1. § A törvény célja, hogy az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében, valamint más, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekben való részvétel feltételeinek megteremtésével a Magyar Köztársaság csökkentse az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozás kockázatát.
2. § (1) A törvény hatálya
a) - a (2) bekezdésben megjelölt kivételekkel - az 1. számú mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységekre,
b) a Kiotói Jegyzőkönyv alapján nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekre, valamint
c) a kibocsátási egységek kereskedelmére (forgalmára) terjed ki.
(2) Nem terjed ki a törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és eljárások kipróbálására irányuló tevékenységekre.
3. § E törvény alkalmazásában:
a) üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6);
b) szén-dioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező éghajlat-módosító potenciált megtestesítő mennyiségű üvegházhatású gáz;
c) kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog;
d) létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, e törvény 1. számú mellékletében felsorolt tevékenység vagy bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység, valamint az adott telephelyen folytatott tevékenységhez műszakilag kapcsolódó tevékenység folyik, és amely az 1. számú mellékletben meghatározott üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi, vagy arra közvetlenül hatással van;
e) üzemeltető (környezethasználó): a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogosultja;
f) Kiotói Jegyzőkönyv: az 1995. évi LXXXII. törvény által kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményhez kapcsolódó, 1997-ben, Kiotóban elfogadott jegyzőkönyv;
g) új belépő: azon üzemeltető, amely a Nemzeti Kiosztási Tervnek az Európai Bizottság részére jóváhagyás céljából történt benyújtását követően
ga) kapott kibocsátási engedélyt, vagy
gb) a létesítmény jellegének, működésének megváltozása, továbbá - a Nemzeti Kiosztási Tervben megállapított mértékű - bővítése következében kapott új kibocsátási engedélyt.
4. § A 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység a környezetvédelmi hatóság által külön jogszabály szerint kiadott jogerős kibocsátási engedély alapján folytatható.
5. § (1) Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gáz kibocsátását külön jogszabály szerint nyomon követni és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig hitelesített jelentést tenni.
(2) A kibocsátási jelentések (1) bekezdés szerinti hitelesítését az üzemeltető külön jogszabály alapján feljogosított független hitelesítővel külön jogszabályban megállapított módon végezteti el. Az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában feljogosított hitelesítő által a magyar jogszabályoknak megfelelően hitelesített jelentést a környezetvédelmi hatóság érvényesnek fogadja el. Külföldi hitelesítő jogosultságát az üzemeltetőnek kell igazolnia a környezetvédelmi hatósághoz az (1) bekezdés szerint benyújtott jelentésében.
6. § (1) Az egyes kereskedési időszakok alatt kiosztható kibocsátási egységek mennyiségének és a kiosztás módszerének meghatározása céljából a Kormány - kereskedési időszakonként - Nemzeti Kiosztási Tervet (a továbbiakban: Kiosztási Terv) állapít meg.
(2) A Kiosztási Terv - e törvény 2. számú mellékletében foglalt alapelvekkel összhangban - különösen az alábbiakat tartalmazza:
a) a kereskedési időszak alatt létrehozott kibocsátási egységek teljes mennyiségét;
b) az egyes ágazatok részére kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyiségét;
c) a térítés nélkül kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyiségét;
d) a térítés nélkül kiosztásra nem kerülő kibocsátási egységek mennyiségét;
e) a Kiosztási Terv hatálya alá tartozó létesítmények előzetes listáját és üzemeltetőik részére kiosztani tervezett kibocsátási egységek mennyiségét;
f) a tartalékként elkülönített kibocsátási egységek mennyiségét, különös tekintettel az új belépők részére elkülönített kibocsátási egységekre;
g) a kiosztás alkalmazandó módszereit.
(3) A Kormány a Kiosztási Terv alapján - az üzemeltetőkkel külön jogszabály szerint lefolytatott egyeztetés eredményeire figyelemmel - az egyes létesítmények üzemeltetői számára kiosztott kibocsátási egységek mennyiségének meghatározása céljából - kereskedési időszakonként - Nemzeti Kiosztási Listát (a továbbiakban: Kiosztási Lista) állapít meg.
(4) Kiosztási Tervet és Kiosztási Listát a Kormány első alkalommal a 2005. január 1-jétől 2007. december 31-ig terjedő időszakra állapít meg (első kereskedési időszak).
(5) A Kormány a 2008. január 1-jétől 2012. december 31-ig terjedő időszakra (második kereskedési időszak), valamint 2012-től kezdődően ötéves időszakokra állapít meg Kiosztási Tervet és Kiosztási Listát.
