1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E törvény hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében
a) a szolgáltatást igénybe vevőnek,
b) hozzátartozójának [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja],
c) a szolgáltatást igénybe vevő tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személynek, vagy
d) a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személynek
a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn (nyugdíjasház).”
2. § (1) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének b), d) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan-jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy
bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;”
„d) közeli hozzátartozó:
da) a házastárs, az élettárs,
db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,
dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;”
„i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;”
(2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdése m) pontjának ma) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[fenntartó:]
„ma) a közigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),”
[ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.]
(3) Az Szt. 4. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„n) fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
na) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0
azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik;
nb) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9;
nc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8;
nd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7;
ne) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy az na)-nb) alpontok szerinti arányszám további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.”
(4) Az Szt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ahol e törvény önkormányzati társulást említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - többcélú kistérségi társulást is kell érteni.”
(5) Az Szt. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabály által meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatal által hozott elsőfokú határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.”
3. § (1) Az Szt. 11. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szociális hatáskört gyakorló szerv határozatának bírósági felülvizsgálatára vonatkozó eljárás során ideiglenes intézkedésnek van helye. A bíróság a fél kérelmére ideiglenes intézkedésként rendelkezhet]
„d) a szociális szolgáltatóval, intézménnyel, illetve ezek fenntartójával fennálló szociális szolgáltatási, intézményi jogviszony (a továbbiakban együtt: intézményi jogviszony) fenntartásáról.”
(2) Az Szt. 11. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 102. § (4) bekezdése, a 115. § (5) bekezdése és a 119/B. § (4) bekezdése alapján indított perben a bíróság soron kívül jár el.
(4) A bíróság (3) bekezdés szerinti eljárása illetékmentes, az ellátottat, törvényes képviselőjét és a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személyt teljes költségmentesség illeti meg.”
4. § Az Szt. 18. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza]
„a) a jogosult nevét, születésének helyét, idejét, anyja leánykori nevét (a továbbiakban együtt: természetes személyazonosító adatok);”
5. § Az Szt. 20/A. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha az állami fenntartású, illetve a 120. § szerinti szerződéssel (a továbbiakban: ellátási szerződés) működtetett egyházi, nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény vezetője kapacitás, illetve férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet, beutaló határozatot a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi.”
6. § Az Szt. a következő 20/B. §-sal egészül ki:
„20/B. § A szociális ágazat irányításáért felelős minisztérium - a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége miatt - országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszert működtet. A fenntartó az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszer számára köteles bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat.”
7. § (1) Az Szt. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjáig kell végrehajtani.”
(2) Az Szt. 25. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a (4) bekezdésben felsorolt ellátások összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként
a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,
b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától
kell folyósítani.
(6) A (4) bekezdésben foglalt ellátásokra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata, illetve az (5) bekezdésben szabályozott felülvizsgálat közötti időszakban a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt legfeljebb 10%-kal haladja meg. E bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az ellátásra való jogosultság felülvizsgálata esetén.
(7) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a (4) bekezdésben felsorolt ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelem változik, és a változás három egymást követő hónapban meghaladja a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatár 10%-át. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 17. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”
8. § (1) Az Szt. 37/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki
a) egészségkárosodott,
b) vagy nem foglalkoztatott,
c) vagy támogatott álláskereső,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt.”
(2) Az Szt. 37/A. §-a (3) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében]
„a) a munkanélküli-járadék, álláskeresési-járadék, álláskeresési-segély (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás), illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
b) az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy”
[és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.]
(3) Az Szt. 37/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.”
(4) Az Szt. 37/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában támogatott álláskeresőnek minősül az a személy, aki az Flt. alapján álláskeresési támogatásban, illetőleg álláskeresést ösztönző juttatásban részesül.”
9. § (1) Az Szt. 37/B. §-a (1) bekezdésének be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak
b) a nem foglalkoztatott személynek, aki]
„be) - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,”
(2) Az Szt. 37/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor
a) a segély összegét az önkormányzat rendeletében meghatározott időtartamig, de legfeljebb 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani;
b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének az önkormányzat rendeletében meghatározottakon túl az az eset minősül, ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.”
(3) Az Szt. 37/B. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve a (2) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetési esetet - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a rendszeres szociális segélyre való jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjának be) alpontjában meghatározott esetben a megállapított ellátást - a továbbfolyósítás feltételeinek fennállása esetén - csak a 37/E. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam leteltét követően kell megszüntetni.”
10. § (1) Az Szt. 37/D. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c)-d) pontok jelölése d)-e) pontra változik:
[A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki:]
„c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,”
(2) Az Szt. 37/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedési programok típusait és az együttműködés megszegésének és súlyos megszegésének eseteit, valamint az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segély csökkentett összegben történő folyósításának időtartamát.”
11. § Az Szt. 37/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37/E. § (1) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.
(2) Ha a rendszeres szociális segély összege az (1) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.
(3) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy keresőtevékenységet folytat - ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést -, részére a rendszeres szociális segélyt
a) a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig 50%-os összegben,
b) az a) pont szerinti időtartam lejártát követő naptól számított három hónapig 25%-os összegben
kell továbbfolyósítani, feltéve, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy keresőtevékenysége folyamatosan fennáll.
(4) A (3) bekezdés szerinti továbbfolyósítás időtartama alatt
a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot, illetve a segély összegét felülvizsgálni nem kell,
b) az aktív korú személynek együttműködési kötelezettsége nincs, azonban a keresőtevékenység folyamatos fennállását havonta igazolnia kell.
(5) A (3) bekezdés szerinti továbbfolyósításra a továbbfolyósítás megszűnését követő hat hónapon belül ismételten nem kerülhet sor.
(6) Ha a (3) bekezdés szerinti továbbfolyósítás esetén a rendszeres szociális segély összege a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell folyósítani.
(7) Ha a segélyben részesülő személy számára álláskeresési támogatásra való jogosultságot állapítanak meg, a jegyző a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot felülvizsgálja. Ha a segélyre való jogosultság továbbra is fennáll, a rendszeres szociális segélyt módosított összegben tovább kell folyósítani.”
12. § Az Szt. 38. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Azon személy esetében, akinél az 55/A. § (3) bekezdése szerint előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.”
13. § (1) Az Szt. 42. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha]
„b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,”
(2) Az Szt. 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ápolási díjra való, 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják.”
14. § (1) Az Szt. 43/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni az érvényesség időtartamát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet.”
