2005. évi LXXIX. törvény

a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról ^* 

Az Országgyűlés a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról a következő törvényt alkotja:

1. § A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 1. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya kiterjed]

„c) a villamosmű, az összekötő és fogyasztói berendezés, valamint a fogyasztói vezeték és a közvetlen vezeték létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére,

d) az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenységek jogosultjaira (a továbbiakban: engedélyesek), az engedély nélkül folytatható villamosenergia-ipari tevékenységek jogosultjaira, a villamos energia fogyasztóira, az engedélyesek és a kiserőművek üzemeltetői egymás közötti, valamint a fogyasztókkal fennálló jogviszonyára.”

2. § (1) A VET 3. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„5. csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a fogyasztói berendezés, továbbá a villamosmű és a fogyasztói vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;”

(2) A VET 3. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„10. erőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely energiahordozó, így különösen szén, szénhidrogén, hasadó anyag, megújuló energiaforrás, hulladékból nyert energia felhasználásával villamos energiát termel;”

(3) A VET 3. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„13. feljogosított fogyasztó: az a fogyasztó, aki (amely) a külön jogszabályban megállapított felhatalmazás szerint, saját döntése alapján nem közüzemi szerződés keretében vásárol villamos energiát;”

(4) A VET 3. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„15. fogyasztó: villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton vagy e törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezetéken keresztül vételező természetes személy, vagy a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet); külön jogszabály több fogyasztási helyen villamos energiát vételező természetes személyeket, illetőleg gazdálkodó szervezeteket egy fogyasztónak minősíthet;”

(5) A VET 3. §-ának 18. és 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„18. integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált vállalkozás

18.1. vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott olyan vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amely az átviteli, a rendszerirányítási és elosztói tevékenységek közül, továbbá a villamosenergia-termelési, kereskedelmi, közüzemi nagykereskedelmi és közüzemi szolgáltatási tevékenységek közül legalább egy-egy tevékenységet folytat;

18.2. horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy villamosenergia-ipari tevékenységre rendelkezik engedéllyel és más, nem villamosenergia-ipari tevékenységet is folytat;

19. kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt hő- és villamos energia, illetőleg mechanikai energia;”

(6) A VET 3. §-ának 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„27. közvetlen vezeték: közcélúnak, illetve fogyasztói vezetéknek nem minősülő vezeték vagy hálózati elem, amely természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, illetőleg ezek csoportját (a továbbiakban együtt: közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználó) oly módon köt össze erőművel, hogy

a) a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználó és az erőmű a közcélú hálózathoz nem csatlakozik,

b) az erőmű, kiserőmű, a közüzemi nagykereskedő, a közüzemi szolgáltató vagy a villamosenergia-kereskedő tulajdonában álló, illetve annak működéséhez szükséges létesítmény (a továbbiakban: saját létesítmény) ellátására szolgál, vagy

c) a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználónak az erőmű, a kiserőmű, illetve villamosenergia-kereskedő által történő ellátására szolgál;”

(7) A VET 3. §-ának 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„29. megújuló energia: a megújuló energiaforrásból nyert energia;”

(8) A VET 3. §-ának 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„31. összekötő berendezés: több fogyasztó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a fogyasztói vezetéket, vagy ennek hiányában a csatlakozási pontot a fogyasztói berendezéssel köti össze;”

(9) A VET 3. §-ának 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„41. zöld bizonyítvány: a termelő, illetőleg a kiserőmű üzemeltetője által kibocsátott, a megújuló energiaforrásból vagy a hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét vagy annak egy részét igazoló okirat;”

(10) A VET 3. §-a a következő 42-47. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„42. gazdaságilag indokolt szükséglet: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;

43. hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;

44. keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;

45. fogyasztói vezeték: fogyasztói berendezés ellátására szolgáló, közcélú hálózat részének, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, illetőleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó fogyasztónak, fogyasztók csoportjának, illetőleg fogyasztónak nem minősülő természetes személynek, gazdálkodó szervezetnek, ezek csoportjának (a továbbiakban együtt: felhasználók) ellátására szolgál;

46. előre fizető mérő: olyan fogyasztást mérő berendezés, amely a fogyasztás ellenértékének előzetes megfizetéséhez köti a villamosenergia-ellátást;

47. megújuló energiaforrás: az időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiahordozó (nap, szél), az időjárási körülményektől nem függő nem fosszilis energiahordozó (geotermikus energia, vízenergia, biomassza, valamint biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás), továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz.”

3. § (1) A VET 4. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány megállapítja]

„d) a fogyasztók feljogosításának részletes szabályait,”

(2) A VET 4. §-a a következő o) és p) ponttal egészül ki:

[A Kormány megállapítja]

„o) a Magyar Energia Hivatal közérdekű határozatainak körét és a közzétételére vonatkozó szabályokat,

p) az ország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, valamint az Európai Unió szervei felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat.”

4. § (1) A VET 5. §-a a) pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter)

a) meghatározza]

„5. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseivel összhangban az engedélyesek és a rendszerhasználók villamosenergia-ipari tevékenységével, illetőleg villamosenergia-fogyasztásával kapcsolatos adatszolgáltatásának szabályait, valamint a Magyar Energia Hivatal által a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatásának rendjét, továbbá a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott üzleti titoknak minősülő tények, információk, megoldások és adatok (a továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes szabályokat,”

(2) A VET 5. §-a a) pontjának 9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter)

a) meghatározza]

„9. a csatlakozó-, összekötő és fogyasztói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki-biztonsági minősítésének és forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének szabályait,”

(3) A VET 5. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter)]

„b) megállapítja a megújuló energiaforrásból, valamint a hulladékból nyert energiával, továbbá a kapcsoltan, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia kötelező átvételének szabályait, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben kialakítja az így termelt villamos energia támogatásának rendjét,”

(4) A VET 5. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter)]

„i) megállapítja a megújuló energiaforrásból, a hulladékból nyert energiából és a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia eredetét igazoló bizonyítványra, az ilyen energiaforrásból termelt villamos energiát értékesítő termelők, illetve kiserőművek üzemeltetői beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a zöld bizonyítványra vonatkozó részletes szabályokat,”

(5) A VET 5. §-a a következő j)-k) pontokkal egészül ki, és egyidejűleg az eredeti j) pont megjelölése l) pontra változik:

[A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter)]

„j) megállapítja a Magyar Energia Hivatalnak az i) pontban foglalt szabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatai részletes szabályait,

k) meghatározza az árfelülvizsgálati eljárásban kötelezően benyújtandó adatok körét.”

(6) A VET 5. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

[A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter)]

„m) meghatározza az elosztói és közüzemi szolgáltatói engedélyesek vagy azok megbízottjai által a fogyasztó igénye alapján végezhető azon szolgáltatások kizárólagos körét, amelyekért a fogyasztónak külön díj számítható fel.”

5. § A VET 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,05%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,05%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell. A Hivatal eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, és a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.”

6. § (1) A VET 9. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Hivatal a Gazdasági Versenyhivatallal együttműködési megállapodást köt a jogszabályban foglalt feladataik végrehajtása során történő együttműködés feltételeinek kialakítása érdekében.

(4) A Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az ügyintézés határideje 90 nap, fogyasztói panaszra indult eljárás esetén 60 nap,

b) amennyiben a Hivatal a 10. § r) pontjában meghatározott hatáskörében jár el, az ügyintézés határideje közcélú hálózat esetén 60 nap, a határon keresztül történő szállítás esetén 10 nap. Az eljárás kérelemre indul. Az eljárás során a Hivatal köteles a feleket meghallgatni. A Hivatal eljárása során megkísérli a felek közötti egyezség létrehozását,

c) a Hivatal határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a határozatot jogosult megváltoztatni.”

(2) A VET 9. §-a a következő új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Hivatal a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(6) A Hivatal köteles a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatainak rendelkező részét és indokolását a külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra hozni.”

7. § A VET 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § A Hivatal villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében

a) kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket,

b) jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat, a 22. § (2) bekezdése szerinti belső szabályzatokat és azok módosítását.

