1. § (1) A törvény hatálya Budapestre és Pest megyének a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeire, illetve települési önkormányzataira (a továbbiakban együtt: Budapesti Agglomeráció) terjed ki. A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések felsorolását az 1/1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a Budapesti Agglomeráció területén alkalmazni.
2. § A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve
a) a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét (a továbbiakban: Szerkezeti Terv), valamint
b) a Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervét (a továbbiakban: Övezeti Terv) tartalmazza.
3. § (1) A Szerkezeti Terv a településrendszert, valamint a térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúra-rendszereknek térbeli rendjét határozza meg, M = 1:50 000 méretarányban.
(2) A Szerkezeti Tervet a 2. számú (térképi) melléklet * tartalmazza.
4. § A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái a következők:
a) települési térség, ezen belül:
aa) városias települési térség,
ab) városias települési térség részét képező nagy kiterjedésű zöldterület,
ac) hagyományosan vidéki települési térség,
ad) magas zöldfelületi arányú települési térség,
b) erdőgazdálkodási térség,
c) mezőgazdasági térség.
d) zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség,
e) műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló terület,
f) egyéb rendeltetésű terület.
5. § (1) Települési térség nem beépített területe abban az esetben minősíthető át beépítésre szánt területté, ha a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban, vagy szabályozási tervben a beépítésre szánt, és már jellemzően beépített területeken, vagy a már korábban kijelölt területek hasznosításával az adott területfelhasználás számára már nincs lehetőség.
(2) A település szerkezeti tervében beépítésre tervezett lakó-, vegyes, gazdasági és üdülőterület akkor vehető igénybe, ha
a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez,
b) nem sért táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi érdeket, és
c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki (közmű, közúti és tömegközlekedési) infrastruktúra egyidejűleg létrehozható.
(3) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja.
(4) A települési térség hullámtéri területe beépítésre szánt területté akkor minősíthető, ha az árvízvédelem jogszabályban előírt mértékű biztosítása következtében a terület hullámtéri jellege megszűnik.
(5) A városias települési térség részét képező nagy kiterjedésű zöldterület az 5 hektárnál nagyobb összefüggő olyan városi és települési jelentőségű zöldterület, valamint zöldfelület jellegű intézményterület, amely megkülönböztetett védelmet és szabályozást igényel, és amely a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű eleme.
(6) A magas zöldfelületi arányú települési térségbe – elsősorban rekreációs funkcióval rendelkező – összességében alacsony beépítettségű területek tartoznak.
(7) A magas zöldfelületi arányú települési térség legfeljebb 30%-án beépítésre szánt településközponti vegyes, üdülő- és különleges terület, legalább 70%-án pedig beépítésre nem szánt közlekedési és közműterület, zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület alakítható ki.
6. § (1) Az erdőgazdálkodási térség legalább 90%-át erdőterület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 10%-án egyéb beépítésre nem szánt terület alakítható ki, amelynek során a meglévő védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületek kiterjedése nem csökkenhet.
(2) Az egyes településeken lévő erdőterület nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.
7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 75%-át mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 15%-án erdőterület és legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.
(2) A mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-át.
(3) A mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben sportolás céljára a külön jogszabály szerinti különleges terület kijelölhető. A terület nagysága nem haladhatja meg a település közigazgatási területe 3%-át és a területkijelölés nem lehet átfedésben az országos és a térségi ökológiai hálózat övezetének területével. (3/2. sz. melléklet)
8. § (1) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség a zöldövezetnek az erdőgazdálkodási térségen és a zöldterületen kívüli területe.
(2) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.
9. § (1) Az országos és a térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az országos és a térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok kialakítását az OTrT 1/1–8. számú, valamint e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni.
(3) Budapesten a Kelenföldi pályaudvart alkalmassá kell tenni a nagysebességű vonatok, valamint az elővárosi vasúti hálózat fogadására.
(4) Az M0 gyorsforgalmi út 10-es főút és az M1 autópálya közötti szakasza, az M2 gyorsforgalmi út Váctól az országhatárig tartó szakasza, a Pomáz és Szentendre településeket elkerülő út, valamint a Váci híd (Nagy-Duna) és a Szigetmonostori híd (Szentendrei-Duna) tekintetében a nyomvonal kijelöléséhez a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot is el kell készíteni.
