1. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 11. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni.”
2. § Az Eütv. 29. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni.”
3. § Az Eütv. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségügyi szolgáltató vezetője a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül, a fenntartó harminc munkanapon belül érdemben megvizsgálja a betegjogi képviselő észrevételeit és azzal kapcsolatos állásfoglalásáról őt tájékoztatja.”
4. § Az Eütv. 58. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.”
5. § Az Eütv. a 98. §-t követően a következő alcímmel és 98/A. §-sal egészül ki:
„Egyes különleges ellátási igényt kielégítő egészségügyi szolgáltatások
98/A. § A speciális ellátási igényű csoportok részére egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi miniszter külön jogszabályban foglalt működési engedéllyel rendelkező centrumokat jelöl ki, mely egészségügyi szolgáltatások működésének finanszírozására külön jogszabály rendelkezései irányadóak.”
6. § Az Eütv. 101. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi § számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Az orvostechnikai eszközökről szóló külön jogszabály szerinti elsőfokú döntések ellen fellebbezésnek helye nincs, a döntés felülvizsgálata keresettel kérhető a bíróságtól.”
7. § Az Eütv. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több meghatározott időtartamú terápiás ülésben történő, orvosi, pszichológusi vagy pszichoterápiás eljárások végzésére jogosító szakirányú végzettséggel végezhető terápiás eljárás.”
8. § Az Eütv. 112. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Hivatalból értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet]
„b) a 116. § (3) bekezdés szerint továbbképző helynek minősülő intézmény a (4) bekezdés c) pontja szerinti továbbképzések elvégzéséről, továbbá a 104. §-ban meghatározott nem-konvencionális eljárások körébe tartozó szakképesítés megszerzéséről,”
9. § Az Eütv. 149/A. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A RET feladatai]
„d) a kapacitás-szabályozásban és a többletkapacitás befogadására irányuló eljárásban való külön jogszabály szerinti közreműködés”
10. § Az Eütv. 160. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„160. § Sürgős szükség esetén, ha a kutatás alanyának, vagy a 16. § (1)-(2) bekezdések szerinti személynek a beleegyezése nem szerezhető meg, kizárólag a sürgős szükségben nyújtott ellátásra vonatkozó, a kutatás alanyának egészségét várhatóan közvetlenül szolgáló és előzetesen engedélyezett kutatási terven alapuló kutatás végezhető, feltéve, hogy a kutatás hasonló eredményességgel a sürgős szükségben lévő személy kutatásba történő bevonása nélkül nem végezhető el.”
11. § Az Eütv. 165. §-a a következő új c)-d) pontokkal egészül ki:
[E fejezet alkalmazásában]
„c) egyedülállóvá vált nő: az a nő, akinek házastársi (élettársi) kapcsolata a reprodukciós eljárás megkezdését követően szűnt meg;
d) egyedülálló nő: az a nagykorú nő, aki a reprodukciós eljárás megkezdésekor nem áll házastársi, élettársi kapcsolatban.”
12. § Az Eütv. 167. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
„(4) Egyedülálló nő esetében a reprodukciós eljárás akkor végezhető el, amennyiben a nő életkora vagy egészségi állapota (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat. A reprodukciós eljárás megkezdésére, a tájékoztatásra, a beleegyező nyilatkozatra e fejezet rendelkezései megfelelően irányadók. A reprodukciós eljárás során testen kívül létrejött és be nem ültetett embrióval kapcsolatos, e fejezet szerinti rendelkezési jogot az egyedülálló nő gyakorolja azzal, hogy rendelkezési jogáról közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban lemondhat.”
13. § (1) Az Eütv. 168. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A reprodukciós eljárás csak a kérelmezők - tájékoztatásukat követően tett - együttes írásbeli beleegyező nyilatkozata alapján kezdhető meg, illetve - egyedülálló nő esetén - a kérelmező írásbeli beleegyező nyilatkozata esetén folytatható. A 171. § (4) bekezdés szerinti női ivarsejt-adományozás esetén a reprodukciós eljárás megkezdésének, illetve folytatásának feltétele az adományozó - a (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően tett - beleegyező nyilatkozata, illetőleg a 171. § (4) bekezdésében meghatározott együttes nyilatkozat.”
(2) Az Eütv. 168. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 171. § (4) bekezdésében meghatározott módon történő női ivarsejt-adományozás esetén a felajánlás és az adományozó nyilatkozat megtételét megelőzően a beavatkozást végző orvos, illetőleg orvoscsoport tagja, valamint egy, a beavatkozásban részt nem vevő orvos az adományozót szóban és írásban tájékoztatja a beavatkozást megelőzően az adományozót érintő kezelésekről, a beavatkozás jellegéről, kockázatairól, körülményeiről és az adományozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. A tájékoztatásra az e törvényben foglalt általános szabályok is megfelelően irányadók.”
