1. § Az Országgyűlés a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben előírt kötelezettségek végrehajtása céljából a Magyar Köztársaság, valamint a Csatorna-szigetek (Guernsey és Jersey), a Man-sziget, a Holland Antillák, Aruba, továbbá az Egyesült Királyság karibi tengeren túli területei (Anguilla, a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek, Montserrat és a Turks és Caicos Szigetek) képviselői által levélváltás útján aláírt Megállapodásokat e törvénnyel megerősíti és kihirdeti.
2. § Az 1. § szerinti Megállapodások magyar nyelvű szövegét az e törvény I–X. számú melléklete tartalmazza.
3. § (1) E törvény 2005. július 1. napján lép hatályba.
(2) Amennyiben a jelen törvény IV–X. számú melléklete szerinti Megállapodások bármelyikének a hatálybalépésről rendelkező cikkében megállapított harmincadik nap az e törvény hatálybalépésének napját követő időpontra esik, a Megállapodásban foglaltakat 2005. július hó 1. napjától ideiglenesen alkalmazni kell.
4. § E törvény végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
A. Levél a Magyar Köztársaság Kormányától
Tisztelt Uram!
Engedje meg, hogy a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az automatikus információcserét alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között” és a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az átmeneti időszakban forrásadót (withholding tax) alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között” című szövegekre hivatkozzam, amelyek a sziget hatóságaival a megtakarítások adóztatására vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások eredményeként jöttek létre, és amelyeket I. és II. mellékletként az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának március 12-i, az eljárás eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7408/04 FISC 58) csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1. függelékében található, a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodásra, illetve azon kölcsönös kötelezettségvállalásunkra tegyek javaslatot, hogy az e megállapodás hatálybalépése érdekében mielőbb megfeleljünk belső alkotmányos követelményeinknek, és ezek teljesüléséről haladéktalanul értesítsük egymást.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy e belső eljárások teljesítéséig és a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodás hatálybalépéséig a Magyar Köztársaság és Guernsey 2005. január 1-jétől vagy – amennyiben ez utóbbi későbbi dátumra esik – a kamat formájában megjelenő megtakarítások adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv hatálybalépésétől kezdődően átmenetileg, a belföldi jogszabályi feltételeknek megfelelően, e megállapodást alkalmazza.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy – amennyiben Kormánya a fentieket elfogadhatónak tartja – e levél, illetve annak az Ön részéről történő megerősítése együttesen alkossa a Magyar Köztársaság és Guernsey közötti megállapodás szövegét.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
A Magyar Köztársaság részéről
Kelt Budapesten, 2004. április 30-án.
B. Levél Guernsey-től
Tisztelt Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom levelének mai dátummal történő kézhezvételét, amely a következőképpen szól:
„Tisztelt Uram!
Engedje meg, hogy a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az automatikus információcserét alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között” és a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az átmeneti időszakban forrásadót (withholding tax) alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között” című szövegekre hivatkozzam, amelyek a sziget hatóságaival a megtakarítások adóztatására vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások eredményeként jöttek létre, és amelyeket I. és II. mellékletként az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának március 12-i, az eljárás eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7408/04 FISC 58) csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1. függelékében található, a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodásra, illetve azon kölcsönös kötelezettségvállalásunkra tegyek javaslatot, hogy az e megállapodás hatálybalépése érdekében mielőbb megfeleljünk belső alkotmányos követelményeinknek, és ezek teljesüléséről haladéktalanul értesítsük egymást.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy e belső eljárások teljesítéséig és a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodás hatálybalépéséig a Magyar Köztársaság és Guernsey 2005. január 1-jétől vagy – amennyiben ez utóbbi későbbi dátumra esik – a kamat formájában megjelenő megtakarítások adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv hatálybalépésétől kezdődően, a belföldi jogszabályi feltételeknek megfelelően, átmenetileg e megállapodást alkalmazza.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy – amennyiben Kormánya a fentieket elfogadhatónak tartja – e levél, illetve annak az Ön részéről való megerősítése együttesen alkossa a Magyar Köztársaság és Guernsey közötti megállapodás szövegét.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.”
Megerősíthetem, hogy Guernsey egyetért levele tartalmával.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
Guernsey részéről
Kelt St. Peter Port-ban, 2004. november 19-én.
1. függelék
A MEGTAKARÍTÁSOK ADÓZTATÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS GUERNSEY KÖZÖTT
MIVEL:
(1) Az Európai Unió Tanácsának („a Tanács”) a kamat formájában megjelenő megtakarítások adóztatásáról szóló, 2003/48/EGK irányelve („az irányelv”) 17. cikke előírja, hogy 2004. január 1-je előtt a tagállamoknak el kell fogadni és közzé kell tenni az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges, 2005. január 1-jétől alkalmazandó törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, feltéve, hogy
„i. a Tanács egyhangú határozatát követően a Svájci Államközösség, a Liechtensteini Hercegség, a San Marino Köztársaság, a Monacói Hercegség és az Andorrai Hercegség ugyanezen időponttól kezdve, az Európai Közösséggel létrejött megállapodásoknak megfelelően az ezen irányelvben szereplő intézkedésekkel egyenértékű intézkedéseket alkalmaz;
ii. minden megállapodás vagy más olyan rendelkezés hatályban van, amely biztosítja, hogy minden érintett függő vagy társult terület ugyanezen időponttól kezdve az ezen irányelv II. fejezetében előírtakkal megegyező módon automatikus információcserét alkalmaz (vagy a 10. cikkben meghatározott átmeneti időszak alatt a 11. és 12. cikkben foglaltakkal megegyező módon forrásadót (withholding tax) alkalmaz)”.
(2) Guernsey EU-hoz fűződő viszonyát az Egyesült Királyság Európai Közösséghez történő csatlakozásáról szóló szerződés 3. jegyzőkönyve határozza meg. E jegyzőkönyv értelmében Guernsey nem része az EU adóztatási területének.
(3) Guernsey tudomásul veszi, hogy – bár az EU-tagállamok végső célja az egymás közötti, kamatfizetésekre vonatkozó információcsere révén a kifizetett kamatok azon tagállamban való effektív megadóztatása, amelyben a haszonhúzó adóügyi illetőséggel rendelkezik – három tagállam, nevezetesen Ausztria, Belgium és Luxemburg egy átmeneti időszakban nem köteles részt venni az információcserében, hanem e tagállamok az irányelv hatálya alá tartozó, megtakarításokból származó jövedelemre forrásadót (withholding tax) alkalmaznak.
(4) Az irányelvben említett forrásadó (withholding tax) a Guernsey nemzeti jogszabályaiban „retention tax”-ként (jelentése szintén forrásadó) szerepel. Ezért e megállapodás alkalmazásában e két fogalmat szinonimaként, ugyanolyan értelemben kell használni (forrásadó – withholding tax/retention tax).
(5) Guernsey elfogadta, hogy 2005. január 1-jei hatállyal forrásadót (retention tax) alkalmaz, feltéve, hogy a tagállamok elfogadták az irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, és az irányelv 17. cikkének, illetve ezen megállapodás 17. cikke (2) bekezdésének feltételei általában véve teljesültek.
(6) Guernsey elfogadta hogy az irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint, az átmeneti időszakot követően az irányelv II. fejezetében előírtakkal azonos módon automatikus információcserét alkalmaz.
(7) Guernsey rendelkezik a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó olyan jogszabályokkal, amelyek hatályukat tekintve egyenértékűnek tekintendők az irányelv 2. és 6. cikkében említett EK-jogszabályokkal.
Guernsey és a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: „a szerződő fél” vagy „a szerződő felek”, kivéve ha a szövegkörnyezet mást indokol),
megállapodtak abban, hogy megkötik a következő – kizárólag a szerződő felek kötelezettségeit tartalmazó – megállapodást, amely a következőket írja elő:
a) automatikus információcserét a Magyar Köztársaság illetékes hatósága részéről a Guernsey illetékes hatósága számára, egy tagállam illetékes hatósága számára biztosított információcserével megegyező módon;
b) forrásadó (retention tax) alkalmazását Guernsey-n az irányelv 10. cikkében meghatározott átmeneti időszakban az irányelv 11. és 12. cikkében előírtakkal megegyező időponttól és feltételekkel;
c) automatikus információcserét a Guernsey illetékes hatósága részéről a Magyar Köztársaság illetékes hatósága számára, az irányelv 13. cikkével összhangban;
d) a forrásadóból (retention tax) származó bevétel 75%-ának átutalását Guernsey illetékes hatósága részéről a Magyar Köztársaság illetékes hatósága számára;
az egyik szerződő fél területén alapított kifizető által a másik szerződő fél területén illetőséggel bíró személy számára történő kamatkifizetések tekintetében.
E megállapodás alkalmazásában az „illetékes hatóság” – amennyiben azt a szerződő felekre alkalmazzák – Magyar Köztársaság esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, Guernsey esetében pedig „the Administrator of Income Tax”-t jelenti.
1. cikk
A forrásadó kifizető által történő levonása
Guernsey-n honos kifizető által végzett, az e megállapodás 8. cikkében meghatározott kamatkifizetések, amelyet az e megállapodás 5. cikke szerinti – Magyar Köztársaságban illetőséggel bíró – haszonhúzó számára kell kifizetni, e megállapodás 3. cikkére is figyelemmel, az e megállapodás 14. cikkében említett átmeneti időszak alatt, és az e megállapodás 15. cikkében meghatározott időponttól kezdődően a kamatfizetés összegéből levonandó forrásadó hatálya alá tartoznak. A forrásadó (retention tax) mértéke az átmeneti időszak első három évében 15%, a következő három évben 20%, ezt követően pedig 35%.
2. cikk
A kifizető adatszolgáltatása
(1) A Magyar Köztársaságban honos kifizető által az e megállapodás 5. cikke szerinti, Guernsey-n illetőséggel bíró haszonhúzók számára történő – az e megállapodás 8. cikkében meghatározott – kamatkifizetések esetén, vagy abban az esetben, ha e megállapodás 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, a kifizető adatot szolgáltat az illetékes hatóság számára, a következőkről:
a) a haszonhúzónak az e megállapodás 6. cikkének megfelelően megállapított személyazonossága és illetősége;
b) a kifizető neve és címe;
c) a haszonhúzó folyószámlaszáma vagy ennek hiányában a kamatot eredményező követelés meghatározása;
d) az ezen megállapodás 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott, kamatkifizetésre vonatkozó információ. A kifizető által kötelezően szolgáltatott, kamatkifizetésre vonatkozó információ minimális adattartalmát azonban bármely szerződő fél a kamat vagy a jövedelem teljes összegére, valamint az értékesítésből, visszaváltásból vagy visszatérítésből eredő jövedelem teljes összegére korlátozhatja;
és a Magyar Köztársaság teljesíti e cikk (2) bekezdésében foglaltakat.