10. § (1) Az egyéb rendeltetésű területbe olyan települési (közlekedési vagy különleges területek) területek tartoznak, amelyek – nagy kiterjedésük révén – térszerkezeti jelentőségűek.
(2) A térségi szerkezeti tervben Ferihegy fejlesztésére fenntartott egyéb rendeltetésű területen kizárólag közlekedési, ipari, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények elhelyezésére szolgáló, vagy zöldterület területfelhasználás jelölhető ki a településrendezési eszközökben.
11. § (1) Az Övezeti Terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket M = 1:50 000 méretarányban határozza meg.
(2) Az Övezeti Tervet a 3. számú (térképi) melléklet tartalmazza, amely 3/1–10. jelű övezeti tervlapokból áll.
12. § A kiemelt térségi övezetek a következők:
a) zöldövezet,
b) az országos és térségi ökológiai hálózat, ezen belül
ba) védett természeti területek,
bb) védett természeti területek védőövezete,
bc) természeti területek,
bd) ökológiai zöldfolyosó,
c) térségi tájrehabilitációt igénylő területek,
d) kertgazdasági területek,
e) tájképvédelmi területek,
f) vizek védelme érdekében védendő területek,
g) komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek,
h) térségi hulladékkezelő létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek,
i) kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek,
j) honvédelmi és katasztrófavédelmi területek.
13. § (1) A zöldövezetet a térség olyan (védett és nem védett) területei alkotják, amelyek biológiailag aktív, rendszeresen növényzettel fedett területek.
(2) A zöldövezethez tartozik:
a) az erdőgazdálkodási térség egy része, amely legalább 90%-ban erdőterület;
b) a mezőgazdasági térség egy része, amely legalább 90%-ban távlatban is mezőgazdasági, illetve erdőterület;
c) a térszerkezeti jelentőségű, a beépítésre szánt területbe ékelődő erdő- és zöldterület.
(3) A zöldövezeten a „zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség”-be tartozó területek kivételével beépítésre szánt települési terület nem jelölhető ki.
(4) A zöldövezet a bányászati tevékenységről szóló 1993. évi XLVIII. törvény alkalmazásában kivett helynek minősül.
14. § Az „országos és térségi ökológiai hálózat” részét képező védett természeti területek övezetébe az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek tartoznak. Az övezetben a kialakult hagyományos beépítési módot megváltoztatni nem szabad.
15. § (1) A „térségi tájrehabilitációt igénylő területek” övezetébe olyan – több településre kiterjedő – területek tartoznak, amelyek az ipari vagy bányászati tevékenység következtében roncsoltak.
(2) E területeken a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.
16. § (1) Az övezetbe az olyan területek tartoznak, amelyek a fekvésük, szerkezetük és telekstruktúrájuk miatt nem tartoznak a beépítésre szánt területek közé, ugyanakkor a hasznosításuk módja és intenzitása, valamint a beépítettségük jelentősen eltér a mezőgazdasági területétől.
(2) Az övezet területe nem minősíthető beépítésre szánt területté.
17. § (1) A „vizek védelme érdekében védendő területek” övezetébe tartoznak:
a) azok a karsztos területek, amelyeken a felszínen vagy a felszín alatt 10 m-en belül mészkő-, dolomit-, mészmárga-, illetve dolomitmárga-képződmények találhatók,
b) az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek – külön jogszabály szerint – kijelölt vagy kijelölés alatt álló belső és külső hidrogeológiai védőterületei. *
(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken belül:
a) a kijelölt belső védőterületeket vízműterületként kell fenntartani, a külső védőterületeken pedig csak olyan külterjes hasznosítású mező-, erdőgazdasági vagy zöldterületi hasznosítás engedhető meg, amely nem jár a terület beépítésével,
b) a településrendezési eszközökben – a hidrogeológiai védőterületek kijelöléséig – a területfelhasználás feltételeit hidrogeológiai szakvélemény alapján kell meghatározni,
c) új beépítésre szánt terület igénybevétele csak a csatornázás, a szennyvízelvezetés, -tisztítás és a hulladékártalmatlanítás egyidejű megoldásával engedhető meg.