14. § Az Eütv. 171. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:
„(4) Reprodukciós eljárás céljából történő női ivarsejt-adományozás esetén a (2) bekezdés szerinti felajánlás történhet meghatározott recipiens számára történő felhasználásra is az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
a) az adományozó a recipiens
aa) közeli hozzátartozója vagy
ab) oldalági rokona vagy
ac) testvérének házastársa (élettársa) vagy
ad) házastársa (élettársa) közeli hozzátartozója az egyenesági rokon és a testvér kivételével vagy
ae) házastársa (élettársa) testvérének házastársa (élettársa),
aki megfelel a 171. § (1) bekezdésben foglaltaknak;
b) az adományozó kizárólag az adományozó nyilatkozatban meghatározott recipiens számára történő felhasználásra ajánl fel női ivarsejtet;
c) az adományozó nyilatkozat a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza az adományozó írásbeli beleegyező nyilatkozatát, valamint az adományozó és a recipiens együttes személyes megjelenése során adott egybehangzó nyilatkozatát arról, hogy a felajánlás kifejezetten a recipiens számára történik, továbbá azt, hogy az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt. Az adományozó nyilatkozhat arról is, hogy a meghatározott recipiens számára fel nem használt női ivarsejtek személyazonosításra alkalmatlan módon felhasználhatók.”
15. § Az Eütv. 173. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ivarsejtek rendelkezésre bocsátása során - a 171. § (4) bekezdésben meghatározott módon történő női ivarsejt-adományozás esetét kivéve - biztosítani kell, hogy az ugyanazon ivarsejt-adományozótól származó utódok száma különböző személyeknél elvégzett reprodukciós eljárások során se haladja meg a négyet. Egy reprodukciós eljáráshoz csak ugyanazon adományozó ivarsejtjei bocsáthatók rendelkezésre.”
16. § (1) Az Eütv. 188. §-ának a) pontja helyébe a következő szövegrész lép:
[E fejezet alkalmazásában]
„a) pszichiátriai intézet: minden olyan egészségügyi szolgáltatást vagy azt is nyújtó ellátóhely, amely pszichiátriai betegek pszichiátriai betegségükből eredő ellátását, továbbá felügyeletét, gondozását napi 24 órán át biztosítja, függetlenül az intézmény által nyújtott egyéb szolgáltatásoktól, fenntartójától és elnevezésétől, ideértve a külön jogszabály szerinti közösségi pszichiátriai ellátást nyújtó intézetet is. A 189-195. § tekintetében pszichiátriai intézetnek minősül a pszichiátriai betegek járóbeteg-szakellátását végző pszichiátriai intézmény, a pszichiátriai betegek otthona, valamint rehabilitációs intézete, ideértve az átmeneti intézményt is. A pszichiátriai betegek otthonára és rehabilitációs intézetére vonatkozó eltérő szabályokat külön jogszabály állapítja meg. Külön jogszabály tartalmazza a büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelést, ideiglenes kényszergyógykezelést és elmemegfigyelést végző szervre vonatkozó eltérő szabályokat;”
(2) Az Eütv. 188. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
[E fejezet alkalmazásában]
„d) pszichiátriai beteg: az a beteg, akinél a kezelőorvos a Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. Revíziója szerinti Mentális és Viselkedészavar (F00-F99), illetve szándékos önártalom (X60-X84) diagnózisát állítja fel.”
17. § Az Eütv. 190. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Minden pszichiátriai beteg jogosult arra, hogy]
„c) gyógykezelése során a 192. § (1) bekezdés szerinti korlátozó intézkedés alkalmazására feltétlenül indokolt esetben, csak veszélyeztető vagy közvetlenül veszélyeztető magatartása esetén”
[kerüljön sor.]
18. § Az Eütv. 191. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pszichiátriai beteg gyógykezeléshez való beleegyezésére az általános szabályok az irányadók [15-19. §]. A 196. § b) és c) pontja alapján kezelt beteg esetében addig, ameddig a beteg veszélyeztető vagy közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, el lehet tekinteni a beteg beleegyezésétől az ezek elhárítását célzó korlátozások tekintetében, de a tájékoztatást ilyen esetben is a lehetőséghez képest meg kell kísérelni.”
19. § Az Eütv. 192. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A korlátozás elrendelésének oka lehet az (1) bekezdésen túl, ha a 199. § (1) bekezdés szerinti sürgősségi, illetve a 199. § (5) bekezdés és a 200. § szerinti kötelező gyógykezelés alatt álló beteg engedély nélküli eltávozása másként nem akadályozható meg.”