(2) Az adóév végét követő hat hónapon belül a Magyar Köztársaság illetékes hatósága automatikusan megküldi Guernsey illetékes hatóságának az e cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett, az adott év során teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó információt.
3. cikk
A forrásadó-eljárás alóli kivételek
(1) Az ezen megállapodás 1. cikkének megfelelően forrásadót (retention tax) kivető Guernsey előírja a következő eljárások egyikének vagy mindegyikének alkalmazását annak érdekében, hogy a haszonhúzók a forrásadó alóli mentességet kérelmezhessenek:
a) az e megállapodás 5. cikke szerinti haszonhúzó számára a megállapodás 1. cikkében meghatározott forrásadó (retention tax) elkerülését lehetővé tévő eljárást, amely alapján a haszonhúzó a kifizető számára kifejezetten engedélyezi, hogy a kamatkifizetésekről beszámoljon azon szerződő fél illetékes hatóságának, ahol a kifizetőt alapították. Ez az engedély minden, a kifizető által a haszonhúzó felé teljesített kamatkifizetésre vonatkozik;
b) olyan eljárást, amely biztosítja a forrásadó (retention tax) alóli mentességet abban az esetben, ha a haszonhúzó a kifizetőjének bemutat egy, a szerződő fél területén adóügyi illetőséggel bíró illetékes hatóság által a nevére kiállított igazolást e cikk (2) bekezdésének megfelelően.
(2) A haszonhúzó kérelmére a szerződő fél területén adóügyi illetőséggel bíró illetékes hatóság igazolást állít ki, amely a következőket tartalmazza:
i. a haszonhúzó nevét, lakcímét és adó- vagy egyéb azonosító számát, ennek hiányában születési idejét és helyét;
ii. a kifizető nevét és címét;
iii. a haszonhúzó folyószámlaszámát vagy ennek hiányában az értékpapír azonosító jelét.
Az ilyen igazolás három évet meg nem haladó időszakra érvényes. Az igazolást bármely azt kérelmező haszonhúzó részére a kérelmet követő két hónapon belül ki kell állítani.
(3) Amennyiben e cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, Guernsey-nek a kifizető honossága szerint illetékes hatósága a 2. cikk (1) bekezdésében említett információt közli a Magyar Köztársaságnak a haszonhúzó illetősége szerint illetékes hatóságával. Az adott évben teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó információt évente legalább egyszer, a szerződő fél jogszabályai szerint megállapított adóév végét követő hat hónapon belül automatikusan közölni kell.
4. cikk
A forrásadó (retention tax) megállapításának alapja
(1) A Guernsey-n honos kifizető e megállapodás 1. cikkével összhangban a következőképpen vet ki forrásadót (retention tax):
a) e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: a kifizetett vagy jóváírt kamat bruttó összegére;
b) e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy d) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: e bekezdés b) és d) pontjában említett kamat vagy jövedelem összegére, vagy a kedvezményezett által viselt azonos összegű fizetési kötelezettség kivetésével az értékesítésből, visszaváltásból vagy visszatérítésből eredő jövedelem teljes összegére;
c) e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: az e bekezdésben említett kamat összegére;
d) e megállapodás 8. cikk (4) bekezdése szerinti kamatkifizetés esetén: a 7. cikk (2) bekezdésében említett jogalany minden egyes olyan tagja részére elszámolható kamat összegére, amelyek az 5. cikk (1) bekezdésének feltételeit teljesítik;
e) amennyiben Guernsey él az e megállapodás 8. cikk (5) bekezdésében foglalt választási lehetőséggel: az éves szinten megállapított kamat összegére.
(2) E cikk (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a forrásadót (retention tax) a haszonhúzó követelésének fennállása időtartamával arányosan kell levonni. Ha a kifizető a rendelkezésére bocsátott információ alapján nem tudja meghatározni a fennállás időtartamát, akkor úgy kezeli a haszonhúzót, mintha annak követelése a fennállása teljes időtartama alatt létezett volna, kivéve, ha ez utóbbi bizonyítékot szolgáltat a szerzés időpontjára vonatkozóan.
(3) A forrásadónak (retention tax) Guernsey által történő kivetése nem zárja ki, hogy a haszonhúzó adóügyi illetősége szerinti másik szerződő fél a jövedelmet nemzeti joga szerint megadóztassa.
(4) Az átmeneti időszak alatt Guernsey előírhatja, hogy e megállapodás 7. cikk (2) bekezdésében említett, a másik szerződő fél területén alapított jogalanynak kamatot kifizető vagy kamatot jóváíró gazdasági szereplőt – az említett jogalany helyett – kifizetőnek kell tekinteni, és e kamatra a gazdasági szereplőnek forrásadót (retention tax) kell kivetnie, kivéve ha a jogalany hivatalosan hozzájárul ahhoz, hogy nevét, címét és a neki kifizetett vagy a részére jóváírt kamat teljes összegét e megállapodás 7. cikk (2) bekezdés utolsó albekezdésének megfelelően közöljék.
5. cikk
A haszonhúzó fogalmának meghatározása
(1) Ezen irányelv alkalmazásában „haszonhúzó”: bármely természetes személy, aki kamatkifizetésben részesül, vagy bármely természetes személy, akinek részére kamatkifizetést írnak jóvá, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a kamatot nem az ő javára fizették ki vagy írták jóvá. A természetes személy nem tekinthető haszonhúzónak, amennyiben:
a) e megállapodás 7. cikk (1) bekezdése értelmében kifizetőként jár el;
b) egy jogi személy, egy a nyeresége után a vállalkozások adózásának általános szabályai alapján adózó jogalany, egy a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV, vagy egy egyenértékű, Guernsey-n alapított kollektív befektetési vállalkozás, vagy egy az e megállapodás 7. cikkének (2) bekezdésében említett jogalany nevében jár el, és az utóbbi esetében a kamatkifizetést végrehajtó gazdasági szereplővel közli az említett jogalany nevét és címét, és, amely ezen információt közli a honossága szerinti szerződő fél illetékes hatóságával;
c) más haszonhúzó természetes személy nevében jár el, és közli a kifizetővel e haszonhúzó azonosítási adatait.
(2) Amennyiben a kifizetőnek olyan információ van a birtokában, amely arra utal, hogy a kamatkifizetésben részesülő természetes személy vagy akinek részére a kamatot jóváírják esetleg nem a haszonhúzó, valamint amennyiben sem e cikk (1) bekezdésének a) pontja, sem (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható, a kifizető köteles ésszerű lépéseket tenni a haszonhúzó azonosítási adatainak megállapítására. Amennyiben a kifizető nem tudja azonosítani a haszonhúzót, a kérdéses természetes személyt tekinti haszonhúzónak.
6. cikk
A haszonhúzó személyazonossága és illetősége
(1) Saját területén minden fél elfogadja és biztosítja azon eljárások alkalmazását, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kifizető számára lehetővé tegyék a haszonhúzóknak és azok illetőségének e megállapodás értelmében történő azonosítását. Az ilyen eljárásoknak meg kell felelniük a (2) és (3) bekezdésben megállapított minimumszabályoknak.
(2) A kifizető a minimumszabályok alapján megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát; a minimumszabályok aszerint, hogy mikor jött létre az ügyleti kapcsolat a kifizető és a kamat kedvezményezettje között, a következőképpen alakulnak:
a) a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből áll, – a Magyar Köztársaság esetén különösen a kifizető honossága szerinti országban hatályban lévő rendelkezések, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv, Guernsey esetén pedig az azzal egyenértékű jogszabályok alapján – a rendelkezésére álló információ felhasználásával állapítja meg;
b) a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok alapján – vagy ezen időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában – végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a kifizető megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből, valamint – amennyiben ilyen van – az adóügyi illetősége szerinti tagállam által kiadott adóazonosító számából áll. Ezen adatokat a haszonhúzó által bemutatott útlevél vagy hivatalos személyazonosító igazolvány alapján kell megállapítani. Amennyiben a lakcím ezen útlevélben vagy ezen hivatalos személyazonosító igazolványban nincs feltüntetve, azt a haszonhúzó által bemutatott bármilyen más, a személyazonosságot igazoló okmány alapján kell megállapítani. Amennyiben az adóazonosító szám nem szerepel a haszonhúzó által bemutatott útlevélben, hivatalos személyazonosító igazolványban vagy személyazonosságot igazoló bármilyen más okmányban – beleértve lehetőség szerint az adóügyi illetőségre vonatkozó igazolást –, a személyazonossági adatokat a haszonhúzó útlevele vagy hivatalos személyazonosító igazolványa alapján ki kell egészíteni annak születési idejével és helyével.
(3) A kifizető a haszonhúzó illetőségét a minimumszabályok alapján állapítja meg, amelyek aszerint változnak, hogy mikor jön létre a szerződéses jogviszony a kifizető és a kamat kedvezményezettje között. A következőkben megállapított feltételekre is figyelemmel a haszonhúzót abban a tagállamban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol állandó lakóhelye található:
a) a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó illetőségét, a Magyar Köztársaság esetén különösen az illetősége szerinti államban hatályban lévő rendelkezések, valamint a 91/308/EGK irányelv, Guernsey esetén pedig egyenértékű jogszabályok alapján rendelkezésére álló információ felhasználásával állapítja meg;
b) a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok – vagy ezen időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában – végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó illetőségét az útlevélben, a hivatalos személyazonosító igazolványban vagy szükség esetén a haszonhúzó személyazonosságát igazoló, általa bemutatott bármely más okmányban szereplő lakcím alapján, a következő eljárás szerint állapítja meg: valamely tagállam által kibocsátott útlevelet vagy személyazonosító igazolványt bemutató olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik kijelentik, hogy egy harmadik országban bírnak illetőséggel, az illetőséget azon harmadik ország illetékes hatósága által kibocsátott illetőségigazolás alapján kell megállapítani, amelyben a természetes személy állítása szerint illetőséggel bír. Ilyen igazolás bemutatásának hiányában azon tagállamot kell az illetőség szerinti országnak tekinteni, amely az útlevelet vagy az egyéb hivatalos személyazonosító okmányt kiállította.
