ifjúsági turizmus céljára kell fordítani. Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – együttes rendeletben határozzák meg a Turisztikai célelőirányzat ifjúsági turizmus céljára fordítandó része felhasználásának részletes szabályait.
14. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint.
(3) A pénzügyminiszter és a belügyminiszter a normatív hozzájárulásokat és – az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével – a normatív állami támogatásokat, valamint a Kiegészítő támogatás helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz jogcímű központosított előirányzatot a helyi önkormányzatoknak az Áht. 64. §-a (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján, továbbá az 51. § (2) bekezdése szerinti államháztartási tartalékot önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdeti ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint.
15. § (1) Az Országgyűlés – a 14. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül – további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra;
b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint;
c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira, címzett és céltámogatás formájában, ez utóbbinál a 2005. évi új induló beruházások támogatási előirányzatának
ca) 15%-a a régió lakónépességének arányában,
cb) 85%-a a 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációk szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztési szükségletei alapján
kerül régiónként elosztásra e törvény 19. számú melléklete szerint;
d) a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira. Az előirányzat
da) 63%-ának 30%-a az egy főre jutó bruttó hazai termék megyénkénti mértéke, 70%-a a külön jogszabályban meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek lakónépessége alapján, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint,
db) 37%-a a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1/A. §-a (3) bekezdésének a) pontjára vonatkozó megosztási szabályok alapján
a megyei területfejlesztési tanácsokat és a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg, amelyek régiónkénti összegét e törvény 19. számú melléklete tartalmazza;
e) vis maior tartalékra a Cct. 1/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint;
f) a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti – metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003. évi LV. törvény szerinti építési feladatokra.
(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 8. Vis maior tartalék cím, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3) Amennyiben az e törvény 12. §-a, illetve 30. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.
(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult az e törvény 12. §-a vagy 30. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
16. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján – kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő helyi önkormányzatok.
(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 22. § szabályai szerint – a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú melléklete 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.
17. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. ab)–ae), 11. b)–17., 19–26., 30. pontja és a 4. számú melléklet B), II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 3. és 4. pontja II. rész 3. pontja, továbbá III., IV. és V. része szerinti előirányzatok együttes összege.
18. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2003. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.
(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.
(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.
19. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2005. január 1-jétől beszedett
a) 2004. június 30-án nyilvántartott hátralékból a végrehajtási cselekmények eredményeként befolyó illeték 20%-a a központi költségvetést, 80%-a pedig a fővárosi, megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat,
b) az a) ponton túli illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat
illeti meg a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4)–(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel.
(3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel
a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,
b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben – egyhuszad részenként –, egyharmada a megye, valamint a főváros 2004. január 1-jei lakosságszáma arányában – a Kincstár országos összesítését követően – a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
c) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel összege a behajtó megyei és fővárosi önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat ezen bevételének felhasználásával valósíthatja meg az illetékhivatal informatikai rendszereinek (hardver- és szoftver-eszközeinek) korszerűsítését.
d) Amennyiben a megyei illetékhivatalnál, valamint a Fővárosi Illetékhivatalnál 2004. december 31-én nyilvántartott hátralékból befolyó tárgyidőszaki illetékbevétel kisebb, mint ugyanezen hátralék 25%-ának a tárgyidőszakra jutó naptári napokkal arányos hányada, akkor az illetékhivatal – az önkormányzat a) és c) pontokban foglalt illetékbevétele terhére – köteles a különbözet 50%-át, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetékbevétellel együtt a központi költségvetés részére átutalni.
(4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2005. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét – beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is –, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.
(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a felmerült kiadásokat a megyei jogú városi önkormányzat(ok), illetve a megyei önkormányzat a (2) és (3) bekezdés szerinti, 2004. évben illetékből származó bevételeik arányában viselik. A megyei jogú városi önkormányzatra eső kiadási hányadot a megyei önkormányzat visszatarthatja a megyei jogú várost megillető összegből.
(7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves működési költség és az éves működési költség 10%-át meg nem haladó felhalmozási költség egytizenkettede – nem havi ütemezésű utalás esetén az egytizenketted rész utalással érintett naptári napok szerinti hányada – tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.
20. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.
(2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
(4) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a – függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől – az önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat a szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szervtől a költségminimum megelőlegezését nem kérheti.
21. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
22. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, a 64/A–64/C. §-ában, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
23. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-a (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 20., 21. és 26. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 3. és 4. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III., IV. és V. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.
(3) A 30. § (2) bekezdésének a) pontja, valamint a (3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást
a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 81. §-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó egyházak,
b) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok
a helyi önkormányzatok útján – az 1. számú melléklet XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról – vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.
24. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről – kormányrendeletben szabályozottak szerint – finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.
(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.
25. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Gyermekgondozási díj alcím, továbbá a 11. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.
(2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,
a) 1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása
aa) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat időarányos összegével,
ab) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó 10. napjáig,
ac) december hónapban az aa) és az ab) pont szerinti befizetések összegének és a várható éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján,
b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása
ba) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig az éves előirányzat időarányos összegével,
bb) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig,
bc) december hónapban a ba) és a bb) pontban teljesített összegeket figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után
történik.