20. § Az Eütv. 197. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„197. § (1) A gyógykezelés akkor tekinthető önkéntesnek, ha abba a cselekvőképes beteg a 15. § (5) bekezdés szerint a pszichiátriai intézetbe történő felvétele előtt beleegyezett.
(2) A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen beteg a (3)-(4) bekezdés kivételével a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére vehető pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe.
(3) A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen beteg abban az esetben, ha a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna, vagy felmerül annak a veszélye, hogy a beteg indokolt gyógykezelésében ellenérdekelt, kérheti az intézetbe történő ideiglenes felvételét akkor, ha a 199. § szerinti sürgősségi vagy 200. § szerinti kötelező gyógykezelés feltételei nem állnak fenn, de az intézeti gyógykezelés indokolt. Az ideiglenes felvétellel egyidejűleg az intézet haladéktalanul megkísérli a kapcsolatfelvételt a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személlyel. Abban az esetben, ha ez sikertelen, vagy a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy nem járul hozzá a beteg indokolt gyógykezeléséhez, az intézet haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot a beteg intézeti felvételéről és annak körülményeiről.
(4) A (3) bekezdés esetében a felvétel akkor tekinthető véglegesnek, ha a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy a felvételhez megadja utólagos jóváhagyását, vagy a bíróság megállapítja a (3) bekezdés alapján történő gyógykezelés indokoltságát. A végleges felvételig elsősorban a beteg állapotromlásának megakadályozására kell törekedni.
(5) A bíróság az intézeti gyógykezelés indokoltságát és a beleegyezés érvényességét
a) az (1) bekezdés szerinti esetben a beteg, illetve a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére,
b) a (2)-(3) bekezdés szerinti esetben hivatalból vizsgálja.
(6) A pszichiátriai intézet vezetője az (5) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet haladéktalanul továbbítja a bíróságnak, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a felvételről haladéktalanul értesíti a bíróságot.
(7) A bíróság az értesítés beérkezésétől számított 72 órán belül megvizsgálja, hogy az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállnak-e. A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget, az intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt orvost, valamint beszerzi független - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő - igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét.
(8) A (6)-(7) bekezdésekben meghatározott eljárás során, amennyiben a gyógykezelés nem indokolt, a bíróság elrendeli a beteg elbocsátását. Ebben az esetben a beteget a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított 24 órán belül el kell bocsátani az intézetből. Az önkéntes gyógykezelés alapjául szolgáló beleegyező nyilatkozat, illetve kérelem érvénytelensége esetén - amennyiben annak az e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - a bíróság elrendeli a beteg kötelező intézeti gyógykezelését.
(9) A cselekvőképes beteget kérelmére, a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteget - a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - a gyógykezelésbe vételét kérő személy kérelmére az intézetből el kell bocsátani.
(10) A (3) bekezdésben foglalt ideiglenes felvétel esetén annak (4) bekezdés szerinti véglegessé válásáig a beteget a saját vagy a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére el kell bocsátani, kivéve ha az ideiglenes felvétellel egyidejűleg indult gyámhatósági eljárás eredményeként más intézkedés szükséges. A (4) bekezdés szerinti végleges felvételt követően a beteget a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére el kell bocsátani, kivéve ha az ideiglenes felvétellel egyidejűleg indult gyámhatósági eljárás eredményeként más intézkedés szükséges.
(11) Az önkéntesen, illetőleg a (3) bekezdés szerint ideiglenesen felvett beteg nem bocsátható el, ha a gyógykezelés során veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, és emiatt fennáll az intézeti gyógykezelés szükségessége. Ekkor a 199. §-ban szabályozott eljárást kell lefolytatni.”
21. § (1) Az Eütv. 199. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a pszichiátriai beteg közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el, az észlelő orvos közvetlenül intézkedik a beteg megfelelő pszichiátriai intézetbe szállításáról. A beteg beszállításánál szükség esetén a rendőrség közreműködik.”
(2) Az Eütv. 199. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A határozat meghozataláig elsősorban a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás megszüntetésére kell törekedni. A szakmailag lehetséges mértékben és módon kerülni kell az olyan beavatkozások elvégzését, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a bíróság a személyes meghallgatás során a beteg aktuális pszichés állapotát megítélje. Amennyiben erre mégis sor kerül, azt részletesen dokumentálni és indokolni kell.”
22. § Az Eütv. 200. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság annak a pszichiátriai betegnek a kötelező intézeti gyógykezelését rendeli el, aki veszélyeztető magatartást tanúsít, de sürgősségi gyógykezelése nem indokolt.”