18. § A „komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek” övezetébe tartozó területekre vonatkozóan komplex – térségi összefüggéseket, környezetvédelmi és tájvédelmi szempontokat is figyelembe vevő – rehabilitációs terveket kell készíteni az érintett települések településrendezési eszközeinek alátámasztó munkarészeként.
19. § A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete a bányászati tevékenységről szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint kivett helynek minősül.
20. § A honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító védőterületeket – a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint – ki kell jelölni az érintett települések településrendezési eszközeiben.
21. § (1) Ez a törvény 2005. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a budapesti agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörzete lehatárolásáról szóló 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet.
(2) E törvény hatálybalépésétől az 1027/1986. (V. 22.) MT határozattal jóváhagyott Budapesti Agglomeráció regionális rendezési tervét nem lehet alkalmazni.
(3) Amennyiben a településrendezési eszközökben foglalt szabályok ellentétesek az e törvényben foglaltakkal, úgy a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Ezen törvény hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket e törvény hatálybalépését követő három éven belül összhangba kell hozni e törvénnyel, kivéve, ha az, a törvény hatálybalépése előtt elfogadott érvényes településrendezési terv beépítésre szánt területének, beépítésre nem szánt területté való visszaminősítésével járna.
(5) Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz e törvény hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület a 2. számú (térképi) mellékletben meghatározott Szerkezeti Terv szerinti műszaki infrastruktúra-hálózatok, vagy egyedi építmények területére esik. Az ilyen beépítésre szánt terület tekintetében – amennyiben nem esik az említett műszaki infrastruktúra-hálózatok, illetve egyedi építmények területére – a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni.
(6) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét legalább 5 évente felül kell vizsgálni.
(7) E törvény végrehajtására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben foglalt eljárási szabályok irányadóak.
(8) E törvény alkalmazásában – a főváros esetében – település alatt a főváros közigazgatási területe értendő.
(9) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 1. számú mellékletének XVII. Területfejlesztés 1. Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal címnév a „területfejlesztésért és területrendezésért felelős országos hatáskörű hivatal” címnévre változik.
(10) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 1. § (4) bekezdésében, a 3. § (3) és (8) bekezdéseiben, 17. § (1) bekezdésében, 19. § (4) bekezdésében, 21/D. § (4) bekezdésében és 21/F. § (4) bekezdésében a „Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal” szövegrész a „területfejlesztésért és területrendezésért felelős országos hatáskörű hivatal” szövegrészre módosul.
(11) A településrendezési eszközök e törvénnyel összefüggő módosításának és az e törvényből eredő esetleges kártalanításoknak a pénzügyi fedezetét a központi költségvetésből kell biztosítani.
Budapest
Alsónémedi
Biatorbágy
Budajenő
Budakalász
Budakeszi
Budaörs
Csobánka
Csomád
Csömör
Csörög
Délegyháza
Diósd
Dunabogdány
Dunaharaszti
Dunakeszi
Dunavarsány
Ecser
Erdőkertes
Érd
Felsőpakony
Fót
Göd
Gödöllő
Gyál