(2) Az Szt. 43/A. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ápolási díjról döntést hozó szerv a megyei, fővárosi szociális módszertani intézménynek a (3) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítéséért 2006. évben esetenként 20 000 forint összegű díjat fizet. A 2006. évet követően a díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(5) A fellebbezési eljárásban a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a területileg illetékes megyei szociális és gyámhivatal által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi.”
15. § Az Szt. 43/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti [42. § (2) bek. b) pont], valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében.”
16. § Az Szt. 44. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ápolási díjban részesülő személy - ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett.”
17. § Az Szt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
(2) A közgyógyellátási igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) rendelkező személy - külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott
a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig,
b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá
c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra [az a)-c) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyító ellátás].
(3) A (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig vehető igénybe térítésmentesen az ellátás.
(4) A gyógyszerkeret
a) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből, és
b) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből
tevődik össze.”
18. § Az Szt. 50. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Az önkormányzat rendeletében
a) az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén annak 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá
b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó összeget
jogosultsági feltételként nem lehet előírni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza.
(4) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap.
(5) A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.”
19. § Az Szt. 50/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50/A. § (1) A jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető.
(2) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolja.
(3) Az igazolás tartalmazza a kérelmező személyes azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, születési idő, lakóhely, tartózkodási hely), társadalombiztosítási azonosító jelét, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (a továbbiakban: BNO kód), illetőleg az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek esetében a hatóanyag megnevezését, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges mennyiségét és adagolását. A szakorvos - a kérelmező igénye esetén - az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról a háziorvost tájékoztatja.
(4) A háziorvos igazolását a jegyző három munkanapon belül továbbítja a MEP-nek. Az 50. § (2)-(3) bekezdése alapján közgyógyellátást kérelmező személy esetében az igazolást a jegyző csak akkor továbbítja, ha a kérelmező megfelel az előírt jövedelmi feltételeknek.
(5) A MEP megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát. Ha az igazolásban feltüntetett gyógyító ellátás iránti szükségletet a MEP nem tartja megalapozottnak, a szakhatósági állásfoglalást megelőzően adategyeztetés céljából megkeresi az igazolást kiállító háziorvost.
(6) A MEP az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről. A 49. § (2) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár figyelembevételével számított térítési díjat kell alapul venni.
(7) A szakhatósági állásfoglalásban külön meg kell jelölni az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának összegét (a továbbiakban: gyógyszerköltség). A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségeihez igazodó, külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni.
(8) Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de 2006. évben legfeljebb havi 12 000 Ft lehet. A 2006. évet követően az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb havi összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1000 Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra.
(9) Az eseti keret éves összege 2006. évben 6000 Ft. A 2006. évet követően az eseti keret összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.
(10) A jegyző 8 napon belül határozattal dönt
a) a közgyógyellátásra való jogosultságról,
b) a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról,
c) a jogosult gyógyszerkeretéről, külön megjelölve - a (6) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalás alapján - az egyéni gyógyszerkeret összegét.
(11) Az 50. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetében - amennyiben rendszeres gyógyszerköltség hiányában egyéni gyógyszerkeret megállapítását nem igényli - az eljárásra a (2)-(8) bekezdést nem kell alkalmazni.”
20. § Az Szt. a következő 50/B-50/E. §-okkal egészül ki:
„50/B. § (1) Az egyéni gyógyszerkeret és az eseti keret egy évre kerül megállapításra.
(2) Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1000 forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára.
(3) A felülvizsgálat során az egyéni gyógyszerkeret újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összege az 1000 forintot eléri. Az eljárás során az 50/A. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) A felülvizsgálat során módosított egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követő 15. naptól jár.
(5) A jogosultság lejártát megelőző három hónapban az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát nem lehet kérni.
50/C. § (1) Az igazolványt a MEP - a jogosultságot megállapító határozat alapján - egyéves időtartamra, hivatalból állítja ki.
(2) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) a közgyógyellátásra jogosult személy jogosultságáról, továbbá gyógyszerkeretének figyelemmel kísérése céljából hatósági nyilvántartást vezet.
(3) A nyilvántartás tartalmazza
a) a jogosult személyes azonosító adatait,
b) a jogosult társadalombiztosítási azonosító jelét,
c) a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő és befejező időpontját,
d) a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról döntést hozó szerv megnevezését és határozatának számát,
e) a jogosult betegségének BNO kódját,
f) a jogosult számára megállapított, a jogosultsági időtartam alatt még felhasználható és az 50/E. §-ban szabályozott időszakban még rendelkezésre álló gyógyszerkeretének összegét,
g) a jogosult közgyógyellátási igazolványának számát.
(4) A nyilvántartás adatainak megismerésére - a (3) bekezdés e) pontja szerinti adat kivételével - az 51. §-ban meghatározott módon és célból a közforgalmú, illetve a fiókgyógyszertár (a továbbiakban együtt: gyógyszertár) jogosult.
(5) Az OEP a tárolt adatokat a közgyógyellátásra való jogosultság megszűnését követő ötödik év elteltével törli a nyilvántartásból.
50/D. § A MEP ellenőrzi a háziorvos, illetve a szakorvos közgyógyellátással kapcsolatos tevékenységét. Ha a MEP az ellenőrzés alapján indokoltnak tartja a közgyógyellátásra jogosult személy egyéni gyógyszerkeretének felülvizsgálatát, azt a jegyzőnél kezdeményezi.
50/E. § (1) Az OEP az elszámolási-nyilvántartási rendszerében az egyéni gyógyszerkeretet három havonta, egyenlő részletekben - első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjával - nyitja meg. Az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata esetén az OEP a módosított egyéni gyógyszerkeretnek az időarányos, a jogosultság időtartamából hátra levő időtartamra eső részét nyitja meg három havonta.
(2) Az eseti keret éves összegét az OEP a jogosultság kezdő időpontjával nyitja meg.
(3) A gyógyszerkeret az igazolvány érvényességi ideje alatt használható fel.”
21. § Az Szt. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében történő gyógyszerkiadást megelőzően ellenőrzi, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a hatósági nyilvántartásban, továbbá tájékoztatást ad a jogosult részére még rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről.
(2) A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében térítésmentesen a gyógyszerkeretnek az OEP nyilvántartása szerint az 50/E. §-ban meghatározott időszakban rendelkezésre álló összegéig ad ki gyógyszert.