c) ellenőrzi az engedélyesek e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségeinek betartását,

d) jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, és azok módosítását,

e) meghatározza a feljogosított fogyasztók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait,

f) előkészíti a villamosenergia-ellátásban alkalmazott hatósági árak, díjak megállapításának szabályait, a hatósági árakat, díjakat, valamint az ár- és díjalkalmazási feltételeket, ellenőrzi a hatósági ár- és díjelőírások megtartását, valamint eljár az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 17. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján,

g) a rendszerirányító javaslata alapján dönt a vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli, illetve elosztó vezetékké történő minősítéséről, átminősítéséről,

h) a 106. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint erőmű létesítésére, illetve keresletoldali szabályozási intézkedésekre, valamint a 28. § (3) bekezdése szerint a hálózat fejlesztésére pályázatot írhat ki,

i) az engedélyesek tevékenysége folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát az egyes engedélyesekre határozatban állapítja meg, amely a hálózati engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményekre is kiterjed,

j) felülvizsgálja a közüzemi nagykereskedő átállási költség kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot tesz a miniszternek a kifizethető átállási költség mértékére,

k) megállapítja, igazolja, valamint ellenőrzi a termelő vagy kiserőmű üzemeltetője által megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia termeléséhez felhasznált erőforrást, valamint az azzal előállított villamos energia kötelezően átveendő mennyiségét,

l) jóváhagyja az engedélyes vállalkozás e törvényben meghatározott átalakulását, szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek másszemély általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek, és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,

m) jogosult az engedélyhez kötött tevékenységgel - beleértve a horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozások tüzelőanyag-ellátáshoz kapcsolódó tevékenységét is - kapcsolatos iratokba betekinteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is,

n) jogosult az m) pontban meghatározott iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és rendszeres információt kérni,

o) három napra felfüggesztheti a villamos energia szervezett piacán az ügyletkötést, amennyiben a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható,

p) a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az erőművek teljesítményében, illetve teljesítőképességében beálló jelentősebb változások indokoltságát,

q) jóváhagyja a rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet,

r) dönt a rendszerhasználó által a rendszerirányító, illetőleg a hálózati engedélyes III. fejezetben, valamint 101. §-ban meghatározott kötelezettségeinek megsértésével kapcsolatban benyújtott kérelméről,

s) ellenőrzi a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását,

t) figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny jellemzőit, és ennek végrehajtása érdekében hatósági ellenőrzést végezhet,

u) eleget tesz a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének,

v) a 31/B. §-ban meghatározott szabályok szerint dönt a rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről,

x) jóváhagyja a rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési szabályzatot, valamint éves megfelelési jelentést,

y) ellenőrzi a tevékenységek 101. § (1) bekezdése szerinti szétválasztásának teljesítését, különös tekintettel a keresztfinanszírozás-mentes működés teljesítésére,

z) végrehajtja a villamos energia határon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikkében meghatározott feladatokat.”

8. § A VET a 10. §-t követően a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) A Hivatal az engedélyes e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban, illetőleg a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén

a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja az engedélyest a kötelezettségei betartására,

b) a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint bírságot szabhat ki,

c) az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az engedélyes írásbeli felszólítás és bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti kötelezettségét,

d) köteles visszavonni az engedélyt, ha az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetőleg a villamosművet az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti.

(2) Nem minősül az engedélyes (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegésének a külön jogszabályban meghatározott menetrendadási kötelezettség megsértése az átvételi kötelezettség alá eső, időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiahordozóból, mint megújuló energiaforrásból előállított villamos energia vonatkozásában.

(3) A Hivatal az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ha a kiserőmű üzemeltetője írásbeli felszólítás és bírság kiszabása ellenére nem tesz eleget vagy nem képes eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének, a Hivatal kezdeményezheti a közcélú hálózathoz való hozzáférésének megtagadását.

(4) Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélkül végzése esetén a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától.”

9. § A VET 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Minden fogyasztó jogosult az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott minőségű villamosenergia-ellátásra, valamint ennek megvalósítása érdekében átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a fogyasztó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint a közcélú hálózathoz hozzáférni.

(2) A villamosenergia-ellátás történhet

a) a feljogosított fogyasztókkal kötött szabad megállapodás alapján, vagy

b) közüzemi szerződés keretében.

(3) A közüzemi fogyasztó a hatósági ármegállapítás körében megállapított áron jogosult villamosenergia-ellátásra.”

10. § A VET 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(2) A rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek e fejezetben meghatározott feladataikat átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kötelesek végrehajtani.”

11. § (1) A VET 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal hagyja jóvá, annak tényét külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni. Az elosztói szabályzat jóváhagyásakor a Hivatal kikéri a rendszerirányító véleményét.”

(2) A VET 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg az eredeti (5) és (6) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:

„(5) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett - határidő kitűzésével, valamint az okok megjelölésével - határozatban kötelezheti az érintett engedélyeseket a villamosenergia-ellátási szabályzatok módosítására, ha a szabályzatok akadályozzák a hatékony versenyt, az árszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését, vagy egyes fogyasztókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszik lehetővé. A módosítás elmulasztása esetén a Hivatal bírságot szabhat ki.”

12. § (1) A VET 15.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elosztó, a villamosenergia-kereskedő, a rendszerirányító, a közüzemi szolgáltató, a közüzemi nagykereskedő, az átviteli engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint - a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a termelő, és a kiserőmű üzemeltetője köteles üzletszabályzatot kidolgozni.”

(2) A VET 15. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem köteles üzletszabályzatot készíteni az e törvény szerint engedélyköteles kiserőmű üzemeltetője és a termelő, ha nem értékesít közvetlenül fogyasztónak villamos energiát.

(5) A Hivatal kérelemre mentesítheti az e törvény szerint engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjét és a termelőt az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól, amennyiben az engedélyes kizárólag egy fogyasztónak értékesít villamos energiát, és a fogyasztóval kötött szerződés megfelel a jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek. Az üzletszabályzat készítése alól mentesített engedélyes további fogyasztók részére villamos energiát abban az esetben értékesíthet, amennyiben az általa benyújtott üzletszabályzatot az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal jóváhagyja.”

13. § A VET a 15. §-t követően a következő 15/A. és 15/B. §-okkal egészül ki:

„15/A. § A villamos energiának fogyasztók részére történő értékesítése során a fogyasztókat az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól tájékoztatni kell. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter határozza meg.

15/B. § (1) A közüzemi szolgáltató, a hálózati engedélyesek és a villamosenergia-kereskedő (a továbbiakban együtt: adatkezelő) az 51. § (1) bekezdése szerint engedélyköteles tevékenységének végzése, valamint az ehhez szükséges műszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, a teljesítésének figyelemmel kísérése, a szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá a szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a fogyasztó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető azonosításához szükséges és elégséges, e törvény vagy a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint a szerződés tartalmát képező személyes adatot.

(2) Az adatkezelő a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha nem az (1) bekezdésben meghatározott célból történt az adatkezelés, vagy az adatkezelés célja megszűnt.

(3) A fogyasztó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető adatkezelővel történő szerződéskötése nem tehető függővé valamely, az (1) bekezdésben nem szabályozott célból történő adatkezeléshez való hozzájárulástól.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak

a) az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a fogyasztási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek,

b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére,

c) a Hivatalnak,

d) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak,

e) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtónak.

(5) Az átadott adatokkal kapcsolatban a (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott adatokat átvevőket az engedélyessel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelő köteles a (4) bekezdés a)-c), valamint e) pontja esetén az adatátadással egyidejűleg az érintettet értesíteni.”

14. § A VET 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Természetes személy fogyasztót rászorultsága esetén, az általa lakott lakáscélú ingatlan fenntartása érdekében és mértékéig, szociális villamosenergia-ellátásban kell részesíteni.

(2) A szociális villamosenergia-ellátás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet. A szociális villamosenergia-ellátás formáját, mértékét, forrását, az ellátásra való jogosultság feltételeit, a jogosultak körét, valamint az igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg, amelynek keretében a szociális villamosenergia-ellátásra jogosult fogyasztók közüzemi szolgáltatásának a 91. §-ban meghatározott felfüggesztése, valamint a 92. §-ban meghatározott kikapcsolása további feltételekhez köthető.

(3) A szociális villamosenergia-ellátás finanszírozására állami költségvetési, és helyi önkormányzati források, valamint egyéb, e célra nyújtott önkéntes hozzájárulások is felhasználhatók.”

15. § A VET 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A szerződéssel lekötött erőművi teljesítőképesség igénybevételéről - a 43. § (5) és a 45. § (4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a villamos energia vásárlója dönt. Ha a villamos energia vásárlója a kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és időpontig nem jelenti be az általa lekötött villamos energia igénybevételét, azt a termelő szabadon értékesítheti. Értékesítés esetén a villamos teljesítmény lekötésére megállapított díjat a termelő köteles utólag a vásárlóval elszámolni. A teljesítőképesség igénybevételének műszaki szabályozásával a vásárló a rendszerirányítót is megbízhatja.”

16. § A VET III. Villamosenergia-ellátás című fejezetének „A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia”

17. § A VET 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A környezetvédelmi követelmények érvényesítése, valamint a felhasznált energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás és a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását. A támogatás szabályait az alábbi elvekkel összhangban kell kialakítani:

a) a villamos energia termelése során felhasznált energiaforrás környezeti hatásairól a fogyasztókat a 15/A. §-ban meghatározott módon tájékoztatni kell,

b) a támogatási rendszer működésének költségei a fogyasztókat közvetve vagy közvetlenül egységesen terhelik,

c) a támogatás megállapításakor figyelembe kell venni az egyes energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, valamint a támogatott technológiának a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működésére gyakorolt hatását,

d) a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítésének elősegítése érdekében hosszú távú, hatékony és átlátható támogatási rendszert kell kialakítani, amely összhangban van az energiapolitikai elvekkel,

e) a termelők, illetőleg kiserőművek piaci versenyét fenntartva csökkenteni kell a megújuló energiaforrásból vagy a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia értékesítése során jelentkező versenyhátrányt,

f) figyelembe kell venni a megújuló energiaforrás és a hulladék, mint energiaforrás technológiai sajátosságait,

g) a kapcsolt energiatermelés támogatásának a gazdaságilag indokolt szükségletből eredő hő- és hűtési igényen alapuló kapcsolt energiatermelés elősegítésére kell irányulnia és a hasznos hőigényen, valamint az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarításán kell alapulnia.”

18. § A VET 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A termelő, illetve a kiserőmű üzemeltetőjének kérelmére a Hivatal igazolja a megújuló energiaforrást, vagy a hulladékból nyert energiát felhasználó erőmű teljesítőképességét, és a villamos energia termeléséhez felhasznált erőforrást.

