Az Országgyűlés a földgázellátás biztonságának fokozása érdekében a földgáz biztonsági készletezés átlátható és versenysemleges szabályozásának kialakításával a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségre (a továbbiakban: Szövetség),
b) a Magyar Energia Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),
c) a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező tárolókra, rendszerirányítóra, közüzemi nagykereskedőre, közüzemi szolgáltatókra, a földgázkereskedőkre, valamint a földgáztermelőkre,
d) a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztókra a földgáz-behozatali tevékenységük körében, valamint
e) a földgáz biztonsági készletezésben és az azzal összefüggő tevékenységekben közreműködő szervezetek eljárására.
2. § E törvény alkalmazásában
a) föld alatti gáztároló: a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 3. §-ának 15. pontjában meghatározott gáztároló,
b) háztartási fogyasztó: a GET 3. §-ának 28. pontjában meghatározott fogyasztó,
c) kommunális fogyasztó: a GET 3. §-ának 31. pontjában meghatározott célra földgázt felhasználó fogyasztó,
d) nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó: a GET 3. §-ának 7. pontjában meghatározottak közül az a fogyasztó, aki, illetve amely földgázigényét kereskedelmi szerződés keretében elégíti ki, és a GET előírásainak megfelelően nyilvántartásba vették,
e) földgáztároló névleges kapacitása: a tároló névleges kapacitását a következő jellemzők határozzák meg:
– mobil földgázkészlet a feltöltött tárolóból kivehető földgázmennyiség (Mm3/ciklus)],
– besajtoló kapacitás [besajtolási ciklusban egységnyi idő alatt betárolható maximális földgázmennyiség (em3/óra)],
– kitárolási kapacitás [a kitárolási ciklusban egységnyi idő alatt kivehető maximális földgázmennyiség (em3/óra)],
f) földgáz biztonsági készletezés: föld alatti gáztárolóban végzett nem kereskedelmi célú földgáztárolás,
g) Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (a továbbiakban: ÜKSZ): a GET 3. §-ának 42. pontjában meghatározott szabályzat,
h) hozzáférési jogosult: a GET 30. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt, szállító-, elosztó- és tárolórendszerek használatára jogosultak,
i) lekötött kapacitás: szállító-, tároló-, elosztórendszerek névleges kapacitásának az a része, amelyhez adott időszakra, az arra jogosultak hozzáférési jogot szereztek,
j) szabad kapacitás: a szállítói, a tárolói és az elosztói engedélyes által üzemeltetett szállító-, tároló-, illetve elosztórendszerek rendelkezésre álló névleges kapacitásának szerződéssel le nem kötött, a hozzáférésre jogosultak részére rendelkezésre álló további része,
k) rendszerirányító: a GET 16. §-ában meghatározott feladatkörrel, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás,
l) földgáztermelő: az a jogi személy, aki a Magyar Köztársaság területén földgáz bányászati tevékenységet végez,
m) földgáz közüzemi nagykereskedő: a GET 3. § 33. pontjában meghatározott tevékenységet végző, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás,
n) földgáz közüzemi szolgáltató: a GET 3. § 34. pontjában meghatározott tevékenységet végző, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás,
o) földgázkereskedő: a GET 3. § 22. pontjában meghatározott tevékenységet végző, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás,
p) földgáztároló engedélyes: a GET 3. § 24. pontjában meghatározott tevékenységet végző, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás.
3. § (1) A Szövetség köteles az e törvényben meghatározott módon és mértékben földgáz biztonsági készletet létrehozni és fenntartani.
(2) A földgáz biztonsági készletet működésre engedélyezett, műszakilag ellenőrzött, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelő, olyan – a Magyar Köztársaság területén lévő – föld alatti tárolótérben kell tárolni, amely alkalmas arra, hogy a készletezett földgáz mennyiségét megőrizze és a felszíni gázelőkészítést követően a szállítóvezetékre való betáplálásra alkalmas minőségben biztosítsa.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az élet, az egészség, a környezet és a természet védelmének, a fogyasztóvédelemnek, a műszaki-biztonsági, a kémiai biztonsági, munka-egészségügyi és a minőségbiztosítási előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.