26. § Az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.
27. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlegtől érkező egységes területalapú és piaci támogatások, kifizetések (a továbbiakban: agrártámogatások) teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az egységes területalapú kifizetések céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2005. évben kifizetésre kerülő, EMOGA Garancia Részleg által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét.
(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről az MVH-nak a Kincstár részére – kormányrendeletben szabályozottak szerint – 2005. év vonatkozásában 2005. január 15-éig finanszírozási tervet kell készítenie, amely indokolt esetben módosítható.
(4) Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is jogosult, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásból az igénylő csak a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére hivatalból adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím előirányzatból megállapított támogatásból levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja.
(5) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.
(6) Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az MVH a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.
(7) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell elszámolni
a) az Európai Bizottság EMOGA Garancia Részleg éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően haladéktalanul – az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével – a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg az MVH útján, valamint az agrártámogatások árfolyam-különbözetét,
b) az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti költségvetést terhelik.
28. § (1) Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás Európai Unió által folyósított kamattérítését – annak beérkezése után haladéktalanul – a központi költségvetés részére befizetni.
(2) Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően – az Európai Bizottság hivatalos döntése alapján – nem térít meg, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell törleszteni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének megtérítése alcím javára történik.
29. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott illeték összegét.
(2) A cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az MVH a cukorilleték megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.
(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét, amelyet az MVH nem törlesztett, illetve köztartozásként nem került behajtásra, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell rendezni.
30. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg – figyelemmel a b) pontban foglaltakra – e törvény 3. számú melléklet 19–24., 26. és 30. pontjában, az 5. számú melléklet 7., 22. és 26. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1., 3–4. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett.
b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot, valamint a nevelésbe-oktatásba a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek-, tanulólétszámához viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.
c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 12. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg.
d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel – a fenntartói jogok közös gyakorlására – kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában.
e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tart.
f) Az egyházi felsőoktatási intézményt a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg.
g) A személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg – figyelemmel a h) pontban foglaltakra – a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. ab)–ad), 11. ba)–bj), 12., 13. a)–d), 14–16., 17., 18. a)–b), továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett, a 120. § (19) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
h) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a g) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.
i) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult:
a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. §-ának (3) bekezdése alapján kiszámított támogatási összeg, függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától 128 000 forint/év minden valós ellátott gyermek, illetve tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők – a 3. számú melléklet 19. a), 20/aa), ba), c), d) és 21/aa), b) pontjaiban figyelembe vehető – létszáma alapján.
b) Egyházi felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesül.
(3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)–(12) bekezdése szerint minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után 128 000 forint/év kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők – a 3. számú melléklet 19. a), 20/aa), ba), c), d) és 21/aa), b) pontjaiban figyelembe vehető – létszáma alapján.
(4) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 11. ab)–ad), 11. ba)–bf), 12., 13. a)–d), 14–16., 17., 18. a)–b)pontjában megállapított normatíva 44,9%-a.
(5) Az (1) bekezdés a)–d) és g)–h) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás elszámolása – a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint – az Oktatási Minisztérium, illetve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.
(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás nem állami fenntartója 2006. évtől normatív hozzájárulásra akkor jogosult, ha normatív hozzájárulásra vonatkozó igényét a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig bejelenti az intézmény székhelye, telephelye szerinti Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának a normatív hozzájárulás igénylés alapjául szolgáló feladatmutató (férőhelyszám, ellátotti szám, szolgálat) és az igénybevétel várható időpontjának feltüntetése mellett.
(7) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel.
(8) Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás a 2005/2006. évi nevelési, illetve tanévtől kezdődően kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amelynek működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységek egységes szerkezetbe foglaltak, valamint a legmagasabb tanulólétszám normatíva jogcímenként és az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel.
(9) Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá, amelynek forrása a humánszolgáltató tevékenység támogatását szolgáló előirányzat.
(10) A nem állami intézmény fenntartója a (2)–(4) bekezdés alapján biztosított kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), szolgáltatása(i) támogatására fordítani.
(11) A normatív hozzájárulásban és támogatásban részesülő nem állami fenntartású intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 55–80. §-aiban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(12) A Szoctv. 92/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírást az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontjában megjelölt fenntartók a Kincstárnál vezetett elkülönített számlán teljesítik.
(13) A Szoctv. 92/C. §-ának (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0 millió forint.
(14) A Kincstár és az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont ellenőrzik az (1)–(4) bekezdésben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás igénylésének jogszabályi feltételeit, az elszámolás szabályszerűségét.
(15) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a köztestületi önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:
a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;
b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 9,0 millió forint alaptámogatásra jogosult;
c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság – a tárgyévet megelőző január 1-jei – száma arányában kerül felosztásra.
(16) A Tüo.tv. alapján a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 7. Önkéntes tűzoltó egyesületek támogatása jogcímcsoport előirányzatából 70 millió forintot azon önkéntes tűzoltó egyesületek támogatására kell fordítani, melyek vállalják a köztestületi tűzoltósággá történő fejlesztést.
31. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2005. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a társadalmi bűnmegelőzés, a parlagfű-mentesítés feladatainak támogatása, az egészségjavítást célzó sporttevékenység támogatása és a Szülőföld Alap támogatása. Felhasználása a 2006. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2) A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban az e célra fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím).