(3) A gyógyszer térítési díját nem lehet részben gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni. Amennyiben a gyógyszer térítési díját a az OEP által a három hónapos tárgyidőszakra megnyitott gyógyszerkeret nem fedezi, azt - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - a közgyógyellátott fizeti meg. A három hónapos tárgyidőszakban így megmaradt összeg - a jogosultsági éven belül - a következő három hónapos tárgyidőszakban megnyitott gyógyszerkeret összegét növeli.
(4) Az éves gyógyszerkeret kimerülése előtt a gyógyszerkeretből még rendelkezésre álló, a jogosult részére rendelt gyógyszer térítési díját el nem érő maradványösszeg a gyógyszer térítési díjának kiegészítésére is felhasználható, azzal, hogy a maradványösszeg és a gyógyszer térítési díja közötti különbözetet a közgyógyellátott fizeti meg.”
22. § Az Szt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) A jegyző által a közgyógyellátottakról vezetett nyilvántartás a 18. § a)-g) pontjaiban foglaltakon túl tartalmazza a közgyógyellátott gyógyszerkeretét és igazolványa számát.
(2) A jegyző és az OEP - kormányrendeletben szabályozott módon - a nyilvántartás adatait évente egyeztetik.”
23. § Az Szt. 53. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 50. § (3) bekezdése alapján kiállított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egyéves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a határozat jogerőre emelkedéséből számított három napon belül a MEP-nek át kell utalni.”
24. § Az Szt. 55/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adósságkezelési szolgáltatás keretében a jogosult részére előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát.”
25. § Az Szt. 55/C. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre módosul:
„(2) A fővárosi kerületi önkormányzat, valamint az a települési önkormányzat, amelyiknek területén negyvenezernél több állandó lakos él, köteles adósságkezelési szolgáltatást nyújtani.”
26. § Az Szt. 58/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a megyei, fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői.”
27. § Az Szt. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
miatt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzat rendeletében szabályozza. Az önkormányzat rendeletében az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-ánál, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem lehet előírni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza.”
28. § Az Szt. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.
(3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.
(4) A családsegítés keretében biztosítani kell
a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,
e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
(5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha
a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és
b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.”
29. § Az Szt. 65/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65/A. § (1) Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott (2) bekezdésben meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott (3) bekezdés szerinti alacsonyküszöbű ellátás.
(2) A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell
a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában,
b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését,
c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését,
d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást,
e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,
f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.
(3) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell
a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat,
b) a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére.
(4) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás esetén a természetes személyazonosító adatokat nem kell megadni, a jegyző a 18. § szerinti nyilvántartásba kizárólag a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést jegyzi be.”
30. § Az Szt. 65/E. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A szociális ágazat irányításáért felelős miniszter pályázat útján regionális illetékességgel diszpécserközpontokat jelöl ki az utcai szociális munkát végző, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek közül. A kijelölés öt évre szól, amelynek leteltét követően új pályázat kiírására kerül sor.”
31. § Az Szt. 68. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.”
32. § Az Szt. 86. §-a (2) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén]
„c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, valamint támogató szolgáltatást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, közösségi alapellátást és az idősek átmeneti elhelyezését,
d) harmincezernél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátást és az átmeneti elhelyezési formákat,”
[köteles biztosítani.]
33. § Az Szt. 90. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A megállapodásban rögzíteni kell a szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét.”
34. § Az Szt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó
a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy
b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy
c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló - 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével
tehet eleget.”
35. § (1) Az Szt. 92. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Ha törvény másként nem rendelkezik, a helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza]
„h) a 62. § (1) bekezdése szerinti szociális rászorultság részletes szabályait.”
(2) Az Szt. 92. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz, illetve többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz.”
36. § (1) Az Szt. 92/K. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A működési engedély kiadásáról a fenntartó kérelme alapján]
„a) szociális szolgáltató esetén a kérelemben elsődleges ellátási területként megjelölt település, fővárosi kerület szerint illetékes, külön jogszabályban kijelölt város, fővárosi kerület, illetve kistérségi székhely község jegyzője (a továbbiakban együtt: városi jegyző),”
„c) bentlakásos szociális intézmény esetén az intézmény székhelye, illetve telephelye szerint illetékes megyei szociális és gyámhivatal”
[dönt (az a)-c) pontokban foglalt szervek (a továbbiakban együtt: működést engedélyező szerv).]
(2) Az Szt. 92/K. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) Nappali, illetve bentlakásos intézmények esetén - a nappali melegedő kivételével - az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám százöt százalékát, éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát. Ha az intézményben egymást követő hatvan napot meghaladóan a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámnál több személyt látnak el, a fenntartó köteles kérelmezni a működési engedély módosítását.”
(3) Az Szt. 92/K. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A működést engedélyező szerv a működés személyi és tárgyi feltételeinek, a működés jogszerűségének, a szociális szolgáltatásra való jogosultság megállapításának, illetőleg az intézményi jogviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben
a) megismerheti és kezelheti az ellátott, törvényes képviselője, az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személy, a térítési díjat, az egyszeri hozzájárulást megfizető személy, továbbá a szolgáltató, intézmény alkalmazottjának a személyes adatait,
b) betekinthet a szolgáltató, intézmény létrehozásával, működésével és megszűnésével, illetve az intézményi jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, illetve azokat a Ket. rendelkezései szerint lefoglalhatja.”
37. § Az Szt. 94/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha az egyházi, illetve nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal, társulással vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött, és az ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben a szociális szolgáltatásra irányuló kérelmet elutasítja, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az egyházi, nem állami fenntartó döntése ellen a közléstől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz, társuláshoz, illetve állami szervhez fordulhat. A helyi önkormányzat, a társulás, illetve állami szerv a kérelemről határozattal dönt."
38. § (1) Az Szt. 94/K. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ellátottjogi képviselő feladatai]
„c) segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában,”
(2) Az Szt. 94/K. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szociális szolgáltató, intézmény vezetője, fenntartója, valamint az ellátottjogi képviselő által megkeresett hatóság a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátottjogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja.”
(3) Az Szt. 94/K. §-a (8) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ellátottjogi képviselő jogosult]
„b) a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni,
c) a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni.”
39. § Az Szt. 94/L. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Azoknak a munkavállalóknak a munkaidejét, pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét, akik olyan egyházi vagy nem állami fenntartású szolgáltatónál, intézménynél dolgoznak, amely után a fenntartó normatív állami hozzájárulásban részesül - ideértve a 127. § (4) bekezdés szerinti szolgáltatót, intézményt is -, a Kjt. 55-80. §-a szerint kell megállapítani. E rendelkezésektől akkor lehet eltérni, ha azzal a munkavállaló kizárólag előnyt szerez.”