(4) Az e törvény által előírt földgáz biztonsági készlet elsősorban a háztartási és a kommunális fogyasztók biztonságos földgázellátását szolgálja, valamint azon fogyasztók ellátását, akik (amelyek) gázfogyasztásukat más energiaforrásból nem tudják pótolni.
4. § (1) A földgáz biztonsági készlet mértéke legalább 1200 millió m3 mobilgázkészlet. A földgáz biztonsági készletet olyan tárolóban kell elhelyezni, amelynek kitárolási kapacitása legalább 45 napon keresztül 20 millió m3/nap.
(2) A készletezési kötelezettség csak a Szövetség tulajdonában, résztulajdonában vagy bérleményében lévő föld alatti tárolóban tárolt földgázzal teljesíthető.
(3) A földgáz biztonsági készlet a Szövetség tulajdonát képezi. A Szövetség jogosult a földgáz biztonsági készletezés céljára – a GET által meghatározott engedély nélkül is – földgázt beszerezni (vásárolni) és az e törvény 5. §-ának (1) bekezdése szerinti felhasználás esetén földgázt értékesíteni.
5. § (1) A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a földgáz biztonsági készlet felhasználását a rendszerirányító kérelmére, illetve a Hivatal kezdeményezésére rendeletével engedélyezi, ha a földgázellátás és -fogyasztás egyensúlya felbomlik vagy a felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetőségeit, illetve ezek közvetlen veszélye fenyeget.
(2) A miniszter a biztonsági készlet felhasználására vonatkozó rendeletében meghatározza:
a) a felhasználás engedélyezésének okát és célját,
b) a felhasználásra engedélyezett földgáz mennyiségét,
c) a felhasznált készletek visszapótlásának rendjét.
(3) A felhasználásra engedélyezett földgáz árát és az áralkalmazási feltételeket a miniszter állapítja meg. Az árat és az áralkalmazási feltételeket úgy kell megállapítani, hogy az értékesítésből befolyó bevétel fedezetet nyújtson a készlet visszapótlásának várható költségeire. Az értékesítés, illetve a készlet visszapótlása nem zavarhatja a földgázpiac működését. A közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató által vásárolt felhasználásra engedélyezett földgáz beszerzési ára olyan indokolt költség, amelyet az árszabályozásban el kell ismerni.
(4) A miniszter a biztonsági készletből történő felhasználás engedélyezése esetén haladéktalanul tájékoztatja a Kormányt és az Európai Bizottságot
a) a felhasználás indokairól,
b) a felhasznált készletek visszapótlása érdekében tett intézkedésekről,
c) a készletek előre látható alakulásáról a visszapótlás végrehajtásáig.
6. § A Szövetség földgáz biztonsági készletezéssel kapcsolatos feladatai a következők:
a) biztosítja a földgáz biztonsági készletképzés feltételeit, a szükségessé váló beruházásban tőkerészesedéssel részt vesz;
b) gondoskodik az előírt készlet fenntartásáról és a szükséges fejlesztések elvégzéséről;
c) ellenőrzi az e törvényben meghatározott tagsági jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését;
d) gondoskodik a felhasznált földgáz biztonsági készlet e törvény szerinti visszapótlásáról;
e) vezeti a tagsági nyilvántartást;
f) meghatározza a tagi hozzájárulás mértékét – a Közgyűlés által – az éves költségvetés keretében az Alapszabályban rögzített szabályok szerint, és jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti;
g) gondoskodik a tagi hozzájárulás beszedéséről;
h) e törvény 10. §-ában foglalt rendelkezések szerint adatszolgáltatást végez.
7. § (1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válik:
a) a Hivatal által kiadott működési engedéllyel rendelkező
aa) földgáz közüzemi nagykereskedő,
ab) közüzemi szolgáltató,
ac) feljogosított fogyasztóknak földgázt értékesítő földgázkereskedő;
b) feljogosított fogyasztóknak földgázt értékesítő földgáztermelő;
c) határkeresztező szállítóvezeték kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkező nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó.