23. § Az Eütv. 206. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Csontvelő, illetve haemopoetikus őssejt vagy más regenerálódó szövet eltávolítására kivételesen korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy testéből is sor kerülhet, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
a) nem áll rendelkezésre megfelelő cselekvőképes donor;
b) a recipiens a donor testvére;
c) az adományozás valószínűsíthetően életmentő a recipiens számára;
d) a törvényes képviselő beleegyezését a kórházi etikai bizottság jóváhagyta;
e) a kórházi etikai bizottság a d) pont szerinti döntésének meghozatala előtt a korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személyt - amennyiben azt egészségi állapota vagy életkora nem zárja ki - meghallgatta és meggyőződött arról, hogy a beavatkozásnak kényszertől, fenyegetéstől, megtévesztéstől mentesen veti alá magát.”
24. § Az Eütv. 215. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azt a beteget, akinél szerv- vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, és megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára. A felvételt a szerv- vagy szövetátültetés indikációját felállító egészségügyi szolgáltató kezdeményezi.”
25. § (1) Az Eütv. 247. §-a (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„h) a nem-konvencionális eljárásokra vonatkozó szabályokat”
[rendeletben megállapítsa.]
(2) Az Eütv. 247. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdések számozása (5)-(6) bekezdésre változik:
„(4) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a nem-konvencionális tevékenységeket, az egyes tevékenységek végzésére jogosult személyek körét, valamint e tevékenységek végzésével, a képesítés megszerzésével összefüggő szakmai szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
26. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 2. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya kiterjed]
„a) minden egészségügyi ellátást nyújtó, valamint annak szakmai felügyeletét, ellenőrzését végző szervezetre és természetes személyre, továbbá az irányított betegellátás szervezését végző szervezetre (a továbbiakban: egészségügyi ellátóhálózat), valamint minden olyan jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és természetes személyre, amely vagy aki egészségügyi és személyazonosító adatot kezel (a továbbiakban: egyéb adatkezelő szerv),”
27. § (1) Az Eüak. 3. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„i) adatkezelő: a betegellátó, az intézményvezető, az adatvédelmi felelős, továbbá közegészségügyi-járványügyi közérdekből az 5. § (3) bekezdése szerinti tisztiorvos, illetve közegészségügyi felügyelő, valamint az n) pont szerinti ellátásszervező, továbbá a 22. § szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint ezek igazgatási szervei (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási igazgatási szervek) és az egészségügyi adatok nélkül, a 3. § b) pontjában meghatározott személyazonosító adat tekintetében - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 5. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatellátása érdekében - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ).”
(2) Az Eüak. 3. §-a az alábbi n) ponttal egészül ki:
„n) ellátásszervező: az irányított betegellátás szervezésére vállalkozó egészségügyi szolgáltató.”
28. § (1) Az Eüak. 4. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:]
„a) az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása,
b) a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is,”
(2) Az Eüak. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:]
„d) a népegészségügyi [16. §], közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele.”
29. § (1) Az Eüak. 5. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - jogosult]
„d) az ellátásszervező adatelemzéssel megbízott alkalmazottja.”
(2) Az Eüak. 5. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az egészségügyi és személyazonosító adatot - az e törvényben előírt feltételek fennállása esetén -]
„g) a területi védőnői ellátást nyújtó egészségügyi szolgálat feladatkörébe tartozó esetben a védőnő, a külön jogszabályban meghatározott esetben az iskola-védőnő”
[továbbíthat.]
30. § (1) Az Eüak. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. számú mellékletben nem szereplő fertőző, illetve az 1. számú melléklet B) pontjában felsorolt betegségek előfordulása esetén a betegellátó személyazonosító adatok nélkül csak az egészségügyi adatokat jelentheti az ÁNTSZ - (1) bekezdés szerint illetékes - intézetének. Az ÁNTSZ városi intézete közegészségügyi vagy járványügyi közérdekre hivatkozva - az anonim szűrővizsgálat keretében vizsgált HIV fertőzött és AIDS beteg kivételével - kérheti az érintett személyazonosító adatait.”
(2) Az Eüak. 15. §-a (7) bekezdésének a)-h) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[Amennyiben az érintett az alábbi betegségek valamelyikében szenved vagy a betegség gyanúja merül föl, és fertőződése házi- vagy haszonállattal történt kontaktus révén jöhetett létre, az ÁNTSZ (1) bekezdés szerinti intézete haladéktalanul továbbítja az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás részére a szükséges járványügyi intézkedések megtétele céljából:]
„a) anthrax (lépfene) (A22)
b) brucellosis (A23)
c) lyssa (veszettség) (A82)
d) lyssa fertőzésre gyanús sérülés (Z203)
e) madárinfluenza
f) malleus (takonykór) (A240)
g) trichinellosis (B75)
h) tuberkulozis (A15-A19)
i) tularaemia (A21).”