40. § Az Szt. a következő 99/B-99/E. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatása
99/B. § (1) Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az intézmény szakmai programja alapján, az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően munka-rehabilitáció vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítható (a továbbiakban együtt: szociális foglalkoztatás).
(2) A szociális foglalkoztatásban foglalkoztatóként az a személy, illetve szervezet vehet részt, aki erre a megyei szociális és gyámhivatal által kiadott engedéllyel rendelkezik (a továbbiakban: szociális foglalkoztatási engedély). A szociális foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeit, engedélyezésének és szakmai ellenőrzésének szabályait külön jogszabály tartalmazza.
(3) A szociális intézmény megkeresése alapján a 113/G. § szerinti rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság meghallgatja az ellátottat és törvényes képviselőjét, és a megkeresést követő 15 napon belül megküldi indokolással ellátott szakértői véleményét a szociális intézmény vezetője részére. A szakértői bizottság a szakértői véleményben megállapítja, hogy az ellátott alkalmas-e szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre, és - az ellátott alkalmassága esetén - javaslatot tesz az ellátott munka-rehabilitáció, vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatására.
(4) Az ellátott foglalkoztatásáról - a 113/G. §-ban foglalt rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság szakértői véleménye alapján - a szociális intézmény vezetője dönt. Az intézményvezető a döntésről írásban értesíti az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét, valamint - amennyiben az ellátott munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll - az ellátottat foglalkoztató személyt, illetve szervezetet. Ha az ellátott, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, amely 15 napon belül dönt az ellátott foglalkoztatásáról.
(5) Az ellátottat foglalkoztató személy, illetve szervezet a szociális intézmény vezetője, illetve a fenntartó döntésének beérkezését követő 15 napon belül - szükség esetén - ajánlatot tesz a foglalkoztatásra irányuló jogviszony módosítására az ellátott, illetve törvényes képviselője részére. Ha az ajánlattételt követő 15 napon belül az ellátott, illetve törvényes képviselője nem nyilatkozik, vagy az ajánlatot nem fogadja el, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnik.
(6) A foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony (5) bekezdés szerinti módosításáról, illetve megszűnéséről - a módosítást, megszűnést követő 3 napon belül, módosítás esetén a szerződés másolatának egyidejű megküldésével - írásban tájékoztatja a szociális intézményt.
99/C. § (1) A megyei szociális és gyámhivatal - a szociális foglalkoztatással kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében - nyilvántartást vezet az illetékességi területén lévő szociális intézményben biztosított szociális foglalkoztatásról. A nyilvántartás tartalmazza
a) a foglalkoztató nevét, címét, székhelyét, telephelyét, a szociális foglalkoztatási engedély másolatát;
b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakó-, illetve tartózkodási helyét, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság szakértői véleményét, valamint a foglalkoztatásra irányuló megállapodásnak, illetve munkaszerződésnek a másolatát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban foglalt adatokat, dokumentumokat a szociális intézmény szolgáltatja. A szociális intézmény az adatokban történt változást 15 napon belül jelzi a megyei szociális és gyámhivatalnak.
(3) A megyei szociális és gyámhivatal ellenőrzi, hogy az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően történik-e a foglalkoztatás.
(4) A szociális intézmény a szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztatott után támogatást igényelhet (a továbbiakban: szociális foglalkoztatási támogatás). A szociális foglalkoztatási támogatást munka-rehabilitációs díjra, bérjellegű kifizetésekre, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre kell fordítani. A szociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait külön jogszabály tartalmazza.
(5) A szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztathatók számát és a szociális foglalkoztatási támogatás mértékét a költségvetési törvény állapítja meg.
(6) A szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy után a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása előirányzatból külön jogszabály szerinti költségvetési támogatás (dotáció) nem igényelhető.
99/D. § (1) A munka-rehabilitáció célja a szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés.
(2) A munka-rehabilitáció az intézményi jogviszony keretében történik. A munka-rehabilitációban történő részvételről az ellátott, illetve - amennyiben az ellátott jognyilatkozata a Ptk. 15/A. §-ának (1) bekezdése alapján semmisnek minősülne - törvényes képviselője írásban, a (3)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapodást köt a szociális intézmény vezetőjével. Ez utóbbi esetben a megállapodást az ellátott aláírhatja. A megállapodás tartalmazza
a) a munka-rehabilitáció keretében végzett tevékenység részletes leírását,
b) a munka-rehabilitáció időbeosztását,
c) a munka-rehabilitációs díj havi összegét,
d) szándéknyilatkozatot arra nézve, hogy az ellátott testi és szellemi képességeihez mérten elvárható módon közreműködik a munka-rehabilitációban.
(3) A munka-rehabilitációs tevékenység megválasztásánál a szociális intézmény vezetője figyelembe veszi az ellátott testi és szellemi képességeit, és speciális szükségleteinek megfelelően biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.
(4) A munka-rehabilitáció időbeosztását az ellátott állapotának, képességeinek figyelembevételével egyénileg kell meghatározni az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben úgy, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30 órát, és el kell érnie a napi 4 vagy a heti 20 órát.
(5) Munka-rehabilitáció esetén a szociális intézmény vezetője az ellátottat munka-rehabilitációs díjban részesíti. A munka-rehabilitációs díj havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-ánál.
(6) A szociális intézmény vezetője a munka-rehabilitációra vonatkozó megállapodás módosítását, illetve - különösen indokolt esetben - megszüntetését kezdeményezi, ha az ellátott a foglalkoztatás során
a) saját, illetve más személy testi épségét, egészségét veszélyezteti,
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely mellett biztonságos foglalkoztatása nem tartható fenn.
(7) A rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság a munka-rehabilitáció eredményességét évente írásbeli felülvizsgálat keretében értékeli. Az éves értékelés során meg kell vizsgálni az ellátott fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való alkalmasságát, illetve a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásba történő átvezetésének lehetőségét, ennek feltételeit és lehetséges módjait.
99/E. § (1) A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre.
(2) A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás
a) az ellátott, és
b) az intézmény vagy az intézménnyel az ellátottak foglalkoztatására megállapodást kötött szervezet
által, legfeljebb egy évre kötött munkaszerződés alapján, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti határozott idejű munkaviszony keretében folytatható. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra irányuló jogviszony is megszűnik.