(2) A Hivatal (1) bekezdésben meghatározott igazolása alapján a termelő, illetve a kiserőmű üzemeltetője jogosult a megújuló energiaforrásból vagy a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia mennyiségéről zöld bizonyítványt kiállítani és azt értékesíteni.

(3) A termelő és a kiserőmű üzemeltetője köteles a külön jogszabályban meghatározott időszakonként az értékesített zöld bizonyítványokról, valamint a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségéről kimutatást készíteni, és azt jóváhagyásra a Hivatalnak benyújtani.

(4) Ha a zöld bizonyítványokban meghatározott, és a termelő vagy kiserőmű üzemeltetője által megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyisége a külön jogszabályban meghatározott időszakban nem egyezik meg, a Hivatal a termelővel, és a kiserőmű üzemeltetőjével szemben a 10/A. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.”

19. § A VET 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben a hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén a hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a külön jogszabályban, valamint a Hivatal által jóváhagyott és nyilvánosságra hozott belső szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni.”

20. § A VET a 22. §-t követően a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles

a) az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi és műszaki követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,

b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat időben elvégezni.

(2) A fogyasztói vezeték üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.”

21. § A VET 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A szerződések teljesítésének számlázása érdekében a kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérések hiteles módon történő elvégzéséről

a) az engedélyesek egymás közötti, valamint a kiserőművek üzemeltetőivel kötött szerződései esetén a rendszerirányító gondoskodik, az általa üzemeltetett elszámolási mérőrendszerbe integrált mérőberendezés alapján, illetőleg a hálózati engedélyeseknek a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történő bevonásával,

b) a fogyasztók és az engedélyesek közötti szerződések esetén a hálózati engedélyesek gondoskodnak a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülék által mért adatok, illetve külön jogszabályban meghatározott névleges csatlakozási teljesítményszint alatt az elosztói szabályzatban meghatározott, statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe alapján.

(2) A hálózati engedélyesek kötelesek elvégezni a mérőberendezések leolvasását, a mérési adatok kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon történő összesítését és a rendszerirányítóhoz történő továbbítását. Az adatokat - természetes személy esetén az Avtv. rendelkezései szerint - az érintett fogyasztó részére hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a fogyasztók, a kiserőművek és az erőművek közcélú hálózathoz történő kapcsolódásához szükséges, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott csatlakozó-, kapcsoló-, átalakító- és - az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel - az elszámolási mérésre alkalmas mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről, valamint karbantartásáról, kivéve a fogyasztó tulajdonában álló kapcsolóberendezés beépített elemeit. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről, valamint karbantartásáról a rendszerirányító köteles gondoskodni.

(4) A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának költségei erőművek, kiserőművek esetén a termelőket, illetve a kiserőművek üzemeltetőit, fogyasztók esetén a hálózati engedélyeseket terhelik.

(5) Amennyiben a fogyasztó a közüzemi szerződésének a 46. § (2) bekezdésében meghatározott felmondását követően nem rendelkezik fogyasztásmérő berendezéssel, vagy nem a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott fogyasztásmérő berendezéssel rendelkezik, a berendezés és annak felszerelési költsége a hálózati engedélyeseket terheli.

(6) A hálózati engedélyes az (1)-(5) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni az 51. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott engedéllyel rendelkező üzemeltető által működtetett fogyasztói vezetékhez csatlakozó fogyasztók méréséről. A fogyasztói vezeték engedélyese a fogyasztóval együttműködve köteles gondoskodni a mérőhely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről.”

22. § A VET 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) A hálózati engedélyesek kötelesek kétévente elkészíteni az általuk üzemeltetett hálózat hálózatfejlesztési tervét. Az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás követelményeit.

(2) A rendszerirányító a hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervek, illetve ajánlatok figyelembevételével legalább kétévente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszernek a 120 kV és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét. A hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervben, illetve ajánlatban nem szereplő, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott vezetékek létesítését a rendszerirányítónak be kell jelenteni.

(3) A rendszerirányító által készített, (2) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal hagyja jóvá. Amennyiben a rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér a hálózati engedélyes által benyújtott fejlesztési tervtől, illetve ajánlattól, köteles az eltérést írásban indokolni és a hálózati engedélyes által készített fejlesztési tervet, illetve ajánlatot mellékletként benyújtani.

(4) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek végrehajtani.

(5) A rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek a külön jogszabályban meghatározott indokolt esetekben kezdeményezhetik a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosítását.

(6) A Hivatal a rendszerirányító javaslata alapján dönt a vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké minősítéséről, valamint átminősítéséről. Minősítés és átminősítés iránti kérelmet a hálózati engedélyes, valamint a közvetlen vezeték és a fogyasztói vezeték üzemeltetője is jogosult a Hivatalhoz benyújtani az általa üzemeltetett vezeték tekintetében. A Hivatal a hálózati engedélyes által kezdeményezett minősítés és átminősítés esetén kikéri a rendszerirányító véleményét. A minősítés és átminősítés részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.”

23. § A VET 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A rendszerirányító a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével köteles megfelelő időben kezdeményezni a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez szükséges átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózati fejlesztéseket.

(2) Amennyiben a rendszerirányítási tevékenységet nem vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, a rendszerirányító a villamosenergia-rendszer átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózatának fejlesztésére - a Hivatal egyetértésével - pályázatot írhat ki, ha a rendszerirányító felhívására az engedélyes nem végzi el a szükséges hálózatfejlesztést. A pályázatot a rendszerirányító bírálja el. A pályázat eredményét kihirdetés előtt jóváhagyásra meg kell küldeni a Hivatalnak. Sikertelen pályázat esetén a szükséges hálózatfejlesztés végrehajtásáról a Hivatal kezdeményezésére a rendszerirányító gondoskodik.

(3) Amennyiben a rendszerirányítási tevékenységet vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, a (2) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal írhatja ki, és bírálja el.

(4) A hálózati engedélyes köteles tűrni a (2) és (3) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, köteles a hálózat fejlesztőjével együttműködni.”

24. § A VET 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket, azonban köteles előzetesen a Hivatal 51. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott engedélyét megszerezni. A közvetlen vezeték nem része az együttműködő villamosenergia-rendszernek, de üzemzavar, illetve válsághelyzet estén a közvetlen vezeték üzemeltetője köteles az engedélyesekkel együttműködni, és a rendszerirányító utasításait végrehajtani.

(2) Saját üzleti kockázatára az 51. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott engedély alapján bárki létesíthet fogyasztói vezetéket, amennyiben a közcélú hálózatra való csatlakozás aránytalan költséggel vagy nehézséggel járna.”

25. § A VET III. Villamosenergia-ellátás című fejezetének „A közcélú hálózathoz való hozzáférés” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A hálózathoz való hozzáférés”

26. § A VET a 31. §-t követően a következő 31/A. és 31/B. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) A fogyasztói vezetékhez történő hozzáférés, továbbá a vezetéken keresztül vételező felhasználók, illetve fogyasztók villamosenergia-ellátásának feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre.

(2) Az e törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles a vezetékhez csatlakozó fogyasztók számára méltányos, megkülönböztetéstől mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani, továbbá a fogyasztói vezetéket villamosenergia-továbbítás céljából a termelők, a kiserőművek üzemeltetői, valamint a fogyasztók részére rendelkezésre bocsátani.

(3) A hálózati engedélyes felelőssége az e törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezetéken keresztül vételező fogyasztókkal szemben a közcélú hálózat csatlakozási pontján történő villamos energia rendelkezésre bocsátására terjed ki. A fogyasztói vezeték engedélyese felelős a fogyasztói vezeték működtetéséért, a villamos energiának a csatlakozási ponttól a fogyasztókhoz történő eljuttatásáért.

(4) A közüzemi szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza a közüzemi fogyasztó e törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezetékhez való hozzáférésének biztosítása érdekében a közüzemi szolgáltató és a fogyasztói vezeték üzemeltetője között létrejövő szerződés általános feltételeit.

31/B. § A hálózati engedélyes új rendszerösszekötő vezeték létesítése esetén a 31. §-ban meghatározott szabályok alkalmazása alól való mentesítés érdekében kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal a mentességet a IV. fejezetben foglalt rendelkezések szerint lefolytatott eljárásában a villamos energia határon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén határozott időre az új határkeresztező vezeték egészére vagy annak egy részére engedélyezheti. A mentesítésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”

27. § A VET 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti

a) rendkívüli hálózati állapotok,

b) a közcélú hálózatok, az erőművi teljesítmények, illetőleg a határon keresztül szállított villamos energia hiánya,

c) az összekapcsolt villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer üzemzavara,

d) a villamosenergia-rendszer kiegyenlítő szabályozása végrehajtásának veszélybe kerülése esetén.

(2) Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül megtagadhatja

a) rendkívüli hálózati állapotok,

b) a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén.

(3) A közcélú hálózathoz való hozzáférés megtagadását indokolni kell.

(4) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére a 9. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szabályok szerint felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. A Hivatal a megtagadás feltételeinek fennállása hiányában a rendszerirányítót, illetve az elosztót utasítja a közcélú hálózathoz való hozzáférés biztosítására.”

28. § A VET 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hálózati engedélyesek kötelesek az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetés kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett fogyasztókat és engedélyeseket a külön jogszabályban meghatározott módon előzetesen, írásban értesíteni.”

