Időállapot: közlönyállapot (2005.VII.15.)

2005. évi XCI. törvény

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról * 

1. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 61. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az utasítható ki, akit legalább tízévi szabadságvesztésre ítélnek állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. fejezet), emberrablás (175/A. §), emberkereskedelem (175/B. §), terrorcselekmény (261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), fegyvercsempészet (263/B. §), visszaélés kábítószerrel (282–282/B. §), illetve bűncselekménynek bűnszervezetben (137. § 8. pont) történő elkövetése miatt, és – figyelemmel az elkövetés jellegére, az elkövető kapcsolataira – az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. Az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam állampolgára és annak családtagja végleges hatállyal nem utasítható ki.

(4) A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés-büntetését tölti.”

(2) A Btk. 61. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Magyar Köztársaság területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkezővel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) Kiutasításnak csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye azzal szemben,

a) aki a Magyar Köztársaság területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik,

b) aki fiatalkorú,

c) akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne

feltéve, ha az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.”

2. § A Btk. 82. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § (1) Pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltételes szabadság (48. §), illetve a próbaidő (72. §, 89. §) eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. A próbára bocsátott vagy a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső [72. § (6) bek., 89. § (6) bek.] valamint az, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll. Kiutasítás mellékbüntetés mellett pártfogó felügyelet elrendelésének nincs helye.

(2) A bíróság az ítéletben rendelkezhet arról, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esetén pártfogó felügyelet alatt áll; a bíróság az ítéletében a külön magatartási szabályokat is meghatározhatja.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság, a próbaidő és a vádemelés elhalasztásának tartamával, de legfeljebb öt év.

(4) A pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles a jogszabályban és határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.

(5) A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész határozatában a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy a pártfogolt

a) a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;

b) a bűncselekmény sértettjétől, illetőleg annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, tartsa távol magát;

c) meghatározott jellegű nyilvános helyeket ne látogasson;

d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;

e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;

f) vegye fel a kapcsolatot a megyei munkaügyi központtal, vagy az önkormányzatnál közmunkára jelentkezzen be;

g) meghatározott tanulmányokat folytasson;

h) – hozzájárulása esetén – meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát;

i) vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti más foglalkozáson.

(6) A bíróság, illetve az ügyész az (5) bekezdésben felsorolt magatartási szabályokon kívül más magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedésének esélyeire.”

3. § (1) A Btk. 137. §-a 2. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[közfeladatot ellátó személy:]

e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő vagy a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó,”

(2) A Btk. 137. §-a 2. pontjának g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[közfeladatot ellátó személy:]

g) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, illetőleg a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, valamint a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára, tudományos kutatója,”

4. § A Btk. 195. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is akadályozza, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiskorú gondozására, nevelésére vagy felügyeletére köteles személynek kell tekinteni a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.”

5. § (1) A Btk. 197. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha]

a) az erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be,”

(2) A Btk. 197. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti erőszakos közösülés a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.”

(3) A Btk. 198. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha]

a) az erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be,”

(4) A Btk. 198. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti szemérem elleni erőszak a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.”

6. § A Btk. 261/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése

261/A. § (1) Aki a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletekben, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletekben vagy határozatokban, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott tanácsi közös álláspontokban elrendelt

a) a pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek vagy gazdasági erőforrások zárolására vonatkozó kötelezettségét,

b) gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat

megszegi, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a nemzetközi gazdasági tilalom megszegését

a) erőszakkal,

b) hivatalos személyként

követik el.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a nemzetközi gazdasági tilalom megszegését

a) lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer vagy ezek felhasználására szolgáló készülék, vagy egyéb katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben,

b) fegyveresen

követik el.

(4) Aki nemzetközi gazdasági tilalom megszegésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy nemzetközi gazdasági tilalom megszegése készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A feljelentés elmulasztásáért az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

(6) E § alkalmazásában – ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik –

a) pénzeszközön, egyéb vagyoni értéken és gazdasági erőforráson a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket,

b) pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek vagy gazdasági erőforrások zárolásán a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 2. pontjában meghatározottakat

kell érteni.”