(3) Az intézmény és az intézménnyel az ellátottak foglalkoztatására megállapodást kötő szervezet közötti szerződésre a 122/B. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
(4) A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében
a) a 16. életévét betöltött személy foglalkoztatható,
b) a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát,
c) munkaidőkeret nem alkalmazható,
d) ha a munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani,
e) a munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli és többműszakos munkavégzésre, ügyeletre, készenlétre nem vehető igénybe,
f) a kiküldetésre, kirendelésre, munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.”
41. § Az Szt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) Egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén az intézményi jogviszony megszűnik, ha a 94/D. § szerinti megállapodást az ellátott, illetve törvényes képviselője vagy a fenntartó felmondja.
(2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló, gondozó célú lakóotthon esetén a fenntartó a megállapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti.
(3) A felmondási idő, ha a 94/D. § szerinti megállapodás másként nem rendelkezik,
a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,
b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.
(4) Ha a 94/D. § szerinti megállapodás felmondásának jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy, illetőleg a fenntartó vitatja, kérheti a bíróságtól a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz.”
42. § (1) Az Szt. 112. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A rehabilitációs intézmény legfeljebb két évig gondoskodik az ellátott utógondozásáról. Az utógondozás időtartama alatt az intézményi jogviszony nem szűnik meg, függetlenül attól, hogy nem az intézményben látják el az ellátást igénybe vevőt. Az utógondozás keretében fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek esetében - amennyiben a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülnek - külső gondozó vagy külső intézményi férőhely, szenvedélybetegek és hajléktalan személyek esetében külső intézményi férőhely igénybevételét is lehet alkalmazni. A külső gondozónál vagy külső intézményi férőhelyen elhelyezett ellátottak férőhelye az intézmény működési engedélyben meghatározott férőhelyszámán belül alakítható ki, legfeljebb az intézmény működési engedélyben meghatározott férőhelyszámának 15%-a erejéig.”
(2) Az Szt. 112. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés számozása (10) bekezdésre módosul:
„(9) A külső gondozónál vagy intézményi külső férőhelyen elhelyezett személy utógondozás keretében történő ellátása magában foglalja az önálló munkába álláshoz szükséges személyre szóló tanácsadást és a munkavégzéssel kapcsolatos problémák megoldásában történő közreműködést.”
43. § (1) Az Szt. 113/G. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellátást igénylő, illetve az ellátott
a) a rehabilitációs intézménybe történő bekerülést megelőzően,
b) a szociális foglalkoztatás megkezdése előtt, valamint a foglalkoztatás során évente
rehabilitációs alkalmassági vizsgálaton vesz részt.”
(2) Az Szt. 113/G. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre változik:
„(2) A rehabilitációs alkalmassági vizsgálat célja
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben annak megállapítása, hogy a rehabilitációs intézményi ellátást igénylő képességei, készségei alapján alkalmasnak tekinthető-e a rehabilitációs programban való önkéntes részvételre,
b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben annak megállapítása, hogy az ellátott - korára, fizikai és mentális állapotára tekintettel - alkalmas-e szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre, illetve alkalmassága esetén számára mely szociális foglalkoztatási forma a leginkább megfelelő.”
44. § (1) Az Szt. 115. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A térítési díjat konkrét összegben kell megállapítani.”
(2) Az Szt. 115. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az állami fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt.”
(3) Az Szt. 115. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdés számozása (6)-(8) bekezdésre változik:
„(5) Ha az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj egyházi vagy nem állami fenntartó által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni.”
45. § (1) Az Szt. 116. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás éves térítési díja a jelzőkészülék üzemben tartásának költsége alapján megállapított éves átalánydíj, amely nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegének 20%-át. Térítésmentesen kell biztosítani a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást annak a személynek, akinek rendszeres havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegét.”
(2) Az Szt. 116. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A támogató szolgáltatás térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj és az ellátásra fordított időnek a szorzata, valamint - a fogyatékos személy szállítása esetén - a szállítási kilométerdíj. Támogató szolgáltatás esetén a személyi térítési díj nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 30%-át.”
46. § Az Szt. 117/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külön jogszabályban meghatározott, az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményben a személyi térítési díj mellett az intézményi elhelyezéskor egyszeri hozzájárulás, vagy az intézményi ellátás során személyi térítési díj pótlék is kérhető. Az egyszeri hozzájárulás összege az emelt színvonalú bentlakásos ellátás jogcímen egy ellátott után járó tárgyévi normatív állami támogatás hétszeresét, a személyi térítési díj pótlék a havi intézményi térítési díj kétszeresét nem haladhatja meg. Az egyszeri hozzájárulást az intézménybe történő beköltözés után kell megfizetni. Ha a gondozás - a haláleset kivételével - vagy a férőhely emelt szintű minősítése az intézménybe történő beköltözést követő öt éven belül megszűnik, az egyszeri hozzájárulásnak az időarányos részét vissza kell fizetni.”
47. § Az Szt. V. fejezetének III. címe a következő 119/A-119/B. §-sal egészül ki:
„119/A. § Az ellátottól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától [Ptk. 685. § b) pontja], az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személytől, valamint a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személytől a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása nem kérhető.
119/B. § (1) Az étkeztetést, illetve a házi segítségnyújtást nem ellátási kötelezettség alapján végző szolgáltató, intézmény fenntartója az ellátásra kötelezett települési önkormányzattól követelheti az ellátott intézményi térítési díja és személyi térítési díja különbözetének, de legfeljebb az étkeztetés, illetve a házi segítségnyújtás után egy ellátottra járó éves normatív állami hozzájárulás időarányos részének megfizetését, ha
a) a települési önkormányzat ellátási kötelezettségét teljesítő szolgáltató, intézmény vezetője, az ellátási szerződéssel működtetett szolgáltató, intézmény fenntartója, az ellátásra kötelezett települési önkormányzat vagy a bíróság az ellátott étkeztetésre, illetve házi segítségnyújtásra való jogosultságát megállapította, és
b) az ellátásra kötelezett települési önkormányzat az étkeztetést, illetve a házi segítségnyújtást az ellátott részére nem biztosítja.
(2) Az ellátásra kötelezett települési önkormányzat mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége alól, ha az általa biztosított étkeztetést, illetve házi segítségnyújtást az ellátott nem veszi igénybe.
(3) A fenntartónak az (1) bekezdés szerinti követelés érvényesítéséhez írásban kell felhívnia a települési önkormányzatot az ellátási kötelezettség teljesítésére.