(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról – kijelölt bizottságának javaslata alapján – az Országgyűlés dönt.
33. § (1) A Kormány által 2005. évben újonnan vállalható egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg a 125 000,0 millió forintot.
(2) A 2005. évben elvállalt és még 2005. évben lejáró kezességvállalások a lejárat napját követően nem terhelik tovább az (1) bekezdésben meghatározott keretet.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
34. § Az Áht. 33/B. §-a alapján fennálló kiállítási garanciavállalások együttes állománya a 2005. év egyetlen napján sem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.
35. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33–34. §-ban foglaltakon felül, a központi költségvetés terhére, a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél – összegszerű korlátozás nélkül – kezességet vagy egyéb, szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon. Ezen nemzetközi fejlesztési intézmények a következők: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD, magyarul röviden: Világbank), az Európai Beruházási Bank (EIB, magyarul rövidítve: EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB).
36. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) forrásszerzés céljából felvett – amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott – éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2005. év folyamán legfeljebb 1 000 000,0 millió forint lehet.
(2) A Kormány határozata alapján az MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2005. év folyamán legfeljebb 400 000,0 millió forint lehet.
(3) Az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett – amerikai dollárban, euróban vagy svájci frankban meghatározott – éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2005. év folyamán legfeljebb 900 000,0 millió forint lehet.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
37. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettségük keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.
38. § (1) A Magyar Export-import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2005. december 31-én legfeljebb 220 000,0 millió forint lehet.
(2) „A Magyar Export-import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2005. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes biztosítások állománya 2005. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés visszavonhatatlan viszontgaranciát vállal.
(2) A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján – létrejövő szervezetek (e §-ban a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 év lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2005. december 31-én a 200 000,0 millió forintot.
(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80%-át.
(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
40. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban e §-ban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.
(3) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgaranciaszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2005. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.
(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az agrár- és vidékfejlesztési célú hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében a kötelezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 150,0 millió forintot, agrárintegrátorok esetén a 600,0 millió forintot. Egyéb hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 200,0 millió forintot.
(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
41. § Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Rt. éves finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
42. § (1) Az e törvény 33. §-a és 35. §-a alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
43. § Amennyiben az államnak e törvény 34–36. §-ai, 41. §-a, 44. §-a, valamint a Priv.tv. 23. §-ának (4) bekezdése alapján fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.
44. § (1) Az állam a (2)–(4) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére a lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt, 2004. december 31-e után megkötött hitelszerződés alapján folyósított kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 100%-áig (a továbbiakban: garantált hitelrész).
(2) Az állami kezességvállalás mértéke a garantált hitelrész és az erre felszámított kamat és kezelési költség 100%-a.
(3) Az állami kezességvállalással biztosított hitelt a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek vehetik igénybe.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének a Magyar Állammal szembeni köztartozásának minősül, amelyet az APEH adók módjára hajt be.
45. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím),
b) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
c) a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím),
d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 39. alcím),
e) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 21. alcím).
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VI., a VIII. és a XXX. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-ában foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.
46. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
1. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1. alcím),
2. a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 1. cím),
3. a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím) közül:
a) a lakossági közműfejlesztés támogatásánál (1. alcím),
b) a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatásánál (10. alcím),
c) a 2004. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatásánál (17. alcím),
d) az önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai sajátforrás kiegészítésének támogatásánál (18. alcím), ha a támogatás csak EU-s pályázatokhoz kapcsolódik,
e) az ECDL számítógép-kezelői vizsga és a nyelvvizsga díjának visszatérítésénél (22. alcím),
amennyiben az 50. § (8) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
4. a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatásánál a régiónkénti előirányzat 30%-ával (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 24. alcím),
5. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásánál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. cím, 1. alcím), amennyiben a 15. § (2) bekezdésében és az 50. § (8) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
6. a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 5. cím),
7. a Budapest 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal első szakasza építésének támogatásánál a szerződéses kötelezettség mértékéig (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 9. cím),
8. a különféle – a 4. § (1) bekezdésében részletezett – személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport),
9. az állatkártalanításnál (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),
10. a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),
11. a peren kívüli jogi szolgáltatásoknál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),
12. a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 1. alcím),
13. a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatnál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) a nemzetgazdasági jelentőségű beruházások egyedi támogatása esetében, a Kormány jóváhagyásával,
14. a Gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztések előkészítése célelőirányzatnál a Kormány jóváhagyásával (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport),
15. a gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetésénél (XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 38. jogcímcsoport),
16. a fiatalok otthonteremtési támogatása használt lakásra előirányzatnál (XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 4. jogcím) a Kormány jóváhagyásával,
17. a lakástámogatásoknál (XVII. Területfejlesztés fejezet, 6. cím),