(2) A szövetségi tagság
a) az engedéllyel rendelkezők, a földgáztermelők és a határkeresztező szállítóvezeték kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkező nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók vonatkozásában az e törvény hatálybalépésének időpontjában,
b) a később engedélyt szerzők az engedélyessé válásuk időpontjában,
c) a feljogosított fogyasztóknak földgáz értékesítő földgáztermelők értékesítő tevékenységük megkezdésekor,
d) a határkeresztező szállítóvezeték kapacitáshoz új hozzáférési engedéllyel rendelkező feljogosított fogyasztók esetében az engedély megadásának időpontjában
jön létre.
(3) A szövetségi tagság megszűnik, ha
a) a tag engedélyét a Hivatal visszavonja,
b) a földgáztermelő fogyasztók részére történő értékesítő tevékenységét megszünteti,
c) a határkeresztező szállítóvezeték-kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkező nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó e fogyasztói jogállását megváltoztatva közüzemi fogyasztóvá válik.
(4) A tagsági jogviszony megszűnik, ha a földgáztermelő fogyasztók részére történő értékesítő tevékenységét, illetve más tag a GET szerinti földgázipari tevékenységét, illetve a feljogosított fogyasztó behozatali tevékenységét legalább egy évig nem gyakorolja.
8. § (1) A tag a földgázipari, illetve termelői tevékenységével összefüggésben, illetve a határkeresztező szállítóvezeték kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkező nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó földgáz-behozatali tevékenysége után a Szövetség részére tagi hozzájárulást fizet.
(2) Tagi hozzájárulást kell fizetni, ha
a) a közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztónak földgázt értékesít,
b) a közüzemi nagykereskedő a közüzemi fogyasztónak földgázt értékesít,
c) a földgázkereskedő a feljogosított fogyasztónak földgázt értékesít,
d) a földgáztermelő közvetlenül a feljogosított fogyasztónak földgázt értékesít,
e) a feljogosított fogyasztó földgázt hoz be harmadik országból,
f) a feljogosított fogyasztó földgázt hoz be az Európai Unió tagállamából.
(3) A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdés a) pontja esetében a közüzemi szolgáltatót, b) pontja esetében a közüzemi nagykereskedőt, c) pontja esetében a földgázkereskedőt, d) pontja esetében a földgáztermelőt, e) és f) pontja esetében a feljogosított fogyasztót terheli.
(4) A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a)–d) pontja esetén az értékesített földgáz hőmennyisége, a (2) bekezdés e)–f) pontja esetén a vásárolt vagy importált földgáz hőmennyisége gigajoule-ban mérve.
(5) A tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség
a) a (2) bekezdés a)–d) és f) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,
b) a (2) bekezdés e) pontja esetében a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor, a belföldi forgalom számára vámkezelt mennyiségre
vonatkozik.
(6) Nem kell tagi hozzájárulást fizetni a földgáz biztonsági készletezés céljára vásárolt földgáz után.
(7) A tag a tagi hozzájárulást az egyéb ráfordítások között köteles elszámolni.
9. § (1) A Szövetség tagja minden hó 15-éig köteles a Szövetségnek nyilatkozni arról, hogy a megelőző hónapban mennyi volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás fizetése alapjául szolgáló földgáz hőmennyisége. A Szövetség felhívására a tag köteles minden olyan adatot, dokumentációt haladéktalanul benyújtani, amely a tagi hozzájárulás teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges.
(2) A havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag kiszámítja az esedékes tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegét, és azt a következő hónap utolsó munkanapjáig köteles a Szövetség bankszámlájára átutalni.
10. § A Szövetség a tagok részére igazolást állít ki a Szövetség felé fennálló nyilatkozattételi, valamint tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséről. Erről tájékoztatja a Hivatalt, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát.
11. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 2. hónap első napján lép hatályba.
(2) E törvény 4. § (1) bekezdése 2010. január 1. napján lép hatályba.
(3) E törvény 31. §-a a törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a GET 55. §-a l) pontjának „földgázellátási válsághelyzet esetén” szövegrésze helyébe a „a földgázellátási válsághelyzet fennállását, földgázellátási válsághelyzet esetén” szöveg lép.
(4) A tagi hozzájárulás fizetésének kezdő időpontja 2007. január 1.
(5) A Szövetség e törvény hatálybalépése napjától haladéktalanul intézkedik a névváltozás bírósági bejelentéséről, valamint a földgáz biztonsági készletezéssel foglalkozó munkaszervezet kialakításáról.