7. cikk
A kifizető fogalmának meghatározása
(1) E megállapodás alkalmazásában „kifizető”: azon gazdasági szereplő, amely közvetlenül a haszonhúzó javára kamatot fizet vagy ír jóvá függetlenül attól, hogy a gazdasági szereplő a kamatot eredményező követelés kötelezettje, vagy a gazdasági szereplő a kötelezett, illetve a haszonhúzó által kamat fizetésével vagy kamat jóváírásával megbízott.
(2) Minden olyan a szerződő fél területén honos jogalanyt, amelynek kamatot fizetnek ki, vagy kamatot írnak jóvá a haszonhúzó javára, az ilyen kifizetéskor, illetve jóváíráskor szintén kifizetőnek kell tekinteni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gazdasági szereplő az e jogalany által bemutatott hivatalos okirat alapján alappal feltételezi, hogy:
a) e jogalany egy jogi személy, az e cikk (5) bekezdésben említett jogi személyek kivételével; vagy
b) annak nyereségei a vállalkozások adózásának általános szabályai alapján adóznak; vagy
c) az egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően elismert ÁÉKBV, vagy egy azzal egyenértékű, Guernsey-n honos kollektív befektetési vállalkozás.
Az ilyen, másik szerződő fél területén honos és e bekezdés alapján kifizetőnek minősülő jogalanynak kamatot fizető vagy annak kamatot jóváíró gazdasági szereplő, közli a jogalany nevét és címét, valamint a jogalanynak kifizetett vagy részére jóváírt kamat teljes összegét a honossága szerinti szerződő fél illetékes hatóságával, amely ezen információt továbbítja azon szerződő fél illetékes hatóságához, amelynek területén a jogalany honos.
(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett jogalany azonban választhatja, hogy e megállapodás alkalmazásában ÁÉKBV-ként vagy a (2) bekezdés c) pontjában említett egyenértékű vállalkozásként kezeljék. E választási lehetőség gyakorlásához olyan igazolás szükséges, amelyet a jogalany honossága szerinti szerződő fél állít ki, és amelyet e jogalany mutat be a gazdasági szereplőnek. A szerződő fél a területén honos jogalanyokra vonatkozóan megállapítja e választási lehetőség szabályait.
(4) Amennyiben a gazdasági szereplő és e cikk (2) bekezdésében említett jogalany ugyanazon szerződő fél területén honos, e szerződő fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogalany megfeleljen az e megállapodás rendelkezéseinek, amikor kifizetőként jár el.
(5) Az e cikk (2) bekezdés a) pontja alól mentesülő jogi személyek a következők:
a) Finnországban: avoin yhtiö (Ay) és kommandiittiyhtiö (Ky) / öppet bolag és kommanditbolag;
b) Svédországban: handelsbolag (HB) és kommanditbolag (KB).
8. cikk
A kamatkifizetés fogalmának meghatározása
(1) E megállapodás alkalmazásában „kamatkifizetés”:
a) valamennyi, követeléshez kapcsolódó, kifizetett vagy számlára jóváírt kamat, függetlenül attól, hogy jelzáloggal biztosított-e, vagy jogot ad-e a kötelezett nyereségében való részesedésre, különösen az állampapírokból, kötvényekből vagy adósságlevelekből – beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és jutalmakat – származó jövedelmek; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó büntető kamatok nem tekintendők kamatkifizetésnek;
b) az a) pontban említett követelések értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat;
c) a kamatkifizetésekből közvetlenül vagy egy, az e megállapodás 7. cikk (2) bekezdésében említett jogalanyon keresztül közvetetten kapott jövedelmek, amelyeket a következők osztanak ki:
i. egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV;
ii. az i. pontban meghatározottal egyenértékű, Guernsey-n honos kollektív befektetési vállalkozás;
iii. e megállapodás 7. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult jogalanyok;
iv. az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak hatálya alá tartozó területen és Guernsey területén kívül illetékességgel bíró kollektív befektetési vállalkozások;
d) a következő vállalkozások és jogalanyok részvényeinek vagy üzletrészeinek értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor szerzett jövedelmek, amennyiben ezek közvetlenül vagy közvetve más kollektív befektetési vállalkozásokon vagy a következőkben említett jogalanyokon keresztül az a) pontban említett követelések formájában meglévő eszközeik több mint 40%-át befektetik:
i. egy, a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV;
ii. az i. pontban meghatározottal egyenértékű, Guernsey-n honos kollektív befektetési vállalkozás;
iii. e megállapodás 7. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult jogalanyok;
iv. az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak hatálya alá tartozó területen és Guernsey területén kívül illetékességgel bíró kollektív befektetési vállalkozások.
A szerződő felek azonban választhatják azt, hogy e cikk (1) bekezdés d) pontjában szereplő jövedelmet csak olyan mértékig tekintik kamatnak, amíg az ilyen jövedelem megfelel az e cikk (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kamatkifizetésekből közvetlenül vagy közvetetten eredő nyereségeknek.
(2) Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében nem rendelkezik a kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval, a jövedelem teljes összegét kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(3) Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés d) pontja tekintetében nem rendelkezik információval a követelésbe, illetve az említett bekezdés meghatározása szerinti részvényekbe vagy üzletrészekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos arányt 40% felettinek kell tekinteni. Amennyiben a kifizető nem tudja meghatározni a haszonhúzó által szerzett jövedelem összegét, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a részvények vagy üzletrészek értékesítéséből, visszatérítéséből vagy visszaváltásából eredő jövedelemnek.
(4) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésben meghatározott kamatot egy, az e megállapodás 7. cikkének (2) bekezdésében említett jogalany számlájára fizetik ki vagy írják jóvá, és ez a jogalany az e megállapodás 7. cikkének (3) bekezdése alapján nem jogosult választásra, akkor az ilyen kamatot az ilyen jogalany általi kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(5) E cikk (1) bekezdésének b) és d) pontja tekintetében a szerződő felek választhatják azt, hogy a területükön lévő kifizetőktől megkövetelik, hogy a kamatot egy legfeljebb egyéves időszakon keresztül éves szinten állapítsák meg, és ezt az éves szinten megállapított kamatot kamatkifizetésként kezeljék akkor is, ha ezen időszakban nem történik értékesítés, visszaváltás vagy visszatérítés.
(6) E cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjától eltérve a szerződő felek választhatják azt, hogy a kamatkifizetés fogalmából kizárnak bármely, e rendelkezésekben említett, saját területükön alapított vállalkozásoktól vagy jogalanyoktól eredő jövedelmet, amennyiben az ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett követelésekbe való befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át. Hasonlóképpen, e cikk (4) bekezdésétől eltérve, a szerződő felek választhatják azt, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett kamatkifizetés fogalmából kizárják az e megállapodás 7. cikke (2) bekezdésében említett, területükön alapított olyan jogalanyok számlájára kifizetett vagy arra jóváírt kamatot, amelyek nem jogosultak a 7. cikk (3) bekezdése alapján való választásra, amennyiben az ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett követelésekbe való befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át.
Az egyik szerződő fél által gyakorolt ilyen választás a másik szerződő félre is kötelező érvényű.
(7) Az e cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett százalékos arány 2011. január 1-jétől 25%.
(8) Az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában, valamint (6) bekezdésében említett százalékos arányt az érintett vállalkozások vagy jogalanyok alapszabályában vagy létesítő okiratában meghatározott befektetési politikájára, vagy ezek hiányában az érintett vállalkozások vagy jogalanyok eszközeinek tényleges összetételére való hivatkozással kell meghatározni.
9. cikk
A forrásadóból (retention tax) származó bevétel megosztása
(1) Guernsey visszatartja az e megállapodás alapján levont forrásadó (retention tax) 25%-át, a bevétel fennmaradó 75%-át pedig átutalja a másik szerződő félnek.
(2) E megállapodás 4. cikke (4) bekezdésének megfelelően forrásadót (retention tax) kivető Guernsey a bevétel 25%-át visszatartja, 75%-át pedig az e cikk (1) bekezdése szerint végrehajtott átutalásokkal arányosan átutalja a Magyar Köztársaság részére.
(3) Az ilyen átutalásokra minden évben egy összegben kerül sor, legkésőbb Guernsey jogszabályai által megállapított adóév végétől számított hat hónapon belül.
(4) A forrásadót (retention tax) kivető Guernsey megteszi a bevétel-megosztási rendszer megfelelő működéséhez szükséges intézkedéseket.
10. cikk
A kettős adóztatás kiküszöbölése
(1) A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél a következő rendelkezésekkel összhangban biztosítja minden – Guernsey által az e megállapodásban említett forrásadó (retention tax) kivetése okán esetlegesen felmerülő – kettős adóztatás kiküszöbölését:
i. amennyiben a haszonhúzó javára jóváírt kamat Guernsey forrásadó (retention tax) tárgyát képezte, a másik szerződő fél – nemzeti jogával összhangban – a forrásadó összegével megegyező adójóváírást biztosít. Amennyiben ez az összeg meghaladja a másik szerződő fél nemzeti joga szerint fizetendő adó összegét, e szerződő fél a forrásadó (retention tax) többletösszegét visszafizeti a haszonhúzónak;
ii. amennyiben az e megállapodás 4. cikkében említett forrásadón (retention tax) felül a haszonhúzó javára jóváírt kamatot bármely egyéb típusú forrásadó (withholding tax/retention tax) terheli, és az adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél – nemzeti jogával vagy a kettős adózási egyezményekkel összhangban – adójóváírást biztosít az ilyen jellegű forrásadókra (withholding tax/retention tax), az ilyen jellegű forrásadót (withholding tax/retention tax) az e cikk i. albekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása előtt jóvá kell írni.
(2) A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél az e cikk (1) bekezdésében említett adó-jóváírási rendszert az e megállapodás 1. cikkében említett forrásadó (retention tax)-visszatérítéssel helyettesítheti.