29. § A VET 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendszerirányító köteles a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát bármely engedélyes, és kiserőművet üzemeltető számára hozzáférhető módon, nyilvánosan, illetőleg a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni. A rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit nyilvánosságra kell hozni.”

30. § A VET 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A rendszerirányító feladata a közcélú hálózattal kapcsolatosan különösen

a) javaslattétel a Hivatal részére a 120 kV-os vagy ennél nagyobb feszültségű vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké történő minősítése, és átminősítése vonatkozásában,

b) az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózatok, valamint a rendszerösszekötő vezetékek üzemének tervezése,

c) az átviteli hálózat és a rendszerösszekötő vezetékek igénybevétele, egységes kezelése és üzemének irányítása,

d) az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózatok üzemének irányítása a kereslet és a kínálat közötti egyensúly folyamatos fenntartása mellett,

e) a rendszer együttműködéséből eredő feladatok összehangolása, az átviteli hálózat szabad szállítási kapacitásának meghatározása, erről az engedélyeseknek, a szomszédos, valamint az érintett országok rendszerirányítóinak a tájékoztatása,

f) a 4. § g) pontjában meghatározott jogszabályban foglalt, a villamos energia határon keresztül történő szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételek biztosítása,

g) a rendszerszintű szolgáltatások piaca szervezésének irányítása.

(2) A rendszerirányító köteles a 120 kV-nál kisebb feszültségű vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké történő minősítésére és átminősítésére vonatkozó kérelemmel kapcsolatos véleményéről a Hivatalt - annak kezdeményezésére - tájékoztatni.”

31. § A VET 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A villamosenergia-kereskedő engedélye alapján jogosult villamos energiát]

„a) a termelőtől, a kiserőmű üzemeltetőjétől, más villamosenergia-kereskedőtől, vagy - a 44. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig - a közüzemi nagykereskedőtől vásárolni, illetve”

32. § A VET 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közüzemi nagykereskedőt az átviteli hálózatra csatlakozó erőműben vagy engedélyköteles kiserőműben megújuló energiaforrásból előállított villamos energia vonatkozásában átvételi kötelezettség terheli, az erőmű vagy kiserőmű üzemeltetőjének engedélyében meghatározott mértékig. Az e bekezdés alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia lekötéséről és átvételéről a közüzemi nagykereskedő és az erőmű vagy kiserőmű üzemeltetője az erőmű vagy kiserőmű működési engedélyével megegyező időtartamra szerződést köt. A szerződés egy példányát a felek kötelesek megküldeni a Hivatal számára.”

33. § A VET 45. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közüzemi szolgáltatót az elosztó hálózatra csatlakozó erőműben vagy engedélyköteles kiserőműben megújuló energiaforrásból előállított villamos energia vonatkozásában átvételi kötelezettség terheli, az erőmű vagy kiserőmű üzemeltetőjének engedélyében meghatározott mértékig. Az e bekezdés alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia lekötéséről és átvételéről a közüzemi szolgáltató és az erőmű vagy kiserőmű üzemeltetője az erőmű vagy kiserőmű működési engedélyével megegyező időtartamra szerződést köt. A szerződés egy példányát a felek kötelesek megküldeni a Hivatal számára.”

34. § A VET 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) A villamos energiát vételező természetes személy vagy gazdálkodó szervezet feljogosított fogyasztóvá válhat a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel

a) a villamosenergia-fogyasztás megkezdésekor, vagy

b) a közüzemi szerződés felmondásával.

(2) A külön jogszabályban meghatározott fogyasztó feljogosított fogyasztóvá válása érdekében a közüzemi szerződést - a fogyasztó és a közüzemi szolgáltató eltérő megállapodása hiányában - 30 napos felmondási idővel mondhatja fel. A fogyasztót a közüzemi szerződésének felmondásával, a felmondási idő elteltéig a közüzemi fogyasztó, ezt követően a feljogosított fogyasztó jogállása illeti meg. Amennyiben a kilépés feltételei a fogyasztó önhibáján kívül a felmondási idő elteltéig nem teljesülnek, a kilépés feltételeinek teljesítése és azok hatálybalépése időpontjáig a fogyasztót megilleti a közüzemi fogyasztó jogállása.

(3) A feljogosított fogyasztó saját felhasználás céljára villamos energiát vásárolhat

a) villamosenergia-kereskedőtől,

b) termelőtől,

c) kiserőműtől,

d) a szervezett villamosenergia-piacon, valamint

e) villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján.

(4) A feljogosított fogyasztóvá váló fogyasztót a közüzemi szerződésének megszűnését követően külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilletik a közüzemi fogyasztóként megszerzett külön jogszabályban meghatározott csatlakozási jogok. A hálózati engedélyes a fogyasztó kezdeményezésére köteles a fogyasztóval a közüzemi szerződésének felmondását követően hálózati csatlakozási és rendszerhasználati szerződést kötni. Amennyiben a fogyasztó a meglévő hálózati csatlakozás műszaki feltételeiben és a rendelkezésre álló teljesítmény mértékében nem igényel módosítást, a hálózati csatlakozási és rendszerhasználati szerződés megkötése nem tehető függővé a külön jogszabályban meghatározott díjon felüli egyéb díj megfizetésétől. A hálózati csatlakozási és rendszerhasználati szerződés hálózati engedélyes által ajánlott feltételei nem lehetnek a fogyasztó számára kedvezőtlenebbek az elosztó üzletszabályzatában meghatározott általános szerződési feltételeknél.

(5) A feljogosított fogyasztó jogszabályban meghatározott feltételek mellett kezdeményezheti a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérését, közüzemi szerződés kötését. A szerződést a területileg illetékes közüzemi szolgáltató a bejelentést követő 60 napon belül köteles megkötni.

(6) A feljogosított fogyasztót a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérése esetén megfelelően megilletik a (4) bekezdésben meghatározott jogok.

(7) A feljogosított fogyasztók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését a hálózati engedélyesek végzik.

(8) 2007. június 30-ig feljogosított fogyasztóvá válhat minden, a külön jogszabályban meghatározott nem lakossági fogyasztó. 2007. július 1-jétől feljogosított fogyasztóvá válhat minden fogyasztó.”

35. § (1) A VET 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendszerirányító a külön jogszabály rendelkezései szerint, a 33. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével a közcélú hálózathoz való hozzáférést, a villamos energia határon keresztül történő ki-, illetve beszállítását a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve mennyiségét csökkentheti, ha a szállítás a villamosenergia-rendszer működését, illetőleg szabályozhatóságát közvetlenül veszélyezteti.”

(2) A VET 48. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendszerirányító a külön jogszabály rendelkezései szerint, a 33. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével a közcélú hálózathoz való hozzáférést, a villamos energia határon keresztül történő beszállítását megtagadhatja, illetve mennyiségét csökkentheti, ha]

„d) a villamos energia beszállítása a hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelést, a megújuló energiaforrások, illetőleg a hulladékból nyert energia felhasználását hátrányosan érinti.”

(3) A VET 48. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A rendszerirányító (2) és (3) bekezdésben meghatározott döntésével szemben a Hivatalhoz lehet fordulni. A Hivatal a rendszerirányító döntését a 9. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szabályok szerint vizsgálja felül.”

36. § A VET 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) E törvény szerint engedélyköteles tevékenység

a) a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítményű kiserőmű elsődleges energiaforrásának megválasztása és megváltoztatása, létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének szüneteltetése, megszüntetése és a kiserőmű megszüntetése,

b) az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítményű erőmű elsődleges energiaforrásának megválasztása, és megváltoztatása, létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, teljesítményének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, megszüntetése, továbbá az erőmű megszüntetése,

c) a villamos energia átvitele,

d) a villamos energia elosztása,

e) a rendszerirányítás,

f) a bármely formában folytatott villamosenergia-kereskedelem,

g) a közüzemi villamosenergia-nagykereskedelem,

h) a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás,

i) a szervezett villamosenergia-piac működtetése,

j) a villamos energia határon keresztül történő szállítása,

k) a 84. § (1) bekezdésében, valamint az 51. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével a fogyasztói vezeték létesítése, működtetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása, valamint működésének szüneteltetése,

l) a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése.

(2) Az 51. § (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott tevékenység nem engedélyköteles, ha a teljes fogyasztói vezeték egy épületen belül helyezkedik el, illetve kizárólag a fogyasztó saját ellátására, illetőleg a fogyasztói vezeték üzemeltetőjének tulajdonában álló vagy annak működéséhez szükséges egyéb létesítmény (saját létesítmény) ellátására szolgál.

(3) Az erőművet vagy kiserőművet, illetőleg ezek csoportját közcélú hálózattal összekötő vezetékre a közvetlen vezeték létesítésének és megszüntetésének a szabályait megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem engedélyköteles a tevékenység, amennyiben a vezeték kizárólag az erőműnek, erőművek csoportjának, illetőleg saját létesítményének a közcélú hálózathoz való csatlakozására szolgál, arról más felhasználó ellátása nem történik.

(4) A kiserőmű tervezett üzembe helyezése előtt legalább három hónappal az üzemeltető köteles az üzembe helyezésről a Hivatalt, valamint a villamosenergia-rendszerhez történő kapcsolódása esetén az átviteli engedélyest, illetve területileg illetékes elosztót és a rendszerirányítót tájékoztatni.

(5) A vezetékek létesítését a miniszter által rendeletben kijelölt hatóság engedélyezi.”