18. a nagyobb összegű európai uniós támogatás felhasználása érdekében a XIX. EU integráció fejezet, 3. cím, 1–6. alcím (Közösségi Támogatási Keret), valamint 8. alcím (Kohéziós Alap) kiadási előirányzatai esetében az eredeti támogatási előirányzat 45%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján,
19. a nagyobb összegű európai uniós támogatás felhasználása érdekében az európai uniós forrást tartalmazó INTERREG, EQUAL, PHARE, Átmeneti támogatás, SAPARD, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Schengen Alap kiadási előirányzatai esetében az eredeti támogatási előirányzat 15%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján,
20. a 2007 utáni EU támogatásokhoz kapcsolódó tervezés és EU nagyberuházások előkészítése előirányzatnál (XIX. EU integráció fejezet, 3. cím, 17. alcím) a Kormány döntése alapján,
21. a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 12. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),
22. a kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) előirányzatánál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport),
23. a vállalkozások folyó támogatásai közül az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím),
24. a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),
25. a megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím, 2. alcím),
26. a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 4–6., 9., 11–12., 19. és 21. jogcímcsoportok),
27. az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),
28. a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),
29. a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),
30. a Hozzájárulás az EU költségvetéséhez előirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 29. cím, 1. alcím),
31. az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 39. alcím, 6. jogcímcsoport),
32. az egyes pénzbeli támogatásoknál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 10. alcím) kivéve a mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatását (9. cím, 10. alcím, 6. jogcímcsoport),
33. a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásánál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 16. alcím, 2. jogcímcsoport),
34. a családi pótlék, anyasági támogatás, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, apákat megillető munkaidő-kedvezmény távolléti díjának megtérítésénél (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 10. cím),
35. az egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 11. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport), a terhességmegszakítást (11. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport), a folyósított ellátások utáni térítést (11. cím, 4. alcím),
36. a polgári szolgálatnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím),
37. a központi költségvetés kamatelszámolásainál, tőke-visszatérüléseinél, az adósság- és követeléskezelés költségeinél (XLI. fejezet)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) A XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. Folyósított ellátások utáni térítés alcím kiadási előirányzata a nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter engedélyével túlléphető.
(3) A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 30. alcím, 4. MÁV Rt. tőkeszerkezete törvényi előírásnak történő megfeleltetése és 5. GYSEV Rt. tőkeemelése jogcímcsoportok kiadási előirányzatai a MÁV Rt. és a GYSEV Rt. 2004. évi számviteli beszámolójának elfogadását követően a társaságok tőkeszerkezetének a törvényi követelményeknek történő megfeleltetése érdekében a Kormány jóváhagyásával túlléphetők. A Magyar Állam a MÁV Rt. tőkepótlását a saját tőkébe, azon belül az eredménytartalékba történő befizetéssel hajtja végre.
(4) Az oktatási célú humánszolgáltatások (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport), a szociális célú humánszolgáltatások (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 12. alcím) e törvénnyel megállapított előirányzatainak kiadásai az eredeti előirányzatot az 50. § (9)–(10) bekezdésében meghatározottak szerint túlléphetik.
47. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 11 200,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 3584,0 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 1. cím, 6. Egyszerűsített vállalkozási adó alcím előirányzata, a 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata és a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.
(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.
Az év közben fizethető jutalomelőleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3) Amennyiben a tárgyév november 25-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzat legalább 89%-ban teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell az APEH rendelkezésére bocsátani.
48. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 4843,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 1549,8 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, és ha a
a) XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 2. Jövedéki adó és 3. Regisztrációs adó alcímek előirányzata legalább 101,3%-ban, vagy
b) XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 7. cím, 2. Vámbeszedési költségek megtérítése alcím előirányzata legalább 102%-ban, továbbá
c) az a)–b) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 101,4%-ban teljesülnek.
(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdés a) és b) pontjában vagy a c) pontjában megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.
Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3) Amennyiben tárgyév november 30-ig az (1) bekezdés a) és b) vagy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bevételi előirányzatok legalább 89%-ban teljesülnek az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére bocsátani.
49. § (1) A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 9. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területi szervek (a továbbiakban: területi szervek) cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 96,0 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 3. Termékdíjak alcím és 11. cím, 5. Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.
(2) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter negyedévente engedélyezhet jutalomelőleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.
Az év közben fizethető jutalomelőleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3) Amennyiben a tárgyév november 25-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzatok legalább 89%-ban teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell a területi szervek rendelkezésére bocsátani.
50. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 4. § (2) bekezdés szerinti központi költségvetési szervek számára 2005. évben engedélyezze a kiemelt előirányzatok közötti – az eredeti előirányzathoz képest történő – átcsoportosítást, ha a 4. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedésekkel összefüggő többletkiadásokra a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata nem nyújt elegendő fedezetet.
(2) A 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a gázáremelésből adódó lakossági terhek enyhítése érdekében saját hatáskörében, a szociális szempontok figyelembevételével támogatást állapítson meg.
(4) Az államháztartás pénzügyi egyensúlyának védelme érdekében, a fejezetek – a 46. §-ban meghatározottakon, illetve az energiagazdálkodási célelőirányzaton (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 6. alcím) kívüli – fejezeti kezelésű előirányzataik támogatással fedezett részének a Kormány által meghatározott mértékét használhatják fel az első félévben.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Művészetek Palotája beruházást és annak működtetését köz- és magánpartnerség (PPP) keretében megvalósuló szolgáltatás-vásárlási konstrukcióvá alakítsa át. Az állami szolgáltatás-vásárlás időtartama 30 évig tartson, 2005-től kezdődően. A beruházásra és a működtetésre vonatkozó kötelezettségvállalás nettó jelenértéke: 97,9 milliárd forint.
