1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát, kérelemre, a külön törvényben meghatározott földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó - a bányajáradék mértékére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával - a 20. § (3) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott bányajáradék-összeg 1,4-szeresének megfizetésével a kitermelést megelőzően is megszerezheti.
Ebben az esetben az 1,4-szeres bányajáradék-összegnek
a) az ásványi nyersanyag után keletkező érték 12%-át meghaladó részét a tulajdonba adásról rendelkező bányafelügyeleti határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül,
b) az ásványi nyersanyag után keletkező érték 12%-ának megfelelő részét a kitermeléskor
fizeti meg a bányavállalkozó.
A szénhidrogén tulajdonjoga az a) pontban meghatározott összeg megfizetésének időpontjában száll át a bányavállalkozóra.”
2. § A Bt. 22. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a bányavállalkozó a kutatási munkaprogramban, vagy a jóváhagyott műszaki üzemi tervben meghatározott kutatási feladatai időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, az adományozott kutatási jogot a bányafelügyelet visszavonhatja, illetve a miniszternél kezdeményezheti a kutatásra adott koncessziós szerződés jogkövetkezményei alkalmazását.”
3. § A Bt. 22/A. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8)-(9) bekezdés számozása (10)-(11) bekezdésre változik:
„(8) A szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jog adomány iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott tartalmú kutatási munkaprogramot és annak költségvetését. A kutatási jog adományozásának feltétele kutatási blokkonként 200 millió forint, de - az egy vállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számától és nagyságától, illetve az összes kutatási költségtől függetlenül - egyidejűleg legfeljebb 1 milliárd forint pénzügyi biztosíték nyújtása.
Pénzügyi biztosíték az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia lehet. Olyan hitelintézet által nyújtott bankgarancia, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van, csak akkor fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet felülgarantálja.
(9) Pénzügyi biztosítékként visszavonhatatlan vagy a bányafelügyelet jóváhagyásához kötött visszavonható bankgarancia fogadható el. A bányafelügyelet a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha bányavállalkozó a kutatási munkaprogramját teljesítette, vagy a kutatási területet visszaadta és a kutatással összefüggésben keletkezett bányakártalanítási, illetve tájrendezési, környezetmegóvási kötelezettsége nem maradt fenn. Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 22. § (9) bekezdése alapján a kutatási jogadományt visszavonja, vagy koncessziós szerződés esetén a miniszter, a bányafelügyelet kezdeményezése alapján, a szerződés jogkövetkezményeit alkalmazza, a pénzügyi biztosítékot a kötelezettségszegés mértékéig érvényesíteni kell a központi költségvetés javára. A pénzügyi biztosíték igénybevételéről a bányafelügyelet határozatban dönt.”
4. § A Bt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bányatelket kérelemre - az érintett szakhatóságok hozzájárulása és a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleménye alapján, továbbá külfejtéses művelésre vonatkozó bányatelek esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével - a bányafelügyelet határozatban állapítja meg.”
5. § (1) A Bt. 26/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányatelek megállapításáról szóló határozatot a bányafelügyelet kézbesítés útján közli a kérelmezővel, a szakhatóságként eljárt hatóságokkal, továbbá külfejtéses és mélyműveléses bányaművelésre megállapított bányatelek esetében a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonosaival és a jogerős határozatot megküldi az illetékes földhivatalnak, a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz (beleértve a szén-dioxid gázt is) kitermelésére megállapított bányatelket. A bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének.”
(2) A Bt. 26/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles a kitermelést, üzemszerű föld alatti szénhidrogén tárolást megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni. A térítés alapjául szolgáló ásványi nyersanyag mennyiségét és az érték után fizetendő százalékos bányajáradék-mértéket - a kérelem időpontjában alkalmazott százalékos mértéknél magasabb, de legfeljebb az eredeti érték 1,2-szeres mértékben - a miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerződésben kell megállapítani. A határidő meghosszabbításáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A határozatban a térítésfizetési kötelezettség szerződésben megállapított értékét is rögzíteni kell. A bányavállalkozó egyidejűleg kettőnél több bányatelekre akkor kaphat határidő-hosszabbítást, ha a határidő meghosszabbításával érintett bányatelkekre meghatározott megnövelt bányajáradék alkalmazását legalább 5 éves időtartamra szóló szerződésben kiterjesztik a bányavállalkozó valamennyi bányatelkére. Ötnél több bányatelekre kért határidő-hosszabbítás esetén a miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerződésben a megnövelt bányajáradékon felül - legfeljebb a megnövelt bányajáradék alapján fizetendő összeg 20%-ának megfelelő - további egyszeri térítés is megállapítható.”
6. § A Bt. 26/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a 26/A. § (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt 5 évvel a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel fedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési és telekalakítási tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek.”
7. § (1) A Bt. 50/A. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e)-m) pont f)-n) pontra változik:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„e) a kutatási jog adományozásra és a kutatási munkaprogram minimális tartalmi követelményeire, valamint a kutatási jogadományhoz tartozó pénzügyi biztosítékra,”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(2) A Bt. 50/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - ásványvagyon-gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti és a csökkentéssel kapcsolatos feltételekről - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint - a bányavállalkozóval szerződést köt.”
8. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) A Bt. e törvénnyel megállapított 3. §-ának (1) bekezdése, 26/A. §-ának (1) és (5) bekezdése, valamint az 50/A. §-ának (5) bekezdése a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(3) A Bt. e törvénnyel megállapított 3. §-ának (1) bekezdését a törvény hatálybalépésekor elsőfokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(4) A Bt. e törvénnyel megállapított 22/A. §-ának új (8) és (9) bekezdése a Bt. 22/A. §-ának (6) bekezdésében foglalt - e törvény rendelkezéseinek megfelelő módosítást, kiegészítést is megfelelően tartalmazó - új hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazható.