11. cikk
A hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(1) Az e megállapodás 14. cikkében említett átmeneti időszak alatt, de legkésőbb 2010. december 31-ig nem tekinthetők a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelésnek az olyan belföldi és nemzetközi kötvények és egyéb hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok, amelyek először 2001. március 1. előtt kerültek kibocsátásra, vagy amelyek eredeti kibocsátási tájékoztatóját a 80/390/EGK tanácsi irányelv szerint az illetékes hatóságok vagy harmadik országok felelős hatóságai ezen időpont előtt jóváhagyták, feltéve, hogy 2002. március 1-jén vagy azt követően nem bocsátanak ki további ilyen hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokat. Amennyiben azonban az átmeneti időszak 2010. december 31. után is folytatódik, e cikk rendelkezéseit csak az olyan hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok tekintetében kell tovább alkalmazni:
– amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és
– amelyeknél a kifizető a forrásadót (retention tax) alkalmazó tagállamban honos, és e kifizető egy másik tagállamban illetőséggel bíró haszonhúzó részére fizet kamatot vagy közvetlenül annak javára kamatkifizetést ír jóvá.
Amennyiben egy kormány vagy egy, az e megállapodás mellékletében meghatározottak szerint hatóságként eljáró vagy egy nemzetközi szerződés által elismert kapcsolódó jogalany által kibocsátott, a korábbiakban említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból 2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen értékpapír kibocsátásának teljes egészét – amely az eredeti kibocsátásból és bármely további kibocsátásból áll – az e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelésnek kell tekinteni.
Amennyiben a második albekezdés által nem szabályozott bármely más kibocsátó által kibocsátott, fent említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból 2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen további kibocsátást a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.
(2) E cikk nem akadályozza a szerződő feleket abban, hogy az (1) bekezdésben említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból származó bevételeket nemzeti joguknak megfelelően adóztassák.
12. cikk
Kölcsönös egyeztetési eljárás
Amennyiben a felek között nehézségek vagy kétségek merülnek fel e megállapodás végrehajtását vagy értelmezését illetően, a szerződő felek törekednek arra, hogy az ügyet kölcsönös egyeztetéssel oldják meg.
13. cikk
Titoktartás
(1) Bármely szerződő fél illetékes hatósága által megküldött vagy részére szolgáltatott minden információt titokban kell tartani.
(2) Valamely szerződő fél illetékes hatósága részére szolgáltatott információ – a másik szerződő fél előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül – kizárólag a közvetlen adózás céljából használható fel.
(3) A szolgáltatott információ kizárólag a közvetlen adózás szempontjából érintett személyek vagy hatóságok számára tehető hozzáférhetővé, valamint kizárólag e személyek vagy hatóságok által és kizárólag ilyen célokra, illetve felügyeleti célokra – ideértve bármely fellebbezés kérdésében való döntést – használható fel. E célok érdekében az információ hozzáférhetővé tehető nyilvános bírósági eljárás vagy egyéb igazságszolgáltatási eljárás során.
(4) Amennyiben valamely szerződő fél illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik szerződő fél illetékes hatóságától kapott információ hasznos lehet egy másik tagállam illetékes hatósága számára, úgy az illető szerződő fél illetékes hatósága az információt szolgáltató szerződő fél illetékes hatóságának beleegyezésével továbbíthatja az információt e másik tagállam illetékes hatóságának.
14. cikk
Átmeneti időszak
Az irányelv 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végén Guernsey köteles megszüntetni a forrásadónak (retention tax) és a bevétel megosztásának az ebben a megállapodásban előírt alkalmazását, és a másik szerződő fél tekintetében az irányelv II. fejezetében foglaltakkal megegyező módon köteles az automatikus információcserére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni. Amennyiben az átmeneti időszak során Guernsey úgy dönt, hogy az irányelv II. fejezetében foglaltakkal megegyező módon alkalmazza az automatikus információcserére vonatkozó rendelkezéseket, úgy ettől kezdve nem alkalmazhatja az e megállapodás 9. cikkében meghatározott forrásadót (withholding tax/retention tax) és a bevétel megosztását.
15. cikk
Hatálybalépés
Az e megállapodás 17. cikkében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel ez a megállapodás 2005. január 1-jén lép hatályba.
16. cikk
Megszűnés
(1) E megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg valamely szerződő fél a megállapodást fel nem mondja.
(2) E megállapodást bármely szerződő fél felmondhatja a másik félhez címzett, írásbeli felmondó nyilatkozat útján; a felmondó nyilatkozatnak meg kell határoznia a felmondáshoz vezető körülményeket. Ilyen esetben e megállapodás hatálya a felmondó nyilatkozat kézbesítésétől számított 12 hónap múlva szűnik meg.
17. cikk
Az alkalmazás és az alkalmazás felfüggesztése
(1) E megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy az Európai Unió minden egyes tagállama, az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino, valamint az Európai Közösség tagállamainak vonatkozó függő és társult területei külön-külön olyan intézkedéseket fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban vannak az irányelvben vagy az e megállapodásban foglaltakkal, illetve megegyeznek azokkal, valamint a végrehajtásra azonos időpontot írnak elő.
(2) A szerződő felek az e megállapodás 15. cikkében említett időpontot legalább hat hónappal megelőzően közös megegyezéssel megállapítják, hogy az (1) bekezdésben lefektetett feltételek a vonatkozó intézkedések – az egyes tagállamokban, a fent nevezett harmadik országokban és az érintett függő vagy társult területeken történő – hatálybalépésének időpontjaira tekintettel megvalósulnak-e.
(3) Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető körülményeket meghatározó értesítés útján, az e megállapodás 12. cikkében előírt kölcsönös egyeztetési eljárásra is figyelemmel, azonnali hatállyal felfüggesztheti e megállapodás vagy annak bármely részének alkalmazását, amennyiben az irányelvet az európai közösségi joggal összhangban átmenetileg vagy állandó jelleggel a továbbiakban nem kell alkalmazni, illetve ha valamely tagállam felfüggeszti végrehajtási jogszabályainak alkalmazását. A megállapodás újra alkalmazandó, amint a felfüggesztéshez vezető körülmények megszűnnek.
(4) Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető körülményeket meghatározó értesítés útján, az e megállapodás 12. cikkében kölcsönös egyeztetési eljárásra is figyelemmel, felfüggesztheti e megállapodás alkalmazását, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott valamely harmadik ország vagy terület az ebben a bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását időközben megszünteti. Az alkalmazás felfüggesztésére csak az értesítést követő két hónapot követően kerülhet sor. A megállapodás újra alkalmazandó, amint a kérdéses harmadik ország vagy terület az intézkedések alkalmazását újra megkezdi.
Készült magyar és angol nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
MELLÉKLET
A 11. cikkben említett kapcsolódó szervezetek jegyzéke
E megállapodás 11. cikkének alkalmazásában a következő szervezetek tekintendők „hatóságként eljáró, vagy nemzetközi szerződés által elismert szerepű kapcsolódó szervezetnek”.
Az EURÓPAI UNIÓN BELÜLI SZERVEZETEK:
Belgium
Vlaams Gewest (Flamand Régió)
Région wallonne (Vallon Régió)
Région bruxelloise/Brussels Gewest (Brüsszel Régió)
Communauté française (Francia Közösség)
Vlaamse Gemeenschap (Flamand Közösség)
Deutschsprachige Gemeinschaft (Német Ajkú Közösség)
Spanyolország
Xunta de Galicia (Galícia regionális kormánya)
Junta de Andalucía (Andalúzia regionális kormánya)
Junta de Extremadura (Extremadura regionális kormánya)
Junta de Castilla-La Mancha (Castilla-La Mancha regionális kormánya)
Junta de Castilla-León (Castilla-León regionális kormánya)
Gobierno Foral de Navarra (Navarra regionális kormánya)
Govern de les Illes Balears (a Baleár-szigetek kormánya)
Generalitat de Catalunya (Katalónia autonóm kormánya)
Generalitat de Valencia (Valencia autonóm kormánya)
Diputación General de Aragón (Aragónia regionális tanácsa)
Gobierno de las Islas Canarias (a Kanári-szigetek kormánya)
Gobierno de Murcia (Murcia kormánya)
Gobierno de Madrid (Madrid kormánya)
Gobierno de la Comunidad Autónoma del País Vasco/Euzkadi (az autonóm baszkföldi közösség kormánya)
Diputación General de Guipúzcoa (Guipúzcoa regionális tanácsa)
Diputación Foral de Vizcaya/Bizkaia (Vizcaya/Bizkaia regionális tanácsa)
Diputación General de Alava (Alava regionális tanácsa)
Ayuntamiento de Madrid (Madrid városi tanácsa)
Ayuntamiento de Barcelona (Barcelona városi tanácsa)
Cabildo Insular de Gran Canaria (a Kanári-szigetek sziget tanácsa)
Cabildo Insular de Tenerife (Tenerife szigetének tanácsa)
Instituto de Crédito Oficial (Állami Hitelintézet)
Instituto Catalán de Finanzas (Katalónia Pénzügyi Intézete)
Instituto Valenciano de Finanzas (Valencia Pénzügyi Intézete)
Görögország
Οργανισμός Тηλεττικoινωνιών Ελλάδoς (Nemzeti Távközlési Szervezet)
Οργανισμός Σιδηρoδρόμων Ελλάδoς (Nemzeti Vasútszervezet)
Δημόσια Εττιχείρηση Ηλεκτρισμoύ (Állami Villamosenergia-vállalat)
Franciaország
La Caisse d’amortissement de la dette sociale (CADES) (Társadalmi Adósságtörlesztési Pénztár)
L’Agence française de développement (AFD) (Francia Fejlesztési Ügynökség)
Réseau Ferré de France (RFF) (Francia Vasúthálózat)
Caisse Nationale des Autoroutes (CNA) (Nemzeti Autópálya Pénztár)
Assistance publique Hőpitaux de Paris (APHP) (Párizsi Kórházak Köztámogatása)
Charbonnages de France (CDF) (Franciaországi Széntanács)
Entreprise minière et chimique (EMC) (Bányászati és Vegyészeti Vállalat)
Olaszország
Régiók
Megyék
Járások
Cassa Depositi e Prestiti (Betéti- és Kölcsönpénztár)
Lettország
Pašvaldības (helyi önkormányzatok)
Lengyelország
gminy (falvak)
powiaty (kerületek)
województwa (megyék)
związki gmin (falvak társulásai)
powiatów (kerületek társulásai)
województw (megyék társulásai)
miasto stołeczne Warszawa (Varsó főváros)
Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és Modernizációs Ügynökség)
Agencja Nieruchomości Rolnych (Mezőgazdasági Tulajdon Ügynökség)
Portugália
Regiăo Autónoma da Madeira (Madeira autonóm régiója)
Regiăo Autónoma dos Açores (Açores autonóm régiója)
Törvényhatóságok
Szlovákia
mestá a obce (törvényhatóságok)
Železnice Slovenskej republiky (Szlovák Vasúttársaság)
Štátny fond cestného hospodárstva (Állami Útkezelő Alap)
Slovenské elektrárne (Szlovák Erőművek)
Vodohospodárska výstavba (Vízgazdasági Építő Társaság)
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK:
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)
AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK
Ázsiai Fejlesztési Bank
Afrikai Fejlesztési Bank
Világbank / IBRD / IMF
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Amerika-közi Fejlesztési Bank
Európa Tanácsi Szociális Fejlesztési Alap
EURATOM
Európai Közösség
Corporación Andina de Fomento (CAF) (Andoki Fejlesztési Társaság)
Eurofirma
Európai Szén- és Acélközösség
Északi Beruházási Bank
Karibi Fejlesztési Bank
A 11. cikk rendelkezései nem sértik a Szerződő Feleknek a fent említett nemzetközi szervezetek tekintetében esetlegesen fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásait.