7. § A Btk. 264. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki az emberi egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot jogosulatlanul előállít, megszerez, tart, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz vagy más módon felhasznál, tartására nem jogosult személynek átad, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

8. § A Btk. 280. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„280. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon

a) veszélyezteti,

b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre,

c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre,

bűntettet követ el, és az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki személyes használatra szolgáló mennyiséget meghaladó, ózonréteget károsító anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, az (1) bekezdés b) pontja esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés első és második fordulata esetén az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az első fokú ítélet meghozataláig a cselekménye által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezetet helyreállítja.

(5) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.”

9. § A Btk. 281. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„281. § (1) Aki

a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,

b) védett élő szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,

c) az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét

jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki

a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi területet, különleges természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, vagy

b) védett

1. természeti területet,

2. barlangot,

3. élő szervezetek életközösségét, vagy azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja.

(3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetkárosítás a fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, hogy az elpusztított fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, illetve ha a c) pontban meghatározott természetkárosítás a Magyarországon védetté, illetve fokozottan védetté nem nyilvánított élő szervezet adott állományának fennmaradását veszélyeztető pusztulását okozza,

b) a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítás az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, védett természeti terület, barlang, illetve élő szervezetek életközössége vagy azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.

(4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(5) E § alkalmazásában élő szervezet egyede:

a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,

b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,

c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak, vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.”

10. § A Btk. 281/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése

281/A. § (1) Aki

a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,

b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.

(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában

a) hulladék: mindaz, amit a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladéknak minősít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére,

b) hulladékkezelési tevékenység: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása – ideértve az országba történő behozatalt, kivitelt, valamint az ország területén történő átvitelt –, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.”

11. § A Btk. 286/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 280. § és a 281/A. § alkalmazásában földön, levegőn, vízen, élővilágon, valamint ezek összetevőin a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.”

12. § A Btk. 287. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetőleg kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése

287. § (1) Aki haditechnikai eszköz, illetve a gyártásához alkalmazott technológia, vagy kettős felhasználású termék, illetve technológia külkereskedelmi forgalmát, ideértve annak az Európai Közösség vámterületén belüli átadását, illetőleg műszaki támogató tevékenység nyújtását vagy igénybevételét az ehhez szükséges tevékenységi, tárgyalási, forgalmi vagy tranzitengedély, illetőleg kiviteli engedély vagy Nemzetközi Importigazolás, vagy ezeket helyettesítő okmányok nélkül végzi, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a végső felhasználó (vevő), aki a Végfelhasználói Nyilatkozatot, illetőleg a Végső Címzetti és Vásárlói Nyilatkozatot megszegve, a haditechnikai eszközt vagy technológiát, illetőleg a kettős felhasználású terméket vagy technológiát a Nemzetközi Importigazolásban foglaltaktól eltérően használja fel.

(3) E § alkalmazásában

a) az Európai Közösség vámterületén a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott területet,

b) kettős felhasználású terméken a kettős felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i 1334/2000/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott terméket

kell érteni.”

13. § (1) A Btk. 289. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését megnehezíti.”

(2) A Btk. 289. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (3) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár körében követik el.”

(3) A Btk. 289. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt gondatlanságból követik el.”

14. § A Btk. a következő alcímmel és 296/B. §-sal egészül ki:

Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban

296/B. § (1) Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak (díjak), illetőleg egyéb szerződési feltételek rögzítésére, illetve a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások társadalmi szervezete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza.

(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott cselekményt jelentős értéket meg nem haladó közbeszerzési értékre követik el.

(4) Nem büntethető az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Hatóság alatt a verseny- vagy pénzügyi felügyeletet ellátó szerveket és a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást lefolytató szervet is érteni kell.”

15. § A Btk. 298/D. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Jogosulatlan pénzügyi tevékenység

298/D. § Aki törvényben előírt engedély nélkül

a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,

b) befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári,

c) biztosítási,

d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagy magán-nyugdíjpénztári

tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

16. § A Btk. 299/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Bennfentes kereskedelem

299/A. § (1) Aki bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki

a) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel, mást bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön,

b) előnyszerzés végett bennfentes információt arra illetéktelen személynek ad át.”