(6) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére.
(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 31. alcím, 4. Művészetek Palotája megvalósításával és működésével kapcsolatos kiadások jogcímcsoporton előirányzott 9065,0 millió forintból felszabaduló összeg felhasználásáról intézkedjék.
(8) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím) alcímei között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. cím) alcímei között, továbbá a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. és 3. cím, valamint a 8. cím között – a felhasználási igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. címéről a 3. címre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi címre az 1., 3., 2. alcím számsorrendjében történik.
(9) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az oktatási célú humánszolgáltatások 2005. évi normatív támogatási előirányzatai (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1–2. jogcím) között évközben átcsoportosítást hajtson végre, illetve azok együttes összegét meghaladó kiadási kötelezettséget az Oktatási Minisztérium fejezet más előirányzatának terhére történő átcsoportosítással teljesítse. Az oktatási miniszter intézkedése normatív támogatást és kötelezettségvállalással terhelt előirányzatot nem érinthet.
(10) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a szociális célú humánszolgáltatások 2005. évi normatív támogatási előirányzatai (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 12. alcím) jogcímcsoportjai között év közben átcsoportosítást hajtson végre, illetve azok együttes összegét meghaladó kiadási kötelezettséget az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet más előirányzatainak terhére történő átcsoportosítással teljesítse. Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter intézkedése a 46. § (1) bekezdésében meghatározott, valamint a kötelezettségvállalással terhelt előirányzatokat nem érintheti.
(11) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet,
a) 10. cím, 2. alcím, 2. Agrárkutatás, tanüzemek, felsőoktatás támogatása, 8. Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása, 9. Vízügyi feladatok támogatása jogcímcsoportok, a 10. cím, 5. alcím, 2. Költségvetésből működő támogatások jogcímcsoport, a 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím között és azokon belül,
b) 10. cím, 11. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alcím támogatási előirányzataiból a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím javára
átcsoportosítást hajtson végre.
(12) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekből eredő feladatok, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.
(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XI. Belügyminisztérium fejezet címei, alcímei között – beleértve a címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.
(14) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-átalakítással összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek, jogcímcsoportjainak és jogcímeinek előirányzatait és létszámkereteit, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.
(15) Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeten belül a 25. cím, 5. Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat alcím, a 25. cím, 38. Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram alcím, valamint a 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése jogcímcsoport előirányzatokat egymás között – a szükség szerinti mértékben – átcsoportosítsa.
(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 31. alcím, 6. Közhasznú társaságok közhasznú feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzatból, valamint a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 3. Művészeti intézmények cím előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok), költségvetési szerv(ek) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 4. A helyi önkormányzatok színházi támogatása cím megfelelő alcímeire átrendezze.
(17) Az Országgyűlés felhatalmazza az európai ügyekért felelős tárca nélküli minisztert, hogy az Európai Unió költségvetéséből 2007-től támogatandó egyedi projektek előkészítésére legfeljebb 20 000,0 millió forint összegig olyan fizetési kötelezettséget vállaljon, melynek teljesítése legkorábban 2006-ban esedékes.
(18) Az Országgyűlés felhatalmazza a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy
a) a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása jogcím és az 5. Lakbértámogatás jogcím előirányzatait,
b) a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoportba tartozó valamennyi decentralizált szakmai fejlesztési program előirányzatát – a regionális fejlesztési tanácsokkal egyeztetve – a 19. számú mellékletben foglalt, régiók számára meghatározott összeg megváltoztatása nélkül
egymás között átcsoportosítsa.
(19) Az Országgyűlés felhatalmazza a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 5. Lakbértámogatás jogcím 2005. évi előirányzatával azonos mértékű kötelezettséget vállaljon a 2006. és a 2007. évre.
(20) Az Országgyűlés felhatalmazza a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a felügyelete alá tartozó hivatalok tevékenységének összehangolására a XVII. Területfejlesztés fejezeten belül a címek, alcímek között – beleértve a címen belüli kiemelt előirányzatokat is – átcsoportosítást hajtson végre. Az átcsoportosítás mértéke nem haladhatja meg a 2005. évi támogatás 3%-át. Az átcsoportosítás nem irányulhat a decentralizált területfejlesztési programok, a decentralizált szakmai fejlesztési programok, valamint e törvény 46. § (1) bekezdésében meghatározott előirányzatok terhére.
(21) Az állami felsőoktatási intézmények – az Áht. 12/A. §-ában írt, a Kormány által meghatározott feltételek és eljárási rend szerint – a költségvetésük terhére hosszú távú (legfeljebb 20 éves) kötelezettséget vállalhatnak felhalmozási célokra vagy beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlására. Az ebből származó éves fizetési kötelezettségek együttes összege – bele nem értve a 2004-ben a Kormány által elfogadott infrastruktúra-fejlesztési programokat megvalósító kötelezettségvállalásokat – egyik évben sem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhalmozási célú előirányzatának 10%-át. Amennyiben e határt az éves fizetési kötelezettségek együttes összege a költségvetési szerv költségvetésének csökkenése miatt haladja meg, akkor új kötelezettség nem vállalható mindaddig, amíg az arány helyre nem áll. A hosszú távú kötelezettségekről évente kimutatást kell készíteni, amely az éves költségvetés és beszámoló részét képezi. A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának 50%-át az Oktatási Minisztérium a jóváhagyott éves fejezeti kezelésű előirányzatai terhére átvállalhatja. Az átvállalások együttes összege nem haladhatja meg az Oktatási Minisztérium adott évre jóváhagyott központi beruházási előirányzatai 33%-ának megfelelő mértéket. Az ezt meghaladó átvállaláshoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.