HARMADIK ORSZÁGOK SZERVEZETEI:
Szervezetek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:
1. A nemzeti kritériumok szerint a szervezet egyértelműen közjogi szervnek minősül.
2. Az ilyen közjogi szerv olyan nem piaci szereplő, amely elsősorban nem piaci javak és szolgáltatások biztosítása mellett a közjó érdekében kezeli és finanszírozza a tevékenységek egy olyan csoportját, amelyet ténylegesen az államháztartás ellenőriz.
3. Az ilyen közjogi szervezet nagy és rendszeres állampapír-kibocsátó.
4. Az érintett állam garantálni tudja, hogy az ilyen közjogi szervezet bruttósítási záradék esetén nem fog lejárat előtti visszaváltást eszközölni.
A JELEN MELLÉKLET MÓDOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI:
Az ebben a mellékletben felsorolt kapcsolódó szervezetek listája kölcsönös megegyezéssel módosítható.
A. Levél a Magyar Köztársaság Kormányától
Tisztelt Uram!
Engedje meg, hogy a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az automatikus információcserét alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között” és a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az átmeneti időszakban forrásadót (withholding tax) alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között” című szövegekre hivatkozzam, amelyek a sziget hatóságaival a megtakarítások adóztatására vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások eredményeként jöttek létre, és amelyeket I. és II. mellékletként az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának március 12-i, az eljárás eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7408/04 FISC 58) csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1. függelékében található, a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodásra, illetve azon kölcsönös kötelezettségvállalásunkra tegyek javaslatot, hogy az e megállapodás hatálybalépése érdekében mielőbb megfeleljünk belső alkotmányos követelményeinknek, és ezek teljesüléséről haladéktalanul értesítsük egymást.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy e belső eljárások teljesítéséig és a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodás hatálybalépéséig a Magyar Köztársaság és Jersey 2005. január 1-jétől vagy – amennyiben ez utóbbi későbbi dátumra esik – a kamat formájában megjelenő megtakarítások adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv hatálybalépésétől kezdődően átmenetileg, a belföldi jogszabályi feltételeknek megfelelően, e megállapodást alkalmazza.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy – amennyiben Kormánya a fentieket elfogadhatónak tartja – e levél, illetve annak az Ön részéről történő megerősítése együttesen alkossa a Magyar Köztársaság és Jersey közötti megállapodás szövegét.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
A Magyar Köztársaság részéről
Kelt Budapesten, 2004. április hó 30-án.
B. Levél Jersey-től
Tisztelt Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom levelének mai dátummal történő kézhezvételét, amely a következőképpen szól:
„Tisztelt Uram!
Engedje meg, hogy a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az automatikus információcserét alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között” és a „Megállapodásminta-javaslat Guernsey, a Man-sziget és Jersey, valamint az átmeneti időszakban forrásadót (withholding tax) alkalmazni köteles valamennyi EU-tagállam között” című szövegekre hivatkozzam, amelyek a sziget hatóságaival a megtakarítások adóztatására vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalások eredményeként jöttek létre, és amelyeket I. és II. mellékletként az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa magas szintű munkacsoportjának március 12-i, az eljárás eredményéről szóló dokumentumához (Doc. 7408/04 FISC 58) csatoltak.
Tekintetbe véve a fent említett szövegeket, engedje meg, hogy az e levél 1. függelékében található, a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodásra, illetve azon kölcsönös kötelezettségvállalásunkra tegyek javaslatot, hogy az e megállapodás hatálybalépése érdekében mielőbb megfeleljünk belső alkotmányos követelményeinknek, és ezek teljesüléséről haladéktalanul értesítsük egymást.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy e belső eljárások teljesítéséig és a megtakarításokból származó jövedelem adóztatásáról szóló megállapodás hatálybalépéséig a Magyar Köztársaság és Jersey 2005. január 1-jétől vagy – amennyiben ez utóbbi későbbi dátumra esik – a kamat formájában megjelenő megtakarítások adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv hatálybalépésétől kezdődően, a belföldi jogszabályi feltételeknek megfelelően, átmenetileg e megállapodást alkalmazza.
Engedje meg, hogy javaslatot tegyek Önnek arra vonatkozóan, hogy – amennyiben Kormánya a fentieket elfogadhatónak tartja – e levél, illetve annak az Ön részéről való megerősítése együttesen alkossa a Magyar Köztársaság és Jersey közötti megállapodás szövegét.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.”
Megerősíthetem, hogy Jersey egyetért levele tartalmával.
Tisztelt Uram, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.
Jersey részéről
Kelt St. Helier-ben, 2004. 11. 19.
1. függelék
A MEGTAKARÍTÁSOK ADÓZTATÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁS JERSEY ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
MIVEL:
(1) Az Európai Unió Tanácsának („a Tanács”) a kamat formájában megjelenő megtakarítások adóztatásáról szóló, 2003/48/EGK irányelve („az irányelv”) 17. cikke előírja, hogy 2004. január 1-je előtt a tagállamoknak el kell fogadni és közzé kell tenni az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges, 2005. január 1-jétől alkalmazandó törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, feltéve, hogy
„i. a Tanács egyhangú határozatát követően a Svájci Államközösség, a Liechtensteini Hercegség, a San Marino Köztársaság, a Monacói Hercegség és az Andorrai Hercegség ugyanezen időponttól kezdve, az Európai Közösséggel létrejött megállapodásoknak megfelelően az ezen irányelvben szereplő intézkedésekkel egyenértékű intézkedéseket alkalmaz;
ii. minden megállapodás vagy más olyan rendelkezés hatályban van, amely biztosítja, hogy minden érintett függő vagy társult terület ugyanezen időponttól kezdve az ezen irányelv II. fejezetében előírtakkal megegyező módon automatikus információcserét alkalmaz (vagy a 10. cikkben meghatározott átmeneti időszak alatt a 11. és 12. cikkben foglaltakkal megegyező módon forrásadót (withholding tax) alkalmaz)”.
(2) Jersey EU-hoz fűződő viszonyát az Egyesült Királyság Európai Közösséghez történő csatlakozásáról szóló szerződés 3. jegyzőkönyve határozza meg. E jegyzőkönyv értelmében Jersey nem része az EU adóztatási területének.
(3) Jersey tudomásul veszi, hogy – bár az EU-tagállamok végső célja az egymás közötti, kamatfizetésekre vonatkozó információcsere révén a kifizetett kamatok azon tagállamban való effektív megadóztatása, amelyben a haszonhúzó adóügyi illetőséggel rendelkezik – három tagállam, nevezetesen Ausztria, Belgium és Luxemburg egy átmeneti időszakban nem köteles részt venni az információcserében, hanem e tagállamok az irányelv hatálya alá tartozó, megtakarításokból származó jövedelemre forrásadót (withholding tax) alkalmaznak.
(4) Az irányelvben említett forrásadó (withholding tax) a Jersey nemzeti jogszabályaiban „retention tax”-ként (jelentése szintén forrásadó) szerepel. Ezért e megállapodás alkalmazásában e két fogalmat szinonimaként, ugyanolyan értelemben kell használni (forrásadó – withholding tax/retention tax).
(5) Jersey elfogadta, hogy 2005. január 1-jei hatállyal forrásadót (retention tax) alkalmaz, feltéve, hogy a tagállamok elfogadták az irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, és az irányelv 17. cikkének, illetve ezen megállapodás 17. cikke (2) bekezdésének feltételei általában véve teljesültek.
(6) Jersey elfogadta hogy az irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint, az átmeneti időszakot követően az irányelv II. fejezetében előírtakkal azonos módon automatikus információcserét alkalmaz.
(7) Jersey rendelkezik a kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó olyan jogszabályokkal, amelyek hatályukat tekintve egyenértékűnek tekintendők az irányelv 2. és 6. cikkében említett EK-jogszabályokkal.
Jersey és a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: „a szerződő fél” vagy „a szerződő felek”, kivéve ha a szövegkörnyezet mást indokol),
megállapodtak abban, hogy megkötik a következő – kizárólag a szerződő felek kötelezettségeit tartalmazó – megállapodást, amely a következőket írja elő:
a) automatikus információcserét a Magyar Köztársaság illetékes hatósága részéről a Jersey illetékes hatósága számára, egy tagállam illetékes hatósága számára biztosított információcserével megegyező módon;
b) forrásadó (retention tax) alkalmazását Jersey-n az irányelv 10. cikkében meghatározott átmeneti időszakban az irányelv 11. és 12. cikkében előírtakkal megegyező időponttól és feltételekkel;
c) automatikus információcserét a Jersey illetékes hatósága részéről a Magyar Köztársaság illetékes hatósága számára, az irányelv 13. cikkével összhangban;
d) a forrásadóból (retention tax) származó bevétel 75%-ának átutalását Jersey illetékes hatósága részéről a Magyar Köztársaság illetékes hatósága számára;
az egyik szerződő fél területén alapított kifizető által a másik szerződő fél területén illetőséggel bíró személy számára történő kamatkifizetések tekintetében.
E megállapodás alkalmazásában az „illetékes hatóság” – amennyiben azt a szerződő felekre alkalmazzák – Magyar Köztársaság esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, Jersey esetében pedig „the Comptroller of Income Tax”-t jelenti.