Gyömrő
Halásztelek
Herceghalom
Isaszeg
Kerepes
Kistarcsa
Kisoroszi
Leányfalu
Majosháza
Maglód
Mogyoród
Nagykovácsi
Nagytarcsa
Ócsa
Őrbottyán
Páty
Perbál
Pécel
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisjászfalu
Pilisszántó
Pilisszentiván
Pilisszentkereszt
Pilisszentlászló
Pilisvörösvár
Pomáz
Pócsmegyer
Pusztazámor
Remeteszőlős
Solymár
Sóskút
Szada
Százhalombatta
Szentendre
Szigethalom
Szigetmonostor
Szigetszentmiklós
Sződ
Sződliget
Tahitótfalu
Taksony
Tárnok
Telki
Tinnye
Tök
Tököl
Törökbálint
Üllő
Üröm
Vác
Vácrátót
Vecsés
Veresegyház
Visegrád
Zsámbék
1. Gyorsforgalmi utak
1.1. A „Helsinki közlekedési folyosók” hazai szakaszai
| Ml | OTrT szerint – Budapest | |
| M5 | Budapest – OTrT szerint | |
| M7 | OTrT szerint – Budapest | |
| M3 | Budapest – OTrT szerint | |
| M6 | OTrT szerint – Érd*–Százhalombatta* – OTrT szerint |
1.2. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak
| M0 Budapest körüli gyűrű | Az OTrT szerinti nyomvonal kiegészül Bp. III. ker.*, IV. ker.*, XV. ker.* és Biatorbágy területével. | |
| Megjegyzés: Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján a védett természeti területen – ahol szükséges – alagútban kell vezetni. | ||
| M31 (M0–M3 összekötés) | Bp. XVII. ker.*–Nagytarcsától OTrT szerint | |
| M4 | Vecsés*–Üllő*–Gyömrő*–OTrT szerint | |
| M10 | OTrT szerint – Solymár*–Pilisvörösvár*–Pilisszántó* – OTrT szerint | |
| Helikopter úti fővárosi bevezetés | Ecser*–Maglód*–Gyömrő* – (csatlakozik az M4 nyomvonalához) | |
2. Főutak
2.1. A főúthálózat elemei
| 1. sz. főút | Budapest–Budaörs–Biatorbágy–Herceghalom–OTrT szerint | |
| 2. sz. főút | Budapest–Fót–Dunakeszi–Göd–Sződ–Sződliget–Vác–OTrT szerint | |
| 3. sz. főút | Budapest–Fót–Mogyoród–Szada–Gödöllő–OTrT szerint | |
| 4. sz. főút | Budapest–Vecsés*–Üllő*–OTrT szerint | |
| | 5. sz. főút | Budapest–Alsónémedi*–Ócsa*–OTrT szerint | |
| 6. sz. főút | Budapest–Érd–Százhalombatta–OTrT szerint | |
| 7. sz. főút | Budapest– Diósd–Érd–Tárnok–OTrT szerint | |
| 10. sz. főút | Budapest–Üröm–Pilisborosjenő–Solymár–Pilisvörösvár–Piliscsaba–Pilisjászfalu–OTrT szerint | |
| 11. sz. főút | Budapest–Budakalász–Szentendre–Leányfalu–Tahitótfalu–Dunabogdány–Visegrád–OTrT szerint |
2.2. Új főúti kapcsolatok
Ecser*–Pécel*–Maglód* – OTrT szerint
Ecser*–Maglód*–Gyömrő* – OTrT szerint
3. Térségi jelentőségű úthálózati kapcsolatok
M2 (Vác)–Csörög*–Sződ*–Vácrátót*–Őrbottyán*–Csomád*–Őrbottyán*–Veresegyház*–Szada*–Mogyoród*–Gödöllő*–M31*
M2 (Göd)–Csomád*
Pilisvörösvár* (M10 és 10. sz. főút közötti kapcsolat)
4. Térségi jelentőségű mellékutak
(10. sz. főút) Pilisjászfalu*–Uny*–Tinnye*–Perbál*–Tök*–Zsámbék*–Sóskút*–Tárnok*–Érd*–Százhalombatta*
Csepel-szigeti gerincút: Szigetszentmiklós*–Szigethalom*–Tököl*
5. Településelkerülő szakaszok Mogyoród
Isaszeg
Pécel
Ecser
Üllő
Gyál
Ócsa
Alsónémedi
Budakeszi
Szentendre
Pomáz
Budakalász
Fót
6. Térségi jelentőségű Duna-hidak
Váci híd* (Nagy-Duna)
Szigetmonostori híd* (Szentendrei-Duna)
7. Nagysebességű vasútvonalak
OTrT szerint – Törökbálint*–Budapest*–Dunaharaszti*–Taksony*–Dunavarsány*–Délegyháza* – OTrT szerint
OTrT szerint Törökbálint*–Budapest* (Ferihegy nemzetközi kereskedelmi repülőtér érintésével)–Vecsés*–Üllő* – OTrT szerint
Megjegyzés: A nagysebességű vasút nyomvonalát a környezeti hatásvizsgálat alapján – ahol szükséges – alagútban kell vezetni.
8. Térségi jelentőségű repülőterek
Dunakeszi
Budakeszi–Farkashegy
Gödöllő
* A tervezendő elemek *-gal szerepelnek.
OTrT = Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény.