(6) A Kiosztási Tervet és a Kiosztási Listát az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jóváhagyását követően a Kormány rendeletben hirdeti ki.
7. § (1) A kibocsátási egység a 15. § szerinti forgalmi jegyzékben való bejegyzéssel jön létre a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó vagyoni értékű jogként.
(2) A kibocsátási egység a kiosztás szerinti kereskedési időszakra érvényes. A kibocsátási egység a forgalmi jegyzékből való törléssel szűnik meg.
(3) A második és az azt követő kereskedési időszakokat követően a 11. § szerinti kötelezettség teljesítése után fennmaradó kibocsátási egységek törlésével egyidejűleg a kibocsátási egységek jogosultjának 15. § (2) bekezdés szerinti számláján külön jogszabály szerint új kibocsátási egységek kerülnek nyilvántartásba vételre (jóváírás).
(4) Az Európai Gazdasági Térség tagállamai által létrehozott kibocsátási egységet a környezetvédelmi hatóság a 11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítéséhez érvényesnek ismeri el.
8. § (1) Az első kereskedési időszakban a létesítmények számára kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyiségének legalább 95%-át, a második kereskedési időszakban a teljes mennyiség legalább 90%-át térítés nélkül kell kiosztani az üzemeltetők részére. A kiosztás átruházásnak minősül.
(2) A fennmaradó kibocsátási egységek felhasználásáról a Kormány külön jogszabály szerint rendelkezik.
9. § (1) A Kiosztási Tervben szereplő, kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmény üzemeltetője - a Kiosztási Lista alapján - kibocsátási egységekre jogosult e törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglalt feltételek szerint.
(2) Az új belépő a Kiosztási Tervnek megfelelően kibocsátási egységekre jogosult.
(3) Az első kereskedési időszak alatt az üzemeltető további ingyenes kibocsátási egységek kiosztását kezdeményezheti a környezetvédelmi hatóságnál, amennyiben a 11. § szerinti kötelezettségének teljesítéséhez olyan, a tevékenységi körén kívül álló, elháríthatatlan külső ok folytán van szüksége, mely a kibocsátási egységek kiosztása után merült fel (vis maior-kiosztás). A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi és vízügyi miniszter útján vis maior-kiosztást kérhet a Bizottságnál.
10. § (1) A Kiosztási Listán szereplő létesítmények részére kiosztott kibocsátási egységeknek az üzemeltető számláján való jóváírásáról a környezetvédelmi hatóság gondoskodik.
(2) A 8. § (2) bekezdésének megfelelően értékesített kibocsátási egységek jóváírásáról a környezetvédelmi hatóság gondoskodik.
(3) Az új belépő részére az adott kereskedési időszak alatt kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét a környezetvédelmi hatóság határozatban állapítja meg, és gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltető számláján történő jóváírásáról.
(4) A vis maior-kiosztás keretében kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét a környezetvédelmi hatóság a Bizottság döntésének megfelelően határozatban állapítja meg, és gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltető számláján történő jóváírásáról.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti kiosztási határozatot a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény vagy a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény alapján termelői engedélyköteles tevékenységek tekintetében a környezetvédelmi hatóság a Magyar Energia Hivatal szakvéleményének figyelembevételével hozza meg. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(6) A kibocsátási egység kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
11. § Az üzemeltető köteles az 5. § (1) bekezdés szerint nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásainak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig külön jogszabály szerint visszaadni a Magyar Állam javára.
12. § (1) A kibocsátási egység az Európai Gazdasági Térség tagállamai, az ott lakóhellyel rendelkező bármely természetes személy, illetőleg székhellyel rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére szabadon átruházható. A vis maior-kiosztás keretében kiosztott kibocsátási egység nem ruházható át.
(2) Az Európai Gazdasági Térség tagállamain kívüli állam (a továbbiakban: harmadik ország), az ott lakóhellyel rendelkező természetes személy, illetőleg székhellyel rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére a kibocsátási egység az Európai Közösség által a harmadik országgal kötött megállapodás feltételei szerint ruházható át.
13. § (1) Üzemeltetők megállapodhatnak, hogy egy adott kereskedési időszak tartama alatt a kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségüket közösen teljesítik. Az üzemeltetők megállapodását a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi és vízügyi miniszter útján jóváhagyás céljából továbbítja a Bizottsághoz.
(2) A közös teljesítés a megállapodásban résztvevő üzemeltetőknek a kibocsátási engedély megszerzésére, valamint a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére irányuló kötelezettségét nem érinti.