(22) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcímcsoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcímcsoport előirányzatokat egymás között – a szükséglet szerinti mértékben – átcsoportosítsa.
(23) Az Országgyűlés felhatalmazza a külügyminisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a határon túli magyarok programjainak hatékonyabb végrehajtása céljából indokolt esetben a XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 34. alcím 1. és 2. jogcímcsoport előirányzatai között átcsoportosítást hajtson végre.
(24) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletben szabályozza a többciklusú képzés kísérleti bevezetését a felsőoktatásban, illetve a már kiadott engedélyek alapján megkezdett többciklusú képzés folytatásának feltételeit. A többciklusú képzés az oktatási miniszter egyedi kísérlet bevezetésére adott engedélye alapján indítható 2005-től a felsőoktatási intézményben. A többciklusú képzés szabályozása során el lehet térni a Feot. 84–86. §-ától. A többciklusú képzés tekintetében egyebekben a Feot. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget, illetve ahol alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai végzettséget és szakképzettséget, továbbá ahol egyetemi szintű végzettségről, szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és végzettséget, illetve mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzetséget is érteni kell. A többciklusú képzés szabályozási elvei a következők:
a) felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai:
aa) az alapképzés,
ab) a mesterképzés,
ac) a doktori képzés.
b) Az alap- és mesterképzés egymásra épülő ciklusokban (osztott) képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben osztatlan (egységes) képzésként lehet megszervezni. Az osztott (ciklusokra bontott) és osztatlan (egységes) képzések szerkezetét a Kormány rendeletben határozza meg.
c) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben legalább száznyolcvan, legfeljebb kétszáznegyven kredit megszerzése írható elő. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév lehet.
d) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzésben legalább hatvan, legfeljebb százhúsz kredit megszerzése írható elő. A képzési idő legalább kettő, legfeljebb négy félév lehet.
e) Az alapszak és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az osztatlan (egységes) képzésben együttesen legalább háromszáz, legfeljebb háromszázhatvan kredit megszerzése írható elő. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév lehet.
51. § (1) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezetében, a Munkaerőpiaci Alapnál, az E. Alapnál és az Ny. Alapnál az e bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott egyes előirányzatokból az államháztartás egyensúlyi kockázatainak mérséklésére január hónapban Államháztartási egyensúlyt biztosító tartalék (a továbbiakban: államháztartási tartalék) előirányzatot kell létrehozni.
Az államháztartási tartalék forrása:
a) a központi költségvetési szervek – ideértve a társadalombiztosítási igazgatási szerveket is – támogatással fedezett kiadásainak intézményi előirányzatai 1%-a,
b) a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatok támogatással fedezett kiadásai 10%-a,
c) az Általános tartalék előirányzatából 10 000,0 millió forint,
d) a Munkaerőpiaci Alap Állami Foglalkoztatási Szolgálat működése és fejlesztése cím alcímeinek kiadási előirányzatai 1%-a,
e) az E. Alap Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímei kiadási előirányzatai együttes összegének 0,3%-a.
(2) a) A helyi önkormányzatok költségvetésében – összhangban az e § (1) bekezdésével – szintén államháztartási tartalékot kell képezni. Ennek mértéke 17,25%, a települési önkormányzatoknál a 4. számú melléklet A) pontja szerinti helyben maradó személyi jövedelemadóra, a megyei önkormányzatoknál a 4. számú melléklet B) II. a) és b) pontja szerinti személyijövedelemadó-részesedés 83%-ára vetítve.
Ez nem érinti a helyi önkormányzatokat – e törvény 4. számú melléklete B) I. és B) II. c) pontja szerint – normatívan megillető személyi jövedelemadót és a B) III. pontja szerinti jövedelemkülönbség-mérséklést szolgáló részt.
b) Az a) pont szerinti összeget a helyi önkormányzatok költségvetésükben céltartalékként irányozzák elő.
c) Az a) pontban foglaltak önkormányzatonkénti összegét a 14. § (3) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
d) A helyi önkormányzatoknak az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti pénzellátása a c) pont szerint csökkentett személyi jövedelemadó összeg figyelembevételével történik.
(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdés hatálya alá nem eső előirányzatokat megállapítsa.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a gazdasági növekedés ismeretében és az államháztartás bevételi előirányzatainak függvényében, azok kedvező alakulása esetén, az államháztartási tartalék felhasználását engedélyezze és azon túl, további – az (1) bekezdés a)–b), d)–e) pontjaiban meghatározott előirányzatoknál – túllépést, a helyi önkormányzatok részére pedig pótlólagos támogatást engedélyezzen.