31. § Az Eüak. a 15. §-át követően a következő alcímmel egészül ki, és a 16. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Népegészségügyi célból történő adatkezelés
„16. § (1) Amennyiben az érintett újszülött vagy csecsemő a Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerinti valamely veleszületett rendellenességben szenved (Q00-Q99), a 4. § (1) bekezdés b)-c) pontjai és a (2) bekezdés b) pontja szerinti célból a kezelést végző orvos az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait, valamint törvényes képviselője nevét és lakcímét továbbítja a külön jogszabály szerint vezetett Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása részére.
(2) Amennyiben a magzatnál olyan elváltozást észlelnek, amely veleszületett rendellenességet eredményezhet, az (1) bekezdés szerint kell eljárni azzal, hogy az érintett személyazonosító adatain a várandós nő adatait kell érteni.
(3) A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szerv az (1) bekezdés szerint hozzá beérkezett adatok alapján a veleszületett fejlődési rendellenességek okainak feltárása céljából, azok megelőzése érdekében elkészített kérdőívet megküldi a gondozást végző területi védőnő számára, aki azt a törvényes képviselő önkéntes tájékoztatása alapján kitölti, és visszaküldi a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása részére.
(4) Spontán vagy indukált magzati halálozás, illetve halvaszületés esetén a (3) bekezdés szerinti kérdőívet a kezelőorvos tölti ki.
(5) A 4. § (1) bekezdés b)-c) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból daganatos eredetű betegség észlelése esetén a betegellátó továbbítja az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait a külön jogszabály szerint vezetett Nemzeti Rákregiszternek.”
32. § Az Eüak. a 22. §-t követően a következő alcímmel és az azt követő 22/A-22/D. §-okkal egészül ki:
„Az ellátásszervező adatkezelése
22/A. § (1) Az ellátásszervező a 22/B. § (1) bekezdésben meghatározott célból jogosult a 22/B. § (2)-(3) bekezdése szerinti adatok kezelésére.
22/B. § (1) Az ellátásszervező az alábbi célokból jogosult az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésére:
a) a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése;
b) az ellátásszervező tevékenységével érintett lakosság egészségi állapotának nyomon követése és javítása;
c) epidemiológiai vizsgálat elemzése;
d) az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése és a költségek tervezése;
e) statisztikai vizsgálat;
f) az ellátásszervező szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el.
(2) Az ellátásszervező a következő személyazonosító adatokat kezelheti: TAJ szám, nem, születési idő, az elhalálozás időpontja.
(3) Az ellátásszervező az egészségügyi adatok közül az irányított betegellátási rendszerbe bevont, alábbi ellátási formákhoz kapcsolódó adatokat kezeli (TAJ tételes elszámolású természetbeni ellátás igénybevételi adatok):
a) háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás (az eseti ellátás kivételével),
b) fogászati ellátás,
c) gondozóintézeti gondozás,
d) betegszállítás orvosi rendelvényre,
e) járóbeteg-szakellátás,
f) fekvőbeteg-szakellátás (aktív, krónikus),
g) CT, MRI,
h) művesekezelés,
i) házi szakápolás,
j) gyógyszertámogatás (kivéve: speciális beszerzésű gyógyszerkiadás),
k) gyógyászati segédeszköz támogatás,
l) gyógyászati ellátás.
(4) Az ellátásszervező részére a (2)-(3) bekezdés szerinti adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adja át. Az ellátásszervező részére történő adattovábbítás lehetőségéről az érintettet tájékoztatni kell. E tájékoztatásnak ki kell terjednie az adattovábbításra vonatkozó tiltakozás lehetőségére is.
(5) Amennyiben az ellátásszervező tevékenységével érintett betegre vonatkozó adat kiadását a beteget vagy az egészségügyi szolgáltatót érintő közigazgatási, szabálysértési, ügyészségi, bírósági eljárás vagy az érintett nem egészségügyi intézményben történő elhelyezése, munkavégzésre való alkalmasságának megállapítása, egyéb alkalmasság megállapítása céljából kérik, úgy az ellátásszervező az adatokat közvetlenül nem adhatja ki, hanem az adatkiadást kérőt az adatok elsődleges felvételét végző egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja.
(6) Az ellátásszervezőnek az érintetteket levélben kell tájékoztatni az ellátásszervező adatkezeléséről, az adatkezelésre vonatkozó lényeges szabályokról, és formanyomtatványon lehetőséget kell biztosítani, hogy nyilatkozhasson, amennyiben nem járul hozzá az adatai kezeléséhez.
22/C. § (1) A 22/B. § (2)-(3) bekezdés szerinti adatot az ellátásszervező adatelemzéssel megbízott alkalmazottja kezeli.