37. § A VET az 51. §-t követően a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) Az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítményű, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Get.) meghatározott földgázt felhasználó erőmű üzemeltetője abban az esetben jogosult a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerinti energiahordozó-készletet az erőmű tüzelőanyagából biztosítani, ha:

a) az engedélyes a készletet a Get.-ben meghatározott földgáztárolóban leköti, vagy a készlet folyamatos - vezetéken keresztül történő - rendelkezésre állásáról szerződéssel gondoskodik,

b) a lekötött, illetve a szerződésben meghatározott mennyiségű földgáz igénybevételéről az erőmű üzemeltetője kizárólagosan jogosult rendelkezni, az semmilyen formában nem korlátozható,

c) a készlet igénybevétele a földgáz Get.-ben meghatározott szállítását, elosztását, a földgázellátás biztonságát, valamint a földgázszállítás és -elosztás szüneteltetésének, korlátozásának és a külön jogszabályban meghatározott válsághelyzeti intézkedéseknek a végrehajtását semmilyen formában nem akadályozza, korlátozza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az erőműre vonatkozó termelői működési engedély kiadásának nem feltétele, hogy az erőmű földgázellátását alternatív energiahordozó ki tudja váltani.”

38. § (1) A VET 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány az engedélyezés részletes szabályai körében meghatározza]

„b) az engedély kiadásának feltételeit,”

(2) A VET 52. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Hivatal szakhatóságként közreműködik a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben meghatározott közmeghallgatási eljárásban.”

39. § A VET az 52. §-t követően a következő alcímmel és 52/A-52/D. §-okkal egészül ki:

„Egyszerűsített engedélyezési eljárás

52/A. § A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítményű kiserőmű esetén, az 51. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A Hivatal a kiserőmű elsődleges energiaforrásának megválasztására, a létesítésére és a villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban, összevontan adja ki.

52/B. § (1) A Hivatal a fogyasztói vezeték létesítését abban az esetben engedélyezi, ha a fogyasztó közcélú hálózathoz történő csatlakozása aránytalan költséggel vagy nehézséggel járna. A fogyasztói vezeték létesítésére és működtetésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban kell kiadni.

(2) A fogyasztói vezeték létesítésére és működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a hálózati engedélyes nyilatkozatát a fogyasztó közcélú hálózathoz történő csatlakozásának várható költségéről,

b) a kérelmező nyilatkozatát a fogyasztói vezeték létesítésének várható költségéről,

c) a fogyasztói vezetéken keresztül ellátni kívánt közüzemi fogyasztók esetén a fogyasztók ellátása érdekében a kérelmező és a közüzemi szolgáltató között létrejött előzetes megállapodást.

(3) A hálózati engedélyes a fogyasztói vezeték létesítésére és működésére vonatkozó engedélyezési eljárásban adott hozzájárulásában jogosult meghatározni a fogyasztói vezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának műszaki feltételeit.

(4) A Hivatal a fogyasztói vezeték engedélyesével szemben e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, illetőleg az egyszerűsített engedélyben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból indított eljárás során hivatalból a 10/A. §-ban, valamint a 68. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket a 27. § (6) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.

52/C. § (1) A közvetlen vezetéket a 3. § 27. pontjában meghatározott célra lehet létesíteni.

(2) A közvetlen vezeték létesítéséhez, illetve megszüntetéséhez a Hivataltól engedélyt kell kérni. A Hivatal a kérelemben foglalt közvetlen vezeték létesítéséről, illetve megszüntetéséről a közcélú hálózatról történő villamosenergia-ellátás feltételei tekintetében köteles beszerezni a rendszerirányító, és a területileg illetékes hálózati engedélyes nyilatkozatát.

(3) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a közvetlen vezeték létesítésére vonatkozó tervdokumentációt,

b) a villamosenergia-ipari engedélyesnek, a kiserőműnek, illetve az érintett integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak a közvetlen vezeték létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó döntését, ha a közvetlen vezeték saját létesítmény ellátására szolgál,

c) a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználóval a közvetlen vezeték létesítésére és üzemeltetésére, illetőleg a közvetlen vezetékhez történő csatlakozásra megkötött megállapodást, ha a közvetlen vezeték nem saját létesítmény ellátására szolgál.

(4) A közvetlen vezeték létesítését, illetve megszüntetését a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni a rendszerirányítónak.

(5) A Hivatal a közvetlen vezetéket a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználók, illetőleg a közvetlen vezetékhez nem kapcsolódó más felhasználók védelme érdekében kérelemre indított eljárása során hivatalból fogyasztói vezetékké, illetve a 27. § (6) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja,

a) ha a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználóval megkötött megállapodás megszűnik, új megállapodás nem jön létre, és a felhasználó villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,

b) ha a közvetlen vezeték üzemeltetője a Hivatalnak a közvetlen vezeték megszüntetését jelenti be, és a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználó villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,

c) ha a közvetlen vezetékhez nem kapcsolódó villamosenergia-felhasználó ellátása más módon nem biztosítható.

52/D. § Az egyszerűsített engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

40. § A VET az 54. §-t követően a következő 54/A. §-sal egészül ki:

„54/A. § Az elsődleges energiaforrás választási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott, az erőmű energiahordozó-készletezésére vonatkozó rendelkezések vagy az 51/A. §-ban meghatározott követelmények teljesítésének tervezett végrehajtását igazoló iratokat.”

41. § A VET 56. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A villamos energia termeléséhez szükséges működési engedély határozott időre szól és meghosszabbítható. A működési engedély érvényességi időtartamát a kérelem alapján a Hivatal állapítja meg.”

42. § A VET az 56. §-t követően a következő 56/A. §-sal egészül ki:

„56/A. § A működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott, az erőmű energiahordozó-készletezésére vonatkozó rendelkezések vagy az 51/A. §-ban meghatározott követelmények teljesítését igazoló iratokat.”

43. § A VET 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal a működési engedélyt

a) módosíthatja a 10/A. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben,

b) köteles hivatalból módosítani, amennyiben az engedély jogszabállyal ellentétben áll.”

44. § A VET 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A Hivatal a működési engedély megszegése esetén a 10/A. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(2) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, a 10/A. §-ban foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.

(3) A Hivatal a folyamatos ellátásra más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem a (2) bekezdésben meghatározott módon folytatják és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő.

(4) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.”

45. § A VET 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § (1) Közüzemi fogyasztó részére történő villamos energia szolgáltatására a közüzemi szolgáltatót közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. A közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztó közcélú hálózathoz, illetőleg az e törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezetékhez való hozzáférésének biztosítása érdekében a hálózati engedélyesekkel, illetőleg a fogyasztói vezeték üzemeltetőjével szerződést köt. A közüzemi szerződést

a) az - üzletszabályzatban meghatározott - általánostól eltérő fogyasztói igények, vagy szolgáltatási feltételek esetén egyedi megállapodás alapján, egyedi feltételekkel lehet, illetve

b) egyedi megállapodás hiányában az üzletszabályzatban meghatározott általános feltételekkel kell megkötni.

(2) A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztót egyedi megállapodás megkötése esetén is tájékoztatni az üzletszabályzatában meghatározott általános feltételekről.

(3) A közüzemi fogyasztó közüzemi szerződésének legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, anyja nevének, és a születési helyének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével,

b) a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,

c) a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, ideértve az arra való hivatkozást is, hogy az eltérő színvonalú szolgáltatás miatt fizetendő kötbér megfizetése a 89. § (5) bekezdése értelmében nem mentesít az okozott kár megtérítése alól,

d) a szerződés megkötésekor hatályos külön jogszabályban kihirdetett árakra és díjakra, valamint a választható fizetési módokra vonatkozó tájékoztatás,

e) a szerződés időtartama, a szerződés feltételei, valamint az igénybe vett szolgáltatások, illetőleg a szerződés megszüntetésének, felmondásának feltételei,

f) a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei,

g) a fogyasztói panasz benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről és módjáról való tájékoztatás, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlésére, továbbá ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére irányuló eljárások kezdeményezésének módja és feltételei.

(4) A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi szerződés feltételeinek várható módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt megfelelő időben

a) a módosítás tartalmát országos vagy helyi lapban legalább két alkalommal közzétenni,

b) a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban kifüggeszteni,

c) az érintett közüzemi fogyasztókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a 46. § (1) bekezdésében meghatározott fogyasztó esetén a szerződés felmondásának lehetőségéről írásban értesíteni.

(5) A közüzemi szolgáltatók a közüzemi fogyasztókat legkésőbb a díjváltozást követő hónap végéig írásban tájékoztatják a fogyasztókat érintő árak és díjak változásáról.

(6) A közüzemi szerződés határozatlan idejű.”

46. § A VET 84. §-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A villamos energia továbbadója köteles a továbbadásra szolgáló fogyasztói vezetéket a 22/A. §-ban, valamint a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint üzemeltetni.

(4) Ha a továbbadással vételező felhasználó a közcélú hálózathoz kíván csatlakozni, a fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles a közcélú hálózatra kapcsolásig a fogyasztói vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni.

(5) A Hivatal a vezetéket hivatalból az 51. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott engedélyköteles körbe sorolja

a) a továbbadással villamos energiát vételező felhasználó kérelmére, ha a villamos energia továbbadója a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megsérti,

b) a vezetéket üzemeltető kérelmére.