(6) A Szövetség jogállására, szervezetére, gazdálkodására, a követeléseinek behajtására és elszámolására, a felügyeletére, az ellenőrzésre, valamint a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan a Kt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítéssel kell alkalmazni.
12. § (1) E törvény hatálybalépésétől 2009. december 31-ig a jelenlegi földgáztárolók szabad kapacitása határozza meg a földgáz biztonsági készlet mértékét, amely megfelelő mértékű szabad kapacitás rendelkezésre állása esetén nem lehet kevesebb
a) 2006. október 1. és 2007. szeptember 30. között 150 millió m3-nél,
b) 2007. október 1. és 2009. december 31. között 300 millió m3-nél.
A földgáztárolók szabad kapacitásának földgáz biztonsági készletezésre történő felhasználását a Hivatal elnöke saját hatáskörben engedélyezi, illetve elrendeli. A Hivatal elnöke a tárolói szerződések megkötésére az ÜKSZ által megszabott határidő lejárta után nem tagadhatja meg a hozzáférésre jogosultak által le nem kötött szabad kapacitások biztonsági készletek céljára való feltöltésének engedélyezését.
(2) Ha a földgáz biztonsági készletezési célra rendelkezésre álló szabad kapacitás mértéke a tárgyi évben nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott legkisebb mértéket, a földgáz biztonsági készlet kiegészíthető tüzelési célra felhasználható kőolajtermékekkel. A földgáz biztonsági készlethez tartozó kőolajtermékek felhasználása esetén azok árát a miniszter a készlet visszapótlásának várható költségeinél alacsonyabban is meghatározhatja azzal, hogy az ár ebben az esetben sem lehet alacsonyabb, mint a tüzelési célra felhasználható kőolajtermékkel helyettesített földgáz hatásfokkal korrigált hőmennyiségben kifejezett ára. Az e bekezdés szerinti kőolajtermék rendeletben meghatározott ára és a készlet visszapótlásának költségei közötti különbözetet a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség költségvetésében a bevételek és a ráfordítások különbözetének számításakor figyelembe kell venni.
(3) A hozzáférésre jogosultak az ÜKSZ által megszabott határidőig az előző évben biztonsági készlet céljára lekötött kapacitáshoz is hozzáférhetnek. A bejelentett kapacitás lekötési igény esetén, annak mértékéig – amennyiben a biztonsági készlet más tárolóba nem helyezhető el – a készlet értékesítésre kerülhet. A biztonsági készlet e részét a Szövetség szabadon értékesítheti.
(4) A földgáz tárolói engedélyes köteles a földgáz biztonsági készletezési célra rendelkezésre álló szabad kapacitásra a Szövetséggel szerződést kötni.
(5) Az 5. §-ban foglalt a készlet felhasználására vonatkozó szabályokat a (2) bekezdés szerinti tüzelési célra felhasználható kőolajtermékek vonatkozásában is alkalmazni kell.
13. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a földgáz biztonsági készlet felhasználására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg,
b) rendeletben engedélyezze a földgáz biztonsági készlet felhasználását, illetve rendeletben határozza meg a felhasználásra engedélyezett földgáz és tüzelési célra értékesített kőolajtermék árát és az áralkalmazás feltételeit.
14. § Ez a törvény a Tanács 2004/67/EK, a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló irányelvének való megfelelést szolgálja.
15. § A Kt. III. fejezetének „Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség” címe helyébe a „Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség” cím lép.
16. § A Kt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kőolaj és kőolajtermék, valamint a földgáz biztonsági készletezését a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) látja el.
(2) A Szövetség a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt áll. A Szövetség működését saját bevételeiből fedezi.
(3) A Szövetség hatáskörébe tartozik
a) a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezése,
b) a földgáz biztonsági készletezése.
(4) A Szövetség szervezete kőolaj és kőolajtermék-készletezési szekcióból és földgáz-készletezési szekcióból áll.”
17. § A Kt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A Szövetség feladata a 3. § (2) bekezdésében és a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott mértékű biztonsági készletképzés feltételeinek megteremtése és fenntartásának biztosítása, valamint az ehhez szükséges tárolók létesítése, működtetése és fejlesztése. A Szövetség nem alanya a társasági adónak.”