(2) A beteg kérésére az ellátásszervező az érintettről nyilvántartott egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatokról tájékoztatást ad, illetve a dokumentációba betekintést biztosít, továbbá kérelemre - a kérelmező költségére - másolatot köteles készíteni.
(3) Az ellátásszervező az egészségügyi és személyes adatokat az egészségügyi dokumentációra irányadó szabályok szerint köteles nyilvántartani és megsemmisíteni. Az ellátásszervező jogutód nélküli megszűnése esetén a nála keletkezett és nyilvántartott adatokat közjegyzői letétben 5 év időtartamra elhelyezi. 5 év elteltét követően a letétbe helyezett adatokat meg kell semmisíteni.
(4) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató az ellátásszervezői tevékenységet is ellátja, az e tevékenységhez kapcsolódó egészségügyi és személyazonosító adatot az egészségügyi szolgáltató által nyilvántartott egyéb adattól elkülönítetten kezeli.
22/D. § (1) Az ellátásszervező köteles külön adatvédelmi felelőst kinevezni, aki
a) közreműködik, illetőleg segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában;
b) ellenőrzi az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, valamint a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat rendelkezéseinek és az adatbiztonsági követelményeknek a megtartását;
c) elkészíti az ellátásszervező belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot;
d) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást;
e) gondoskodik az adatvédelmi ismeretek oktatásáról.
(2) Az adatvédelmi felelős kijelölésére a 32. § (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti szabályok irányadók.”
33. § (1) Az Eüak. 22. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A társadalombiztosítási igazgatási szervek részére abban az esetben továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben”
(2) Az Eüak. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére akkor is továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben ez az egészségügyi ellátás tervezésének, szervezésének elősegítése érdekében - a 4. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti feladatok ellátásához szükséges mértékben - indokolt. Az egészségügyi és személyazonosító adatokat ebben az esetben kizárólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatelemzéssel megbízott dolgozója kezelheti.”
34. § Az Eüak. 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az adatmegőrzés érdekében folyamatosan biztosítani kell, hogy az adathordozó az adott technikai feltételek mellett olvasható maradjon, vagy olvasható állapotba kerüljön.”
35. § (1) Az Eüak. 1. számú mellékletének A) pontja az alábbi 70. ponttal egészül ki:
„70. madárinfluenza”
(2) Az Eüak. 3. számú mellékletének C) pontja az alábbi 19. ponttal egészül ki:
„19. Madárinfluenza”
36. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 2. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, e bekezdés a következő d)-e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d)-e) pont f)-g) pontra változik:
[Nem jelölhető ki dohányzóhely]
„a) egészségügyi alapellátást, illetőleg járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak, illetve egészségügyi szolgáltató ezen ellátásokat nyújtó részlegének, valamint gyógyszertárnak a betegforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, továbbá jellemzően gyermekek fekvőbeteg-szakellátását végző egészségügyi szolgáltatók épületeiben;
b) óvodákban;
c) a b) pont hatálya alá nem tartozó közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben;
d) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben;
e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények közösségi helyiségeiben;”
37. § Az Nvt. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi szék és az általános művelődési központi szék - a 2. § (2) bekezdésének c) pontjától eltérően - az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben az intézmény területén dohányzóhely nem jelölhető ki. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat és jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitvaálló bejáratánál, valamint a közforgalom által rendszeresen igénybe vett valamennyi helyiségében fel kell tüntetni.
(8) A 2. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó azzal, hogy helyiségen kívüli dohányzóhely nem zárt légtérben is csak úgy jelölhető ki, ha a dohányzóhely az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül.
(9) Az (1)-(8) bekezdésben, valamint a 4/A. §-ban meghatározott feltételek biztosításáról a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, a rendezvény szervezője, a tömegközlekedési eszköz üzembentartója, a közoktatási intézmény vezetője, illetőleg a munkáltató gondoskodik.”
38. § Az Nvt. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A munkáltató a munkahelyet - külön telephely esetén telephelyenként - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával, a munkahelynek a személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratánál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók által igénybe vett valamennyi helyiségben vagy az ezekhez vezető közlekedőfolyosókon - valamennyi igénybevevő által jól látható módon - fel kell tüntetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról szóló döntés
a) kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatónál a kollektív szerződésben,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó munkáltatónál a munkavállalók kezdeményezésére vagy ezek egyetértésével
hozható meg.
(3) A munkavállalók részéről a (2) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezésre jogosult a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet, ennek hiányában a munkáltatónál - telephelyen történő munkavégzés esetén az adott telephelyen - a megállapodás megkötésekor foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-a. A munkáltató kezdeményezése esetén a munkavállalói egyetértésre a kezdeményezési jog szabályai irányadóak. A munkavállalók kezdeményezését a munkáltató köteles figyelembe venni. Ebben az esetben a munkahelyet, illetve telephelyet 30 napon belül nemdohányzóvá kell nyilvánítani.