(6) Ha a Hivatal a továbbadásra szolgáló vezetéket engedélyköteles körbe sorolja, a vezeték üzemeltetője a Hivatal határozatának kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a Hivatalnak az 52/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő működési engedély iránti kérelmet benyújtani. Ha a vezeték üzemeltetője az e bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja, vagy a Hivatal a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, a Hivatal a vezetéket a villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében a 27. § (6) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával hivatalból közcélúvá nyilváníthatja.”

47. § A VET 87. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[A közüzemi szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha]

„f) olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.”

48. § (1) A VET 88. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közüzemi fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha]

„e) a csatlakozóberendezést, a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanságból megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja, illetőleg azoknak a fogyasztó által észlelhető sérülését a szolgáltatónak nem jelenti be,”

(2) A VET 88. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

[A közüzemi fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha]

„l) a fogyasztó a közüzemi szolgáltató külön jogszabályban meghatározott módon megküldött értesítései és a részére a külön jogszabályban meghatározott időpont-egyeztetési jog biztosítása ellenére nem teszi lehetővé, hogy a közüzemi szolgáltató a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek teljesítése érdekében gondoskodjon a fogyasztásmérő berendezés leolvasása, hitelesítése, cseréje, valamint általános műszaki jellegű, illetve a közüzemi fogyasztó személyében beállt változás miatt szükséges ellenőrzés érdekében a fogyasztási helyhez tartozó mérőhelyen történő munkavégzésről.”

49. § (1) A VET 90. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztó részére]

„c) egyszeri kötbért fizetni a 87. § f) pontjában”

[meghatározott szerződésszegés esetén.]

(2) A VET 90. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A közüzemi fogyasztó köteles a közüzemi szolgáltató részére]

„c) egyszeri kötbért fizetni a 88. § l) pontjában”

[meghatározott szerződésszegés esetén.]

50. § A VET a 95. §-t követően a következő 95/A. §-sal egészül ki:

„95/A. § (1) Az átvételi kötelezettség alá eső megújuló energiaforrásból előállított villamos energia induló átvételi ára k*23 Ft/kWh.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott „k” tényező értéke 2005. december 31. napjáig 1. Ezt követő naptári években a „k” értéke minden év első napjától a tárgyév január 1-jét megelőzően a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értékének és a „k” tárgyévet megelőző évi értékének szorzata.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ár az általános forgalmi adót nem tartalmazza.”

51. § (1) A VET 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény állapítja meg.”

(2) A VET 101. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A könyvvizsgáló az éves könyvvizsgálói jelentésében köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.”

52. § A VET 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § (1) A rendszerirányító, a hálózati engedélyesek, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel e törvény szerint engedélyköteles más villamosenergia-ipari tevékenységet nem folytathat.

(2) A 101. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével a rendszerirányító átviteli hálózati és szervezett villamosenergia-piac működtetési tevékenységet, az elosztó közüzemi szolgáltatási tevékenységet folytathat.”

53. § A VET a 102. §-t követően a következő 102/A. és 102/B. §-okkal egészül ki:

„102/A. § (1) Amennyiben a rendszerirányítási tevékenységet vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, a rendszerirányítási tevékenységet a 102. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével az átviteli, illetve elosztó tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó egyéb villamosenergia-ipari tevékenységektől szervezeti és döntéshozatali tekintetben függetlenül kell ellátni.

(2) Amennyiben az átviteli vagy elosztó tevékenységet vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, az átviteli, illetve elosztó tevékenységet a 102. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével a rendszerirányítási, az átviteli, illetve az elosztó tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó egyéb villamosenergia-ipari tevékenységektől szervezeti és döntéshozatali tekintetben függetlenül kell ellátni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás különösen az alábbi követelményeknek köteles megfelelni:

a) a rendszerirányítási, illetőleg a hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozásnak a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 21. §-ában meghatározott vezető tisztségviselője, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 188. §-ában meghatározott vezető állású munkavállalója, valamint a vállalkozás rendszerirányítási, illetőleg hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője nem szerezhet társasági részesedést a rendszerirányítási, illetőleg hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozáson kívül e törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytató vállalkozásban, nem lehet ilyen vállalkozás vezető tisztségviselője, továbbá nem létesíthet ilyen vállalkozással munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt,

b) az a) pontban meghatározott vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozáshoz tartozó más - nem rendszerirányítási, illetve hálózati engedélyes - vállalkozáshoz nem lehet kirendelni,

c) a rendszerirányítási, illetőleg a hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozás vezető állású munkavállalójának, valamint a rendszerirányítási, illetőleg hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egység vezetőjének munkaszerződésében, illetőleg megbízási szerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, a munkabérét és egyéb juttatásait, valamint a munkavégzésének feltételeit, továbbá a vezető tisztségviselő díjazását úgy kell meghatározni, hogy a rendszerirányítási, illetőleg a hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozás működését befolyásoló döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el,

d) a hálózati engedélyes hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egysége vezetőjének díjazását, illetve munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem átviteli vagy elosztói tevékenységet végző szervezeti egységeinek tevékenységétől, illetve azok tevékenységének eredményességétől függően meghatározni,

e) a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével az átviteli, illetve az elosztói engedélyes befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni a hálózat üzemeltetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, valamint az átviteli, illetve elosztó vezetékek létesítésével, továbbá felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. A tulajdonos az éves üzleti terv végrehajtása során a hálózati engedélyes részére egyedi utasítást nem adhat,

f) a rendszerirányító befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni a rendszerirányításhoz szükséges informatikai és távközlési eszközök, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb eszközök üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó döntéseket. A tulajdonos e döntéseket érintő egyedi utasítást nem adhat.

(4) A rendszerirányító és a hálózati engedélyes gazdasági társaságokra a Gt. szabályai a 102/A. §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazhatóak.

102/B. § (1) A rendszerirányító, a hálózati engedélyesek, és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles biztosítani, hogy az engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos információk és adatok kezelése, továbbítása, más módon hozzáférhetővé tétele, valamint nyilvánosságra hozatala megfeleljen

a) a jogszabályokban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt előírásoknak,

b) az azonos fajta engedéllyel rendelkező engedélyesekkel és fogyasztókkal szemben az egyenlő bánásmód követelményének.

(2) Amennyiben a rendszerirányítási, illetőleg a hálózati engedélyesi tevékenységet vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, a 13. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezések teljesítése érdekében - különös tekintettel a jogszabályokban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokhoz és információkhoz való hozzáférés lehetővé tételére - a vállalkozás köteles biztosítani, hogy a más villamosenergia-ipari engedélyesek egyenlő elbánásban részesüljenek, tekintet nélkül arra, hogy az engedélyes az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás része vagy más vállalkozás.

(3) A rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek az egyenlő bánásmód követelményének a vállalkozás működése során történő érvényre juttatása érdekében kötelesek megfelelési szabályzatot készíteni és a Hivatalnak előzetes jóváhagyásra benyújtani. A szabályzatban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről éves megfelelési jelentést kell készíteni. Az éves megfelelési jelentést nyilvánosságra kell hozni, valamint jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalnak.

(4) A megfelelési szabályzat, valamint az éves megfelelési jelentés meghatározza azokat a szabályokat és egyéb szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő működést, különös tekintettel a 102-102/B. §-okban foglalt rendelkezések betartására. A megfelelési szabályzatra, valamint az éves megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.”

54. § A VET 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„103. § (1) Az engedélyes vállalkozás átalakulásához, szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, jogutód nélküli megszűnéséhez, alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.

(2) A Hivatal jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében felsorolt tevékenységekhez kötött tevékenységeinek harmadik személy általi végzéséhez, valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak harmadik személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához, illetve egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez.

(3) Bármely engedélyes vállalkozásban történő jelentős befolyás, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani.

(4) A rendszerirányító, illetőleg a hálózati engedélyes vállalkozás nem szerezhet társasági részesedést más - nem rendszerirányítási, szervezett villamosenergia-piaci, illetve hálózati engedélyes - e törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari vállalkozásban.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottak vonatkoznak az e törvény és a Get. hatálya alá tartozó engedélyesek közötti befolyásszerzésre is.

(6) A Hivatal az (1)-(3), valamint az (5) bekezdésben meghatározott ügyletek jóváhagyását megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetőleg az átviteli, az elosztási, a rendszerirányítási, a közüzemi nagykereskedelmi és közüzemi szolgáltatói tevékenység díjának, vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást veszélyezteti.

(7) A Hivatal az (1)-(3), valamint az (5) bekezdésben meghatározott ügyletek jóváhagyását megtagadhatja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni az 50. § (3) bekezdés c) pontjában rögzített követelményeknek.

(8) Az (1)-(3), valamint az (5) bekezdés szerinti jóváhagyó határozat hiányában a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel, és a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat.”

55. § A VET 106. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendszerirányító, illetve a Hivatal az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózatok fejlesztésére a 28. § szerint pályázatot írhat ki, amennyiben a közcélú hálózatokon továbbítható villamos energia mennyisége nem egyeztethető össze a rendszerhasználók jövőbeli várható igényével, a hálózati engedélyesek által benyújtott hálózatfejlesztési tervek, a rendszerszintű mérleg, valamint a közcélú hálózatok terhelésének figyelembevételével.