18. § A Kt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A Szövetség az e törvényben és az Fbkt.-ben előírt földgáz biztonsági készletezési tevékenységen kívül csak az azzal összefüggő – az alapszabályban meghatározott – tevékenységek gyakorlására jogosult. A bevételeket a készletezési költségek fedezésére, az ezt meghaladó bevételeit különösen kőolaj-, illetve gáztároló létesítésére, fejlesztésére, a tároló parkokban való tulajdonszerzésre és a készletfinanszírozó hitelek törlesztésére, valamint a Szövetség működésére fordíthatja.”
19. § A Kt. 15. §-a (2) bekezdésének h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) A Szövetség Alapszabályában meg kell határozni:]
„h) a kőolaj és kőolajtermék készletezés rendszerének részletes szabályait, valamint a készletállomány összetételére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok és a mennyiségi és minőségi paraméterek meghatározásának módját, valamint a földgázkészletezés rendszerének részletes szabályait;
i) a kőolaj és kőolajtermék készletek minőségének megőrzése céljából történő kőolaj és kőolajtermék cserélésének gyakoriságát, módját és rendszerét, valamint a normatív veszteségre és annak pótlására vonatkozó előírásokat, továbbá a földgázkészletezés minőségellenőrzésére vonatkozó eljárását;”
20. § A Kt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a kőolaj és kőolajtermék készletezési és a földgázkészletezési szekciók tagjainak összességéből áll.”
21. § A Kt. 18. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közgyűlés határozatképes, ha azon mindkét szekcióban az összes szavazatok több mint 50%-át képviselő tag jelen van.”
22. § A Kt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A közgyűlés döntésének meghozatala során minden szövetségi tag rendelkezik egy szavazattal. Ez teszi ki az összes szavazatok 50%-át. A szavazatok másik fele olyan arányban oszlik meg a két szekció tagjai között, amilyen mértékben az előző naptári évben tagi hozzájárulást fizettek.
(2) A közgyűlési határozat érvényességéhez a kőolaj és kőolajtermék készletezéssel kapcsolatos kérdésben az ezen szekciót képviselő tagok többségi szavazata, a föld-gázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben pedig a földgáz szekciót képviselő tagok többségi szavazata szükséges.”
23. § A Kt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Az igazgató tanács tizennégy tagból áll. Hat tagot a kőolaj- és kőolajtermék-készletezési szekcióból, négy tagot a földgázkészletezési szekcióból a közgyűlés választ három évre. A további négy tagja közül kettő a miniszter, egy a pénzügyminiszter, egy a Magyar Energia Hivatal Elnökének képviselője.”
24. § A Kt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az igazgató tanács akkor határozatképes, ha legalább nyolc tag és ebből a mindkét szekció 50%-át képviselő tag jelen van.
(2) Az igazgató tanács határozatait általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A 27. § (2) bekezdés szerinti új igazgatósági tag kijelöléséhez a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges.
(3) Az igazgató tanácsi határozat érvényességéhez szükséges a kőolaj és kőolajtermék készletezéssel kapcsolatos kérdésben ezt a szekciót képviselő tagok többségi szavazata, a földgázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben pedig a földgáz szekciót képviselő tagok többségi szavazata.”
25. § A Kt. 26/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyelő bizottság hat tagból áll. A felügyelő bizottság két tagját a miniszter, egy tagját a pénzügyminiszter delegálja, a további két tagját a kőolaj és kőolajtermék készletező szekció, egy tagját a földgázkészletező szekció jelölésére a közgyűlés választja három évre. A tagok maguk közül elnököt választanak. A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van; határozatát egyszerű többséggel hozza és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga alakítja ki és a közgyűlés hagyja jóvá.”
26. § A Kt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Szövetség köteles eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait a kőolaj és kőolajtermék-készletezési, valamint a földgáz-készletezési tevékenységenként, illetve azokat a nem készletezési tevékenységeitől belső számvitelében elkülöníteni, valamint azokat az éves beszámoló kiegészítő mellékletében, készletezési tevékenységenként készített mérlegben és eredmény-kimutatásban oly módon bemutatni, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék. A kőolaj és kőolajtermék készletezésre, illetve a földgázkészletezésre, valamint a nem készletezési tevékenységre fel nem osztható költségeket, ráfordításokat az egyes tevékenységekkel kapcsolatosan felmerült költségek, ráfordítások arányában kell elszámolni.”