(4) Azon munkahelyek esetében, ahol dohányzóhely kijelölése a 2. § (2) bekezdése alapján tilos, illetve ahol dohányzóhely kijelölése a 2. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az (1)-(3) bekezdés nem alkalmazható. Az (1) bekezdés szerint nemdohányzóvá nyilvánított munkahelyen a (2)-(3) bekezdés szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával lehet dohányzóhely kijelölését kezdeményezni,”
39. § Az Nvt. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Dohánytermék árusítása automatából nem megengedett.”
40. § (1) Az Nvt. 7. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az egészségvédelmi bírság összege]
„a) a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft;
b) a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást, illetőleg a dohánytermékek forgalmazását érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén
ba) legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve
bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.”
(2) Az Nvt. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kiszabott egészségvédelmi bírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. Az eljáró hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben - az ott meghatározott összeghatártól eltérően - a törvénysértőt 20 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírsággal sújthatja. A helyszínen kiszabott bírság 30 napon belül történő meg nem fizetése esetén a (4) bekezdést kell alkalmazni.”
(3) Az Nvt. 7. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, e törvényben foglalt tilalmat, korlátozást megszegővel szemben jogerősen alkalmazott fogyasztóvédelmi bírság összegének 50%-át, valamint helyszíni bírságot az ÁNTSZ számára nyitott számlára kell befizetni. A számlára befizetett bírság összegének 30%-át az ÁNTSZ az Egészségügyi Minisztérium költségvetési fejezete számára nyitott számlára utalja. Az ÁNTSZ az általa felhasználható bírság összegének 75%-át kizárólag egészségfejlesztési célra, így különösen dohányzásmegelőzésre, illetve dohányzásról leszoktató programok támogatására használhatja fel. Az egészségügyi, illetve az oktatási intézményekre kiszabott bírságokból befolyt összeget az egészségügyi, illetve az oktatási intézmények dohányzásmegelőző, illetve a dohányzásról leszoktató programjainak támogatására kell felhasználni. A fennmaradó összeg egészségmegőrzési célokra, illetőleg az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztő szakmai programok támogatására, a közegészségügyi hatósági felügyelet fejlesztésére, a hatósági munka támogatására, különösen a népegészségügyi program prioritásainak figyelembevételével használható fel. A bírságok kirovásáról, behajtásáról és felhasználásáról az országos tisztifőorvos nyilvántartást vezet, amelynek összefoglaló adatairól évente írásban tájékoztatja az egészségügyi minisztert.”
(4) Az Nvt. 7. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) E törvény alkalmazása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni.”
41. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. §-ának 21. és 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„21. Gyógyszerkönyv: a gyógyszerkészítés, a gyógyszerminőség, a gyógyszerellenőrzés és a gyógyszerminősítés általános szabályait, valamint az egyes gyógyszerek minőségét és összetételét tartalmazó külön jogszabály szerinti szerv által kiadott, illetve módosított, a gyógyszergyártókra, forgalmazókra, orvosokra és gyógyszerészekre kötelező hivatalos kiadvány;
22. Vényminta Gyűjtemény (Fo-No): a magisztrális gyógyszerkészítés szabályait, valamint az egyes gyógyszerek minőségét és összetételét tartalmazó külön jogszabály szerinti szerv által kiadott, illetve módosított, a gyógyszergyártókra, forgalmazókra, orvosokra és gyógyszerészekre kötelező hivatalos kiadvány;”
42. § A Gytv. 5. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A forgalomba hozatali engedély jogosultja az eljárásért és a forgalomba hozatali engedély kiadásáért a külön jogszabályban meghatározottak szerinti igazgatásszolgáltatási díjat, a forgalomba hozatali engedély fenntartásáért évente a külön jogszabály szerinti fenntartási díjat köteles fizetni. A fenntartási díjat - megfizetésének elmulasztása esetén - adók módjára kell behajtani.”
43. § (1) A Gytv. 32. §-a (5) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy]
„m) a Gyógyszerkönyvnek és a Vényminta Gyűjteménynek a gyógyszergyártók, a forgalmazók, az orvosok és a gyógyszerészek általi alkalmazásának elrendelését,”
[rendeletben szabályozza.]
(2) A Gytv. 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6)-(8) bekezdések számozása (7)-(9) bekezdésre változik:
„(6) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének fenntartásáért fizetendő díjakat rendeletben szabályozza.”
44. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az Eüak. 18. §-a és 24. §-ának (2) bekezdése a hatályát veszti.