(5) A (4) bekezdés szerinti intézkedések helyi önkormányzatokat érintő részét a 14. § (3) bekezdésében meghatározott rendelet módosításával kell közzé tenni, és az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti pénzellátást ennek megfelelően kell végezni.
(6) Az Országgyűlés elrendeli, hogy 2005. évben a központi költségvetési szerveknél – ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is – és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a 2004. évivel azonos összegű előirányzat-maradvány képződését kell elérni. Az ehhez szükséges intézkedések végrehajtására a Kormány kap felhatalmazást.
52. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, 12. Nemzeti Sporthivatal cím, a 20. Tartalékok cím, illetőleg a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke látja el.
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett ugyanezen jogkört a szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár, a 12. Nemzeti Sporthivatal cím felett a szervezet elnöke útján gyakorolja.
(3) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet esetében – a 6. Címzett és céltámogatások cím és a 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím kivételével – a belügyminiszter, a XVII. Területfejlesztés fejezet, valamint a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 6. Címzett és céltámogatások cím és a 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím esetében a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, a XIX. EU Integráció fejezet esetében az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, a XXXIV. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal fejezet esetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet esetében a pénzügyminiszter gyakorolja az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket.
(4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(5) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Építésügyi célelőirányzatok jogcím terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.
53. § (1) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott Közösségi Támogatási Keretben, illetve az Operatív Programokban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 14. számú melléklet mutatja be.
(2) Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások esetén tárgyévben a 14. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.
A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság egyetértésével – amennyiben azt a program jellege indokolja – a 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság és a pénzügyminiszter egyetértésével a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program esetében a 2004–2006. évekre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzatok összegén túl is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben 2005-ben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.
(3) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott EQUAL Programdokumentumban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 15. számú melléklet mutatja be.
(4) Az Európai Unió EQUAL Közösségi Kezdeményezéséből származó támogatások esetén tárgyévben a 15. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A pénzügyminiszter egyetértésével, amennyiben azt a program jellege indokolja, a 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.
(5) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által közösen jóváhagyott, az Európai Unió Kohéziós Alapjából, illetve a Schengen Alapból támogatott projektekre meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 16. számú és a 17. számú melléklet mutatja be.
(6) Az Európai Unió Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetén 2005-ben a 16. számú mellékletben a 2005. és 2006. évre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.
(7) Az Európai Unió Schengen Alapjából finanszírozott projektek esetén 2005-ben a 17. számú mellékletben a 2005. és 2006. évre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.
54. § (1) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (a továbbiakban: NVT) meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 18. számú melléklet mutatja be.
(2) Az Európai Unió EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott, NVT-ben foglalt intézkedések esetén – az intézkedések összege tekintetében – tárgyévben a 18. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.
A pénzügyminiszter egyetértésével – amennyiben azt a program jellege indokolja – a 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben 2005-ben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.
55. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2005. évben 16 440 forint.
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2005. évben 8%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 4,5%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
(3) A 2005. januári nyugdíjemelés során a (2) bekezdés és a Tny. 62. §-ának (4) bekezdése alapján megállapított nyugdíjemelés összege az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági teljes nyugellátások esetében nem lehet kevesebb havi 1800 forintnál. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a 2004. december 31-ét követő, de 2006. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő nyugellátások legkisebb összegének meghatározása során.
56. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2005. január 1-jétől 35 000 forint.
(2) Az Áht. 93. §-ának (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az APEH-ra, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és szerveikre nem terjed ki. A (fő)polgármesteri és megyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási előirányzatot, illetve a részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
57. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2005. január 1-jétől 18 900 forint.
(2) Az Áht. 93/A. §-ában foglalt keret 2005. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a.
58. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2005. január 1-jétől 322 700 forint.
(2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2005. január 1-jétől 322 700 forint.
(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2005. január 1-jétől 2500 forint.
(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2005. január 1-jétől 3000 forint.
59. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20. §-ának (8) bekezdése szerinti emelt összegű rendszeres támogatás havi összege 2005. évben – gyermekenként – 10 800 forint.
(2) A Gyvt. 66/F. §-ának (1) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – 13 000 forint/hó.
(3) A Gyvt. 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege 112 000 forint/hó.
(4) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj havi összege a 2005. évben legfeljebb 83 000 forint lehet.
(5) A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2005. évben 425 forint.
60. § (1) A Közokt. tv. 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja 2005. január 1-jétől 2005. augusztus 31-éig 5000 forint/fő/hónap, 2005. szeptember 1-jétől 2005. december 31-éig 5250 forint/fő/hónap.
(2) A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatás összege 2005. évben 14 000 forint. A juttatást az érintett kör részére a Kormány által meghatározott feltételek szerint kell a fenntartóknak biztosítani.
61. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke a 2005. évben 370 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke a 2005. évben 740 Ft/óra/fő.
(2) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter javaslatára a Kormány évente meghatározza az Fktv. 22. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint felnőttképzési normatív támogatásban részesíthető felnőttek összlétszámát.
62. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény (a továbbiakban: 1997. évi X. törvény) 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló kormányrendelet alapján az életjáradék összege 2005. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Éltv., az 1997. évi X. törvény, valamint a kormányrendelet alapján a 2005. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.