27. § A Kt. 41. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 31. § (1) bekezdése szerinti költségvetés közgyűlés elé terjesztéséhez a miniszter, a pénzügyminiszter és a Magyar Energia Hivatal igazgató tanácsbeli képviselőinek hozzájárulása szükséges.”
28. § A Kt. 43. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) A miniszter, valamint a Szövetség megbízott ellenőrök útján ellenőrzi, hogy a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók a törvény rendelkezéseinek megfelelően folytatják-e a kőolaj és a kőolajtermék behozatali, forgalmazási és felhasználási tevékenységüket, illetve földgáz-értékesítő tevékenységüket.”
29. § A GET 4. §-ának (1) bekezdése a következő y)–z) pontokkal egészül ki:
[(1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) földgázellátással kapcsolatos hatósági feladatai a következők:]
„y) kezdeményezi a miniszternél a földgáz biztonsági készletezésről szóló törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott földgáz biztonsági készlet felhasználását,
z) engedélyezi a kereskedelmi földgáztárolók szabad kapacitásának az Fbkt.-ben meghatározott földgáz biztonsági készletezésre történő igénybevételét.”
30. § A GET 9. §-ának (5) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„A földgáz biztonsági készletezést végző tárolói engedélyes jogosult és köteles a Hivatal által kiadott működési engedélyében – az Fbkt. által – meghatározott eltérő szabályok mellett üzemeltetni az engedélyével érintett tárolót és berendezéseit.”
31. § A GET 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Földgázellátási válsághelyzetnek minősül a személyeket, vagyontárgyakat, a természetet, környezetet, illetőleg a fogyasztók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető földgázellátási zavar. A földgázellátási válsághelyzet fennállásáról a rendszerirányító kezdeményezésére a miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt.”
32. § A GET 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tárolói engedélyes az üzemeltetésében álló rendszernek a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségei teljesítése után fennmaradó szabad kapacitását nyilvános, átlátható, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő kereskedelmi feltételek mellett köteles a közüzemi nagykereskedő, kereskedők, valamint – saját felhasználásuk mértékéig – a feljogosított fogyasztók rendelkezésére bocsátani. Az ezen igények kielégítését követően fennmaradó szabad kapacitásait a tárolói engedélyes köteles az Fbkt.-ben meghatározott esetekben a Szövetség részére földgáz biztonsági készletezés céljára, díj ellenében rendelkezésre bocsátani. A földgáz biztonsági készletezésre kialakított tárolót üzemeltető engedélyes működési engedélyében a Hivatal köteles rögzíteni azokat a speciális szabályokat, eltéréseket, amelyek e tároló szolgáltatásainak igénybevételét jellemzik.”
33. § A GET 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tárolói és a szállítói engedélyes az üzemeltetésében lévő rendszer szabad kapacitását először a rendszerirányításhoz használt gázmennyiség mértékéig a rendszerirányítónak, azt követően az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók ellátása céljából köteles felajánlani az ilyen fogyasztókat ellátó rendszerhasználóknak. Az elosztói engedélyes az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók ellátása céljából köteles felajánlani szabad kapacitását az ilyen fogyasztókat ellátó rendszerhasználóknak. Az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók tárolási, szállítási és elosztási igényének kielégítése után rendelkezésre álló szabad kapacitásokat a tárolói és a szállítói engedélyes a közüzemi nagykereskedőnek, a kereskedőnek, termelőnek és a feljogosított fogyasztónak; az elosztói engedélyes a közüzemi szolgáltatónak, a kereskedőnek, termelőnek és a feljogosított fogyasztóknak köteles hozzáférhetővé tenni. Az ezt követően még szabad szállítói és tárolói kapacitásokat az engedélyes köteles biztonsági készletezés céljára felajánlani.”
34. § A GET 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatósági árnak, díjnak tartalmaznia kell az indokoltan befektetett eszközök és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget, továbbá az Fbkt.-ben meghatározott tagi hozzájárulást.”