1. cikk
A forrásadó kifizető által történő levonása
Jersey-n honos kifizető által végzett, az e megállapodás 8. cikkében meghatározott kamatkifizetések, amelyet az e megállapodás 5. cikke szerinti – Magyar Köztársaságban illetőséggel bíró – haszonhúzó számára kell kifizetni, e megállapodás 3. cikkére is figyelemmel, az e megállapodás 14. cikkében említett átmeneti időszak alatt, és az e megállapodás 15. cikkében meghatározott időponttól kezdődően a kamatfizetés összegéből levonandó forrásadó hatálya alá tartoznak. A forrásadó (retention tax) mértéke az átmeneti időszak első három évében 15%, a következő három évben 20%, ezt követően pedig 35%.
2. cikk
A kifizető adatszolgáltatása
(1) A Magyar Köztársaságban honos kifizető által az e megállapodás 5. cikke szerinti, Jersey-n illetőséggel bíró haszonhúzók számára történő – az e megállapodás 8. cikkében meghatározott – kamatkifizetések esetén, vagy abban az esetben, ha e megállapodás 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, a kifizető adatot szolgáltat az illetékes hatóság számára, a következőkről:
a) a haszonhúzónak az e megállapodás 6. cikkének megfelelően megállapított személyazonossága és illetősége;
b) a kifizető neve és címe;
c) a haszonhúzó folyószámlaszáma vagy ennek hiányában a kamatot eredményező követelés meghatározása;
d) az ezen megállapodás 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott, kamatkifizetésre vonatkozó információ. A kifizető által kötelezően szolgáltatott, kamatkifizetésre vonatkozó információ minimális adattartalmát azonban bármely szerződő fél a kamat vagy a jövedelem teljes összegére, valamint az értékesítésből, visszaváltásból vagy visszatérítésből eredő jövedelem teljes összegére korlátozhatja;
és a Magyar Köztársaság teljesíti e cikk (2) bekezdésében foglaltakat.
(2) Az adóév végét követő hat hónapon belül a Magyar Köztársaság illetékes hatósága automatikusan megküldi Jersey illetékes hatóságának az e cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett, az adott év során teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó információt.
3. cikk
A forrásadó-eljárás alóli kivételek
(1) Az ezen megállapodás 1. cikkének megfelelően forrásadót (retention tax) kivető Jersey előírja a következő eljárások egyikének vagy mindegyikének alkalmazását annak érdekében, hogy a haszonhúzók a forrásadó alóli mentességet kérelmezhessenek:
a) az e megállapodás 5. cikke szerinti haszonhúzó számára a megállapodás 1. cikkében meghatározott forrásadó (retention tax) elkerülését lehetővé tévő eljárást, amely alapján a haszonhúzó a kifizető számára kifejezetten engedélyezi, hogy a kamatkifizetésekről beszámoljon azon szerződő fél illetékes hatóságának, ahol a kifizetőt alapították. Ez az engedély minden, a kifizető által a haszonhúzó felé teljesített kamatkifizetésre vonatkozik;
b) olyan eljárást, amely biztosítja a forrásadó (retention tax) alóli mentességet abban az esetben, ha a haszonhúzó a kifizetőjének bemutat egy, a szerződő fél területén adóügyi illetőséggel bíró illetékes hatóság által a nevére kiállított igazolást e cikk (2) bekezdésének megfelelően.
(2) A haszonhúzó kérelmére a szerződő fél területén adóügyi illetőséggel bíró illetékes hatóság igazolást állít ki, amely a következőket tartalmazza:
i. a haszonhúzó nevét, lakcímét és adó- vagy egyéb azonosító számát, ennek hiányában születési idejét és helyét;
ii. a kifizető nevét és címét;
iii. a haszonhúzó folyószámlaszámát vagy ennek hiányában az értékpapír azonosító jelét.
Az ilyen igazolás három évet meg nem haladó időszakra érvényes. Az igazolást bármely azt kérelmező haszonhúzó részére a kérelmet követő két hónapon belül ki kell állítani.
(3) Amennyiben e cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, Jersey-nek a kifizető honossága szerint illetékes hatósága a 2. cikk (1) bekezdésében említett információt közli a Magyar Köztársaságnak a haszonhúzó illetősége szerint illetékes hatóságával. Az adott évben teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó információt évente legalább egyszer, a szerződő fél jogszabályai szerint megállapított adóév végét követő hat hónapon belül automatikusan közölni kell.
4. cikk
A forrásadó (retention tax) megállapításának alapja
(1) A Jersey-n honos kifizető e megállapodás 1. cikkével összhangban a következőképpen vet ki forrásadót (retention tax):
a) e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: a kifizetett vagy jóváírt kamat bruttó összegére;
b) e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének b) vagy d) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: e bekezdés b) és d) pontjában említett kamat vagy jövedelem összegére, vagy a kedvezményezett által viselt azonos összegű fizetési kötelezettség kivetésével az értékesítésből, visszaváltásból vagy visszatérítésből eredő jövedelem teljes összegére;
c) e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti kamatkifizetés esetén: az e bekezdésben említett kamat összegére;
d) e megállapodás 8. cikk (4) bekezdése szerinti kamatkifizetés esetén: a 7. cikk (2) bekezdésében említett jogalany minden egyes olyan tagja részére elszámolható kamat összegére, amelyek az 5. cikk (1) bekezdésének feltételeit teljesítik;
e) amennyiben Jersey él az e megállapodás 8. cikk (5) bekezdésében foglalt választási lehetőséggel: az éves szinten megállapított kamat összegére.
(2) E cikk (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a forrásadót (retention tax) a haszonhúzó követelésének fennállása időtartamával arányosan kell levonni. Ha a kifizető a rendelkezésére bocsátott információ alapján nem tudja meghatározni a fennállás időtartamát, akkor úgy kezeli a haszonhúzót, mintha annak követelése a fennállása teljes időtartama alatt létezett volna, kivéve, ha ez utóbbi bizonyítékot szolgáltat a szerzés időpontjára vonatkozóan.
(3) A forrásadónak (retention tax) Jersey által történő kivetése nem zárja ki, hogy a haszonhúzó adóügyi illetősége szerinti másik szerződő fél a jövedelmet nemzeti joga szerint megadóztassa.
(4) Az átmeneti időszak alatt Jersey előírhatja, hogy e megállapodás 7. cikk (2) bekezdésében említett, a másik szerződő fél területén alapított jogalanynak kamatot kifizető vagy kamatot jóváíró gazdasági szereplőt – az említett jogalany helyett – kifizetőnek kell tekinteni, és e kamatra a gazdasági szereplőnek forrásadót (retention tax) kell kivetnie, kivéve ha a jogalany hivatalosan hozzájárul ahhoz, hogy nevét, címét és a neki kifizetett vagy a részére jóváírt kamat teljes összegét e megállapodás 7. cikk (2) bekezdés utolsó albekezdésének megfelelően közöljék.
5. cikk
A haszonhúzó fogalmának meghatározása
(1) Ezen irányelv alkalmazásában „haszonhúzó”: bármely természetes személy, aki kamatkifizetésben részesül, vagy bármely természetes személy, akinek részére kamatkifizetést írnak jóvá, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a kamatot nem az ő javára fizették ki vagy írták jóvá. A természetes személy nem tekinthető haszonhúzónak, amennyiben:
a) e megállapodás 7. cikk (1) bekezdése értelmében kifizetőként jár el;
b) egy jogi személy, egy a nyeresége után a vállalkozások adózásának általános szabályai alapján adózó jogalany, egy a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV, vagy egy egyenértékű, Jersey-n alapított kollektív befektetési vállalkozás, vagy egy az e megállapodás 7. cikkének (2) bekezdésében említett jogalany nevében jár el, és az utóbbi esetében a kamatkifizetést végrehajtó gazdasági szereplővel közli az említett jogalany nevét és címét, és, amely ezen információt közli a honossága szerinti szerződő fél illetékes hatóságával;
c) más haszonhúzó természetes személy nevében jár el, és közli a kifizetővel e haszonhúzó azonosítási adatait.
(2) Amennyiben a kifizetőnek olyan információ van a birtokában, amely arra utal, hogy a kamatkifizetésben részesülő természetes személy vagy akinek részére a kamatot jóváírják esetleg nem a haszonhúzó, valamint amennyiben sem e cikk (1) bekezdésének a) pontja, sem (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható, a kifizető köteles ésszerű lépéseket tenni a haszonhúzó azonosítási adatainak megállapítására. Amennyiben a kifizető nem tudja azonosítani a haszonhúzót, a kérdéses természetes személyt tekinti haszonhúzónak.
6. cikk
A haszonhúzó személyazonossága és illetősége
(1) Saját területén minden fél elfogadja és biztosítja azon eljárások alkalmazását, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kifizető számára lehetővé tegyék a haszonhúzóknak és azok illetőségének e megállapodás értelmében történő azonosítását. Az ilyen eljárásoknak meg kell felelniük a (2) és (3) bekezdésben megállapított minimumszabályoknak.
(2) A kifizető a minimumszabályok alapján megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát; a minimumszabályok aszerint, hogy mikor jött létre az ügyleti kapcsolat a kifizető és a kamat kedvezményezettje között, a következőképpen alakulnak:
a) a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből áll, – a Magyar Köztársaság esetén különösen a kifizető honossága szerinti országban hatályban lévő rendelkezések, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv, Jersey esetén pedig az azzal egyenértékű jogszabályok alapján – a rendelkezésére álló információ felhasználásával állapítja meg;
b) a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok alapján – vagy ezen időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában – végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a kifizető megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből, valamint – amennyiben ilyen van – az adóügyi illetősége szerinti tagállam által kiadott adóazonosító számából áll. Ezen adatokat a haszonhúzó által bemutatott útlevél vagy hivatalos személyazonosító igazolvány alapján kell megállapítani. Amennyiben a lakcím ezen útlevélben vagy ezen hivatalos személyazonosító igazolványban nincs feltüntetve, azt a haszonhúzó által bemutatott bármilyen más, a személyazonosságot igazoló okmány alapján kell megállapítani. Amennyiben az adóazonosító szám nem szerepel a haszonhúzó által bemutatott útlevélben, hivatalos személyazonosító igazolványban vagy személyazonosságot igazoló bármilyen más okmányban – beleértve lehetőség szerint az adóügyi illetőségre vonatkozó igazolást –, a személyazonossági adatokat a haszonhúzó útlevele vagy hivatalos személyazonosító igazolványa alapján ki kell egészíteni annak születési idejével és helyével.