(3) A közös teljesítésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
14. § (1) A Magyar Köztársaság területén a Kiotói Jegyzőkönyv 6. cikke szerint nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységre vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) Más állam területén a Kiotói Jegyzőkönyv 6. és 12. cikke szerint megvalósuló projekttevékenységekben a Magyar Köztársaságban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részvételének szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) A Kiotói Jegyzőkönyv 6. és 12. cikke szerinti projekttevékenységek kapcsán kiadható kibocsátási jogosultságok a 11. § szerinti kötelezettség teljesítéséhez külön jogszabály szerint felhasználhatóak.
15. § (1) A kibocsátási egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének nyilvántartására a Bizottság rendeletében és külön jogszabályban meghatározottak szerint közhiteles és nyilvános forgalmi jegyzékben kerül sor.
(2) A kibocsátási egység megszerzése, visszaadása, átruházása és törlése a forgalmi jegyzékben vezetett kibocsátásiegység-forgalmi számlán történő nyilvántartásba vétellel teljesül.
(3) A Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységek a forgalmi jegyzékben külön számlán kerülnek nyilvántartásba.
16. § A kibocsátási egységkereskedelemmel és a 14. § szerint nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekkel kapcsolatos környezeti adatok, így különösen a
a) kiadott kibocsátási engedélyekre,
b) hitelesített kibocsátási jelentések és a hitelesítő kapcsolódó jelentésére,
c) kiosztási határozatokra,
d) 14. § szerinti projekttevékenységekre,
e) 17. § szerint alkalmazott jogkövetkezményekre, valamint
f) 18. § szerinti jelentésekre
vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek.
17. § (1) Amennyiben az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt külön jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a környezetvédelmi hatóság - a kötelezettségszegés súlyára figyelemmel - a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, illetőleg a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig nem jogosult kibocsátási egységek értékesítésére.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, illetőleg a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltető nevét és a kötelességszegés tényét nyilvánosságra hozza.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül az üzemeltető köteles az elmulasztott kibocsátási egységekkel egyező mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő második év április 30-ig visszaadni. Ennek elmulasztása esetén a tárgyévet követő harmadik évben az üzemeltető számláján a mulasztással érintett mennyiséggel csökkentett mennyiségű kibocsátási egység kerül jóváírásra.
(5) A bírságra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
18. § (1) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Bizottság határozata és külön jogszabály szerint jelentést készít a Bizottság számára a kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működéséről.
(2) A 14. § (1) bekezdésben megjelölt projekttevékenységeknek a Magyar Köztársaság területén történő megvalósításával kapcsolatos nemzetközi jelentéstételi kötelezettség teljesítése a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladata.
19. § (1) Az üzemeltető a kibocsátási engedély jogerőre emelkedésétől éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A környezetvédelmi hatóság a felügyeleti díjat a kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordítja.
(2) A felügyeleti díj mértéke az első kereskedési időszak alatt az üzemeltető részére kiosztott minden egyes kibocsátási egység után évi 3 forint. A második és az azt követő kereskedési időszak alatt fizetendő felügyeleti díj mértékét a költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
20. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti hatásköröket első fokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség látja el.
(3) Az első kereskedési időszak vonatkozásában új belépő az egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről szóló 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti új létesítmény üzemeltetője.
(4) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a 18. § (1) bekezdés szerinti első jelentést 2005. június 30-ig küldi meg a Bizottságnak.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a Nemzeti Kiosztási Tervre és a Nemzeti Kiosztási Listára vonatkozó részletes szabályokat, a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályait, a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységekkel való rendelkezés részletes szabályait, a forgalmi jegyzék vezetésének szabályait, a közös teljesítés részletes szabályait, valamint a hitelesítőre vonatkozó személyi és szakmai követelményeket;
b) az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekre vonatkozó részletes szabályokat; valamint
c) az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság szabályait.
(6) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy a hitelesítés szabályait rendeletben állapítsa meg.
(7) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy a felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat együttes rendeletben állapítsa meg.
(8) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:]
„f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott kibocsátási egységre.”
(9) Az Áht. 109/B. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A kincstári vagyonba tartozik:)
„f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott kibocsátási egység, annak - külön törvényben szabályozott - kiosztásáig.”