63. § A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.
64. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2005. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 23 709,6 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.
65. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvényből adódó feladatok végrehajtására a címzett és céltámogatások 2006. évi előirányzatára az Országgyűlés 63 800,0 millió Ft-ot jóváhagy.
66. § (1) Az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a regionális fejlesztési és megyei területfejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt decentralizált támogatási programok előirányzatai régiónkénti összegeit a 19. számú melléklet szerint állapítja meg.
(2) A decentralizált támogatási programok előirányzatai régiónkénti összege a következők szerint alakul ki:
a) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 2. Decentralizált területfejlesztési programok jogcímcsoport tekintetében a régió és területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeinek lakónépessége, az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke, valamint a legelmaradottabb északkeleti országrész felzárkóztatásának követelménye együttes figyelembevételével.
b) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. Decentralizált szakmai fejlesztési programok jogcímcsoport 1–7. jogcímei tekintetében a kapcsolódó szakmai program megvalósításának helyszínei, a program céljához kötődő szükségletek területi felmérése, illetve szakmapolitikai követelmények alapján. Az 1. jogcím tekintetében a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok döntés-előkészítő közreműködésével történik a felhasználás.
c) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 12. Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása alcím tekintetében az 5. számú melléklet 12. pontja szerint.
d) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 24. Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása alcím tekintetében az 5. számú melléklet 24. pontja szerint.
e) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 6. Címzett és céltámogatások cím tekintetében a 15. § (1) bekezdés c) pontja szerint.
f) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím tekintetében a 15. § (1) bekezdés d) pontja szerint.
g) Az LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, 3. Regionális innováció támogatása cím tekintetében a régiók népességszáma arányában.
(3) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 2. Decentralizált területfejlesztési programok jogcímcsoport támogatási előirányzatát
a) a munkahelyteremtéssel összefüggő helyi gazdaságfejlesztési, infrastrukturális és foglalkoztatási célokra,
b) a kistérségek elérhetőségét és a kistérségen belüli közlekedési kapcsolatokat javító közútfejlesztésekre,
c) a régiókban, kistérségekben élők tájékoztatásának javítására,
d) a régiók fejlesztési programjaiban szereplő – a régió társadalmi-gazdasági-innovációs súlyának növekedését és a régión belüli kohézió erősítését szolgáló – sajátos célok, programok és projektek megvalósítására,
e) a Kormány rendeletében meghatározott egyéb célokra, programokra
szükséges fordítani.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 19. számú mellékletben foglalt decentralizált támogatási programok előirányzatai felhasználásának általános és programspecifikus szabályait – a külön törvényben meghatározott helyi önkormányzati céltámogatások, valamint regionális innováció támogatása kivételével – 2005. január 31-éig rendeletben állapítsa meg.
(5) A 2003–2004. években indult, a tárcák előirányzataiból támogatott – megyei és regionális – programok 2005. évet terhelő kötelezettségeinek teljesítéséről az érintett minisztereknek a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok elnökeivel megkötött megállapodásai szerint szükséges gondoskodni.
(6) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítéséből 2005. évben várható költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, Energiafelhasználási hatékonyság javítása és a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, Hulladékkezelési és gazdálkodási feladatok előirányzatainak növelésére felhasználható.
67. § A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 1. Fejlesztési típusú támogatások előirányzat jogcím terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2005. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásokat. Ugyancsak a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2005. évet terhelő kiadásait is.
68. § (1) Az Országgyűlés a pénzalapok költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 9. számú mellékletben jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított „Munkanélküli ellátások”, „Jövedelempótló támogatás” és „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés” előirányzatai, továbbá a „Bérgarancia-kifizetések” előirányzata, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése kerül túllépésre.
(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.
(4) A Munkaerőpiaci Alap 2005-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 52 000,0 millió forintot, a munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetésekre 29 300,0 millió forintot ad át.
(5) A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozása céljából a Munkaerőpiaci Alap összesen 6607,0 millió forintot ad át, e törvény 9. számú melléklete szerinti bontásban.
69. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó 2005. évi
a) bevételi főösszegét 3 034 739,2 millió forintban, azaz hárommillió-harmincnégyezer-hétszázharminckilenc egész kettőtized millió forintban,
b) kiadási főösszegét 3 376 058,7 millió forintban, azaz hárommillió-háromszázhetvenhatezer-ötvennyolc egész héttized millió forintban,
c) hiányát 341 319,5 millió forintban, azaz háromszáznegyvenegyezer-háromszáztizenkilenc egész öttized millió forintban
állapítja meg.
(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2005. évi hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2005. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.
70. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 2005. évi
a) bevételi főösszegét 1 854 373,8 millió forintban, azaz egymillió-nyolcszázötvennégyezer-háromszázhetvenhárom egész nyolctized millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1 854 373,8 millió forintban, azaz egymillió-nyolcszázötvennégyezer-háromszázhetvenhárom egész nyolctized millió forintban,
c) egyenlegét nulla forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíj-biztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 10. számú melléklete tartalmazza.
71. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 2005. évi
a) bevételi főösszegét 1 180 365,4 millió forintban, azaz egymillió-egyszáznyolcvanezer-háromszázhatvanöt egész négytized millió forintban,
