1. § A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25/A. § (1) Ha a jogutód nélkül megszűnt, illetve felszámolás, végelszámolás alatt álló szövetkezet után marad fel nem osztott termőföldvagyon, a védett, illetőleg védelemre tervezett természeti területeknek nem minősülő maradvány termőföldek e törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába és az NFA tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.
(2) A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén akik a szövetkezetben részaránytulajdonra jogosultak voltak, azokat az állami tulajdonba került maradvány termőföldek után - a (3) bekezdésben meghatározott számítás szerint - 4000 Ft/AK értékben kártalanítás illeti meg, melyről az FM hivatal határoz.
(3) A kártalanítás kiszámításának alapjául szolgáló összeg (a továbbiakban: kártalanítási alap) az állami tulajdonba került maradvány termőföldek össz-Ak értékének és a kiadásra került összes részaránytulajdon hányadosa. A 4000 Ft/AK értékű kártalanítás kiszámításánál az AK érték (a hányados nevezője) a kártalanítási alap és részarány-tulajdonos tulajdoni hányadának szorzatával kapott AK érték.
(4) A kártalanítási határozat meghozatala során az FM hivatal a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 7/A. § (4)-(7) bekezdései szerint jár el.”
2. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/D. § (1) Ha a részaránytulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke, valamint a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] nem fedezik az igényeket, a kiadatlan részaránytulajdonnal rendelkező személyek - választásuk szerint - a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhetnek vagy kártalanításra tarthatnak igényt 4000 Ft/AK értékben. A részarány-tulajdonost a kérelemre induló eljárás során a választás joga egyszer illeti meg. Kérelem előterjesztésének hiánya esetén a részarány-tulajdonos részére az FM hivatal egyik juttatásról sem dönthet hivatalból induló eljárás keretében.
(2) A termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet az FM hivatalhoz kell benyújtani. Az FM hivatal a kérelem alapján megkeresi az illetékes földhivatalt, hogy nyilatkozzon a kérelmező kiadatlan részaránytulajdonáról. Az FM hivatal ennek ismeretében megkeresi a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (a továbbiakban: NFA), hogy a kérelmező tulajdonában lévő AK értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt településen rendelkezésre áll-e. Az NFA a megkeresésnek legkésőbb 30 napon belül köteles eleget tenni. Az NFA nyilatkozata alapján az FM hivatal tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló földrészletről, illetőleg annak hiányáról.
(3) Termőföld igénylés esetén az FM hivatal a kérelem tárgyában a körzeti földhivatal igazolása, az NFA, valamint a kérelmező nyilatkozata alapján a termőföldjuttatásról határoz. Az FM hivatal a jogerős határozatot a részaránytulajdon törlése és a termőföldre vonatkozó tulajdonjog bejegyzése céljából megküldi az illetékes körzeti földhivatalnak. Ha az NFA által felajánlott termőföld AK értéke nem fedezi a kérelmező nyilvántartott részaránytulajdonát, az AK értékkülönbözetre a részarány-tulajdonost az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítás illeti meg, amelyről az FM hivatal a termőföldjuttatással egyidejűleg határoz.
(4) Pénzbeli kártalanítás esetén az FM hivatal a jogerős határozat alapján megkeresi az illetékes körzeti földhivatalt a részaránytulajdon törlése céljából, egyben intézkedik a kártalanítási összegnek a kérelmező részére történő kifizetése iránt.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján hozott FM hivatali, földhivatali határozatokat az NFA részére is meg kell küldeni.”
3. § Az Fkbt. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(6) Ha további AK hiány kielégítéséhez már nem szükséges, az (5) bekezdésben megjelölt ingatlanok az Ámt. 25/A. §-ában foglaltak alapján a Magyar Állam tulajdonába és az NFA tulajdonos joggyakorlása alá kerülnek, kivéve a védett, illetőleg védelemre tervezett természeti területeket.”
4. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 21. §-a a következő új (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki, és az eredeti (3)-(4) bekezdések számozása (5)-(6) bekezdésre változik:
„(3) Az állattartó telep és halastó üzemeltetőjét az ingatlan-nyilvántartásban szántó, rét, legelő, valamint fásított terület művelési ágban nyilvántartott termőföldre - a 21. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt személyekkel azonos sorrendben - előhaszonbérleti jog illeti meg, feltéve hogy
a) az állattartó telep és halastó a 3. § m) pontjának 1-2. alpontjai szerinti település valamelyikén fekszik, és
b) az állattartó telepet és halastavat a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének időpontjában, valamint az azt megelőző legalább egy éve folyamatosan működteti.