(2) E törvény 11-12. §-a 2006. július 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az Eütv. 167. § (2) bekezdésében, a 168. § (1) és (4) bekezdésében és a 178. § (4) bekezdésében az „egyedülálló” szövegrész helyébe az „egyedülállóvá vált” szövegrész lép. E törvény 36-40. §-a, valamint a (3) bekezdés e)-f) pontja, továbbá a (6) bekezdés 2006. szeptember 1-jén lép hatályba azzal, hogy az ezt megelőző időszakban elkövetett jogszabálysértések tekintetében - az e törvény 40. §-ának (1)-(2) bekezdésében megállapított bírságmértéktől eltérően - legfeljebb az elkövetéskor hatályos rendelkezések szerinti legmagasabb mértékű bírság szabható ki.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az Eütv. 15. §-ának (5) bekezdésében az „invazív beavatkozásokhoz” szövegrész helyébe az „invazív beavatkozásokhoz és a 197. § szerinti önkéntes gyógykezelésbe vételhez” szövegrész,
b) az Eütv. 104. §-ának (1) bekezdésében a „természetgyógyászati” szövegrész helyébe az „életminőségjavító” szövegrész,
c) az Eütv. 104. §-ának (2) bekezdésében a „meghatározott esetekben helyettesítő eljárások.” szövegrész helyébe a „helyettesítő, továbbá életmódjavító eljárások.” szövegrész,
d) az Eütv. 198. §-ának (1) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdése” szövegrész helyébe az „(1)-(4) bekezdése” szövegrész,
e) az Nvt. 4. §-ának (3) bekezdésében a „2. § (2) bekezdés d) pontjában” szövegrész helyébe a „2. § (2) bekezdés f) pontjában” szövegrész,
f) az Nvt. 7. §-ának (2) bekezdésében a „4. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „4. § (9) bekezdésében” szövegrész,
g) a Gytv. 32. §-ának az e törvény 37. §-ának (2) bekezdésével átszámozott (8) és (9) bekezdésében a „(6) bekezdés” szövegrész helyébe „(7) bekezdés” szövegrész
lép.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eüak.
a) 7. §-ának (3) és (7) bekezdésében, valamint 32. §-a (2) bekezdésének e) pontjában „az orvosi dokumentációba” szövegrész helyébe „az egészségügyi dokumentációba” szövegrész,
b) 10. §-ának (1) bekezdésében
ba) az „A 4. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „A 4. § (1)-(3) bekezdése” szövegrész,
bb) „a gyógykezelés, közegészségügyi-járványügyi intézkedések” szövegrész helyébe az „a gyógykezelés, a népegészségügyi, közegészségügyi-járványügyi intézkedések” szövegrész,
c) 19. §-ának (1) bekezdésében az „az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozó országos szervek és intézetek - saját szakterületükön -” szövegrész helyébe az „az Egészségügyi Minisztérium és az irányítása alá tartozó országos szervek és intézetek, továbbá az ÁNTSZ intézetei - saját szakterületükön -” szövegrész,
d) 20. §-ának (3) bekezdésében a „személyi azonosítóját.” szövegrész helyébe a „személyi azonosító adatait.” szövegrész,
e) 28. §-ának (3) bekezdésében az „az egyéb betegellátó által felvett - a gyógykezelés vagy a közegészségügy-járványügy szempontjából jelentős - egészségügyi adatokról, valamint a saját tevékenységéről” szövegrész helyébe az „az egyéb betegellátó által felvett egészségügyi adatokról, valamint az azzal összefüggő saját tevékenységéről” szövegrész,
f) 1. számú melléklete A) pontja 68. pontjában a „nosocomialis véráram fertőzés (nosocomialis sepsis)” szövegrész helyébe a „nosocomialis fertőzés” szövegrész
lép.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény mellékletének A) Jegyzéke az alábbi szövegrésszel egészül ki:
| [Hivatalos elnevezés (illetve más név vagy rövidítés, illetve külföldön gyakran használt más írásmód) | Kémiai név] | |
| „mCPP (meta-klorofenilpiperazin) | meta-chlorophenylpiperazine vagy [1-(3-chlorophenyl)piperazine]” |
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánította.
(2) A nemdohányzók védelme érdekében - az (1) bekezdésben foglaltakat nem érintve - gondoskodni kell dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzóhelyeken a folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról. Zárt légterű, a munkáltató által több munkavállaló egyidejű munkavégzésének helyéül kijelölt, ennek hiányában rendeltetésénél fogva több munkavállaló egyidejű munkavégzésének lehetőségét biztosító munkahelyeken - a dohányzás számára kijelölt hely kivételével - nem szabad dohányozni.”
(7) Ezen törvény 4. §-ával megállapított, az Eütv. 58. § (7) bekezdésében foglaltakat a 2005. október 30-át követően beadott kötelező védőoltások esetén is alkalmazni kell.