(3) A kifizető a haszonhúzó illetőségét a minimumszabályok alapján állapítja meg, amelyek aszerint változnak, hogy mikor jön létre a szerződéses jogviszony a kifizető és a kamat kedvezményezettje között. A következőkben megállapított feltételekre is figyelemmel a haszonhúzót abban a tagállamban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol állandó lakóhelye található:
a) a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó illetőségét, a Magyar Köztársaság esetén különösen az illetősége szerinti államban hatályban lévő rendelkezések, valamint a 91/308/EGK irányelv, Jersey esetén pedig egyenértékű jogszabályok alapján rendelkezésére álló információ felhasználásával állapítja meg;
b) a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyok – vagy ezen időpontot követően szerződéses jogviszonyok hiányában – végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a kifizető a haszonhúzó illetőségét az útlevélben, a hivatalos személyazonosító igazolványban vagy szükség esetén a haszonhúzó személyazonosságát igazoló, általa bemutatott bármely más okmányban szereplő lakcím alapján, a következő eljárás szerint állapítja meg: valamely tagállam által kibocsátott útlevelet vagy személyazonosító igazolványt bemutató olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik kijelentik, hogy egy harmadik országban bírnak illetőséggel, az illetőséget azon harmadik ország illetékes hatósága által kibocsátott illetőségigazolás alapján kell megállapítani, amelyben a természetes személy állítása szerint illetőséggel bír. Ilyen igazolás bemutatásának hiányában azon tagállamot kell az illetőség szerinti országnak tekinteni, amely az útlevelet vagy az egyéb hivatalos személyazonosító okmányt kiállította.
7. cikk
A kifizető fogalmának meghatározása
(1) E megállapodás alkalmazásában „kifizető”: azon gazdasági szereplő, amely közvetlenül a haszonhúzó javára kamatot fizet vagy ír jóvá függetlenül attól, hogy a gazdasági szereplő a kamatot eredményező követelés kötelezettje, vagy a gazdasági szereplő a kötelezett, illetve a haszonhúzó által kamat fizetésével vagy kamat jóváírásával megbízott.
(2) Minden olyan a szerződő fél területén honos jogalanyt, amelynek kamatot fizetnek ki, vagy kamatot írnak jóvá a haszonhúzó javára, az ilyen kifizetéskor, illetve jóváíráskor szintén kifizetőnek kell tekinteni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gazdasági szereplő az e jogalany által bemutatott hivatalos okirat alapján alappal feltételezi, hogy:
a) e jogalany egy jogi személy, az e cikk (5) bekezdésben említett jogi személyek kivételével; vagy
b) annak nyereségei a vállalkozások adózásának általános szabályai alapján adóznak; vagy
c) az egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően elismert ÁÉKBV, vagy egy azzal egyenértékű, Jersey-n honos kollektív befektetési vállalkozás.
Az ilyen, másik szerződő fél területén honos és e bekezdés alapján kifizetőnek minősülő jogalanynak kamatot fizető vagy annak kamatot jóváíró gazdasági szereplő, közli a jogalany nevét és címét, valamint a jogalanynak kifizetett vagy részére jóváírt kamat teljes összegét a honossága szerinti szerződő fél illetékes hatóságával, amely ezen információt továbbítja azon szerződő fél illetékes hatóságához, amelynek területén a jogalany honos.
(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett jogalany azonban választhatja, hogy e megállapodás alkalmazásában ÁÉKBV-ként vagy a (2) bekezdés c) pontjában említett egyenértékű vállalkozásként kezeljék. E választási lehetőség gyakorlásához olyan igazolás szükséges, amelyet a jogalany honossága szerinti szerződő fél állít ki, és amelyet e jogalany mutat be a gazdasági szereplőnek. A szerződő fél a területén honos jogalanyokra vonatkozóan megállapítja e választási lehetőség szabályait.
(4) Amennyiben a gazdasági szereplő és e cikk (2) bekezdésében említett jogalany ugyanazon szerződő fél területén honos, e szerződő fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogalany megfeleljen az e megállapodás rendelkezéseinek, amikor kifizetőként jár el.
(5) Az e cikk (2) bekezdés a) pontja alól mentesülő jogi személyek a következők:
a) Finnországban: avoin yhtiö (Ay) és kommandiittiyhtiö (Ky) / öppet bolag és kommanditbolag;
b) Svédországban: handelsbolag (HB) és kommanditbolag (KB).
8. cikk
A kamatkifizetés fogalmának meghatározása
(1) E megállapodás alkalmazásában „kamatkifizetés”:
a) valamennyi, követeléshez kapcsolódó, kifizetett vagy számlára jóváírt kamat, függetlenül attól, hogy jelzáloggal biztosított-e, vagy jogot ad-e a kötelezett nyereségében való részesedésre, különösen az állampapírokból, kötvényekből vagy adósságlevelekből – beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és jutalmakat – származó jövedelmek; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó büntető kamatok nem tekintendők kamatkifizetésnek;
b) az a) pontban említett követelések értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat;
c) a kamatkifizetésekből közvetlenül vagy egy, az e megállapodás 7. cikk (2) bekezdésében említett jogalanyon keresztül közvetetten kapott jövedelmek, amelyeket a következők osztanak ki:
i. egy, a 85/611/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV;
ii. az i. pontban meghatározottal egyenértékű, Jersey-n honos kollektív befektetési vállalkozás;
iii. e megállapodás 7. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult jogalanyok;
iv. az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak hatálya alá tartozó területen és Jersey területén kívül illetékességgel bíró kollektív befektetési vállalkozások;
d) a következő vállalkozások és jogalanyok részvényeinek vagy üzletrészeinek értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor szerzett jövedelmek, amennyiben ezek közvetlenül vagy közvetve más kollektív befektetési vállalkozásokon vagy a következőkben említett jogalanyokon keresztül az a) pontban említett követelések formájában meglévő eszközeik több mint 40%-át befektetik:
i. egy, a 85/611/EGK irányelvnek megfelelően engedélyezett ÁÉKBV;
ii. az i. pontban meghatározottal egyenértékű, Jersey-ben honos kollektív befektetési vállalkozás;
iii. e megállapodás 7. cikk (3) bekezdése alapján választásra jogosult jogalanyok;
iv. az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak hatálya alá tartozó területen és Jersey területén kívül illetékességgel bíró kollektív befektetési vállalkozások.
A szerződő felek azonban választhatják azt, hogy e cikk (1) bekezdés d) pontjában szereplő jövedelmet csak olyan mértékig tekintik kamatnak, amíg az ilyen jövedelem megfelel az e cikk (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kamatkifizetésekből közvetlenül vagy közvetetten eredő nyereségeknek.
(2) Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében nem rendelkezik a kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval, a jövedelem teljes összegét kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(3) Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés d) pontja tekintetében nem rendelkezik információval a követelésbe, illetve az említett bekezdés meghatározása szerinti részvényekbe vagy üzletrészekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos arányt 40% felettinek kell tekinteni. Amennyiben a kifizető nem tudja meghatározni a haszonhúzó által szerzett jövedelem összegét, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a részvények vagy üzletrészek értékesítéséből, visszatérítéséből vagy visszaváltásából eredő jövedelemnek.
(4) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésben meghatározott kamatot egy, az e megállapodás 7. cikkének (2) bekezdésében említett jogalany számlájára fizetik ki vagy írják jóvá, és ez a jogalany az e megállapodás 7. cikkének (3) bekezdése alapján nem jogosult választásra, akkor az ilyen kamatot az ilyen jogalany általi kamatkifizetésnek kell tekinteni.
(5) E cikk (1) bekezdésének b) és d) pontja tekintetében a szerződő felek választhatják azt, hogy a területükön lévő kifizetőktől megkövetelik, hogy a kamatot egy legfeljebb egyéves időszakon keresztül éves szinten állapítsák meg, és ezt az éves szinten megállapított kamatot kamatkifizetésként kezeljék akkor is, ha ezen időszakban nem történik értékesítés, visszaváltás vagy visszatérítés.
(6) E cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjától eltérve a szerződő felek választhatják azt, hogy a kamatkifizetés fogalmából kizárnak bármely, e rendelkezésekben említett, saját területükön alapított vállalkozásoktól vagy jogalanyoktól eredő jövedelmet, amennyiben az ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett követelésekbe való befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át. Hasonlóképpen, e cikk (4) bekezdésétől eltérve, a szerződő felek választhatják azt, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett kamatkifizetés fogalmából kizárják az e megállapodás 7. cikke (2) bekezdésében említett, területükön alapított olyan jogalanyok számlájára kifizetett vagy arra jóváírt kamatot, amelyek nem jogosultak a 7. cikk (3) bekezdése alapján való választásra, amennyiben az ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett követelésekbe való befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át.
Az egyik szerződő fél által gyakorolt ilyen választás a másik szerződő félre is kötelező érvényű.
(7) Az e cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett százalékos arány 2011. január 1-jétől 25%.
(8) Az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában, valamint (6) bekezdésében említett százalékos arányt az érintett vállalkozások vagy jogalanyok alapszabályában vagy létesítő okiratában meghatározott befektetési politikájára, vagy ezek hiányában az érintett vállalkozások vagy jogalanyok eszközeinek tényleges összetételére való hivatkozással kell meghatározni.
9. cikk
A forrásadóból (retention tax) származó bevétel megosztása
(1) Jersey visszatartja az e megállapodás alapján levont forrásadó (retention tax) 25%-át, a bevétel fennmaradó 75%-át pedig átutalja a másik szerződő félnek.
(2) E megállapodás 4. cikke (4) bekezdésének megfelelően forrásadót (retention tax) kivető Jersey a bevétel 25%-át visszatartja, 75%-át pedig az e cikk (1) bekezdése szerint végrehajtott átutalásokkal arányosan átutalja a Magyar Köztársaság részére.
(3) Az ilyen átutalásokra minden évben egy összegben kerül sor, legkésőbb Jersey jogszabályai által megállapított adóév végétől számított hat hónapon belül.
(4) A forrásadót (retention tax) kivető Jersey megteszi a bevétel-megosztási rendszer megfelelő működéséhez szükséges intézkedéseket.