(4) Ha az ellátásra kötelezett települési önkormányzat a felhívás kézhezvételét követő tizenöt napon belül az ellátott részére az étkeztetést, illetve a házi segítségnyújtást nem biztosítja, a fenntartó a bíróságtól kérheti, hogy kötelezze a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján meghatározott összeg megfizetésére. A fenntartó a különbözet megfizetését legfeljebb a felhívás kézhezvételét követő naptól kezdődő időre követelheti.
(5) Az ellátásra kötelezett települési önkormányzat (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettsége megszűnik
a) a (2) bekezdés szerinti esetben, vagy
b) ha az ellátásra kötelezett települési önkormányzat vagy a bíróság megállapítja, hogy az ellátottnak az étkeztetésre, illetve a házi segítségnyújtásra való jogosultsága megszűnt.”
48. § Az Szt. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„120. § A helyi önkormányzat, illetve a társulás, valamint az állami szerv a szociális szolgáltatást egyházi vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja.”
49. § Az Szt. 121. §-a (2) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ellátási szerződésnek tartalmaznia kell]
„c) az egyházi, nem állami fenntartó nyilatkozatát a szerződésben meghatározott szociális szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek betartására, illetve a szolgáltatóval, intézménnyel történő betartatására;
d) a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait;”
50. § Az Szt. 125. §-ának bevezető szövegrésze, valamint a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a rendszeres szociális segélyt kérelmező foglalkoztatásának költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok, illetve társulásaik által fenntartott szociális szolgáltatók és intézmények működési költségeihez az állam - a központi költségvetési törvényben foglaltak szerint -
a) normatív állami hozzájárulásokkal;”
[járul hozzá.]
51. § Az Szt. 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„126. § Az állandó lakosok után járó normatív állami hozzájárulás tartalmazza a települési önkormányzatok által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott szociális szolgáltatások működtetési költségeihez történő állami hozzájárulást.”
52. § (1) Az Szt. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szociális szolgáltatások után járó normatív állami hozzájárulások tartalmazzák az egyes szociális szolgáltatások működtetési költségeihez történő állami hozzájárulást.”
(2) Az Szt. 127. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 92/K. § (5) bekezdése szerinti férőhelyszámon felül ellátott személyek után normatív állami hozzájárulás nem igényelhető és nem számolható el.”
(3) Az Szt. 127. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az egyházi vagy nem állami fenntartó helyi önkormányzattal, illetve társulással ellátási szerződést kötött, az ellátási szerződésben foglaltak szerint biztosított szociális szolgáltatások, illetve - intézmény esetében - férőhelyek után a helyi önkormányzat, illetve a társulás jogosult a normatív állami hozzájárulás igénybevételére.”
53. § Az Szt. a következő 127/A. §-sal egészül ki:
„127/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt jogutódlással egyházi jogi személy fenntartásába adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek két éven keresztül - folyamatosan - megtéríteni. A jogutódlás tényét a működést engedélyező határozatban rögzíteni kell.
(2) Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás fenntartásában működő szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított három hónapon belül egyházi jogi személy új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a megszűnt intézményben is nyújtott szociális szolgáltatások után kifizetett egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek két éven keresztül - folyamatosan - megtéríteni, feltéve, hogy
a) a megszűnt és a létrehozott szolgáltató, intézmény ellátottainak legalább ötven százaléka azonos, valamint
b) a megszűnt és a létrehozott intézmény ugyanabban az ingatlanban működik.
(3) A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételek fennállását a Magyar Államkincstárnak az egyházi kiegészítő támogatást folyósító területi, illetve regionális igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) kérelmére a működést engedélyező szerv határozatban állapítja meg.
(4) A működést engedélyező szerv az (1) és a (3) bekezdés szerinti határozatát megküldi a helyi önkormányzat, illetve a társulás székhelye szerint illetékes Igazgatóságnak.”
54. § (1) Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j) és m) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa]
„a) a pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályait;”
„d) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályait;”
„j) az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszer számára bejelentendő adatok körét, valamint az adatközlés módjára és idejére vonatkozó szabályokat;”
„m) a szociális foglalkoztatás engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint a szociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait.”
(2) Az Szt. 132. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
„Felhatalmazást kap a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza”
„f) a szociális alapvizsgára, szakvizsgára, valamint a szociális szolgáltatásokat nyújtó személyek továbbképzésére vonatkozó szabályokat, ide nem értve a szakirányú továbbképzési szakokon folyó továbbképzést;”
„l) a szociális foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeit.”
(3) Az Szt. 132. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza a szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítmények kiválasztásának szabályait.”
55. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 61. §-a 2005. december 31-én lép hatályba.
(3) E törvény 2. §-ának (3) bekezdése, 8. §-a (1) bekezdésének az Szt. 37/A. §-a (1) bekezdése a) és b) pontját megállapító része, 8. §-ának (2)-(3) bekezdése, 11. §-ának az Szt. 37/E. §-a (1)-(6) bekezdését megállapító része 2006. április 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 9. §-a, 10. §-ának (2) bekezdése, 12. §-a, 17-24. §-a, 54. §-ának (3) bekezdése, 65-66. §-a 2006. július 1-jén lép hatályba.
(5) E törvény 8. §-a (1) bekezdésének az Szt. 37/A. §-a (1) bekezdése c) pontját megállapító része, 8. §-ának (4) bekezdése, 11. §-ának az Szt. 37/E. §-ának (7) bekezdését megállapító része, 29. §-a, 32. §-a és 52. §-ának (3) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba.
56. § (1) Az Szt. rendszeres szociális segélyre vonatkozó, 2006. április 1-jétől hatályos rendelkezései alapján rendszeres szociális segély (a továbbiakban: új feltételű segély) 2006. július 1-jétől állapítható meg és folyósítható.
(2) A települési önkormányzat annak a személynek az új feltételű segélyre való jogosultságát,
a) akinek az Szt. 2006. március 31-én hatályos rendelkezései szerint rendszeres szociális segélyt folyósítanak (a továbbiakban: régi feltételű segély) 2006. június 30-áig felülvizsgálja azzal, hogy eddig az időpontig - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a régi feltételű segélyt tovább kell folyósítani,
b) akinek a régi feltételű segély folyósítása 2006. április 1-jén az Szt. 37/C. §-a szerint szünetel, a továbbfolyósítást megelőzően felülvizsgálja.