17. § A Btk. 299/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„299/B. § Aki

a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával,

b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével

másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, illetve tőkebefektetés eladására vagy a befektetés csökkentésére rábír, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

18. § A Btk. 300. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Gazdasági titok megsértése

300. § (1) Az a bank-, értékpapír-, biztosítási vagy pénztártitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, biztosítási vagy pénztártitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető gazdasági titok megsértése miatt, aki

a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy

b) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt,

c) bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással vagy a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.”

19. § (1) A Btk. 300/F. §-ának alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Értelmező rendelkezések”

(2) A Btk. 300/F. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövege a (3) bekezdés jelölést kapja:

„(1) A 299/A. § és a 299/B. § alkalmazásában pénzügyi eszköz:

a) a befektetési eszköz, az egyéb tőzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelynek a forgalmazását az Európai Unió valamely tagállama szabályozott piacán engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazásra engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be,

b) az a befektetési eszköz, amely nincs jelen szabályozott piacon, de értéke valamely az a) pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétől, illetve árfolyamától függ.

(2) A 299/B. § alkalmazásában vezető állású személy:

a) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,

b) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye vezetésére kinevezett személy,

c) minden olyan személy, akit a gazdálkodó szervezet alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése ilyenként határoz meg.”

20. § A Btk. a következő alcímmel és 303/C. §-sal egészül ki:

Értelmező rendelkezés

303/C. § A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában –, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja.”

21. § A Btk. 310. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Adócsalás

310. § (1) Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti.”

22. § A Btk. 310/A. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás

310/A. § (1) Az a munkáltató, aki

a) munkaszerződés nélkül,

b) színlelt szerződéssel

alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, ha az elvont adók összege együttesen kisebb adóbevétel-csökkenést eredményez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen nagyobb adóbevétel-csökkenést eredményez.

(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen jelentős adóbevétel-csökkenést eredményez.

(4) A büntetés bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen különösen nagy, vagy ezt meghaladó adóbevétel-csökkenést eredményez.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti.”

23. § A Btk. 311. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig a jövedéki adótartozását kiegyenlíti.”

24. § A Btk. 313/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Aki

a) olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez,

b) hamis vagy meghamisított, illetve az a) pontban meghatározott módon megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt átad, megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

25. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Btké.) 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Btk. 304–306. §-ának alkalmazása szempontjából pénz alatt a forgalomból kivont bankjegyet és érmét is érteni kell, ha annak törvényes fizetőeszközre történő beváltására a kivont bankjegyet, illetve érmét kibocsátó állam nemzeti bankja jogszabály alapján köteles, vagy arra kötelezettséget vállalt.”

26. § A Btké. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § A Btk. 310–310/A. §-ának alkalmazása szempontjából adóval egy tekintet alá esik

a) az illeték, az illeték módjára fizetendő díj is, továbbá a külön törvényben vagy törvény felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéséből ellátandó feladatok fedezetére előírt közteher-fizetési kötelezettség, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít,

b) a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségügyi hozzájárulás, továbbá a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék, a vállalkozói járulék, valamint a rehabilitációs és a szakképzési hozzájárulás.”

27. § A Btké. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem valósul meg bűncselekmény, ha]

a) az adócsalás (310. §) és a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (310/A. §) esetén az adóbevétel,”

[összegének csökkenése ötvenezer forintot nem halad meg.]

28. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 45. §-ának (3) bekezdése első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Védett, illetve fokozottan védett fajnak minősülnek a védett, illetve fokozottan védett növényfajok, illetőleg állatfajok keresztezései és kereszteződései (hibridjei).”

29. § (1) Ez a törvény – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Btk. 298/E. §-a, 298/F. §-a, 300/A. §-a, 300/B. §-a, 300/D. §-a, 303. §-ának (5) bekezdése, 310/B. §-a,

b) a Btké. 27. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja,

c) a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 97. §-a,

d) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. §-a (1) bekezdésének h) pontjában a „társadalom-biztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése [Btk. 310/B. § (3) bek.]” szövegrész,

e) az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságra (Szerbia és Montenegró) vonatkozó határozatai végrehajtásáról, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény kiegészítéséről szóló 1993. évi LXXI. törvény 13. és 15. §-a, a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1993. évi XVII. törvény 44. §-a, 64. §-a, 66. §-a és 68. §-a, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1993. évi XXXII. törvény 35. §-a, a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi IX. törvény 21. §-a, a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1995. évi XLI. törvény 9. §-a, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 1996. évi LII. törvény 6. §-a és 7. §-a, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXIII. törvény 40. §-a, a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény 61. §-a, 67. §-ának (1) bekezdése és 73. §-a, a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXX. törvény 21. §-a, a büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi II. törvény 24. §-a,

f) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 40. §-ának (2) bekezdésében a „társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése [Btk. 310/B. § (1)–(3) bekezdései]” szövegrész.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg módosul

a) a Btk. 42. §-a (2) bekezdése b) pontjának 2. alpontjában a „nemzetközi jogi kötelezettség megszegése” szövegrész a „nemzetközi gazdasági tilalom megszegése” szövegre, 138/A. §-ában az „adó-, a járulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevétel” szövegrész az „adóbevétel” szövegrészre, 263. §-a (4) bekezdésének b) pontjában, 263/A. §-a (5) bekezdésének b) pontjában, 263/B. § (4) bekezdésének b) pontjában és 264/C. § (6) bekezdésének b) pontjában a „nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének súlyosabban minősülő esete” szövegrész a „nemzetközi gazdasági tilalom megszegésének súlyosabban minősülő esete” szövegre,

b) a Be. 16. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a „nemzetközi jogi kötelezettség megszegése” szövegrész a „nemzetközi gazdasági tilalom megszegése” szövegre, 16. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „bennfentes értékpapír-kereskedelem” szövegrész a „bennfentes kereskedelem” szövegre, a „nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése” szövegrész a „haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetőleg kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése” szövegre, 16. §-a (1) bekezdésének h) pontjában a „különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adó-, társadalombiztosítási csalás” szövegrész „különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás” szövegre, a „Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése [Btk. 310/A. § (3) bek.]” szövegrész a „munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [Btk. 310/A. § (4) bek.]” szövegre, 36. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „nemzetközi jogi kötelezettség megszegése” szövegrész a „nemzetközi gazdasági tilalom megszegése” szövegre, a „nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése” szövegrész a „haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetőleg kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése” szövegre, 36. §-a (2) bekezdésének c) pontjában az „adó-, társadalombiztosítási csalás” szövegrész „adócsalás” szövegre,

c) a Bv. tvr. 94. §-a (2) bekezdése második mondata második francia bekezdésében a „[97. § (2) bek. a), c)–d) pont]” szövegrész a „[Btk. 82. § (5) bek. a)–d) pont]” szövegre,

d) a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 39. §-a (1) bekezdésének i) pontjában a „nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével” szövegrész a „nemzetközi gazdasági tilalom megszegésével” szövegre,

e) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény mellékletének 10. pontjában a „nemzetközi jogi kötelezettség megszegése” szövegrész a „nemzetközi gazdasági tilalom megszegése” szövegre, 21. pontjában az „adó- és társadalombiztosítási csalás” szövegrész „adócsalás” szövegre,

f) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 13. §-ának (4) bekezdésében a „nemzetközi jogi kötelezettség megszegése” szövegrész a „nemzetközi gazdasági tilalom megszegése” szövegre,

g) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú mellékletében a „környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése bűntette” szövegrész a „hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette” szövegre, a „nemzetközi jogi kötelezettség katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette” szövegrész a „nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette” szövegre,

h) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 2000. évi CXXVI. törvény 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a „nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése” szövegrész a „haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetőleg kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése” szövegre,

i) az Art. 40. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 164. §-ának (1) bekezdésében az „adó-, társadalombiztosítási csalás” szövegrész „adócsalás” szövegre, a 40. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 164. §-ának (1) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése” szövegrész „munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás” szövegre, a 135. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „illetve adó-, társadalombiztosítási csalást” szövegrész „adócsalás, illetve munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás” szövegre, a 142. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „adó-, társadalombiztosítási csalás” szövegrész „adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás” szövegre, a 164. §-ának (1) bekezdésében a „[Btk. 310. § (6) bekezdés, 310/A. § (5) bekezdés, 310/B. § (4) bekezdés]” szövegrész „[Btk. 310. § (6) bekezdés, 310/A. § (6) bekezdés]” szövegre,

j) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 128. §-ának (1) bekezdésében az „adó-, társadalombiztosítási csalás” szövegrész „adócsalás” szövegre.