(3) A Hivatal - a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint - erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben az országban rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon nem képes kielégíteni a fogyasztók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitűzések, illetve az új technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges. A pályázatot csak abban az esetben lehet kiírni, ha az engedélyezési eljárás során létesült kapacitások, illetve megvalósult keresletoldali szabályozási intézkedések nem teszik lehetővé a villamosenergia-igények kielégítését. A Hivatal a pályázat kiírásakor figyelembe veszi a rendszerirányító által a 37. § c) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott, erőmű létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket. A pályázat alapján létesített erőművek üzemeltetői által megkötött szerződések átállási költségtérítés alapját nem képezhetik.”

56. § A VET 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„111. § (1) A csatlakozóberendezés, az e törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezeték és az összekötő berendezés tervezésére, létesítésére, átalakítására, felújítására, üzemeltetésére és az üzemeltetés megszüntetésére a 110. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet minőségbiztosítási rendszert köteles kidolgozni és azt a Hivatalnak benyújtani.

(2) A csatlakozó-, az összekötő és fogyasztói berendezés, a fogyasztói vezeték, valamint a közvetlen vezeték létesítésére, felülvizsgálatára, le- és felszerelésére a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett villanyszerelő jogosult. A villanyszerelő nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételeket, eljárási rendet és a nyilvántartást vezető szervezetet a miniszter rendeletben állapítja meg, illetve jelöli ki.”

57. § A VET 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„113. § E törvény

a) 4. §, 31/B. § és 52/D. §-ában, 9. § (6), 14. § (4) és (7), 15/B. § (1) és (3), 16. § (2), 22/A. § (2), 27. § (5)-(6), 33. § (1)-(2), 34. § (3), 46. § (1)-(2), 48. § (2)-(3) és (5), 52. § (1), 54. § (1), 57. § (3), 63. § (3), 64. § (4), 102/B. § (4), 106. § (3), 107. § (2), 108. § (2) és 125. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § 13. és 15., a 10/A. § (1) bekezdés b), az 50. § (3) bekezdés b), az 51. § (1) bekezdés b), és a 88. § l) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotásáról a Kormány,

b) 5. §-ában, 15/A. §-ában, 21. §-ában, 96. §-ában, 99. §-ában, 110. §-ában, 6. § (2), 20. § (3)-(4), 26. § (2), 30. § (3), 32. § (1), 46. § (4), 51. § (5), 81. § (1), 89. § (3), 98. § (2), 111. § (2) és 125. § (2)-(3) bekezdéseiben, valamint a 23. § (1) bekezdés b), 37. § b) és 72. § e) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotásáról a miniszter - az érintett miniszterek egyetértésével - rendeletben gondoskodik.”

58. § A VET 125. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 20. és 21. §-okban meghatározott zöld bizonyítvány rendszer bevezetésének időpontját a Kormány állapítja meg. A bevezetés időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek összteljesítménye és az általuk kibocsátott zöld bizonyítványok megfelelő kínálatot biztosítsanak a villamosenergia-vásárlók részére. A bevezetés időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni a zöld bizonyítvány rendszer nemzetközi tapasztalatait és sikerességét.

(2) A 43. § (5) bekezdése és a 45. § (4) bekezdése alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelésének elősegítése érdekében, továbbá a Kormány (1) bekezdésben meghatározott döntéséig a hulladékból nyert villamos energia vonatkozásában a villamosenergia-ellátás biztonságát, valamint a fogyasztók fokozatos terhelését figyelembe véve az árak normatív támogatásán keresztül - a rendszerirányítás díjába épített elemmel - elő kell segíteni a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítését. A villamosenergia-árak támogatásának mértékét és módját a Hivatal javaslata alapján a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. Az ártámogatás mértéke és módja az egyes energiaforrások esetén eltérő, figyelembe véve az egyes energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiák eltérő megtérülési idejét.

(3) A Kormány (1) bekezdésben meghatározott döntéséig a hulladékból nyert energiával, illetve a külön jogszabályban meghatározott erőműben, kiserőműben termelt villamos energia átvételét a külön jogszabályban kijelölt engedélyes, illetőleg engedélyesek nem tagadhatják meg, ha az erőmű, illetve kiserőmű a hálózatra adás műszaki feltételeit teljesíti, és az átvételi ár a hatóság által megállapított értéket nem haladja meg. Az átvételi árat az árhatóság állapítja meg. Az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetője az e bekezdésben meghatározott villamosenergia-értékesítés esetén az értékesítés megkezdését köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni. E rendelkezés nem érinti a 43. § (5) bekezdése és a 45. § (4) bekezdése alapján átvételi kötelezettség alá eső megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átvételének szabályait.”

59. § A VET 129. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

129. § (1) E törvény - a 113. §-ban adott felhatalmazás alapján megalkotandó kormány-, illetve miniszteri rendeletekkel együtt - a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való részleges megfelelést szolgálja.

(2) E törvény

a) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelettel, valamint az 5. § b) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotandó miniszteri rendelettel együtt a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az 5. § i) és j) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotandó miniszteri rendelettel együtt a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) az 5. § e) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotandó miniszteri rendelettel együtt az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról szóló, 1990. június 29-i 90/377/EGK tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a törvény megállapítja a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.”

60. § (1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivétellel - 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 64. § (4)-(7) bekezdése a kihirdetése napján lép hatályba.

(3) E törvény 62. §-a 2005. november 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 14. §-a, 52. §-a, valamint az e törvény 53. §-ával megállapított VET 102/A. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba.

(5) E törvény 63. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a VET 37. §-ának e) pontjában a hivatkozás 28. § (2) bekezdésre, az 57. § (3) bekezdésében a hivatkozás 27. § (6) bekezdésre változik.

(7) A VET 54. §-át megelőző alcímben, valamint az 54. § (1) bekezdésében a „tüzelőanyagának” szövegrész helyébe az „elsődleges energiaforrásának” szövegrész lép.

61. § (1) E törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítményű, közcélú hálózatra csatlakozó kiserőművek kötelesek a VET-ben meghatározott elsődleges energiaforrás választási, létesítési és működési összevont engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalnak. A Hivatal az engedély kiadását nem tagadhatja meg, ha a kiserőmű rendelkezik érvényes, a külön jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyekkel és a jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően működik. E bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók az e törvény hatálybalépésekor létesítés alatt álló kiserőművekre.

(2) A hálózati engedélyes a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény hatálybalépését megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett elosztó vagy átviteli vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a vezetékjog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, a székhelye szerint illetékes területi műszaki biztonsági felügyelőségtől (a továbbiakban: felügyelőség) 2010. december 31-ig kérheti, hogy fennmaradási engedélyt adjon ki. A vezetékjog fennálltát és keletkezésének időpontját a fennmaradási engedélyben kell megállapítani. A felügyelőség jelen rendelkezés szerinti eljárására az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-ában foglalt rendelkezések megfelelően irányadók, azokkal az eltérésekkel, hogy a felügyelőség műszaki-biztonsági okokból jogosult átalakítási kötelezettséget előírni, továbbá, hogy a hálózati engedélyesnek nem kell igazolnia építési jogosultságát. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a felügyelőség jogerős hatósági határozata (fennmaradási engedélye) alapján kerülhet sor.

(3) A hálózati engedélyes a (2) bekezdés rendelkezései szerint jogosult az idegen ingatlanon nem tartószerkezeten elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezésre fennmaradási engedélyt kérni. A használati jog fennálltát és keletkezésének időpontját a fennmaradási engedélyben kell megállapítani. A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a felügyelőség jogerős hatósági határozata (fennmaradási engedélye) alapján kerülhet sor. A fennmaradási engedély nem érinti az ingatlantulajdonosnak a VET 75. § (3) bekezdésében meghatározott, térítésre vonatkozó igényét.

(4) A közüzemi szolgáltató az e törvény hatálybalépését megelőzően felszerelt, érvényes hitelesítéssel nem rendelkező fogyasztásmérő berendezések hitelesítéséről, vagy hiteles fogyasztásmérő berendezésre történő cseréléséről 2007. január 1-jéig a VET 90. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötbérfizetési kötelezettség nélkül gondoskodhat.

(5) Az e törvény hatálybalépését megelőzően létesített fogyasztói vezetéken keresztül továbbadással villamos energiát értékesítő gazdálkodó szervezetek jogosultak a Hivatalnak az általuk üzemeltetett fogyasztói vezeték működésére e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a VET 52/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával engedély iránti kérelmet benyújtani. Amennyiben a fogyasztói vezeték üzemeltetője nem az e törvényben és a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban meghatározott módon üzemelteti a fogyasztói vezetéket, a fogyasztói vezetéken keresztül villamos energiát vételező felhasználó felhívhatja a vezeték üzemeltetőjét, hogy teljesítse a jogszabályban foglalt kötelezettségeit. Amennyiben az érintett gazdálkodó szervezet a felhasználó felhívása ellenére nem teljesíti a jogszabályokban foglalt kötelezettségeit, a Hivatal a felhasználó kérelme alapján indult eljárása során hivatalból a VET 10/A. §-ában, valamint a VET 68. §-ában foglalt jogkövetkezményeket megfelelően alkalmazhatja, illetve a vezetéket a VET 27. § (6) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezet a VET 84. §-ában meghatározott szabályok szerint üzemeltetheti tovább a fogyasztói vezetéket, ha a fogyasztói vezeték saját létesítmény ellátására szolgál.

(7) A közüzemi szolgáltató e törvény hatálybalépésének napjától nem fogadhat be a villamos energia továbbadásához való hozzájárulásra vonatkozó új kérelmet a VET 84. § (1) bekezdése alapján.