(4) Az állattartó telep és halastó működtetését igazolni kell, az igazolást az üzemeltető kérelmére a telep fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás adja ki.”
5. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) Mustot, bort és egyéb borászati terméket közfogyasztásra forgalomba hozni, vagy tovább-feldolgozás céljából külföldre vinni csak akkor lehet, ha azt tételenként az OBI, vagy külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet e törvény, valamint végrehajtási rendelete alapján kémiailag és érzékszervileg előzetesen megvizsgálta, minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette. Az OBI a minősítés alapján kiadja az engedélyt, amely - a kérelemtől függően - vagy belföldi, vagy Magyarországon kívül az Európai Unió valamely tagállamában történő forgalombahozatalra jogosít. Az OBI a határozatot a bor származási bizonyítványát kiadó hegyközséggel is közli.
(2) A bor belföldi forgalombahozatali engedélye kiadásának feltétele a 8 Ft/l forgalomba hozatali járulék megfizetése. Ha a forgalombahozatali engedély kiadására nem kerül sor, a járulékot vissza kell téríteni. Az Európai Unió tagállamából vagy harmadik országból behozott, vagy belföldi forgalombahozatalra nem Magyarországon engedélyeztetett bor után a járulékot a magyarországi forgalmazónak kell megfizetnie. Az évente 80 hektoliternél nem nagyobb mennyiségben bort forgalmazó magyarországi üzem a járulékot negyedéves részletekben fizetheti meg.
(3) A forgalmazót, ha nem tudja igazolni a járulék megfizetését, illetve azt, aki nem belföldi forgalmazásra kiadott engedély alapján a bort belföldön hozza forgalomba - azon kívül, hogy a járulékot behajtják rajta -, a járulékkal azonos, de legkevesebb ötvenezer forint összegű minőségvédelmi bírsággal kell sújtani. Akinek járuléktartozása van, forgalombahozatali engedélyt nem kaphat.
(4) A járulék a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a bormarketing és minőség-ellenőrzés célját szolgáló előirányzat bevétele. A forgalombahozatali járulék adók módjára behajtható köztartozás.
(5) A forgalombahozatali járulék címén befizetett összeg 60%-át a borok közösségi marketingprogramjának kidolgozására és végrehajtására (a továbbiakban: bormarketing) kell fordítani, beleértve az Európai Unió által meghirdetett borreklám és -marketing programok nemzeti társfinanszírozását is.
(6) A forgalombahozatali járulék címén befizetett összeg 40%-a az OBI-t illeti meg. Az OBI a járulékbevételt a származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzésére, az 500 hl feletti bormennyiség esetében a forgalombahozatali engedélyezési eljárásban hatósági mintavételre, a forgalomba hozott borok minőség-ellenőrzésére, és tervszerű célvizsgálatokra köteles fordítani, kiegészítve laboratóriumi és érzékszervi vizsgálattal. Az OBI köteles a járulékbevételből végzett ellenőrzésekről és a felhasznált összegről félévente, július 31-ig, illetve január 31-ig jelentést készíteni a miniszternek.
(7) A forgalombahozatali járulék megfizetésének, visszatérítésének, kezelésének és felhasználásának részletes szabályait miniszteri rendelet határozza meg.”
6. § A Btv. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minőségvédelmi bírság mértéke - a kifogásolt tétel mennyiségétől, minőségétől, a hiba súlyától függően - legalább ötvenezer forint, legfeljebb a borászati termék literenként háromezer forinttal számított összege erejéig terjedhet. A minőségvédelmi bírság a 48. § (2) bekezdésében, valamint a 49. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekkel együtt is kiszabható. Az OBI a minőségvédelmi bírság kiszabása helyett az ügyet jövedéki eljárás lefolytatására átteszi az illetékes vámhatósághoz, ha a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a termék nem minősül a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény szerinti szőlőbornak.”
7. § A Btv. 57. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben megállapítsa]
„q) a forgalombahozatali járulék megfizetésének, visszatérítésének, kezelésének és felhasználásának szabályait.”
8. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép hatályba; az ezt megelőzően, az Fkbt. 9/D. § (1) bekezdése alapján benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.
(2) A törvény 5-7. §-ai a kihirdetést követő 45. napon lépnek hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az Fkbt. 7/A. § (3) bekezdése; az Fkbt. 7/A. § (4) bekezdéséből „(3) bekezdés szerinti” szövegrész;
b) a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése, 7. § (2) bekezdés b)-c) pontjai;
c) a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 25. § (4) bekezdése.