10. cikk
A kettős adóztatás kiküszöbölése
(1) A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél a következő rendelkezésekkel összhangban biztosítja minden – Jersey által az e megállapodásban említett forrásadó (retention tax) kivetése okán esetlegesen felmerülő – kettős adóztatás kiküszöbölését:
i. amennyiben a haszonhúzó javára jóváírt kamat Jersey forrásadó (retention tax) tárgyát képezte, a másik szerződő fél – nemzeti jogával összhangban – a forrásadó összegével megegyező adójóváírást biztosít. Amennyiben ez az összeg meghaladja a másik szerződő fél nemzeti joga szerint fizetendő adó összegét, e szerződő fél a forrásadó (retention tax) többletösszegét visszafizeti a haszonhúzónak;
ii. amennyiben az e megállapodás 4. cikkében említett forrásadón (retention tax) felül a haszonhúzó javára jóváírt kamatot bármely egyéb típusú forrásadó (withholding tax/retention tax) terheli, és az adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél – nemzeti jogával vagy a kettős adózási egyezményekkel összhangban – adójóváírást biztosít az ilyen jellegű forrásadókra (withholding tax/retention tax), az ilyen jellegű forrásadót (withholding tax/retention tax) az e cikk i. albekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása előtt jóvá kell írni.
(2) A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél az e cikk (1) bekezdésében említett adó-jóváírási rendszert az e megállapodás 1. cikkében említett forrásadó (retention tax) – visszatérítéssel helyettesítheti.
11. cikk
A hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(1) Az e megállapodás 14. cikkében említett átmeneti időszak alatt, de legkésőbb 2010. december 31-ig nem tekinthetők a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelésnek az olyan belföldi és nemzetközi kötvények és egyéb hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok, amelyek először 2001. március 1. előtt kerültek kibocsátásra, vagy amelyek eredeti kibocsátási tájékoztatóját a 80/390/EGK tanácsi irányelv szerint az illetékes hatóságok vagy harmadik országok felelős hatóságai ezen időpont előtt jóváhagyták, feltéve, hogy 2002. március 1-jén vagy azt követően nem bocsátanak ki további ilyen hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokat. Amennyiben azonban az átmeneti időszak 2010. december 31. után is folytatódik, e cikk rendelkezéseit csak az olyan hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok tekintetében kell tovább alkalmazni:
– amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és
– amelyeknél a kifizető a forrásadót (retention tax) alkalmazó tagállamban honos, és e kifizető egy másik tagállamban illetőséggel bíró haszonhúzó részére fizet kamatot vagy közvetlenül annak javára kamatkifizetést ír jóvá.
Amennyiben egy kormány vagy egy, az e megállapodás mellékletében meghatározottak szerint hatóságként eljáró vagy egy nemzetközi szerződés által elismert kapcsolódó jogalany által kibocsátott, a korábbiakban említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból 2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen értékpapír kibocsátásának teljes egészét – amely az eredeti kibocsátásból és bármely további kibocsátásból áll – az e megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelésnek kell tekinteni. Amennyiben a második albekezdés által nem szabályozott bármely más kibocsátó által kibocsátott, fent említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból 2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen további kibocsátást a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.
(2) E cikk nem akadályozza a szerződő feleket abban, hogy az (1) bekezdésben említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból származó bevételeket nemzeti joguknak megfelelően adóztassák.
12. cikk
Kölcsönös egyeztetési eljárás
Amennyiben a felek között nehézségek vagy kétségek merülnek fel e megállapodás végrehajtását vagy értelmezését illetően, a szerződő felek törekednek arra, hogy az ügyet kölcsönös egyeztetéssel oldják meg.
13. cikk
Titoktartás
(1) Bármely szerződő fél illetékes hatósága által megküldött vagy részére szolgáltatott minden információt titokban kell tartani.
(2) Valamely szerződő fél illetékes hatósága részére szolgáltatott információ – a másik szerződő fél előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül – kizárólag a közvetlen adózás céljából használható fel.
(3) A szolgáltatott információ kizárólag a közvetlen adózás szempontjából érintett személyek vagy hatóságok számára tehető hozzáférhetővé, valamint kizárólag e személyek vagy hatóságok által és kizárólag ilyen célokra, illetve felügyeleti célokra – ideértve bármely fellebbezés kérdésében való döntést – használható fel. E célok érdekében az információ hozzáférhetővé tehető nyilvános bírósági eljárás vagy egyéb igazságszolgáltatási eljárás során.
(4) Amennyiben valamely szerződő fél illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik szerződő fél illetékes hatóságától kapott információ hasznos lehet egy másik tagállam illetékes hatósága számára, úgy az illető szerződő fél illetékes hatósága az információt szolgáltató szerződő fél illetékes hatóságának beleegyezésével továbbíthatja az információt e másik tagállam illetékes hatóságának.
14. cikk
Átmeneti időszak
Az irányelv 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végén Jersey köteles megszüntetni a forrásadónak (retention tax) és a bevétel megosztásának az ebben a megállapodásban előírt alkalmazását, és a másik szerződő fél tekintetében az irányelv II. fejezetében foglaltakkal megegyező módon köteles az automatikus információcserére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni. Amennyiben az átmeneti időszak során Jersey úgy dönt, hogy az irányelv II. fejezetében foglaltakkal megegyező módon alkalmazza az automatikus információcserére vonatkozó rendelkezéseket, úgy ettől kezdve nem alkalmazhatja az e megállapodás 9. cikkében meghatározott forrásadót (withholding tax/retention tax) és a bevétel megosztását.
15. cikk
Hatálybalépés
Az e megállapodás 17. cikkében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel ez a megállapodás 2005. január 1-jén lép hatályba.
16. cikk
Megszűnés
(1) E megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg valamely szerződő fél a megállapodást fel nem mondja.
(2) E megállapodást bármely szerződő fél felmondhatja a másik félhez címzett, írásbeli felmondó nyilatkozat útján; a felmondó nyilatkozatnak meg kell határoznia a felmondáshoz vezető körülményeket. Ilyen esetben e megállapodás hatálya a felmondó nyilatkozat kézbesítésétől számított 12 hónap múlva szűnik meg.
17. cikk
Az alkalmazás és az alkalmazás felfüggesztése
(1) E megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy az Európai Unió minden egyes tagállama, az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino, valamint az Európai Közösség tagállamainak vonatkozó függő és társult területei külön-külön olyan intézkedéseket fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban vannak az irányelvben vagy az e megállapodásban foglaltakkal, illetve megegyeznek azokkal, valamint a végrehajtásra azonos időpontot írnak elő.
(2) A szerződő felek az e megállapodás 15. cikkében említett időpontot legalább hat hónappal megelőzően közös megegyezéssel megállapítják, hogy az (1) bekezdésben lefektetett feltételek a vonatkozó intézkedések – az egyes tagállamokban, a fent nevezett harmadik országokban és az érintett függő vagy társult területeken történő – hatálybalépésének időpontjaira tekintettel megvalósulnak-e.
(3) Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető körülményeket meghatározó értesítés útján, az e megállapodás 12. cikkében előírt kölcsönös egyeztetési eljárásra is figyelemmel, azonnali hatállyal felfüggesztheti e megállapodás vagy annak bármely részének alkalmazását, amennyiben az irányelvet az európai közösségi joggal összhangban átmenetileg vagy állandó jelleggel a továbbiakban nem kell alkalmazni, illetve ha valamely tagállam felfüggeszti végrehajtási jogszabályainak alkalmazását. A megállapodás újra alkalmazandó, amint a felfüggesztéshez vezető körülmények megszűnnek.
(4) Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető körülményeket meghatározó értesítés útján, az e megállapodás 12. cikkében kölcsönös egyeztetési eljárásra is figyelemmel, felfüggesztheti e megállapodás alkalmazását, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott valamely harmadik ország vagy terület az ebben a bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását időközben megszünteti. Az alkalmazás felfüggesztésére csak az értesítést követő két hónapot követően kerülhet sor. A megállapodás újra alkalmazandó, amint a kérdéses harmadik ország vagy terület az intézkedések alkalmazását újra megkezdi.
Készült magyar és angol nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
MELLÉKLET
A 11. cikkben említett kapcsolódó szervezetek jegyzéke
E megállapodás 11. cikkének alkalmazásában a következő szervezetek tekintendők „hatóságként eljáró, vagy nemzetközi szerződés által elismert szerepű kapcsolódó szervezetnek”.
Az EURÓPAI UNIÓN BELÜLI SZERVEZETEK:
Belgium
Vlaams Gewest (Flamand Régió)
Région wallonne (Vallon Régió)
Région bruxelloise/Brussels Gewest (Brüsszel Régió)
Communauté française (Francia Közösség)
Vlaamse Gemeenschap (Flamand Közösség)
Deutschsprachige Gemeinschaft (Német Ajkú Közösség)
Spanyolország
Xunta de Galicia (Galícia regionális kormánya)
Junta de Andalucía (Andalúzia regionális kormánya)
Junta de Extremadura (Extremadura regionális kormánya)
Junta de Castilla-La Mancha (Castilla-La Mancha regionális kormánya)
Junta de Castilla-León (Castilla-León regionális kormánya)
Gobierno Foral de Navarra (Navarra regionális kormánya)
Govern de les Illes Balears (a Baleár-szigetek kormánya)
Generalitat de Catalunya (Katalónia autonóm kormánya)
Generalitat de Valencia (Valencia autonóm kormánya)
Diputación General de Aragón (Aragónia regionális tanácsa)
Gobierno de las Islas Canarias (a Kanári-szigetek kormánya)
Gobierno de Murcia (Murcia kormánya)
Gobierno de Madrid (Madrid kormánya)
Gobierno de la Comunidad Autónoma del País Vasco/Euzkadi (az autonóm baszkföldi közösség kormánya)
Diputación General de Guipúzcoa (Guipúzcoa regionális tanácsa)
Diputación Foral de Vizcaya/Bizkaia (Vizcaya/Bizkaia regionális tanácsa)
Diputación General de Alava (Alava regionális tanácsa)
Ayuntamiento de Madrid (Madrid városi tanácsa)
Ayuntamiento de Barcelona (Barcelona városi tanácsa)
Cabildo Insular de Gran Canaria (a Kanári-szigetek sziget tanácsa)
Cabildo Insular de Tenerife (Tenerife szigetének tanácsa)
Instituto de Crédito Oficial (Állami Hitelintézet)
Instituto Catalán de Finanzas (Katalónia Pénzügyi Intézete)
Instituto Valenciano de Finanzas (Valencia Pénzügyi Intézete)
Görögország
Οργανισμός Тηλεττικoινωνιών Ελλάδoς (Nemzeti Távközlési Szervezet)
Οργανισμός Σιδηρoδρόμων Ελλάδoς (Nemzeti Vasútszervezet)
Δημόσια Εττιχείρηση Ηλεκτρισμoύ (Állami Villamosenergia-vállalat)