(8) Az e törvény hatálybalépését megelőzően létesített közvetlen vezeték üzemeltetője köteles a Hivatalnak az általa üzemeltetett közvetlen vezeték működésére e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a VET 52/C. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával engedély iránti kérelmet benyújtani. Amennyiben az érintett üzemeltető gazdálkodó szervezet nem tesz eleget az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a Hivatal a közvetlen vezetéken keresztül villamos energiát vételező felhasználó kérelmére indított eljárása során a vezetéket hivatalból a VET 52/C. § (5) bekezdésében meghatározott rendelkezések szerint fogyasztói vezetékké, illetve közcélúvá nyilváníthatja.

(9) A VET 102. §-ának végrehajtása érdekében létesített, valamint a 63. § 2007. július 1-jei hatálybalépésére való felkészülés érdekében létesített, vagy valamely engedélyköteles tevékenység folytatására kijelölt gazdasági társaságok részére rendelkezésre bocsátott vagyonnal összefüggésben illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik, kivéve a cégbírósági eljárási illetéket.

(10) A (9) bekezdés szerint létrehozott, illetőleg kijelölt társaságok számára biztosított vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok átadása tekintetében a létrehozott, illetőleg kijelölt társaságok általános forgalmi adó visszaigénylésénél az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. § (4) és (5) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítettnek kell tekinteni.

(11) A (9) bekezdés szerint létrehozott, illetőleg kijelölt társaságokat - a VET szerinti engedélyeik megszerzésének feltételével - a VET alapján kiadott engedéllyel rendelkező alapítójuk, illetőleg az őket irányító ilyen vállalkozás által a VET szerinti engedélyeik alapján folytatott villamosenergia-ipari tevékenységet érintő jogviszonyai tekintetében az alapítójuk, illetve az őket irányító vállalkozás jogutódjainak kell tekinteni. Az új engedélyeknek megfelelő törvényes jogutódlás végrehajtása során a VET 66. § (4) bekezdésére figyelemmel kell eljárni, és az nem korlátozhatja a jogutód társaságoknak a jogelőd társaságoktól az e bekezdés szerinti jogutódlás alapján származó, az engedélyköteles tevékenységek folytatásához kapcsolódó szerződésekben meghatározott jogait és kötelezettségeit. Az átviteli hálózati tevékenységhez és a közüzemi nagykereskedelmi tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységeket érintő jogviszonyokra e bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók.

(12) A VET-ben meghatározott szabályok alapján engedéllyel rendelkezők 2006. január 1-jéig kötelesek a VET 102. §-ának módosításából és a VET 102/A. §-ának beiktatásából eredő, a tevékenységek szétválasztására vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelést biztosítani, ideértve az ehhez szükséges hatósági engedélyek és jóváhagyások beszerzését, valamint az üzletszabályzatok és belső szabályzatok módosítását.

(13) A (9) bekezdés szerint létrehozott, illetőleg kijelölt társaságok közül átviteli engedélyt az kaphat, amely a hazai átviteli hálózat vagy átviteli hálózatrészek átviteli célú igénybevételére jogszabály vagy szerződés alapján vagy más jogcímen jogosult, és a villamos energia átvitelére vonatkozó engedély iránti kérelmét az ország egész területére vonatkozóan nyújtja be. Az átviteli engedély megadásának nem feltétele, hogy az átviteli hálózat vagy átviteli hálózatrész az átviteli engedély kérelmezőjének tulajdonában álljon.

(14) A 103. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések az e törvény kihirdetése előtti befolyásszerzések érvényességét nem érintik.

(15) A VET 51/A. §, 54/A. § és 56/A. §-ában foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését megelőzően indult hatósági eljárások során is alkalmazni kell.

62. § (1) A VET a 9. §-t követően a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje 90 nap, fogyasztói panaszra indult eljárás esetén 60 nap.

(3) Amennyiben a Hivatal a 10. § r) pontjában meghatározott hatáskörében jár el, az ügyintézés határideje közcélú hálózat esetén 60 nap, a határon keresztül történő szállítás esetén 10 nap. Az eljárás kérelemre indul. Az eljárás során a Hivatal köteles a feleket meghallgatni. A Hivatal az eljárása során megkísérli a felek közötti egyezség létrehozását.

(4) A Hivatal a hivatalból indult eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a kérelemre indult eljárásról az ismert ellenérdekű, illetve az érintett ügyfelet 15 napon belül értesíti.

(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményére történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

(6) Az 51. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek engedélyezésére irányuló eljárásban a Ket. 15. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanok tulajdonosai és használói nem minősülnek ügyfélnek.

(7) Amennyiben a Hivatal szakértőt rendel ki, a szakvélemény megérkezéséig indokolt esetben az eljárást felfüggesztheti.

(8) A Hivatal az eljárása során a külön jogszabályban meghatározott szakhatóság, illetve szakhatóságok közreműködését veszi igénybe. Amennyiben a Hivatal és a megkeresett szakhatóság, illetve két vagy több megkeresett szakhatóság egymással - egészben vagy részben - ellentétes egyedi előírást állapít meg vagy feltételt támaszt, a Hivatalnak és az érintett szakhatóságnak, illetve szakhatóságoknak egyeztetést kell lefolytatniuk, amelyet 30 napon belül le kell zárniuk.

(9) A Hivatal a 10. § b), d), g), j), k) és p) pontjai, valamint az 55. § szerinti eljárásában egyszerűsített határozatot hozhat, amennyiben a kérelemnek helyt ad és az ügyben nincs ellenérdekű fél.

(10) A Hivatal köteles a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatainak rendelkező részét a Ket. 81. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint nyilvánosan közzétenni.

(11) A Hivatal határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a határozatot jogosult megváltoztatni.

(12) A Hivatal jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi kérelem.

(13) A Hivatal felügyeleti szerve nem gyakorolhatja a Ket. 115. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti jogkörét.

(14) A Hivatal a végrehajtást a Ket. 127. §-a szerinti feltételek teljesülésétől, illetve a végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül rendeli el.

(15) A Hivatal felügyeleti szerve nem rendelheti el a Hivatal jogerős határozata végrehajtásának felfüggesztését.

(16) Amennyiben a Hivatal e törvényben foglalt rendelkezések alapján szakhatóságként közreműködik, állásfoglalását 25 napon belül adja meg.”

(2) A VET 10. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hivatal villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]

„n) jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és rendszeres információt kérni, amelyeket köteles a Ket. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint kezelni,”

(3) A VET 33. § (4) bekezdésében és 48. § (4) bekezdésében a hivatkozás 9. § (4) bekezdés b) pontjáról 9/A. § (3) bekezdésre változik.

(4) A VET 113. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény]

„a) 4. §, 31/B. § és 52/D. §-ában, 9/A. § (10), 14. § (4) és (7), 15/B. § (1) és (3), 16. § (2), 22/A. § (2), 27. § (5)-(6), 33. § (1)-(2), 34. § (3), 46. § (1)-(2), 48. § (2)-(3) és (5), 52. § (1), 54. § (1), 57. § (3), 63. § (3), 64. § (4), 102/B. § (4), 106. § (3), 107. § (2), 108. § (2) és 125. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § 13. és 15., a 10/A. § (1) bekezdés b), az 50. § (3) bekezdés b), az 51. § (1) bekezdés b) és a 88. § l) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotásáról a Kormány,”

[gondoskodik.]

63. § A VET 102. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 101. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével a rendszerirányító átviteli hálózati és szervezett villamosenergia-piac működtetési tevékenységet folytathat.”

64. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 17. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A gazdasági és közlekedési miniszter árhatósági jogkörébe tartozó energetikai termékek és szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Magyar Energia Hivatal végzi, az ezzel kapcsolatos eljárására a villamos energiáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.”

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a VET 3. §-ának 37. pontja, 5. §-a a) pontjának 1. és 11. alpontja, 41. §-ának (1) bekezdése, 53. §-ának (3) bekezdése, 67. §-a, 102. §-ának (3) bekezdése, 114. §-ának (2) bekezdése, valamint 127. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 60. §-ának (2) bekezdése,

b) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 148. §-ának (4) bekezdése,

c) egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX. törvény 20. §-a.

(4) E rendelkezés hatálybalépését követő 15 napon belül a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. köteles 1 db szavazatelsőbbségi részvényt kibocsátani.

(5) A gazdasági és közlekedési miniszter e rendelkezés hatálybalépését követő 15 napon belül köteles a vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonkörbe tartozó valamennyi MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. részvényét, az 1 db szavazatelsőbbségi részvény kivételével, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság részére átadni.

(6) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság e rendelkezés hatálybalépését követő 30 napon belül köteles ellenszolgáltatás nélkül átadni az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. valamennyi, a kincstári vagyonkörbe tartozó részvényét, az 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény kivételével.

(7) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. e rendelkezés hatálybalépését követő 90 napon belül köteles a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. valamennyi részvényét a Magyar Villamosművek Rt. tulajdonába adni, az 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény kivételével.

(8) E törvény 6. § (1) bekezdésének a VET 9. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése, e törvény 6. § (2) bekezdése és a VET 9. §-ának (4)-(6) bekezdése 2005. november 1-jén hatályát veszti.

(9) E törvény 7. §-ának a VET 10. § n) pontját megállapító rendelkezése, valamint az e törvény 57. §-ának a VET 113. § a) pontját megállapító rendelkezése 2005. november 1-jén hatályát veszti.

(10) E törvény 52. §-ának a VET 102. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése 2007. július 1-jén hatályát veszti.