(10) E törvény - a végrehajtására az (5) és (6) bekezdésekben foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal, valamint az egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről szóló 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelettel együtt - a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK irányelv módosításáról;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/101/EK irányelve (2004. október 27.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projektmechanizmusaira tekintettel történő módosításáról.
| Tevékenység | Üvegházhatású gáz | ||
| Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek | |||
| I. | Tüzelőberendezések 20 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel (kivéve a veszélyes hulladék- és településihulladék-égető létesítményeket, valamint az atomerőművekben szükségáramforrásként használt dízelgenerátorokat) | Szén-dioxid | |
| II. | Ásványolaj-feldolgozás | Szén-dioxid | |
| III. | Kokszolás | Szén-dioxid | |
| Fémek termelése és feldolgozása | |||
| IV. | Fémércek (beleértve a szulfidércet) pörkölése és zsugorítása | Szén-dioxid | |
| V. | Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett | Szén-dioxid | |
| Ásvanyanyagipar | |||
| VI.a | Cement-klinkernek forgókemencében történő gyártása 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül | Szén-dioxid | |
| VI.b | Mésznek forgókemencében történő gyártása 50 tonna/nap kapacitáson felül | ||
| VI.c | Egyéb égetőkemencékben 50 tonna/nap kapacitáson felül | ||
| VII. | Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül | Szén-dioxid | |
| Kerámiatermékek égetéssel történő gyártása | |||
| VIII.a | Tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja | Szén-dioxid | |
| VIII.b | Csempék, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja | ||
| Egyéb tevékenységek | |||
| IX. | Az alábbi termékek gyártása: | Szén-dioxid | |
| a) faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok | |||
| X. | b) papír és karton 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül | Szén-dioxid |
1. Az adott kereskedési időszakra kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyiségének összhangban kell lennie:
a) a Magyar Köztársaságnak a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kibocsátáscsökkentési kötelezettségével, figyelembe véve egyfelől azt, hogy a nem e törvény hatálya alá tartozó forrásokból származó kibocsátásokhoz képest a kibocsátási egységek a teljes kibocsátás mekkora hányadát képviselik, másfelől pedig a nemzeti energiapolitikát;
b) a nemzeti éghajlat-változási programmal.
A kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyisége nem lehet több, mint amennyi az e mellékletben meghatározott követelmények szigorú alkalmazásához valószínűleg szükséges. E mennyiséget 2008 előtt össze kell hangolni a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti célok elérése vagy túlteljesítése érdekében követendő kibocsátáscsökkentési ütemmel.
2. A kiosztható kibocsátási egységek mennyiségének összhangban kell állnia az e törvény hatálya alá eső tevékenységek kibocsátáscsökkentési potenciáljával, beleértve a technológiai potenciált is. A kiosztás alapja meghatározható az egyes tevékenységek termékenkénti átlagos üvegházhatású gáz kibocsátása és az egyes tevékenységekben elérhető eredmények vonatkozásában is.
3. A Kiosztási Tervnek összhangban kell állnia a vonatkozó európai közösségi jogi aktusokkal és szakpolitikai eszközökkel. Az új jogszabályi követelmények következtében felmerülő elkerülhetetlen kibocsátásnövekedést is figyelembe kell venni.
4. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés, különösen annak 87. és 88. cikke értelmében a Kiosztási Terv nem részesíthet indokolatlan előnyben bizonyos vállalkozásokat vagy tevékenységeket.
5. A Kiosztási Tervnek tartalmaznia kell, hogy az új belépők miként kapcsolódhatnak be a kibocsátási egységkereskedelmi rendszerbe.
6. A Kiosztási Terv kedvezményben részesítheti az e törvény hatálybalépése előtt megvalósított önkéntes kibocsátáscsökkentő beruházásokat (korai beruházások) és tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy a korai beruházásokat hogyan veszi figyelembe. A Kiosztási Terv összeállítása során az elérhető legjobb technológiára vonatkozó referenciadokumentumokból származtatott technológiai referenciaértékek is alkalmazhatók, mely technológiai referenciaértékek előnyben részesíthetik a korai beruházásokat.
7. A Kiosztási Tervnek tartalmaznia kell, hogy miként veszi figyelembe a tiszta technológiákat, beleértve az energiahatékony technológiákat is.
8. A Kiosztási Tervnek tájékoztatást kell adnia a nyilvánosság bevonásának és az észrevételek figyelembevételének módjáról.
9. A Kiosztási Tervnek tartalmaznia kell az e törvény hatálya alá tartozó, kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmények előzetes jegyzékét és az egyes létesítmények számára kiosztani tervezett kibocsátási egységek mennyiségét.
10. A Kiosztási Terv tájékoztatást adhat arról is, hogy miként veszi figyelembe az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok vagy szervezetek okozta verseny hatásait.
11. A Kiosztási Terv kitér a kiosztás gazdasági vonatkozásaira, különös tekintettel az agroökológiai potenciál megőrzésének és optimális hasznosításának érdekeire.
12. A Kiosztási Terv kitér a kiosztás társadalmi vonatkozásaira, különösen tekintettel a munkaerő-piaci hatásokra.