(4) A Btk. e törvény 2. §-ával megállapított 82. §-a (5) bekezdése i) pontjának hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

30. § Az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam azon állampolgára vagy annak családtagja, akivel szemben a bíróság e törvény hatálybalépése előtt hozott jogerős ítéletében végleges hatályú kiutasításról határozott, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év elteltével mentesül a végleges hatályú kiutasítás alól.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

31. § E törvény

a) 1. §-a az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK irányelv, a 68/360/EGK irányelv, a 72/194/EGK irányelv, a 73/148/EGK irányelv, a 75/34/EGK irányelv, a 75/35/EGK irányelv, a 90/364/EGK irányelv, a 90/365/EGK irányelv és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikk (3) bekezdése a) pontjának;

b) 7–10. §-a a környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2003. január 27-i 2003/80/IB tanácsi kerethatározat 2. cikkének;

c) 23. §-a a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló, 2001. május 28-i 2001/413/IB tanácsi kerethatározat 2. cikk c) pontjának, valamint a 6. cikkének;

d) 24. §-a az euró bevezetésével kapcsolatos pénzhamisítás elleni, büntetőjogi és egyéb szankciókkal megvalósuló védelem megerősítéséről szóló, 2000. május 29-i 2000/383/IB tanácsi kerethatározat 1. cikkének

való megfelelést szolgálja.

32. § (1) E törvény 6. §-a

a) az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 661/1990 számú határozata és a kapcsolódó határozatok által a teljesítés tekintetében érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó iraki követelések kielégítésének tilalmáról szóló, 1992. december 7-i 3541/92/EGK tanácsi rendelet 5. cikkének;

b) az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 883/1993 számú határozata és a kapcsolódó határozatok által a teljesítés tekintetében érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó követelések kielégítésének tilalmáról szóló, 1993. november 29-i 3275/93/EK tanácsi rendelet 5. cikkének;

c) az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a 917/1994, 841/1993, 873/1993, 875/1993 számú határozata és a kapcsolódó határozatok által a teljesítés tekintetében érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó követelések a haiti hatóságok által történő kielégítésének tilalmáról szóló, 1994. május 30-i 1264/94/EK tanácsi rendelet 5. cikkének;

d) az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 757/1992 számú határozata és a kapcsolódó határozatok által a teljesítés tekintetében érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó követelések kielégítésének tilalmáról szóló, 1994. július 11-i 1733/94/EK tanácsi rendelet 5. cikkének;

e) Milosevic úr és a környezetéhez tartozó személyek pénzkészletei befagyasztásának fenntartásáról és az 1294/1999/EK rendeletnek, a 607/2000/EK rendeletnek, valamint a 926/98/EK rendelet 2. cikkének hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. november 10-i 2488/2000/EK tanácsi rendelet 8. cikkének;

f) az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendelet 10. cikkének;

g) egyes, Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről és az 1030/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 10-i 234/2004/EK tanácsi rendelet 11. cikkének;

h) az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a 2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. július 7-i 1210/2003/EK tanácsi rendelet 15. cikkének;

i) a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni egyes korlátozó intézkedésekről szóló, 2003. szeptember 29-i 1727/2003/EK tanácsi rendelet 6. cikkének;

j) az egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2004. február 19-i 314/2004/EK tanácsi rendelet 12. cikkének;

k) a Burma/Myanmar tekintetében a korlátozó intézkedések megújításáról és az 1081/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 26-i 798/2004/EK tanácsi rendelet 13. cikkének;

l) a Libériával kapcsolatos további korlátozó intézkedésekről szóló, 2004. április 29-i 872/2004/EK tanácsi rendelet 12. cikkének;

m) a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék (ICTY) megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2004. október 11-i 1763/2004/EK tanácsi rendelet 11. cikkének;

n) az Elefántcsontpartnak nyújtott, katonai tevékenységekkel kapcsolatos segítségre vonatkozó korlátozások bevezetéséről szóló, 2005. január 31-i 174/2005/EK rendelet 8. cikkének

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) E törvény 9. §-a a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 19-i 338/97/EK tanácsi rendelet 16. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3) E törvény 10. §-a az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 1993. február 1-jei 259/93/EGK tanácsi rendelet 26. cikke (5) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.