(3) A 2006. április 1-jét követően, de 2006. július 1-jét megelőzően megállapított rendszeres szociális segély esetén a határozatban rendelkezni kell az új feltételű segélyre való jogosultságról, illetve annak fennállása esetén az új feltételű segély havi összegéről.
(4) Ha az ápolási díj összege az Szt. 43/A. §-a szerinti eljárásban, a megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján módosul, az ellátásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányadó időszak az ápolási díj Szt. 44. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti összegben történő megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődik.
(5) A 2006. július 1-jét megelőzően kiállított közgyógyellátási igazolványok az érvényességük lejártáig, de legkésőbb 2007. július 1-jéig a 2006. június 30-án hatályos rendelkezések szerint használhatók fel. 2007. július 1-jétől a 2006. július 1-jét megelőzően kiállított közgyógyellátási igazolványok nem használhatók fel.
(6) A 2006. július 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint közgyógyellátásban részesülő személy jogosultságának fennállása alatt is kérheti a közgyógyellátásnak e törvény szabályai szerinti megállapítását.
(7) Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a jogosultat a 2006. július 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint az Szt. 50. §-ának (2) bekezdése szerinti, majd 2006. július 1-jét követően a települési önkormányzat rendelete alapján a jegyző az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti közgyógyellátásban részesíti, a települési önkormányzat által fizetett térítés összege időarányosan - külön jogszabályban meghatározottak szerint - beszámításra kerül.
(8) E törvény közgyógyellátásra vonatkozó rendelkezéseit - a (6)-(7) bekezdés szerinti eltéréssel - a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(9) Az e törvény hatálybalépése előtt nem állami vagy egyházi fenntartóval létrejött intézményi jogviszonyok felmondással történő megszüntetésére az Szt. - e törvény 41. §-ával megállapított - 102. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött, Szt. 94/D. § szerinti megállapodásokat az Szt. - e törvény 41. §-ával megállapított - 102. §-ában foglalt, megszűnésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően 2006. június 30-áig kell módosítani. Az Szt. 94/D. § szerinti megállapodás jogszabály általi módosítására hivatkozva a fenntartó a megállapodást nem mondhatja fel, attól el nem állhat, előszerződés esetén pedig a megállapodás megkötését nem tagadhatja meg.
(10) Az Szt. 127. §-ának - e törvény 52. §-ának (3) bekezdésével megállapított - (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2007. január 1-je előtt megkötött ellátási szerződések esetében is alkalmazni kell.
(11) Az Szt. - e törvény 53. §-ával megállapított - 127/A. §-ában foglalt szabályokat abban az esetben kell alkalmazni, ha az egyházi fenntartó a működési engedély, illetve az elvi működési engedély iránti kérelmét e törvény hatálybalépését követően nyújtotta be.
(12) Az önkormányzati társulás a szolgáltatástervezési koncepciót 2006. december 31-éig készíti el.
57. § (1) Az Szt. - e törvény 40. §-ával megállapított - 9/B-99/E. §-ában foglalt rendelkezéseket - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. július 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A szociális intézmény 2006. január 31-éig megkeresi a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottságot, és az Szt. - e törvény 40. §-ával megállapított - 99/B. §-ának (3) bekezdése szerinti szakértői véleményét kéri az ellátott foglalkoztathatóságával kapcsolatban.
(3) Az Szt. - e törvény 40. §-ával megállapított - 99/B. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglalt eljárást követően az ellátottat foglalkoztató személy, illetve szervezet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony 2006. július 1-jei hatállyal történő módosítására irányuló ajánlatot tesz az ellátott, illetve törvényes képviselője részére. Ha az ajánlattételt követő 15 napon belül az ellátott, illetve törvényes képviselője nem nyilatkozik, vagy az ajánlatot nem fogadja el, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnik.
(4) A szociális intézmény az Szt. - e törvény 40. §-ával megállapított - 99/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét első ízben 2006. július 1-jéig teljesíti.
58. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szt.
a) 4. § (1) bekezdése a) pontjának második mondatában a „rokkantsági járadék” szövegrész,
b) 32/C. §-ának (4) bekezdése,
c) 37/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az „ , illetve annak kirendeltségével” szövegrész,
d) 37/F. §-a,
e) 42. §-a (1) bekezdésének e) pontja,
f) 44. §-ának (4) bekezdése,
g) 89. §-ának (1) bekezdésében az „intézményfenntartó” szövegrész,
h) 90. §-ának (4) bekezdése,
i) 122/A. §-ának (1) bekezdésében a „(a továbbiakban együtt: fenntartó)” szövegrész,
j) 125. §-ának d) pontja,
k) 130. §-a.
(2) 2006. július 1-jén hatályát veszti
a) az Szt.
aa) 17. §-ának (4)-(7) bekezdése,
bb) 37/B. §-a (1) bekezdésének aa) és bb) alpontja,
ab) 53. §-ának (2) bekezdése,
ac) 70. §-a (3) bekezdésének második mondatában a „munkajellegű” szövegrész,
ad) 73. §-ának (2) bekezdése,
ae) 94/I. §-ának második mondata,
af) 112. §-ának (5) bekezdése;
b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXXIV. törvény 13. §-ának (4) bekezdése.
(3) 2007. január 1-jén hatályát veszti az Szt. 37/B. §-a (1) bekezdésének bd) alpontja.
59. § 2005. december 31-én
a) hatályát veszti az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Esztm.) 73. §-a (9) bekezdésének b) pontjában a „ , valamint 32/C. §-ának (4) bekezdésében” szövegrész,
b) az Szt. 134. §-ának a) és b) pontjában a „2005.” szövegrész helyébe a „2007.” szövegrész lép.
60. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.
