Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vagyona tavaly 100 millió forinttal, tavalyelőtt 83 millió forinttal gyarapodott. Mivel más vezető politikusokkal ellentétben a miniszterelnök felesége nyilvános vagyonnyilatkozatot nem tett, Dobrev Klára vagyoni gyarapodásáról nincs hiteles információ. Ugyanakkor mind a miniszterelnök felesége, mind a vele egy házban élő anyósa, Apró Piroska, az üzleti életben nem ismeretlen.
Gyurcsány Ferenc hivatalba lépésekor ígéretet tett arra, hogy a cégeinek az állammal és az állami vállalatokkal fennálló kapcsolataival a nyilvánosság előtt beszámol, mindezt a mai napig nem tette meg. A közélet tisztasága, továbbá a köztisztség betöltése iránti bizalom megőrzése miatt szükséges az Apró-Gyurcsány érdekkörnek az állammal és állami vállalatokkal ápolt kapcsolatainak kivizsgálása, valamint a privatizációban betöltött szerepüknek hiteles tisztázása. A felmerült kérdések tisztázása érdekében:
I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre „az Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól” címmel (a Bizottság rövidített neve: „az Apró-Gyurcsány érdekkör milliárdjainak titkait vizsgáló bizottság”).
II. A vizsgálóbizottság feladata különösen a következő kérdések megválaszolása:
1. Milyen forrásokból származott a miniszterelnök tavalyi 100 millió és tavalyelőtti 83 millió forintos jövedelme?
2. Volt-e szerepe a miniszterelnök vagyongyarapodásában a tulajdonában, illetve üzlettársai tulajdonában álló cégek államhoz, illetve állami tulajdonú vállalatokhoz fűződő kapcsolatának?
3. Felhasználta-e Medgyessy Péter mellett betöltött főtanácsadói tisztségét és sportminiszteri posztját a saját, valamint volt és jelenlegi üzlettársait érintő állami döntések befolyásolásában?
4. Felhasználta-e, és ha igen, milyen módon politikai kapcsolatait, befolyását családi vállalkozásai vagyongyarapításához?
5. Közreműködtek-e vezető köztisztviselők, állami tulajdonú társaságok vezetői abban, hogy közvagyon került Gyurcsány Ferenc tulajdonába?
6. Vezető köztisztviselők és állami tulajdonú társaságok vezetői szereztek-e tulajdonrészt, vagy kaptak-e valamilyen vezetői megbízást Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő társaságokban?
7. Kaptak-e Gyurcsány Ferenc vállalkozásai több jogcímen, több százmilliós támogatást az adófizetők pénzéből? Ha igen, pontosan milyen jogcímen, és mennyi állami pénzhez jutottak, és volt-e szerepe ebben Gyurcsány Ferenc politikai befolyásának?
8. Kaptak-e Gyurcsány Ferenc vállalkozásai állami támogatásokat, állami megrendeléseket vagy állami megbízásokat?
9. Milyen kapcsolat fűzte, illetve milyen kapcsolat fűzi a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló társaságokat az államhoz és állami tulajdonú társaságokhoz?
10. A tankönyvkiadó privatizációja során szerepet játszott-e Gyurcsány Ferenc és Erdős Ákos korábbi üzleti kapcsolata?
11. Került-e állami vagy önkormányzati ingatlan is Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő társaságok tulajdonába?
12. Szerepet játszott-e a balatonőszödi kormányüdülő 38. számú villájának, valamint a Budapest V. kerület, Szalay utca 4. szám alatti ingatlan egy részének megszerzésében Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György közös pártállami múltja, valamint az, hogy a szerződéskötés időszakában Szilvásy György a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára volt?
13. Szerepet játszott-e Szilvásy Györgynek, a Miniszterelnöki Hivatalban betöltött tisztsége a volt állami ingatlanokat megszerző ALDO Kft.-ben történt tulajdonszerzésében?
14. Szerepet játszott-e Szilvásy György esetleges szerepe a fent említett ingatlanok megszerzésében, illetve a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó cégekben betöltött pozíciói abban, hogy kinevezték a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárává?
III. A bizottság eljárása során köteles tiszteletben tartani az 50/2003. (XI. 5.) AB határozatban számba vett alkotmányossági szempontokat, így például a bizottság vizsgálatának (meghallgatások, adatkezelések stb.) az érintett személyek önkéntes együttműködésén kell alapulnia. Meghallgatás vagy adatkérés szükségessége esetén a bizottság elnöke köteles felhívni az érintett személy figyelmét együttműködésének önkéntes jellegére, a bizottság vallomástételre vagy adatszolgáltatásra senkit nem kötelezhet. Ezen túlmenően a vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.
IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell:
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.
V. A vizsgálóbizottság 10 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
| Fidesz - Magyar Polgári Szövetség | 3 | ||
| MSZP | 4 | ||
| MDF | 1 | ||
| SZDSZ | 1 | ||
| Független | 1 |
VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.
VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I., valamint II. 1-14. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során - figyelemmel az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatára - a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. Az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatában foglaltak figyelembevételével a kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni.
A bizottság, illetve tagjai a bizottság feladatköréhez tartozó ügyekben jogosultak megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében az általános adatfajták körében a 13. pontban jelzett adatokat.
VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.
IX. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a megalakulástól számított 180 napig tart.