1. 4/A. §-ának (5) bekezdésében a „szociális ágazatért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „szociális ágazat irányításáért felelős miniszter” szövegrész,
2. 17. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szövegrész,
3. 32/B. §-ának az Esztm. 7. §-ával megállapított (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző” szövegrész,
4. 37/A. §-a (1) bekezdésének második mondatában, továbbá 37/G. §-a (5) bekezdésének első és második mondatában és (7) bekezdésében a „2006. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2007. január 1-jétől” szövegrész,
5. 37/A. §-a (3) bekezdésének c) pontjában a „munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ), illetőleg annak kirendeltségével” szövegrész helyébe a „munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével (a továbbiakban: munkaügyi központ)” szövegrész,
6. 37/A. §-ának (6) bekezdésében a „közcélú, illetve közhasznú foglalkoztatásból” szövegrész helyébe a „keresőtevékenységből” szövegrész,
7. 37/A. §-a (7) bekezdésének a) pontjában a „munkanélküli járadék,” szövegrész helyébe az „álláskeresési támogatás,” szövegrész,
8. 37/B. §-a (1) bekezdésének bd) alpontjában „a munkanélküli járadék,” szövegrész helyébe „az álláskeresési támogatás,” szövegrész,
9. 37/D. §-a (3) bekezdésének d) pontjában a „munkanélküliként” szövegrész helyébe az „álláskeresőként” szövegrész,
10. 37/H. §-ának (3) bekezdésében és (5) bekezdésének c) pontjában „a munkanélküli járadékra” szövegrész helyébe „az álláskeresési támogatásra” szövegrész,
11. 41. §-ának (2) bekezdésében a „2006. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2007. január l-jétől” szövegrész,
12. 43/A. §-ának (1) bekezdésében a „2006. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2007. január 1-jétől” szövegrész,
13. 58/B. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatában az „Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet költségvetése” szövegrész helyébe a „szociális ágazat irányításáért felelős minisztérium fejezete” szövegrész,
14. 59. §-ának (4) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározottak szerint” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban meghatározott esetekben” szövegrész,
15. 65. §-ának (3) bekezdésében a „közösségi pszichiátriai ellátást” szövegrész helyébe a „pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást” szövegrész,
16. 70. §-ának (2) bekezdésében a „fogyatékos gyermekek” szövegrész helyébe a „fogyatékos kiskorúak” szövegrész,
17. 88. §-a (3) bekezdésének első mondatában és 88. §-a (5) bekezdésének első mondatában „az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter” szövegrész helyébe „a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter” szövegrész,
18. 88. §-a (3) bekezdésének második mondatában, 88/A. §-ának (3) bekezdésében, 94/A. §-a (1) bekezdésének d) pontjában és 124. §-ának (4) bekezdésében „az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium” szövegrész helyébe „a szociális ágazat irányításáért felelős minisztérium” szövegrész,
19. 88. §-ának (4) bekezdésében a „helyi önkormányzat” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat, illetve társulás” szövegrész,
20. 88. §-a (5) bekezdésének második mondatában „az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel” szövegrész helyébe „a szociális ágazat irányításáért felelős miniszterrel” szövegrész,
21. 89. §-ának (1) bekezdésében a „87. §-ban meghatározott önkormányzatok” szövegrész helyébe a „települési önkormányzatok” szövegrész,
22. 92. §-ának (10) bekezdésében „az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumnak” szövegrész helyébe „a szociális ágazat irányításáért felelős minisztériumnak” szövegrész,
23. 92/D. §-ának (4) bekezdésében az „1992. évi XXXIII. törvény” szövegrész helyébe az „1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)” szövegrész,
24. 99. §-ának (1) bekezdésében a „személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény” szövegrész helyébe a „bentlakásos intézmény” szövegrész,
25. 99. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel” szövegrész helyébe a „bentlakásos intézménnyel” szövegrész,
26. 113. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „szakértő” szövegrész helyébe a „szakértői bizottság” szövegrész,
27. 113. §-ának (2) bekezdésében a „szerv szakértő bevonásával” szövegrész helyébe a „szakértői bizottság” szövegrész,
28. 113/G. §-a - e törvény 43. §-ának (2) bekezdésével átszámozott - (3) bekezdésének második mondatában a „vizsgáló csoport” szövegrész helyébe a „szakértői bizottság” szövegrész,
29. 115. §-ának (2) bekezdésében a „117. § (1)-(2)” szövegrész helyébe a „117. § (2)” szövegrész,
30. 117. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „költség napi” szövegrész helyébe a „költség - külső férőhelynél ideértve az albérleti és biztosítási díjat, valamint a közös költséget - napi” szövegrész,
31. 121. §-a (2) bekezdésének i) pontjában az „önkormányzat” szövegrész helyébe az „önkormányzat, illetve a társulás” szövegrész,
32. 122/B. §-ának (2) bekezdésében, valamint 122/C. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „fenntartó” szövegrész helyébe a „fenntartó, illetve az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője” szövegrész,
33. 124. §-ának (4) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe az „(5)” szövegrész,
34. 132. §-ának (3) bekezdésében az „egészségügyi miniszter” szövegrész helyébe az „egészségügyi ágazat irányításáért felelős miniszter” szövegrész, „az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel” szövegrész helyébe „a szociális ágazat irányításáért felelős miniszterrel” szövegrész
lép.
(2) 2006. július 1-jén az Szt.
a) 13. §-ának (2) bekezdésében az „ellátás” szövegrész helyébe a „- ha e törvény másként nem rendelkezik -”,
b) 25. §-ának e törvény 7. §-ának (2) bekezdésével beiktatott (6) bekezdésében az „egy főre” szövegrész helyébe az „egy főre, illetőleg az egy fogyasztási egységre”,
c) 55. §-a (1) bekezdésének bevezető mondatában az „önkormányzat” szövegrész helyébe az „önkormányzat határozatában megjelölt időponttól”,
d) 123. §-ának (1) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(2)”
szövegrész lép.
61. § (1) Az Esztm. 70. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvény 3. §-a, 7-8. §-a, 60. §-a, valamint 73. §-a (10) bekezdésének d)-e) pontja 2006. január 1-jén lép hatályba.
(6) E törvény 4-6. §-a, 50. §-a, valamint 73. §-ának (9) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba.”
(2) Az Esztm. 71. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Azon nem foglalkoztatott személyek részére, akiknek 2005. szeptember 1-jét megelőzően állapították meg a rendszeres szociális segélyt, az Szt. 37/D. §-a szerinti - e törvény 11. §-ával megállapított - együttműködési kötelezettséget a rendszeres szociális segély felülvizsgálata során kell előírni; az együttműködési kötelezettséget megállapító határozatban rendelkezni kell az e törvény szerinti együttműködési kötelezettség kezdő időpontjáról, melynek legkésőbbi határideje 2007. június 30.”
(3) Az Esztm. 72. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) 2007. január 1-jén hatályát veszti az Szt. 124. §-ának (5) bekezdése.”
62. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának a) pontja a következő 10. alponttal egészül ki:
[Foglalkoztató:]
„10. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció (a továbbiakban: munka-rehabilitáció) keretében munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény.”
(2) A Tbj. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában, munka-rehabilitációs díjban részesülő személy a díj, segély, támogatás összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.”
(3) A Tbj. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
